Van-e deviza a devizahitelek mögött?

Attila kért meg, hogy írjak arról, hogy van-e valóságosan deviza a devizaalapú hitelek mögött, vagy csak az egész egy szemfényvesztés a bankok részéről.

Ha már belekezdek a témába, igyekszem összegyűjteni a témában szokásos állításokat és tévedéseket. Amennyiben korábban írtam az adott kérdésről, csak belinkelem az előző írást, de jó lenne egyszer együtt látni az összes állítást, amennyire sikerül összeszedni a dolgokat.

Kezdjük azzal, mi a különbség a devizahitel és a devizaalapú hitel között. A devizahitel esetén mind a folyósítás, mind a visszafizetés az ügyfél által választott devizanemben történik. Devizaalapú hitel esetén az ügyfél a devizát már forintra váltva kapja és a havi törlesztőket is forintban vonják le tőle, majd a bank azt átváltja a megadott devizára.

Ennek elég egyszerű oka van: a hitelcélért (például lakás) Magyarországon forintban kell fizetni, a havi törlesztőt pedig az ügyfelek a forintban kapott fizetésükből törlesztik. Ezen túl azonban semmi különbség nincs a két termék között.

“Nincs is semmilyen deviza a hitelek mögött, azt csak a bankok találták ki, hogy nyerészkedjenek az embereken. A deviza csak egy elszámolóár, nem valóságos. Én forintot kaptam és forintot is fizetek, mi közöm a svájci frank árfolyamához?!”

Ez a leggyakoribb kifogás, amit mostanában hallani lehet. Ezt nagyon könnyű cáfolni, elég pár dolgot logikusan végiggondolni:

– Hogyan tudtak a bankok 6%-os kamat mellett hiteleket kihelyezni haszonnal, amikor a forint alapkamata soha nem volt az adott időszakban 6% alatt, sőt nem egyszer 10% felett volt? Az nem pálya a banknak, hogy többet fizet a forrásért, mint amennyit a kihelyezett hitelekért kap. A megoldás egyszerű: nem forintot kért kölcsön a bank, amit így tudott haszonnal kihelyezni a forintnál sokkal alacsonyabb kamat mellett. Ennek a forrása nem magyar megtakarítók, hanem jellemzően külföldi bankok voltak, akik devizát adtak és azt is kértek vissza.

alapkamat

– Miért csökkent mindenki törlesztője 2006 és 2008 között, ha forint volt a hitelek mögött? Bónuszkérdés: miért nem méltatlankodott senki, amikor hónapról hónapra egyre kevesebbet kellett fizetnie a havi törlesztőért? Akkor valahogy nem voltak tiltakozó felvonulások az utcákon.

– A végtörlesztéskor 2011 végén, 2012 elején a Nemzeti Bank 2,6 milliárd eurót biztosított a magyar bankoknak, mert ha azok a szabad piacon vettek volna meg ennyi devizát, beborítják a forintot. Ez az összeg csak a végtörlesztésre fordított pénz 60%-a volt, meg is látszott a forint árfolyamán, a végtörlesztés időszakában 294 forintról 314 forintra gyengült a forint, majd vissza. Ha nem lett volna deviza a hitelek miatt, miért kellett volna a Nemzeti Banknak menteni a forint árfolyamát és miért vásároltak volna közel négymilliárd eurónak megfelelő devizát a bankok? Az MNB tanulmánya erről itt található.

Lehetne még folytatni a sort, de akit a tények érdekelnek, az ennyiből is beláthatja, akit pedig nem, annak teljesen felesleges minden további bizonyíték.

“Nincs is annyi deviza a bankok mérlegében, mint amennyi devizahitelt kihelyeztek.”

Ez már egy szofisztikáltabb kijelentés az előzőnél, de a válasz itt is egyszerű. A pénzpiacon szinte minden termék előállítható szintetikusan, vagyis valamilyen másik pénzügyi termékek kombinációjaként. Ha én svájci frankot szeretnék, annak az árfolyamát és kamatát fizetni, nem kell feltétlen meg is vennem a svájci frankot, egy csereügylettel (úgynevezett swap-pal) ugyanezt az eredményt érem el. A bankközi piacon elcserélem a forintbetétem terhére a forint és a svájci frank kamatát és árfolyamát. Ezek a swap ügyletek úgynevezett mérlegen kívüli ügyletek, ezért nem tűnnek fel a bankok mérlegében. A Nemzeti Bank adatai szerint 2009. márciusában nem kevesebb, mint 4.400 milliárd forintnak megfelelő FX swappal rendelkeztek a bankok. A swapügylet keretein belül létrehozott szintetikus deviza minden tekintetben pont úgy viselkedik, mint a valódi párja.

“Miért nem fizethetem a devizaalapú hitelem havi törlesztőit devizában?!”

A közjegyző előtt aláírt szerződés tartalmazza a fizetés módját, attól a se a bank, se az ügyfél nem térhet el csak úgy kénye-kedve szerint, akkor sem, ha az esetleg mindkettőjüknek jobb lenne. Amikor a fizetni nem akaró emberek olyanokba akarnak belekötni, hogy bár a THM tartalmazza a pénzváltás költségét, de a szerződés külön nem, ezért az egész szerződés legyen inkább semmis, látszik, hogy mennyire fontos a szerződés szerinti teljesítés.

A Magatartási Kódex-ben (itt, 13. oldal alja) a bankok vállalják, hogy végtörlesztés esetén lehet devizában is fizetni. (Ezt a Kódexet egyedül az Axa nem írta alá a nagybankok közül.)

“A bankok előre tudták, hogy nőni fog a svájci frank árfolyama, ezért erőltették az ügyfélre. Ők sokat kerestek az árfolyam emelkedésen.”

Első lépésként tisztázzuk: senki nem erőltetett semmit. Minden bank kínált forintos, svájci frankos és eurós hitelt is. A banknak teljesen mindegy, hogy forintos, eurós, vagy frankos hitelen keres évente 3%-ot. (Na jó, a bankok egyszerűbben szereztek devizás forrást akkoriban, mint forintosat, de ezen túl tényleg mindegy volt nekik.) Az ügyfelek voltak azok, akik az alacsonyabb kamat miatt svájci frankot választottak.

Az összeesküvés-elmélet hívei ilyen ábrákkal bizonyítják, hogy a bankok előre tudták, hogy nőni fog az árfolyam:

image2

A magyarázat szerint ez egy 2005-ös ábra és a bankok előre tudták, hogy 2012 decemberére 240 forint lesz az árfolyam.

Ezzel szemben az igazság az, hogy itt egy határidős árfolyamot látunk, amit mindig az alábbi képlettel kell kiszámolni:

képlet

Értelmezve: az euró jövőbeni határidős ára egyenlő a jelenlegi ár szorozva a forint és az euró kamatának különbségével.

Tehát a nagy leleplező ábrán semmi mást nem látunk, mint azt, hogy mi volt a határidős ára a svájci franknak az adott pillanatban különböző határidőkre. Az állandó emelkedés a kamatkülönbség miatt van, ahogy az a képletből is kiolvasható.

Egyébként nem lettek volna nagy jósok a bankok, hiszen a több évig tartó árfolyamzuhanást 2006-2008 között sem jósolták meg ezen ábra alapján. Akkor az emelkedést hogyan tudták volna?

A bankok semmit nem nyertek az árfolyamon, mert ők is továbbadták a törlesztőt devizában. Nekik az lett volna jó, ha alacsonyan marad az árfolyam, mert úgy kevesebb bedőlt hitelük lenne.

Egyébként a képlet azt is megmutatja, hogy a svájci frankban eladósodók azt remélték, hogy a képlet nem lesz igaz, vagyis a megnyert kamatelőny nem fog megjelenni árfolyam-emelkedésben az évek során. Sajnos nem lett igazuk.

“A bankok lefedezték a devizát, így nyertek a dolgon.”

A bankok miért fedezték volna le a devizát, ha egyszer úgyis az ügyfelet terheli az árfolyam-kockázat? Mintha a szomszéd házára kötnék biztosítást. Lefedezni valamit csak úgy lehet, hogy fizetek érte (opció, ekkor drága), vagy elvesztem a hasznot, ha a másik irányba indul az árfolyam (határidő, swap.). A banknak semmi oka nem volt ilyet tenni, hiszen nem neki volt árfolyam-kockázata.

Mellesleg az ügyfeleknek is lett volna lehetősége lefedezni az árfolyamot, csak éppen senki nem kérte, mert pénzbe került. Az OTP is kínált például árfolyam-biztosítást, csak éppen a kutyának nem kellett, mert az volt a lényeg, hogy a hitel olcsó legyen.

“A devizahitel hibás termék, ki kell vezetni, ez minden rossznak a forrása.”

Már írtam arról, hogy hajszálra ugyanannyi a bedőlt forinthitel, mint a devizahitel, ebből látszik, hogy nem maga a devizahitel a probléma forrása, hanem a munkanélküliség, a recesszió és úgy általában a gazdaság helyzete. Ha ez nem így lenne, akkor a forinthitelek bedőlési aránya töredéke lenne a devizahitelesekének. Bővebben olvasd el az erről szóló cikkemet itt.

“Amikor felvettem a hitelt, még csak havi 40 ezer volt a törlesztőm, most pedig már 138 ezer forint”

Erről itt írtam bővebben.

“10 milliós hitelre már kifizettem öt év alatt 6,4 milliót és mégis alig 430 ezerrel csökkent a tartozásom. Lenyúlta a bank a pénzem.”

Erről meg itt írtam. A cikkből azt is megtudod, mi az az annuitásos hitel, meg egyenletes törlesztésű, mennyi kamatot fizetsz tíz évre és mennyit 25 évre. Ha neked ezek nem tiszták, érdemes elolvasnod a cikket.

“Miért emelte a bank a hitelek kamatát, amikor a svájci bank éppen hogy csökkentette a frank alapkamatát?”

A bank a devizaforrásokat legtöbbször 3-12 havi futamidő mellett veszi fel, amit újra és újra meg kell újítani. Azonban hogy aktuálisan mennyiért kap a bank újra hitelt, ahhoz nem sok köze van a frank alapkamatának, illetve sokkal többet nyom a latba az ország és a bank aktuális megítélése. A válság kitörése utáni időben se Magyarország, se a magyar bankok nem voltak a befektetők kedvencei, ezért nagyon megdrágultak a bankok forrásköltségei, amit indokoltan továbbhárítottak az ügyfelekre. Ez jogos volt, azon mondjuk lehet vitatkozni, hogy a helyzet normalizálódása után nem siettek kamatot csökkenteni, tisztelet a kivételnek.(Ennek oka meg a brutális bankadó volt.) De egy bank soha nem annyiért kap forrást, amennyit a jegybanki alapkamat. (Az anyabanki forrás és a swap forrásköltségén lehetne vitatkozni, most nem fogunk.)

“Miért adott a bank alacsony fizetésre hitelt? Ő a hibás, felelőtlenül hitelezett.”

A fizetésről annyit, hogy a nagy magyar rögvalóság az (volt), hogy mindenki minimálbérre volt bejelentve és ennek a többszörösét kereste. A bank gyakran ebből indult ki, ezért is adott hitelt papíron alacsony jövedelemre.

A másik az állami kezességvállalás. Az állam azt mondta, hogy kezességet vállalok a fészekrakó program keretében az adósokért, nekik elég 10%-ot letenni, sőt azt sem kell, az is lehet szocpol. Ha te lettél volna a bank, te nem adtál volna kölcsönt szinte bárkinek akkor, ha az államtól kaptál kezességet?

Persze ezeken túl is valóban elég felelőtlen volt gyakran a hitelkihelyezés, ebben a bankok is hibáztak. De olyan szívesen hallanék néha a hitelfelvevők és az állam felelősségéről is, mert arról valahogy soha nincsen szó.

Tegyük fel úgy a kérdést, hogy mennyire volt felelőtlen az, aki egy devizás hitelben elígérte a nettó fizetésének felét a következő 25 évre?

“3 ezer ember lett öngyilkos az elmúlt években a devizahitelek miatt.”

Ez egy akkora légből kapott ostobaság, hogy szinte reagálni is kár rá. Két perc guglizás után rájöhetünk, hogy ez azt jelentené, hogy évente 25-30%-kal nőtt az öngyilkosok száma 2008 óta. Ezzel szemben nem hogy nőtt, de a statisztikák szerint csökkent a számuk. (Gondolom azért senki nem lett öngyilkos, mert csökkent a havi törlesztője a forint erősödése miatt, ezért írtam 2008-at). Erről bővebben itt már írtam.

“Szinte minden család küzd a devizahitellel, ez a legnagyobb gond most az országban.”

– A devizahitelesek problémái már három éve szinte napi szintű hír, ezért nem meglepő, hogy a felmérések szerint az emberek erősen túlbecsülik az érintett családok arányát. A valóság az, hogy mindössze a családok 13%-a érintett a kérdésben. Sőt, mindössze a teljes lakásállomány 0,8%-a van veszélyben nem fizetett deviza lakáshitel miatt, cikk itt.

Na, remélem sikerült összeszedni a leggyakoribb kérdéseket és kijelentéseket a témáról.

Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha jönnél a hat alkalmas pénzügyi oktatásra 25 ezerért, akkor ide, ha pedig pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.

Share

414 hozzászólás

  • kannavarro
    értsd a deviza, mint probléma nincs a top 3-ban.
    Ellenben a ’98-hoz képest 5-8-szoros lakás/ház árak szemben a jó ha kétszeres bérekkel az igen. Az ebből következő normális 5-10 éves futamidők helyetti 25-30 évek igen. Az álláshoz jutás, munkahely megtartás, munkanélküliség ami a növekedés hiányából következik, megint csak.
    A volt deviza-nem volt kérdés nekem továbbra is egy ügyes ügyvédi próbálkozás a sok közül, amit a bíróság tudomásom szerint nem vett be…
  • Attila Nick
    Ezt azért nézzétek meg: kapos.hu/hirek/gazdasag/2013-10-01/rona_lehmann_a_devizahitel-szerzodesek_helye_a_kukaban_van.html
  • egyhiteles
    Azért a “szagértő” úr rettenetes sok dologról elfelejtkezik
    1. A “szagértők”, elemzők, közgazdászok a médiában folyamatosan azt sulykolták, hogy mindenképpen devizaalapon érdemes hitelt felvenni, mert:
    – a svájci jegybank kamata jóval alacsonyabb, tehát a kamatos kamatok miatt hosszútávon olcsóbb a hitel,
    – a magyar jegybanki alapkamat túlságosan magas, ráadásul magas a volatilitás, ami kiszámíthatatlanná teszi az amúgy is magas törlesztőrészleteket,
    – az árfolyamsáv (plusz/mínusz 15%) stabilan tartja a forint/euró árfolyamot, jelentős forintgyengülés nem várható,
    – az állam, az állami vállalatok, önkormányzatok is devizában adósodtak el, mert érdemesebb devizaalapú hitelt felvenni, mint forinthitelt stb..

    2. A mezei állampolgár bízott a PSZÁF-ben, MNB-ben, a bíróságokban, a fogyasztóvédelmi szervezetekben, hogy nem engednek egyoldalúan hátrányos szerződést kötni.

  • egyhiteles
    3. A mezei állampolgár nem tudott arról, hogy a svájci jegybank már a válság előtt jelezte, hogy a CHF-alapú hiteleknél hatalmas kockázatokat rejtenek. Az MNB, a PSZÁF, a bankok, a fogyasztóvédelmi szervezetek ezt nem jelezték. Az MNB, az állam, a PSZÁF, a bankok kidolgozhattak -ez valamennyire meg is történt, csak eltitkolták- és alkalmazhattak volna már 2008-2009-től forintosítási, devizaalapú hiteladósokat megmentő konstrukciót, amely hatalmas mértékben csökkentette volna az ilyen adósokra háruló terheket, sőt, szerintem szándékosan okozott károkat.

    4. A bankok felelőtlenül hiteleztek, mert minden kockázat nélkül a tisztességesen fizető devizaalapú hitelesekre terhelhették a nemfizetők által okozott nyereségkiesést. A bankok nem voltak érdekeltek a megfelelő kockázatelbírálásban, mert a rossz hitelek árát nyugodtan átháríthatták a kizsigerelt, átvert, fizető devizaalapú hitelesekre

  • egyhiteles
    5. Bármennyire is védi a blogíró a bankokat, valamiért más, normális európai országokban nem okozott ilyen károkat a devizaalapú hitel, erősen szabályozták azok kihelyezését, szabályozták a referenciakamatokat stb.. Tehát már megint a vétlen, magyar hitelvevő járt a legrosszabbul az egész régióban.

    6. A lakosság túlnyomó része józan ésszel vett fel hitelt, nem nyakló nélkül, ahogy a médiában szó van róla. A hitelmalmozók -lakáshitelek mellé autóhitel, fogyasztási hitel- kérdése az teljesen máshova tartozik. Ez egy szűk kört tehetett ki csak. Arra viszont nem számoltak, hogy a törlesztőrészlet a bankok által szajkózott maximális 15-20% helyett minimálisan 60%-nál nagyobb mértékben nő a törlesztőrészlet -egy mezei lakáshitel esetén, ltp. kombináció nélkül-, hogy sokaknak csökken a reálbére, nő a munkanélküliség, lehetne még sorolni.

  • egyhiteles
    7. A kormány bejelentést tett arról, hogy belátható időn belül euró lesz a magyar fizetőeszköz, azaz a sérülékeny forint árfolyamkockázata rövid időn belül eltűnik, a CHF pedig általában együtt mozog az euróval.

    8. A lakosság nem akart kiemelten kockázatos hitelt felvenni, a devizaalapú hitel kiemelten magas kockázatát a svájci jegybank jelzése ellenére se közölték a lakossággal. A kockázatokat tudatosan, szándékosan eltitkolták a hitelfelvevők előtt nem csak a banki alkalmazottak, hanem az ún. szakértők, elemzők, közgazdászok. Ami szerintem bűncselekmény.

    9. Sokszor olvasom analfabétáktól, hogy ők felelősek, mert ők mindent tudtak előre… Kérdezem én, akkor miért nem 10-szerezték, 20-szorozták, 100-szorozták meg a vagyonukat? Ilyen előrelátással az lett volna a minimum. Persze okosabbak voltak az állami, az állami vállalatok, az önkormányzatok közgazdászainál, jogászainál is. 🙂

  • egyhiteles
    11. Jó ideig 30 millió forintig lehetett kamattámogatásos lakáshitelt felvenni, aminek a támogatására sokkal többet költött eddig az állam adóforintjainkból -a bankok számára hatalmas üzlet a mai napig-, mint a devizaalapú lakáshitelek rendbetételére. Akik vinnyognak arról, hogy miért nem forinthitelt vettek fel sokan, azok gondolkozzanak el azon, hogy eddig 1000 milliárdos nagyságrendben ment eddig el erre közpénz.
    12. Az általam írtak mellett még ezernyi indok, ok és tény van, ami árnyalná a blogíró egyoldalú, bankokat mentő írását. Én egyet tudok, a 15 évre felvett devizaalapú lakáshitelem törlesztőrészleteit tisztességesen, időben fizetem több mint 6,5 éve, viszont több a tartozásom forintban, mint amit felvettem. A csökkenő svájci jegybanki alapkamat pedig természetesen nálam nem jelenik meg, mint a lengyel és cseh devizaalapú hiteleseknél. Azt hiszem, röviden elég volt ennyi.
  • Zito
    Szerintem a fő probléma ott van, hogy nem a hitel tárgyáig terjed a felelősség meg a rizikó. Ha a jogi környezet ezt rendezte volna korrektül, a bankok nem adtak volna 10% önrész mellet CHF hitelt. Gondolom jobban megvizsgálták volna a hitelfelvevőt ha a bebukáskor max a lakást/autót vihetik és azzal lezárult az ügylet. De sajnos a következmények nélküli ország a bankoknál is játékos.

    Ha a bolond pénzszórás idején a bankok megnézik kiknek adnak hitelt nem lenne ennyi bedőlt hitelszerződés, nem panaszkodnának a rossz portfólió végett.

    Mondjuk az áfabevételek is szolidabbak lettek volna, de ez már a politika világa szóval hagyjuk…

  • Garbo
    Persze, hogy a bankok hibája IS. Meg azoké az agyatlan páriáké, akik aláírták azt, amit nem értenek, de akkor nem sipákoltak, hogy nem értik, csak most. Meg az államé is. Így, együtt, felelősek mindannyian.
    DE: ez a kádárizmus hagyatéka. A sok ostoba elhitte, hogy a bank ügynöke, lásd: ügyintéző nem más, mint egy hivatal, aki az ő érdekét nézi, nem pedig értékesíteni akar.

    Ki is mondta, hogy a legnagyobb baj az volt, hogy a nincstelen tömegeivel hitették el, hogy hitelképesek? Na, ez volt a legnagyobb baj.

  • Egy másik Zoltán
    Nekem olyan volt. CHF lineáris 75000 Ft/hó, FT annuitásos 120000 Ft/hó.
    Elvileg választhattam volna EUR lineáris hitelt is, de a CHF az első évben “akciós” volt.
    A forint hitel nem ölt reális alternatíva! 30%-os CHF gyengülésnél még mindig a CHF-hitel volt a nyerő.
  • egyhiteles
    1. A devizaalapú hitelesek többsége elhitte, hogy jogállamban él, ahol nem lehet visszaélni az erőfölénnyel, ahol nem lehet tisztességtelen, egyoldalúan előnytelen szerződéseket kötni a hitelfelvevő kárára, ahol az állam, szervezetei, a fogyasztóvédelem, az MNB, a PSZÁF teszi a dolgát, mint minden tisztességes jogállamban. Ez megdőlt, én már nem hiszek se az államban, se a nemzetben, se a jogban, se a bíróságban, rá kellett jönnöm, hogy ez “vadkelet”, nem Európa. Soha nem volt az, nem is lesz.
    Szerinted Nyugat-Európában, az USA-ban minden hitelfelvevő külön szakügyvédeket, szakértőket fogad, hogy értelmezzék a szerződést, készítsenek hosszútávú elemzéseket, mert előre tudják, hogy átverik őket a bankok? Nem, Nyugaton az állam, szervezetei, pénzügyi felügyeletek, jegybankok stb. többé-kevésbé teszik a dolgukat, azaz védik a társadalmi érdekekeit.
  • HJP
    Azt hiszem itt a portfolion olvastam az MNB elemzéséről, mely szerint a bankok kb. 60%-ban felelősek a kialakult helyzetért, a maradékon osztoznak az állam és szervei a hitelfelvevőkkel. Szerintem ez korrekt. A CIB vezér elszólása, hogy milyen jó hely volt Magyarország a bankoknak a válság előtt, szintén alátámasztja.
    Jó lenne, ha mindenki viselné a maga sarát a történetben. A bankok már megtették, csak a zsé nem az ügyfelek zsebében landol, hanem a költségvetés feneketlen kútjába ömlik.
  • egyhiteles
    2. A nincstelenek hitelképességének ügye. A bankok felelőssége volt a hitelbírálat, a rossz hitelbírálat, kockázatkezelés költségeit nem háríthatják utólagosan a tisztességesen fizetőkre. Ki akadályozta meg a bankokat, hogy normális hitelbírálatot végezzenek? Ki akadályozta meg, hogy a megfelelő jelzáloggal, jövedelemmel nem rendelkezőknek ne adjanak hitelt, vagy saját -bank- kockázatukra jóval magasabb kamatra? Senki. Az internet tele van régi reklámhirdetésekkel, ahol azt szajkózzák, hogy nem kell jövedelemigazolás, csak jelzálog. Hogy mindenki …., aki nem vesz fel hitelt, mert most milyen olcsó, mennyire lehet jutni.
  • egyhiteles
    3. A világon mindenhol a társadalom többsége hitelből vásárol ingatlant, sőt, gyakran autót és tartós fogyasztási cikket is. A korábbi kormányok győzelmi jelentései -pozitív jövőkép-, a követőmagatartás -a szomszédnak is van…-, a reklámok “nyomára” -“te is megérdemled, most olcsón hozzájuthatsz”- miatt sokan vettek fel hitelt. Talán egyesek lehetőségeiken túl is. Most már ilyen jó ideig nem lesz. A hitelfelvételek visszaesése, a portfólió romlása, a bankok iránti bizonytalanság több évtizedre kiható károkat fog okozni a magyar pénzügyi rendszer, a pénzügyi rendszeren keresztül az egész társadalomnak.
  • Fazekas Gábor
    Előszöris, leborulok a bejegyzés előtt, végre az utolsó kérdéseim is megválaszolásra kerültek a devizahitelek hátteréről. Így most már abban is biztos vagyok, hogy nincs kedvem ezt az árfolyam- és kamatmizériát tehetetlenül szemlélni.
    Aki esetleg kicsit ráér, véleményezhetné a tervemet. Ölünkbe hullott egy minimális tőke, ezért rávettem a családot, hogy váltsuk ki a devizahitelünket “A” lakástakarékpénztár segítségével, azonnali áthidaló kölcsönnel. Így legalább megszabadulunk a készségesnek aligha nevezhető bankunktól, valamint az árfolyam- és kamatkockázattól, ebben a végleges árfolyamgát kívánságban úgysem bízunk. Kiszámoltuk, futamidőt és némi törlesztő csökkenést is nyerünk a váltással.
    Az első kérdés: van valaki, aki szerint a legrosszabbkor szállunk ki, mert például innen már csak lefelé mehet a THM és a chf/huf?
  • Fazekas Gábor
    Illetve valaki ravasszabb kisegíthetne egy tanáccsal. Az ölünkbe hullott tőke ugye azért fontos, mert van a váltásnak némi kezdeti költsége, és a kedvező végtörlesztéskori árfolyamot se valami könnyű eltalálni.
    Viszont azért zavar, hogy bemegyünk majd egyeztetni a végtörlesztésről, kialkudunk egy napot, amikor a számlánkon kell lennie a lakástakarékból kapott pénznek és az aprónak, és amilyen árfolyam lesz aznap, úgy váltja át a bank tőketörlesztésre. Nekünk éppenséggel devizahitelünk van, vagyis kaptunk hozzá devizaszámlát is (ne kérdezzétek miért, soha nem fordult meg a zsebünkben chf). Nem lehetne valahogy megkerülni a bank reakcióidejét, és a nekünk tetsző árfolyamon odakészíteni? Mégis csak hónapon belül 5 Ft ingadozás a minimum. Tudom ez elég meredek kérdés szigorúan lakáscélú igényléseknél, de hátha.
  • Torres
    Nem teljesen látom át, de tényleg kíváncsi vagyok: Horvátországban született bírósági döntés a bankok kárára. Ott pontosan miben különbözött a szituáció, ami miatt ilyen ítélet született? Más volt a szabályozói környezet?
  • Én
    Ez egy közös hiba. Volt felelőssége a bankoknak, a kormánynak, MNB -nek, mégis legnagyobb felelősség a hitel felvevőnek van. Persze valóban aki a szocializmusban nőtt fel feltételezte mindig lesz munkája, valahogy ki tudja szorítani a hitelt. Az emberiség nagy része hülye a pénzügyekhez, ellenben becsületes. Ha kap 100k forintot egy részét valószínűleg elszórja, viszont ha van hitele akkor inkább befizeti, máris nem lesz (annyi) elszórni való pénze. A kormány, MNB felelőssége világos. A bankoknál viszont valószínűleg szakemberek voltak, ezért számoltak azzal hogy a CHF felfelé mozdul, belekalkulálták a nyereségbe (kockázat nélkül). Sajnos túl jól sikerült, ez már a bankoknak is kellemetlen, de nem bírnak ellene tenni. De egyáltalán nem ez a legnagyobb probléma még bank vonalon sem.
  • GabenHUN
    Meg az is volt a baj, hogy a nincstelen valamiert azt hitte, hogy bar nincs egy megveszekedett petakja sem, ellenben lakasa az lehet…
  • Lucifer
    Nekem van néhány devizahiteles ismerősöm, de messze nem tartom őket felelőtleneknek, idiótáknak meg ostobáknak, amiért felvették a hitelüket – Isten bocsássa meg a nagyzolásukat – öreg vidéki házakra ill. bp-i panelre. Számoltak az árfolyamkockázattal, hogy 10-20%-ot ingadozik, de nem elszáll a törlesztőrészlet – amit nyögve, de fizetnek.
    Vegyük észre hogy egy naiv társadalomra szabadították rá a kapitalizmust, de annak is inkább csak a vadhajtásait. Mert ugye a nyugati országokban pl. van családi csőd és az elsétálás joga, nálunk meg kiszámíthatatlanság, valamint inkompetens és felelőtlen állami döntések. És érdekes: végül ma is mindig a kisember jön ki a fő felelősnek mindenben (akár a Tanú uszodajelenetében).
    A “menthetetlenekbe” (= a segélyeken életvitelszerűen élőkbe) ölt költségvetési pénzek is tiszta kapitalizmus, ugye? Pedig ott aztán van felelősség az élet minden területén!
  • GabenHUN
    Vesszoparipam, bar valoszinuleg a pontos szamokat soha nem fogjuk megtudni.
    Vajon szegeny allamnak mekkora bevetele szarmazott a nyaklo nelkul adott hitelek nyoman megvasarlasra kerulo, majd ezek utan befizetett vagyonszerzesi illetekekbol? Ha mar mentunk, azt is adjuk vissza a jonepnek!
    (Es nem, nem ertek egyet a megmentessel.)
  • bobo
    Ha most benne vagytok az árfolyamgátban, akkor “lényegében” 5 évig nincs árfolyamkockázatotok, mint azt a neve is mutatja. Gondolom a ‘kiszámoltuk’-ot úgy értetted, hogy elment hozzád a LTP ügynök egy laptoppal és ő bűvészkedett a számokkal, nem egy független tanácsadó. Pedig egy független tanácsadó biztos kiszámolná azt is, mi lenne, ha a most kapott összeget adómentesen lekötnétek 5 évre, össze tudná hasonlítani több bank hitelkiváltó ajánlatát stb. Ha ezek után is az azonnali áthidaló kölcsön (értsd: ez a legdrágább termékünk, ezen kaszálunk a legjobban) a megfelelő választás számotokra, csak akkor ugorjatok fejest bele.
  • Zedder
    Húha, ezt tényleg komolyan gondolod? Na nézzük csak sorjában, mindezt úgy, hogy nem vagyok pénzügyi szakember, nem ismerem a bloggazdát, és még csak bankok közelében sem dolgoztam sose. Csak tudok gondolkozni, nem vagyok funkcionális analfabéta, és képes vagyok összefüggéseiben szemlélnia világ dolgait.

    1. A világon sok mindenki sok mindent sulykol. Minden eseteben az egyén felelőssége a döntés!

    A felsorolt négy pontnak az igazságtartalmát vitatod? Mert szerintem korrektek, igaz egymástól független állítások, amelyekből nem szabadda arra következtetni, hogy akkor uccu neki a deviza (sőt, a CHF) hitelnek mindenkinek! Te hol látod a logakai kapcsolatot a kettő között?

    Mindenesetre érdekes, hogy az EUR/HUF árfolyamra hivatkozol, és közben CHF alapú hitelt vettél fel? WTF?

  • Zedder
    2. Miért lenne egyoldalúan hátrányos, és miért lenne eleve hátrányos? Ez egy kapitalista szerződés, eleve ismertek voltak a feltételek. Olyan feltételek, amelyeket elolvasva (és nem csak az új lakás / kocsi által elvakítva) a hideg rázott ki minden értelmes embert. Engem is, de én a saját akaratomból mentem bele.

    Egyébként mi az, hogy hátrányos? Ki dönti el? Az erkölcstanárok? Mert akkor szerintem hátrányos az is, hogy a pék mennyi pénzt kér a kenyérért… És egyoldalú is, mert nála van a kenyér, nálam a pénz. Én meg éhes vagyok. Hova mehetek panaszra?

    3. Minden befektetésnek utána kell olvasni. Olyat nem veszel, amihez nem értesz.

    4. Az igaz, hogy felelőtlenek voltak, és boldog-boldogtalan kapott. Tudod, a takaró meg a nyújtózkodás esete. Bár azt hiszem senkinek sem tartottak fegyvert a fejéhez, hogy vegyen fel hitelt!

  • Zedder
    Ja, és nem a “tisztességesen fizető devizaalapú hitelesekre terhelhették a nemfizetők által okozott nyereségkiesést”, hanem MINDEN tisztességesen fizető hitelesre. Ébresztő, így működnek a bankok!

    5. Nem védi a bankokat, tényeket írt le. Arról ő nem tehet, hogy ezek nem illenek a világképedbe.

    A magyarkodásra sincs semmi szükség, ugyanúgy szoptak a horvátok, szlovákok, lengyelek, bárki.

    6. Ez egyszerűen nem igaz, Kiszámoló írt is róla: http://kiszamolo.blog.hu/2013/08/23/devizahitel_mi_a_valodi_problema

    A bankok pedig sosem adták írásba, hogy 15-20%-ot fog csak nőni a törlesztőrészlet. Igaz azt ők sem láthatták előre, hogy egy ámokfutó kormány jön hazánk élére, akik alapjaiban fordítják ki a világot.

  • Zedder
    7. Hogy ezeket hogyan hoztad össze egy mondatba? A CHF “általában” együtt mozog, de mi van, ha nem?

    Ha a kormánynak hittél, akkor miért CHF-ben vetted fel, és miért nem EUR-ban? Talán azt is mondta a kormány, hogy Svájc legújabb kantonja leszünk? Szerintem az EU tagjai vagyunk, ezért pl. én euróban vettem fel a hitelemet. Na meg gondolkoztam is előre, most már euróban érkezik a fizetésem is. Te gondolkoztál ezeken?

    8. Akkor tedd meg a feljelentést.

    9. Más dolog az óvatos (konzervatív) befektetési / pénzügyi hozzállás és megint más a 100x-ozós kockázatot vállaló spekuláció. Megint olyan dolgokat próbálsz felhasználni az érvelésben, amelyeknek logikailag semmi közük egymáshoz. Ez egy súlyos érvelési hiba.

  • Zedder
    Az önkormányzatokat inkább ne is említsük, amikor ki volt adva az ellenzéki önkormiknak, hogy minél jobban adósodjanak el, hiszen “annál jobb, minél rosszabb” – illetve lásd, hogyan is alakult az adósságuk? Hm, de érdekes…

    10. Ezt a pontot kihagytad 🙂

    11. Ezzel kapcsolatban nincs véleményem

    12. A tartozásod csak az aktuális kormány gazdaságpolitikája miatt lett nagyobb, értve a devizaárfolyam változására és a kockázati felárra. Tessék náluk reklamálni.

    Nálam lenne egy 13. pont is: Szóval ha a blogíró “szagértő”, akkor te mi vagy? És mitől ragadtattad el magad egy ennyire heves reakcióra, miközben a posztban csak a kőkemény tények szerepeltek? Tények nem szokták ennyire felzaklatni az embereket, hacsak nem kognitív disszonancia vagy hasonló folyamatok indulnak be… Nálad mi a helyzet?

  • Morbiczer
    “- az árfolyamsáv (plusz/mínusz 15%) stabilan tartja a forint/euró árfolyamot, jelentős forintgyengülés nem várható,”
    Az árfolyamsáv teteje 324,71 Ft/€ volt, azt meg szerintem még egyszer sem léptük át.
  • KruciFix
    Az emberek túlnyomó többsége nem racionálisan, a következményeket 5-20 évre előre mérlegelve dönt, vagy még az alapvető pénzügy ismeretekkel sem rendelkezik! Bementek a bankba, azt ajánlották nekik, hogy ez a legjobb konstrukció, ezzel fognak a legjobban járni! Ki az aki nem azt választja amivel a legjobban jár, még akkor is ha van egy kis szakmai ismerete?
    Az emberek nagy része még most sem méri fel:
    1, A kapitalizmust ciklikus válságok jellemzik!
    2, A svájci Frank a pénznek, -válságok idején- mindíg a menekülő valuta! A többi valutához képest jobban erősödik, pl $, €, Japán Jen, Angol Font, stb. Ha €-ban adósodtak volna el az emberek, vállalatok, önkormányzatok, sokkal kisebb lett volna az adósság!
    Ezzel a bankok az MNB a PSZAF és a kormány mind tisztában voltak! Nem vagyok közgazdász, de ezek alapfogalmak! Mégsem tettek semmit a devizahitelezés visszaszorításáért!
  • kp
    1. szerintem pl nem csak lefele mehet, de egy KOMOLY romlásnak INNÉT már kevesebb az esélye.
    2. egy forex számlával HUFCHF pozi nyitásával könnyen lefedezheted a további árfolyamkockázatot – de sajna az esetleges nyerőt is bukod. Szal egyszerre sokkal olcsóbb és könnyebb mint a “végtörlesztés” de nagyon nehéz is: emberileg. Mondjuk ha ocsóbbodni kezd a CHF te meg forexen bukod amit a hiteleden nyernél… aztán zársz, erre megfordul.
    3. én nem hiszek ebben a hitelkiváltó hitel dologban. Csatlakozva az előttem szólóhoz: TE számoltad ki vagy valaki FÜGGETLEN szakértő, úgy, hogy ténlyeg MINDEN részlet ismert? Aki 20 fillért is keresne a döntéseden, annak a kérdéseit se hidd el. Lehet jót akar és őszinte, de túl nagy a kockázat – ez ugye a devizaalapú hitel egyik nagy tanulsága is.
  • kp
    Nagyon jó írás ismét max respect. Ha akarnák, még a hőbörgők is megérthetnék.

    Szokták még – itt is tobben osztani a felelősséget. Én ezt nem igy látom.
    – Bank – mint minden cégnek, neki is az a dolga, hogy maximalizálja a profitját az adott időpontban érvényes szabályok betartásával. Jellemzően (kisebb szabálytalanságok itt-ott voltak) ezt tették.
    – Állam – az ország többsége által megválasztott politikusok – és az ő megbízottjaik. Az állam nyilván annyira kompetens, tisztakezű, hatékony stb. mint amennyire a választóknál ezzel szimpátiát lehet elérni (szemben monjduk a 15. havi nyugdíjjal meg a hatos metróval). Azaz semennyire. Szal azt kapjuk vissza amik vagyunk. Nem egyénileg, hanem mint “közösség”.
    – Magánszemély. Na, itt a felelős. Az egyetlen, aki maga csinálta magának. Nyilván befolyásolták (legalább próbálták) de a DÖNTÉST ő hozta. Mi kell, milyen áron, mit ír alá olvasatlan.

  • V
    A cikkben szereplo pontokkal teljesen egyetertek es elfogadom, mindossze egyetlen egy dolog ami zavar: 2010 aprilisban folyositottak a hitelemet, 184-es CHF/HUF arfolyamon, 7% koruli eves hitelkamattal. Azota ezt a kamatlabat egyoldaluan csak felfele’ valtoztatta, latszolag teljesen fuggetlenul a svajci alapkamattol – de meg a magyartol is.

    Mivel jelzalog hitelrol van szo, fizettem a bank altal kikuldott ertekbecslot anno azert hogy felbecsulje a lakas erteket. A bank ennek vette a 90%-at biztonsagi alapon ahogy ez lenni szokott. Nem ertem hogy milyen modon lehet ugy novelni az en szerzodesemhez tartozo kamatlabat azon az alapon hogy “mennyi hitel dol be egyebkent is”. Ez velemenyem szerint a bank kockazata, az en hitelem a jelzaloggal van vedve bedoles ellen. Jelenleg a lakas ertekenek kb 30%-a a toketartozas, tehat nincs a “viz alatt” az ingatlan. Na erre varrjal gombot!

  • Kiszamolo
    A cikk nem arról szól, hogy a bankok angyalok-e és szép dolog volt-e, hogy áthárították a bankadót és az egyéb sarcokat a kamatlábakon keresztül.

    Ez szerintem is csúnya dolog volt, ahogy egyébként a bankadó is, amit csak a Zemberek fizettek meg a végén.

  • Laza
    Igen, azt értem, hogy egy bank prudensen gazdálkodik, nem helyezhet ki hasraütésszerűen hitelt, de hogyan megy ez a Fanny Mae és Freddie Mac esetében, akik úgymond “létrehozzák” a hiteltermékeket? Kétségtelen, hogy a válság előtt valahol pénz keletkezett – sokkal több hitelt helyeztek ki, mint amennyi megtakarítás volt, és a bedőlés ellen piramisjáték-szerűen keresztbe-kasul kötöttek viszontbiztosításokat.

    Teszem azt egy amerikai pénzintézet hitelterméket készít. Azt állítja, hogy van mögötte fedezet (valójában csak 20%-ban). Az európai leányvállalat kihelyezi, amit a válság ellenére 95%-ban be is tud hajtani. Az számomra világos, hogy a tőkét vissza kell fizetni, de miért kellene egy olyan tőkerész után pénzhasználati díjat fizetni, amivel a kölcsönadó sem rendelkezett?

  • V
    ok persze, meg emiatt nem fogok perelni sem vagy zaszlot lengetni, nincs ertelme. de lehet raferne mar a rendszerre nemi szabalyozas, hogy legalabb a jovoben ilyen ne tortenhessen meg. egyszeruen pofatlansag hogy mi minden miatt lehet egyoldaluan modositaniuk a szerzodes reszletein. A bankado atharitasat meg hasonloakat teljesen ok-nak tartom, en is igy csinalnam. az uzlet az uzlet. amugy nem tudom hanyan mondtak eddig, de jo ez a blog 🙂
  • Barbi
    Kiszámoló! Eddig hitelesnek hittelek, de ezt a CHF témát egész egyszerűen nem nézted át, vagy tényleg nem érted? Netán a bankszövetségtől kaptál egy nokiás dobozt??? Itt sokkal többről van szó, ami már rég meghaladja a tudományod! De, ha már közgazdaság: Szerinted Róna Péter nem hiteles közgazdász?????

    Nem, szerintem nem hiteles, hanem egy hamis próféta, akit felkaptak azok, akiknek tetszik, amit mond. Egyébként jogász végzettségű, illetve gazdaságtörténet szakon végzett, de még ha Dr. lenne közgazdaságtanból, akkor is zöldségeket beszél.

    Légyszi módosítsd a hozzászólásod, mert csak megosztod a Zembereket és ez nagyon nem használ az ügynek!!!! A horvátok is buták voltak? Ők megoldották! ÉBREDJ MÁR FEL, és akkor írj ilyen jellegű témában, ha megfelelően körüljártad.

    Látom, te nagyon körüljártad a témát. Mondd csak, mit tudsz a bankokról és úgy általában a pénzügyekről? Nem használ az ügynek. Sőt, az Ügynek. Lassan már vallássá válik némelyek számára a dolog, a tények ellenére.

    Egyébként elhiszem, hogy “nem használ az ügynek”, ha valaki pontokba szedve látja, hogy mekkora marhaságokat beszéltek. De nem nekem kellene változtatni….

  • Fazekas Gábor
    Köszönöm a választ. Nem, nem vagyunk benne az árfolyamgátban. Azért, mert hónapok óta megy a huzavona, hogy mit adtunk még be, és mit nem. És az új fejlemények fényében nem is fogunk benne lenni, mert már nem bízok az eredeti árfolyamgátban.
    Leginkább azért, mert mint a neve is mutatja, csupán árfolyamgát, nem THM-gát. Ennek fényében már nem akkora tuti tipp, hogy hova dugom be a különbözetet fialni, mert továbbra is kiszámíthatatlan.
    Tudom, hiba volt, amikor a szüleim felvették ezt a hitelt, de az ingadozásból van a leginkább elegem. Valóban nem független a tanácsadó, csak közeli barát, csupán egy sima forinthitel-kalkulátort néztünk meg referenciaként, bár az ltp-nek egyedül is utánaszámoltam. Nem is ez a lényeg, hanem hogy kiszámítható, amit azt hiszem nem sok helyen kínálnak. És igen, toll a fülembe, hogy ezek után spekulálok, hogy egy nagy chf és thm csökkenésnél mégis mérgelődnék.
  • Fazekas Gábor
    Köszönöm a választ.
    3-ra lásd bobo alatti válaszomat.
    Tanulságokban valóban nincs hiány. Kiszámoló egy korábban írt a “nem is kínáltak akkoriban forinthitelt” állításról. Sejtem hol ott a baki. Hasonló a “legalacsonyabb induló törlesztőt keresem” típusú hibához. Bement a leendő ügyfél, és X milliót igényelt. Erre beírták a gépbe a fizetését, és naná, hogy az esetek nagy részében azt dobta ki a számítás, hogy ő csak devizahitelt kaphat. Különben az alacsony fizetés miatt nem lett volna meg az X millió. Az ügyfél a saját igényével zárt ki mást.
    1. Hát igen, sajnos erre kevesen tudnak megnyugtató választ adni, én is ilyesmiket képzeltem el lehetséges kimenetelként.
    2. Nos igen, próbálkozok már vele, kár hogy nincs még se túl nagy gyakorlatom, se túl nagy erre fordítható fedezetem. Slusszpoén, hogy milyen spreadet raknak chf/hufhoz hasonló erősen egzotikus pozíciókra a forex üzemeltetők.
  • Nusser Györgyné
    Gratulálok az íráshoz,mert már annyira hiányzott egy ilyen összefoglaló,mely valóban a tényeket írja le.Sok hitelintézet csak később kapcsolódott be a deviza hitelezésbe,mert ha nem tette volna meg akkor az összes hitelt felvenni szándékozó ügyfelét elcsábították volna olyan bankok,akik különböző fél évre szóló akciókkal sokkal kedvezőbb törlesztőrészletet tudtak kimutatni.Hát ezek az ügyfelek jártak igazán pórul,mert hamar növekedett a kamatuk,majd jött az árfolyam növekedés,amit a fizetésük nem olyan ütemben követett,sőt a válság miatt sok család átmenetileg egy keresővé redukálódott.
    Javaslom,hogy egy következő írásában hasonlítsa össze a forint hitelt felvevők terheit a devizahitelt felvevők terheivel. Meglepő módon azt tapasztalná,hogy bizonyos esetekben még mindig a deviza hitelesek terhei az alacsonyabbak.Akik tudnak számolni,nem voltak hajlandóak eddig mentőcsomagot választani.
  • GabenHUN
    Egyhiteles
    2. Gondolom, akkor nem volt egyoldaluan hatranyos, mikor hosszu idon at csokkentek a torlesztoreszletek….
  • Zedder
    Te Barbi! Ezek szerint te “érted”, sőt, “fel is ébredtél”, mi lenne, ha személyeskedős kirohanás mellett tényeket, érveket is megosztanál velünk? Mert Kiszámoló ezt megtette.

    Szomorú látni, hogy egyes embereknek ennyire fáj az, amikor szembesítik őket a valósággal. De hát ez van… A kognitív disszonancia csúnya dolog, keress fel egy szakorvost.

    Nekem van olyan rokonom, akivel évek óta nem beszéltem, mert összekaptunk egy anyagi jellegű dolgon. Kurvára nem volt igaza, fel sem fogta az élet működését, és amikor szembesítettem vele (ismétlem: TÉNYSZERŰEN, TÉNYEKKEL), akkor csak bedurcázott és vagdalkozott. Nekem ért annyit (szerencsére nem milliókról volt szó), hogy inkább hagytam veszni, de többé (jó esetben) az életben nem fogunk találkozni, nem fogja szennyezni a saját vagy családtagjaim elméjét a sajátos felfogásával.

  • gunnerwatter
    Kiszómoló már megírta, de röviden a 3 tanulság a témához:

    1. Minden helyzetben, csak magadra számíthatsz.

    2. Minden helyzetben, csak magadra számíthatsz.

    3. Minden helyzetben, csak magadra számíthatsz.

    Ha ezeket sikerül MEGÉRTENI, akkor lesz az országban fejlődés. Az ország akkor fejlődik, ha az egyének is fejlődnek, mert az ország egyénekből áll…

    Ne várj semmit másoktól!!!

  • Zabalint
    De az, hogy nincs mögötte fedezet, nem azt jelenti, amire te gondolsz, hogy mondjuk 80%-a mögött nincsen megtakarítás, amit te mondasz, az az, hogy szerinted forrása nem volt a hiteleknek. Ha így lett volna, akkor nincs is válság, legalábbis ilyen jellegű nincs, helyette erős infláció van, hiszen az a pénz nem hiányzott volna semmiféle befektetőnek, miután nem tud fizetni a hiteles, de pont hogy hiányzott, lásd “mérgezett” jelzálog papírok. A nincs fedezet azt jelentette, hogy a másik oldalon az ingatlan értéke volt felfújva, amit jelzálogként bejegyeztek, az adós meg rossz besorolású. Lehet ezt folytatni, hogy hogyan nyelték el a kockázatokat a hitelek értékpapírosításával, de a lényeg, hogy szó sincs arról, hogy forrása ne lett volna a hiteleknek.
  • Zabalint
    Érdekes, én 2006-ban már azt hallottam mindenütt, hogy elkúrták, nemzethalál, el kell menni ebből az országból, stb., mégis utána még 2008-ig mentek még ezerrel a hitelfelvételek.
  • PSz
    Szia, köszönöm a cikkeidet! Nincs időm végigolvasni minden bejegyzést, hozzászólást ezért megkérdezem: 2008-ban felvett devizahitel, 3,6 millió Ft hitelösszeggel, akkori árfolyamon: 24020 CHF-ot jelentett, a szerződésben mégis 29000 CHF szerepel, a jelzálog is ennyire lett bejegyezve. A bank félévenként küldött kamatváltozás értesítőjén mégis a 24020 CHF szerepel. Türelmi idős hitelről van szó, tovább nem részletezem. Most akkor mennyi a tartozás? Ha hitelkiváltás, végtörlesztés lenne melyik összeg számítana? Köszi a választ!

    Kedves hozzászólók: Tudom, most valószínűleg igazolom minden előítéleteteket a devizaadósokról (még azt sem tudom mennyi a tartozás, miért nem kérdeztem meg amikor aláírtam, stb.)de kéretik nem élcelődni tudatlanságomon, ma már én is okosabb vagyok!

  • Kiszamolo
    Szerintem OTP Világhitelt vettél fel, ahol a választható japán jen miatt a tartozás 120%-ára jegyeztek be zálogjogot. Attól a tartozásod még nem annyi, hanem amennyi az értesítőben van.
  • Én
    Lol, Kiszámoló magadnál vagy? Vagy csak a Fidesz propaganda megülte az agyad? Mégis ki fizetné meg a bankadót, a csekkadót, a tököm tudja milyen adót? A végén az emberek fogják megfizetni, mert az ugyanolyan költség mint ha vennének 2 csomag papírt. Én értelmes embernek tartalak ha te elhiszed, akkor mit várjak Mari nénitől egy kis faluban? Persze lehet ő érzi a pénztárcáján és nem hiszi el, te meg azt érzed hogy neked kedveznek az adó- és egyéb jogszabályokkal és el akarod hinni.

    Amúgy nem tudom mennyi munka volna átállítani a fórumot, hogy a kommentek idő rendbe legyenek, és ne a megválaszolt hozzászólás alatt, de ha nem nagy munka jó lenne, mert ez egy válasz lett volna erre:

    A cikk nem arról szól, hogy a bankok angyalok-e és szép dolog volt-e, hogy áthárították a bankadót és az egyéb sarcokat a kamatlábakon keresztül.

    Ez szerintem is csúnya dolog volt, ahogy egyébként a bankadó is, amit csak a Zemberek fizettek meg a végén.

  • szocske
    Más banknál (konkrétan erste CHF hitelénél biztosan) is gyakorlat volt, hogy nem a felvett hitelösszegre, hanem attól nagyobb összegre jegyezték be a jelzálogot.
  • Zsoca
    Az én szememben is akkor veszítette el Róna Péter a hitelességét amikor a deviza alapú hiteleket hibás terméknek nevezte. Eleinte nem is értettem hogy mondhat pont ő ilyet, de most már annak tudatában hogy ő tulajdonképpen jogász és nem közgazdász már minden világos, sőt, már azon sem lepődnék meg hogy ha ennél nagyobb marhaságokat mondana.
  • xezs
    Meggyőződésem, hogy a nemfizető devizahitelesek nagy része tudna fizetni, csak

    a) elkölti a pénzt hülyeségekre
    b) rájátszik a helyzetre, hogy papíron szarul álljon, így ő legyen az első a sorban, akit az állam megsegít

    Nem tudom eldönteni, hogy én vagyok-e a balek, mert fizetem a törlesztőmet rendesen, vagy hogy nekem is be kéne állni a 2 felsorolt tömeg valamelyikébe. Egyelőre fizetek, mert ezt vállaltam.