A mai kormányinfóból megtudtuk, hogy többek között az "elmúlt nyolc év" miatt meg a rendszerváltás miatt is van most nagy gondban az ország, ezért omlott össze a forint árfolyama. (Komolyan ezt mondta Gulyás úr 12 év kétharmados kormányzás után. Jó hogy nem az 1848-as harci állapotokra hivatkozott, mint a probléma forrására.)

Másik érve az volt, hogy az euró is gyengül. Elfelejtette hozzátenni, hogy az euróhoz képest is összeomlott a forint árfolyama. S a cseh korona azért erősödött még az euróhoz képest is, mert az nem függ annyira az orosz olajtól, mint a magyar piac.

Persze mi mást is mondhatott volna, ha nem akarja elismerni, hogy egy ici-picit talán a 12 éve hatalmon lévő magyar kormány is benne van ebben a devizaválság kialakulásában?

Kritizálni mindenki tud, ezért abba is hagyom. Inkább szeretnék segíteni.

Az egyik ok, ami miatt zuhan a forint árfolyama, mint egy kő, az az, hogy negatív a folyó fizetési mérleg és azon belül a kereskedelmi mérleg is. Vagyis több devizát költünk havonta az importált termékekre, mint amennyi bejön az országba. Ennek egyenes következménye (ha minden más változatlan), hogy nő a kereslet az euróra/dollárra forintért és csökken a kereslet a forintra devizáért. Ami, mint tudjuk a piacról, azt jelenti, hogy a forintot kevesebben akarják megvenni, mint az eurót, így nő az euró ára.

De mit lehetne itt csinálni?

Csökkenteni kellene a deviza kiáramlását, ami most a magas energiaárak miatt különösen fájdalmas.

Első tippem: napi 180 ezer hordó nyers kőolajat használ fel az ország, ennek nagy részét közlekedésre. Csak az ötletelés kedvéért: mi lenne, ha eltörölnénk a 480 forintos üzemanyagárat és piaci áron lehetne venni az üzemanyagot? Ha igazak a felmérések, miszerint az autósok közel fele lerakná az autót 800 forintos üzemanyagárnál, mindjárt cirka 150 millió dollárral kevesebbet kellene kifizetni olajvásárlásra havonta. (S aztán adók miatt mégis több lenne a költségvetés bevétele bónuszként.)

10 milliárd köbméter gázt használunk fel évente, jelenleg durván 400-430 forintért vásároljuk köbméterét (mikor mennyi a gáz meg az euró árfolyama éppen). Megint csak az ötletelés kedvéért, mi lenne, ha a lakosság nem a beszerzési ár hetedéért kapná a földgázt, hanem piaci áron, a legszegényebbek kapnának csak támogatást? Esetleg sávosan csak a legkisebb fogyasztást támogatnánk? Jelenleg bő 3 milliárd köbmétert használ fel a lakosság évente.

2005-ben még 15 milliárd köbméter gázt pazaroltunk el, aztán megszüntették az állami támogatást rá, mikor már fenntarthatatlan volt a terhe, ezután kezdett el mérséklődni a fogyasztás a mostani 10 milliárd köbméteres éves mértékre.

Ha a magasabb árak miatt az emberek kevésbé pazarolnának, 22 fok helyett csak 20 fokra fűtenék fel a lakásokat, új autó helyett új ablakokat és hőszigetelést vennének a lakásukra/házukra és mondjuk meg tudnánk évi 1 milliárd köbmétert takarítani, akkor évi 410 milliárd forinttal kevesebb euró vándorolna ki az országból. (S a büdzsében is sokkal kisebb lenne a hiány évi ezernéhányszáz milliárd forinttal, talán még az oktatásra és az egészségügyre is jutna valamennyit belőle.)

Mindjárt találtunk havi cirka 250 millió eurót, amivel csökkenthetnénk a havi 470 millió eurós kereskedelmi hiányunkat.

S mivel az áram is töredékáron van a lakosságnak és annak komoly része szintén import, vagy import gázból készül, ott is lehetne rengeteget spórolni, ha rá tudnánk venni a lakosságot a pénztárcáján keresztül a takarékosságra.

(Update: sokan félreértik, a gázszámla és a villanyszámla kisebb része maga a gáz és az áram ára. A többi hálózati díj és egyebek. Így ötször akkora gázár még háromszor akkora gázszámlát sem jelentene. Ha a kormány is lemondana az áfa egy részéről, még kisebb lenne a növekedés. )

Határozottan megérződne az árfolyamon, ha ennyivel kisebb lenne a havi hiányunk. (A folyó fizetési mérlegen is lehetne javítani, hogy több tőke jöjjön az országba, mint amennyit elhagyni akarja azt, de az már egy másik történet.)

Remélem tudtam segíteni ezekben a nehéz időkben a döntéshozóknak, hogyan lehetne egycsapásra megszüntetni a kereskedelmi hiányunk bő felét-kétharmadát.

(S persze vannak más okai is a válságnak, de arra is van megoldás. Érdemes megnézni, mennyire tisztán látja mind a probléma okát, mind a megoldást. 🙂 )