Sokat hoz a tőkevédett alap?

A tőkevédett alapról már írtam, hogy az egyik lehető legrosszabb befektetés, nagy átlagban alig-alig hoz 2-4%-nál többet. Ennek oka az alap felépítése, ahol a pénz zöme állampapírba megy, ez az összeg és ennek a kamata adja ki 3-5 év múlva a tőke 100%-át. A maradék pénzből levonják a sok költséget és utána mindenféle opciók és egyebek vásárlásával próbálnak meg valami értékelhető hozamot felmutatni, ami nagy általánosságban nem nagyon szokott sikerülni. Itt tudod elolvasni az erről szóló cikket: Tőkevédett alapok.

Ezen állításomat látszik cáfolni az előző cikkben megjelent grafikon, illetve a tőkevédett alapok elmúlt évi teljesítménye, ami az egyik legjobb volt a számok szerint.

Sajnos nincs szó ellenmondásról, csak annyi történt, hogy a befektetési alapokat naponta kell értékelni, az aktuális napi árfolyamok szerint.

Tavaly ilyenkor a magyar állampapírok 8,5-9,4%-os hozamok mellett keltek el (emlékszünk még a pánikra?), idén pedig régen látott 5,5%-ra csökkentek ugyanezek a hozamok. Így a tavaly vett 3 éves, magasabb kamatozású papírok sokkal többet érnek, mint a ma kapható, kisebb kamatozásúak.

Azonban ha kivárod a futamidő végét, akkor ez az előny semmivé lesz, mert lejár az állampapír, aminek a futamideje megegyezik a tőkevédett alap futamidejével. Miután kifizetik a kamatot és a tőkét, az pont annyi, amennyi kell a tőkevédelem, azaz a nulla szint eléréséhez. Tehát a végén semmit nem nyertél az állampapír időközbeni árfolyam emelkedésén.

Ugyanígy, ha ma indul egy ilyen alap, 5,5%-os kamatú 3-5 éves állampapír mellett és jövő januárban újra 9,5% lesz az állampapírok hozama, akkor az aktuális értéke a tőkevédett alapoknak durván mínuszos lesz. Viszont lejáratkor ugyanúgy nullára fog kijönni a végeredmény.

Vagyis semmit nem jelent se pluszban, se mínuszban, hogy futamidő közben mit mutat a napi érték. Ha nem hiszed, nézd meg a Bamosz oldalán a tőkevédett alapokat, amik már több éve futnak. Négy százaléknál nagyobb hozamokat elvétve találsz csak (indulástól számított hozam), egy prémium állampapírral összevethető 8%-os hozam meg olyan ritka, mint a fehér holló.

A jelenlegi pillanatnyi magas értékeltség jó kiugrási pontot ad, ha nem szeretnéd megvárni a futamidő végét.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

15 hozzászólás

  • N.

    Pont ezen bosszankodom. Kellő ismeret nélkül olyan két éve benne ülök három ilyen alapban. Elcsábított az alapokhoz kapcsolt két hónapos 10% fölötti EBKM-et adó lekötési lehetőség, és az alapkezelő viszonylag kiszámítható szabályzata. Van mögöttes index és előre meghatározott megfigyelési napok (negyedévenként). A mögöttes index megfigyelési napok közötti változása az alapja a lejáratkor fizetendő hozamnak. Így legalább látni, hogy az alap árfolyama mennyire teljesít alul vagy felül a mögöttes indexhez képest (mennyire befolyásolja az állampapírok hozama). Eddig ez szép, csak van egy olyan csavar, hogy a kedves ügyfelet a nagy árfolyamingadozásoktól megvédendően az x legjobban teljesítő megfigyelés nap hozama lecserélésre kerül fix 8,5%-ra. Ez már elsőre is gyanús volt, hiszen ez leginkább a túl sok nyereségtől véd meg, a veszteségtől nem nagyon. Aztán ez be is jött: az egyik alkalommal -21% különbség jött ki, a következő pedig 30% fölötti lett. A -21% bukó az enyém, a 30% pedig lecserélésre kerül 8,5%-ra, hacsak a lejárat végéig nem lesznek folyamatosan 30% feletti negyedéves emelkedések (ez azért nem túl valószínű).

    Ezek az alapok jelenleg félidőben vannak, és egyet a háromból most el tudnék úgy adni, hogy még a tőke felett a hozamgaranciát is megkapnám az aktuális árfolyamon (a másik kettő kicsit jobban áll, éves 3-4% körül mozog adó és jutalékok levonása után).

  • milyen feri?

    hat azert ehhez a “csavarhoz” pofa kell a banktol/alaptol 🙂

  • mutyilufi

    Másodpiacon viszont lehet jó ajánlatokat találni ezekből az tőke- és hozamvédett alapokból. Futamidő felénél, mélyen névérték alatt már nem 2% a garantált hozam hanem akár 5-10% alaptól függően. Ráadásul ha szerencséd van hamarabb is kiszálhatsz. Az egyik ilyen alap nem sokkal azután hogy belevásároltam emelkedett ~5%-ot. A kibocsátáskori vásárlóknak ez csak csökkentette a mínuszát nekem viszont a kötségek után majdnem 4% hozamot jelentett másfél hónap alatt.

  • Bence

    “A jelenlegi pillanatnyi magas értékeltség jó kiugrási pontot ad, ha nem szeretnéd megvárni a futamidő végét.”

    De ha nem találsz rá vevőt, nem tudod eladni. Ha van is rá vevő, lehet hogy csak piaci ár alatt venné meg.

    Ezért is jók az ETF-ek, alacsony költséggel futnak, és bármikor ki lehet belőlük szállni, mert a market maker vállalja, hogy mindig jegyez vételi és eladási árat. A market maker jutaléka olyan 0,01-0,5% között szokott lenni tranzakciónként, erre jön még rá a brókeri jutalék (és az esetleges tőzsdedíj, de ETF-ekre általában nincs tőzsdedíj).

    Reméljük ha átáll a magyar tőzsde a Xetrára, akkor itthon is elkezdik majd venni az ETF-eket, nem csak ezek a borzalom BAMOSZ befektetési alapok lesznek végre ismertek.

  • Zabalint

    Veszel 2/3-ban prémium államkötvényt, 1/3-ban ETF-eket, és máris ott van saját használatra a tőkevédett alapod minimális költségekkel.

  • tgwh

    ,,A 15 és 69 év közötti – a statisztikában felnőttnek számító – korosztály 28 százalékának volt megtakarítása a csúcsnak számító 2009. második negyedévben, tavaly szeptember végére ez az arány 16 százalékra csökkent.
    A tavalyi harmadik negyedév végéig 80,2 milliárd forint díjbevételt értek el a biztosítók a unit linked biztosításokból. Egy évvel korábban a díjbevétel még 102,9 milliárd forint volt, ez 22,1 százalékos csökkenést jelent.
    Az átlag mögött nagyon eltérőek az egyes biztosítók adatai. Növekedést – igaz mindössze 3,8 milliárd forintos bázisról – az Erste Biztosító produkált, 117 százalékkal. A Magyar Posta Életbiztosítót leszámítva kétszámjegyű a csökkenés a többi biztosítónál. A CIG Pannónia életbiztosítójánál 63 százalékkal, a Groupamánál 35 százalékkal, míg az ING-nél 34 százalékkal esett vissza egy év alatt a unit linked díjbevétel.
    A befektetésnek minősülő életbiztosításoknál ma már követelmény a tőke védelme, és a mögöttes alap hozamából való minél magasabb részesedés. Egyes biztosítók – a sajtótájékoztatóikon – 10 százalék feletti hozamelvárásról számolnak be, tekintettel a magyar állampapírok által kínált hozamra.”

    Pedig nagyon úgy tűnik, valamiért valakik ezt favorizálják. Mindig más néven nyúlják le a pénzt 😀
    Tőkevédelem amúgy nem hülyeség, de valahogy ebből is csak az lesz, hogy ilyen-olyan kiskapukkal azt vernek át, akit akarnak…
    Muszáj amúgy mindent agyonbonyolítani? Mindig a legegyszerűbb a legjobb megoldás, de ilyen pénzügyi kérdésben úgy tűnik nincs…

  • J

    Szerintem a garantált alapok inkább a jó édes anyabankjuk vagy annak anyukájának a bankbetétjeibe fektetnek, ritkán állampapírba. A tavalyi relatíve jó teljesítményükre jó ok lehet a tőzsdei hossz is. De hát az ábra szerint így is csak éppen meghaladták a betéteket, úgyhogy nem túl jó az a teljesítmény.

  • Kiszamolo

    Bankbetétbe nem fektethet, hiszen annak folyamotosan változik a kamata, így nem lenne biztosítva a lejárati tőke. Maximum banki saját kötvény, de az ugyanúgy értékelődik át, mint az állampapír, ha változik a kamat, így tökmindegy a mondandóm szempontjából.

  • tgwh

    ,,Elbukta a nyugdíjvagyon egy részét az állam
    A rosszul időzített részvényeladások miatt 280 milliárd forint eltűnt”

    Eltűnt, ez annyira jellemző 😀 újabb példa, hogy tudnak honatyáink takarékoskodni és bánni a pénzünkkel.

  • Bud Fox

    Az ING biztosítóról olvastam számos fórumon tapasztalatokat, minden ügyfele megbánta hogy szerződést kötött velük. A biztosító társaság igyexik nagyon szimpatikusnak feltüntetni magát, h velük mindenki eléri a pénzügyi célját, a valóság azonban az, h arra törexik h minél tovább fizessen az ügyfél és neki lehetőleg sose kelljen a pénzt visszafizetnie, általánosságban is érthető h alapvetően más az érdeke a biztosítónak és egy ügyfélnek, az ügyfélnek előbb-utóbb szüksége lesz a pénzére, a biztosító azonban legalább 15-20 évig szeretné kezelni, úgy h közben semmit nem akar fizetni, a végén is lehetőleg csak havi összegben, egyösszegben nem.

  • Bud Fox

    A másik igazság pedig az, h olyan hosszú a szerződés kisbetűs része az ING-nél, h minden jogi vita esetén biztosítják magukat, és ezt persze szerződés kötés előtt senki nem közli az ügyféllel, h mi lesz ha pl módosítani akar ezen-azon. Tehát mindenki jó messze kerülje el az 5 évnél hosszabb szerződéseket, és összességében minden olyan pénzügyi szolgáltatást, ahol havonta fizetni kell egy összeget, hiszen nem jó az a hozzáállás, h rábízom egy biztosítóra a pénzt és ő majd olyan jól kezeli h nekem a végén egy hatalmas összeg gyűlik össze, hisz a biztosító úgy intézi h neki legyen jó. Az ilyen pénzügyeknél vajon milyen pénzügyi elszámolást intéz, jó lenne a számviteli háttéradatokat figyelni, de ebbe nem lehet betekintése akárkinek, ez már biztosítási matematika. Szóval aki megtakarítani akar, az jól jegyezze meg és tanuljon a netes fórumokból, h a unit-linked az sosem eredményez hozamot, veszteséget termel. Egy életbiztosítás eleve csak nyeli a pénzt, ablakon kidobott pénz, cserébe semmilyen szolgáltatást nem kap az ügyfél.

  • Tomi

    ING is csak nálunk meri ezt csinálni, Hollandiában egy ügyfele nem lenne ilyen mentalitással. Már több mint 20 éve nyomják ezt a szélhámos taktikát és még mindig van akit be tudnak palizni.

  • NxAlex

    Ennyi erővel tőzsdézhetsz is, semmi különbség. Mert ez már spekuláció. Csak nem 1%-ot fizetsz költségként hanem 0,4%-ot.

  • Catinator

    Megérne egy misét az UL életbiztositási értesitők esete. Általában az aktuális érték és a visszavásárlási érték van felsorolva, meg esetleg milyen szerződés és milyen alap(ok).

    Látott valaki olyat ahol a hozam és a költségek is fel vannak tételesen tüntetve? Ettől-eddig az adott alapban lévő tételre ennyi volt a költség, az elért hozam (ami költségtisztitott illetve inflációt beleszámolták-e).

    Vagy ez nem véletlen? Túl macerás lenne kiszámolni és kiküldeni?

  • Tamás

    Most gondolkodom a CIB luxusmárkák tőkevédet zárvégű alapon.
    Az itt leirtakkal ellentétben már 2 éve igen jól hoz.
    Szeretém egy hozzáértő véleményét kikérni, hogy a lejárat előtti utolsó évben érdemes-e vele foglalkozni?
    Segítségeteket előre is köszönöm.