Ennyit buksz a céges életbiztosításokon

Miután elfogytak, vagy legalábbis nagyon megfogyatkoztak azok a magánszemélyek, akikre még rá lehetett sózni unit linked biztosításokat, a nagy brókercégek a vállalkozások felé fordultak, őket beszélték rá, hogy az adózást megkerülve, egy kiskaput kihasználva unit linked biztosításokon keresztül vegyék ki a pénzt a cégből.

A képlet roppant vonzó: a cég költségnek elszámolhatja azt a pénzt, amit életbiztosításon keresztül kifizet a cégtulajdonosnak, vagy az alkalmazottaknak.

Mivel még mindig nagy a munkabért terhelő elvonások mértéke, ezért nagyon sokan fejest ugrottak ebbe a “remek” lehetőségbe.

Szokás szerint úgy, hogy egy kicsit sem olvasták el az apróbetűt a szerződésben és semmi fogalmuk nincs a biztosítás költségeiről.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, vajon mennyi a teljes nyereséged, ha unit linked biztosításon keresztül veszed ki a pénzed.

A legnagyobb terjesztője ennek a trükknek a B. nevű cég, az ő általa árult C. biztosító S. termékét nézzük meg konkrétan.

Elöljáróban két apróság: igaz, hogy költségként elszámolod a kivitt pénzt, azonban amikor a magánszemély fel akarja majd venni ezt az összeget, akkor bizony csúnyán adóznia kell, 10 éven belül az összeg 39,48%-át, 10 éven túl 26,48%. Ezek az úgynevezett whole-life, azaz egész életre szóló biztosítások, a hagyományos unit-linked biztosításoknál 51,17% a fizetendő adó a befizetés évében, azaz gyakorlatilag megegyezik a bérként való kifizetéssel.

Tehát valójában nem megkerülöd az adót, hanem csak kitolod a fizetés dátumát, mindössze egy keveset nyersz az adókulcsokon.

Ha cégvezetőként vennéd fel a pénzt, akkor a 10%-os cégadó után ugyanúgy 16% osztalékadó és 14%, de maximum évi 425 ezer forint EHO megfizetése után maradéktalanul megkapnád ezt a pénzt. Tehát mint tulajdonos, szinte semmit nyersz ezzel a konstrukcióval és még az életbiztosítás költségeit is fizetned kell.

Ha alkalmazottként kapsz így kifizetést, akkor már valamivel nagyobb az elért haszon, ha a költségeket figyelmen kívül hagyjuk, mert a nettó béred kicsit kevesebb, mint dupláját fizeti ki a munkáltató bérként.

Ha a munkáltató adni akar mondjuk 900 ezer forintot fizetésként, te abból megkapsz 459 ezer forintot. (Adókedvezményeket nem vettem figyelembe.)

Ha a munkáltató ad neked 900 ezer Ft-ot whole-life biztosításban, abból te kifizetsz 39,48%-ot, ha 10 éven belül szeretnél hozzájutni a pénzhez, így ha eltekintünk a költségektől, akkor is csak 544.680 Ft-ot fogsz kézhez kapni.

Ha a költségeket is nézzük, ennek a töredékét.

Az már most látszik, hogy kicsit sem akkora bóni ez, mint azt velünk láttatni akarják a biztosítási ügynökök.

Ha a költségeket is megismered, végképp el fog menni tőle a kedved.

Milyen költségei vannak egy ilyen biztosításnak, ami adó helyett, annál sokkal nagyobb mértékben apasztja a pénzünket?

Kétféle költség van: a kezdeti költség, amiből kifizetik az ügynököt és a brókercégét, ahol dolgozik, illetve a folyamatos költségek.

Mennyit keres egy ilyen biztosításon a brókercég? Az első éves díj 140-160%-át, vagyis az első másfél év befizetése az hozzájuk fog befolyni, nem a számládra.

Ezt így írja le a biztosítási feltételek füzet, amit soha el nem olvastál:

Ez azt jelenti, hogy az első három év befizetésének összegét minden egyes évben 8,5%-kal csökkentik, tíz éven át. Ha maradva a példában említett évi 900 ezer forint befizetésnél, akkor az három év alatt 2,7 millió. Ha kiszámolod az elvonást, rájössz, hogy neked megmarad ebből a 2,7 millióból szerény 1.217.013 Ft, az ügynöké lesz 1.482.987 Ft, ez az ő jól megérdemelt bére az üzletkötésért. Vagyis majdnem két év teljes befizetését azonnal elbukod mindjárt az indulás költségeinél.

(Bár ez a pénz kamatozik, viszont eszi az infláció is, ezért most ettől tekintsünk el. A unit linked biztosításokról rengeteget írtam már, olvasd el a cikkeket itt.)

Ha ezt a sokkot kiheverted, ismerkedj meg a többi költséggel is, az állandó költségekkel:

Évente 5.400 Ft az adminisztrációra, ez szinte aprópénz. Nem úgy az allokációs költségnek csúfolt lehúzás, ami azt jelenti, hogy minden befizetett 900 ezer forintból 45 ezer forint már el sem jut a számládra, elmegy költségként.  10 év alatt ez bizony újabb 450 ezer forint ablakon kidobott pénz.

(Bizonyos szerződéseknél magas éves befizetéseknél erre kaphatsz kedvezményt, nézd meg a saját szerződésed, hátha neked ez az összeg kevesebb.)

A bennlévő pénzedet minden évben további 1,95%-kal megrövidítik alapkezelői címszóval, mondjuk 5 év után, ha benn van már 4,5 millió, akkor ez évi 87.750 Ft további kiadás.

Tehát azért, hogy az adón megspórolj évi 85.680 Ft-ot, azaz 10 év alatt 856.800 Ft-ot, magadra vállalsz összesen csekély 2.864.487 Ft életbiztosítási költséget.

(Kezdeti költség+ 10 év adminisztrációs költség 54.000 Ft+ 10 év allokációs költsége 450 ezer forint+ 10 év alapkezelői díja átlag 877.750 Ft)

Tehát 10 év alatt a teljes buktád mindössze kétmillió forint. Gratulálok, jól döntöttél. 🙂

Ha legközelebb szeretnél okosabban dönteni, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

(A cikkben eltekintettem a kamatoktól, hiszen azt akkor kapsz, ha magadnak fektetsz be. Abból indultam ki, hogy egy életbiztosítás átlag 4 évig él, ezért a 10 év alatti adózással számoltam. Ennél a terméknél vannak jobb és rosszabb termékek is a piacon, ez egy átlagos termék. Alapkezelői díjat és havi díjat nem csak unit linked biztosításnál fizetsz, maximum nem ilyen nagy mértékű a költsége.)

Share

58 hozzászólás

  • Bud Fox

    Itt le van írva a tökéletes igazság, a mi családunkba nincs életbiztosítás, főleg kötvényekbe fektetünk, de azt tudom, h a Brokernetben és a CIG Pannóniában nem szabad megbízni, egyszer beszéltem egy ügynökükkel még 2006-ban, aztán utánanéztem a cégnek fórumokon, mostanában is olvastam róluk véleményeket és sokan köpködnek rájuk, számszerűen igazolható, h csak az ügyfél jár rosszul, jól is tettem h nem fektettem be oda. A Brokernettől óvakodni kell, több tanácsadójukkal beszéltem már, de rám nem tudnak rásózni semmi mlm-es terméket, öngól igénybe venni bármelyik megtakarítási szolgáltatásukat, mert az életbiztosítás óriási költséggel, 4 évig csak költséget fizetsz, amivel a vezetők milliós jövedelmét teremti meg az ügyfélkör. Itt le van írva a teljes igazság, nagyon jó cikk.

  • Bud Fox

    Eleve hogy lehet úgy venni befektetési jegyeket, h nem veszik figyelembe h az alapkezelő amely ezt az összeget tőkepiaci eszközökbe fekteti, nem tájékoztat senkit, bár az ügyfélnek kell tájékozódnia, h ezek a részvények milyen kilátásokkal bírnak, milyen a cég helyzete, eredményes-e, milyen kilátásaik vannak adott gazdasági helyzetben. Tehát az időzítés, hisz mindennek megvan a maga ideje, vajon jól időzít-e, aki akkor fektet azokba az eszközökbe. Ezt általánosságban mondom, ez nemcsak a unit-linkedre, hanem az összes befektetési alapra vonatkozik, bár főleg a részvény eszközalapokra.

  • ULeu

    Tisztelt Kiszámoló!

    Először is hadd szögezzem le, nagyon szeretem olvasgatni a blogodat és nagyon hasznosnak találom. Jómagam életbiztosításokkal foglalkozom, és abszolút egyetértek például azzal amit az ún “pénzügyi tanácsadókról” írtál, nem is vagyok az.

    Amiket itt leírtál, az sajnos sok szempontból fedi a magyar valóságot, azonban én eléggé sarkítottnak érzem. Ami kétségtelen tény, a unit-linked életbiztosításokat a mai napig egyfajta csodaként próbálják értékesíteni a nagy “független” hálózatok ráadásul a legdrágább termékeket. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy akire rábeszélnek egy ilyen terméket, az amint szembesül a valósággal és a költségekkel, fogja a fejét és menekül (ez az oka annak a bizonyos 4 évnek). Mindazonáltal én úgy gondolom és hiszem, h aki szeretne (kötelezően) megtakarítani kisebb összegeket több mint 10 évig (nem azért mert rádumálták, h ez lesz maga a megváltás, hanem magától), annak még mindig egy nagyon jó megoldás lehet, főleg ha a cég fizeti helyette.

    Elég sok dolog jut eszembe a cikked kapcsán, de igyekszem rövidre fogni 🙂

    1. Az általad említett termék nem átlagos, hanem pokolian drága. Népszerűségét annak az egyszerű ténynek köszönheti, h az a bizonyos “B” cég értékesíti, akinek a “tanácsadói” ha a pénzügyekhez csak elvétve is értenek, kétségtelenül megtanultak átdumálni minden helyzetet. Azt hogy mennyire drága, hadd támasszam alá is egy kicsit. Készítettem egy weboldalt (nem tudom a bejegyzésben megjelenik, de Te biztos látod amit megadtam) ahol ezek az életbiztosítások összehasonlíthatóak a költségeik alapján (letölthető cash-flow-val). Csináltam most egy gyors számítást az általad leírt példával (900eFt/év, 0% hozam [bizonyos bónuszokra vmi hozamot így is számol a program], 10 évig fut). Sajna “C”-nek az “S” terméke nem szerepel a rendszerben, mivel az ugye annyira exkluzív h csak “B”-nél lehet elérni :-D, így egy hasonló költségszerkezetűt vettem alapul. Nos a példánál maradva ennek a terméknek az eredménye 900eFt-al gyengébb az átlagnál és több mint 2,1MFt-al a legjobbnál! Ez azért nem csekély, sőt!
    2. Valamelyest következik a fentiekből, a 140-160%-os jutalék kulcs is a drága termékekre jellemző, a normál biztosítási piacon bőven lehet találni 20% környékit is.
    2. Én úgy érzem h hangsúlyosan arról esett inkább szó, h “úgyis 10 éven belül vissza lesz vásárolva”. Nos, ha 10 éven belül vissza lesz vásárolva, akkor nincs vita, értelmetlen elindítani. Viszont akinek 10 éven túl van fizetve annak SZJA-val, EHO-val együtt is a legkedvezőbb cafeteria elem (nem számolva a kockázati éb-kel és egészségbiztosításokkal). De ha meg abból indulunk ki, h szinte mindenki visszavásárolja a 10 év letelte előtt, akkor annak a pár embernek aki tényleg fizetné ennyi ideig is, kifejezetten megéri egy-két konstrukció, ahol mások visszavásárlási veszteségéből kapnak bónuszt.

    További sikeres munkát kívánok, és még egyszer gratulálok az eddig elértekhez!

    Üdv: Dani

  • Kiszamolo

    Szia Dani,

    Sajnos azt kell mondjam, nem kiugróan drága ez a termék és a legtöbb biztosító megadja a 140-160%-ot, amit az ügyféltől von le.

    Korrekt unit linknek én az Allianzét tartom és még talán az Axa Univerzum II-t, a többi szerintem mind felejtős.

    Az átlagdolgozó meg úgyis visszaváltja, neki pénz kell és nem unit link.

  • steckler

    Tényleg nagyon jó összefoglaló. A sok naiv ember szemét fel kellene nyitni.

    A biztosítókkal kapcsolatban lenne egy kérdésem.
    Egy dolgot nem értek, pl. az Allianz-nak vagy a Mondial-nak sokkal kiszámíthatóbbak a költségei Németországban, vagy Svájcban, mint nálunk.
    Egy ismerősöm felesége kétszer az USA-ban szült először a németországi Mondialnál kötött worldwide biztosítást. A költségeket teljes egészében vállalta a biztosító, és az elszámolás is gyorsan gördülékenyen lezajlott. Második alkalommal a magyarországi Mondial biztosítónál kötöttek biztosítást. A szülés költségeinek elszámolása több mint 2 évig húzódott, és természetesen nem 100%-ot térített, mindenfajta ürüggyel (pl.nem megfelelő kórház…) magyarázták.
    Miért vannak ezek a különbségek?
    Hasonló példa lehetne a stájer Grawe és a magyarországi Grawe összehasonlítása is. Az itthoninak sokkal több a rejtett költsége.

  • ULeu

    Lehet kicsit rosszul fogalmaztam. Igen, gyakorlatilag minden biztosítónál van bőven 100% feletti jutalék, csak sok esetben megtalálható a terméknek az olcsóbb “párja” is. Persze az eladási listákat a drágább termékek vezetik, gondolom nem kell kifejtsem ennek az okát. Kérdés hogy mikor jönnek rá a biztosítók, hogy hosszú távon az ügynök kegyeiért folytatott jutalékversenyben maguk alatt vágják a fát az ügyfelekkel szemben (de mintha pont Te írtál volna anno arról, hogy már rövidtávon sem kifizetődő a biztosítónak az ilyen csekély élettartam), de remélem még megéljük 🙂

    Allianz és AXA, igazából nem is kérdés. Nem véletlen hogy döntő többségében ezek a termékek nyernek az összehasonlító kalkulátorban is.

    Az átlagdolgozó persze, akinek ennie kell belőle, annak nyilván ne életbiztosítást fizessen a cég. Azokra gondoltam akik adott esetben maguk is megtakarítanának, maguktól is gondolkoznak vmi hasonló konstrukción. Nekik eléggé nyerő (lehet) ha ezt cafeteriaként megkaphatják.

  • Bud Fox

    Korrekt unit-linked szerintem nincs, olyan szempontból megközelítve h hozamra hangolva. Aki éves szinten 35-40%-os hozamot meghaladó eredményt szeretne elérni, érdemes eljárnia a Kiszámoló pénzügyi oktatására, vagy külön megbeszélnie a blog vezetőjével egy ilyen tőzsdei felkészítést. Aki aktívan foglalkozik a tőzsdével, és jól kezeli a kockázatot, tudja milyen objektív mutatók befolyásolják az árfolyamot, az simán elér havi szinten 5%-os hozamot, így évente akár 55-60%-ot. Ehhez az szükséges, h olyan emberekkel beszéljünk, akik már azon a szinten vannak, ahova el akarunk jutni.

  • ErN

    Retkes csalobanda… En 3 ev utan multheten vasaroltam vissza a csodaszignumomat, mivel rajöttem, ha tovabb fizetem, a sok lehuzo költseg miatt egyre többet es többet bunkek vele. 800e ft-om banta, hogy anno megbiztam az üzeltkötömben… 🙁

  • ErN

    @ Bud Fox!
    Igen, jo dolog is lehet egy ilyen befektetes barkinek, aki ert a tözsdehez.. Ellenben borzaszto pofatlansag es szemet dolog sok-sok embernek eladni ezeket a csodalatos biztositasokat a rendkivüli profit igeretevel, ugy hogy felvilagositast nem kapsz melle arrol, hogy mennyibe kerül, milyen rizikoval jar ez az egesz, milyen penzügyi tudassal (tözsdei hozzaertessel) kell rendelkezned ahhoz, hogy elert ezeket a mennyei hozamokat… Velem a tanacsadom meg egy masik befektetesem is felszamoltatott, mondvan tegyem at ide a penzem, mert ez meg annal is jobb lesz! Jobb hat, garantalt bukas lett…

  • Kiszamolo

    Neked sajnos nem tanácsadód volt, hanem ügynököd.

  • ErN

    Sajnos igen…brokernetes ügynök.

  • Bud Fox

    Tisztelt ErN!
    Tökéletesen egyet értek, pontosan az a helyzet, ahogy említed, a lényeg h olyan brókercéget kell találni, ahol kedvezőek a díjak, jó a netes felület.

  • Egy másik Zoltán

    Az a cégtulaj, aki saját maga számára kötött WL UL-t, az az éves díjat úgy határozta meg, hogy az eseti számlára befizetett összeg ne szúrjon szemet az APEH-nek (3-5 szörös szorzó). Azaz ha évi 900ezer Ft volt a rendszeres díj, akkor még 3,5-4 milliót az esetire is befizetett, mivel az teljes egészében elköltségelhető volt.
    Az NGM által kiadott állásfoglalás szerint, ha a magánszemély átveszi a szerződést, majd a pénz felvételét megelőzően a cég helyett megfizeti a befizetett összegek után a járulékokat, akkor adómentesen felveheti a teljes összeget.

    Ugye nem kell magyaráznom, mit is jelent ez?

    Jan. 1 óta ez már nem igaz, évi max. 350 Ezer Ft-ot tud elszámolni.
    Így már valóban nem igazán éri meg.

    De hogy az UL még nem teljesen halott, ez is bizonyítja:
    Már biztosításon keresztül is elérhetők a legnépszerűbb alapok

    http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/penzugy/mar_biztositason_keresztul_is_elerhetok_a_legnepszerubb_alapok.179694.html

  • Egy másik Zoltán

    “rajöttem, ha tovabb fizetem, a sok lehuzo költseg miatt egyre többet es többet bunkek vele” – ez az, ami nem igaz! A 4. évtől kezdve fajlagosan csökkenni kezdenek a költségek, mivel az új befizetéseket már nem terheli a kezdeti költség.
    A legrosszabbkor szálltál ki, amikor a legmagasabb volt az elvonás!

  • Egy másik Zoltán

    Egy rövid megjegyzés az Alapkezelési díjjal kapcsolatban:
    Bár valóban szerepel a kondíciós listában, de több konstrukcióban nem jelent külön költséget, mivel az alapkezelő már figyelembe veszi az eszközalapok napi árfolyamának a megállapításakor.

    Jó lenne a fenti konstrukciónál ezt megnézni.

  • ULeu

    Bármennyit elszámolhat, a minimálbér 30%-ában megállapított korlát a kockázati életbiztosítási elemekre vonatkozik.

    Az alapkezelési költségről meg kb értelmetlen amit írtál. Attól még hogy a publikus árfolyamadatokba már beleszámítják, attól még az igencsak egy valódi költség.

  • Egy másik Zoltan

    Így igaz, költségnek költség! De ha már figyelembe vették az eszközalap árfolyamának a megállapításakor, akkor nem kell még egyszer figyelembe venni a nettó hozam meghatározásakor.

  • kobak

    steckler>> milyen rejtett költségre gondolsz a Grawe-nál? A kezdeti költségekre?

  • Fullextra

    A cikkben sok igazság van, de szükséges kiegészítést tennem. 2013 tól az 51% az eseti befizetésekre vonatkozik és nem a rendszeres díjakra. Ott továbbra is nulla a cégadó!!!! Aki eddig életbiztosítással kombinált befektetést kötött, az ha rövidebb időben gondolkodott mint 10 év, akkor eleve egy rossz tanácsot követett. Az alatt egyszerűen a költségek-kedvezmények-adómegtakarítás nem hozta volna ki azt a pluszt amit a céges kötésnél megérte.
    Tehát 4 évvel számolni csúsztatás. 2012 előtt az eseti díjak is költségelhetők voltak, így azok akik kis éves díjat fizettek és nagy esetit, máris nem vonatkozott az első két-három év elvonása. 10 év után az adólevonás sem annyi amit leírtál és az 51% sincs. Szóval igenis van még olyan megoldás, ahol ez megéri!!! Egy cégnek más lehetősége is van befektetnie a pénzét, de az már nem lesz költség. Én annó azért lettem független és hagytam el a biztosítókat, mondhatom váltam szakértővé a témának, mert minden más helyzetben a biztosítást nem érdemes keverni a befektetésekkel. A biztosítás szóljon a baleset védelméről, míg a befektetés legyen tisztán befektetés. Kevés költséggel, jó hozammal, melyből 100% ban részesedj. Ezek ragyogó termékek, melyet megelégedett ügyfeleim is bizonyítanak. Egyébként jók a cikkek és gratulálok az oldalhoz.

  • Lacabácsi

    Kiszámoló,
    az osztalék után úgy tudom nem 27%, hanem csak 14% az EHO.

  • Attila

    nekem is ilyenem van, engem is jól átvertek, most telt le a 3 év
    gondoltam szüneteltetem 7 évig még majd kiveszem ,de addigra nem marad belőle semmi sem ha jól gondolom/számolom, szóval lehet jobban megérni visszavásárolni és akkor csak a felét bukom,
    ugye még azzal is jobban járok ha bankba teszem a következő 7 évre való befizetéseket
    vélemény, tanács?

  • Stanlee

    A német anyacég azért viselkedik másképp veled Németországban, mert ott a fogyasztóvédelem erősebb, mint itthon. Ha bármi miatt 3 hónapnál többet kellene várnom, én mennék rögtön a fogyasztóvédelemhez meg az ügyvéd venné át a dolgot, és ha minden rendben van, akkor úgyis a vevő részére döntenek. Itthon ha ugyanezt tenném maximum kinevetnének, és majd több éves pereskedés után valami köztes megoldást találnának.

    Egyébként Németországra is jellemző, hogy a tanácsadók már inkább ügynökök és a szerzési jutalékban érdekeltek. Bármit, amit egy “tanácsadó” akar nekem eladni kint, legalább másik kettő “tanácsadóval” még egyeztetni kell, és ha mindhárom más cég termékeit ajánlja, akkor hagyni kell a dolgot, mert úgyis csak az átverés nekik a lényeg.

  • BOROZO

    Attila: ha úgy érzed átvertek, akkor bizonyára így is van. Ha korrekt módon értékesítették volna számodra, akkor az első pillanattól kezdve tisztában lettél volna azzal, hogy ezek a pénzügyi termékek nem spekulációs csodaszerek. A unit link biztosítások általában a 4-dik és 9-dik év között fordulnak számodra “termőbe”, mint befektetés és a 10-dik év után elég jelentőssé válik a termékek közti különbség!!! Ennél rövidebb távon nem is szabad velük számolni, mert nem erre valók.
    Hogy a következő 7 évre szóló befizetésedet inkább bankba tennéd? Azt gondolom nem találsz olyan banki (tisztán betéti) konstrukciót, ahol a pénzed megtartja majd a reálértékét. A banki konstrukciók nem erre valók. Tucatnyi unit link biztosítás teljes cashflow-ját kiszámoltam már. Nem tudom, hogy konkrétan melyik termék 3-dik événél jársz, de ismerve a termékeket, biztosan akkor buksz a legtöbbet, ha most szállsz ki belőle. A biztosítónak szinte mindegy, mert a legfőbb költségeit már megtérítetted, Neked nem mindegy…

  • F_Feri

    Kedves BOROZO!

    Ha nem szuper titkosak azok a cashflow számítások, akkor párat meg tudnál osztani a nagyérdemű olvasókkal? Nagyon is érdekelme! Sőt, ha be tudnál mutatni egy olyan lejárt unit linked konstrukciót, ami még reál hozamot is hozott, akkor azért még jutalmat is adnék neked.

  • Attila

    a signumról van szó a 3 év után 56% a visszavásárlási arány,
    eddig befizettem 3M-at , ha belépek az online felületükre akkor az aktualis érték 2.7M ,

    Visszavásárlási érték: 1.4M
    “Teljes visszavásárlás esetén a Biztosító érvényesíti az el nem számolt, szerződést terhelő költségeket, a visszavásárláskor esedékes adókat és közterheket, valamint az évfordulóig esedékes kezdeti egységelvonást, ami a fenti összeget csökkentheti.”

    a kérdés az lenne, hogy ebből az 1.4M-ből mennyit kaphatnék (február elején volt a 6. félév esedékessége) meg most? + hogy ha szüneteltetem 7 évig , hogy meglegyen a 10 év és a 100% visszavásárlási arány akkor járok e jobban vagy most ha visszavásárlom, (feltéve mondjuk hogy az eszközalapok teljesítménye 10% alatt marad) mert ugye lesz még 7 év infláció, 7 év költségei, évi 8.5%-os egységcsökkentés (ami 7 éven át elfogja vinni az egységek/pénzem felét)
    ötlet , tanács?

  • Attila

    most ezzel sokra mentem, nincs benne szó a szüneteltetésről,
    és azzal, hogy azt mondod(a cikk) ne csináljak semmit, vagyis fizessem még 7 évig az évi 1M-et , nem keltesz túl jó benyomást számomra , mivel akkor szerinted jó helyre megy az a pénz, szerintem meg nem , és inkább költöm másra, nekem most 1.4 (ha annyit ér) többet ér , mint 7 év múlva 1.4 vagy akár 2
    akkor jobbat kérdezek, hogy tudnám kiszámolni hogy 7 év múlva mennyit fog érni szüneteltetve ?

  • Kiszamolo

    A cikk éppen az ellenkezőjét mondja: hiába tartod még meg 7 évig, ugyanúgy elbukod a kezdeti költségeket, mintha ma felmondanád.

    A szüneteltetés alatt ugyanúgy fizeted az összes költséget, ezért semmivel nem vagy előrébb.

  • Tamás

    Kedves Dani!

    Megtennéd, hogy elküldöd nekem az oldalad, ahol össze tudom hasonlítani a biztosítói termékeket?

    Köszönöm

  • Catinator

    Továbbitottam a linket a “behálózott” cégvezetőnknek, a másikkal szóban beszéltem, ő szerencsére immunis.

    Most kaptam egy e-mailt a Brókernettől: Bár a PSZÁF tiltja hogy ők a portfólió kialakitásában tanácsot osszanak, de az alábbi portliót ajánlják a kedves ügyfeleknek, és már kitünő külső szakemberek segitik a kiallakitást…

    Ha tudják hogy tilos akkor miért csinálják?

    Más: A szüneteltetés le van irva a szerződésben – nem várják el a befizetést, tehát nemfizetés esetén nem szűnik meg a szerződés, de a költségeket vonják! Ja, és a “bonuszok” kiszámitásánál is súlyozottan veszik figyelembe a nemfizetést.

  • Zsolt

    Sziasztok!

    1.Szerintem az osztalék adója 16% Szja, 14% EHO Eho törvény 3. § 3.bekezdése szerint.
    Ezért még rosszabb a biztosítás.
    2. A kezdeti költség számítása során nem az első három év befizetésének értékét csökkentjük 8,5 %-al!!!!!!!!!!!!!!!!!
    Hanem a kezdeti egységek számát!
    Óriási különbség!
    Ugyanis a befektetési egységek nettó eszközértéke ideális esetben nő!
    Ez azt jelenti, hogy a biztosító egyre kevesebb darabot von le, de azok értéke egyre nagyobb.
    Az alapgondolattal egyetértek, tavaly óta mondom a lelkes kollégáknak, hogy a tulajdonosnak ugyanannyiba kerül az osztalék, mint az UL.Csak az utóbbit nem látja.
    A cikk alapján a helyzet rosszabb.
    A kérdés továbbra is az: Szükségszerű-e, hogy etikusan nem lehet pénzt keresnia szakmában?
    Vállalkozó számára életbenmaradást jelentő összeget. 3-400 000 Ft nettót, mondjuk heti egy életbiztosítással.
    Ki fizesse az üzletkötőt etikus felállás esetén?

    Jó töprengést!
    Zsolt

  • Kiszamolo

    Az infláció eszi a pénzed, a kamatok növelik, ezért nem törödünk egyikkel sem.

    A biztósítók ott rontották el, hogy 15 évig csak azzal tőrödtek, hogy az ügynöknek jó legyen.

  • Hanna

    Kedves Dani!
    Ez a bizonyos cash-flow tábla (számoló) engem is nagyon érdekelne. Küldenél egyet?
    Köszi: Hanna

  • Yaffa

    Ez a cikk hemzseg (természetesen) a hibáktól, hiszen a szerző UL ellenszenvét fejezi ki. A céges biztosításoknál maradva nézzük meg, valójában mi éri meg és mi nem. NEM adózás megkerülésről, vagy kiskapuról van szó, hanem törvénybe foglalt legális lehetőségről. Először is az adó mértékével kell tisztában lenni. Egy cég tulajdonosára milyen terhek rakódnak.Nézzük meg egy példán. 100.000 Ft mondjuk a havi bruttó bére, ami után magánszemélyként 35.000 Ft-ot kell befizetni az államnak különböző jogcímeken, tehát nettó 65.000 Ft marad, de mint cégnek további 28.500 Ft-ot is meg kell fizetni az államnak. Tehát 128.500 Ft-ból 65.000 Ft marad, azaz a nettó bér 98%-át fizeti be az államnak. Amennyiben ezt a 100.000 Ft-ot biztosításba teszi, úgy nem kell 28,5%-ot az államnak befizetni, és mivel az adó alapját is csökkenti, további 12%-ot nyer, azaz összesen 40,5%-ot, ami pénzben kifejezve 40.500Ft

  • Kiszamolo

    Most már csak add hozzá a unit linked szerény költségeit, meg azt a pénzt, amit felvételkor kell fizetni és már meg is kaptad, amiről a cikk szól.

  • Yaffa

    10 év után a cégvezető szerződés módosítás után mint magánember kiveszi a felhalmozódott pénzt, akkor 16% adó és 14% eho terheli összesen. Továbbra is 100.000 Ft-al számolva 70.000 Ft marad a zsebben, azaz 5.000 Ft-al több mint munkabér esetén, viszont nem kellett az államnak befizetni 40.500 Ft-ot,ergo 45.500 Ft nyeresége van. Amennyiben a 10 év alatt akármekkora hozamot ért el, az után sem kell kamatadót és ehot fizetnie ami 22%. Ebben az esetben van értelme a költségeken rágódni?

  • Kiszamolo

    Van. Leadózva a pénzt az első évben, kivéve és betéve TBSZ számlára, több marad neki.

    Fizet 10% cégadót, 16% osztalékadót és maximum 14% EHO-t.

    És nem fizet ki 150%-át az első évnek kezdeti költségre, a pénz befizetése esetén 5%-ot sem vonnak le tőle, ahogy 1,75% alapkezelői díjat sem fizet.

    Nem értem, mit nem értesz.

    Most mondod, hogy pont ugyanannyit adózik, ha kiveszi a pénzt osztalékként unit link nélkül, mintha kivenné 10 év után unit linkből.

    Persze, fizetéssel csak azért kell összehasonlítani, mert az jobban hangzik.

  • Yaffa

    Szerintem itt az ideje, hogy valóban kiszámoljunk, és ne csak a hasunkra csapjunk: Legyen 20.000Ft a havidíj, ami évi 240.000FT. 3 év díja 720.000Ft, amiért befektetési jegyet vásároltunk, 1Ft/db, vagyis 720.000 db jegyünk van. Ebből von el a biztosító 10 éven keresztül 8,5%-ot.
    1. év 658.800
    2. év 602.802
    3. év 551.563,83
    4. év 504.680,90
    5. év 461.783,02
    6. év 422.531,47
    7. év 386.616,29
    8. év 353.753,91
    9. év 323.684,82
    10.év 296.171,61

    A 10 év alatt a biztosító 423.829 db jegyünket vonta el.
    7%-os átlaghozamot feltételezve a 296.171 db jegyünk értéke forintban kifejezve = 583.456,87
    Ez ugye nem is olyan rémisztő?
    Kiszámolni, csak pontosan és szépen, mert ez az alapja egy üzletnek.

  • Yaffa

    Akkor a TBSZ-ről is pár gondolat.
    Cégnek nincs, csak magánszemélyeknek, ergo adózott pénzből lehet nyitni.
    Alacsony kamatkörnyezetben többet veszíthetünk, mint amennyit nyerünk a kamatadó-kedvezményen. A TBSZ-t ha már hasonlítani akarjuk egy UL-el, akkor az UL eseti befizetésével érdemes összevetni, mert avval mutat hasonlóságot. Mind a kettőnél három év után a kamatadó a szokásos 16% helyett csak 10%,(UL 8%) öt év eltelte után az elért kamat(hozam) adómentes lesz. Eseti befizetésnél 2% költség keletkezik UL esetében, TBSZ éves számlavezetési díj. Cég az eseti számlára befizetett összeg után adózik, így azt levonhatja az adóalapjából.
    TBSZ nincs lehetőség részleges pénzkivonásra, az egészet fel kell számolni. A TBSZ-t a futam idő letelte előtt feltörjük, nem, vagy alig kapunk csak kamatot rá.
    Minden módozatnak vannak előnyei és hátrányai. A TBSZ 3-5 éves lekötésre való, az UL 10-15 évre.

  • Kiszamolo

    Na még egyszer: olcsóbb leadózni és kivenni a cégből a pénzt, mint UL-lel szívni. TEhát már magánemberé a pénz és van TBSZ.

  • Yaffa

    Még erre reagálok “1,75% alapkezelői díjat sem fizet.”

    Az UL-nél sem fizet, mert az már a hozamban benne van. :))

  • Kiszamolo

    Nagyon ügyes szokásos érvelés.

    Három kérdés:

    Az infláció hol maradt?

    A többi költség (5% levonás befizetésnél, 1,75-2% a bennlévő pénzre és a többi) hol maradt?

    Ha ugyanezt a pénzt magam is be tudom fektetni UL nélkül 7%-on, akkor mi a francért veszítsem el az első másfél év teljes befizetését teljesen? Csak azért, hogy jobban menjen a néhai Brókernetnek és társainak?

  • Kiszamolo

    Akkor már nem is költség, ugye?

  • Yaffa

    NEM olcsóbb leadózni!

    Kiszámoló, számold ki!

    Ne keverj bele semmit, mert a kezdeti költség meg hasonlók, az NEM az adózáshoz tartozik. Ahogy mondják: subát a subával, gubát a gubával. 8)

  • Yaffa

    Ahogy látom 2 malomban őrlünk, bár sietek kijelenteni, hogy én nem dolgozom. Mindennek van költsége, csak az a kérdés, hogy ezeket a költségeket lehet e kompenzálni. Kérdés az, hogy mikor érdekes a költség?
    A válasz, akkor ha idő előtt felbontjuk a szerződést. Amennyiben tartjuk a kitűzött célt,és futamidőt, akkor a költségeket nem is látjuk, hiszen menet közben, (U L-nél jellemzően a tartam vége felé)ezeket ki lehet küszöbölni a hozamokkal és bónuszokkal.
    Az azért érdekes, hogy arról nem szoktak beszélni, hogy egy lakáshitelnek mekkora a költsége. Adott esetben a felvett hitel 100%-a. Na az, brutális költség. 🙂

  • Kiszamolo

    Jáj.

    A variáció: kiveszem a pénzt hivatalosan és mint magánember befektetem. Ekkor cégvezetőként szinte hajszál annyit adózok, mint amikor kiveszem a UL-ből 10 év múlva.

    B variácó: bohóckodok az UL-lel, ugyanannyit adózok a végén, de legalább még bukok is rajta egy hatalmasat a brutális költségeken.

    Értem én, hogy nem akarod megérteni, hiszen ebből élsz, de szerintem hagyjuk a vitát, mert semmi értelme.

  • Kiszamolo

    Szerintem még járd körül a témát, mert nagyon nem érted.

    A költség csak akkor költség, ha idő előtt felbontjuk, mi?

    Mert ha nem, akkor a Bnet visszaadja a 160%-os jutalékát, amit rajtam keresett, ugye?

    Hozam, ami kiküszöböli a költségeket: miért, könyörgöm, máshol nincs hozam????????? Ha berakom a pénzem ugyanolyan alapba egy alapkezelőnél, csak UL nélkül, akkor ott nincs hozam?!

    Bónusz: ne nevettess. Annyi a bónusz, hogy többet vonnak, amit a végén visszaadnak. Mióta van TKM mutató, azóta divat a bónuszokkal bűvészkedni. De erről is írtam már sokat.

  • Yaffa

    Ki beszél itt a Bnetről? Hogy jön ez ide? Van jó pár biztosítótársaság Magyarországon akiknél lehet U L-t kötni.
    “A költség csak akkor költség, ha idő előtt felbontjuk, mi?”
    Nem ezt mondtam. Ha idő előtt felbontják akkor látszik a költség, a tartam végén nem. Ez óriási különbség. Az adózásból 1-es, ülj le. 🙂

    Én meg azt értem, hogy valamiért nem tetszik a Bnet, (ezt mondjuk értem)de nem kéne másokra is kivetíteni ezt. Azért mert mondjuk az ABC-ben egyszer kétszer becsaptak, azért vásárolunk ott.

    Az alap az, hogy aki szerződést bont, az nem jár jól. Ezért is vannak a szerződések. Aztán az tök mindegy, hogy U L, TBSZ, banki lekötés, hitelszerződés. Így a blog körülbelül arról szól, hogy szerződést bontottam és ráfáztam, ezért ne köss szerződést. Mondjuk én próbáltam megérteni az álláspontodat, de az érvekre nem érveket kaptam.
    Mindenki a saját kovát dicséri.

  • Mugerin

    Yaffa!

    Teljesen mindegy melyik UL-ről van szó. Van-e közvetítő (Bnet…), vagy direktbe kötik.
    Az üzletkötőt ki kell fizetni, amit az első 1-2 év díjából tesznek. Abból,amit az ügyfél befizet. Azt az ügynök nem adja vissza. Az a befektetőnek KÖLTSÉG.
    Az egy dolog, hogy a hozamok nagy részét a futamidő végén jóváírják és az több, mint a költség, de ettől még csak a 0-nál jobb a dolog. Egy ugyanolyan hozamot produkáló egyéb befektetésnél már sokkal rosszabb.
    Nem beszélve arról, hogy én még nem láttam olyan UL terméket, aminek a havi/éves költsége ne lett volna tetemes.

    A helyzet az, hogy már megint itt egy delikvens (Yaffa), aki szembe megy az autópályán és bosszankodik, hogy mindenki szembemegy vele.