Mobiltárca
Hosszú tesztelés után tavaly év végén elindult a mobiltárca, először a Telekom majd a Vodafone ügyfeleinek is.
A megnevezés mögött egy mobiltelefonos fizetési lehetőség van, ami a (drágább) mobiltelefonokban NFC chipet használ azonosításra. Ez az adatátviteli lehetőség csak kis távolságban működik (ezért is hívják Near Field Communication-nek) készülékek között, így kézenfekvő a lehetőség, hogy az érintéses bankkártyák (Paypass, Paywave) helyett a telefonunkat használjuk fizetésre. Minden ugyanúgy történik, csak a Paypass kártyánk helyett a telefonunk hátulját érintjük a pénztári leolvasóhoz.
Sajnos számos további feltételnek is meg kell felelni.
A drágább árfekvésű telefonnak androidosnak kell lennie (bár állítólag ez meghekkelhető Blackberryn és Windows mobiltelefonokon), előfizetéses ügyfélnek kell lenni a Telekomnál vagy a Vodafone-nál (feltöltőkártya nem jó), kell egy speciális SIM kártya, bár szerencsére ezt ingyen cserélik. (Megfelelő telefonok listája itt és itt)
Ezen túl csakis OTP ügyfelek lehetünk és rendelkeznünk kell normál bankkártyával annak minden költségével együtt és még külön kell fizetnünk a mobilkártyáért is, ráadásul nem is keveset. A kibocsátás díja 988 Ft, a mobiltárca éves pluszdíja 3.982 Ft, amit az első évben akciósan elengednek.
A technológiában nagy lehetőség van, az NFC chip kiválthatja nemcsak a bankkártyánkat, de a munkahelyi beléptetőkártyát is, a buszbérletünket, a lakáskulcsunkat és még sok minden mást is. Az emberek átlagosan kevesebb mint 20 perc alatt észreveszik, ha otthon hagyták a mobiljukat, a pénztárcájuknál ez az idő 150 perc.
Azonban a fenti feltételek mellett szerintem nem igazán vonzó a lehetőség, főleg akkor nem, ha igazából semmi pluszt nem kínál egy egyszerű paypass matricához képest, amit felragaszthatunk akár a telefonunk hátlapjára is, amivel ugyanígy fizethetünk és akkor is működik, ha a telefonunk éppen lemerült.
Ha majd minden banknál kérhető lesz ez a mobilos fizetés és nem lesz külön díja, sőt még hagyományos bankkártyát sem kell fizetni mellé évente, akkor érdekes lehet majd az áttérés véleményem szerint. Addig számomra megmarad egy érdekes, sok kötöttséggel és költséggel járó kísérletnek.
Egyébként nem ez a lényeg. Az, hogy semmit nem ad hozzá az életedhez, csak azt, hogy a kártya vagy matrica helyett a telefonoddal hadonászol a pénztárnál.
Volt róla már szó, hogy egyeseknek úgy érdemes spórolni, hogy otthon kiszámolják a pénzt, ami a vásárláshoz kell, és a bankkártyát is otthon hagyják, hogy biztosan ne költsenek többet a szükségesnél. Ezután a telefonjukat is otthon hagyhatják. 🙂
Csak egyszer rogyjon le a technika és ússzon el pár tízezer ember előző havi fizetése vagy zárolják valami ok miatt a számláját, akkor lesz pislogás. Persze, sok pici guruló forint, meg aki a kicsit nem becsüli, de ha valakinek az így összekapirgált 10-100/évkHUF megéri az állandó agyalást, hogy most mi hány százalékot, hány pontot ér…
Valahogy inkább az érzem ebből ki, hogy az ember összes pénzköltését igyekszik a hatalom naplózhatóvá tenni, önkéntes alapon. (Mondom, tudom, hogy én vagyok technofób)
Alternatívaként érdemes megnézni a paypass matricát, amit akár telefonra is lehet ragasztani. Persze nem olcsó szóval tényleg csak “kényelmi” eszköz.
otpbank.hu/portal/hu/BetetiKartya/MCPayPassMatrica
közben Korában nem csak fizetni lehet vele termináloknál, de tömegközlekedésnél felszálláskor, így (is) lehet a jegyet/bérletet ellenőrizni és további potenciális használati területe van…
nálunk ez a projekt már 3 éve kidolgozás és teszt üzemben van, majd lekorlátozzák a szolgáltatók egy szűk körre a szolgáltatást azzal, hogy csak az OTP és csak engedélyezett készülék (amit ők árusítanak) és ezt még megfejelik azzal, hogy komoly feláras szolgáltatás (a kötelező kártya és meglévő díjakkal).. nem csoda, hogy nem terjed a szolgáltatás…
közben amerikában a google és az apple meg azon verseng ki tudja meghódítani ezt a piacot és mindkettő saját megoldást kínál
folyt köv.
.. nem mellesleg a samsung is megcsinálta erre a saját alternatíváját és ehhez nem kellenek majd a kötöttségek a mobilos és banki szolgáltatóktól, csak érjen el európába is ez a lehetőség és adott lesz ez a biztonságos kényelmi szolgáltatás nálunk is, felár nélkül!
Igen a paypass matricát említette feljebb is.
Az árral vitatkoznék, tudom, hogy Miklós nem kedveli a hitelkártyákat, de például Citilife kártyához ingyen adnak társkártyaként paypass matricát. Mi használjuk is már lassan 2 éve. Többnyire nálam van a kártya, a feleségemnél a matrica, de néha cserélgetjük, attól függ ki megy olyan helyre ahol tudjuk hogy nincs paypass.
Az elején (kb 2 éve) még nagyon néztek, hogy mi az, és miért lehet vele fizetni:) Mivel nem ragasztottuk fel, így éppen “azzal” fizettünk ahova téve volt (néha mobiltokba, vagy dzseki cipzáros zsebébe) 🙂
Ettől függetlenül az NFC payment technológia nagyon jó lehetőségeket rejt, és jó lesz ha egyszer végre rendesen kidolgozzák.
Én 3 kiflit és egy tejfölt is kártyával vásárolok, nem is kérdés, és gyorsabb mitha az aprót számolgatnám hozzá, ha meg paypass-os a terminál akkor meg sokkal gyorsabb. (Persze múlik a netkapcsolaton, de ez mostanában már nem szokott probléma lenni)
Igen, a bank rögzíti hogy hol vásárolok mennyiért, de nem hiszem, hogy ezt bárki feltudná használni, még ha ki is kerülne banktól. Nekem viszont jól jön a költségvetés ellenőrzésénél, hogy nem kell beírogatni külön, mit a készpénzes tranzakcióknál.
– Túl bonyolult, még a fiataloknak is.
– Sok az együttes feltétel, kártya, előfizetés, stb.
– Paypass pont az ideális. Ha fizetni is kell valahol, akkor van nálam kártya. Ha futni megyek, akkor csak telefon.
– Állítólag a telefonon futó APP (ezért lehet csak android) végzi az elszámolást az NFC után az OTP felé a spéci bankkártyám terhére. Ha nem fut az app, akkor nincs fizetés. Köszi.
– A fizetés sebességével promóznak, pedig általában a kiszolgálás lassú. Ha megfelelő címletű kp-t tartasz a kezedben, akkor a fizetés is 15mp. Blokkot alapból nem veszem el, annak nincs ideje.
– Kifolyik a pénz, ha “csak úgy” vásárolgatunk, mert milyen könnyű. Tudatos vásárlás esetén nem kell ilyen egyszerűség.
De hogy legyen pozitív is: ebbe az irányba megy a világ, ez lesz a jövő.
Nem tudom, ki hányszor nyitja a pénztárcáját, de nem nyugat-európai yampik vagyunk, akik hazafelé 4 helyre ugranak be, hétvégén pedig egy plázában 7x fizetnek… Nem vagyok elég sikeres… 🙂
“Valahogy inkább az érzem ebből ki, hogy az ember összes pénzköltését igyekszik a hatalom naplózhatóvá tenni, önkéntes alapon. (Mondom, tudom, hogy én vagyok technofób)”
És ez nagyon is jól van így. Jobban visszakövethető mind saját magad, mind az adóhatóság számára. Gondolom nem kell egyik előnyeit sem ragozni.
Ha meg attól félsz, hogy majd a gonosz multik profilozni kezdik a fogyasztási szokásaidat és emiatt ér valami hátrány (de mi?), akkor van egy rossz hírem. Ezt nem a bankkártyád alapján teszik, hanem a különböző névreszóló törzsvásárlói meg pontgyűjtő szarságokon keresztül, amiket önkéntesen használsz nap mint nap pár forint kedvezmény érdekében.
Minél többen teregetik ki a személyes adataikat önként (google, fb, mobiltárca, sport-adatgyűjtő stb.), annál gyanúsabb lesz az, aki erre nem hajlandó. A végén mindenki rá fog kényszerülni, és pl. nem juthatsz álláshoz, ha nem túrhatja végig a magánéletedet a HR-es, vagy nem kapsz egészségbiztosítást, ha nem teszed nyilvánossá az egészségügyi profilodat.
Egy kellően jól titkosított applikáció kommunikál a telefonomon keresztül egy leolvasóval, megadva a kártya adatait. Oszt jónapot.
Ez elég hatásvadásznak hangzik :), viszont nem igaz. Nem lesz más ára a repülőjegynek azért mert két héttel korábban vettél egy iPhonet. A böngészők mindig csak az adott domainhez tartozó sütiket küldik fel, szóval minden weblap csak olyan sütit lát amit saját maga helyezett el korábban. Ez arra jó persze, hogy az oldal korábbi látogatottsága alapján módosítsa az árát (drágább lesz a repjegy), de egy másik oldal látogatottsága nem befolyásolja.
“adhatsz meg PIN kódot akár minden vásárláshoz. Így hiába lopja el, semmire nem megy vele”
Ez érdekes, mert amikor az OTP-nél nyitottam a simple csomagot, direkt kértem, hogy minden egyes vásárláskor kérjen PIN-t, paypass esetén is (ne csak 5e ft felett), de azt mondták, hogy “ez nem lehetséges”…
Szóval, akkor tényleg van erre lehetőség vagy nincs?… Vagy hol lehet ezt beállítani/kérni…
“A böngészők mindig csak az adott domainhez tartozó sütiket küldik fel, szóval minden weblap csak olyan sütit lát amit saját maga helyezett el korábban.”
FYI: en.wikipedia.org/wiki/Cross-site_cooking
Sőt ez nem is a bank, hanem a kártyakibocsátó hatásköre (Visa, MC).
Mobiltárcánál ez egy plusz biztonsági réteg, hogyha ellopják a telefononod, akkor ne tudjanak vele fizetni (persze illene magát a telefont védeni, mintával, vagy PINnel, hogy el se jussanak idáig). Paypass matricánál és bankkártyánál nincs ilyen, úgy hogy érdemes figyelni az sms-eket, hogy tényleg te voltál-e:)
Cookie domainhez van, de:
– Nagy szolgáltatók jönnek létre, egy cégtől veszed a telefont és a nyaralást is (amazon, tesco/tescoutazas)
– Vannak köztes szolgáltatók (google), aki minden oldalon nyomon követ, a gmail fiókoddal (ha be vagy jelentkezve) látja, hogy mit kerestél a kiszamolo.hu-n és utána mentél a mediamarkt.hu-ra. Ha van rá igény, ezt az adatot megoszthatja (technikailag) a supplier-ekkel 🙁
Köszi, az XSSről tudtam, de hogy cookiekal is lehet ilyet azt nem. De azért ez egy böngésző exploit, és nem a normális működés, nem hiszem, hogy bármelyik oldal is erre építené az árképzési stratégiáját. 🙂
Kérlek olvasd végig a wikipedia bejegyzést. Az elv ugyanaz: minden adatod keresztülmegy a böngészőn, mert ez a webappok számára a platform. Fizikailag semmi nem védi az adatokat csak egy logikai korlát, amin keresztül lehet menni kihasználva pl. a böngésző sérülékenységét. Te biztonságban érzed magad, amikor azt olvasod, hogy egy *publikált* bugot 8 év alatt nem sikerült kiirtani minden böngészőből?
Nem kell vírus a gépeden, a böngésződben fog futni.
De ha nagyon szőrszálat szeretnél hasogatni, akkor 1 google search, stack overflow:
stackoverflow.com/questions/3342140/cross-domain-cookies
A másik téma, hogy a készpénzzel valóban foglalkozni kell: nyomtatni kell, szállítani kell, őrizni kell, munkaerőbe, pénzbe kerül, stb. Nem értem, hogy időnként tapsikolunk bármilyen munkahely teremtésnek, időnként meg azon kesergünk, hogy valamivel foglalkozni kell. Akkor most melyik a jó?
Itt egy cikk angolul: forbes.com/sites/adamtanner/2014/03/26/different-customers-different-prices-thanks-to-big-data/
Itt meg németül a szupermarketben tesztelt árdiszkriminációról: zeit.de/wirtschaft/2014-10/absolute-preisdiskriminierung
“Itt egy cikk angolul: hforbes.com/sites/adamtanner/2014/03/26/different-customers-different-prices-thanks-to-big-data/”
“I’m sorry, this page cannot be found, please be sure you entered the URL correctly.”
Mi pizzát rendelünkk így és a következő hónapban számlát bankkártyával kifizetjük. A T-nél 20000 Ft a limit, amit ugye lehet még lottóra, meg parkolásra, stb. költeni.
Kiszámoló, erről mi a véleményed?
Szerintem lényegében kis összegű hitelkártya, ami nem kamatozik és megspórolja a készpénzt.
Tekints semmisnek a kérdést! 🙂