Barnabás, a mi jogi oktatónk újabb cikkel jelentkezett a Pénz és jog sorozat kereteiben. (Eddigi írásai itt)
A mai téma a munkajog, ezt több részesre tervezte.
Mielőtt átadnám neki a szót, örömmel jelzem, hogy újra lesz jogi Akadémia is, akár már most is jelentkezhetsz a hozzászólásokban. Aki ott volt az előzőn, nagyon elégedett volt vele. (Részletek)
Következzen hát Barnabás írása:
Munkajogi írás még nem volt a blogon, így arra gondoltam, hogy csinálunk egy mini-sorozatot amiben a leggyakrabban felmerülő kérdéseket/problémákat vesszük végig.
Az első írásban a mindenkit érintő problémákról lesz szó: a próbaidőről és a felmondásról. A második cikk a kiszolgáltatottabb munkavállalókról szól majd: bújtatott munkaviszony, határozott idejű munkaszerződés(ek), kártérítési felelősség. A harmadik cikkben a versenytilalmi megállapodásokról, tanulmányi szerződésről, titoktartásról, munkaviszonnyal párhuzamosan folytatott tevékenységekről írok majd.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja.
Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.
Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
A munkajog speciális állatfaj, mert annak ellenére, hogy a törvény szerint elvileg egyenlő felek a munkáltató és a munkavállaló, sokszor nagyon nagy az információs asszimetria, az érdekérvényesítő képesség – azt leszögezem már az elején, hogy simlis munkavállaló legalább annyi van, mint tisztességtelen munkáltató; a közös bennük, hogy ők mindig felkészültebbek, mint a „vétlen” fél, így nagy előnnyel indulnak egy esetleges vitában.
Szinte minden munkaszerződés megkötésekor a felek meg szoktak határozni próbaidőt. A próbaidő maximális időtartama 3 hónap (ha van kollektív szerződés, akkor 6 hónap), de lehet ettől rövidebb időszakot is kikötni.
Ha 3 hónaptól rövidebb a próbaidő, akkor a felek közösen egy alkalommal meghosszabbítják, de így sem léphetik át a maximum 3 hónapot. Ugyanúgy, az sem működik hogy a próbaidő utolsó napján mindig megszüntetik a munkaviszonyt és kötnek egy új szerződést, amiben újfent kikötnek próbaidőt – ez jogszabály kijátszására irányul, így érvénytelen; azaz ez már nem számít próbaidőnek.
A próbaidő funkciója, hogy a felek – tekintve hogy elvileg hosszú ideig szeretnének együtt dolgozni – kipróbálják egymást, hogy mennyire tudnak együttműködni, amennyiben nincs probléma, a próbaidő letelik, úgy mintha nem is lett volna.
Amennyiben valamelyik fél nincs megelégedve a másikkal (kap jobb ajánlatot, stb.), indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt és másnap már nem kell bemennie dolgozni a munkavállalónak.
Nem korlátlan azonban a próbaidő alatt sem a felmondás joga. Nem járhat az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértésével. Lefordítva: bár nem köteles indokolni a munkavállaló (nem is érdemes ilyenkor), a felmondás jogellenes lesz ha kifejezetten valamilyen védett tulajdonságra tekintettel mondott fel a munkavállalónak (pl. a munkavállaló bejelenti a próbaidő alatt, hogy várandós, közvetlen ezután felmondanak neki, vagy mert kiderül hogy homoszexuális, stb.).
A próbaidő után (is) mind a két fél megszüntetheti a munkaviszonyt (illetve lehetséges a rendes felmondás jogát kizárni, maximum egy évre). Ha a munkavállaló egyszerű felmondással mond fel, akkor nem kell indokolnia, azonnali hatályú felmondásnál viszont igen. A munkáltatónak minden esetben indokolnia kell.
Az indoknak okszerűnek, valósnak és arányosnak kell lennie. Vannak olyan élethelyzetek, amikor egyszerű felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt (Mt. 65. § (3) bek.), az egyik ilyen ok a várandósság. A várandósságot közölni kell a munkáltatóval, legkésőbb a felmondás közlésekor, hogy a védelem megillesse a munkavállalót – tehát nem kell egyből rohanni hozzá a terhességi teszttel. Ha nem közli ennek a tényét, akkor ez a plusz védelem nem illeti meg.
A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A felmondás után megindul az úgynevezett felmondási idő, ami alap esetben 30 nap, ez a munkáltatónál töltött idővel arányosan növekszik, ha a munkáltató mond fel.
Ha a munkáltató mond fel, akkor a felmondási idő felére mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzés alól, maximum 2 részletben; de fizetés (távolléti díj) erre az időszakra is jár. Ha a munkavállaló mond fel, akkor le kell dolgozni a teljes 30 napot (a táppénz, stb. beleszámít).
Ha a munkáltató mond fel, akkor a munkavállalót végkielégítés illeti meg (Mt. 77. §), ha legalább 3 évig ott dolgozott. Ha a munkavállaló mond fel, akkor végkielégítés nem illeti meg. Amikor közös megegyezést ajánlanak fel, azt kell mérlegelni, hogy a közös megegyezéssel kapunk-e annyit, mint amennyi a törvény szerint járna – vagy ezt kompenzálják-e más kedvezménnyel.
Lehetséges azonnali hatályú felmondással is megszüntetni a munkaviszonyt, ha az egyik fél (a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi; vagy (b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Az azonnali hatályú felmondást az alapot adó körülmény bekövetkezésétől (vagy tudomásszerzéstől) számítva 15 napon belül kell közölni.
Az azonnali hatályú felmondást nagyon nehéz (jól) indokolni, ehhez tényleg komoly dolgot kell elkövetni. A (b) pontos megszüntetést éppen ezért elég ritkán alkalmazzák, mert nehéz bizonyítani – ahhoz már tényleg extrém esetnek kell lennie.
Az (a) pontos megszüntetésnél is vannak azért furcsa esetek; nekem volt olyan ügyem, ahol a munkavállaló hajnali 5-kor matt részegen (állni nem tudott) megjelent munkavégzésre (lifttornyot üvegeztek ráadásul), majd mikor elküldték, kifelé menet a kocsival nekiment a telephely kapujának, 7 tanú volt (köztük a sógora), de a bírónőnek az volt a problémája, hogy nem szondáztatták meg…
Aranyszabály, hogy bármi rendellenesség van, arról azonnal jegyzőkönyvet kell felvetetni és azt a munkavállalóval és a munkáltató képviselőjével is aláíratni, lehetőleg két tanúval.
Ha valaki nem hajlandó aláírni, azt külön a lap aljára írni és a tanúk is még egyszer írják alá, hogy ezt külön is tanúsítsák. Másik oldalról viszont: mindig csak olyan iratot írjunk alá, amivel maradéktalanul egyet értünk; ha nem így van, akkor vagy ne írjuk alá (pl. munkaszerződés-módosítás) vagy az aláírásunk mellé írjuk oda, hogy mivel nem (pl. jegyzőkönyvnél).
Fel szokott még merülni, hogy mi a helyzet az írásbeli figyelmeztetéssel. Nos – a közhiedelemmel ellentétben -, az írásbeli figyelmeztetésnek semmilyen joghatása sincs munkajogviszonyban. Sőt, amennyiben valamilyen cselekményért írásbeli figyelmeztetést adtak (pl. késésért), akkor ugyanarra hivatkozva nem alkalmazhatnak azonnali hatályú felmondást, hiszen így kétszer értékelnék ugyanazt a cselekményt.
De ha a sorozatos késések miatt összeszedünk egy csomó írásbeli figyelmeztetést, akkor viszont szolgálhatnak bizonyítékként egy (b) pont szerinti azonnali hatályú felmondáshoz.
Első körben ennyi; tudom, hogy nagy falat lett, de ez a munkajog – sajnos – elég bonyolult.
Jogszabályok tanulmányozásra: Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 12. §, 45. § (3) bek., 77-79. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségelőmozdításáról III. fejezet
Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!
Kedves Miklós! Ezúton szeretnék jelentkezni jogi és kiszámoló akadémiára is!
Ez egy kiváló sorozat lesz, meg is ragadom az alkalmat, hogy rákérdezzek valamire, ami már régóta foglalkoztat. A munkaszerződésemben 90 napos felmondási idő van kikötve, ez arra vonatkozik, ha a munkáltató felmond, vagy arra is, ha a munkavállaló mond fel?
Ma olvastam egy újságcikkben, hogy 2014. évben összesen 14 ezer munkaügyi per indult, míg 10 évvel korábban 29 ezer, mely Nyugat-Európához képest akkor is kevésnek számított. Megfordult a fejemben a feltevés, vajon azért csökkent a perek száma, mert az új Mt. kevésbé védi a munkavállalókat, és inkább a munkáltatónak kedvez. Vagy mert rövidebb a szabályozás? (Ezt kevésbé gondolom.)
A közös megegyezés, szerződés-módosítás, más egyebek aláírásához: ha valaki nem elég tájékozott, inkább próbáljon meg időt kérni, míg tájékozódik, minthogy aláírja, amit egyébként nem írna alá. Értelmes emberrel is megtörtént, hogy elhitették vele, hogy jobban jár, ha aláírja a közös megegyezést, pedig sokkal rosszabbul járt.
Köszönet a remek összefoglalóért, alig várom a következő részt! 🙂
Naggggyon tetszik az új sorozat! Várom a bújtatott munkaviszonyra vonatkozó részt, egy ismerősömre pont ezt a cipőt próbálják ráhúzni.
Ehhez a részhez az a kérdésem lenne, hogy mi a lehetséges szankció akkor, ha a munkavállaló nem tölti ki a felmondási idejét? Egyszerűen a le nem dolgozott időre nem kap fizetést, vagy lehet más bünti is?
szak123: Mit értesz bújtatott munkaviszonyon? Megbízási szerződés, kényszervállalkozás, vagy valami egészen mást?
szak123
"mi a lehetséges szankció akkor, ha a munkavállaló nem tölti ki a felmondási idejét? Egyszerűen a le nem dolgozott időre nem kap fizetést, vagy lehet más bünti is?"
A legsúlyosabb következmény az, hogy ha bármikor felhívják az előző főnökét referencia miatt, azt fogja mondani, hogy egy tetű aki sz@rban hagyott minket"
Egy targoncásnál lehet, hogy ez nem probléma, de magasabb beosztásnál számít.
nemrég volt arról szó, hogyan menjünk el, hogy esetleg vissza is vegyenek. ugyanúgy kell elmenni ahhoz is, hogy a jó hírünk megmaradjon
Kedves Barnabás!
Hogy néz ki a gyakorlatban az, hogyha egy munkahelyi szituációban valaki egy esemény(sorozat)ról jegyzőkönyvet akar felvetetni. Minden telephelyén köteles a munkáltató tartani egy "jegyzőkönyv" nevű formanyomtatványt biankó oldalakkal (hasonlóképpen a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységekben elhelyezett "vásárlók könyvével"), amelyet köteles az annak elővételét kezdeményező munkavállaló rendelkezésére bocsátani? Mi van, ha a munkáltató (képviselője) ezt megtagadja? Gondolom kapnak az érintett felek 1-1 példányt... és utána mi a dolgok menete? Ki hogyan, kinek köteles válaszolni ill. milyen más fórumhoz tud fordulni stb.
Előre is köszönöm szépen a választ,
kapfusz
@rozsass : Nekem újnak tűnik a konstrukció, szövetkezeteken keresztül futtatják a dolgozót, aki nem fizetést kap, hanem valamilyen kedvezményes, vagy adómentes utalványt fizetés helyett. Tök átlátszó az egész, szerintem az első NAV-vizsgálatnál bukta. Az eddigi alkalmazó viszont kirúgással fenyeget, ha nem lépnek át az emberei a szövetkezetbe. Az a kérdés, hogy ha bukik a konstrukció, milyen retorzió érheti a NAV részéről a munkavállalót, hogy nem jelentette föl korábban a kenyéradóját, hanem belement a bújtatott munkaviszonyba.
@peter : Oké, ezek nyilvánvaló hátrányok. Az érdekel, hogy jogi következménye lehet-e még. (Mielőtt elkezdtek köpködni, hogy szemét módon akarok megpattanni: nem rólam van szó, hanem egy szénné alázott ismerősömről, aki fél, hogy a felmondás után ráhúznak valami disznóságot, pl. leltárhiányt vagy ilyesmit, amiből nehéz jól kijönni.)
Csak ez ugy mukodik a gyakorlatban, hogy ha valakit ki akarnak rugni (es a kozos megegyezest nemhajlando alairni), akkor odaallitanak ra ket-harom embert, akinek az a feladata, hogy folyamatosan figyelje hol es miben hibazik. Olyan ember pedig nincs aki nem kovet el hibat idonkent (foleg folyamatos nyomas, stressz alatt), es amint van valami, arra lecsapnak, dokumentaljak, aztan jon az indok hogy a munkavegzes minosege nem megfelelo..
Ezúton jelentkezem a jogi akadémiára.
@tibor : Na erről beszélek. A felmondási idő alatt nagyon sok csőbe be lehet húzni valakit. Lehet, hogy ha "csak" a vonatkozó fizetését bukja, nem kockáztatja, hogy így álljanak bosszút rajta.
@tibor :
2-3 embert raallitani nem koltsegmentes.... Valoszinuleg meg tudnak egyezni, ha mindket fel ertelmes. Apro hibakert meg amugy se lehet senki se kirugni. Raadasul egy magara valamit is ado cegnel az ilyen hamar rossz hirt kelt, es a fonoknek tulajnak nem tul elonyos, ha a munkavallalok fele a szabadidejeben az ilyen esetek kivedesere keszul ( vagy barmilyen mas modon a ceg lehuzasara)
@szak123
A szövetkezetes jogviszony tényleg új, kb. 2015. elején találták ki, kb. amikor betiltották az alvállalkozók láncolatát a biztonsági cégeknél. Tudomásom szerint az ellenőrző hatóságok sem könnyen találják a fogást a szövetkezeteken.
A munkavállalói oldalról a hátrányok - legalábbis szerintem - hogy nincs meg az a munkajogi védelem, amit az Mt. biztosít, pl. felmondási védelem az Mt. által felsorolt esetekben, a munkabér védelme (lásd munkabér helyett utalványt adnak). Bár a színlelt (nálad bújtatott) szerződésről akár bizonyítani lehet bíróságon, hogy az valójában munkaszerződés volt.
A munkavállalónak "feljelentési kötelezettsége" nincsen a munkáltatójával szemben,de a NAV-val meggyűlhet a baja a személyi jövedelemadóval kapcsolatban.Az utalványból gondolom nem vonják az szja-t és az egyéb járulékokat. Szja bevallási kötelezettsége a munkavállalónak van,nem a munkáltatónak
@rozsass : Igen, ezekre gondolva azt javasoltam az ismerősömnek, hogy valahogy adózza le a szükségeseket, saját védelmében (igaz, nyugdíjjogosultságot nem fog kapni). Viszont már hallottam olyat is könyvelőtől, hogy újabban a munkavállalót is büntetik, ha kiderül a bújtatott foglalkoztatás. Ez lehet, hogy kacsa?
Szerintem a munkáltatónak amúgy van adóelőleg-levonási kötelezettsége, ha bért fizet, nem?
Szerintem egyébként ha valaki minden hónapban kap a szövetkezettől hasonló - több tízezer forint nagyságrendű - összeget utalványként, de kp-ban, viszont más juttatást nem, arról ordít, hogy adózatlan munkabérről van szó. Nem tudom, hogy nem találnak fogást rajtuk...
Nekem kérdésem lenne.
Létezik ez a lakáshitel-cafetéria, amikor a munkáltató fizeti a dolgozó hitelét. Nálunk, a mi cégünknél nincs semmiféle cafetéria, de, ha új munkaszerződést íratnánk, amelyben a bérem csökkenne, viszont megjelenne ez az elem, akkor valamivel jobban járnék így, változatlan bérköltség mellett is. (Bruttó 180-ról 150-re, és amellé a 37 ezer, akkor mindkét esetben 230 körül lenne a bérköltség, de nekem kb 18 ezer-rel több maradna a zsebemben)
Korábban azt hallottam, hogy ebbe beleköt az adóhivatal
Szeretnék jelentkezni én is a jogi oktatásra! A pénzügyi megvolt, és nagyon hasznosnak bizonyult, most gondolkodtam csak el rajta, hogy a jogi is jól jönne!
Barnabas, koszonjuk a cikket!
Ha a munkaado elvarja a tulorat (napi 2-3 ora plusz) de nem fizeti ki, akkor az megalapozhat azonnali hatalyu felmondast? Koszi!
@tibor
A közös megegyezés - felmondás verzióban nem csak arról van szó, hogy fel tud-e mondani a cég jogszerűen a munkavállalónak, hanem arról is, hogy akkor a munkaviszony végén mennyi pénzt kap a munkavállaló, mert ez egy hosszabb (kb. 15 éves) munkaviszonynál nem mindegy. Pl. rendes felmondás esetén kapnia kell a munkavállalónak - a cégnél töltött munkaviszony függvényében - végkielégítést, aztán a felmondási ideje is hosszabb, arra is jár bér + a fele felmondási időben fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Egyáltalán nem mindegy, hogy akinek megszűnik a munkaviszonya, mennyi pénzt kap utoljára kézhez.
@tibor
Az eset, amelyik eszembe jutott a közös megegyezés tárgykörében, egy komoly banknál történt meg, ahol tipikus módon nem akarták visszavenni gyedről a kismamát. Azt nem hiszem el, hogy a banknak ne lett volna pénze kifizetni a járandóságokat.Szerintem a rendes felmondás sem olyan egyszerű, hogy majd ráállítok két embert, azok majd hibára késztetik a delikvenst. A rendes felmondást komolyan meg kell indokolni, a rendkívülit meg pláne. Néhány kisebb hiba nem alapozza meg a felmondást. Arra is volt precedens az ismeretségi körömben, hogy a bíróság kimondta kisebb súlyú hibákra alapozott felmondásra, hogy megalapozatlan volt, és kártérítést fizetett a cég. Más esetben meg meggyőzéssel kombinált kisebb nyomásgyakorlásra visszavették gyedről a munkavállalót, és mindenféle piszkálódás nélkül dolgozhatott tovább, mindössze át kellett szervezni a szervezetet (iskolában a tantárgyfelosztást)
@szak123
A szövetkezetes formában gond lehet esetleg az is, hogy nincs egészségbiztosítása az illetőnek. Ennek hátrányát túlzottan nem kell ragozni, bármikor jöhet betegség, baleset, műtét...Egészségbiztosítást is tud fizetni magának, de mi marad, ha mindent maga fizet?
Másik, jobb munkahelyre nincs kilátás? Ez a szisztéma nagyon kedvezőtlennek tűnik a munkavállaló részére.
Engem érdekelne a jogi akadémia, de a részvételem függ attól, hogy mikor is lenne ..
@rozsass : igen, csak epp a frissen kirugott embernek nincs se penze, se ideje pereskedni, fo a feje attol, hogy mi a francbol fog megelni es azon van hogy mielobb talaljon valami munkat...
Amugy lehet hogy kis cegnel nem eri meg 2-3 emberrel figyeltetni, de egy eleg nagy cegnek az semmi.
Masreszt, en oda nem mennek vissza dolgozni ahova birosagi itelet kenyszeritese altal vettek vissza, mert kineznenek, es olyan legkorben nem tudnek meglenni.
Szia!
Szeretnék jelentkezni a jogi akadémiára.
@tibor
Szerintem nem fogunk egyetértésre jutni, ez nyilván nem is lehet a cél. Szerintem a bírósági per nem annyira drága, mint sokan hiszik, van tárgyi és személyi költségmentesség is, aki nagyon szegény annak is érdemes utánanézni, milyen lehetősége van.Természetesen az is van, amikor drága perelni, ez az adott esettől függ. A magam részéről biztosan perelnék, ha jogosnak gondolnám a követelésem és számomra jelentős összeget látnék veszni. Persze minden eset és minden személy más, sokszor nincs is szükség perre, mert meg lehet egyezni normálisan is. De ha valaki nyuszi módjára aláír mindent, és meg sem próbál semmit, egész biztos rosszabbul jár.
Olyant én nem írtam, hogy az ismerősömet bírósági ítélet helyezte vissza eredeti munkakörébe, azt írtam, hogy kártérítést kapott, számomra ebből egyértelmű,hogy pénzben kártalanították, a visszahelyezés tényleg nem jó ötlet.
A Kiszámoló Akadémiát kipróbáltam. Beneveznék a jogi témára is!
Köszi a lehetőséget!
Van hogy a munkaviszony megszűnése után sem állíthatsz negatív dolgot a cégről ahol voltál (jó hír megsértése lenne), ill. általában titoktartásra is köteleznek, ellenben ha az új munkahelyed le akar informálni azt simán megteheti, az előző munkáltató mindent kiteregethet rólad. Kicsit egyenlőtlennek érzem. Én nem írathatok titoktartásit a munkáltatóval? Vagy pl. ha az előző negatívat állít rólam a lekáderező új munkáltatómnak, akkor én is perelhetem jó hír megsértéséért?
@rozsass : Igen, igazad van, aki nem nyugdíjasként dolgozik, annak még az eü. sem jár alanyi jogon. És az is igaz, hogy ha mindent befizet, nem biztos, hogy megéri dolgozni.
Egyelőre még tapogatózás van, de szerintem nem lesz hosszú távú ez a munkahely. A főnököt nem értem, miért gondolja, hogy ezen nem fog megbukni. Persze lehet, hogy úgy érzi, jól fekszik a navnál (direkte kisbetűvel).
jelentkezem! S.
jelentkezem jogi akademiara, sajnos a multkor enm tudtam elmenni:(.
Számomra az a legnagyobb probléma, hogy simán nyernék egy munkajogi pert (9 órát dolgozom 4 órás minimálbérre bejelentve, plusz szombatonként 4 óra (havi átlag 3x) ami után nem kapok másik szabadnapot se). De ha megteszem, itt nincs helyem - ha jogilag köteleznék is erre-arra a munkaadót, lehet olyan körülmény ami miatt az ember inkább elmegy. Csak hát ugye hova.... 44 évesen, kisgyerekkel.
@anemona Mind a kettőre.
@rozsass 12 havi távolléti díjban maximalizálták a jogellenes felmondás (a munkaügyi perek legnagyobb része erről szól) esetén fizetendő kártérítés összegét, ez meg nem akkora pénz, hogy próba-szerencse alapon beadja az ember, közben meg feketén dolgozik.
@szak123 Ha nem tölti ki a felmondási időt, akkor kártérítés, amennyiben kár származott ebből (pl. drágábban talált helyettest, csúszott emiatt egy munkával, stb.).
@kapfusz Nincs biankó jegyzőkönyv, egy sima a4-es lapra is lehet írni. A többi pedig a konkrét szituációtól függ.
@mite Meg, de ezt bizonyítani is tudni kell. Bár egyszerűbb nem túlórázni.
@laya Ez tévedés. A korábbi munkáltató semmi információt nem adhat ki rólad a kifejezett engedélyed nélkül. Sérelemdíjért perelhető, ha mégis megteszi.
@erzsebet Csak aztán neked is le kéne adóznod a zsebbe kapott pénzt.
@barnabas-jog
Még úgy se kellene adóznom a családi adókedvezmény miatt. Viszont kapnék áruhitelt ha mosógépet kell cserélni és a heti 2 szabadnappal is tudnék mit kezdeni. 😉
@barnabas-jog
Tisztelt Barnabás!
Kikérem magamnak a feltételezést, hogy bárkit feketemunkára biztatok, és a konkrét esetben sem ez történt. Vidékről van szó, ahol a jobb állásokat megfúrják, és nem, az illető nem helyezkedett el feketén. Csak a per befejezése után tudott elhelyezkedni, és nem segédmunkásról van szó, ahol dívik a feketemunka, sosem dolgozott az illető feketén, ahogy magam sem. A véleményem szerint 12 havi fizetés éppen elég pénz, hogy megérje azt perelni. Sőt azt is hozzá tettem, hogy akkor perelnék, ha látnám, hogy igazam van. Ez a próba-szerencse feltételezés sem tudom, hogy honnan ered. A pert egyébként komoly munkajogász vitte.
Még egyszer nagyon szépen megkérem, hogy a feketemunkáról történő feltételezést törölje velem kapcsolatosan.
@rozsass ? Én egész mást feltételezek, de az a szövegértéssel kapcsolatos.
@barnabas-jog
Tisztelt Barnabás!
Örömmel vettem volna, ha tartózkodik a szellemi képességeim kétségbe vonásától, nem vagyok funkcionális analfabéta. A sorok között olvasva jutottam arra a következtetésre, hogy arra gondolhatott, hogy az ismerősöm feketén dolgozott volna, miközben a volt munkáltatóját perelte.
A hozzászólásaimban jórészt arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy egy dolog csak, hogy vannak a jogszabályok, arról először tájékozódni kell, ezután ki kell állni az igazunkért, először a két fél közötti megegyezésre törekedve, ha ez nem megy, akkor bíróság útján. Sokan beletörődnek a jogtalanságba, és a másik fél ezt használja ki, hogy eltaposson másokat.
Jogellenes cselekedetre, így feketemunkára semmiképp sem biztatnék senkit sem, mert az nemcsak a társadalom, hanem az egyén szempontjából is nyomasztó. Ezt tudja, aki évek óta ebben a helyzetben van, az nem nyerészkedésről szól, hanem a túlélésről. Magyarországon egész ágazatok vannak a fekete-szürke zónában, személy-és vagyonőr szakma teljes mértékben, aztán a takarítási ágazat, az építőipar. Sokan vannak az országban, akik örülnének, ha volna munkaszerződésük, és betartanák az abban foglaltakat. Ha még a munkaszerződésig sem jutnak el, hogyan beszélhetnénk a többi dologról, törvényes munkaidőről, bérpótlékról, egészségbiztosításról, nyugdíjjárulékról. Tudom, Magyarországon nincs a számlaadásnak sem kultúrája, de a feketemunka szerintem az egyének szempontjából még súlyosabb probléma.
@rozsass Igen, az egyén szempontjából súlyos probléma, de ha nem megy bele, az még súlyosabb lehet. Én sokáig nem mentem bele - mert hát mégis na.... De az a tapasztalat, hogy középfokú végzettséggel vagy nagyon keveset keresel amire ugyan kapsz áruhitelt, stb - viszont egy életre eladósodsz mert rá is kényszerülsz - vagy bele mész, így ugyan annyival nem kapsz többet, hogy jól élj esetleg félre is tegyél, viszont nem adósodsz el (illetve nagyobb eséllyel nem, mert rá lehet szokni a kiskapukra, úgyhogy végül még hitelt is kapsz ha nagyon akarsz) Szóval most bele mentem a szürkébe, de nem tervezem benne is maradni, ám egyelőre nem találtam jobbat. Ugyanis annyival kapnék többet, ami kevesebb mint a mostani "szürke" ráadásul már pont nem jár pl a kedvezményes étkezés az iskolában, így végül lényegesen gyengébb életszínvonal a végeredmény - bár a vállamat megveregethetem a becsületességért.
@Erzsébet
Értem a problémát, amit mondasz, de az nem az igazi feketefoglalkoztatás. Ha jól értem, neked van szerződésed, be vagy jelentve a NAV-hoz, van egészségbiztosításod, fizetnek utánad valamennyi nyugdíjjárulékot. Csak a jövedelem egy része érkezik "feketén". Az igazi feketefoglalkoztatásnál nincs sem munkaszerződés és a munkavállalót nem jelentik be a NAV felé. Más esetben van munkaszerződése, de kevesebb órára szól, mint a valós munkaidő, és kevesebb órára is jelentik be. De olyan is előfordul, hogy van munkaszerződés, bejelentés is, de járulékfizetés és egészségbiztosítás nincs mögötte, mert egy kamu cég a foglalkoztató, ukrán, szerb vagy hajléktalan tulajdonossal. Ezeket a problémákat egyénileg nem lehet megoldani, erősebb kormányzati szándék kellene ezeknek a jelenségeknek a felszámolására. Személy szerint nem ítélek el senkit, mert "feketén" kénytelen dolgozni,inkább sajnálom
Kedves Barnabás,
Érdeklődnék, hogy olyat ki lehet-e kötni egy szerződésben, hogy 2 évig nem mehet el versenytárshoz az illető. Ha igen, akkor ez próbaidő alatt is érvényes?
köszönöm
most komolyan csak nekem van hidegrazasom ettol az uj divattol?
"Ha 3 hónaptól rövidebb a próbaidő"
3 honapNAL rovidebb. ATTOL rovidebb, hogy rovidebbet irtak a szerzodesbe.
(bocs, de most mar ki kellett irni magambol, egyebkent koszi a hasznos cikket)
@nunu Bered nem csokkenhet, mert abbol a nav a sporolasra fog gondolni, jogosan. Hozzaadni lehet a meglevo fizeteshez.
Cegtulajdonosoknak talaltak ki, feleseget is bejelentve 2x5m ft 5 ev alatt egy alkalommal.
Ja es "feltetel" hogx legyen a cegben Zx5m ft. Sok kis cegnek nincs ennyi tartaleka
@jimbo Ugy tudom, hogy csak akkor ha fizeti a hallgatasod. Mondjuk ket evi bereddel 🙂
Titoktartas persze van, szrtintem a probaido alatt is, ja alairod.