5 és 10 éves kamatperiódusú hitel már a Budapest Banknál is

Tegnaptól már a Budapest Bank is kínál 5 és 10 éves kamatperiódusú hitelt az érdeklődőknek, lakásvásárlásra, felújításra, szabad felhasználásra, illetve más bank jelzáloghitelének kiváltására. Bankon belüli hitelkiváltásra a leírás szerint sajnos nem használható.

(Arról, hogy miért fontos a hosszú kamatperiódus, itt írtam utoljára.)

A kamat mértéke egyrészt függ a hitel nagyságától (5 millió forint alatt, 40 millió forint alatt, illetve felett), valamint attól, hogy teljesítesz-e bizonyos feltételeket, mint a teljes fizetésed BB bankszámlára érkezése, soha nem esel 30 napnál nagyobb fizetési késedelembe, 2 csoportos beszedés, saját bankos életbiztosítás és lakásbiztosítás megkötése és fizetése.

Amire nagyon kell vigyázni, ha csak egyszer nem teljesíted a feltételeket, végleg kiesel a kamatkedvezményből.

Lakásvásárlásra egy 5 millió forint feletti hitelösszeg esetén, ha minden fentebb említett plusz feltételt bevállalsz, az induló kamatláb 5 éves kamatperiódus esetén 5,6%, 10 éves kamatperiódus esetén pedig 6,6%.

Szabadfelhasználású hitel esetén további 1-1% a kamatfelár.

További infó a termékről a Budapest Bank honlapján.

Érdemes szétnézni a piacon, máshol milyen kamat és feltételek mellett vehetsz fel hasonló hitelt.

Share

52 hozzászólás

  • smartdrive

    “a teljes fizetésed BB bankszámlára érkezése”

    na én itt állnék fel, és hagynám ott. semmi közük hozzá, hogy mennyit keresek. mondjanak egy összeget, hogy annyi a minimum, aminek hozzájuk kell mennie

  • Kiszamolo

    smartdrive, igenis van közük hozzá, hiszen hitelt adtak neked. Ahhoz meg adtál be keresetigazolást, így még tudják is, memnyi a fizetésed.

  • Lui

    Kicsit drágának találom a kamatot. De jól látszik, hogy bele van kalkulálva a jegybanki alapkamat várható emelkedése. Elég magas lehet a kamatfelár. Szerintem ez elég kaki ajánlat.

  • kridli

    @smartdrive akkor elég sok banknál fel kellene állnod.

  • L70

    @smartdrive

    Nem fogja meghatni őket, hogy felállsz, és ott hagyod őket. Így jártak, te meg úgy jártál, hogy nem kaptál tőlük hitelt.

  • VAG

    Nem tom, lehet, hogy hülyeség, de én nem veszek fel attól a banktól hitelt, ahol pénzem van.

  • graphite

    @smartdrive fontos, hogy tudják, hogy a jövőben mennyire emelhetik a többi díjat, hogy még épp ne menj csődbe, de maximálisan lerabolhassanak. Én úgy gondolom, nekem nem kell hitelt felvenni, ott van még másik 10 millió, éljen meg azokból a bank (ha már állitólag bankok nélkül megszűnik a világ létezni).

  • Uff

    @smartdrive : “semmi közük hozzá, hogy mennyit keresek”.

    Nocsak ?! A devizahitelesek nyivákolása c. szaktopikban éppen amiatt panaszkodnak utólag a kartácsak, hogy igenis a bank felelőssége, hogy úgy helyezett ki kölcsönöket a pizzafutároknak is, hogy nem tudták mennyi a valós jövedelme. Ezért a mai nyivákolók szerint a bankok nem számíthattak volna fel a THM-en belül kockázati felárat, nem érvényesíthették volna a céltartalékokból és végleges veszteségleírásokból származó költségeiket kamatperiódusonként.

    Hát akkor hogy is van ez ?

  • Átvernek a reklámmal

    Eddig sem osztottam a kamatperiódusról alkotott nézeteid, de a tegnapiak után azért érdemes lenne kevésbé tolni a népeket a hosszú kamatperiódus felé, mert a Kuszaszemű és bandája nem arról híresek, hogy érdekelné őket a rögvalóság: itt legalább 2-3 éven át 1,35% lesz az alapkamat. És akkor már nagyon nagyot kell borulnia a bilinek, hogy megérje.

  • Kiszamolo

    Hát én még emlékszem azokra az alkalmakra, amikor egy nap alatt emeltek 2 meg 3%-ot, meg 10% felett kellett tartani az alapkamatot, nehogy egy éjszaka alatt beborítsák a forintot a spekulánsok.

    Régen volt ez, majdnem 7 éve. Bármikor megtörténhet megint.

    Kicsit nézz utána, mi történt a forinttal az elmúlt 25 évben.

    Meg hogy mennyi volt a dollár(!) alapkamata 2007-ben (segítek: 5,25%)

    Mennyi volt a dollár inflációja a nyolcvanas években (10% felett).

    Érdemes egy 20 éves hitelnél tovább látni az orrunk hegyénél és nem abból kiindulni, mi van ma. Mert akkor pont úgy jársz, mint a devizahitelesek.

    Egyébként meg 1-1,5%-kal nagyobb a 10 évig fix hitelek kamatlába, ami szinte semmi.

    Persze reménykedni mindig lehet. Hogy nem lesz több a svájci frank 160 forintnál, meg hogy soha senki nem fog kamatot emelni a következő évtizedben. Csak elég nagy naívitás kell hozzá.

  • graphite

    @uff /OFF “Nocsak ?! A devizahitelesek nyivákolása c. szaktopikban éppen amiatt panaszkodnak utólag a kartácsak, hogy igenis a bank felelőssége, hogy úgy helyezett ki kölcsönöket a pizzafutároknak is, hogy nem tudták mennyi a valós jövedelme”

    De csak azért, mert az így “bebukott” hiteleket a jól fizető adósokon hajtotta be. Engem speciel nem zavar, ha a bank így ad hitelt (nem érdekli az illető fizetése), csak ne rajtam hajtsa be, kockáztassa a saját tőkéjét. Ha pedig én állok jót a bank hitelpolitikájáért (akaratlanul), akkor jó lenne, ha a bank nem hozomra adná a hiteleket.

    De a legbiztosabb módszer, ha messzire elkerüljük a Magyarországon működő bankokat, nekem ez az álláspontom. Kamatot lehet máshol is kapni (pl. államkötvény), kisebb a kockázat mint egy bank esetében. Hitelt is lehet más országban kapni, ahol a feltételek ELŐRE ismertek, nem változnak 2 évente.

    /ON

  • Janos82

    Ha hitelt kell majd felvennem, akkor azthiszem en is a rovid kamatperiodust fogom preferalni. Hogy miert?

    Mert 5-10 eves hitelnel hosszabb futamidot nem erdemes bevalalni, mert a kockazat nagyresze az, hogy mi lesz velem ilyen idotavon, elveszitem-e hosszabb idore a munkamat, vagy lebetegszem-e. Ha meg igy van, akkor ha 2-3 evet meg marad az alacsony alapkamat es jol jartam. Ilyen idotavon meg nem nagy naivitas szerintem ( meg kevesebbet is szamit egy kamatemeles egy 5 eves hitelnel mint egy 20 evesnel )
    @atvernek-a-reklammal :

    ha 20 eves a hiteled es mondjuk5 ev mulva emelenek 4-5%ot az alapkamaton ( addigra lehet masik kormanyzopart lesz, mas politikaval… ), akkor alaposan megszivta az ember…

  • Uff

    @ Átvernek: “itt legalább 2-3 éven át 1,35% lesz az alapkamat”

    Ezt jósnőként, vagy látnoki minőségedben nyilatkoztatod ki ? Irigylem azokat, akik így látják a jövőt évekre előre. Nyilván a forint árfolyamokat is ilyen magabiztossággal láttad előre 2004-ben. Ez a képesség kincset ér, ne légy szerény, amikor megkéred az árát ;o)

    Sajnos a rögvalóság ezzel szemben az, hogy halvány segéd fogalmunk nem lehet ma arról, hogyan fog alakulni az infláció, és ennek következtében a kamat környezet. De hite és elképzelése jövőbeni eseményekről természetesen mindenkinek van, és ez így is van jól.

    Ezért is megfejtésre vár még, hogy mi a racionális pénzügyi-közgazdasági alapja annak, hogy 10-15 évre fix kamaton érhető el kölcsön, miközben a banknak számos alkalommalkell visszafizetnie, és megújítania a refinanszírozást, hiszen valszeg nem jelzáloglevelek kibocsátásával teremti elő a forrást.

  • Barnabás.Jog

    @janos82 Mindent érdemes bevállalni, csak ki kell számolni, hogy kinek mi az optimális.
    Több adóstárs esetén pl. lehet hogy kifejezetten érdemes 20-25 évre kölcsönt felvenni és az így megspórolt pénzből 4 éves LTP-ket nyitni, ha mondjuk várható örökség is 10 éven belül vagy kb. biztos hogy vannak év végi bónuszok, mert így minden évben lehet díjmentesen előtörleszteni. Aztán 5-10 év elteltével hitelkiváltásban vagy végtörlesztésben is lehet gondolkozni. De ez sem mindenkinek jó megoldás, ahogy a Tied sem, és senkié sem – ha lenne “all time best”, akkor mindenki úgy csinálná. 🙂

    Én inkább azt mondom, hogy ha kölcsönt vesz fel valaki, akkor nem érdemes NEM-számolni.

  • L70

    Egy kicsit belegondoltam, a jelenlegi helyzetből nem következik majd, hogy 1-2-5-10 év múlva, hogy

    1. “kamat végtörlesztés” segítségével megmentünk néhány szerencsétlent, akinek elszállt a törlesztője a megemelt kamat miatt (remélem, új Ócsát azért nem építenek)?
    2. teli lesz a média hőbörgőkkel, hogy ő 5% thm-re szerződött, és nem értette azt, hogy ez csak pár hónapra szól, és milyen szemetek voltak a bankok, meg hát a kamatos kamatot egy átlag hitelfelvevő nem is tudja értelmezni (emellett néhány zugügyvéd hülyére keresi majd magát néhány ostoba hőbörgőn)?
    3. változó hitelkamatnál komolyabb fedezetet és/vagy nagyobb önerőt és/vagy a jövedelemhez viszonyítva alacsonyabb maximális törlesztőrészletet enged majd meg az akkor kihirdetendő jogszabály?
    4. a politika mindent a bankokra ken majd?

  • Kiszamolo

    l70, pontosan ez fog történni.

    A kamatváltozás ugyanúgy tudja növelni a havi törlesztőt, mint a devizaárfolyam változása.

    De hát ki törödik ezzel most? Lényeg, hogy alacsony legyen az induló havi törlesztő.

  • Janos82

    @barnabas-jog :

    igen, vegulis a lenyeg az lenne, hogy 5-10 ev alatt vissza tudjam fizetni:) Mondjuk ilyen teren oroksegre nem biztos, hogy terveznek, mert az nem biztos, hogy jon, meg nem szeretnek sohase oroksegre “varni”.

    @l70 :

    En amugy azt beletennem a szabalyozasba, hogy az ados torlesztoreszlete sohase haladhassa meg a jovedelmenek az 50%at. Tehat ha valamiert a felere esik a jovedelme, akkor onnantol a max torlesztoreszlete is max a fele lehet. Igaz, ez megdragitana a hitelezest, viszont kevesebb lenne a bedolt hiteles… Maximum kitolodna a hitel futamideje

  • L70

    @janos82

    Na ezt az 50%-os ötletet gyorsan kijátszaná az, aki azonnal átváltana minimálbér + zsebbe pénzre, aztán jót röhögne a bankon, hogy az idők végezetéig olcsóbban fog lakni, mintha bérelne egy lakást.

  • graphite

    @kiszamolo “A kamatváltozás ugyanúgy tudja növelni a havi törlesztőt, mint a devizaárfolyam változása.”

    Ne feledkezzünk el a most átforintosított devizahitelesekről sem 🙂 Ha jól tudom, az átlag hitel 7 millió ft, és még van 10 év a futamidőből. Ők sokadjára fognak sokat fizetni.

  • Uff

    János, ez a csalók országa. Itt a többsgé okosban akar megoldani mindent, azt keresi hol van egy kiskapu, ami a jogszabályi kötelezettségeket kijátszását termeti meg számára. A szürke gazdaság mérete hatalmas, így a bankok számára a látható jövedelmekre alapozó hitelbírálat, ill. a törlesztések arányának a jövedelmekhez való igazítása illúzó csupán.

    A banki lakossági hitelbírálat nem véletlenül alapoz inkább a scoring rendszerre az dokumentált jövedelmek helyett. Ahogy L70 is írta, az ötleted egy csapással csődbe vinné a lakossági hitelezést Magyarországon, aminek oka az itt élő emberek mentalitása, ami a kelet-európai kultúrában gyökerezik.

  • Rezege

    @janos82 Én inkább azt vezetném be, hogy az adós összes hitelének (ideértve az esetleges végrehajtásokat, letiltásokat, közüzemi díj részletfizetéseket) összes törlesztője ne lehessen magasabb a fizetése 50%-ánál, de nem úgy mint te, hogy csökkenjen a törlesztő, hanem sokkal inkább úgy hogy ne kaphasson több hitelt ha már elérte ezt a szintet! Adósságcsapda-megelőzés… Itt még kikötném hogy nem emelheti a bank a törlesztőt úgy hogy a felvételkori bér 50%-át meghaladja (ergo a bank is tolná a fix kamat felé az ügyfelet).

    Az 50% is úgy értendő, ha a család fejenként elég pénzből él. Mondjuk ma pl. 90000 maradjon meg 1 főre. Tehát ha valaki 130 nettót keres, akkor kaphasson max 40000 havi törlesztőjű hitelt, ha 300 nettót, akkor 150 törlesztőjűt – összesen. Tehát ha az első embernek van egy havi 20-as kölcsöne, meg egy havi 12 ezres telefon részlete, akkor csak 8/hó hitelt vehessen fel.

  • sz.krisz

    @rezege Tetszik a koncepció, de az egy főre jutót nem venném bele (volt idő, amikor elváltak emberek csak azért, hogy lakást kaphassanak), illetve szerintem az 50 % sok.

  • graphite

    Én beszüntetném a lakossági hitelezést, az ingatlanhitelezést a lakosság részére állami kézbe adnám, ezáltal a makrogazdasági kockázatokat igen könnyen tudná kezelni az állam. A vállalat hitelezés megmaradna.

  • Janos82

    @rezege :

    Ez most kb igy mukodik. Nem vehetsz fel annyi kolcsont, hogy a jovedelmed 50%at meghaladja a torleszto ( igaz nincs benne a letminimum, tehat havi 80 nettoval 40 lehet a torlesztod … )
    @l70 :

    Igen, ezt bele kene araznia a banknak, mint ahogy a betegseget is. Valoszinuleg lecsokkenne a lakossagi hitelezes merteke, es csak az kapna, aki eleg regota bejelentetten dolgozik, + azok, akik kozszolgak vagy multinal vannak. Amugy senkinek se erdeke az, hogy 40 ev mulva is legyen tartozasa, tehat ez egy visszatarto ero lenne.

  • Uff

    @rezege : Az, hogy ne kaphasson több hitelt, ugyanabba az akadályba ütközik, mint a havi részlet maximalizálása: a valós személyi jövedelmek jellemzően nem transzparensek.
    Ha pedig a bankok nyakába akarod varrni a NAV feladatát, – rákényszeríteni a Zembereket a valódi adóalapok bevallására – azzal kinyírsz egy alapvetően fontos iparágat.

    Olyan központi adatbázis sem létezik, ahonnan lehívhatók lennének hiteles adatok a bank számára minden hitelt kérő polgár kötelezettségeiről. Az önbevallás pedig tudjuk mennyit ér, mindenki azt hazudja, ami pillanatnyilag érdekében áll.

    Noch dazu, addig örüljünk, amíg ilyen mindent tudó adatbázisok csak korlátozottan léteznek, mert utána már Big Brother nem csak egy regény fiktív figurája lesz.

    Megoldás: tekintsünk minden felnőtt korút felnőtt embernek, aki felelősséget vállal saját döntéseiért. Ha rosszul döntött, ne mentse meg az állam.

  • Janos82

    @uff :

    Ha csak 1-2 ember felelotlen, akkor azt lehet hagyni, de ha tomegek, akkor abbol baj lehet. Es mivel demokraciaban elunk, ezert a tomegek mindig arra szavaznak, aki a rovidtavu erdekeik vedelmet megfeleloen kommunikalja. Vagyis ha megigeri, hogy megmenti oket a felelotlen hiteltol, akkor megvalasztjak. Emiatt kell szabalyozni a hitelfelvetel ( es emiatt kellene szabalyozni a “too big to fail” meretu cegeket is). A feketejovedelmek kitiltasa a hitelezesbol meg jo gondolat, hiszen nehez kulonbseget tenni a minimalberes es a + zsebbe kapo kozott. Pont abba az iranyba kene elmenni, hogy a torlesztoreszlet ne alakulhasson tul rosszul. Igaz, igy nem lenne hitelbol futott rovidtavu novekedes ( vagy kevesebb ), ami mindig az aktualis kormany erdeke, de legalabb kevesebb kormanyokon ativelo bedoles lenne.

  • graphite

    @uff “Ha rosszul döntött, ne mentse meg az állam.”

    Ez nagyon jó ötlet. Ezáltal több pénz marad az államnál, amit a bankok állami megmentésére költhet (too big to fail). Ezáltal a bank még felelőtlenebbül hitelezhet majd.

    Nem tudod, van most jelenleg olyan kimutatás, hogy 1 millió ft kihelyezett hitel hány hajléktalant gyárt? Csak hogy mérni lehessen a bankok hatékonyságát… Gondolom, a javaslatod hatására javulna ez a mutató.

  • Rezege

    @uff Ugyan miért is ne? Én örülnék egy központi adatbázisnak, mely a következőket tartalmazná:
    – A munkabérem, sok évre visszamenőleg
    – Az összes hitelem, lezárt és lezáratlan, hitelösszegben, esedékességekben, befizetésekben minden tételével
    – Hitelkártya keretem, ideértve azt hogy melyik fordulónapon mennyivel tartoztam
    – Valamennyi végrehajtás ellenem, összeg, fizetések, stb. (ideértve a rezsi- és adótartozásokat)

    És ez az összes banknak lekérdezhető legyen. Ugyanis ma, ha nem járulok hozzá a nyilvántartáshoz, egy nap körbejárom a bankokat és felveszem a fizum tízszeresét és még meg is adják.
    Viszont így a sok hitelképtelen nem kapna soha többé hitelt, saját maguktól mentenénk meg őket, én viszont, aki kiváló adós volt mindig, kedvezőbb kamatra kapnék hitelt.
    Kinek lenne ez rossz?
    Sőt, hosszú távon a gazdaságot is fehérítené, mert a minimál + 80 boríték ember nem kapna hitelt…

  • Rezege

    @graphite Pontosan ezért nem kéne hagyni hogy rosszul döntsön. Persze munkanélküliség, betegség bejátszhat, de ugye
    1.) erre való a biztosítás
    2.) a munkanélküliség nagyobb eséllyel fenyegeti azokat akiknek eleve nem lett volna szabad hitelt felvenni.

    Ami megoldandó lenne, mert növekedne ettől: az uzsora.

    Egyébként azt is bevezetném, hogy a fedezetes hitelek esetén a fedezeten túl egy büdös kanyi fillért se lehessen követelni. (áruhitel (!! – legyen fedezet az áru), autóhitel, lakáshitel)

    Plusz a végrehajtásra is ráférne egy alapos reform, de ez már nagyon-nagyon offtopic.

  • Uff

    @janos82 : Abból valóban baj lehet, de még nagyobb baj abból lesz, ha ennek kivédése érdekében az államra hátékázzuk a megoldást, az egyéni kockázatainktól való megmentést.

    Gyakorlatilag az érved -akarva/akaratlanul – a létező szocializmus feltámasztását szorgalmazza. Azt mondod, mi, magyar emberek nem tudunk felelősen dönteni saját élvezeteink, és az érte vállalandó kockázatok egyensúlyát illetően. Ezért inkáűbb jóságos Állam bácsi majd megmondja inkább, hogy mi a helyes és mi helytelen számunkra, így aztán nem fordulhat elő az általad említett veszély. Más szavakkal kifejezve tartalmilag azt mondod, ez a nép éretlen a demokráciára, pl. arra szavaz, aki több osztogatást ígér neki.

    Ha neked van igazad, akkor ennek a népnek befellegzett.

    Remélem nem így van.

  • kridli

    @rezege “Ugyanis ma, ha nem járulok hozzá a nyilvántartáshoz, egy nap körbejárom a bankokat és felveszem a fizum tízszeresét és még meg is adják.”
    Ebben ne legyél olyan biztos. Ezt elkezdték szigorúan venni, és van ahol elutasítanak, ha nincs engedélyezve a KHR lekérdezésed.
    Amúgy ez a “pozitív adóslista” pont nem úgy sült el, amit te is írtál. Én még nem hallottam olyanról, hogy bank kedvezményt adna arra ha valaki szerepel a KHR-ben és rendesen törlesztett hiteleket. Csak arra használják a bankok, hogy ellenőrizzék milyen hiteleid vannak.

  • Janos82

    @uff :

    Ha megnezed a devizahiteles sztorit, vagy azt, ami most a questornal tortent ( azt hittek, hogy a valaltai korvenyek betonbiztosak ) , akkor jol latszik, hogy van egy jelentos tomeg, akik penzugyileg nem fejlettek. Ha ezekhez hozzaveszed az elmult 7 valasztas eredmenyeit, akkor megintcsak az jon le, hogy a felelotlen igergetesnek nagy tere van a politikaban. Ez nyilvan nem jo, de egy termeszetes folyamat. Nagyon sok olyan ember el meg az orszagban, aki eletenek a felet a szocializmusban elte le ( es a 90es evekben szuletettek is ugyanezt lattak a szuleiktol… ), talan majd 20 ev mulva, amikor mar sokan lesznek akiknek a szulei se lattak eloben Kadart, vege lesz ennek, es nem kell majd felteni az embereket onmaguktol. Addig marad az erosebb allami szabalyozas, hogy ne kelljen senkit se penzbol megmenteni. Amugy szerintem inkabb elonyos a hitelfelvetel korlatozasa.

  • graphite

    @uff “Azt mondod, mi, magyar emberek nem tudunk felelősen dönteni saját élvezeteink, és az érte vállalandó kockázatok egyensúlyát illetően.”

    Egyelőre senki sem tudja egy Magyarországon működő pénzintézet esetében, hogy mekkora a kockázat. Vagyis lehet sejteni, hogy a bank 0 kockázatot vállal, de ezért szép hasznot szeretne cserébe. Sajnos ez nem működik. Szerintem a devizahitelezés pont azt mutatta meg, hogy a Magyarországon működő pénzintézetek teljesen alkalmatlanok a feladatuk ellátására, majd ezt tetézte a jogalkotók hihetetlen bénázása. Egy ilyen környezetben a kedves vevőt tenni felelőssé, nos ez egybecseng a bankszövetség primitív kommunikációjával, de semmi köze a gazdasághoz.

    Én azt mondom, egy ilyen környezetben lehetetlen felelősen dönteni saját élvezeteink, és az érte vállalandó kockázatok egyensúlyát illetően.

  • graphite

    Természetesen matematikailag nem tudom bizonyítani, hogy ilyen feltételekkel lehetetlen az egyensúly megteremtése. Arrow és Debreu is csak annyit állított, bizonyos feltételek esetén beáll az egyensúly egy gazdaságban (láthatatlan kéz), azt nem mondták, hogy csak és kizárólag akkor….

  • L70

    @graphite

    Tehát hárítasz, ha később kiderül, nem kellett volna felvenni így a hitelt, akkor azért Te nem lehetsz felelős, hanem elsősorban a bank és a poltika a felelős.

    Pedig dehogynem: ha valami túl szépnek látszik, akkor az nem igaz. A Te felelősséged az, hogy észrevedd, miért olyan szép az a valami. Most komolyan, a CHF hitelek kamatlába a kihelyezéskor alacsonyabb volt, mint az infláció. Vajon miért volt olyan szép? Nem kellett hozzá egyetem, hogy az árfolyamkockázat miatt, amit szóban bagatelizáltak, de írásban már leírták a szerződésben.

    Most miért szebb az egyik ajánlat, mint a másik? Mert rövidebb a kamatperiódus. Lehet választani a biztos több és a bizonytalan akármi között.

    Kb ugyanaz, mint 2006-ban: felvehettél HUF hitelt és CHF hitelt is.

    Ha nem szeretnél felelős lenni a döntésedért, akkor ne vegyél fel hitelt, lehet úgy is lakást venni, csak türelem kell hozzá.

  • Janos82

    @graphite :

    kockazatot senki se akar vallalni. Mindenki a “tuti” jot keresi, a bankok is, ebben nincs semmi kulonos. Ezert probaljak a termekeiket megfeleloen arazni. Ezzel mi is igy vagyunk amikor kolcson adunk nekik vagy masoknak. Az viszont jol latszik, hogy a bankoknak se sikerul 0 kockazat mellett komoly hasznot hajtani, mert ha igy lenne, akkor nem lennenek bankcsodok (es neha egeszen nagyok is becsodolnek)

    A vevo meg felelos a donteseert akkor is, ha a jogalkotok benak, vagy az elado alkalmatlan. Raadasul a szerzodesben minden le volt irva, ugyhogy ott mar nem erveltek a marad a 150ftos frank mellett…

  • Uff

    @janos82 : “jol latszik, hogy van egy jelentos tomeg, akik penzugyileg nem fejlettek.”

    Van. A szűkös erőforrásokat, pl. agyi kapacitások, leterheltség, …. mindenki arra fordítja, ami a leginkább égető a számára. Ha az ülepszik le a köztudatban, hogy jóságos Állam bácsi úgyis megment ( pl. gonosz bankoktól, …), akkor arra nem fognak a tömegek időt, energiát pazarolni, hogy a pénzügyi kockázataikkal törődjenek, hanem más fontos dolgot tesznek előbbre a saját rangsorban. Leginkább azt tanuljuk meg, amit a saját kárunk árán tanulunk meg, amit előírnak kötelező anyagként, azt hajlamosak vagyunk elsumákolni.
    A gazdaságilag fejlett országokban azért is magasabb az életszínvonal, a pénzügyi kultúra, mert a Zemberek vagy megtanulnak egyensúlyt teremteni a vágyaik és az értük vállalandó kockázatok között, vagy saját maguknak kell kimászni a csávából, amit maguknak okoztak.

  • Uff

    @janos82 : Mindig jókat szoktam somolyogni, amikor kevéssé képzett, de annál nagyobb önbizalommal és hangerővel bíró polgártársak azt állítják, a bankoknak 0 kockázatuk van, és szegény devizahitelesekre hárítják azok a disznók az összes kockázatot. Vagy tanulni lenne érdemes közgazdasági ismereteket, vagy ennek hiányában inkább nem kellene határozott, elítélő véleményt alkotni.

  • graphite

    Nem tudom, máshol hogy van ez, de pl. Németországra ez nem igaz. Itt inkább az állami szabályozás a jellemző, amiatt is alacsony a bankok megtérülési rátája, a lakosság túlzott eladósodottságát pedig a SCHUFA rendszer biztosítja (ennek ellenére a legtöbb család egy havi fizetést görget maga előtt, mint folyószámlahitelt). Gondolom az USA-ban kisebb a szabályozás, ennek hatására ott a háztartások hihetetlenül el vannak adósodva – tehát nem mondhatjuk, hogy felelősebbek lennének. A “saját maguknak kell kimászni a csávából” szintén nem jellemző Németországra, ahol igen bőkezű a szociális rendszer. De nagyjából ugyanez jellemző Dániára, Svédországra is. Ahol pedig az állami szabályozás gyenge volt – pl. Spanyolország, Portugália, Görögország, ott épp összeomlik az adott gazdaság, vagy szociális katasztrófa fenyeget. Szerintem a Zemberek nem tudják a makrogazdasági kockázatokat kezelni.

  • graphite

    @l70 “Tehát hárítasz, ha később kiderül, nem kellett volna felvenni így a hitelt, akkor azért Te nem lehetsz felelős, hanem elsősorban a bank és a poltika a felelős.”

    Szerintem nem hárítás, de valóban ELSŐSORBAN a bank és a poltika a felelős a kialakult helyzetért. Ez abból is látszik, hogy a devizahitel esetében az egyetlen jó döntés az lehetett volna, ha az illető nem vesz fel ilyen hitelt – ez szerintem sok mindent elárul.

    Az is érdekes, hogy a forintosítás kapcsán mikor megkérdeztem a banktól, mennyi lenne a kamat, ha maradnék CHF elszámolás mellett, nem tudtak választ adni. A válasz az volt, adjak be egy kérvényt, hogy CHF elszámolás mellett maradnék, majd 30 nap múlva közlik, mennyi az új kamat, de akkor már élni fog az új szerződés.

    Gondolom, ebben is én vagyok a felelős, hogy ilyen szabályzásokat hoz az állam 🙂

  • graphite

    @uff “és szegény devizahitelesekre hárítják azok a disznók az összes kockázatot”

    Végre valamiben egyetértünk 🙂

    @janos82 “A vevo meg felelos a donteseert akkor is, ha a jogalkotok benak, vagy az elado alkalmatlan. ”

    Tehát ha eladnak 500 000 hűtőszekrényt, aminek a leírásában benne van, hogy eldőlhet, majd eltöri 180 000 ember lábát, akkor szerinted a felhasználók a felelősek ?

  • Janos82

    @graphite :

    Ha eladnak 500e kest, amirol tudjuk, hogy vagnak, es megvagja 300e ember a kezet, akkor ki a felelos?

    Vissza a te kerdesedre: Ha olyan hutot adnak el, aminek a leirasaban benne van, hogy ki kell tamasztani, de nem tamasztjak ki, akkor igenis a vevo a felelos.

    A makroszintu folyamatokert meg elsosorban a szabalyozas a felelos. Nekik kell olyan szabalyokat hozni, hogy a szereploknek ne erje meg veszelyeztetni a rendszer mukodeset.

  • L70

    @graphite

    ” Ez abból is látszik, hogy a devizahitel esetében az egyetlen jó döntés az lehetett volna, ha az illető nem vesz fel ilyen hitelt – ez szerintem sok mindent elárul.”

    Ha ma 100 HUF lenne a CHF árfolyama, akkor a fenti mondatban a devizahitel szó helyett forinthitel lenne, és az országban sok-sok boldog devizahiteles élne. Ha ebben az esetben hoznál egy törvényt, hogy a hitel kötelezően váltsuk át mai árfolyamon HUF-ra, szerintem tüntetéseket szerveznének ellened. Ha nyerő szériában vagy a ruletten, akkor kit érdekel, hogy előtte kockáztattál, nem?

    Egyébként a végtörlesztőknek az a része, aki még 2005-2006 táján vette fel a hitelt – és ha volt megtakarításuk, hogy abból végtörlesszenek – nagyon jól jöttek ki az egészből, ők hozták a létező legjobb döntést.

  • L70

    Egyébként épp ma láttam egy szórólapot a jövedelembiztosításról. Ha valakinek fontos, lehet kötni, de pénzbe kerül. Tehát ott a lehetőség, meg lehet venni a nyugalmat.

  • graphite

    @janos82 “Ha eladnak 500e kest, amirol tudjuk, hogy vagnak, es megvagja 300e ember a kezet, akkor ki a felelos? ”

    Mennyi idő alatt? Ha egy, vagy 10 év alatt, akkor a kés gyártója. Ha 150 év alatt, akkor nem lóg ki a statisztikából.

  • graphite

    @uff “Mindig jókat szoktam somolyogni, amikor kevéssé képzett”

    Arra még mindig nem adtál választ – bár képzettséged kimagasló – hogyan lehetséges a 10 vagy akár 15 éves fix kamatperiódus. Erről írnál pár szót?

  • Barnabás.Jog

    @graphite Mármint jogilag vagy gazdaságilag/üzletpolitikailag?

  • graphite

    @barnabas-jog ha 500 ezer késből 300 ezer megvágja a tulajdonost pár éven belül, akkor szerintem számíthat kártérítésre a vevő. Gazdaságilag a cég magánügye, ha épp bank, akkor szerencséje van, mert az állam majd megmenti.

  • Gergely

    A hozzászólásom, nem egészen ide illő, de hátha van valakinek tapasztalata. Kis értékű ingatlant szeretnék vásárolni vidéken. 3800000 lenne a vételár, 35 % önerővel, a számlavezető bankom sberbank 5 milliós hitelösszeg alatt nem ad hitelt. Van e valakinek ötlete, hogy ekkora összegre hol adnának lakáscélú hitelt, normális feltételekkel.

  • Kiszamolo

    Gergely, kérdezd meg őket, ők tudják.Ha akarsz, hivatkozhatsz rám: http://olcsohitelek.com/