A magyar gazdaság helyzete

Kijöttek a legújabb negyedéves és havi gazdasági mutatók, amiből megláthatjuk, hogyan áll a magyar gazdaság. Ez remek alkalom arra, hogy a napi helyzeten kívül néhány összefüggést is megpróbáljak elmagyarázni nektek.

Nos, a gazdasági minisztérium tündérmeséje helyett inkább egy görög tragédiát látunk kibontakozni.

A magyar gazdaság most már hivatalosan is recesszióba került, mert “teljesítette” a két egymás utáni negyedévben a gazdasági zsugorodást, ami a recesszió meghatározásának az alapja.

Éves szinten 1,2% a GDP visszaesése, amit naptári és szezonális hatásokkal szoktak még korrigálni a pontos összehasonlíthatóság miatt. (Például nem mindegy, hány ünnepnap esik munkanapra az adott negyedévben, vagy évben, mert az erősen befolyásolja éves szintjén a termelékenységet.) A korrigálás után is sajnos még mindig 1% a gazdasági visszaesés.

A magyar GDP-t erősen befolyásolja a nyugati, főleg német export, ezért is beszédes, hogy a németek GDP-je 1%-kal nőtt, a franciáké stagnált. A magyar mezőgazdaság is gyengébb évet zár idén, mint tavaly, ez is lefelé húzza a GDP-t, ahogy az építőipar további gyengélkedése is.

Ha a súlyos problémákkal küzdő országokkal (Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália) vetjük össze magunkat (ahogy azt a minisztérium is tette), azt mondhatnánk, még jól is állunk, mert az egyre inkább a csőd szélén tántorgó Spanyolországban például 1% volt a visszaesés, Olaszországban 2% feletti. Ellenben a régiós országokban mind növekedés volt (például Szlovákia 2,7%, Románia 0,7%, Lettország 4,3%), ez alól egyedül Csehország a kivétel.

(A GDP jelentése: Gross Domestic Product bruttó hazai termék: az adott idő alatt az országban előállított javak és szolgáltatások összessége. Nagyon leegyszerűsítve, ha nőtt az értéke, akkor gyarapodott az ország, ha csökkent, akkor szegényedett.)

Az inflációban is Európa-bajnokok lettünk, idén az infláció nem tud elszakadni az 5,5% feletti értékektől, jelenleg 5,8%, az utánunk jövő második legrosszabb országban, Máltán is csak 4,4% az infláció, az Unió átlaga pedig csak 2,6%.

A munkanélküliség sem csökken, a hivatalos adatok alapján is 11,7% a munkanélküliek aránya, a munkanélküliség átlagos hossza 17,3 hónap. (A második negyedévben szezonális hatások miatt szokott csökkeni a munkanélküliség, de ezzel nem kell tőrödni, ez csak a mezőgazdaság és az idegenforgalom miatt van így .)

Mindeközben az országot egyre jobban elkerüli a külföldi tőke, 2011-ben még a negyedik legvonzóbb befektetési ország voltunk a régióban, egy évvel később már csak a tizedikek vagyunk, a környező államok mind elhúznak mellettünk. Ehhez tegyük hozzá, hogy a külföldi bankok is kivonják az országból a tőkéjüket és olyan országokba csoportosítják át, ahol hasznuk és nem káruk származik belőle.

A fenti adatok miért olyan borzalmasak? Nos, az inflációról szóló bejegyzésemben (http://kiszamolo.hu/amit-az-inflaciorol-tudnod-kell) már írtam arról, hogy az infláció meglódulásának leggyakoribb oka a kereslet felpörgése, a gazdaság növekedéséből származó jólét miatti beruházás és költekezés.

Ez a jobbik eset. A rosszabbik, ami nálunk van jelenleg, amikor az infláció nem a jólét miatti költekezés felpörgéséből származik, hanem magas munkanélküliség melletti recesszióban is nagy az infláció. Ez a stagfláció, ami egyértelműen olyan strukturális hibákról árulkodik, amiket nem lehet kinőni. Ez nem konjunkturális válság, hanem kőkeményen szerkezeti probléma.

Amikor az embereknek nincs munkája, a reálbérük folyamatosan csökken, a beruházások szintje folyamatosan csökken és mégis magas az inflációs ráta, akkor ott komoly problémák vannak a háttérben.

Ez sújtotta a nyugat-európai államokat a nyolcvanas években és csak komoly strukturális reformok után tudtak talpraállni.

Amennyiben nincs tőkebeáramlás, azaz a külföldi tőke elkerüli az országot, akkor a beruházások beindulásához a hazai megtakarítóknak kellene elég pénzt félretenni, hogy a beruházásokat legyen miből finanszírozni. Ez jelenleg utópia, erre semmi remény nem látszik.

Viszont ha nincsenek új beruházások, akkor a jövőbeni gazdasági növekedés sem lesz biztosítva, hiszen nincsen miből fejlesztenie a cégeknek, így új munkahelyek sem lesznek teremtve.

Tehát marad a magas munkanélküliség, a recesszió és a csökkenő reálbérek.

Itt állunk most. Ideje lenne, hogy valaki hozzon egy döntést, hogy az eddigi tündérmesék helyett a gazdaság talpra állításával kezdjenek el foglalkozni, mert egyre rosszabb helyzetbe sodródik az ország, önerősítő folyamatokon keresztül.

Ahogy közeledik a következő választás, egyre kisebb az esélye a valódi változások beindulásának, hiszen az számtalan embert hátrányosan érint. Ezért pillanatnyilag úgy látszik, újabb négy évet vesztett a magyar gazdaság és tovább erősítette a lemaradását.

Fontos! Ez egy pénzügyi-gazdasági bejegyzés, ezért a politikai kommenteket kérem mellőzni.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share