Már több országban kudarcot vallott a tranzakciós adó

A kormány legújabb unortodox megszorításával, a banki tranzakciók megadóztatásával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon más országban próbálkoztak-e már hasonlóval, ha igen, mi lett az eredménye, ha nem, akkor miért nem nyúlnak ehhez az eszközhöz máshol.

Miután rákerestem a témára, több tanulmányt is találtam, amikből kiderült, hogy mintegy tucatnyi latin-amerikai és ázsiai ország tett egy-egy átmeneti kísérletet ezzel az adóval. Igaz, ők nem voltak olyan bátrak, mint mi, a legtöbb országban csak a nagyösszegű pénzfelvételt (India, Pakisztán), a nagy összegű vállalkozói befizetést (Mexikó), a banki hiteleket (Kolumbia), a csekkes vásárlásokat, illetve a bankbetéteket (Brazília) (tehát csak a betéteket és nem a tranzakciókat!) terhelték meg tranzakciós adóval. A magyarországi, mindenféle tranzakcióra kiterjedő adó bár nem példátlan, de elég ritka volt.

(Megjegyzés: Sokan összekeverik a kizárólag csak az értékpapír-kereskedelmet sújtani kívánó “financial transaction tax”-ot a mindenkit érintő, banki forgalmat sújtó “bank transaction tax-szal. Az előzőt az EU kívánja valamikor bevezetni, illetve például Svédország próbálkozott vele, az utóbbit a magyar kormány és a többi cikkben szereplő ország.)

A banki tranzakciós adóval már próbálkozó országokat megvizsgálva két tanulságot lehet leszűrni: az első, hogy szinte minden ország valamilyen gazdasági csőd esetén vezette be ezt az adót, Argentína például rendszeresen ki-be vezetgette a tranzakciós adót az alábbi években:  az 1975-ös fiskális válság után, az 1982-es hitelválság után, az 1988-as hiperinfláció alatt, a ’91-es konvertibilitási és hitelválság után és a 2001-es államcsőd után. Kolumbia az 1999-es földrengést követően nyúlt ehhez az adóhoz, Ecuador a legnagyobb bankcsőd után 1999-ben vezette be a tranzakciós adót két évre, Venezuela 1994-es bankrendszer összeomlásakor és az 1999-es olajáresés után. De ebbe a klubba tartozik még Pápua Új Guinea és Vanuatu is. Tehát egy komoly gondokkal küzdő, harmadik világbeli társasághoz csatlakozik Magyarország az adó bevezetésével.

A banki tranzakciók adóztatása nem a költségvetés valódi rendbetétele helyetti póteszköz volt, mint nálunk, hanem egy vészhelyzet (hiperinfláció, bankrendszer összeomlása, természeti katasztrófa) kezelésére alkalmazták általában. A kivétel Brazilia, aki az egészségügyi reformját akarta kezelni ezzel az adóval.

A másik tanulsága a tranzakciós adónak, hogy a legtöbb ország a bevezetés után gyorsan ki is vezette az adót, mert rengeteg negatív következménye lett: a nagy összegű számlaforgalom külföldre menekült (erről én is írtam itt), megerősödött a készpénz-használat és részben a feketegazdaság is. A bankok jövedelemtermő képessége és ezzel összefüggésben a hitelezési kedve nagyot zuhant az adott országokban, ami visszahatott a gazdasági növekedésre. Éppen ezért a legtöbb országban 2-4 évet élt ez az adófajta, utána villámgyorsan kivezették. Jelenleg is csak nyolc ország alkalmazza, hat Latin-Amerikában (Argentína, Bolívia, Kolumbia, a Dominikai Köztársaság, Mexikó, Peru), illetve Pakisztán és Sri Lanka.

A felmérések szerint a 2001-es argentin államcsőd utáni bevezetés eredményeképpen a bankszámlák használata 76%-kal zuhant, ahogyan a bankbetétek összege is 54%-kal lett kevesebb. Igaz, itt akkor 1,2% volt az adó mértéke, amit ezek után radikálisan csökkentettek.

De hasonlóan csökkenést mértek Peruban is, itt a bankbetétek összege csökkent mintegy 13%-kal egy év alatt. Brazíliában a bankbetétek megadóztatása miatt a bankbetétekből a befektetési alapokba áramlott a pénz (ez visszavetette a bankok hitelezési képességét), illetve kikerülve a gazdaságba az inflációt növelte. Kolumbiában a készpénz-tartás aránya nőtt közel 50%-kal négy év alatt (a készpénz költségéről itt írtam), illetve a csekkek használata zuhant a felére két év alatt. (A kilencvenes évek végén a csekkek töltötték be a mai bankkártyás vásárlások szerepét.) A gazdaságok pénzmozgása offshore számlákra tevődött át (ezzel az állam egyéb adóbevétele is csökkent), az üzletemberek utalások helyett elkezdtek váltókat használni egymás között(!!), a brazil tőzsde forgalmának zuhanása is a tranzakciós adó számlájára volt írható ebben az időszakban.

Több megvizsgált országban a bankok magasan tartották a hitelek kamatait, ezzel kompenzálva magukat az adó miatti jövedelem-kieséssel szemben. (Ez nekünk már ismerős Magyarországon, a 7-8%-os svájci frank és a 13%-os forintos hiteleknél is. De a bankadót sem a Zemberek fizetik meg.)

Újabb kínzó kérdés, hogy vajon reális-e a kormány elvárása a beszedni kívánt adó mértékét illetően. Erre több tanulmány született, Kirilenko és Perry 2004-ben a latin-amerikai országokat vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy míg az első hónapban befolyik a remélt adó, ennek összege rohamosan csökkeni kezd a hónapok múlásával. A cégek külföldre menekítik a banki forgalmukat, a magánemberek is átalakítják a bankolási szokásaikat. (Erről itt és itt is írtam.) Argentínában az évek alatt 46%-ot zuhant az adó alapját szolgáló forgalom, Braziliában 58%-ot, Kolumbiában 64%-ot. Egy másik felmérés szerint két ezrelékes adómérték egy év alatt 9%-kal kisebb bevételt eredményez, három ezrelékes adó esetén azonban már 30% a befolyt adó csökkenése egyetlen év alatt. Peruban jóval több adóbevételt hozott a tranzakciós adó, amikor 0,05% lett 2004-ben, mint 1990-ben, amikor 2% volt az adó mértéke. (1990-ben hiperinflációval küzdött az ország, a tranzakciós adót kivezették 1992-ben, majd újra élt egy sokkal alacsonyabb szinten 2004-2006 között, amikor is újra megszüntették.)

Ezekből az adatokból is látszik, a fejlődő világból kölcsönvett (és ott sem bevált) tranzakciós adó csak újabb szög lesz Magyarország gazdaságának koporsójába.

Ebből talán érthető, miért gondolja úgy az EU, hogy ezek a normális országokban nem alkalmazott, “unortodox” adók csak átmenetiek lesznek, ezért nem látja biztosítva az államhátartási hiány tartós csökkenését. Ahhoz ugyanis valódi változtatások kellenének, amit a kormány el akar kerülni másfél évvel a választások előtt.

Nem is értem, hogy senki nem vette a fáradságot a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogy 3 perc guglizás után elolvasson egy tanulmányt a sok közül, hogy miért hagyott fel szinte az összes ország pár év után a banki tranzakciós adóval és milyen károkat okozott addig is a gazdaságban.

Vajon miért csak a fejletlenebb országok közül nyolc próbálkozik ezzel az adóval és sok helyen is csak részlegesen terhelve a bankrendszert, elsősorban a készpénz-forgalmat adóztatva?

(Még rosszabb a helyzet, ha elovasták ezeket a tanulmányokat és jobb ötlet hiánya miatt ennek ellenére vezették be ezt az adót.)

Nem akarom minősíteni a hozzáértés eme újabb ékes bizonyítékát, mert úriember vagyok. Akit érdekel a téma, írja be a keresőbe, hogy „Bank Transaction Tax” és olvasgassa a talált tanulmányokat. (Még egyszer: a financial transaction tax csak az értékpapír-ügyleteket adóztatná, annak semmi köze a bankokat érintő tranzakciós adóhoz. Erre figyelj.)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

11 hozzászólás

  • ámuló

    Azért ráguglizhattál volna alaposabban is a témára. (Pl. azt írod a keresőbe, hogy financial transaction tax, ami közelebb áll a magyar verzióhoz.) Többek között a következő országok vezettek még be valamilyen formában tranzakciós adót: USA, Kanada, UK, Németország, Svájc, Svédország, Finnország, Franciaország, Belgium, Hong Kong, Szingapúr, Japán, Ausztrália, Tajvan. Továbbá lehet, hogy nem tűnt fel, de az EU épp bevezetni készül a saját tranzakciós adóját, csak ők lassabbak a döntéshozatallal. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy ha már fizetni kell, akkor legalább a magyar költségvetésbe kelljen befizetni, és ne a brüsszelibe.

    Továbbá, a 6000 Ft-os cap nem hiszem, hogy különösebben romba döntené a magyar gazdaságot, vagy pl. a bankok hitelezési hajlandósága különösebben (még ennél is) tovább csökkenne. Ha a banki hitel-kihelyezéseket akarnánk felpörgetni, akkor talán nem kellene nekik ~6% depó-kamatokat adni. Pl.

  • Kiszamolo

    A gond az, hogy teljesen összekevered a “financial transaction tax”-ot a “Bank transaction tax”-szal.

    Amiről te beszélsz, az az értékpapír-piaci műveleteket akarja megadóztatni, nevesül például a részvények adásvételét.

    Ezt akarja elfogadni az EU (még nem tette) és ezt akarja bevezetni a magyar kormány majd 2014-től.

    Ez aprópénz, de ennek semmi köze a banki transzeferek adóztatásához, amire januártól készül a kormány.

    Itt nem a részvényvásárlásokat, hanem minden egyes banki tranzakciót adóval sújtanak, a munkabér átutalástól kezdve a bankkártyás vásárlásig.

    Na, a cikk erről szól, eddig kb. 15 ország próbálkozott ilyen őrültséggel, ebből 7 nagyon gyorsan feladta, a többi is csak részlegesen üzemelteti.

  • Hahaha

    Hogy miért???
    Mert a magyar egy birka nép…
    A Zemberek nagy része túl lusta ahhoz, hogy bankot váltson, havi párszáz forintos megtakarításért. Akkor most ez a plusz 2-300 ft egy átlag fizetésből élőnek, teljesen mindegy lesz, meg máshol levonják, meg különben is macera az egész… így minden marad a régiben.
    A politikusok így szeretik Magyarországot…

  • ámuló

    Nem, nem keverem össze. A BTT az FTT valódi részhalmaza (BTT ⊆ FTT). Amit a kormány tervez az egy FTT, hiszen pl. 2014-től értékpapíros és származtatott ügyletekre is kiterjeszti, úh. ez egy FINANCIAL transaction tax lesz, csak több lépcsőben vezeti be.

    A felsorolt országok közül a többség *banki* TT-t is alkalmazott. Ezek egyik esetben sem permanensek voltak, mint ahogy a magyar sem lesz az, egészen biztosan. (Melyik kis adónem volt eddig az?) Vagy értsem úgy a cikket, hogy a tranzakciós adóból csak a banki átutalási/kp rész zavar, a pénzpiaci műveletek rész meg nem? Ha igen, miért?

    Az EU a banki transzfereket is adóztatni akarja, ezzel kezdték, és ezen van a legnagyobb huza-vona. Az értékpapír és származtatott ügyletek adóztatása sima ügy lesz.

    És megint kihangsúlyoznám a 6000 HUF-os cap-et: ez már 3 milliós átutalásnál belép. Aki ennél kevesebbet utalgat, annak nem éri meg szomszéd országba “menekülnie” hiszen többet veszítene a réven mint a vámon, aki e fölött, annak meg minnél nagyobb összegekről van szó, annál marginálisabb lesz, és azért nem fog “elmenekülni”. Úgyhogy a túlnyomó többség szépen kifizeti és kész.*

    Ha valamiért kritizálni lehet a dolgot, akkor pont ez a cap, hiszen megint a legkissebb pénzűek fizetnek legnagyobb arányban, és a multik/bankok akiket az eredeti cél szerint adóztattak volna, meg sem fogják érezni. De éppen ezért nem lesz gazdasági összeomlás e miatt.

    *A túlnyomó többség nem olvassa a kiszamolo.hu-t ahol, minden bizonnyal, meg fog jelenni egy sor cikk arról, hogy melyik bankban melyik számla/kártya-típussal lehet majd elkerülni az adó megfizetését, vagyis melyik bank fogja benyelni az ügyfél helyett. (Nyilván nem ingyen, hanem kiadós számlaforgalomért cserébe.) Minnél népszerűbbek lesznek ezek a megoldások, vagyis minnél több embert zavar ez a tulajdonképpen aprópénz, annál több bank fogja (/lesz kénytelen) átvállalni az adó megfizetését.

  • Kiszamolo

    Rosszul gondolod, a banki adó és a financial adó nem egymás részhalmazai, semmi közük egymáshoz.

    Olvasd el ezt, van egy keretes írás benne a témában: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201211/jelentes_penzugyi_stabilitas_201211_hu.pdf

  • tgwh

    Üdv, először is gratulálok a gyermekhez.
    Persze hogy nem működik máshol, mert itt direkt csak olyant vezetnek be, ami máshol nem működik…

    Ha lesz időd, erről is írhatnál:
    http://www.origo.hu/gazdasag/20121126-webbankot-akar-letrehozni-az-allam.html
    Egyelőre én egy fantasy banknak képzelem el 😀 mert ugye ha állam bácsi keze benne van, jó dolog nem lehet…
    Miért tennék bele a kongó pénztárcájú önkormányzatok a pénzüket, és a magánszemélyek, ha devizahiteleseket segítenének belőle? Ezt valahogy nem értem…

  • Nethuszár

    Ámuló: Tartok tőle, nem magánszemélyek fogják megszivni elsősorban a tranzakciós adót, hiszen ott viszonylag ritka a milliós utalás. Azonban már egy kis kereskedő cég is gyakran utal ilyen összegben, tehát ott kumulálódik a tranzakciós adó.

    Példa: normál esetben kifizetni megrendel egy árut az importőr külföldről, átveszi a kisker, megveszi a vásárló. Ez azt jelenti, hogy 3x fizet valaki az államnak tranzakciós adót, azért hogy a terméket megvásárolja. Ez a valaki pedig valószínűleg a vásárló lesz …

  • Kiszamolo

    A téma jó, de sajnos kevés az infó egy cikkhez. A takszöv hálózat sem működik rendesen, abba is beszállt az állam, nem tudom miért kell még egy állami próbálkozás.

  • NH3CL

    Tudod ez olyan lesz, mint a nyugdíjkassza, vagy a malév. Ha megunják becsődöltetik, aztán meg benyelik, ami megmaradt belőle (persze addigra már nem sok marad, mert kimentik szépen)

  • csoko20

    “míg az első hónapban befolyik a remélt adó, ennek összege rohamosan csökkeni kezd a hónapok múlásával.”

    Januárban vezetik be. Márciusban lesz új MNB elnök. Utána már csak “talált pénz”. Illetve:
    -lehet mutogatni a bankokra, hogyan sarcolják a zembereket
    -lehet lebegtetni a bankok előtt, hogy eltörüljük vagy meghagyjuk

    Ennek az országnak már úgyis mindegy lesz….

  • jurta

    Kapott az Origón egy hivatkozást ez a cikk! Sima külső hivatkozás tényként, még csak az sincs odaírva, hogy “A Kiszámoló blog szerint…” vagy valami hasonló. Ez igen!

    http://www.origo.hu/gazdasag/20130920-elet-a-tranzakcios-illetek-ujabb-emelese-utan.html