Nyugdíjkalkulátor: ennyit kell eltenned havonta

2013-08-13
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Már sok szó volt a nyugdíjról ebben a blogban is, de sajnos a probléma nagysága és az emberek közömbössége miatt ez is kevés.

Ezért csináltam egy kalkulátort, amibe beírva az életkorodat és a nyugdíjasként elvárt jövedelmedet, valamint a meglévő (vagy örökségből várható) vagyonodat, megmondja, hogy mennyit kell legalább eltenned havonta nyugdíjra.

Előtte azonban még pár jó tanács, hogy tudj pontosan kalkulálni.

Amiket már leírtam a témáról, nem szeretném megismételni, de ha te még nem olvastad, érdemes azzal kezdened az olvasást. Néhány fontosabb írást itt találsz:

- A nyugdíjrendszer mindössze 85 éves és nem másra találták ki, mint az időskori éhezés megszüntetése. Ezért az átlagos élettartam felett 15 évvel kezdték el folyósítani és a minimálbér töredéke volt az összege. Ebből csináltak a politikusok egy évtizedeken át tartó, az átlagfizetés akár 75-85%-át elérő nyaralást. A magyar nyugdíjrendszer történetéről itt található a cikk. A cikkben megdöbbentő számok is vannak a jelenről is, például hogy az átlagnyugdíjas hány éves korában megy nyugdíjba és hány év munkaviszony előzte meg ezt.

- A fenti cikkben leírt igen gavallér nyugdíjrendszert akkor sem lehetne már sokáig fenntartani, ha a magyar demográfia válság nem súlyosbítaná a problémát. Egy átlagos magyar nő élete során 1,3 gyereket sem szül, miközben 2,2 gyereknek kellene születni ahhoz, hogy a felosztó-kirovó rendszer életképes maradjon. Eközben hála a jólétnek és az orvostudomány fejlődésének, a nyugdíjasok egyre tovább élnek, amit nem követ a nyugdíjkorhatár emelkedése. Így egyre kevesebb embernek kell egyre több embert eltartani egyre hosszabb ideig. Mindezt grafikonon is megcsodálhatod ebben a cikkben, illetve a magyar helyzetről itt olvashatsz egy KSH összefoglalót.

- Természetesen lenne megoldás, ha az összes politikus nem a nyugdíjasokon keresztül szeretné megnyerni a választást. A működőképes szingapúri és chilei modellről itt olvashatsz.

Ennyi ismétlés után néhány dolog, amit még tudnod érdemes a nyugdíj-megtakarításról, mielőtt számolni kezdenél.

- Néhány tanácsot már leírtam ebben a cikkben. Két kiragadott példa közülük: egy amerikai felmérés szerint a nyugdíjba vonultak 45%-a korábban kényszerült abbahagyni a munkát, mint tervezte (saját, házastársa, szülei egészségi állapota miatt, munkahelyi leépítés miatt, stb.), illetve készülj a váratlanra is, mint például egy válás 55 évesen, vagy egy betegség. Röviden: ne gondold, hogy minden úgy lesz, ahogy tervezted, mert az élet gyakran közbeszól. Ezért ne centizd ki a kalkulációt, mert könnyen lehet, hogy nemvárt változások miatt sokkal rosszabbul jársz. Ne felejtsd el, az emberek majdnem fele korábban megy nyugdíjba, mint tervezte.

- Kevés szó esik arról, hogy nem csak a nyugdíjrendszer, de az egészségügyi rendszer is összeomlás előtt áll, hiszen egy modell alapján működik mindkettő. Az aktívkorúak általában csak befizetők a rendszerbe, az egy emberre költött teljes egészségügyi kiadás 80%-a az ember halála előtti egy évben, vagyis általában nyugdíjas korban keletkezik!

Ha kétszer annyian fogják igénybe venni az egészségügyet és fele annyian eltartani azt, borítékolható annak a bukása is. Főleg, hogy a orvostudomány fejlődése magával hozza annak radikális drágulását is, hosszú ideje jóval az infláció felett drágulnak az egészségügyi kiadások.

Ezért ne felejtsd el figyelembe venni, hogy nagymértékben emelkedni fog az egészségedre fordítandó összeg nyugdíjas korodban, mivel a legjobb kezelést szeretnéd majd kapni (mi mást?) és az állam sem fogja már támogatni a gyógyulásodat, vagy a gyógyszereidet. Ez akár százezresnél is nagyobb tétel lehet havonta 75-80 éves korod felett. (Az idős korban szükségessé válható mindennapi ápolási díjról már nem is beszélve.)

- A legtöbben durván alábecsülik a nyugdíjban eltöltött éveik számát. Egy ma 65 éves magyar férfi még 14,3 évig él, egy nő 18,3 évig és ez érték évről-évre növekszik. Ráadásul ez csak egy átlag, ha te nem dohányzol, nem iszol és nem egy borsodi zsákfaluban élsz segédmunkából, akkor valószínűleg akár jelentősen túl is fogod ezt a statisztikai átlagkort élni.

A legdinamikusabban növekvő népességcsoport a 85 éven felüliek.

Az Egyesült Államokban a 100 éven felülieket vizsgálták meg: 1990-ben még csak 37 ezren voltak, 2008-ban már 84 ezren, 2050-ben várhatóan már 580 ezren(!!!!) lesznek. (Ugye az megvan, hogy ezek az emberek már ma mind 60-70 évesek?!) Egy felmérés szerint 67%-uknak a szegénységi küszöb alatti bevétele van és 44%-uk nem rendelkezik semmilyen megtakarítással. Ez azért van, mert legvadabb álmukban sem gondolták 50-60 évesen, hogy eddig fognak élni.

Te ne ess ebbe a hibába, időben készülj fel arra, hogy akár három évtizedig, vagy tovább is ki kell húznod a megtakarításaidból. (Ugye, hogy nem korai elkezdeni 25 évesen a nyugdíjra félretenni?)

- A fenti tényből ered az a probléma is, hogy sokan nagybevásárlásba kezdenek nyugdíjba vonuláskor, mert abban a téveszmében élnek, hogy az az új autó, vagy lakásfelújítás már kiszolgálja őket életük végéig. Az a jó és egyszerre rossz hírem van, hogy valószínűleg még sok autót le fogsz cserélni ebben az életben.

Ezért soha ne költs pénzt nagyberuházásra a nyugdíjas korod első öt évében.

Szintén a hosszú korral függ össze, hogy még nyugdíjas korodban is folytatnod kell a spórolást, ha nem is annyira intenzíven, mint aktív korodban. De ne kezdd el szórni a pénzt és ne engedd ki a gyeplőt a kezeid közül, mert könnyen lehet, hogy még 40 év áll előtted!

Szintén készülj fel arra, hogy valamelyik rokonodat (szüleidet, vagy az elvált gyerekedet, esetleg az unokád tanulását) támogatnod kell majd valamikor a nyugdíjas éveid alatt.

- Kezd a nyugdíjas éveidet azzal, hogy értelmes módon összébb húzod magad. Ezt a legtöbben elmulasztják megtenni és a gyerekek kirepülése után húsz évvel is még egy hatalmas házban élnek, ketten kergetőznek a hat szobában és a két fürdőszobában. Egy ekkora hodályt teljesen feleslegesen tartotok fenn, adjátok el és nézzetek egy fele-harmad ekkorát. A rezsin éves szinten legalább félmilliót spóroltok, a felújításon és az adókon szintén rengeteget meg tudtok fogni. Értem én, hogy itt éltél 30 évig, meg az emlékek, de lásd be, hogy értelmetlen tovább ekkora házban élnetek ketten. A rezsin megspórolt pénzen akár nyaralni is elmehettek, ha minden másra van elég pénz.

- Az ötvenes éveidben kerüld el a kapuzárási pánikot. Ilyenkor szoktak az emberek kabriót vásárolni, világkörüli útra befizetni, hárommillióért motort venni, vagy ehhez hasonló dolgokra milliókat kidobni az ablakon. Nem kevesen ott hagyják a munkájukat (a "mókuskereket") és beállnak daytradernek, vagy valami hasonló értelmetlen üzletbe kezdenek, amibe aztán csúnyán belebuknak. Igen, tényleg nem leszel már soha fiatal, de ezért még kérlek, ne hülyülj meg, vagy legalábbis ne a nyugdíj-megtakarításod kárára tedd ezt.

- Ne ess abba a gyakori hibába, hogy az életed során minden fontosabb, mint a nyugdíj-megtakarítás. Először a lakásra kell gyűjteni, majd az autóra, aztán a gyerekek egyetemére, majd a gyerekeidet támogatod az életkezdésben. Utána arra döbbensz rá, hogy már 58 éves vagy és hét éved maradt, hogy összeszedjél annyi pénzt, ami elég lesz még 30 évig. Lehetetlen próbálkozás.

- Végére talán a legfontosabb: NE HIDD AZT, HOGY MAJD VALAHONNAN MÉGIS JÖN A FELMENTŐ SEREG FEHÉR LOVON, AMIKOR MAJD TE NYUGDÍJAS LESZEL. Rossz hírem van, nem fog jönni. Ha nem készülsz fel időben, egy leszel az éhező nyugdíjasok közül, akik nem akarták elhinni, hogy nekik már nem fog maradni nyugdíj.

(Persze lehet modellezni, ha megindulna a bevándorlás Magyarországra valahonnan (Afrika? Pakisztán?), vagy ha a nyugdíjkorhatárt felemelik 75 évre és a többi és a többi. Mi most abból indulunk ki, hogy a lényeges dolgok változatlanok maradnak. Reméljük a legjobbakat, de készülünk a legrosszabbra.)

Ennyi előzmény után lássuk, mennyit kell eltenned havonta.

(Azt, hogy ezt az összeget mibe tedd félre, nem témája ennek a cikknek. Ha érdekel a válasz, olvasd el a többi írást itt a blogon, gyere el Akadémiára, vagy kérj személyes tanácsadást.)

A kalkulátorba írd be, hány éves vagy és az állami nyugdíj felett mai értéken mennyiből szeretnél (a házastársaddal közösen) megélni nyugdíjasként. (Fontos: nem az a kérdés, mennyiből lehet minimum megélni szerinted, hanem mennyiből szeretnél. Egy csirke-farhát menü minden nap harminc éven át nem egy vidám nyugdíjas kor.) Ha elfogadjuk az előrejelzéseket, akkor az átlagnyugdíj 40 ezer forint/fő lesz (ha nem nő drasztikusan a nyugdíjkorhatár). Az ezen túli szükségedet írd be a kalkulátorba.

Milyen inflációra számítasz és milyen kamatokra a megtakarításaiddal kapcsolatban? Írd be azt is.

Ha van már vagyonod (vagy lesz örökségből), amit nyugdíjas korra szántál, írd be a kalkulátorba, annyival kevesebbet kell eltenned. (Fontos, hogy csak azt írd ide, amit nyugdíjra szántál és nem a gyerek oktatására, vagy bármi egyébre.)

 A kalkulátor azzal számol, hogy megéled a 65 éves kort és utána az akkor várható átlagos éveket éled még nyugdíjasként. Az átlagos életkor évente 0,15 évvel nő a kalkulátorban, ez nagyjából megfelel a statisztikai adatoknak.

A kalkulátor a férj és a feleség adatait átlagolja az egyszerűsítés miatt, túl nagy korkülönbség esetén ez torzíthatja az adatokat. Egyfős háztartásokkal nem is tud számolni, ilyenkor írj be egy második személyt hasonló életkorral.

A kalkulátor számol a befektetésed hozamával, csökkentve azt az infláció mértékével. Fontos, hogy reális értéket adjál meg, évi 15-20%-os hozam évtizedeken át csak a biztosítási ügynökök képzeletében létezik.

A kalkulátort innen tudod letölteni. A végeredmény sokkoló lesz, főleg, ha azt gondoltad, hogy az a havi 15 ezer forint, amit félreteszel, bármire is elég lesz.

Figyelem, a kalkulátor szó azt jelenti, hogy TE TUDOD BEÍRNI a megfelelő számokat. Ezért ne a most beírt adatokat kritizáld, hanem használd arra, amire való: számolj vele. Hozzáadnád a kamatadóhoz az EHO-t? Nosza, rajta, írj 16% helyett 22%-ot. TBSZ-szel számolnál? Írj 0%-ot. Sok a 300 ezer? Vedd lejjebb. Kevés? Emeld fel.

(Nem hittem volna, hogy ezt is el kell magyarázni.... Ha nem bírod szerkeszteni a táblázatot, akkor engedélyezd az excelben a szerkesztést, amit internetről letöltött fájloknál automatikusan letilt(hat).)

Arra kérlek, ne kezdj el magyar módra siránkozni és sajnáltatni magadat, attól még a probléma fennáll és ha jelenleg 55 évesnél fiatalabb vagy, valószínűleg érinteni is fog téged. Ezért inkább a megoldásra koncentrálj és ne a nyavalygásra.

Ha szeretnél értesítést kapni az új cikkekről, kövess a Facebookon: facebook.com/kiszamolo

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

 

Next Post
Napi hírek

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
183 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Itt a változók apró módosítása (kamat, infláció, kamatadó, ...) is több tízezerrel módosítja a havonta elteendő összeget. Akkor célszerűbb mindenből a lehető legrosszabb várhatót beírni, hogy biztos legyen?

Megnéztem a kalkulátort, nem igazán értem, hogy az eddig félretett pénz miért nem kamatozik?
Én meglepődtem: többet teszek félre.

Már úgy értem jelenleg többet teszek félre, mint a kalkulátor szerint kéne.

Alig múltam 30, és 122 ezret kéne félretenni HAVONTA?! 4% infláció, 4,5% kamat, 200 ezer Ft nyugdíj-kieg. KÉT embernek. Ha csak 100-zal számolok, az is 66e Ft per hó, 33e Ft per fő per hó.

Vagy nagyon csúnyán elszámoltam valamit, vagy be kell látnom, hogy olyan luxusra, mint a nyugdíj, nekem sajnos nem telik. 😛

Ha ezek a számok igazak, akkor konkrétan nem éri meg elkezdeni a nyugdíjra spórolni.

Mi az hogy nem eri meg? Hulyeseg. Attol h aszondja a kalkulator h 122-ot kell elraknod de te csak 22-t tudsz akkor 22-vel tobbed lesz mint a nulla (=allami nyugdij). Az miert nem eri meg?

Legtöbb embernek kb. esélytelen a kalkulátor összegeit félre tenni, nemhogy kizárólag nyugdíjcélra ennyit félretenni. Ugyanakkor én nem látom ilyen sötéten a jövőt. A helyzet majd újra felértékeli a család szerepét, és a fiatalabbak fogják segíteni, támogatni a szüleiket mint a nyugdíj előtt. Más kérdés hogy ehhez születendő gyerekek kellenek és ebben sem áll jól Magyarország.

Kis érdekesség. Ha beírsz 100 milliót az eddig félretett összeg / várható örökség mezőbe, akkor az én igényeimre szabva azt hozza ki, hogy 7387 Ft-ot kell havonta félretennünk kettönknek, viszont ha pl 150 milliót írok be a megfelelő rovatba, akkor már 128 398 Ft-ot kell félretennem....tanulság, többet örökölsz, többet kell spórólni 😀

Kedves Szerző!

A kalkulátor - az egyéb, előre megadott feltételek változatlanul hagyása mellett - a meglévő nyugdíjcélú megtakarítás mező módosításakor érdekes eredményre vezet: cca 76 millió forintig csökken a havonta megtakarítandó összeg, majd efölött nőni kezd.

Ez technikai hiba, vagy a gép nem hiszi el, hogy ekkora megtakarítás mellett tényleg csak a megadott 300.000,-Ft-ból szeretne valaki megélni? 🙂

Köszönöm

Jordán

In the long run we are all dead. 🙂

Korrekt-sokkoló cikk, de sajnos igaz..

Attól tartok, hogy ugyanúgy járunk majd a nyugdíjjal is, mint a devizahitelekkel.

Ez mind igaz és nagyon jól is hangzik, de mit tegyen az akinek a jövedelme csak azt a szintet éri el évtizedekig, hogy éhen ne haljon?
Az kösse fel magát ha nyugdíjas lesz? Az ország lakosságnak kb. 45%-a létminimum alatt él és kb. 70%-nak nincs annyi tartaléka, hogy egy nagyobb hirtelen kiadást (50.000.- Ft) finanszírozni tudjon. És akkor még azt mondod, hogy havonta 30-40.000.- Ft-ot kellene 25 éves kortól kezdve nyugdíjra félretenni. Mi lesz, ha ezen megtakarítások is úgy járnak, mint a magánnynugdíjpénztári befizetések.
Amúgy a havi 100.000.- Ft egészségügyi kiadásra egy kicsit sok. Édesanyám 72 éves és havonta kb. 2-3000.- Ft-ot költ gyógyszerre és egyéb egészségügyi kiadása nincs. Édesapám 2 évvel ezelőtti haláláig a kettejük eü. kiadása nem volt 3000 Ft, pedig édesapám szedett egy pár gyógyszert, igaz anyukám szinte semmit (néha fájdalomcsillapítót csak)

"akinek a jövedelme csak azt a szintet éri el évtizedekig, hogy éhen ne haljon?"

Neked az cel hogy azert dolgozz h elhess es azert elj hogy dolgozzhass?
Egy ilyen allapot fenntartasa evtizedekig kizarolag a sajat dontesed alapjan lehet.

A szuleid gyogyszerkoltsege meg igazabol csak szerencse (es/vagy az hogy egeszseges eletuk volt es jo genjeik). Elsosorban nem a gyogyszerekbe csodolnek be az emberek szerintem, hanem az idoskori gondozas (azaz amikor napi szintu apolasra vannak utalva) koltsegeibe.

Nem az a célom, de közalkalmazott vagyok én is és a férjem is. Sajnos diplománk sincs, így évek óta ugyanannyit keresünk (kb. 100.000.- Ft /fő). Ebből a gyerekeknek rakunk félre taníttatásra valamennyit, a többi arra elég, hogy éhen ne haljunk. Mivel a béreink még legalább 50 évig be lesznek fagyasztva és a környéken semmi lehetőség a munkahelyváltásra akkor most mit csináljunk? Kössük fel magunkat, ha nyugdíjasok leszünk?
Alig ismerek olyan időst, akinek a gyógyszerköltsége elérné a havi 10.000.- Ft-ot. Az időskori gondozásról: minden kis faluban van idősgondozó, akit a háziorvos segítségével igénybe lehet venni INGYEN! Bevásárol, főz, takarít, öltözködésben, tisztálkodásban segít. Akinek ez nem felel meg és a családja se tudja gondozni, az is havonta a minimálbérért tud gondozót keresni - és egy munkanélküli még örül is, hogy kap egy kis pénzt a gondozásért.

És ha mondjuk 2014-től átállna az ország az egyéni nyugdíjas rendszerre, akkor onnantól miből fizetnénk a mostani nyugdíjakat? Volt már erre példa, hogy felosztó-kirovó rendszerről áttért egy ország rövid idő alatt egyéni számlásra?

Ott miből fizették közvetlen az átállás után az akkori nyugdíjasok átállását? Vagy fokozatosan évtizedek alatt történt a dolog? Erről nem találtam konkrét infót a chilés cikkben.

A legnagyobb probléma az, hogy nincs munkalehetőség és ami van az se fizet tisztességesen. Ha normális bérek lennének annak normális járulékai is lennének és a nyugdíjak kifizetéséhez se kellene az állami költségvetésből még tenni, sőt talán még maradna is. Az embereknek lenne igényük, de nincs miből megvalósítani, emiatt a gazdaság is a béka feneke alatt van - nincs kereslet lassan semmire ami nem létszükséglet. Emellett még a lakásra, a gyerekek taníttatása és a nyugdíjra való takarékoskodásra is kellene félretenni a semmiből.
Biztosan vannak olyan szerencsések, akinek mindez sikerül, de sajnos a többségnek nem.
Amellett jó lenne tudni, hogy a jelenlegi helyzetben mennyi nyugdíjra számíthatok. Egy kalkulátor szerint kb. 20.000 Ft-al kapnék kevesebbet, mint a fizetésem. De nyugdíjasként sokkal kevesebbet is költenék, hiszen jó esetben már a gyerekeimet nem kell eltartanom.

Fontosabb a túlélés mint a spórolás. Ha éhenhalsz, akkor teljesen mindegy, hogy a szuperokos pénzügyi tanácsadód programja szerint 40 év múlva lesz egy kis kis tőkéd.
Inkább élj. Az a normális. És ne zavartasd magad azzal, hogy mi lesz 40 év múlva.
Minden rendben lesz.
Az ilyen típusú cikkek inkább a riogatás kategóriájába, semmi valóságalapjuk, mivel időgépet még nem szerkesztetet senki. Lesz nyugdíj, vagy dolgozni kell. Az egész ezen való spekuláció több mint időpocséklás azok számára, akiknek alacsony a jövedelme. A kilátástalanság érzetét súlyosbítja csupán.
Ne rakj félre többet mint, ami ésszerű. Úgysem tudsz eleget. Akkor meg minek?

"Inkább élj. Az a normális. És ne zavartasd magad azzal, hogy mi lesz 40 év múlva.
Minden rendben lesz."

40 év múlva MINDEN RENDBEN LESZ!!!??? Hoppá, csak így? A mindent-látó varázsgömbödet meg kölcsönkérném! 😀

Minden rendben lesz. Mennyivel egyszerűbb így hozzáállni mint azon agyalni, milyen katasztrófába sodródunk épp.

Csak egy pénzügyes gondolhatja azt, hogy pusztán a megtakarításai révén ő jobban fog járni 40 év múlva.

Ha összeomlik mondjuk az ökológiai rendszer, éhínség tör ki, összeomlik a gazdaság, háború lesz, sáskajárás, pestis -- illetve ezek tetszőleg kombinációja, akkor teljesen mindegy mennyit tettél félre egy pénznek nevezett valamiből.

Másrészt: pörgessük vissza az elmúlt 40 évet. Pénzügyi szempontból katasztrófa. Gazdaságilag is talán - sokaknak relatíve rosszabb az élete. Az akkor aktívak, ma csóró nyugdíjasként azonban jobban élnek. Az egészségügyi ellátás, a közlekedés, a mobilhálózatok, tkp. minden sokkal jobban működik. Nagyságrendekkel jobban. És ennek semmi köze a jövedelméhez vagy a megtakarításaihoz.

Egyedül a technológiai fejlődés növeli a jólétet. A pénz sosem.

Mar megint a kinek mire nincs penze tortenet.
Voltak idoszakok, mikor nekem is osszvissz 500 Ft volt a zsebemben, ugyhogy nagyjabol ertem.
De nem csak tobb tizezret lehet felretenni, hanem nehany ezrest is. De elkezdeni el kell.

Nem csak a gyogyszertarban elkoltott penz az egeszsegugyi kiadas, hanem a rontgen, hakziorvos, vervetel, vernyomasvizsgalat, minden. Ezt is vedd figyelembe.

Elsőre tényleg sok(k), viszont nagyon megköszönnénk, ha legalább vlmiféle iránymutatást kapnánk. Mégis hova érdemes tenni a megtakarításra szánt összeget? Annyi a lehetőség, és az átverés... Ld.: Bnet, unit-linked életbiztosításba bújtatott megtakarításai.. Állami lenyúlások stb. Értem én, h. nem akarsz ingyen terméket ajánlani, de akárhogy is nézzük nehéz úgy valódi pénzügyi segítséget nyújtani, hogy nem teszed le vlmelyik termék mellett a voksod. Lehetőleg a legjobb cucc mellett. Mert, akárhogy is nézzük a pénzügyileg alulművelt emberek nem tudnak eligazodni ebben a dzsungelben. Ezért is jó, h. végre vlki ezt hitelesen próbálja művelni, szóval örülök a felismerésednek és a létednek, de szeretném ha lennének konkrétumok is, mint anno a CIB malacperselyes sztorinál... Köszi.

Szerintem:

1) semmibe ami tul szep h igaz legyen (azaz SEMMI amit egy ugynok ad el)
2) semmibe amit nem ertesz
3) ha meg sok idod van hatra, akkor semmibe ami 10-20+evre elkotelez (NYESZ, ÖNYP pl.), legalabbis ebben az orszagban ne

Allamcsodokre, vilagvalsagokra felesleges tervezni, egyreszt mert nem lehet, masreszt mert kisebb valsagokat ugyis atveszel a vilag (lasd 2008/9), nagyobbnal meg pont nem nyugdijra lesz szukseged hanem pisztolyra meg konzervkajara.

Szerintem az h konkretan mi, kevesbe fontos (Jo Access Hedge Fund alapba ne :D) a lenyeg h folyamatosan kevesebbet kolts mint amit keresel (es tedd felre a kulonbseget).

Két észrevétel a kalkulátorhoz.
1)a 16%-os adóval (amúgy most már 6% EHO is van) szerintem nem kell számolni, hiszen 5 éven túli megtakarítás esetében jelenleg elérhető az adómentesség (TBSZ). És itt jellemzően 5 éven túl megtakarított pénzről beszélünk.
2) A modell azt feltételezi, hogy a nyugdíjas kor elérése után a felhalmozott tőke befektetésével már nem lehet reálhozamot elérni. Ez hibás megközelítés, ha a megtakarítási időszakban számolunk reálhozammal, akkor a nyugdíjba menetel utáni szakaszban sem indokolt ettől eltekinteni.
Ez a két tényező jelentősen torzítja a modell által adott eredményeket (vagyis erőteljesen felülbecsli a havonta megtakarítandó összeget).

Hogy mennyire igazad van, nekem 2 főre 180 ezerhez havi 92 ezret ír megtakarításnak, de ha kiszedem az adót, akkor már csak 78 ezer, nagyon nem mindegy. NYESZ és ÖNYUP esetében ráadásul nem csak kamatadó nincs, de megdob 10%-al az állam, tehát ez esetben még 9%-al kevesebb kell. Más kérdés, hogy nem mernék NYESZ-t /ÖNYUP-ot nyitni, mert bármikor kitalálhat az állam olyat, hogy tedd át valami állami izébe, vagy csak nagyon rossz feltételekkel veheted ki.

Nekem van nyesz(-R)-em, es a befizeteseim 20%-at szokta utalni a NAV. Erre a 20%-ra vonatkozik a 100/130ezres hatar. Nincs koze ahhoz hogy mennyit keresel(adozol).

Erre a 20%-os jovairasra(visszateritesre) en ugy tekintek, mint az eves hozam garantalt reszere 🙂 Egyszer biztos eltorlik majd, de most, a tokefelhalmozasi idoszak elejen jon a legjobbkor a pluszpenz.

Rosszul számol, nem veszi figyelembe, ha már most elég sok pénzed van. Furcsa mód, ha ceteris paribus a rendelkezésedre álló összeget növeled, akkor egy idő után növeli a szükséges félreteendőt is.

A C8 mezőt át kellene írni. Egyébként ügyes kis táblázat.

A kamatadó, a hátralévő évek száma és az igényelt havi összeg is lineárisan módosítja az elteendő összeget, ellenben az infláció és a kamat exponenciálisan. Utóbbiak emiatt sokat nyomnak a latba.

Még valami: a táblázat 65 éves nyugdíjkorhatárt feltételez, ami 30 év múlva messze nem biztos, hogy így lesz (sőt). Talán praktikus lett volna azt is állítható paraméternek bevenni.

jaja, én is ezt mondtam a fészen, hogy mibe került volna állíthatónak tenni a nyugdíjbavonulás idejét, de még a javított változatban sincsen...

Na most már van. Köszi 🙂 Egyből megnyugtatóbb, hogy havi 70 ezret kell félretennem havi 112000 ezer helyett... De az még mindig nincs benne, hogy a nyugdíjra félretett pénzem fog kamatozni azután is, hogy nyugdíjas lettem... Úgyhogy még annál is kevesebbet... Bocsi a sok csesztetésért, de pont rossz irányba becsülsz mindent, ezért sötétebb kép jön ki, mint ami a valóság. Szerintem a helyzet azért nem sokkoló, de nem is rózsás.

6% EHO nem szerepel a táblázatban. Az ilyen kalkulátorokban leginkább az infláció tetszik. Hogyan jött ki a 4%?

Azért eltűnődtem. Egy technikai kérdés: a "Mennyiből szeretnétek megélni mai árakon az állami nyugdíj felett?" az fejenként vagy párra értendő? Nagyon nem mindegy....

Eljátszogattam a kalkulátorral, mi nem vagyunk már nagyon fiatalok, de pl beírtam, hogy mizu, ha a budapesti házunk körülbelüli értékét mind nyugdíj-megtakarításnak fogom fel (külön néztem a banki megtakarításaink egész-vagy részértékét) és még mindig havi 87-100 ezreket írt elő a kalkulátor, ez kb. a tanult tehetetlenséget váltja csak ki az átlagemberből, aki a havi fizetése másfélszeresét két kiskorú mellett nem tudja eltenni, és annyit már jó eséllyel se másodállásozni, se tanulni nem tud, hogy hirtelen legyen egy nettó kétmillás fizuja nyugdíjkorhatárig, hogy fussa másra is.

Szóseróla, nekem is volt jólkeresős korszakom, amikor nagyon-nagyon durván sokat tettem félre havonta, de életünk végéig ez nem fenntartható.

valami hiba biztosan van a kalkulátorban. Meg akartam nézni, hogy milyen összegű mai megtakarításra mondja azt, hogy OK, nem kell több pénzt félretennem.

Az egyszerűség kedvéért a saját adataim helyett maradjunk az alap adatoknál. Az ugye 600.000 Ft meglévő megtakarítás esetén még havi 192.711 Ft-ot javasol megtakarítani. Ha a meglévő megtakarítást szép lassan emelgetem, akkor apránként csökken a még szükséges megtakarítás. Valahol 76 millió körül éri el a nullát.

Ha viszont ennél magasabb meglévő összeget adok meg, akkor elkezd az egekbe szárnyalni a még megtakarítandó összeg, holott ekkor 0-t kellene adnia. Vagy még az is jobb lenne, ha negativat adna, jelezve, hogy a meglévő megtakarításaimból fel is élhetek valamennyit, akkor is elég pénzem lesz nyugdíjas koromra.

=IF(Megtakaritando osszeg<0,0,Megtakaritando osszeg) 🙂

És mondom ezt én, akinek nincs hitele, vannak ilyen-olyan megtakarításaink, és nem élünk húdenagylábon, okés, nagyon jól tudom min spórolhatnék, BKV életem végéig meg gyalog, ház helyett másfélszobás panel szar környéken (kell a halálnak), virsli, húszéves ruhák, foltozott ágynemű, nulla kultúra ésatöbbi- akar a jónyavalya így élni még negyven éven át, hogy fussa halálom előtt infúzióra. Más posztokban épp az van, hogy egyensúly, a bibliai százalékok jó kiindulópontnak (jók bizony), ne légy konzumidióta de ne élj koldus módjára sem. Hát.....

Sokkolóak a számok, de érdemes lenne átszámolni őket a következők alapján:

1, nyugdíjasként már nincs szükséged annyi bevételre, mint előtte (remélhetőleg már ingatlanjelzálog, kocsihitel, felnihitel és a többi sz@raságot már letudtad, persze mondjuk a temetést érdemes előre kifizetni) tehát a havi 300 helyett bőven elég szerintem 200 +a nyugdíj

2, egy átlagos magyar férfi nem igazán él többet 70-72 évnél egy nő meg 75-77, tegyük fel, hogy az idő előre haladtával ez az átlag férfi és női is eléri a 80-at (amit azért erősen kétlek), valószínűleg a nyugdíjkorhatár is ki fog tolódni mindkét nem esetében legalább 65-67 évre, tehát cirka 13 évet élünk "boldog" nyugdíjban, azért számolok a nyugdíjkorhatár elérésével, mert egy normális embernek azért része a munka és hiába torzított a statisztika (a különböző kisebbségek és 40 évesen rokkantnyugdíjasok miatt) többségünk (merem remélni) azér

Akkor viszont nem értem a kalkulátor eredményét. Ugyebár a 4%-os infla, 5%-os kamat a 16%-os kamatadóval nagyjából olyan, mint ha nem lenne reálkamat.

Ehhez képest 200 ezerhez egy nyugdíjig 39 éves hátralévő idővel és egy nyugdíjig 45 éves hátralévő idővel több mint 100 ezres megtakarítás kellene a kalkulátor szerint. Holott, ha azt feltételeznénk, hogy reálértéken marad, akkor 40 év munka esetén pontosan 100 ezer kellene a hátralévő 20 évre.

De meg is nézem a képleteket.

Egy ma 65 éves még élhet annyit, de egy ma 40 éves már biztos nem fog 80-85 éves koráig élni, mert sajnos a stressz öli az embereket. Akinek van elég pénze az azért stresszel, akinek meg nincs az azért. A mostani negyvenes korosztály jó, ha a 70 évet megéri majd, és emellett meg 65-70 évig kell(ene) dolgoznia. Vagyis alig van szükség arra, hogy takarékoskodjunk, hiszen a munkahelyünkről visznek majd el a temetőbe és a nyugdíjat nem fogjuk élvezni - legalábbis úgy tűnik ez a cél.

azért gerinces élőlény, ha valakit baleset kényszerítene feladni addigi munkáját,arra ott van a biztosítás és még ha állapota engedi szerintem a többségünk nem törődne bele a tétlenségbe és valamilyen munkát vállalna.

összegzésül:
ha X és Xné 25-30 éves kora között elkezd félretenni akkor van legalább 35-40 évük, hogy összehozzanak 13 évre, havi 200-at (13*12*200=31.200.000.-) minderre van (35*12=420 hónapjuk) tehát 31.200.000/420=74.285/hó összesen, tehát fejenként 37.000.- forint.
Továbbá mielőtt megijedünk az inflációtól, a bérek 40 éves periódusban többnyire megőrzik reálértéküket. Valamint az előléptetés, a bónusz (ami akár 1-2 havi fizu is lehet), egy újabb-jobb állás elfogadása, sok olyan "ÚJ" pénz forrása lehet, amit, ha nem rögtön kezdünk el beépíteni az életszínvonalunkba, hanem mondjuk csak a felét és a másik feléből befektetünk vagy előtörlesztünk (amivel hosszútávon pénzt

Naszóval akkor a húszforintos kérdésemre válasz? Már hogy a ....mennyiből akartok megélni?....az per személy vagy per pár?

10 éves korkülönbséget kezel még a cucc?

Megnézve az excel táblában levő képleteket, szerintem a közösen a helyes válasz. Tehát, ha 200000, akkor ketten ennyiből akartok megélni.
Egyébként nem bonyolult a számolás.
Kiszámolja férj feleség mennyit fog élni nyugdíjasként várhatóan (kettejük átlaga), addig még mennyi idejük van átlagban összegyűjteni a pénzt.
Kiszámolja mennyi pénzre lesz szükségük, abból levonja a megtakarítást, és ezt lebontja havi összegre a reálkamat alapján.
És mai értéken kijön, hogy mennyit kellene megtakarítanod.
Teljesen jól számol (sajnos).

Ha valakinek nyugdíjas korában van fölös 3millió forintja, hogy vegyen egy normális motort, amit mindig is akart (és végre lesz ideje használni), akkor szerintem meg kell venni, mert meg fog halni az illető anélkül, hogy legalább egy rövid ideig azt csinálta volna amit akart. A halált nem fogja érdekelni, hogy mit kuporgattál 40 évig.

Más részben meg azt gondolom nem csak pénzzel kell készülni a nyugdíjas évekre. Lehet, hogy ez a pénz az ég világon semmit nem fog érni 40 év múlva.

De ha a gyereket taníttatom és ügyvéd lesz, akkor biztosan lesz aki segítsen. A vállalkozásban ha már alkalmazott van az akár mehet tovább nyugdíj mellett is. Ha a kertet termőre fordítom gyep helyett, akkor az lecsökkenti az élelmezési kiadásokat. Ha átalakítom a ház egyik szintjét vendégházzá akkor lesz bevételem. És sorolhatnám. A nyugdíjpénztárak az utolsók amire költenék és nem is bízom bennük.

A lényeg: LEGYEN TERVED (amiket írtál azok mind valid opciók lehetnek pl) és lehetőleg legyen B TERVED, meg C terved meg ilyenek....és akkor már AKKORA szarban aligha leszel mint aki él bele a világba csak.

Aha es elvered a 3 millad egy marhasagra "mert megerdemled", aztan mesz koldulni mert semmi masra nincs penzed? Biztos megeri.

Persze ha megveszed a mocit aztan elmesz vele franciaorszagig majd a vegen belehajtasz az oceanba az egy jarhato ut (felteve ha a mocin kivul benzinre is van meg penzed).

Igazad van abban, hogy sok minden mást is lehet csinálni nyugdíj mellett, de ez egy "pénzügyi" blog, így kevésbé várható el, hogy a veteményes kertet is beleszámoljuk a jövőbe, mi van, ha Budapesten vagy egyéb nagy város dzsungelében akarok maradni, akkor nincs vendégház, nincs veteményes.

A nyugdíj pénztárak között is biztosan vannak jók és rosszak. Az, hogy egy generáció (vagy 2) kedvét vette el a Fidesz a pénz lenyúlásával, nem most, hanem majd 30-40 év múlva jelent majd problémát az államnak és az embereknek. Gondolj bele, hogy igaz, hogy a válság eltartott/eltart közel 10 évig, de a 30-40 évhez képest nem hosszú idő, amíg a nyugdíj alapodba fizetsz. Hogy veszítettek-e a pénzt az alapok az elmúlt években igen, de, ha valaki folyamatosan fizeti, akkor a válság minden veszteség ellenére egy jó befektetési lehetőség is.

Hogy miért van az, ami van:

viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/2013/05/20/halogatas_keplete

érdemes elolvasni:)

Érdekes írás, de a példája alapvetően rossz:
"Az alábbi két lehetőség közül melyiket választaná?
A: Ma 1 alma
B: Holnap 2 alma

Ebben az esetben a többség a mai 1 almát választja (A), viszont ha az alábbi kettő közül kell választani:
C: 100 nap múlva 1 alma
D: 101 nap múlva 2 alma"
És a mondás az, hogy míg az első esetben a többség az A-t választja(mondjuk én nem ezt tenném), a 2.-ban a többség már a D-t, és ez időinkonzisztencia, jelen túlértékelése, stb.
Ott megy félre, hogy keveri a várható érték és a feltételes várható érték fogalmát(illetve valami hasonlót).
Mikor döntünk azt főleg a várható érték alapján tesszük(illetve a szórás, azaz a kockázat, de az ebben a példában nincs). Első esetben választhatunk az 1 nap alatt 1 alma, és a 2 nap alatt 2 alma között. Ez utóbbi szintén napi 1 almát jelent.

Viszont akkor sokan inkább az 1 nap alatt 1 almát választják, mert bíznak abban, holnap is kapnak legalább ilyen jó választási lehetőségeket.
Ellenben a 2. esetben arról döntünk, hogy napi 0,01 almát vagy 0,0198 almát kérünk. És hiába kapnánk 100 nap után ugyanilyen lehetőséget, a 101 napos eset várható értéke messze magasabb.
Persze ha 100 nap után vizsgáljuk a helyzetet ebben a 2. esetben azt tapasztaljuk megváltoztak a számok. De döntenünk nem akkor kellett. Ezt a szitu a feltételes várható értékhez hasonló, azaz az akkor újraszámolt várható nyereséghez, hogy eltelt 100 nap|feltéve C-t választottuk illetve eltelt 100 nap|feltéve D-t választottuk. A feltételes várható értéket pedig a várható értékkel összekeverni józan paraszti ész szerint könnyű, matematikailag viszont nagy hiba. Alapulnak is ezen álparadoxonok(azért nevezem ál-nak, mert nem azok, de teljesen antiintuitívak).

Röviden a probléma nem a jelen túlértékelése, hanem amikor az első A-B szituban azért választjuk az A-t, mert bízunk abban, hogy a jövőben is kapunk legalább olyan jó választási lehetőséget mint a jelenben. Ami korántsem biztos, tehát a gond szerintem - a linkelt poszttal szemben - épp a jövőbeli lehetőségeink túlértékelése.

Még tovább gondoltam, azért az én felfogásom meg a linkelt poszt ugyanarról a tőről fakad. Mert a jövőbeli lehetőségek túlértékelése egyben a jelenlegi vagyon relatív alulértékelését is jelenti(mert az hisszük a ténylegesnél könnyebben fogjuk majd gyarapítani/megtartani, kevésbé fogyasztani). Ami viszont az érte kapható értéket olcsóbbá, annak elköltését a jelenben jobb üzletté teszi. Viszont az egésznek a mozgatórugója szerintem mégiscsak az én megközelítlésem.
Példával (a kommentekben merült fel): 50 évesen motort venni 3 millióért azzal a felkiáltással úgyse megyünk semmire a pénzzel ha már meghaltunk. Ugye a +3 millió nyugdíjas éveinkben évekre elég arra, ha nyomorgás helyett tisztességes körülmények között éljünk. És itt nem arról van szó, hogy a motort, azaz a jelenleg a pénzünkért kapható értéket becsüljük túl.

Senki nem érvelt azzal, hogy a motor jobb mint évek nyomorgásának elkerülése. Hanem a statisztikailag várhatónál korábbi halállal érveltek, ami azt jelenti 0-ás egyenleget tételeztek fel a várható nyugdíjas évek mínuszos egyenlegei helyett. Tehát a jövőbeli anyagi egyenleget értékelték túl (szigorúan pénzügyi szemszögből elemzem a kérdést).
Elsőre hülyén hangzik, de belegondolva, pénzügyi helyzetet tekintve a korai halál is a jövő túlbecsülése (szigorúan pénzügyileg). És emiatt a túlbecslés miatt gondolják hogy akkor már nem lesz szükség rá, ergó lehet venni most motort.
Ugyanez a gondolatmenet megválaszolja a linkelt posztban lévő kérdéseket is: miért gondolják az emberek bírják majd fizetni a sok hitelt, miért nem takarítanak meg (eleget).
Persze ezeket így nyilván nem gondolják végig, de valahol a tudatalattiban hasonló folyamatok játszódhatnak le ami miatt így döntenek.

Nem lehet eleget beszélni az öngondoskodás tudatosabbá tételéről, jó, hogy vissza-visszatérsz rá. Jó lenne a végére egy olyan konklúzió, hogy aki szeretne (és tud) ezzel foglalkozni, az mégis hol tegyen félre kifejezetten nyugdíjra. Pl. anno a cikked miatt nyitottam malacpersely számlát (ami akkor tök jó volt).

A kalkulátor teljesen világosan megmutatja, hosszú távon miért nem alkalmasak a banki megoldások a nyugdíjtőke felépítésére. A jegybanki alapkamat további csökkenése esetén mind a bankbetétek, mind az állampapírok kamata, így a velük elérhető hozam is tovább fog csökkenni.
Egyes elemzői vélemények szerint év végére az infláció 1% körül lesz. Amennyiben valóban így lesz, akkor a PEMÁK (prémium államkötvény) kamatát is meg lehet majd nézni!

A megfelelően menedzselt és jó alapokkal rendelkező UL hozta a 10%-os hozamot. De ehhez valóban szükség volt egy megfelelő tanácsadóra és arra, hogy az ügyfél megfogadja és időben végrehajtsa a tanácsokat.

Aranyszámlát a Bnetnél és a Consequitnél is tavaly óta lehet indítani. Aki azóta szállt be és rendszeresen vásárolt, az nem járt rosszul.

Aranyszámla:
Havi 30000 Ft alatt 5 éves időtávon olcsóbb, mintha aranylapkát vásárolna.

UL:
Elég 2-3 jó alap, amik között át lehet csoportosítani. Mi jelenleg a biztonságos alapokat preferáljuk és várjuk az őszi fellendülés kezdetét.
Sajnos a tanácsadók jelentős része valóban nem tanácsadó, és nem törődik az ügyfeleivel. De ha szerencséd volt, és valóban egy tanácsadóval hozott össze a jó sorsod, akkor most nem panaszkodsz az UL biztosításodra.

"Mi jelenleg a biztonságos alapokat preferáljuk és várjuk az őszi fellendülés kezdetét."

Ha jól tudjátok kezelni a piacot, akkor miért biztosítási tanácsadók vagytok, miért nem kezeltek egy abszolút hozamú alapot sikerdíjért?
Másrészt: a Bnet/Quantis Növekedési Alapnak miért nincs kiugró teljesítménye, hamár a Bnet tele van jó tanácsadókkal?

"Az elemzők által vártnál valamivel alacsonyabb volt az infláció júliusban. A dohánytermékek árusítása terén történt árakat érintő változások még nem látszottak az árakban, a rezsicsökkentésnek viszont nagyobb hatása volt a vártnál. Ha jön az újabb rezsicsökkentés ősszel, év végére 1 százalék közelébe, vagy akár ez alá is kerülhet az inflációs főindex."

portfolio.hu/gazdasag/1_ala_is_mehet_az_inflacio.4.187823.html

Ez igy teljesen normalis. A jenkiknel szerinted miert van annyi penz befalapban meg tozsden es minimalis pl. bankbetetben? Ok se kapnak szart se allampapirra meg betetre (elobbit csak a biztonsagert veszik).

pénzt spórolhatunk/kereshetünk.
___________________________________________________________________
Igazad van a "születésnél várható" oszlopot néztem. Megkövetlek. ___________________________________________________________________

Alapvetően egyet értek a nézeteddel és azt is értem, hogy a "ráijesztős" technikával lehet az emberek szemét felnyitni. Az én beállítottságom csak, de befektetni meg kell tanulnia mindenkinek, nem csak a bankok infláció+1%-os betéteikbe/lekötéseikbe. Már az is sokat hozhat a konyhára, ha évente az ember vesz-elad eurót usd-t éves szinten, szinte minden évben 8-10% elérhető (ez nem azt jelenti, hogy naponta venni és eladni kell) józan paraszt ésszel, amikor "olcsó" és "drága". És itt csak az átváltási jutalékot kell adóban megfizetni, nincs kamatadó, nincs EHO.

Egyébként tetszik a munkásságod, nyilván te sem karitatív céllal csinálod, de jó, hogy csinálod!

persze, valuta váltogatással elérhető némi haszon, de hasonló valószínűséggel némi veszteség is. És azt csak utólag fogod megtudni, hogy mikor mit kellett volna venni, és mikor eladni.

Nyugdíjkalkulátor, avagy mennyit kell megtakarítanom ahhoz, hogy nyugdíjasként is megélhessek?

A probléma ott van, hogy ma kevés az a gyerek, aki 30-40 év múlva dolgozni fog.
Márpedig, ha kevesen lesznek dolgozók, akkor megtoszhatjuk a megtakarításainkat, ha nem lesz senki, aki a pénzünkért megtegyen nekünk bármit is.

Nekem most kéne elkezdenem spórolni a nyugdíjra, de egyelőre egy lakás-önrészre spórolok, így nem tudok még arra is félretenni, úgyhogy meghoztam a döntést, nem spórolok nyugdíjra.

Szerintem a unit-linked átverés storyt a legnagyobb üzemben az ING Életbiztosító műveli, a Brokernet már szinte az összes irodáját bezárta, az ING és a Generali azonban továbbra nagy üzemben műveli ezt a saját ügynökhálózatán keresztül.

Tetszik, hogy ilyen keményen fogalmaz a szerző a postban. Nincs mellébeszélés, csak a lényeg, akármilyen durván is hangzik. Remélem, nem fog belefáradni a végtelen sok negatív reakcióba (értetlenkedés, mibőlspóroljak, stb., stb.)!

az eddig félretett és a várható örökség kategóriát ketté kellene bontani, mert ami már félre van téve, az azért kamatozik is, mégha reálértéken csak 0,5-1%ot is, de 30 éves távlatban azért ez is számít...

teljesen igazad van: a hozzászólásokból ítélve sokaknak már így is meghaladta a képességeit a tábla kitöltése, mi lett volna, ha lenne még 10-20 módosítható cella a pontosításhoz 🙂
És nekik szinte mindegy is, hogy 20 ezerrel többet vagy kevesebbet hoz ki eredményként.

Járt az itt kommentálók közül valaki is valaha a Hétes telepen, vagy pl. Felsőzsolca, Alsózsolca, Sajólád, Ónod, Muhi faluszéli telepein? Vagy mindenki csak a II. kerület – Belváros – Budaörs 'aranyháromszöget' ismeri? Olyan nyomort, mint ami ott van, vagy 40 éve, gyerekkoromban, Afrikában láttam. De ez itt és most – állítólag – Európa a XXI. sz-ban! Finoman szólva is hiú ábrád azt feltételezni, hogy majd 30 évig a mai környezet változatlan marad, és számolgathatom, hogy 4.375%-os vagy 5.125%-os reálhozammal mennyit kell havonta félretennem, hogy majd 40 év múlva is legyen pénzem! Ha ennek a nyomorgó tömegnek nem javul a helyzete, akkor ennyi idő alatt háromszor is akkor fölfordulás lesz, ami minden megtakarítást eltöröl. Márpedig az ún. rendszerválás óta a helyzete csak romlott, a száma meg nőtt!

Ezért nem csak forintban tartunk, hanem diverzifikálunk. 🙂

Mióta itt vagyunk a Kárpát-medencében, megvannak a nyomorgó régiók, az átlaghoz viszonyítva kb. ugyanannyira lemaradva.

(Ma inkább az erősíti fel ezt a problémát, hogy akik nem nyomorognak, azok egyre inkább vagy-vagy választásnak fogják fel a gyermekszülést és a gyarapodást, aztán mivel a kollegák meg a szomszédok is gyarapodnak, hát azt mégsem lehet, hogy én nem; nemzzen/szüljön más. Na és az "akkor ugrom ki a párkapcsolatból, amikor olyan kedvem van" divat sem kedvez az utódnevelési kedvnek. Húszas-harmincas ismerősi körömben az átlagos gyerekszám valahol 0,2 körül, kivéve azoknál, akiknek a világnézete nem mainstream.

Amúgy a pénz meg a párkapcsolat csak olcsó kifogás, akinek ezért nem lesz gyereke, pedig szeretne, bátran elmehetne bármelyik alapítvány szervezésében gyermekotthonba foglalkozni 0-18-ig tetszőleges korosztállyal havi tetszőleges időtartamban. Számítana!)

(na hogy egyértelmű legyen: ugye az említett gyermekotthonban élőket a szüleik már megszülték, ezzel tovább nincs gond :-), viszont a nevelésükkel igen, akik onnan kerülnek ki, azok aztán nem fognak nyugdíjra félretenni :-), sajnos jó eséllyel dolgozni sem.

Szóval csak egy erős példa akart lenni arra, hogy a jövőnk birtokosain, meg az egy nemzedékkel későbbi társadalom stabilitásán való személyes munkálkodáshoz nem _feltétlenül_ pénzhegyek, házastárs, lakás, babakocsi stb. szükséges, tehát ezek a szememben inkább kifogások.)

Alapértékekkel megnyitva az XLS táblát:
Havonta megtakarítandó összeg az első évben: 192 967 Ft

Havonta 200k????

Köszi a kalkulátort és a cikket is!
Már régebben is írtál erről el is kezdtem anno kiszámolni kábé mennyit kell félretennem. A vicc (vagy inkább a szomorú) hogy sok ismerősömnek mondtam (25-35 közöttiek) hogy "figyu, te már gondoltál erre?" és 10 emberből 9 a következőt válaszolta:
1, kicsit túlreagálod ezt a kérdést, nem?
2, majd a gyerekek eltartanak

Szomorú, pedig mind diplomás értelmes ember.

Köszi a kalkulátort. Nagyon jó irányadónak.
Kiderült, hogy ahhoz, hogy nyugdíjas koromban +100 ezerből gazdálkodjak, havonta annyit kell félretegyek, mint a 10 évvel ezelőtti teljes havi költségvetésem.
Próbálok takarékoskodni, de ennek érdekes az eredménye. 10 évvel ezelőtt zsíros kenyeret ettem, mert nem volt elég pénzem. Jelenleg zsíros kenyeret eszek, mert takarékoskodok. A hab a tortán, hogy nyugdíjas koromban is zsíros kenyeret fogok majd enni, mivel nem tudok elég pénzt félretenni. 😀

Ja, és még nem vagyok 30...

És amúgy szereted a zsíroskenyeret? 😀

Pont ebben van a lényeg 🙂 Hacsak nem növeled drasztikusan a bevételeidet akkor neked zsíroskenéyren kell leélned az életedet, ami mellesleg nem is olyan rossz. Vannak akik kezdettől fogva nem esznek csak keserű vöröshagymát, és vannak akik bejárják a zsíroskenyér - kaviár - vöröshagyma túlsó végén lekókadó haranggörbét. Ha jól sejtem éppen arról szól a cikk, hogyan lehet elkerülni a harmadik harmad/negyedik negyed vöröshagymás időszakát 🙂

Én azt gondolom, hogy a nyugdíjalapok józan ésszel belegondolva a nyugdíjra való felkészülés egy hányadát jelenthetik csak és nem is nagy hányadát, talán ezek a legkockázatosabbak a megszerezhető javak közül. Remélhetünk itt 5% -okat, mindegy is +- 1-2%, lehet hogy semmit se fog érni egyik hónapról a másikra.

Inkább fektetek a pénzt jobban elosztva a saját ingatlanba, gyerekek oktatásába, otthoni műhelybe, szerszámokba, kertbe és más olyan aktívumokba amikre még 30 év múlva is számíthatok, mint egy nyugdíjalapba ahol egy kötvényszámom van egy darab papíron ami ma ér valamit, 20 év múlva senki se tudja.

A kisebb ingatlanba költözés és az egészségügyi problémákra felkészülés az amivel egyetértek, hogy jó ötlet, ha nem keletkezett megfelelő vagyon a dolgos évek alatt.

Mi viszont el fogjuk tudni látni magunkat bármi történjen is.

Írom ezt úgy, hogy szakmám szerint mérnök vagyok...

A Nyugdíjguru mai írása: http://www.facebook.com/l.php

Korábbi írásaiból Kiszámoló is sok mindent átvett.

Pedig korábban az UL-lel kapcsolatos cikked hsz-ei közül következetesen törölted az oldalára mutató linkeket.

Hahaha!
Minden közgarázda ezen a témán kesereg. Nagyjából ugyanazzal a kimenettel.
Nem kellett átvegyen semmit a Kiszámoló.
Ez nem a következő plágium-ügy... 🙂

(Én is csak azért mondok mást, mert szerintem egyáltalán nem olyan egyértelmű mi lesz 40 év múlva. De erősen figyelni fogom az elméletemet és a tényeket bekeretezve. Egyelőre a tények engem igazolnak, mert kb. 30 éves demográfiai trendről van szó és nagyvonalakban javult az életszínvonal 30 év alatt. Még a kisnyugdíjasoké is.)

Ugyan a link nekem nem működött, de azért megtaláltam a facebook oldalukat. Hát mit mondjak, egészen beleborzongtam a hozzászólásokba.
Van aki most vette észre hogy 7 helyen nem jelentették be(no persze), van akinek sorozatba sikerül valami homályos tutibiztosgazdagöregkor a semmiből ígérettel elcsábítani a többieket, van aki "Most 27ezerftból élek Aférjem most halt meg őutánna kapok 60ezret" meg úgy általában véve a helyesírást is legyilkoltál. Brrr.

Igen, valóban a Consequit értékesítési vezérigazgatója.

Másrészről elég szomorú, hogy úgy utasítasz el valakit, hogy nem is ismered az írásait, a véleményét.

Arra megkérhetlek, hogy add meg a forrásokat, amik alapján a cikkedet írtad?

Az érved pont olyan megalapozott, mint mikor megkérdezik tőlem, hogy miért nem szeretem a spenótfőzeléket, én pedig azt válaszolom, hogy azért, mert olyan ronda zöld színű! Igaz, hogy még soha sem kóstoltam, de ha a színe nem tetszik, akkor az íze is biztosan förtelmes.

A Dr. Farkas András valóban jogász, de Dr.Tóth András a fizika tudományok doktora.

Amennyiben valóban olvastad a NYIKA dokumentumait, akkor mivel ő aktívan részt vett a NYIKA munkájában, közvetve az ő munkáját is felhasználtad.

Nagyon sajnálom, hogy cenzorként viselkedsz - bár a saját oldaladon azt csinálsz amit akarsz - , mert ezzel csak azt bizonyítod be, hogy félsz az ellenvéleményektől, és nem tudsz meggyőzően érvelni a sajátod mellett. Nem érvelsz, hanem kinyilatkoztatsz, ami hosszabb távon nem vezet eredményre.

Hogy van-e pénzügyi diplomájuk és ha igen hol szerezték, nem tudom, én csak arra reagáltam, hogy a Dr. mit jelent a nevük előtt.

Az, hogy a véleményem ma már nagy részt megjelenik, nem kevés energiámba került, mert korábban többször törölted. 🙁 Most is volt olyan hsz-em, ami mostanra eltűnt.

De nem az a legnagyobb problémám, hogy Farkas doktor írásaid kitiltod, hanem az, hogy anélkül teszed, hogy elolvasnád őket. Nem a Consequit termékeiről, megoldásairól szólnak, hanem a jelenlegi nyugdíjhelyzet problémáiról és a lehetséges kiutakról.

Egy másik Zoltán!

Nem értem miért jó neked, hogy itt lebzselsz. Az eszed nem fog megjönni, balekot sem fogsz itt találni, akit lehúzhatnád valamely csodás ügynöki termékeddel. Minden hozzászólásodról süt, hogy te egy ügynök vagy, aki a pocsék termékeit védi.
Dicséretes, hogy véded a kenyéradó céged vezetőit, de jobb ha tudod, hogy egy ideális világban rács mögött kellene csücsüljenek. nyilván soha nem fognak odajutni, mert a folyamatos hazudozásaik, csúsztatásaik, amivel téged és a többi ügynököt - valamint az ügyfeleket - etetnek nem bizonyíthatóak és amúgy is jogilag biztos remekül levédik magukat.
Amit a sok hozzád hasonló csinál az csak jogilag nem csalás és átverés. Valójában viszont az és ezt itt majdnem mindenki tudja. Teljesen feleslegesen írsz ide, mert azon túl, hogy párunkat felidegesítesz semmit nem fogsz elérni.

Azt is mondhatnám, azért, hogy benneteket bosszantsalak! 🙂
Természetesen nem így van, én szeretem több oldalról begyűjteni a véleményeket, majd ezt követően levonni a tanulságokat.

"nyilván soha nem fognak odajutni, mert ... jogilag biztos remekül levédik magukat."
Na ezért kell nekik a jogi diploma a pénzügyi helyett 🙂

a cenzúrát és a moderálást én nem mosnám össze. ha cenzúra lenne, akkor nem tudnál erről vitatkozni.
egyébként volt már olyan kérdésem, amiről nem voltam biztos, hogy ide illik a blogra. írtam egy emailt, és megkaptam a választ. sőt, olyan is volt, hogy itt a blogon írt hozzászólásom nem jelent meg, de a kérdésemre jött válasz email-ben. egy cenzor ilyet nem tesz. Kiszámoló szempontjait figyelembe véve, én teljesen megértettem, hogy így tett.
ha pedig valaki annyira kíváncsi, három kattintással megtalálhatja a FB profilt. viszont ha kinthagyja az oldalon, akkor pl. a google referenciaként tekint rá, és ez az adott esetben pont kontraproduktív 🙂

Nyilván a NYIKA 2007. évi munkájának ismertetését (nyugdij.extra.hu/files/ejnyik2007.doc) is ezért törölte ki. 🙁
A végén még kiderü

A végén még kiderült volna, hogy az általa csak UL-huszárnak titulált Dr. Farkas András már elég régóta és elég alaposan foglalkozik a magyar nyugdíjhelyzettel.

Egy másik Zoltán

Meddő vita.Teljesen igaza van Kiszámoló-nak.Nagyon meggyőző szöveggel, az igazságot kissé összekeverve a csalással, remek marketinggel meggyőzik és átvágják az embereket.Tehát ha azonosság van a két vélemény között az valszeg éppen az igazság rész, a csalási rész jól el van bújtatva és a nem hozzáértő számára láthatatlan.Ezért külön díjazom ezt a blogot mert sok mindenre rácsodálkoztam amikor olvastam az írásait.Józan paraszti ésszel is sok mindenre rájöttem, de nem ártott néha egy kis iránymutatás sem.
Saját tapasztalatom is volt a br-net áldásos és "jövedelmező" tevékenységéről.Nem a bosszú beszél belőlem, szerencsére az elvesztett összeg elhanyagolható volt, csupán tapasztalatszerzés céljából vágtam bele a befektetésnek, a tanulópénzt megfizettem most már tisztábban látok 🙂

Csongor azt nem számolta bele, hogy ha ma zsíroskenyeret eszik, akkor nem kell neki 80+ éves koráig takarékoskodnia, mivel meg sem éri azt a kort.
Sajnos ez az igazság, és hogy az elején kezdjük, a minimálbéres miből fog félretenni?
Az, hogy fizetésed majdnem felét tedd félre, az elég nehézkes.

Egy másik Zoltán!

Keress más szakmát. Az ügynökösdi, főleg a pénzügyi területen soha nem lehet becsületes és jól fizető egyszerre.
Gondolj bele, hogy hány ügyfelet kell hoznod egy hónapban, hogy megélj belőle. Kettőt? Ötöt? Harmincat?

Mennyibe kerül ez az ügyfélnek? Mert nem csak a te jutalékod kell kitermelni, hanem annak minimum a dupláját.
A mai világban pontosan ugyanezt meg tudja bárki kapni szinte ingyen.
Személyes találkozás nélkül (kivéve az ügyfélszolgálatos számlanyitáskor) majdnem teljesen automatizáltan megoldható.
Mindez a különbség a legjobb esetben is megvan.

Rosszabb esetben az ügyfél kap egy olyan terméket, amin ezen felül bukik egy hatalmasat.
Jellemzően egy ügynök az értékesítés pillanatáig motivált, utána pedig "szolgáltatásai" a nullával lesznek egyenlőek. Max. esetleg rábeszéli a balek ügyfelet pár év után egy váltásra. Csak azért, hogy újabb jutalékot kapjon.

Akár még ez is előfordulhat.

nyugdij.aegon.hu/kalkulatorok/onkentes_nyugdijpenztar_kalkulator.html

Ha e szerint nézem, akkor havi 60.000-t teszek félre, 2%-s reálhozammal, indexálással, 18 év járadékfizetéssel jelenértéken 335 ezer jön ki. Van egy csöpp különbség...

És ez?
erstenyugdijpenztar.hu/hu/kalkulacio.html
Hasonló eredményt kapok, havi 60 rugó félretéve, 35 év alatt 87 milla.
180-s megtakarítással, havi 1 millát fogok kapni 20 éven át.
Amúgy amikor elkezdem felélni a megtakarított összeget a maradék még tovább gyarapodik, és komolyabb összegnél a kamat is komolyabb...

Pedig ha abbol indulunk ki hogy 15-20 evig elunk nyugdijaskent, akkor abba boven belefer meg 1 hosszutavu kockazatosabb resz mondjuk a vagyon felere. Jo nyilvan nem bangladesi reszveny meg olajcertifikat, de vmi fortune500as reszvenyalap siman.

Nem kötekedni akarok, csak rendesen utánnajárni a dolognak!

20 ezerrel ez is hasonló számot adott mint az erstes:
axabank.hu/nyugdij/

Hurrá, jó vagyok! :))
Nekem ( valószínűleg a a magas összegű B8 miatt) 44.000.- Ft/hó első évi összeg jön ki. (Még úgy is, hogy B10 nálam 3,5%, B11 22%)
Ennyit meg amúgy is félrepakolok minden hónapban. (Persze Csongorhoz hasonlóan zsíroskenyér módszerrel :(( Eléggé félek ahhoz a jövőtől, hogy nem hagyjam ezt abba. Meg amúgy is imádom nézegetni a szép összegeket a bankkivonatomon.)

Tudom, hogy az "adatok" azok "adatok"(=tények), mégis döbbenetes számomra, hogy nincs az ismeretségi körömben egy olyan idős férfi sem, ami megérte volna azt az várható élettartamot, ami még a kommentek első harmadában olvasható. Azt meg, hogy a saját szüleim hány évesen haltak meg (nem balesetben), le sem írom...
Tehát számomra az 20 nyugdíjban eltöltött év, háááát.... :-/
"Titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus..." á la Mézgáék. 🙂

Nézd a jó oldalát, ha hirtelen nem jön közbe semmi, hanem tudod hogy mégsem jön össze a 20 év, akkor mehetsz valamelyik óceáni szigetre évente kétszer két hétre 😀

Másik dolog, hogy semmiségeken tényleg iszonyatos összegek mennek el. Ezen felül a fiataloknak kell ház, autó - ha használt, akkor sem olcsó -, és még ha a szórakozásról le is mondanak, még akkor sem egyszerű pl. lakáshitellel, ami nélkül a nagy többségnek elképzelhetetlen a saját, külön élt élet...

Talán arra kellene törekedni, hogy a két-három (esetleg 4-5) gyereked közül valamelyik eltartson, vagy legalább besegítsen a nyugdíjba, mert amit félre tudsz tenni, az a nagy többségnek nem lesz elég nyugdíjas éveire.

Mikor elérem a nyugdíjkorhatárt -és a gyerekek is magukat tartják el- eladom a frissen kifizetett 35 éves devizahiteles családi házat és beköltözök az asszonnyal egy garzonba.

A jövőt senki sem tudja, főleg amikor valaki 30 éves az még kb. 50 évet él. Addig jöhetnek háborúk, válságok, katasztrófák...
A mai Ft, € lehet, hogy lesz de nagy valószínűséggel már valami utódpénz lesz. Nem tudja senki sem a jövőt, csak a múlt folyamataiból próbálja minden szakértő megtervezni a jövő képet.

Egy pl. van pár felvidéki barátom, mielőtt 2009-ben Szlovákia bevezette az €-t mindenki azt gondolta aki a pénzügyi világban jártas, hogy az EUR-SKK árfolyam fixálásakor elszabadul az árfolyam és nagyon gyenge korona lesz. 2004-től mindenki akinek volt megtakarítása a pénzét €-ra váltotta az északi szomszédunknál. Egy nyugdíjas ismerősöm 2002 nyarán átváltotta minden koronáját €-ra. Ő a 2009-es € bevezetés árfolyamához képes -46%-ot könyvelhet el, vagyis a szlovák korona a fixálás előtti utolsó évben folyamatosan erősödött az €-hoz képest.44-es árfolyamról 30-ra esett az €.

Ha 30-ról 44-re ment volna az árfolyam, akkor nyert volna 46%-ot. Viszont mivel 44-ről ment 30-ra, így 32%-ot bukott. Persze az is sok, csak pontosítok.

De nem is kell tudni a jövőt. Diverzifikálni kell, nem is minden eur-ban, nem is mindent forintban tartani. Így a felvidéki barátod is sokkal kisebb mínusszal megúszta volna.
Arról nem is beszélve, hogy nemcsak összeomlások lesznek hosszú távon, attól is rettegjetek kicsit, mi van ha a megtakarítás egyszercsak megduplázódik. 🙂

Magyarországon is sok ember tartja a megtakarításait €-ban. Aki pl. 280-ét vette és nálunk is bevezetik az €-t 2020-ban akkor az árfolyamot 195 Ft-on fixálnák, azon is nagyon sokan buknának. Nem azt mondom, hogy megismétlődik a szlovákiai folyamat nálunk, de nincs kizárva.
http://www.tititudorancea.com/z/euro_to_skk_exchange_rates_slovak_koruna.htm
Amint a keleti blokk országait vizsgáljuk, a jövőre Lettország bevezeti az €-t, ott az árfolyam fixálásáig más folyamat zajlott le, ott már 2005-től fix sávban van az € a lett lats-hoz képest. http://www.tititudorancea.com/z/euro_to_skk_exchange_rates_slovak_koruna.htm
Nálunk bármi elképzelhető a 400-as és a 200-as szint is, az € jövőjét befolyásolja az új válságok kialakulása az € zónán belül. Az európai válság sokkal nagyobb lesz, mint azt gondolnánk. Sok jómódú nyugati most is menekül biztonságosabb és periférikusabb régióba...

A jelenlegi kormánynak nem érdeke az Euro bevezetése (akkor nem lenne értelme a gazdasgi "szabadságharc"-nak), így nem kell félni attól, hogy fog változni a Ft/Euro árfolyam. 🙁

A jelenlegi kormány holtbiztos, hogy jövőre meg fog bukni. Ha nem, akkor akkorát ígérnek, hogy abba fognak belebukni négy év alatt...
Annak, hogy akkorát (vissza)ígérjenek ami ésszerű lenne, és megválasztják őket, semmi esélyét nem látom...

"A jelenlegi kormány holtbiztos, hogy jövőre meg fog bukni."
De jó, hogy tudod, amit még senki más nem tud 🙂

"Ha nem, akkor akkorát ígérnek, hogy abba fognak belebukni négy év alatt."
A legtöbb szavazónak jelenleg nincs választott pártja, egyik oldalt sem tartja megfelelőnek. Ha a mai táborok maradnának változatlanul, a Fidesz nyerne, még ígérgetni sem kell hozzá semmit.

Van egy másik forgatókönyv is: összeáll és nyer a Fidesz-ellenes szuperkoalíció, viszont a belső feszültségek miatt pár hónap után szétesik. Ugyanez történt Olaszországban az egyik Berlusconi-, Szlovákiában meg az egyik Fico kormány után. Ez sem lenne jobb... Meneküljön, ki merre lát? 🙂

Ez az euros tema amit feszegettek tisztan spekulacio. Aki ilyet csinal annak tisztaban kell ezzel lennie es benyelnie a 20-30%os szivasokat.

Nem a cikkhez tartozik (csak az előző kommenthez), de korábban asszem itt is szó volt róla, hogy egyetlen akadálya van a HUF leértékelésének, és ezzel a Forintban jegyzett államadósság elinflálásának a kormány részéről: a lakosság magas CHF eladósodottsága. Ha a kormány átkonvertáltatja ezeket forintra, megnyílik az út a forint inflálása előtt. Na ezért tartom komoly rizikónak az állampapírok vásárlását. Persze a CHF adósok jól járnának, az ő adósságuk is elinflálódna.
Szóval én inkább a 400Ft/EUR eljövetelére számítok.

jok ezek a kalkulatorok, csak arra nem hivjak fel a figyelmet, hogy nyugdijjaskent nem a mostani eletszinvonalunkon akarunk elni. Itt 30-40 evekrol van szo. Ha most belovunk egy atlagos eletszinvonalat ( illetve most egy picivel afelettit ) , akkor az olyan mintha a 70es evekbeli atlagos szinvonalat lottuk volna be. Az ma olyna netto 80e ftbol hozhato:), mivel az elmult 40 evben kb megduplazodott az eletszinvonal,de ez viszont mostmar kevesnek hangzik. Ha feltetelezzuk, hogy az eletszinvonal emelkedes nem all meg, akkor egy ujabb duplazas elkepzelheto. Ahoz pedig legalabb havi 300e ft kell/ fo. Nem osszesen. Vagyis nyugodtan irjon be mindenki 500k-t a kiegeszitesek mezobe. Ennyi kell majd a relavtive boldog nyugdijhoz:) Ugyanis szomoru leszel ha nem fogyaszthatsz majd ugy mint az akkori atlag.

1. Attól, hogy 20-30 év múlva lesz egy csomó ma még elképzelhetetlen technológia vívmány, amire igényt tartasz, abból még nem következik, hogy reál értékben sokkal többet kell költsél. Mennyibe kerül egy számítógép ma és mennyibe került 20 éve?

2. Azért a legtöbb nyugdíjas öregkorára már nem tart lépést a technikai fejlődéssel. A 86 éves nagymamám tökéletesen boldog számítógép, internet vagy okostelefon nélkül. Amikor 50 év múlva én leszek ilyen idős, valszeg engem se fog érdekelni az akkori fogyasztói csúcstechnológia.

1, pc rosz példa, 15-20 éve volt 90-200 ezer, míg egy üzemvezető keresett 20-28 ezret 😀 600-700 ezerből most már két bitang erős pc-t is kapni
2, de vannak olyan nagyik, akik igénylik már most, a jövőben valószínűleg minden nyugdíjasnak kell majd holoszoba...

Janos, ezzel az a gond, amit jó pár éve az egyik hdd gyártó megcsinált. Nulla biztosítás, Ázsia tengerpartján állt a gyár, jött a cunami, majd nyekk. Ugye pormentes állapotig sikálhatták egy ideig a gyárat. A vicc az egészben, hogy erre hivatkozva emelték a merevlemezek árát. Igen ám, de ami a raktáron meg már a boltokban volt, annak az ára is emelkedett! A vége hatalmas be nem tervezett haszon lett, örültek is neki, hogy volt ami visszanyomta az árakat...
Másik, szintén pc. 22 nm-nél tartanak (lehet van 15 is, vagy az lesz a következő pár éven belül), ugye mínuszba nem tudják átvinni a technológiát...
Fizetést adni minek akkor 😀

Ha most 40 evet visszamesz az idoben( 70es evek kozepe ) akkor azt latod, hogy az embereknek kevesebb TV-juk volt. Nem, vagy alig voltak telefonok. Nemvolt Mobiltelefon. Sok egeszsegugyi szolgaltatas nem is letezett, vagy alacsonyabb szinvonalon. Ha jol tudom, nem volt halapenz.

Vagyis nem csak a csucstechnologia viheti el az ember penzet. Szerencsere van sok mas is:) Persze lehet azzal ervelni, hogy meg kell tanulni takarekosan elni, de valoszinuleg hianyozni fog nyugdijjas korban az a kezeles ami akkor elerheto lesz, de esetleg csak penzzert. Arrol nem is beszelve, hogyha tenyleg osszeomlik az egeszsegugy, akkor megtobbet fog elvinni.

Ugyhogy ha az ember tervez akkor lehet, hogy nem a mai eletszinvonalat kell alapul venni, hanem egy varhato jovobelit.

A masik dolog amin el szoktam gondolkozni az az, hogy a termeles hatekonysaganak a novekedese nem fog ellentartani a demografiai hanyatlasnak? Ugyanis egyre kevesebb ember kepes megtermelni a szukseges joszagokat amiket majd szet lehet osztani. Ez mostis megfigyelheto barmilyen termelesben. Akar mezogazdasagban vagy autogyartasban. Innen nezve viszont termek lesz elegendo... es ha csokken a kereslet, akkor olcsosodnak a termekek ( az eloallitas amugyis olcsosodik... )

hol itt a hiba?

"Ugyanis egyre kevesebb ember kepes megtermelni a szukseges joszagokat amiket majd szet lehet osztani."

Szétosztani? Nem megvenni? Nahát, végre kommunizmus lesz!

Tényleg majd robotok fognak felmászni az oszlopra, hogy megszereljék a villanyvezetéket? Nagyon sok olyan állás van, amit nem lehet egyelőre helyettesíteni. Ha jönnek majd az önprogramozó számítógépek, az informatikusok is elmehetnek egy szép hosszú fizetésnélküli nyaralásra 🙂

“Ugyanis egyre kevesebb ember kepes megtermelni a szukseges joszagokat amiket majd szet lehet osztani.”

😀 Helyesen, inkább: "valóban egyre kevesebb ember IS képes megtermelni a szükséges jószágokat." Vagyis fordítva ülünk a lovon.

Vagyis: nem igaz ma sem, hogy tömegével szükség lenne munkaerőre. Kb. 2.7 millió valódi állás van ma az országban - ha úgy tetszik ezek tartják el a többieket. (Ez az eltart egy kicsit büdös nekem, de ezt szeretjük használni.) 7.3 milliónak az égegyadta világon semmi dolga csak lábat lógatni.

"Figyelem, a kalkulátor szó azt jelenti, hogy TE TUDOD BEÍRNI a megfelelő számokat. Ezért ne a most beírt adatokat kritizáld, hanem használd arra, amire való: számolj vele. Hozzáadnád a kamatadóhoz az EHO-t? Nosza, rajta, írj 16% helyett 22%-ot. TBSZ-szel számolnál? Írj 0%-ot. Sok a 300 ezer? Vedd lejjebb. Kevés? Emeld fel." És ha nem tetszik, hogy a fogorvos hogyan fúr, akkor kérd el tőle a fúrót. Plusz még: bruttó 5% hozam, 4% infláció, ez adók nélkül 1% reálhozam. Ilyet még az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólió szabályzatában sem lehet olvasni, ha valakinek több mint 10 éve van a nyugdíjig.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram