Olvasói kérdések
A huszonéves fiam kapott ajándékba másfél millió forintot. Mivel a lakás egy fontos cél, arra gondoltuk, lakástakarékba fizetjük be neki. Hol tartsuk a pénzt addig, amíg nem fizetjük be hónapról-hónapra a pénzt, hogy kamatozzon is?
Szerintem kár ezt így túlkomplikálni. Ha nem tudnak több pénzt hozzárakni havonta, akkor teljesen felesleges befizetni lakástakarékba, hiszen másfél millió forintból biztos nem lesz lakása a gyereknek, még hitellel együtt sem.
Ha pedig el tudnak tenni havonta pénzt, akkor csak a havi megtakarításra kell nyitni egy lakástakarékot. De ott is nagyon el kell gondolkodni, van-e reális esélye annak, hogy 4-5 éven belül ebből is lesz lakása a gyereknek? (1,5 millió plusz másik 1,5 millió a lakástakarékból még mindig csak 3 millió forint. Ez maximum egy kis településen elég ingatlanvásárlásra.)
Ha nem biztos, hogy lesz lakása 4-5 éven belül (ennyiből biztos nem lesz, 10 milliós hitelt pedig ne vegyen fel csak azért, hogy azt mondhassa, van egy lakása), akkor el kell felejteni a lakástakarékot is, mert csak púp lesz a háton, amikor lejár, ha nem tudják mire felhasználni. (Ez a legnagyobb gond a lakástakarékkal. Erről már itt írtam bővebben: A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló)
Akár így, akár úgy, a meglévő pénzt tegyék be prémium állampapírba infláció plusz 4%-os hozamra, TBSZ számlán kamatadómentesen, a lakástakarékpénztári számlanyitást pedig gondolják végig, tényleg reális-e a cél, hogy saját lakás lesz belőle 4-5 éven belül? (Öt-hat számla nyitásával és havi 100-120 ezer eltevésével elképzelhető a dolog.)
Mi lesz a Quaestornál lévő részvényeimmel és a TBSZ számlámmal?
Miután elrendelik a Quaestor felszámolását, újra hozzáférhető lesz majd a számlája. Előfordulhat, hogy az értékpapírok helyett annak árát fogja megkapni, az elmúlt 180 nap átlagára alapján. A devizás követeléseket forintban fizetik ki.
A számlák zárolásának megszüntetése után a TBSZ számla gond nélkül átvihető lesz másik pénzintézetbe. Itt írtam az OBA-ról és a BEVA-ról: OBA és BEVA tudnivalók. A BEVA-t pedig itt lehet közvetlenül elérni, ha további kérdése van: BEVA kapcsolat.
Az elmúlt hetekben kapcsolatba kerültem az OVB-n keresztül a Signal Öngondoskodási Terv csomaggal. A leírás szerint a pénzt minimum 10 évre le kell kötni. A minimum havi összeg 9000 forint. Az első két év alatt betett összeg csak a 10. év után érhető el teljes mértékben.
Kamatban egy minimum 6%-ot garantálnak a 10 év után. Havi 10,000 Ft.- megtakarítással számoltunk, és így kezdtünk bele, kötöttük meg a szerződést most márciusban.
Sajnos a termékről semmit nem lehet találni az interneten, még a Signal saját oldalán sem. Ez azért lehet, mert ez egy speciális, csak a brókercégnek kifejlesztett termék.
Azért néhány észrevétel látatlanban:
– A termék TKM értéke évi 3,52-6,52%. Vagyis ennyit bukik évente a költségek miatt egy havi 17.500 forintos megtakarítás esetén.
– Az a garantált 6%-ban én nem hinnék, ezt inkább csak az ügynök mondta. 6%-os költség mellett ez azt jelentené, hogy 6+6%-ot, vagyis évi 12%-ot kellene kitermelnie a biztosításnak garantáltan. Ennyit biztos nem tud kitermelni, amikor az egyik legjobb tőzsde a világon, az amerikai is csak évi 9,5%-ot hoz, de hatalmas kockázat mellett. (Bővebben: Neked hány százalék hozam elég?)
– 10 év után nem az első két év befizetését kapja vissza, hanem azt, ami addigra megmaradt belőle. Ez az eredeti befizetésnek a 32-38%-a szokott lenni általában. Ez hatalmas nagy különbség!
– Általában az ilyen terméknél van 5-600 Ft havi adminisztrációs díj és 5% adásvételi jutalék. Ez mindjárt ezer forint minden egyes befizetésnél. Csak ez a két kisebb költség havi 10% veszteség lenne.
Arról, hogy egy ekkora összegnél mennyit jelent minden száz forint költség, itt már írtam bővebben: Hová tegyem a havi megtakarításomat?
– Ha csak havi 10 ezret tud eltenni, szinte biztos, hogy szükség lesz erre a pénzre 10 éven belül. Akkor pedig kár elköteleznie magát.
Szerintem jobban járna egy megtakarítási számlával, vagy akár az Államkincstárnál egy értékpapírszámlával, ahol annyiért vesz állampapírt és akkor, amennyiért aktuálisan éppen tud.
A kötvény kézhezvételétől (nem az első díj befizetésétől!) számított 30 napig el lehet állni a szerződéstől úgy, hogy visszafizetik az első befizetést is. Azonban ilyenkor levonják az ún. kötvényesítési költséget, ami nagyságrendileg 10 ezer forint szokott lenni.
Utána két évig már csak úgy lehet felmondani, hogy az addigi befizetés (általában) teljes mértékben elveszik.
Felmondás előtt érdemes letiltani a díjlehívást a bankszámlánkról, ha csoportos beszedéssel fizettük addig a díjakat.
Több panaszt kaptam az elmúlt napokban, hogy hirtelen nagyon drága lett az MKB Bankhoz érkező külföldi utalások. Akik eddig dollárt kaptak, most forintot kapnak és ráadásul sokkal több lett az utalási miatt levont díj. Van cég, amelynek az Egyesült Államokból jött dollár, másnak Ausztráliából ausztrál dollár és mindketten ki vannak akadva az új díjakra és kérdezik, mit lehet tenni.
A kérdés az, hogy miben kell a pénz. Ha továbbra is dollárban, akkor vagy keresni kell másik magyar bankot, aki alacsonyabb költségekkel dolgozik, vagy Szlovákiában kell céges számlát nyitni és oda kell érkeztetni a pénzt. (Szlovákiai számlanyitás)
Az ausztrál hölgynek amúgy is forintban kell a pénz, mert abból él idehaza, neki a Currencyfair lesz a jó ötlet. (Cikk: Transferwise vagy Currencyfair?)
Ez a cégnek is jó, amennyiben amúgy is forintra váltaná a dollárt. Érdemes megnézni és kalkulálni egy díjat, szerintem olcsóbb lesz, mint a mostani helyzet.
Na, ez volt az elmúlt 24 óra termése (leszámítva az egyéb leveleket), gondoltam megosztom veletek. 🙂
Egyébként most már – gondolom a vasárnapi zárva tartás miatt – csütörtök-szombat tart a duplapontos hétvége, így ha vki csütörtök reggel elkölti a pénzt, bankon belül péntek délutánig talán még jóvá is írják a visszatöltést, szóval akár 2x is le lehet meríteni a keretet egy hétvége alatt…
Az Index megfelelő fórumában (forum.index.hu/Article/showArticle?t=9195411&la=132733490) is sokakat foglalkoztat a kérdés, és nincs megfelelő válasz, továbbá a Discovery Channelen nem mehetett adásba a Mythbusters RFID-ről szóló adása (2008-as sztori):
1. 40 e Ft önrész van kártyacsalásra, PayPass-szal 5000 Ft-ot lehet költeni egyszerre. Ha nem veszem észre napokig, részeg vagyok és ellopják a kártyám; 8 részletben 5000 Ft-osával 40 e kárt kénytelen vagyok benyelni; az RFID kártyák bevezetésével gyakorlatilag – kártyánként – 40 e Ft kp.-vel mászkálok bárhová?
2. Szükségem van-e beruházni RFID-blokkoló pénztárcára (ki szerint?), vagy ez is csak egy lehúzás? Miért nem adják ezeket ingyen a bankok, ha már az RFID kártya gyakorlatilag kötelező?
3. Ha az 1-re és 2-ra nem kaptam megnyugtató választ, akkor meggyilkoljam az RFID csipet a kártyámon?
Ez egy városi legenda, hogy a villamoson járnak a csalók RFID képes mobil POS terminálokkal, és huzigálják le az utasok kártyáiról PIN kód nélkül az 5000 Ft-okat.
Ahhoz, hogy ilyen terminálja legyen a csalónak, valamely bankkal kártyaelfogadói szerződést kell kötnie, a lehúzott pénzek a bankszámláján kerülnek jóváírásra. Lehet, hogy sokan nem veszik észre a lehúzott pénzt, de azért elég sokan igen. Ők pedig reklamálnak, és a csaló egy pillanat alatt lebukik. A pénzt azonnal visszautalják neked (vitatott tranzakcióknál alapból a kártyabirtokosnak ad igazat a bank, és a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy tényleg vásároltál). És a büntetőjogi felelősség is elég könnyen megállapítható. Szóval nem hiszem, hogy ilyen csalással bárki megpróbálkozna.
“Ez egy városi legenda, hogy a villamoson járnak a csalók RFID képes mobil POS terminálokkal, és huzigálják le az utasok kártyáiról”
– Ebben a formában szóba se került.
Viszont, nem csak ilyen alufóliasapisok mondják, hogy vegyél RFID blokkoló tárcát, hanem ‘rendes’ források is, pl. itt a kolléga: //kiszamolo.hu/fizess-egyszeruen-a-paypass-kartyakrol/#comment-5338
“Ahhoz, hogy ilyen terminálja legyen a csalónak, valamely bankkal kártyaelfogadói szerződést kell kötnie”
– Mint mondtam, ez nem került szóba, csak a leolvasás: eng.tau.ac.il/~yash/kw-usenix06/index.html
“A pénzt azonnal visszautalják neked (vitatott tranzakcióknál alapból a kártyabirtokosnak ad igazat a bank, és a kereskedőnek kell bizonyítania).”
– Fú, ez most nincs előttem, nem az van, hogy kitöltesz egy papírt a banknál (chargeback kérelem) – legalábbis kelet-európai banknál nem triviális. Forrás?
A Quaestornál van értékpapírszámlánk és azon van Telekom részvény. A részvényt 600 Ft körüli áron vettük anno. Ezért nem szeretnénk, hogy a Quaestor kifizesse a 180 napos átlagáron.
Lehet-e az értékpapírt transzferálni másik banki számlára?
Kösz
Zsolt
eng.tau.ac.il/~yash/kw-usenix06/index.html helyett (csak www-vel megy): http://www.eng.tau.ac.il/~yash/kw-usenix06/index.html
Csak Kiszámoló levette a www-t, hogy egyszerűbb felhasználók ne találják meg 🙁
Köszönöm!
“Ez egy városi legenda, hogy a villamoson járnak a csalók RFID képes mobil POS terminálokkal, és huzigálják le az utasok kártyáiról”
1.youtube.com/watch?v=lLAFhTjsQHw
2. And there is an app for that, too: youtube.com/watch?v=5GI5ruNhbpU
Valaki meg tudja itt mondani, konkrétan mik ezek a – nem magyar – megoldások (vagy mik a jó megoldások)? Hogy ne kelljen bejelentkeznem csak ezért egy Tóth András unit linked (vagy ki tudja, pontosan miben is utazik ma már) tanácsadásra.
Szerintem az adott orszag privat nyugdijbiztositasarol lehet szo, de nekem ez azert tunik hulyesegnek, mert par evnyi bejelentett jogviszonnyal jogot szerezhetsz az adott orszag nyugdijjara. Lehet, hogy az adott helyen az alacsonynak szamit majd ( mondjuk 400 euro nemetorszagban kb ehenhalas…), de otthon vaskos lehet. Ugyhogy szerintem az ilyen megoldasoknak tobbnyire nemsok lehet a valodi haszna.
Ami látszik: ez kevés. Kiszámolónak vannak kalkulátorai, sajnos a fizetés egy jelentős részét kellene félretenni már most ahhoz, hogy habzsi-dőzsi legyen… Nincs királyi út.:(
az a fura srác, aki ad hoc jelleggel, jelzés nélkül kurtítja a hozzászólásokat.
Tagja vagyok pár online community-nek; általában az az elv, hogy a hozzászólás a hozzászólót minősíti, és kész; pár extrém esettől kivéve (rasszizmus, személyeskedés, kéretlen önreklám) nincs moderáció, nézeteltérés, érdekellentét esetén sem, pláne az, hogy a fél hozzászólást átengedik, a másik felét nem, de úgy, hogy az olvasó nem is tudja, hogy az admin innen levágta a felét.
Ki a marketing és kommunikációs mentorod? Teljesen tiszteletben tartom, hogy a te blogod, te vagy a házigazda, de
– Egyrészt az van ideírva, hogy “Minden vélemény számít!” – ez a fentieknek ellentmond
– Valamiért mégis mindig visszatalálok ide
Ha megpróbálnál néha a témához hozzászólni és nem más véleményét idéznéd hülye linkekkel, az sokat dobna a dolgon.
Azt mar akartam kerdezni, hogy te hol informalidsz a nemet penzugyi termekekkel kapcsolatban? En a check24.de-t hasznalom, de nem vagyok vele teljesen megelegedve. Hianyolom, hogy relativ keves termektipus tudok nalunk atnezni. Ugyhogy vagy azvan, hogy a Nemeteknel nincsen egeszsegpenztar, meg hasonlo allamilag tamogatott termekek, vagy csak en nem talalom oket.
Nehezen informálódom, de inkább a lustaságom (prioritások hiánya) az oka ennek.:( A check24-en szerintem komplett szolgáltatók hiányoznak, de kiindulásnak jó.
A nyugdíjbiztosításomat úgy kötöttem, hogy amikor 2 éve kijöttem ide, a munkahelyen mondták, hogy van ez, és jó lesz nekem. Hát, lett.
Ugyanúgy “rámtukmáltak” valami kiegészítő egészség-biztosítást havi 5 euróért, ezért elvileg kaphatok ingyen szemüveget meg pár egyéb extrát – igazából még nem foglalkoztam vele, nem volt rá szükségem, kerülöm az orvosokat.:)
EP: passz. Ugyanakkor vannak olyan orvos által felírt dolgok, amiket egy-az-egyben térít a krankenkasse, nekem nulla költségem lenne vele. Lehet, hogy az aszpirinnál durvább gyógyszer emiatt eleve ingyen “jár”? Egyszer meg kell betegednem.:)
Talán van még lakáskassza, állami támogatással, de az megintcsak passz.
Kellene valami magyar fórum, ezeket megbeszélni!
Annyi még hogy is itt él kint, és tőleg jókat hallottam már, ezúttal is újfent köszönöm!