Pénz nélkül élni

Egy német tanárnő és pszichoterapeuta ezelőtt 21 évvel, 53 évesen gondolt egy merészet: elhatározta, hogy mostantól pénz és vagyontárgyak nélkül fog élni. A kísérletet egy évre tervezte, de azóta is így éli az életét.

Akkor jutott erre az elhatározásra, amikor a rádióban hallott egy kanadai faluról, ahol a gyár tönkrement és szinte mindenki munka nélkül és bevétel nélkül maradt. A falu lakói azonban nem estek kétségbe, tovább dolgoztak pénz nélkül, kisegítették egymást, kinek mire volt szüksége.

S ekkor eszébe jutott, hogy kislány kora óta ki akarta próbálni, milyen lehet egy évig pénz nélkül élni. Gyerekkorában hatalmas szegénységben éltek, aztán a család sorsa jobbra fordult, azonban hiába éltek nagy jólétben, soha többet nem érezte magát boldognak.

A gyerekeit már felnevelte, éppen elvált, soha nem lesz jobb lehetőség, hogy megvalósítsa a gyerekkori tervét.

Aztán jöttek a kétségek: hogyan fizesse az albérletét, a társadalombiztosítását és így tovább. De történt egy érdekes dolog: csatlakozott egy csoporthoz, ahol az emberek egymásnak tettek ingyen szívességet. Itt kezdték el tőle kérdezgetni, vigyázna-e a lakásra, amíg ők távol vannak. S amikor valaki két hónapra utazott el és szintén megkérdezte, hogy vigyázna-e a lakására, akkor mondott fel mindent.

Az emberek túlságosan belegabalyodnak a materiális világba, az egész életük a pénzről és megvásárolható dolgokról szól, mondta. Fogalmuk nincs arról, hogy a rengeteg pénznek, amit megkeresnek milyen kis része az, ami valóban az ellátásukhoz kell. Be akartam nekik bizonyítani, hogy teljes életet lehet élni pénz és vagyontárgyak nélkül is.

Úgyhogy elajándékozta mindenét (egy bőröndnyi ruha és tisztálkodószeren kívül) és megpróbált megélni pénz nélkül. Házat takarított lakhatásért cserébe, a fodrász kutyáját sétáltatta hajvágásért cserébe, ételért bébiszitterkedést vállalt és így tovább. Soha nem kellett az utcán vagy hajléktalanszállón aludnia. “Sokan azt mondják, hogy a pénz a kulcs mindenhez, az nyit meg minden ajtót. 17 év pénz nélküli élet után meg vagyok arról győződve, hogy a szeretet és a bizalom a kulcs, ami megnyit minden ajtót.” -mondta egy riportban.

Sokat aggódott az egészsége miatt az elején, például mi lesz, ha fogorvosra van szüksége vagy mi lesz, ha nem lesz mit ennie.

Sokat gyalogolt, csak akkor utazott járművel, ha valaki felkínálta, hogy elviszi valahová.

Félretett 200 eurót vésztartalékba, ha bármi olyan történne vele, hogy sürgősen kell a pénz. Azóta sem nyúlt hozzá ehhez a tartalékhoz.

Miután elérte a nyugdíjaskort, elkezdte kapni a nyugdíját. Először vissza akarta utasítani, de aztán meggondolta magát és inkább továbbadja a pénzt azoknak, akik szükségben vannak.

A történetét nem kell megismételni és az is igaz, hogy csak azért tud pénz nélkül élni, mert a társadalom többi tagja pénzért dolgozik. Azonban mindenképp tanulságos abból a szempontból az élete, hogy tényleg túlságosan belegabalyodunk a pénzbe és az egész életünk a pénz körül forog, miközben a megélhetésünkhöz, sőt a boldogságunkhoz a megkeresett (és elköltött) pénz töredéke is elég lenne. Ha az életvitelét nem is kell követni, az alapgondolaton, ami miatt az egészbe belevágott, érdemes elgondolkodni.

Az alábbi film róla készült, bekapcsolható az angol felirat is.

Ha érdekel a téma, írd be a keresőbe vagy a youtube keresőjébe, hogy “living without money”. Találni fogsz nem egy hippit, aki barlangban lakik és mezei virágokat eszik, de találsz érdekes dolgokat és gondolatokat is.

Share

89 hozzászólás

  • Hiteles András
    Elgondolkodtató… Figyelemre méltó, de semmiképp sem követendő/követhető. Mint minden az életben, itt is igaz, hogy egyik véglet sem szerencsés.
  • Ueshiba
    Ez nekem a hajléktalansággal egyenértékű kb.
    Másoktól függ folyamatosan, de napi szinten. Persze, aki dolgozik, az is másoktól függ, de pl. lehet félretenni/befektetni stb. (gyakorlatilag amiről ez a blog is szól), és nem az van, hogy ha holnap nem kapok senkitől munkát lakhatásért cserébe, akkor az utcán alszom egy padon… Persze, évek óta így csinálja, szóval valamennyire mégis működik, de én rettegnék minden naptól, hogy vajon mit hoz a következő. Lesz-e hol aludnom, lesz-e mit ennem (tényleg, hogy jut ételhez?).
    Ez a csoport ha egyszer megszűnik, mit fog csinálni?
  • Virág
    a.te.ervelesi.hibad.hu/kozeputas-erveles
  • N0MAD
    Hát ezen már régen is gondolkodtam, hogy ha van pénzmozgás akkor állambácsi, ha meg cserekereskedünk akkor nincs adó.
    Kellene erre építeni üzleti modellt, komolyan.
    Dolgozz nekem házkörül, “szivességből” használhatod az autóm, ihatod a piám, kajálhatsz, “barátságból” te megcsinálod nekem, én megcsinálom neked, de adózás az nuku…
  • Holló
    A pénz csak közvetítő eszköz. Az illető ugyanúgy fel kellet adjon az idejéből, hogy fedezze az alap szükségleteit, mint ahogy én is teszem, csak én az időmet pénzre cserélem majd azt a szükségletek kielégítésére. A pénzt se teljesen elvetni, se teljesen érte élni nem érdemes. Akként kell használni ami: egy eszköz.
  • maveryck
    Az egyik célom, hogy megértsem én is: a pénz nem boldogít. Ha gazdag leszek, lesz rá bizonyítékom is.
  • matetoth

    Ez majdnem igaz, de elméletben a NAV utánadmehet, és az áfacsalás nem vicc, ahogy a munkáltatói járulék elmulasztása utáni bünti sem, ha annak minősülnél…

  • untermensch4
    Úgy tudom hogy a bartert is adóztatják…
  • Segítő
    Segítek annak, aki szeretné a pénznélküliséget kipróbálni, ide utaljon:
    OTP: 12312342-112345-1341234 a számlaszámom 😀
  • Kiszamolo
    Segítő, te csaló lehetsz, mert az OTP számlaszámai 117-tel kezdődnek….

    🙂

  • Hunt3r
    Hmmm…a hölgy sikeresen visszatalált az eredeti cserekereskedelemhez. Szolgáltatást ajánlott, és gyakorlatilag barterben üzletelt az idejével a szállásért, ételért, és más javakért cserébe.

    Ha ez neki így jó, szuper. Nekem sokkal inkább arra az igazságra mutat rá, hogy az univerzális fizetőeszköz az időm és az energiám, és azzal fizetek a javakért. Mindjárt máshogy néz ki egy 150 centis TV a Media Marktban, ha az van rá írva, hogy “Ez a TV az életed 1 hónapjába kerül.”. Vagy a 20 milliós autó, hitelre, amikor a szerződésben az van írva, hogy “Az autó vételáráért 4 éveddel fizetsz. A kamatokért még 1 évvel. A fenntartása az élettartama alatt pedig még 3 év lesz.”

    Ha így nézve is megéri a dolog, akkor vegye meg az ember a jószágot. Ha nem akar érte az életéből 8 évet dolgozni, akkor ott kell hagyni és keresni alternatívát.

    (Igen, tudom, hogy a fentiek önkényes példák voltak. :-D)

  • Vladislav
    Valoszinuleg a penz tobbek kozott azert jott letre, hogy az ilyen szivesseg-munka alapu cserekereskedelmet egysegesiteni lehessen, es nagyobb emberi csoportokra is lehessen skalazni. Illetve megvan az a lehetoseg a penznel, hogy tudsz belole felretenni – bar ez a magyar tarsadalom jelentos reszet nem erinti. A pelda erdekes, elgondolkodtato, figyelemfelkeltesnek hibatlan.
  • Lala
    nem tud venni ps5-t
  • Balázs
    Valami hasonlót csináltunk icipiciben idén egy haverommal. Kibringáztunk Lengyelországba: annyi kaját vittünk, amire szükségünk volt, gázfőző, sátor. Zéró pénz. 4 nap volt mindössze, de hatalmas élmény és kicsit belekóstolhattam, hogy milyen úgy utazni, hogy nem költesz egy fillért sem. A tapasztalatom hasonló, mint a hölgynek: bizalom és szeretet a kulcs. A legnagyobb hozadéka az volt ennek a túrának, hogy jelentősen megváltozott a viszonyom a pénzhez és sok más értékes dolgot fedeztem fel, amit az Élet mindn nap felkínál nekünk, csak valahogy nem vesszük észre.
    Aktív elvonulásnak hívom azóta ezt az utazási formát és már tervezem a következőket egyre hosszabb távokkal, időtartammal.
    Próbáljátok ki, érdekes tapasztalás!
  • Éva
    Kiszámoló

    117-tel kezdődnek. 😉

  • tgwh
    Itthon ez nem működne.
    Azt hittem, legalább kiköltözik tanyára.
    Jó lenne, de ettől még nagyon messze vagyunk.
    Sajnos Brüsszelt most legyűrte a mini Napóleon, választásokig megússza. Utána lesz majd cserekereskedelem 😀 vagy csak az lesz…
  • Kiszamolo
    Igen, már javítottam azóta.
  • Nikolaj
    Régi elméletem, hogy egy ember spórolása egy másik pénzébe kerül, ez itt is látszik, persze ettől még nem baj.

    Mint hivatásszerű kamionos, egyre jobban foglalkoztat a gondolat, hogy simán tudnám az életem élni egy lakókocsiban vagy ha a helyhezkötöttség nem probléma, mobilházban. Rengeteg pénzt spórolnék vele, de egy gyereket nem teszek ki ilyesminek. Majd ha kirepült, visszatérek ehhez a gondolathoz.

  • Treil
    Nekünk is van ilyen ismerőseink, nem elvi szinten tagadják meg a pénzt, csak spórolósak, de életvitel hasonló. Segítenek valamennyit másoknak, de leginkább mások segítségét igénylik, amúgy borzasztó igénytelenek (heti talán egy fürdés, lepusztult ruhák, innen-onnan szerzett kaják miatt elégtelen táplálkozás). Lehet hogy ez így ismeretlennél valami romantikus világképnek látszik, de valóban szimpla élősködés inkább. Nem véletlen találták ki a fizetőeszközt, mert 50-50%-ban soha nem működött ez az adok-kapok, és nem is a 60-40% miatt, hanem a 98-2% miatt.
    Talán egy egymásra utalt zárt közösségben működik.
  • SzaboZ
    Ennivalót hogy szerzett?
    Gyógyszert, ha esetleg kellett?
    Tampont, WC papírt, fogkrémet, és ezernyi más fogyasztási cikket, amikre szükség van, hacsak nem akarunk a középkorba visszamenni?
    És ha mondjuk pont nem kellett senki lakására vigyázni, akkor hol lakott?
  • Endre bá
    Ha semmi mást, de a havi TB-t azért érdemes kiizzadni, még egy remetének is 🙂
    Illetve mi lesz ha az illető pl. idős, beteg, mozgásképtelen lesz? Mi lesz a cserealapja?

    De a lényeg, hogy rengeteget költünk felesleges dolgokra.

  • N0MAD

    Tényleg közösségi munkára gondoltam, 100 pirospontért az autószerelő megcsinálja az autómat, én 80ért a valamilyét, 20ért a haját a fodrasz. Adatbázisban lehet vezetni, nem kell 50/50 két fél között. Kb pénz, csak pénzmozgás nélkül. A nav meg nem kap semmit vagy kap 27 pirospontot, csak a szabályzat tiltja hogy beváltsa 😉
    Mondjak még buzzwordoket mint blockchain meg bio meg ethical trade meg gender equality? 😉 Miklós megváltoztatjuk a világot? 😉
  • Szegedi Dorina
    Ez nem cserekereskedelem, ez koldulás. Gyakorlatilag utazó cseléd 17 éve. Párkapcsolatot így nem lehet fenntartani. Ha megtartotta volna, hogy 1-2 évig így él azt még el tudom hinni, hogy jólesik kilépni a mókuskerékből.
    Meg ahogy itt a blogon is elhangzik többször: fiatal lehetsz pénz nélkül, de öreg nem. Egészségesen ez el-el megy, de mi lesz, ha leesik a lábáról? Hogy bartelez le egy rákkezelést, egy szívműtétet? Vagy egyszerűen betölti 80-at, 90-et, 100-at? Akkor majd nem lesz baja azzal, hogy a gyerekei pénzére szorul? Meg azzal, hogy ők ne ezt a megközelítést kövessék, mert akkor nem lesz hova mennie. Mondjuk a másik abszurd, hogy mindenki éljen így. Megnézném azt a csereláncot, amivel kifejlesztjük a covid-elleni vakcinát, puszta barterezési alapon.
  • GaborB
    Az alapvető gondolat, vagyis hogy érdemes átgondolni a pénzhez való viszonyát az embernek, az jó.
    Másfelől, amíg csak néhány ember él így, addig persze működhet, a “viszonzások” “árfolyama” jelentéktelen. Pl elvinni valakit autóval nyilván néha miért is ne, de ha már mindenki így él, akkor azt az autót is ilyen kis viszonzásokkal kellene valahogy megépíteni… Meg megnézném, hogy milyen viszonzások kellenének egy fúziós erőmű megépítéséhez. Szóval a pénzügy az absztrakcióval meg az időbeni elhatárolási lehetőségekkel azért sok lehetőséget megnyitott, megkockáztatom, hogy a civilizáció fejlődésének szükségszerű része.
  • Ekvi
    – “Akiket semmi nem tart hatalmában azoknak mindenük megvan” – Morihei Ueshiba

    A német hölgy története a budo lényege. Nem külső ellenségekkel küzdött, hanem legyőzte az ego-ját.

    +100 pont a nevedért 🙂

  • usespanner
    A cserekereskedelemmel nem az a baj, h ne lehetne tartalékolni vagy ne lenne vagyonod (van, aki időseket ápol lakásért cserébe,van, aki földet ad bérbe terményért).

    De akkor meg a pénzt lecseréltük ingatlanra vagy kecskékre.

    “Ez nem cserekereskedelem, ez koldulás”
    Próbáld ne a video első részét nézni, az végtelenül unalmas is. Babysitterkedés, takarítás vagy jógaóra az igenis munka, ezért fizetsz te is. Csak ő nem pénzt kér.

    “Akkor majd nem lesz baja azzal, hogy a gyerekei pénzére szorul 80évesen”
    És a gyerekek kinek a pénzére szorultak 20 évig?

    “Élősködők a társadalmon”
    Ez részben persze igaz, de más részről minek fizessen adót valaki ingyen koncentért, támogatott uszoda bérletért,
    mások kedvezményes lakhatásáért és a kutyafuttatóért vagy idősek ingyen utazásáért, amikor ő ezeket nem veszi igénybe?

  • Okoska2
    Nagymamám mesélte ezt, hogy így éltek a háború alatt. Pénz nem volt. Falun megtermelték az élelmet, elcserélték egymással kinek mire volt szüksége. A városiakkal meg ruhára, cipőre, szükséges tárgyakra. A vonaton is tojással, lekvárral “fizettek” a jegyért.
    Megvoltak, de azért nem sírta vissza ezt az időszakot.
    Érdekes gondolatkísérlet, de csak annak való, aki nem nevel gyereket, egészséges és meg tudja oldani a lakhatását.
  • Nbazs
    Erről a cikkről eszembe jutott egy volt kollegina, aki megelégelve a korábbi életét a somogyvámosi Krisna-völgybe költözött. Sokan kinevették/kinevetik, de én valahol csodálom, hisz meg merte lépni, és követte az álmait.

    PS: Segítő számlaszámával az 117-es kezdésen kívül az is baj, hogy az OTP számlaszámai 2×8 számjegyesek, ez meg még 3×8-nak se jó, mert 8-6-7 jegy sikerült.

  • usespanner
    Treil,
    Amit te leírsz, az élősködés. És aki akácerdőben tüzifát gyűjtöget és vöröskeresztes ruhákban jár, az dettó.
    A video arról szól, hogy ő önellátó.

    A felosztó-kirovó állam rettenetesen nagyra nőtt, nem Brüsszel, hanem Budapest.

    De ha elegen akarjuk, akkor ezt a rendszert le is lehet bontani.

    De akkor ne követeljünk szociális lakásokat, 100.-Ft-os kenyeret, rezsicsökkentést és olcsó színházjegyet, se 13. havi nyugdíjat vagy ingyenes felsőoktatást.

  • Szabolcs
    Kiszámoló!
    Amikor a TB putyautasokról írsz, ne felejtsd el pozitív példaként bemutatni, aki nem fizet, csak igénybe vesz. Eztazt.
    Ez ugyanaz. Semmi értelme nem volt ennek.
    A Föld munka nélkül is eltart x embert. Ezt mára meghaladtuk. Addig, amíg a létszám vissza nem tér erre a számra, addig ő másokon élősködik.
    Egyéni stratégiaként nincs gond, de társadalmilag káros. A többiek leírták a lényeget. És lesz még ezer érv, hogy ez nem minta. Aki a Zemplénben remeteként gombászik, az valóban közelebb van a címben foglalt elvhez. És korrektebb is.
  • Buta Béla
    Ugyanaz a kaliberű sztori, mint amikor valaki 30 évesen megy nyugdíjba, vagy amikor valaki 40 évesen elkezd futni 41 évesen meg utramaratont fut. Vagy mondhatnám azt aki élete első lottószelvényével milliárdos lesz.

    Teljesen extrém helyzetek és SEMMIT nem lehet tanulni belőlük, ugyanis sem rád nem vonatkoznak sem a körülötted élő több tízezer emberre.

  • GrandMasterB
    Nem pénz nélkül, de havi 20-30 ezer forintból él Korim László, aki bróker volt, most már 20 éve Kishután él.

    A rövidebb videó (6 perc):
    youtube.com/watch?v=rmVfG1j8GZo

    Egy hosszabb, részletesebb (30 perc):
    youtube.com/watch?v=k11D9Q4Wp-4

  • Karakán
    Úgy lett volna az igazi, ha e cikk végére is berakod a szokásos linkeket, pl. pénzügyi tanácsadás, írj e-mailt. 😀
  • Blend Ahmed
    “De történt egy érdekes dolog: csatlakozott egy csoporthoz, ahol az emberek egymásnak tettek ingyen szívességet.”

    Magyarul az ilyen csoportokat Szívességbanknak hívják. Jó régen hallottam egy rádióműsort rólunk, és nem tudom, hogy ma is léteznek-e még.

  • Ricky Gervais
    – Gyerekek rossz hirem van!
    – Mi az anya?
    – Szivmutetem lesz.
    – Te jo eg anya, de hiszen nincs biztositasod es penzed se!
    – Ne aggodjatok, megegyeztunk a dokival, csak kene a beleegyezesetek.
    – Mibe anya?
    – Hogy a kovetkezo 50 evben mosni es fozni fogtok ra.
    Sajnos ha sikerul is a mutet, a hatralevo 20 evembol nem tudom lebarterozni. Foleg, hogy az uj hidam a koronakkal 16 evnyi kutyasetaltasomba kerult a fogorvosnal, es abbol is hatra van meg 11.
    – Semmi baj anya, de legalabb szabadon elunk! 😀
  • Karesz
    Ez az életmód éppen olyan (élet)veszélyes, mint amikor valaki pénzért dolgozik, de mindet el is költi.
    Ennek a nőnek pontosan nulla tartalék van az életében. Ha a 200 eurót nem számoljuk…
    Egyik napról a másikra él, totálisan másoknak kiszolgáltatva. Elképzelni sem tudom, mi olyan felemelő ebben, hogy mutogatni kell.
    Nem a pénzt fetisizálom, de amikor valaki ennyire lemegy az aljára, azt nem fogom fel ésszel.

    U.i.: Miklós, nem tudom, jelezte-e már más is, de az ellenőrző kérdésekre mostanában csak 3.-4. próbálkozásra fogadja el a rendszer a választ. Pedig tudom ám, hol kel fel a Nap. 🙂 🙂

  • KL
    Biztos igaz. Ő maga mondta.
  • expect
    Van abban vmi rémisztő, hogy a hölgy létrehozott egy cselédség és rabszolgaság közötti életformát és ezt egész sikeresen adja el kívánatosnak…
  • eferix
    Addig teljesen jó a gondolatmenet, hogy ne a vagyontárgyak gyűjtögetése legyen a célja az embereknek. De a pénz nem használatát ez nem indokolja, ennyi erővel én kitalálom, hogy holnaptól csak a patakban fogok mosni kézzel, vagy gyógyfüvekkel kezelek olyan betegségeket, amelyekre jól működő gyógyszer áll rendelkezésre.

    Miért kell évezredekkel visszamenni az időben arra a fejletlen szintre, amikor a cserekereskedelem kényelmetlen problémákat szült amiatt, hogy nem volt egy egységesíthető értéke a termékeknek és a szolgáltatásoknak?



    Valódi pénz nélküli élet kizárólag a mezőgazdasági forradalom előtt létezett, amikor kis közösségekben éltek az emberhordák és idejük egy részében gyűjtögettek vadásztak, a többiben pedig valódi szabadságot élveztek.

  • iorgoskimindigénekel
    Köszönöm a cikket, feldobott.
    Szerintem a hölgy arra eredeti módon világít rá, hogy a világ, legalábbis egy szempontból, tágasabb hely, mint gondoljuk.
  • Dani21
    Igazából ilyenkor is ott van a háttérben a pénz. Ha valaki kap egy ebédet, mert leviszi sétálni másnak a kutyáját, akkor mindkét szereplő fejében önkéntelenül is számolások indulnak meg: vajon megéri ez nekem?
    – Egy tál levesért nem viszem el 1 órára a kutyát, de egy rántott húsért már igen – gondolja az egyik.
    – Nekem simán megér egy rántott húst, ha leviszi a kutyát, csak ne jöjjön vissza 10 perc múlva – gondolja a másik.
    Ha meg tudnak egyezni, akkor létrejön az üzlet, de csak akkor tudnak megegyezni, ha a szolgáltatás szubjektív ÉRTÉKE és az ellentételezés szubjektív ÉRTÉKE nagyjából megegyezik. A (papír/számla/crypto) pénz csak a fizikai megtestesülése ennek a képzeletbeli értéknek, a pénz fogalma akkor is ott van a fejekben, ha fizikailag nincs jelen, tehát “pénz nélkül élni” szerintem egy modern civilizációban (=utóbbi 100 ezer évben) már nem lehetséges 🙂
  • nyman
    “Hát ezen már régen is gondolkodtam, hogy ha van pénzmozgás akkor állambácsi, ha meg cserekereskedünk akkor nincs adó.”

    Azért vannak “okosok” akik kitalálnának rá valamit. hvg.hu/gazdasag/20201113_deutsche_bank_ado_otthoni_munka_home_office Tehát nem csak nálunk vannak unatkozó emberek. (Lenne itt 1-2 nem nyomdafestéket tűrő megjegyzésem)

    Kb. másfél-két évtezede olvastam olyan ötletet is, hogy az önkéntes munka után is kelljen járulékokat fizetni. Mert azzal is csak veszít a költségvetés

    Sok éve olvastam olyan kezdeményezést, hogy időt-időért. Googliztam, de nem találom. Tehát a fogorvos rendbe teszi a fogad, te cserébe házat javítasz stb. Volt benne egy kis kommunista elgondolás is.

  • bircanyeerow

    Amiről írsz, arról szól a Lopott idő című film. Tanulságos.

    @sokmindenkimás

    Azt elfelejtitek, hogy a hölgy kapja a nyugdíját, csak továbbadja. Semmilyen veszélyben nincs a hölgy, mert probléma esetén elkezdi megtartani a nyugdíját.

    Ami viszont érdekes, hogy a hölgy lehet, hogy nem függ a pénztől, de valószínűleg függ az életformától, mármint addiktív értelemben. Talán annyira rákapott, hogy már nem is tud máshogy élni. Ez vajon mennyivel jobb függőség?

    És ez kivetíthető bármire. Rengetegszer vagyunk rabok. Hol a pénz, hol a kényelem, hol egy szokás rabja. Na aki az ilyen típusú rabságtól (is) meg tud szabadulni, bármikor tud váltani életmódot, életkörülményt, az az igazi szabad ember.

    Persze az ember erre általában nem képes, mert az összes függőség érzelmi alapú, márpedig az ember érzelmi lény, és a tudat helyett legtöbbször az érzelmek vezetik.

  • Murr
    Hát ez teljesen értelmetlen. Ahogy leírta valaki, az asszonynak kell 10 db tampon. Vagy megsétáltatja valakinek a kutyáját és kap 10 tampont, vagy kap 1000 Ft-ot és elmegy, vesz magának 10 tampont. Ugyan úgy eladja az idejét, csak az első esetben koldulni és kéregetni kell. Csak beletekertem ebbe a badarságba, de éppen valami termálfürdőbe kérezkedtek be masszázsért meg éneklésért meg egyéb hülyeségekért cserébe, persze végigjárva minden döntéshozót. Ahelyett, hogyha nem derogál a masszázs, elmenne masszőrnek és venne tampont meg mehetne usziba, 1 óra kunyerálás nélkül. Szóval itt nem egy életstílust adtak fel, csak elkerülnek egy egyszerű és jól működő eszközt, hogy inkább szivassák magukat. Hát, ha nekik így jobb… Akkor legyenek szabadok 😀
  • V.A.Laki
    Ezt en a kovetkezo semak szerint tudom elkepzelni:
    1. A holgy mindenkit lepippant, cserebe etetik es ruhazzak.
    2. Ilyen Leon a Profi (vagy igazabol ilyen Hotline miamiban a foszereplo csavo szeruen, hogy ugy odamegy egy vasdarabbal, es leepiti a konkurenciat) szeruen, hogy szol a Don Vito, hogy most eppen kit kell eltenni lab alol, ezert cserebe teljes ellatast kap, szallodaban lakik meg neha kuldik a csajokat (csavokat). Penz nem kell neki, mert ha kimenne a napra, a szomszed banda leszedne.
    3. Ilyen Gregory Peck szeruen, hogyha bemesz egy etterembe, aztan a pincer ingyen kihozza neked a kajakat, akkora sztar vagy. (A sztori nem teljesen igy volt, hanem ugy, hogy leult az asztal szelere, es mindenkinek mondta, hogy egy autogram egy dollar, aztan sorban alltak az emberek.)

    Igazabol azt akarom mondani, hogy szvsz az ingyeneleshez nagyon specialis szolgaltatasokat kell nyujtani.

  • IDSx
    Tehát egy közössêg, ahova azért lépsz be: szívességedért szívességet kapj. Ez önmagában paradoxon, innentöl ez nem szívesség. 🙂

    Ez az életmód fiatalon poén, ismerek én is aki egyetemi idöszakon kívül rózsadombi/siófoki/stb. villákra vigyáz/gondozza ottlakásért+”zsebpénzért”, fesztiválbelépöért, stb., nem kell a lakhatásra költeni mégis buliközelben van. Poén a fesztiválokon/tengerjáron/stb. hostesskedés-diákmeló is, ott is a fizetség jó része maga a munka jellege. Tavaknál ugyanez a szállással is járó kölcsönzös diákmeló, a vitorlás chartereztetö, társasházakban az apró lakás körüli szereléseket elvégzö egyetemisták, stb. Nem arányos az elvégzett munka és a fizettség, de kölcsönös szívességet tesz egymásnak a két fél.

    De tartósan, folyamatos élösködni másokon? Házalni hogy mikor mi kell, nézni van-e valami kis apró munka? A mostani COVID-ban ö mit csinált…?

  • IDSx
    Létezik pl. a co-housing is, bár itthon nem elterjedt, ahol a lakóközösség a nálunk közös ktsg. néven ismert dolog helyett idejük-szaktudásuk teszik be a társasház körüli dolgokba + a közösségnek értékes programokba. Ebbe belefér akár 1-2, lakóközösség által tulajdonolt lakás AirBNB jellegü kiadása is nyáron, míg turisztikai szezonon kívül szimpatikus diákoknak albérlet kedvezménnyel, ha pl. vállalják a ház aljában lévö közös reggelizö-kávézó üzemeltetését reggelente.

    Ebben van is ráció, ahogy a sharing economyban is vagy a közösségi “eszközkölcsönzöben”, de a saját vagyon és tulajdon itt is megjelenik.

    Dél-Európai országokban vannak ilyen elvonulós helyek, biofarmok, stb., ki lehet próbálni milyen mikor egész napos “szivességekért” cserébe csak ágyat és ételt kapsz. Részemröl 3 év fesztivál diákmeló ahol a napi fizu épp csak fedezte a napi betevöm + 1 sört elég tanulság volt. 🙂

  • IDSx
    ez nagyjából hasonlóan értelmes adózási ötlet, mint amikor egy vállalati használteszköz dolgozói értékesítés esetén, használtpiaci ár alatti adásvétel esetén (a dolgozói kedvezményt tekintve) néhány adózási okosember adóköteles juttatást vizionál. 🙂

    Németeket nem is értem, mást ne mondjak csak a napi szintü tömegközlekedésböl kiesö, távmunkázó tömegek önmagukban csökkentik a közterheket is, ha elég ritkább menetrend…az autózás is ez: nem fogyasztok ingázáskor, na de nem is veszem igénybe az utat…stb-stb.

    Kezdésnek oda jussunk el, hogy a HO-zónak törvényben szabályozottan (mint pl. fogyasztási norma alapú ktsg.térítés az autódra) kell térítsen a munkáltató rezsinövekményt, amit aztán az adózásnál visszaigényelhet.

    Eléggé konzervatív megközelítés a büntetés, mert kiesik a 450 forintos büfés presszókávé adóbevétele, igaz cserébe 20ezerért vettem itthonra gépet 😀

  • Horimaster
    21 éve nem is létezett € valuta
  • Pistu
    1 emberként egész könnyű megszabadulni a pénztől, de kis csoportban még a kommunizmus is működhet pl. egy hippi kommunában, érdekesek az amish közösségek is, ahol nem csak a pénzről de a modern technikáról is lemondtak. Ezek végletek, sokkal könnyebb csak simán a vidéki életet választani, de már az is sok lemondással jár. Egyesek szerint vannak érdekes összefüggések youtu.be/3Jyv2FLo434