A unit-linked életbiztosítás halála?

A héten egymás után jelentek meg a negatív hírek a unit-linked biztosítások piacáról:

– A portfolio.hu egyik jelentése szerint a unit linked biztosításokból 55 milliárdot vontak ki az emberek az elmúlt egy évben, 2006-hoz képest 574 ezer biztosítás tűnt el, a második negyedévben 19%-kal kevesebb pénzt folyt be a biztosításokból, mint az egyébként se túl combos előző évben. (Viszont még mindig 1,3 millió élő unit-linked és vegyes életbiztosítás van a piacon.)

– A másik hír a CIG Biztosító zuhanó értékesítéséről és a legnagyobb brókercég, a Brókernet szakadásáról szól, ami mögött a közelállók szerint a jutalékbevételek drasztikus esése áll.

– Jövőre a céges unit-linked biztosításokat átsorolják oda, ahová valók: a cafetéria elemek közé, az eddigi adómentes státuszt felváltja az 51%-os költség, így a céges unit-linked biztosítások piacának is vége. (A 2012 végéig megkötött szerződéseket még 2016 végéig lehet kedvezményesen fizetni, utána már nagyon nem fogja megérni. Viszont mostantól a munkavállaló felmondása esetén a munkaadónak kell visszamenőleg megfizetni az adót, erre kevesen lesznek hajlandóak.)

Tovább rontja a kilátásokat, hogy a lejáró termékeket az ügyfelek nem újítják meg, azaz a visszavásárlásokon és díjmentesítéseken kívül a lejáró termékek miatt is zuhan az állomány.

Sok szakember (hivatalból) optimista, szerintük a gazdasági helyzet okozza a megtakarítási kedv csökkenését, a mostani lejtmenetet egy emelkedés váltja fel hamarosan.

Szerintem nem ez a helyzet. A unit-linked biztosításokkal a lehető legegyszerűbben megfogalmazva az a baj, hogy kegyetlen drágák. Amint már többször is írtam itt a blogban, a unit-linked biztosítások egyedül és kizárólag az ügynököknek jó, senki másnak.

Beszéltem a napokban az egyik közepes méretű biztosító értékesítési igazgatójával, az alábbiakat mondta a unit-linked biztosításokról:

Náluk a unit-linked biztosítások átlagos élettartama négy év körül van, azaz a szerződések zöme nem éli meg még a negyedik évet sem. A biztosító nem keres a unit-linked biztosításokon, általában nullszaldós az üzletág, a céljuk kizárólag a piacszerzés ezzel a termékkel. A velük szerződött alkuszcégeknek kénytelenek 140%-ot fizetni az első éves díjbevételből, mert egyébként a konkurenciához viszik a szerződéseket. (Egy MLM rendszerben dolgozó ügynök természetesen ennek töredékét kapja kötési jutalékként, hiszen éppen ez az MLM lényege, ő tartja el a felette állókat.)

Ha a biztosítónak nem éri meg, mert nem, vagy alig keres a termékkel, ha az ügyfélnek nem éri meg, mert az ő első másfél éves befizetéséből fizeti ki a biztosító az ügynököt és ha a szerződések négy évig élnek csak átlagban, akkor ki jár jól ezekkel a biztosításokkal?

Véleményem szerint a unit-linked biztosítások gyengélkedése mögött egész egyszerűen az áll, hogy az emberek mégsem annyira hülyék, mint gondolják, vagy szeretnék sokan. Akinek már a harmadik biztosítása járt le és eddig még mindre ráfizetett, annak nagyon nagy palimadárnak kell lennie, hogy újra kössön egy szerződést.

(Hogy milyen költségei vannak egy unit-linked életbiztosításnak, arról itt írtam:  http://kiszamolo.hu/ilyen-meg-nem-volt-oszinten-az-eletbiztositasokrol/
Arról, hogyan kell értelmezni a unit-linked biztosítások reklámjait, arról pedig itt: http://kiszamolo.hu/eletbiztositasok-ami-a-reklamok-mogott-van/ )

Nemhogy az ügynökök által beigért mesés évi 18-20%-os hozamok nincsenek sehol, de alig van szerződés, amelyik ne negatív hozamot hozott volna az elmúlt években. Ez még a brutális költségek nélkül is sok embert elgondolkodtatna, hogy kell-e neki egy ilyen termék. (A unit-linked biztosítások hozamairól itt írtam: http://kiszamolo.hu/ki-kosson-eletbiztositast/

A unit-linked biztosítások helyzetét tovább rontja, hogy a bankok sorra jelentek meg a különböző teljesen vagy szinte költségmentes havi megtakarítási programjaikkal, ahol fix, akár 7,5%-os kamatért tudjuk a kisebb összegű megtakarításainkat kamatoztatni, például a blog egyik kedvencében, a CIB Malacperselyben.

De ha befektetési alapban több fantáziát látunk, oda is betehetjük hónapról-hónapra a megtakarításainkat hasonló banki konstrukciókban. Itt írtam egy piaci körképet ezekről a termékekről: http://kiszamolo.hu/miben-gyujtsuk-a-penzunket/

Amint látjuk, ügynöki jutalék és egyéb irdatlan magas költségek nélkül is tudunk spórolni, havonta tetszőleges összeget, a unit-linked biztosítások minden kötöttsége nélkül is (havi fix összegű befizetés, fix futamidő, stb.).

Egyébként nem is értem, hogy a biztosítók hogyan tévedtek erre a klasszikus banki területre, a unit-linked biztosítás teljesen kilóg a kínálatukból, hiszen a nevével ellentétben semmi biztosítást nem tartalmaznak ezek a szerződések, egy kevés alibi biztosítástól eltekintve, az is csak adózási okokból van belekeverve a termékbe.

Röviden összefoglalva, szerintem az embereknek már túl sok a rossz tapasztalata és az anyagi vesztesége ezeken a szerződéseken, illetve az utóbbi pár évben a bankok is felébredtek és a unit-linked biztosításnál sokkal jobb alternatívákat kínálnak a megtakarítani vágyó embereknek. Ezért úgy gondolom, nem átmeneti nehézséggel kell szembenézni a biztosítási piac ezen szegmensének, hanem valami hathatós lépést kell kitalálni, hogy megszabaduljon a  unit-linked biztosítás a 140-160%-os ügynöki jutalékoktól és egyéb magas költségektől, már ha életben akarják tartani ezt a termékvonalat. Ha nem akarnák, az sem lenne komoly probléma, hiszen nem biztosítási termékről van szó.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

113 hozzászólás

  • Balogh László

    A Unit Linked a pénzügyek Vizoviczki Lászlója: mindenki tudja, hogy csak nagy (állami) hátszéllel tud tere nyerni magának.

    Az meg egy külön és tanulságos írás lehetne, hogy ez a termék mi módon tud népszerű lenni mondjuk Németországban.

  • KopaszMercis

    Szerintem a céges biztosítás eddig sem volt adómentes, kivételkor kellett megfizetni az adót a befizetett összeg után.

  • SUSAN

    Ezek a szerződések valóban nem ‘biztosítások’, az egyéb pénzügyi konstrukciókhoz képest hatalmas ‘átverést’ jelentenek a biztosító által levont ún. kezdeti költségek (ennek összege biztosítóktól függően az első két-három éves teljes befizetett díj 60-80%-a a hozamával növelve). A biztosítók a valós életbiztosítások esetében vonnak le kezdeti költségeket, definíció szerint a biztosított egészségügyi vizsgálataira stb, ami a unitlinked biztosítások esetében ugye nincs. Nagyon nem versenyképes termék, nem is értem, hogyan köthetnek ilyet az emberek. Illetve értem, agilisek az ügynökök, és nemigazán térnek ki a valós költségekre és hozamokra, csak rózsaszín felhőket festegetnek az ügyfélnek.

  • Kedves Mindenki, és kedves Kiszámoló!

    Én mint biztosítási alkusz ( ami nem ügynököt jelent ) aki abból él, hogy ilyen szerződéseket ad az embereknek kérdezem tőled, hatalmas pénzügyi és biztosítási szakmai tudással rendelkező lelkes, matek művészt, mond meg nekem kérlek, hogy azok az emberek akik nem milliárdosok, anyu és apu nem termeli meg neki az életkezdését, vagy ugye biztos te is, és kommentelők ti is tudjátok, 20-25 év múlva a nyugdíjnak a fogalmára sem fogunk emlékezni, mert nem lesz, szóval kérdezem én, aki ebből él, mibe tegye az ember a pénzét, ami biztonságos, állam nem teheti rá a kezét, és még képes arra is, hogy jó pénzt hozzon nekünk 20-30 éves távlatokban.
    Mert ha Te, képes vagy arra, hogy mondj nekem egy alternatív megoldást erre, akkor kezet csókolok neked.
    Előre is köszi a választ. 🙂

  • Kiszamolo

    Drága Ádám,

    A belinkelt oldalon (miben gyűjtsük a pénzt) leírtam kb. 10 alternatívát, ami ezerszer jobb, mint egy unit linked.

    A kézcsókot majd átadod, ha egyszer találkozunk.

  • Ugynok

    Szerinted? Mit nem lehet ezen érteni?? Ha mondjuk egy életciklus alatt 3-5 %-os hozamot kitermel egy biztosítás, az nyugaton már nagyon jó. Ott bankba téve a pénzed max 1-2 %-ot hoz (persze Svájcban majdnem negatív kamat van…). Itthon viszont, ha infláció felett akarod fialtatni a pénzed, akkor éves hozamban 13-14 %-ot kéne termelned figyelembe véve az egyébként is magas költségeket a unit link esetén. Az pedig hogy te éves szinten folyamatosan 13-14 %-ot hozzál ahhoz rohadt nagy mázli és tudás kéne.

  • Ádám

    Kedves Kiszámoló!

    Mit gondolsz az emberek mennyire bíznak meg az államban ?
    A tapasztalataim szerint a 80-85% nem bízik. Ezáltal azok a lehetőségek amik államcsőd esetén zárolhatóak,(mert ugye mint tudjátok kedves kommentelők és olvasók a bankbetétek állam bácsi keze által zárolhatók) ami elképzelhető a mai bizonytalan piaci körneyezetben, nem szolgálják hosszú távon az ügyfél javát. 20 éves távlatban 4 kormányváltás, folyamatos törvényi változások a bankrendszerben… Biztos ez lenne az ügyfél számára a legjobb ? A élet ági biztosítási piac törvényi háttere módosult az élmúlt években a legkevesebbet. Illetve, a biztosítások működését, A Biztosítási Törvénykönyv szabályozza. A bankoknál banktörvény Nézzünk mellé kamatot is; a biztosítók igen tényleg nagy költséggel dolgoznak, de a bankok is leveszik a saját kezelési költségüket, számoljuk bele még az inflációt, és némi kamatadót is.
    Ha valaki jobban utána jár akkor rájön, hogy egy CIB malacpersely ami Magyar Államkötvénybe fektet (így állami kéz is benne van hangsúlyozom), jóval alacsonyabb nettó kamatot tud produkálni, mint azok a befektetési alapok amik választhatóak a UL tipusú megtakarítáok mögé. 10 olyan alternatíva amiből már most tudnék olyat mondani amit semmiképp nem ajánlanék, miért?, a bankoknak “tele a töke” az állammal és vannak néhányan akik azzt fontolgatják, hogy kivonulnak Magyarországról.
    Összegezve; Többnyire banki kamatozású, néhány befektetési alap lehetőséggel rendelkező lekötés. Költség van, kamatadó van, infláció van, értékmegtartás nincs. Állami ellen való védelem nincs, 10-12-15% hozam lehetsőge nincs, és nincs meg az a pszihológiai tényező sem, hogy ezt márpedig be kell fizetni mert különben nem lesz nyugdíj.
    Olyan konstrukciót mutass bnekem ami kifejezetten 20-25-30 éves távlatokban, korrekt költségekkel biztonságosan rugalmas feltételekkel köthető, úgy, hogy a cég visszaadja neked a költségek egy részét.

    Ha ez megvan jár a kézcsók.

  • Kiszamolo

    – Miből gondolod, hogy a CIB Malacpersely állampapírba fektet, amikor több kamatot fizet, mint az állampapír?
    – Miből gondolod, hogy a biztosítók nem akarnak kivonulni az országból?
    – Mit gondolsz, a biztosítók mibe fektetik a pénzüket (a mi pénzünket is). Megsúgom: kötelezően állampapírba egy jó nagy részét.
    – Miből gondolod, hogy a kormány nem változtatja meg bármikor a biztosítókról szóló törvényt?
    – Hallottál már TBSZ-ről, ami szintén kamatadó-mentes, csak költségek nélkül?
    – Vegyél befektetési alapot TBSZ-re ugyanott vagy, csak évi 5-10% unit linked költség nélkül.

    Egyetlen érvet sem tudsz mondani, miért lenne jobb a unit linked egy embernek, mint az alternatív lehetőségek. Ezzel szemben sok minden szól ellene. De ezt már leírtam a cikkben.

  • Balogh László

    Kedves Ádám,

    sajnos egyszerűen belestél egy ún. szakvaksági szindrómába, amit az angol úgy mond: akinek kalapács van a kezében, az mindenhol szöget lát.

    Én csak az javaslom, hogy szélesítsd az ismereteidet a pénzügyek terén, és akkor nem írsz olyan badarságokat, amit kettő másodperc alatt meg lehet cáfolni.
    Hajrá, soha nem késő elkezdeni a tanulást!

  • Zoltán

    Kedves Admin!

    Szabad megtudnom, mi volt a probléma a Metlife Winners alapjának elmúlt 3 éves teljesítményét bemutató tájékoztatóval?

  • Kiszamolo

    Az, hogy az egy reklám volt, nem tájékoztató.

  • Zoltán

    Tévedsz, az egy belső tájékoztató volt a bnetes munkatársaknak.

  • Zoltán

    Az új adótörvény javaslat csomag viszonylag részletesen kezeli a megtakarítássá alakítható biztosításokat.

    Ha ebben a formában elfogadja a Parlament, akkor erre számíthatunk.

    1. A módosítás főként a megtakarítás célú biztosításokat kezeli. A tiszta kockázati biztosítások, egészségbiztosítások, amik egészségkárosodás esetén szolgáltatnak stb. nem érintettek.

    2. A megtakarítás célú – ám induláskor egész életre szóló kockázati élet – biztosítások esetén a 2012. december 31-ig megkötött szerződéseknél 2015. december 31-ig nem változik semmi. A munkáltató befizetése adómentes, kifizetéskor a biztosító levonja az EHO-t, szja-t. 2016. január 1-től lesznek érvényesek az új szabályok ezekre.

    3. 2013. január 1. után kötött ilyen biztosításoknál az új szabályok szerint a munkáltatói befizetés 51,17% közterhet visel, de kifizetéskor nem kell adózni.

    A már meglévő szerződések esetén a biztosító folyamatosan nyilvántartja, melyik befizetés ment adómentesen, melyik adózva, és ezt figyelembe véve fizet majd ki pénzt a végén.

    Ha a költségektől, hozamoktól eltekintünk, akkor a változás számszakilag annyi, hogy nem később fizeti a munkavállaló az adót, hanem a munkáltató egyből a befizetéskor. A közterhek mértéke nagyjából megegyezik a mostani adatokkal számolva.

    (Fata László hírleveléből)

  • Catinator

    Sajnos anno én is beleestem, azóta mindenkit arra buzditok alaposan nézzen utána. Nekem is folyamatosan sorolták milyen jó, drága de sok pénzt hoz az ügyfélnek magasan, majd megmondogatják mibe érdemes fektetni stb… Valahogy az alternativákról nem szólt a fáma és rögtön ellenségessé váltak, ha kérdeztem róla.

    Valamikor a Unit-linked életbiztositás “jó” volt, főleg az állami támogatásnak és a száguldó gazdaságnak hála. Azóta állami támogatás sincs rajta, sem adóvisszatérités és sorban elvész a többi előnye is.
    És a 2/3-dal bizony egy tollvonással zárólhatók nemcsak a bankszámlák.

    Nem találtam én sem kifejezetten 10-20-30 évre szóló alternativákat, kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben lehet-e ilyen távra tervezni.

    A Brókernetnél elmondták hogy már 173 vagy hány éve nem csődölt be biztositó. Hogy az AIG-t az utolsó pillanatban mentették meg mert borult volna majd az összes biztositó arról szemérmesen hallgattak. Statuálhattak volna velük is példát mint a Lehmann-Brothers-szel.

    Nagyon szép hozamokat prognosztizálnak, költségtisztitva(!!!) csak ennek nem sok nyoma látszik más forrásokban, illetve csak rövid ideig hozzák és nem addig a 20 évig amig kellene. Lehet persze pakolgatni is az alapok között de ha meg tudod mondani előre jó eredménnyel mibe lenne érdemes akkor nem biztositási alkuszként kéne fecsérelni ezt a csodálatos képességet!

    Gondolom elmondod az ügyfélnek hogy azért kockázata is van a unit-linkednek (MINDEN pénzügyi terméknek!!!) és hogy vesziteni is lehet vele rendesen? Vagy nem ijesztgeted evvel mert csak elszalad?

    Segitesz az embereken – ezt a Brókernetnél is elmondták és igaz is! – nélküled nem tudná tankolni a fönököd az Audiját! Ha valaki nem érti meg hogy félre kell raknia az nem fogja magától csinálni, csak ha a nyakára jársz. Komolyan gondolod hogy a szerződés kifutásáig (10+ év) rendszeresen felkeresed az ügyfelet? Hány ügyfelet tudsz látogatni? Mi van ha valami esemény következik be ami azonnali konzultációt igényel? Hálózatot épitesz?

    Más: Hogyan tudja kitermelni a kezdeti költségeket? Ha az átlag jutalék 140% – 150% (és ha hihetünk a portfolió.hu-nak a Brókernet a lenyügöző 200%-ot is kiharcolta magának) és ezt azonnal ki is fizetik az alkuszcégnek (ingyenes tanácsadás)?

    Miért van az, hogy a 10. év végére csak minden 10. ügyfél fizeti? A többi mind hülye? Elhanyagolta az ügynöke? Nem látja hogy pénzt hozna?

    Szerintem nem árt ha az alternativáknak is alaposan utánanézünk – mert ha az ügyfél esetleg rákérdez ne csak azt tudják neki mondani hogy: az szar.

    Amúgy a Unit-linked életbiztositásokból is lehetne valami életképes dolgot csinálni, de ahhoz le kell faragni a költségeket és már az elején látni kellene hogy hoz valamit. Az ügynökök nem fogják szeretni.

  • Kiszamolo

    A fő ellenség, az egyik PSZÁF-os fejes be akarja vezetni azt a néhány országban létező rendszert, hogy a biztosítónak tilos fizetni az alkusznak (hiszen pont azért alkusz, mert az ügyfél érdekében alkuszik a biztosítókkal) és ezek az ügynökök kizárólag csak az ügyféltől kérhetnek pénzt egy unit linked kötésekor.

    Magad elé tudod képzelni, amikor egy brókernetes ügynök azt mondja, hogy kedves Kovács úr, most megkötöttük ezt a remek unit linked biztosítást, akkor most az ingyenes tanácsadás költsége az évi 500 ezres unit linked biztosításra 750 ezer forint lesz? 🙂

    Asszem vége lenne azonnal az egész népvakításnak.

  • wexcaber

    Kedves Szerző(k)!

    Honnan ez a gyűlölet az ügynökök ellen?
    Már a sokadik cikk után, amiből véleményem szerint sugárzik az ellenszenv a pénzügyi közvetítők irányába (akik a szemtelenül magas jutalék reményében bármire képesek rábeszélni szegény ártatlan ügyfelet).
    A fenti írás is úgy állítja be a konstrukciót, mintha csak azért lenne olyan magas költsége, amilyen, mert jutalékot kell adni a sok kapzsi üzletkötőnek…

    Nem értem… nem értem…

    Üdvözlettel:
    Egy bank egykori értékesítési vezetője

  • Kiszamolo

    Azért ez az “egykori vezetője” is elmond valamit. 🙂

    Csak nem lett neked is eleged a tervszámokból és az eladandó tőkevédett alapokból? 🙂

    Melyik banknál voltál? Jöhet e-mailben is.

  • Catinator

    Nem mindenkire kiterjedő az ellenszenv, és nem csak rájuk. 🙂

    A “pénzügyi közvetitők” között is van hozzáértő és még a Bnetnél is futottam össze olyannal aki más terméktipusokhoz is értett és nem csak azt akarta lenyomni az ügyfél torkán. A baj, hogy a személyes tapasztalataim szerint kevés! És van az a jutalék ami igy tisztességes emberből is MLM huszárt farag. Kollégánk erre jó példa – az egyik leg szociálisabb legkeményebben dolgozo munkatársból egy link, gond nélkül szembehazudó alak lett. Még mindig nem értjük, miért nem rúgták ki.

    Mivel a biztositók is spórolni igyekeznek, sokszor csak az alkuszcégeken keresztül értékesitenek ott meg kevésbé a szakértelem, hanem inkább az értékesitési volumen számit.
    Igy nem biztos hogy az ügyfél azt kapja amire igazán szüksége van.

    Problémának tartom hogy nem nevezik meg pontosan mi-micsoda: Aki csak UL életbiztositást árul azt nevezzük biztositási alkusznak, NE pénzügyi tanácsadónak vagy nyugdij szakértőnek! Lehet, nem állnak vele szóba annyian, de kevesebb is a csalódás!

    Személy szerint meg a Brókernetnél tapasztaltak tettek útálkozóvá. Az elején minden korrektnek és etikailag tisztának tünt, később viszont egyre azt láttam hogyan degradálják ezeket az értékeket, illetve hogyan változik a partnerként tekintett ügyfél fejőstehénné. Akkora megértettem, miért tilos a hang és videófelvételek készitése egyes előadásokon. Értékesitőket nevelnek, nem tanácsadókat. Elég jellemző volt hogy amikor az alternativákról kérdeztem az über-szakmai vezetőt a válasz: Felejtsd el őket. Tessék elmenni az ismerősökhöz és előadni azt a szöveget! 4 emberből 1 biztosan kötni fog! Hogy akarsz sikeres pénzügyi tanácsadó lenni ha nem adsz el semmit?

    Ezek után kicsit szkeptikus vagyok.

    És igen, szükség lenne jól képzett és korrekt “pénzügyi közvetitőkre”. Csak a jelenlegi feltételek között nem hiszem, hogy lehetne.

    Más: Unit linked-nél én sem hiszem, hogy a csak jutalék miatt lenne olyan drága, de jelentős része van benne.

  • wexcaber

    Kedves Szerkesztő(k)és Tisztelt Hozzászólók!

    Minden esetben, ha banki/ biztosítási ügynök/alkusz/alkalmazott/MLM “huszár”/tanácsadó/szakértő/értékesítő/üzletkötő vagy bánom is én hogy nevezik magukat, úgy ül le egy ügyféllel beszélgetni, hogy nem kér ezért pénzt ezért (értsd: óradíjat, sikerdíjat, konzultációs díjat, tanácsadási díjat stb.), akkor biztosak lehetnek benne a kedves ügyfelek, hogy épp valamilyen termék értékesítés történik.

    Sajnos a sok ingyenes tanácsadás elkényeztette az ügyfeleket, akik ma már ezt természetesnek is veszik; csak az nem tűnik fel senkinek, hogy ez a sok ingyenes tanács milyen sokba is kerül a végén…

    “Trabant áron nem lehet Mercedest venni…” – ebben az esetben is igaz.

    Egy valamirevaló pénzügyi tanácsadó Izraelben, USA-ban, Angliában stb. kb. 40-50 éves, évekig – évtizedekig jár a családhoz és komplett pénzügyi életpályát tervez az ügyfélnek. Ezzel akkor szembesültem “élesben”, amikor egyik Izraelből nemrég visszaköltözött ismerősöm azt mondta nekem a beszélgetésünk végén, hogy ugyanez a beszélgetés odakint neki átszámolva kb. 100.000Ft-ba került volna. Pedig csak beszélgettünk a pénzről és gazdasági dolgokról.

    Kiszámoló kérdésére a válaszom: több, mint 10 szép és sikeres évet töltöttem el különböző szintű vezetői pozíciókban a Citibank, a Raiffeisen Bank és 2 országos ingatlanközvetítő hálózat értékesítési hálózatában. Ma már saját vállalkozásunkban kamatoztatom értékesítési “vénámat” az informatikai szolgáltatások területén. Köszönöm, jól vagyok és nem vágyom vissza a “multis” környezetbe, ugyanis a saját céljaimért küzdök. 🙂 Kiszámoló viszont nem válaszolt az általam feltett kérdésre…

    Üdvözlettel:

    Egy bank egykori értékesítési vezetője

  • Ovatos

    Kedves Kiszámoló!
    Megtakarítási alternatívaként az osztrák Partnerbank Magyarországon is elérhető befektetési kosarairól mi a véleményed?
    Euró alapú, egyszeri 5% költség (a teljes befizetendő összegre vonatkozva) Ezt a magyar kormány nem tudja zárolni. 🙂

  • Catinator

    Azt hiszem, ez a blog egyik célja hogy felhivja a figyelmet a visszaélésekre és hogy mire figyeljen az ember. Sajnos korábban még kevesebben voltunk ezekkel tisztában.
    Én a saját káromon tanultam, de nem kéne mindenkinek megszivnia.

    Szerintem azért az átlag ember leül egy “pénzügyi tanácsadóval” mig a biztositási alkuszt vagy biztositási ügynököt be nem engedi. Aztán jönnek az évtizedekig csiszolt értékesitési technikák és a “megfelelő” ember kezében ez komoly visszaélésre ad lehetőséget. “4-ből 1 kötni fog!” volt a jelszó a Brókernetnél.

    Foglalkozni kell a pénzügyekkel nincs mese, és ezt tudatositani az emberekben. Sokan úgy vannak vele – amig van, minek törődni vele.
    Ha a lakosság átlag pénzügyi ismerete elér egy bizonyos szintet, onnantól kezdve a többi szereplő is rájön, hogy bizonyos trükköket már nem lehet eljátszani. Sok mindent a PSZÁF-nak kéne megfognia, de nem teszi.

    Ha meg olyan szerencsés vagy hogy vannak pénzügyi ismereteid és gondolkozni is tudsz akkor meg a hasznosabb dolgokat oszd meg a környezeteddel is! Nem lehet mindenkit megóvni a saját hülyeségétől, de ha sok ember kerül bajba, az államnak közbe kell lépni, és az a mi zsebünkből megy.

  • Kiszamolo

    Nagyon rosszul látod, ha azt gondolod, hogy én gyűlölöm a pénzügyi közvetítőket, vagy a biztosítási ügynököket.

    Például a kompozit biztosítási ügynökökre nagyon nagy szükség van, ha valaki például az üzletére akar biztosítást kötni, mindenképpen beszéljen egy öreg rókával, aki mindent tud a biztosítók termékeiről.

    Az én bajom azokkal van, akik magukat pénzügyinek, függetlennek, meg tanácsadónak hazudják, miközben se a pénzhez nem értenek, se nem függetlenek, mert az áldozat után kapott jutaléktól függ a megélhetésük és nem is tanácsot adnak, hanem rásóznak valakire valamit, csak mert több százezret keresnek rajta.

    Ha valaki fundamentás ügynök, akiben van annyi tisztesség, hogy elmondja, hogy az LTP csak 4 évre éri meg és nem azért ajánl 10 éves szerződést, mert azon két és félszer többet keres, az csinálja, hiszen a 4 éves szerződéssel akár még jót is tesz az emberrel. (Eltekintve attól, hogy 25 milliárdjába kerül az államnak az LTP támogatása.)

    Egyébként egy unit linkednél nem csak a kezdeti költség megy az ügynököknek, de az átváltási árfolyam (általában 5%) nagy része is náluk köt ki.

  • Zoltán

    Vehetsz aranyat is, amit otthon vagy valamelyik osztrák vagy svájci bank széfjében őrzöl.

  • Coolor

    Kedves Kiszámoló!

    Nekem is van UL biztosításom. Azt már olvastam, hogy ez miért nem jó, meg hogy miért jó a másik, harmadik, negyedik, de azt még nem, hogy a meglévővel mi tegyek. Mi lenne a legjobb megoldás annak érdekében, hogy a lehető legjobban szálljunk ki belőle?

  • gmadaras

    Üdv!

    Melyik (függő) üzletkötőnek fizetnek 140-160%-ot?????
    .
    Mellesleg mint biztosítási ügynök (Allianz)nem érzem magam képzetlenebbnek,
    mint az alkuszok,brókerek ill.,az úgynevezett “pénzügyi tanácsadók”

  • delta

    Furcsák vagyunk mi emberek, keressük a tuti jó befektetést, ami nem is létezhet. Nem létezhet win-win szitu, mert mindenki keresni akar. Ki termeli meg a hozamokat amikor mindenhol nyirbálnak? Amikor egyre nagyobb a munkanélküliség, bért nem akarnak fizetni a “dolgozóknak”, és még vásárolni is kellene, hogy a mókuskerék pöröghessen tovább. Minden olcsóbbá kell váljon, kevesebb munkaerővel és energiával, hatékonyabban előállítva, de ugyan akkor profitot is termeljen. Néha azt érzem a multi munkahelyemen, hogy lassan visszatérnek az előző rendszer munkaversenyei, csak most más diktál, hangzatos nevek, chartok, és dolgozói ötletládák miegymások mögé bújva.

    A nagy vállalatok az igazi értékesítést más országokból, logisztikai központokból bonyolítják, aminek annyi a szerepe, hogy az előállítási költség+szerény haszonra rátegye az európai árrést, de az már az ő ügyük nem a Nagyvállalat Magyarország kft érdekeltsége. És örülhetünk, hogy vannak, mert különben ez a zsíros multi sem lenne itthon, hogy fizesse a bérünket meg a közmunkásokat. A Nagyvállalat Magyarország kft eközben megtermeli a fejlettebb országokban élő kollégák bérének egy részét is… Nem hülyék, annyit adnak amennyit muszáj…

    Ha pedig meglelem a befektetést és nem bukok hogyan fogok élni? Majd reggelente munkába menet nem lassítok amikor az etnikum autógumikat fog égetni a kereszteződésekben? (Mondjuk ez nem járható út, mert most is másokhoz szállok be autóba spórolás okán.)

    Elnézést a hasonlatért, de a mostani gazdasági helyzet olyan, mint a hasmenés. Jó előre tudom, hogy a gatyámba fogok csinálni, de az utolsó pillanatig elhiszem, hogy nem most, nem most. És mégis meglep amikor teleszalad a nadrágom szára. (Sok vállalat csődje hasonlóan lepte meg az ott dolgozókat.)

    Olyanok vagyunk, mint egy csorda a mezőn. Bambán bámuljuk azokat a társainkat akik épp elbuknak, és arra gondolunk “legalább én füvet legelek”, “legalább én biztonságban vagyok, mert nem a csorda szélén állok”.

    Nem tudunk emlékezni arra mit gondoltak, milyen terveket szőttek az emberek a fekete csütörtök előtti években, de olyan érzésem van újraéljük az ő sorsukat.

  • M

    Tisztelt Kiszámoló!

    Mi a véleményed egy olyan Unit-Linked biztosításról, ahol 30+ nemzetközi alapba lehet fektetni a pénzt (alapok közt ingyenes a váltási lehetőség korlátlan alkalommal), a havi díjon kívül befizetett eseti megbízások 100%-osan likvidek (az első 2 év befizetései képzik az alap tőkét minden többi befizetés illetve ezek kamatai 100%-ban likvidek, az alap tőke a 15. évtől vehető ki 100%-osan de a 10. év végén az első év befizetéseit jóváírják a számládon.) és 1%-os a költsége a szokáésos 5-10% helyett?

    Te befizetnél ilyenre 15-20 évre? Vagy legalább ajánlanád? (ha a havi fizetésed 10%-át viszi el)

    Az adatok és statisztikák alapján, az aktív vagyonkezelés miatt 12-18% reál kamattal lehet számolni évente.

    Köszönöm a válaszod.

    Üdv,

    M

  • Kiszamolo

    A legtöbb biztosító ennyit fizet, kivéve az Allianz.

    Ezért van az, hogy az egyetlen normális életbiztosítás a magyar piacon az Allianz Életút Bónusz, meg nem annyira rossz az Axa Univerzum II.

    Egyiket se vennék, de főleg az Allianznak reálisak a költségei, főleg, ha okosan köti az ember.

    Egyébként nem is tudsz kevesebbet, mint a fenn nevezettek, ugyanis azok is egyhetes kiképzést kaptak, abból 4 nap értékesítési tréning volt.

  • Kiszamolo

    Küldd el e-mailben az összes feltételét és az összes alap teljesítményét és ha lesz rá időm, megmondom, hogy miért nem szabad megvenni.

  • Kiszamolo

    Ja és nem a saját üzletkötőknek, azok mindig sokkal kevesebbet kapnak, mert el kell tartaniuk a szervezetet is.

  • Apja

    Hello Ovatos!
    Nekem is volt partneros megtakarításom. Ajánlom figyelmedbe az ALL IN ONE FEE sort az on-line felületeden. Negyed évente vonnak le a megtakarításodból!!!! JA az aranynál is ugyanez a helyzet:
    https://ikus.partnerbank.at/ikus/helpfiles/Spesenerhoehung_hu.pdf

  • Catinator

    >Melyik (függő) üzletkötőnek fizetnek 140-160%-ot?????

    Nem hiszem, hogy volna olyan. Nyugaton régebben a több éve folyamatosan jól teljesitő üzletkötő akár az éves dij mértékének megfelelő jutalékot megkaphatta, de ez nagyon-nagyon ritka volt. Valami német cikkben olvastam.

    A brókercégekre jellemző a 140-160%-os juttatás. Igaz, ezt korábban egyik fél sem hangoztatta. Elöszőr egy PSZÁF-os ismerőstől hallottam, most meg a cikkek szerint a biztositók nyilatkozgatnak.

    >Mellesleg mint biztosítási ügynök (Allianz)nem érzem magam képzetlenebbnek,
    mint az alkuszok,brókerek ill.,az úgynevezett “pénzügyi tanácsadók”

    Csak Brókernettes tapasztalataim vannak, de szinte biztosra ki merem jelenteni hogy sokkal képzettebb vagy. Pont emiatt jutottak ilyen túlsúlyba a brókercégek! Egy biztositó nem engedhette meg magának hogy alapismeretekkel ellátott félkész értékesitőket szabaditson a saját ismerősei nyakára. Időt és pénzt fektettek be a saját embereikbe, nem keveset.
    Az MLM rendszerű brókercégek viszont a hatalmas, folyamatosan újratermelödő emberanyaggal és a gyorstalpalókkal jóval nagyobb volument produkáltak. Igy aztán egyre nagyobb pénzeket is kértek érte (A Brókernettel kapcsolatban már hallottam 200%-ot is).

    A képzési hiányosságok, a jutalék orientált értékesités, az ügyfélgondozás hiánya meg karöltve a válsággal előhozta a problémákat, sok frusztrált ex-ügyfelet (nem tud-nem akar fizetni mert nem látja értelmét), a “pénzügyi tanácsadók” és biztositási ügynökök lejáratását, és sok az egykori barátoktól és ismerősöktől elszigetelődött embert maga után hagyva. Nyugi, a piramis tetején élők nagyon jól jártak.

    A Brókernetnél is kb. 1 hét volt a képzés összesen. Az alapok jók voltak, szerintem körülbelül azok az ismeretek amiket mindenkinek tudnia kéne a pénzügyekről. Még az is jó volt hogyan kellene felépiteni a megtakaritásokat, mik azok a kiadások amikkel a jövőben mindenképpen számolni kell. Csak aztán erre az egyetlen üdvös megoldás az UL életbiztositás lett.

    Továbbképzés cimén kb. 5 előadásos ciklusok voltak. Kettő az alapok átismétlése, miért jó a nyugdijra gyüjteni, aztán volt egy ami az aktuális gazdasági helyzettel, és hogy merre mozog a világ (ezeket kifejezetten jónak tartottam). Aztán 2 vagy 3 előadás: Hogyan nyomjuk le az ügyfél torkán! Mennyit lehet evvel keresni!!!

    Ez alapján képet alkothatsz róla. Nekik az ember kapcsolati tőkéje kell, nem az ember.

    Arra kiváncsi lennék hogy egy biztositós biztositási alkusz miket tanul és mennyi ideig? Pszichológiát tudom, de mit még?

    A portfólión van egy cikk “A biztositási ügynökök bármit lenyomnak az emberek torkán”. Szerintem sok igazság van benne.

  • ADAM

    Kedves Catinator!

    Én pénzügyi tanácsadónak vallom magam, próbálok az olyanok közé tartozni akik segítenek az ügyfélnek, és e mellett a hobbi tanácsadók és egyszeri üzletkötők mocskát takarítani, én hiszek az UL biztosításokban szerintem 20-30 éves távlatban akárki akármit mond és cáfol meg a saját hite miatt, nincs más alternatíva. Igen drága, de egy banki lekötés is lenne ilyen drága ha 20 évre számolnának vele előre. Egy villany szerelőtől sem kérdezzük meg, hogy miért a 1500FT-os kábelt vette meg, az 1200FT-s helyett, tudja, hogy az a jobb minőségű. Illetve a biztosítási piacon hatványozottan érvényesül az olcsó húsnak híg a leve mondás.
    Én alkusz cégnél dolgozom, egy 10 éves Magyar közvetítő cégnél, és a feladatunk nem az, hogy minden embernek UL-t adjunk el. Az nem alkusz aki csak UL-t ad el, az csak közönséges ügynök.. Az alkusz az, aki az ügyfél írott megbízására dolgozik, és kidolgoz egy több alternatívás megoldást az adott célra.
    Büszkén vállalom ha valaki ügynöknek nevez, bár én tudom, hogy nem vagyok az.
    A mi cégünknél az ügyfél az első és csak második a fradi, a trógernetnél csak a bőrt húzzák le az emberről azért, hogy legyen mit tankolni az audiba.
    Üdvözlettel..

  • ADAM

    Fizesse végig legalább 15 évig minimalizált díjjal így meg is takarított és nem is bukott, illetve legyen annyira tudatos, hogy figyeli az alapokat, hogy tudja mikor kell váltani.

    Üdvözlettel..

  • ADAM

    Metlife Element PLus ?

  • Kiszamolo

    És azt honnan tudod előre, hogy mikor kell alapot váltani? 🙂

    Utólag könnyű megmondani, hogy mikor kellett volna.

    De ha te tudod előre is, hagyj fel a biztosításokkal és menj a Wall Streetre.

  • A befektetési alapkezelők elemzései, illetve a piaci hírek figyelemmel kísérése alapján lehet következtetni. Minden hónapban megjelennek befektetési hírlevelek, amikben leírják mi várható. Illetve lehet tudni, hogy éppen melyik ország halad előre, így mindig oda érdemes befektetni. Csak olvasni kell egy kicsit. A biztosítók oldalán általában vannak grafikonok aki utána olvas egy kicsit gyorsan megérti, hogy mi van ott, és ha baj van tud kérni segítséget. Előre látom, hogy 2016-ig Latin Amerikai részvényekbe érdemes, 2014 foci VB, 2016 Olimpia. Ennél jobb befektetés nincs. De ezt mivel Te nem kíséred figyelemmel, csak a bankok ajánlatait, ezért nem tudhatod.
    A kézcsók még mindig nem jár 🙂

  • Kiszamolo

    Huha ha te még azt gondolod hogy hirlevelek alapján lehet befektetési döntéseket hozni akkor nagyon sokat kell még tanulni és ezt nem bántásnak szánom.

  • Látom a lényegét nem érted a dolognak, az utána járás az ami fontos.

  • Zoltán

    “szükség esetén bármikor hozzáférhet megtakarításához” – ez a CIB Malacpersely megtakarításról szóló brossúrában olvasható. Igen, nekem is van/volt ilyen, majd folyamatosan leszedtem a pénzt, amikor rá voltam szorulva. Ez nem egy hosszú távú megtakarítás, csak annak az illúziója…

  • Kiszamolo

    Rendben. Az elmúlt évben a feltörekvő piac, különösen Kína, 20%-ot zuhant.
    Mikor mondtad meg az ügyfeleknek, hogy ki kell szállni? Miért akkor? Miért nem előbb, vagy később? Honnan tudtad, hogy tovább fog zuhanni és nem pont megfordul és emelkedni fog, így veszteség éri az ügyfeleket?

    Most mit mondasz nekik 20% zuhanás után? Ilyenkor kell venni, mert olcsó, vagy bármi áron ki kell szállni, mert tovább fog zuhanni?

    A valódi szakértők egyik fele most vesz, a másik most ad el. Az egyik fele tuti tévedésben van, de melyik fele? Te honnan tudod, ha ők sem tudják?

  • Kiszamolo

    Az embereket meg kell tanítani a pénzügyi tervezésre és nem pedig lehúzni őket egy unit linkeddel.

    Amúgy a unit linkedek fele nem éli meg a negyedik évfordulót, mert az emberek meglepő módon azt is felmondják bármikor. Ennyit arról, mennyire hosszútávú befektetés….

  • Catinator

    Hosszú távú megtakaritásra jelenleg UL Életbiztositáson és talán 10 éves állampapirokon kivül nem találtam. A baj, hogy a legtöbb konstrukció csak huzamosabban (sok-sok éven) szárnyaló piacok esetén hoznak valami kézzelfoghatót. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb konstrukció magas költséggel dolgozik. Talán a válság tényleg rákényszeriti a biztositokat a kedvezőbb konstrukciók kidolgozására. Amúgy egy-két hónapja a TV reklámok között is egyre több a befektetési célú életbiztositás. Igy legalább a brókercégek jutalékát megtakarithatják.
    Tévedés ne essék, HA már köt UL-t az ember, akkor legyen mellette szakszerű tanácsadás az alapbeállitásokhoz, csak ne a jutalék maximalizálása legyen a cél! Szükség volna korrekt biztositási alkuszokra de ne nevezzük őket “pénzügyi tanácsadóknak”!

    Ha hozzá kellett nyúlni a megtakaritásokhoz, akkor ott a tartalékokkal volt a baj. A Brókernetnél is elmondták milyen fontos a legalább pár hónap teljes megélhetését biztositó tartalék, de ha a hiánya miatt nem köt az ügynök szerződést akkor az főbenjáró bűn, mert elhappolja a konkurencia.

    Személy szerint előbb legyen valakinek legalább fél éves tartaléka és vésztaqrtaléka, és utána lehet foglalkozni a megtakaritásokkal. Folyamatosan felépitve rövidtávú, középtávú, hosszútávú “befektetések”. “A most kell elkezdeni azonnal a hosszútávú befektetést mert havonta egy plazmatévé árát bukja be a delikvens”-t már sok helyen láttam bebukni. Több emberrel is találkoztam, aki megcsúszott, tartalék hiján azonnal a csak hosszútávú megtakaritásához kellett nyúlnia, és bukta volt, mert az első 3 éven belül bizony az egészet elveszitette. Másiknál volt már vagy 5 éves a szerződés, hát nem volt nagy segitség…. Egyikük fel is hivta a “tanácsadóját”, aki széttárta a karját, hogy ő bizony anno beszélt a tartalékokról is, és ilyen az élet.

  • gilingala

    Ahogy olvasom, UL=Bnet. De a világ nem ilyen fekete vagy fehér. Csináljuk ésszel: én beléptem a Bnethez. Megkötöttem az UL-t (mert hosszú távra gondolkodom) és a kapott jutalékot is beforgattam az UL-be. Majd léptem… tisztességes? Nem? Csak kihasználtam a rendszer “előnyeit”. Bocs…
    Hogy érdemes az UL-t csinálni?
    Ésszel. Az éves díj hülyeség. Havonta utalj rendszeres fix összeget. (A nyögdíjra szánt összeg egy részét.) Akkor ÁTLAG árfolyamon veszed az bef.jegyet, ergo már itt kockázat-porlasztasz. Hogyan fektess be? Na nem úgy, ahogy T.A dr írja a hírleveleiben, mert amikor felfelé mennek az árfolyamok, ő tuti a pénzpiaci alapot propagálja… Ám az átváltás mint tudjuk, nem 2 fillér. “Játssz” max. 3-4 alappal (többet úgy sem tudsz követni), eseti számlán rövidtávon gondolkodva, rendszeres díjas számlán hosszú távon gondolkodva.
    Az UL nem világmegváltás. CSAK 1 FAJTA megtakarítás, ez 1 db legyen a portfóliódban. Legyen mellette 6-12 hó LIKVID, meg külön a kéglifelújítás/kocsira 3-4 évre gondolkodva, meg a gyerekeidre attól függően hány évesek.
    Egy szó mint száz. Az UL egy eszköz. Tény: drága. Tény: 10 év után kezd megtérülni. De: ha ésszel csinálod, akkor kb. 0 szaldo rövid távon is elérhető. Én könyvelem/számolom, és 3 év után kb. 0-nál vagyok (ktg-kel együtt), a fenti trükkökkel. De ebből nem leszek milliomos, viszont mivel nehéz hozzájutni (2 hét mire visszautalja a kedves biztosító)ezt a pénzt eldugom magam elől a nyögdíjra, havonta, rendszeresen.

    Ha már v-ki említette: javaslok egy cikket a CIG-ről, ami szerintem a Bnet tulajdonosok tipikus pénzmosása, a kisemberek pénzének elsíbolása. Lásd: részvénykibocsátás (938 Ft-ról hol is tart az árfolyam????) és a bef. alapjainak mélyrepülése olyankor is, amikor más UL alapok még valahogy döcögnek…. Vagy kókler magyar banda, vagy tipikus magyar pénzmosoda szervezett formában.

  • gilingala

    A bnet egy érdekes “képződmény”. Amit én láttam ott: valóban nem a képzett pénzügyi “cream” gyűjtőhelye. Viszont: sok olyan ötvenes éveiben járó (vagy méginkább nyögdíj előtt álló), a munkaerőpiacról valamiért kihulló embernek ad(ott)reményt, bevételt, munkalehetőséget, akik máskülönben az éhkopp szélére jutottak volna. És ez nem pénzügyi kérdés, sokkal inkább szociológiai és állami foglalkoztatás-politikai kérdés.
    Most ne merüljünk el a Bnet sajátosságaiban.
    Mert az tény, hogy a fénykorában kb. 1000 embernek adott munkalehetőséget, túlságosan is jó “fizetést”/jutalékot.
    És aki sokat keres, sokat költ, keresletet támaszt, ezáltal növeli a termelést. Gazdasági alapelvek ugye, macroökonómia tankönyv első része. 🙂

  • Bud Fox

    Továbbá mi a véleményetek a Random Capital Brokerről?

  • Bud Fox

    Szerintetek érdemes Quaestor vállalati kötvénybe fektetni, amely teljesen költségmentes és 10,75%-ot hoz, éven belüli lejáratú? A Quaestor Csoport elég nagy, 110 milliárd körüli a mérlegfőösszeg, kb 10 szegmenssel foglalkoznak.

  • Catinator

    Lehet, hogy pár 50 feletti embernek munkahelyet nyújt, de a pénzügyi “nem teljeskörű tájékoztatással” szerintem legalább ennyi kárt is okoz! Kicsit idegesitő volt amikor minden másra csak azt tudták mondani: “Az szar!” – nesze neked teljes körü szakmai támogatás..
    A piramis csúcsán lévőkön és a tulajdonosokon kivül mindenkinek jobb lenne ha eltünnének végre.

    Ami a CIG-et illeti – sok ember szerint jóféle magyar “hogy játszunk a pénzetekkel”. Nem valószinű hogy bebukna. Most elég alacsonyan van, bevásárolnak, felfuttatják, és ha elég magasan lesz, árúlják mint a cukrot. Aztán kezdődik elölről az egész.
    Megérne egy misét az ellenőrző szervek oldaláról is ha hozzá mernének nyúlni.

  • pdw

    Nekem van naluk szamlam, bar csak TBSZ-re vettem 3 papirt, ugyhogy tul sokat nem fogom hasznalni.
    Nekem szimpatikus a ceg, jok az araik es olykor tartanak eloadasokat is (multheten volt pont egy).