Nagyon gyakran azt látom tanácsadásokon, hogy az emberek a pénzügyeik rendbetételével kapcsolatban a legkézenfekvőbb dologra nem gondolnak: a bevételeik növelésére.
A legtöbben ugyanott dolgoznak évek-évtizedek óta és ugyanazt csinálják, mint öt vagy tíz éve.
Én ezt csak úgy hívom, hogy beleültek a langyos pocsolyába, ami koszos ugyan és büdös, ráadásul sekély is, de legalább langyos és már ismerik.
Ha te ugyanazt csinálod, mint öt éve, akkor nagy valószínűséggel ugyanannyit keresel, mint öt éve.
Miközben elképesztő munkaerő-hiány van az egész országban, nagyon hiányzik az a 500 ezer (egyesek szerint már 600 ezer) ember, aki külföldre vándorolt abból a nagyon szűk négymillióból, aki dolgozott itthon. Most úgy tudsz többet keresni 20-30%-kal, hogy egyszerűen felmondasz és keresel egy új munkahelyet. A régieknek nem emelnek fizetést (a bérgazdálkodás ugye), de újakat már nem tudnak felvenni annyiért. Akkor legyél te is új ember egy új cégnél.
De ennél van egy még jobb út, ami a legtöbb embernek járható: legyél vállalkozó.
Több emberrel beszéltem, akik munkanélküliek voltak és várták a nagy munkalehetőséget, ahol akár 150-200 ezer forintot is lehet keresni. Miközben egy-két diplomájuk van, felsőfokon beszélnek egy vagy két nyelvet.
Volt egy szakfordító-tolmács, nyolc hónapja várta, hogy felvegyék valahová dolgozni.
Egy másik hölgy 10 év külföldi munka után jött haza és munkát keresett 3 nyelv felsőfokú ismeretével úgy, hogy egy multinál volt kiemelt üzletkötő, a legnagyobb cégek felsővezetőivel tárgyalt egész Európában.
Tőle is kérdeztem, hogy miért gondolkodik ennyire alkalmazottként? Ha jobb nem jut eszébe, kezdésnek tartson üzleti nyelvórákat magántanulóknak óránként 3.000 forintért. Ha csak napi 4 órát tart, már többet keres havi 200-nál adózás után. Ha megél Budapesten 14 ezer nyelvtanár, akkor megél 14.001 is. Elég, ha csak az alsó egyharmadánál tud jobban tanítani.
De tarthatna cégeknél is nyelvoktatást, vagy értékesítési oktatást, átadná azt, amit tanult és tanítottak neki a gigamultinál 10 év alatt. Kihasználhatná azt is, hogy a legnagyobb európai cégek felső vezetőit név szerint ismeri.
Úgy alakult, hogy sok gyógypedagógus és gyógytornász is volt nálam az elmúlt hónapokban. Két típusuk volt: az alkalmazott 90-130 ezer forintért, napi 8-12 óra munkával, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol elkérnek 5-6 ezer forintot óránként a szülőktől.
A másik típus saját maga kérte el ezt az 5-6 ezer forintot óránként és napi hat-hét óra munkával keresett 6-700 ezer forintot, ami adók és költségek után is félmillió forint volt.
Az első kategóriát mindig megkérdezem, miért nem kezd el saját maga vállalkozni?
A szakmai tapasztalata megvan, hiszen ő foglalkozik a gyerekekkel. Kibérel egy akármilyen kicsi üzlethelységet egy mellékutcában, berendezi százezer forintért (bordásfal, gördeszka, nagylabda és pár hasonló filléres felszerelés) és már tudja is fogadni a gyerekeket.
Ha csak 20 órát ad havonta, már kitermelte a költségeket. Ezt a heti öt órát kezdésnek munka mellett is el tudja végezni. Aztán ahogy nő az ügyfélkör, majd csökkenti az alkalmazotti munkával töltött idejét.
Legtöbbször csak a bátorság és az elhatározás hiányzik, hogy valaki bele merjen vágni, hogy a saját főnékévé váljon.
Mi kell ahhoz, hogy vállalkozz?
- Pénz. Ezért legyen meg a hathavi vésztartalékod, hogy ki tudj ugorni a rabszolgamunkából. (Ha annyit keresel, hogy tudj hol lakni és legyen mit enned, akkor semmivel nem vagy jobb helyzetben, mint egy ókori rabszolga. Ezeket ő is megkapta.)
Ha van tartalékod, ki bírod várni azt a fél-egy évet, amíg igazán beindul a vállalkozásod.
Azonban vigyázz: az rossz vállalkozás, ami úgy kezdődik, hogy kérjél kölcsön ötmillió forintot. Volt egyszer egy család, pékvállalkozásba kezdtek, mert miért ne sütnének maguknak zsemlét, ha már pékek. Vettek kisteherautót, kemencéket, sütődét meg mindent, ami kell, mindent hitelre. Úgy, hogy még egy darab zsemlét nem adtak el senkinek. Bele is buktak csúnyán, aztán lehetett gondolkodni, hogy fizessék ki a 25 milliós tartozást.
Ne vegyél fel a vállalkozásodra hitelt, csak akkor, ha már szépen fut, de némi hitellel még szebben futna. Soha ne akarj hitelből elindulni, mert ötből négyszer csúnya vége lesz.
A saját pénzedet nyugodtan kockáztasd, maximum lenullázod a megtakarításaidat, de más pénzéből ne költekezz már indulás előtt.
- Bátorság. Legtöbbször ez a legnagyobb gát. Az emberek túl nyuszik kilépni az ismeretlenbe. Egész életükön át. Számold ki, mennyi bevételt kell termelni, hány órát kell tartanod, hány előadást vagy terméket kell eladnod, hogy legalább nullán legyél. Legtöbbször meglepően keveset.
- Ötlet. Annyi butasággal lehet százezreket keresni, hogy el sem hiszed. Most vettem 10 ezer forintért egy rövidke könyvet a facebookon való reklámozásról. Meg tudtam volna azokat az információkat az internetről, ami le van írva a könyvben? Természetesen. Ráment volna két napom és pár tízezer forintom, mire a saját bőrömön kitanultam volna a buktatókat. Megérte a könyv a borsos árát? Egyértelműen igen.
Te tudnál ilyen könyvet írni a marketingről, az excel használatáról, a gyümölcsfák metszéséről, vagy bármiről, amihez te értesz? Igen. A könyved hatékony reklámozását meg tudnád tanulni? Igen.
De ez csak egy példa volt.
Jegyezd meg: nem kell neked valami korszakalkotót kitalálni. Ha megél 1500 grafikai stúdió, 14 ezer nyelvtanár, 20 ezer könyvelőiroda és sok minden más csak Budapesten, akkor meg fog élni eggyel több is. Még egyszer mondom: elég, ha csak alsó 25%-nál jobban csinálod a dolgokat, már biztos meg fogsz élni.
- Tudás. Amit sokan eltévesztenek: attól, hogy jó szakember vagy, még lehetsz csapnivaló vállalkozó. Szakembereket bármikor veszel kilóra, havi 2-300 ezer forintért. Pont úgy, ahogy te is most egy alkalmazott vagy. Meg kell tanulnod azt, amit egy vállalkozónak tudnia kell: marketing, vezetés, ügyfélszerzés, stb. A jó hír az, hogy ezeket meg lehet tanulni könyvből is. Ezen kívül a szakmádban is képezd magad. Minden szakmában az abban tevékenykedők 90%-a legalább csapnivaló szakember. Csak annyit tudnak, amennyi a napi túléléshez kell és nem hajlandóak egy cseppet sem többet megtanulni.
(Nemrég beszéltem egy ügyvéddel, aki azt mondta, még nem volt ideje belenézni az új PTK-ba, ami már két éve érvényben van. Egy szót sem mondtam rá, de azért elakadt a lélegzetem. Nyilván nem volt rá napi szinten szüksége, de hogy ennyire ne érdekelje egy ekkora változás a magyar jogban, azért az sokat elárul arról, mennyire szokta képezni magát.)
- Ügyfél. A legtöbben itt rontják el. Egy hete beszéltem valakivel, aki szerszámokat tervez cégeknek és panaszkodott, hogy most éppen nincs munka. Kérdeztem, miért nem keres akkor? Hány cég van az országban, akinek kell az ő tervezése? Több száz, ha nem több ezer. Mondom, ha százat felhívna közülük, mennyi új munkát kapna? Úgy gondolta, tízet. Mondom, az túl sok, legyen három. Mennyit keresne ezen a három munkán? Nyolcszázezret. Tehát minden telefonon, amit megereszt, akár elzavarták, akár megrendeltek valamit, keresne nyolcezer forintot. Megkérdeztem, ha én fizetnék minden egyes telefonhívásért nyolcezer forintot eredménytől függetlenül, mennyit telefonálna egy nap? Le sem lehetne vakarni a füléről a készüléket. Ha nekem megtenné, magának miért nem?
Fontos! Ne várd a sült galambot, mint a vállalkozók 90%-a, hanem folyamatosan és aktívan keresd a munkát. Egyetlen reklám, szórólap, weboldal nem ér annyit, mint amikor aktívan megkeresed a lehetséges ügyfeleidet, legyenek azok szülők az óvodában, vagy vállalkozások.
Legyél bátor és vágj bele. Inkább indulj el ötször rossz felé, mint egész életedben egy helyben topogjál. Kezdd el munka mellett, aztán amikor már szűken, de megélsz a vállalkozásból, nyergelj át akkor a teljesidős vállalkozásra.
A vállalkozásban egyetlen buktató van: alkalmazottként el tudsz lébecolni egész életedben úgy is, hogy semmit nem teszel le az asztalra. Vállalkozóként az egész napos kávékevergetésből nem fogsz megélni. De ha ráébredsz, hogy képes vagy létrehozni értéket és nem szeretnéd, hogy mindig csak azt csináld, amit mások diktálnak, érdemes elgondolkodnod, hogy bátran kilépj. Lehetnek buktatók, érhetnek kudarcok, valószínűleg sokat kell majd tanulnod, de egy a biztos: ha meg sem próbálsz előrébb jutni. akkor biztos nem fog sikerülni.
Ha pedig egy-két év után kiderül, hogy neked mégsem való, alkalmazottnak még mindig visszamehetsz.
Sok sikert előre is.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
"Meg kell tanulnod azt, amit egy vállalkozónak tudnia kell: marketing, vezetés, ügyfélszerzés, stb. A jó hír az, hogy ezeket meg lehet tanulni könyvből is."
Pontosan. Mint az autóvezetést...
Ez mekkora igazság!
" Minden szakmában az abban tevékenykedők 90%-a legalább csapnivaló szakember. Csak annyit tudnak, amennyi a napi túléléshez kell és nem hajlandóak egy cseppet sem többet megtanulni." Szinte senkit sem érdekel az ügyfelekkel való bánásmód sem.
A cikkhez még annyit, hogy mióta van KATA, átláthatóan legálisan ki lehet venni a pénzt a vállalkozásból és nincs az a veszély, hogy pár év múlva sokat kell fizetni a NAV-nak egy adóhatósági megállapítás miatt.
A vállalkozás egyben életmódváltás is.
@Kiszamolo
jó poszt, de azért azt se felejtsük el, hogy a közoktatás keretében minimum 12 évig alkalmazottnak neveltek olyan emberek akik sohasem voltak kint a nyílt munkaerőpiacon
az egyetemi képzés meg feltette az i-re a pontot (az aztán végképp az alkalmazotti létre készít fel)
ezek után talán nem meglepő az össznépi idegenkedés a vállalkozástól
"Miközben elképesztő munkaerő-hiány van az egész országban,"
ezt kb. akkor fogom elhinni ha a nyugdíj előtt álló emberek is párhónap alatt normális munkát találnak gond nélkül...
Alapvető igazságokat írsz le, bár nem mindennel értek egyet (pl. nem véletlenül külön szakma a marketing vagy a sales, de nyilván nem kell profi szinten művelni).
Egyébként véleményem szerint azért nem váltanak az alkalmazottak, és lesznek vállalkozók, mert ahogyan te is írod, nincs szorgalom, nincs érdeklődés a szakmájuk iránt, nincs megfelelő tudás. Így alkalmazottként elvegetálsz, és megkeresel X forintot, de vállalkozóként már nem tudnád elmaszatolni, hogy kevés, amit tudsz.
Amíg alkalmazottként ez nem feltétlenül mutatkozik meg a fizetéseden, addig vállalkozóként nagyon is.
Szerintem nagyon nagyon veszelyes erre buzditani az embereket. Mindenhonnan ez folyik, ez a felesleges vallalkozas-sikerpropaganda, mintha valaki automatikusan sikeres lenne es stabil eletet tud maganak biztositani, ha elkezd vallalkozni. Hat ez nem igy van a valosagban es foleg nem Magyarorszagon. A HVG-n vagy a napi.hu-n is volt egy felmeres, hogy a legtobb sikeres magyar vallalkozas mogott egy gazdag csalad is allt... Sajnalom, de a semmibol jovo sikeres vallalkozo, aki a 0-bol felepiti magat legalabb akkora mitosz, mint a gondoskodo allam.
Szerintem meg nagyon vesélyes arra buzdítani az embereket, hogy az egész életükben ne érjenek el semmit és éhbérért dolgozzanak.
Az egy veszélyes mitosz, hogy valaki csak akkor lesz valaki, ha a szülei gazdagok. Ez nem csak mitosz, hanem nettó butaság.
Én szándékosan vagyok alkalmazott, pedig a család erőlteti a vállalkozást. De két kisgyerek mellett nekem fontos, hogy ki tudjam venni a táppénzt, el tudjak menni szabira... Szeretem a szakmám, foglalkozom is vele, de a család a fontosabb. Vállalkozó koléganőim még este nyolckor is dolgoznak, és sorra menek gallyra a családjaik. Nekem nem érné meg.
Ha olyan területen vállalkoznál, ahol megoldható, hogy ne add fel az állásodat, akkor próbáld ki magad "munkaidőn túl".
Nyelvtanár, szobafestő, pénzügyi tanácsadó, lakberendező, szakfordító, pincér, stb. kell(het) délután 5 után is és hétvégén is... Sőt! Lehet, hogy az első időben pont ez hoz ügyfelet: aki évek óta dolgozik ezen a területen sokszor nyilván nem fog este / hétvégén dolgozni, itt lehet egy "piaci rész". Te pedig lelkes újoncként pedig van esély kipróbálnia magát az embernek sokkal kevesebb kockázattal...
🙁 bocs, előző hozzászólásom tele nyelvtani hibával / elütéssel
piaci rész = piaci rés
Te pedig = törlendő 🙂
@Kiszamolo
Évek óta szeretnék vállalkozó lenni, sok ötletem is van.
De félek. Amíg ezt a félelmet nem tudom eliminálni, nem vágok bele az ismeretlenbe.
Félek attól, hogy kevés a hat hónap és a hetedik hónapban nem tudok enni adni a családnak.
Teljesen igazad van.
Igen, csak ugye szo mindig csak a sikeres par szazalekos retegrol esik, a NAV-vegrehajtas alatt allo csendes tobbsegrol soha. Szerintem csak az vallalkozzon, aki tenyleg komolyan atgondolta ezt. De nezzuk meg a te nyelvtanaros peldadat (mivel en ezt mar kiprobaltam eloben). Ha vallalkozo nyelvtanar vagy, kapasbol ott kezdodik a dolog, hogy lesz egy teljesen felborult idobeosztasod. Reggel 7:30-kor kezdodo orak a kulonbozo multik kozpontjaiban, utana napkozben semmi, du 4 utan ismet orak amennyit csak akarsz. Egyreszt napkozben mit csinalsz, masreszt kinek kell egy ilyen idorend? Aztan jonnek az oralemondasok, barmilyen jo tanar vagy, a tanulok megbetegszenek es elmennek nyaralni. Vagy csak becsajoznak/bepasiznak, elkoltoznek, barmi elofordulhat. Utana futkoshatsz az uj tanitvanyok utan. Szerintem sokkal esszerubb egy jo munka mellett mondjuk mellekallasnak kialakitani ilyesmit...
@Kiszamolo
+ a gomba módra növekvő szabályozás sem segít sokat ebben a tekintetben
Nar, most kerestünk egy konkrét üzlethelységet egy konkrét gyógytornásznak. A legelső találat 70 ezer forint volt.
De ha attól vagy boldog, hogy kötözködsz, hát akkor csináld.
@peti123 :
A gazdag csalad all mogotte maximum annyibol allja meg a helyet, hogy onnan a gyermek megfelelo mentalitast hozott. En sok olyan csaladot ismerek, akik siman beletehettek volna egy vallalkozasba 2-3 milliot es egy teljes evet ( mert osszejott volna nekik ra a penz), de nem tettek, mert kellett lakasfelujitasra, luxuscikkre, nyaralasra, 2 laposTV-re, cigire, jobb autora ( amire igazabol nem volt szukseg csak jol nez ki ).
Volt aki azt mondta, hogy keves a penzuk, mert evente 1 ev balaton fer csak bele, es tervezik, hogy a hazon meg valamit felujitanai ( ami most is jol nez ki, csak hogy megjobb legyen), es utana elkezdenek a vallalkozasra gyujteni...
Igy nehez lesz.
Es akkor meg nem beszeltem azokrol, akik elobb megveszik a 20-30 millios csaladi hazat majd utana vallalkoznanak... de a penz mar a hazban van, hitellel.
Érdemes elolvasni, hányan egyből azt keresik, miért nem képesek megcsinálni.
Ez a magyar "miért nem" betegsége. Megmagyarázzák maguknak bármiről, miért nem képesek megcsinálni.
Ugyanezen erőfeszítéssel azt is megmagyarázhatnák maguknak, hogyan fog működni.
Elég lehangoló a legtöbb hozzászólás, na.
És akkor mi van, ha kell hozzá még félmillió? Megáll az élet?
Senkinek nem fog sikerülni, de nekem biztos nem fog.
Nem olyan egyszerű.
Tele van buktatóval.
Sikeres embernek születni kell.
Csak a gazdagok lesznek sikeres vállalkozók.
Veszélyes olyat mondani, hogy több van benned, mint havi 120 ezer forint.
Ezek csak újságokban működő mitoszok, a valóságban mindenki belebukik.
Gondoltam, hogy rengeteg negatív hozzászólás lesz, de hogy ennyi...
Ebből látszik, mennyit kellene még erről beszélni.
Munkaerőhiány csak egyes szakmákban és az ország egyes részein van. Tavaly a Balatoni szezonkezdetén sírtak a büfések, éttermesek, hogy nincs dolgozójuk. Mikor valaki megkérdezte őket, hogy mennyit fizetnének kiderült, hogy minimálbér körül, ráadásul napi 10-14 órát várnának el a havi 70-100000 Ft-ért. Na ilyen munkaerőhiány van sok helyen.
Vállalkozni ott lehet, ahol van fizetőképes kereslet. Ha mondjuk egy Nógrád vagy Borsod megyei kistelepülésen akarnál nyelvórákat adni óránként 3000 Ft-ért jó esetben várhatod a tanulni vágyókat, mert még az óránkénti 300 Ft-ot se tudják kifizetni.
Egyébként nagyon sok vállalkozó - főleg építőiparról beszélek - a szakmájához nem igazán értő, azt magas szinten művelni nem tudó ember. Viszonylag olcsón, cserében pocsék minőségben dolgozik. Rosszabb esetben drága és életveszélyes amit művel.
Ildikó, beszélek 700 fős cégek vezetőivel. Betanított munkára nem találnak embert, aki pedig egy kicsit is értelmes volt náluk, már mind kint dolgozik a német anyagyárban. Komplett brigádok mennek ki.
"Meg kell tanulnod azt, amit egy vállalkozónak tudnia kell: marketing, vezetés, ügyfélszerzés, stb. A jó hír az, hogy ezeket meg lehet tanulni könyvből is."
Esetleg tudsz ajánlani párat? Legalább az alapok megismerésére.
Én már 2-3 hónapja tervezgetek a jövőben egy vállalkozást indítani (1-2 éven belül, egyelőre pénzt rakosgatok félre), viszont mondhatni 0-ról kéne ehhez hasonló dolgokkal megismerkednem.
Azt se tudom hol induljak el 🙂
Nagyrészt egyetértek a leírtakkal, viszont óriási hibának érzem a katát. A katázó talán jól jár rövidtávon. Viszont: ezzel szépen felszámolják az eddig sem túl acélos magyar kkv-t, mert ők nem tudnak ilyen kedvezően bért fizetni. Ha pl a nyelviskolákat nézzük: Beletesznek nem kevés pénzt, hogy oktatásra alkalmas körülmények biztosítsanak (ingatlan, bútor, géppark stb). Helyette a katázó nyelvtanárhoz lehet menni a nagymama bútorai közé az előszobába....
Ráadásul ő sem fog tudni vállalkozást építeni, mert ha kinövi a kata keretet, már ő sem fog tudni mást alkalmazni, növekedni (nem éri meg.) Ördögi kör. Ebből x millió gagyizó vállalkozó országa lesz, tele olyan szolgáltatással, akik nem tudnak/akarnak pl komolyabb eszközökbe fektetni. Megoldás egyszerű lenne: minden cég ennyi adót fizessen a dolgozója után! Az már más kérdés, hogy miből tartják majd el az iskolákat, eü-t stb.
@zabalint Vannak olyan dolgok, amikre rásütik, hogy "arra születtni kell"/könyvekből nem lehet megtanulni, stb. Nekem az előadókészségről van tapasztalatom; nem ismerek olyat, aki sokat olvasott a témában, elment pár tréningre, mégsem lett sokkal(!) jobb, mint volt. Olyat viszont rengeteget, aki pocsék előadó volt egész életében (adjunktustól professzorig), de eszébe se jutott, hogy ezt lehetne fejleszteni; ahogy olyat is, aki százszor is elmondja, hogy ebben nem lehet fejlődni, ezért a biztonság kedvéért soha nem is próbálta meg.
Soha nem lesz valaki Steve Jobs a könyvekből, de ha foglalkozik vele, akkor a többi 80-90%-tól sokkal jobb lesz, s ez bőven elég is.
Aki szerint nem, az gondoljon vissza az utolsó 10 powerpoint prezentációra amit látott ; hány cikket kellett volna elolvasni ahhoz, hogy kitűnjön a mezőnyből? Kb. kettőt.
"A legtöbben ugyanott dolgoznak évek-évtizedek óta és ami a nagyobb probléma, hogy ugyanazt csinálják, mint öt vagy tíz éve." vs. "Ötéves lett a blog"
Ez azt jelenti, hogy meg fog szunni a blog? 🙂
@Kiszamolo
+ azt is kihagytad a számításból, hogy a legtöbben - de facto - nem rendelkeznek piacképes ismeretekkel
pl. gondoljunk itt akár a társadalomtudósokra, természettudósokra és en bloc az egyetemet végzettek többségére
egy vízvezeték-szerelő is jobb sansszal indít vállalkozást mint ők...
Pitcairn és akkor mi a megoldás? Belenyugszik és egy nagy senki marad, vagy megszerzi a szükséges ismeretet?
A legtöbb ember meg se probál bármit tenni azért, hogy javítson a sorsán. Csak rinyál, hogy milyen keveset keres.
@kistomi
látom máris kibújt belőled a társadalomtudós:)
@Kiszamolo
"Gondoltam, hogy rengeteg negatív hozzászólás lesz, de hogy ennyi…
Ebből látszik, mennyit kellene még erről beszélni."
a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében minimum 15 év állami oktatással harcolsz...
minimum 15 évig alkalmazottnak nevelték őket...
utána meg alkalmazottak lettek
20-30 év dresszírozás után mit vársz?!
Sajnos a rendszerváltás után sok-sok évvel sem része Magyarországon egy fiatal karrierképének a vállalkozóvá válás. Nagyon sok esetben kényszervállalkozás a vállalkozás, nem pedig tudatosan vállalt életpálya. Szociokulturálisan a magyarokba kódolt akadálya ennek pl. a kudarctól való félelem. A vállalkozásnak márpedig része a kudarc, de a legtöbben ekkor feladják.
Volt kollégámtól hallottam, hogy Amerikában vannak ún. kudarckonferenciák. És több fórum is, ahol meg lehet beszélni a vállalkozói tapasztalatokat, kérdezni lehet a gyakorlottabbaktól.
@janos82
"A gazdag csalad all mogotte maximum annyibol allja meg a helyet, hogy onnan a gyermek megfelelo mentalitast hozott."
írtam erről egy hosszú szöveget, tele példával, de félek, hogy csak kötözködni kezdenének az emberek, úgyhogy csak ennyi a véleményem erről: bullshit, amivel a nemgazdag családok ámítják magukat.
@Kiszamolo
Van egy listám pro és kontra, ahol a kontra rovatban már csak a félelem van, de nem szeretnék gyomorfekélyt kapni.
Nem tudom, hogyan tudnám a félelmemet legalább csökkenteni.
@Kiszamolo
megoldás?
kezdetnek talán a kiinduló helyzetet kéne megérteni:)
Egy: a felszámolt cég nem feltétlen jelent csődbe ment céget.
Kettő: attól, hogy másnak nem megy, neked még mehet. De ha te is belebuksz, akkor legalább megpróbáltad, nem úgy, mint a magyarok zöme.
Hiányzik a cikkből a GONDOLKODÁSMÓD átformálása. Ez olyan ugyanis, mint amikor kövér embereknek egy új fogyókúrát javasol valaki. Belekezd, aztán feladja két hét után, vagy később visszahízik. Ahogy sikeres fogyás is kizárólag életmódváltással valósítható meg, sikeres vállalkozás is csak mély szemléletváltással, más életfelfogással tartható fenn.
A tipikus "majd akkor dolgozok rendesen, ha többet fizetnek" mentalitás egyenesen bukáshoz vezet. Itt előbb bele kell tenni rengeteg sok időt és energiát, aztán eredmény esetleg évekkel később lesz majd, rosszabb esetben soha és ebből is tanulni kell tudni.
Ismerek siránkozó vállalkozót, hogy nincs elég munka, de érdekes módon arról nem beszél, hány ügyfél csalódott nála a kókler munka és a határidők be nem tartása miatt. És nem érti, hogy a másik vállalkozónak honnan van annyi munkája... ilyenkor jön a "neki könnyű, mert" szöveg.
Mint irtam, en csinaltam is a nyelvtanarosdit. Velemenyem szerint oltari baromsag, erre nem lehet egzisztenciat alapozni... 5 evvel ezelott valtottam es azota sokkal, de sokkal jobb. Most fogok hazat venni, hitel nelkul (igaz nem Budapesten, de Pest megyeben), van megtakaritasom is - kivancsi vagyok, a nyelvtanaros majomkodasbol ez mikor jott volna ossze. Es kulfoldre sem kellett koltoznom ehhez.
Peti, ha elolvasod figyelmesen, nem az van odaírva, hogy nyelvtanár legyen. Hanem induljon el onnan.
@Kiszamolo Pont ez az. Az értelmesebbje elment, aki maradt azt minimálbérért akarják foglalkoztatni. Felénk egy betanított munkás jó esetben minimálbért kap. Ahogy ennyiért dolgoznak a szakácsok, cukrászok, kőművesek is. Ők néha maszekolnak fizetéskiegészítésért. Kettő józan életű kőműves volt a környéken, egyik már Németországban nyomja az ipart, a másik megfizethetetlen.
@parizer-jozsi :
Igen, vagyis kb kitermelte a rezsit heti 5 ora munkaval, egyedul. Ha ketten csinaljak, akkor mar profitja is maradt. Nem tartom valoszinunek, hogy 20e ftnal sokkal tobb lenne a rezsije egy havi 20 oraban hasznalt 20 nm-es szobanak.Igaz, akkor oda kell figyelni, hogy ne legyenek atfedesek, de az meg megoldhato szerintem.
Már egy jó ideje terveztem a Bezzegen is ilyen témájú cikket - sokan érdeklődnek ugyanis pl a kisgyerekes nőkből is a téma és lehetőség iránt, de a többség valós tudása vagy a saját tudásáról alkotott képe siralmasnak tűnik.
Magam szándékosan vagyok alkalmazott, rühellem a folyamatos sales munkát (most is van, de nem annyi) és még jobban rühelleném a saját alkalmazottaim feletti bábáskodást és lelkigondozást, mert inkább olyasmikhez értek, amik csapatban jobban működnek (ha muszáj lenne, persze tudom, mit csinálnék "vállalkozóként" egyedül)
Az egyszemélyes kényszervállalkozások gyorsan elérik ám a falat (amennyit személyes melóval tudsz termelni, erősen véges és kockázat is van gyönyörűen), inkább a cégalapítást, cégmenedzsmentet tanítanám, a kis-közepes csapatban való gondolkodást. Abban van fantázia, egy rakás motivált és jól képzett ember csodákra képes.
Szerintem az ötlet és annak megvalósítása a legnehezebb. Ezen belül az ügyfélszerzés, a megfelelő ügyfél. A jó modor hiányzik a leginkább mind az ügyfél kezelésben mind a munkaszerzésben, szerintem. Modern világban a cégek 90% arra megy rá hogy új ügyfeleket szerezzen, a régiekkel úgy bánik mint a ronggyal mert kevés a bevétel belőlük. Anno próbálkoztunk, de a cégek úgy próbáltak gáncsolni ahogy csak bírtak ha 5 ft -al több jutott valakinek azért képesek voltak a jövőt is feláldozni, felrúgni minden megállapodást, mint az ősemberek az elejtett vadat ha megrohanják. Egy halom pénzt vesztettünk aztán nekiálltak fenyegetőzni mikor beszüntettük a céget... A rengeteg időről és minőségi munkáról nem beszélve. Az egyik cég megtartotta azt amiért fizetett és ides tova 12 éve dolgozik azzal amit tőlünk vettek.
Alapvetően én is azt mondom, hogy vállalkozzon a lehető legtöbb ember. De!
A magyar bürokratikus viszonyok elképesztőek és ellene mennek a vállalkozásoknak. Egyrészt nem egyértelműek a követelmények, másrészt százezer helyre kell elmenned infót vadászni és sokszor még akkor is ügyintézőtől függ, hogy milyen (esetleg téves) infóhoz jut a kezdő vállalkozó.
Viszont vállalkozónak lenni nem könnyű, más életforma, ami nem való mindenkinek.
Az angolul tudóknak javaslom ezt a cikket:
inc.com/magazine/201309/jessica-bruder/psychological-price-of-entrepreneurship.html
Azt is aláírom, hogy irgalmatlan munkaerőhiàny van itthon, de a tapasztalataim szerint az emberek nem akarnak dolgozni. Több cégtulajdonos ismerősnek is ugyanez a tapasztalata iparágtól függetlenül ( szoftvertől a betanított gyártósori munkásig).
"Meg kell tanulnod azt, amit egy vállalkozónak tudnia kell: marketing, vezetés, ügyfélszerzés, stb. A jó hír az, hogy ezeket meg lehet tanulni könyvből is."
Erdekelnenek ilyen konyvek, hol lehet ilyeneket talalni?
Pont ez volt a gondom mikor en gondoltam erre, hogy hirtelen szembetalaltam magam azzal, hogy hiaba ertek ahhoz amit csinalok, ahhoz mar nem ertek, hogy ugyfeleket talaljak, vevot talaljak, az o igenyet felmerjem, stb... ezt ugye eddig mind a fonok(ok) csinaltak, nekem meg megmondtak mit kell csinalni.
Be is jegyeztem egy kis egyenivallalkozast hogy na majd en jol csinalok honlapokat. Nem talaltam egy fia embert se akinek csinalhatnam, viszont a francia nav megb*szott 150 euro adora mivel cegem van... Na meg is szuntettem rogton.
Es meg szerencses vagyok hogy ennyivel mint tanulopenz megusztam, vannak akik felmondanak meg hitelbe verik magukat.
Más: kéne vállalkozásbarátabb környezet, ahol nem azt kockáztatod, hogy 5 évig fel se állsz a padlóról (konkrétan mész a híd alá), ha egyetlen ügyfeled csőbe húzott vagy hirtelen bejön valami válság, esetleg elmérted az üzleti ötleted. A német gyárak tele vannak kisközepes építőipari vállalkozást elbukó magyarokkal, akik itthon fel se bírtak állni 2009-2010 után.
A másik a tisztességesség - amikor a versenytársaid mocsok módszerekkel nyernek (mert a piac nem akarja megfizetni a minőséget vagy a "fehér" üzletmenetet), akkor nehéz nyugodtan aludni a gagyi, a feketén foglalkoztatott segéd meg a lejárt alapanyagok miatt. Már pedig ma sok "sikeres vállalkozó" sikere ilyen piszkos trükkökön is múlik - messze nem mind, de sok szektor fertőzött ezzel erősen. A hm, elvárt korrupció a másik, megszokni hogy az ügyfeled alkalmazottját hát bizony, kenni kell a sikerhez.
@handalamandala :
Es miert nem kezded el masodallasban csinalni valamelyiket.
Van olyan otleted, ami felmillio forintbol elindithato? Heti 4-5 oraban?
Melyik reszetol felsz? Ird le, aztan kitargyaljuk, hatha el tudjuk oszlatni a felelmeidet:)
Amugy en is sokaig feltem, mi is most kezdunk el vallalkozni, mar most latszik, hogy nem olyan sima mint ahogy az elejen gondoltuk, de azt gyanitom, hogy meg fogja erni.
Én ahányszor megpróbáltam vállalkozóként megélni, mindig adósságaim lettek. Aztán a sokadik adósság kifizetése után beletörődtem, hogy jobb vagyok alkalmazottnak, és azóta megtakarítással rendelkezem.
A cég, ahol dolgozom, ott pár éve nagy hanggal elküldtek pár kollégát, hogy van helyette 100 másik, de mostanra eljutott oda a cég, hogy nem talál szakembereket, már hónapok óta munkaerő hiány van. Az utóbbi hónapokban jelentkezők munkához való állása, önállósága egy nagy nulla. Tényleg elfogytak a dolgozni tudó emberek, amiről tehet a vezetők hozzá állása is, hogy hát van másik. De nincs.
@ildiko "Felénk egy betanított munkás jó esetben minimálbért kap. Ahogy ennyiért dolgoznak a szakácsok, cukrászok, kőművesek is. Ők néha maszekolnak fizetéskiegészítésért. Kettő józan életű kőműves volt a környéken, egyik már Németországban nyomja az ipart, a másik megfizethetetlen."
pontosan ez a gond a maradék 10-20-100 kőműves miért dolgozik valakinek minimálbérért, amikor ő lehetne a másik megfizethetetlen...
@handalamandala ha csak a félelem a gond, akkor talán kezd el munka mellett, ne azonnal helyette.
Kemény lesz és sokat kell dolgozni eleinte? Igen.
Cserébe kiderül, hogy meg bírsz-e élni belőle és akkor mondhatsz fel a munkahelyen, amikor már nincs mitől félni. Ha meg úgy látod, hogy nem jött be, akkor maradhatsz alkalmazott.
Szerintem ez egy szuper írás! Én azt szeretem a Kiszámoló-ban, hogy úgy tud lelkesíteni, hogy közben a realitás talaján tudok maradni miközben átgondolom a lehetőségeimet.
Az én szüleim és tanáraim nem láttak el ilyen ésszerű és előrevivő tanácsokkal, meglátásokkal.
Én örülök, hogy ilyen írásokat olvashatok!
@Kiszamolo Az keres keveset és rinyál, aki nem szereti, amit csinál. Ha olyan dologért kell felkelned minden hétköznap, amit utálsz, akkor a világ minden pénze sem elég, hogy ezt megfizessék. Ebből aztán csinálhatsz vállalkozást, csak rontasz a helyzeten. Neked sem tudtak eleget fizetni, hogy rossz termékeket tukmálj rá emberekre, de a kiszamolo.hu sem működne, ha utálnád minden reggel átböngészni a hírportálokat cikk alapanyag után, vagy a tanácsadásod sem működne, ha nem lennél tisztában az aktuális trendekkel.
A sikeres vállalkozáshoz nálam csak az hiányzik, hogy találjak valamit, amit örömmel végzek, amit akkor is csinálnék, ha hirtelen egy végtelenített bankszámlát kapnék. Na egy ilyen dologból lehet aztán sikeres vállalkozást építeni. Addig a langyos pocsolya nem is tűnik olyan rossz lehetőségnek, mert sok szabadidőt biztosít az önismereti fejlődésre.
Alkalmazottként több, mint nettó 600-at keresek, van szabadságom, táppénzem, napi fix 8 órás munkaidőm. Elég sok vállalkozást látok a területemen, de a nettó árbevételük alapján saccolva nem kapnak többet, mint én. 1 vagy 2 példa van, aki többre vitte, de vagy haveri alapon, nem szaktudás alapján jutott oda, vagy nagy kapcsolati hálóval rendelkezik (nekem nincs), vagy élete a munkája, és éjjel-nappal annak él (családja nincs). Ja, és ezek a sikeres emberek is dolgoznak napi szinten...
Nem látom a kiugrási lehetőséget (emiatt nem is leszek milliárdos).
Tamás, nem is arról szól a cikk, hogy mondj fel, ha vezérigazgató vagy és 3.5 milliót keresel havonta.
Jó írás. Tényleg tipikus, hogy sokan a "miért nem működik" mantrát tolják, de jó látni a pozitívan gondolkodóakat.
Igenis munkarőhiány van az országban, csak ez éppen a minőségi munkarőre vonatkozik. A mobilitás is sokat segítene, csak ennek nincs elég hagyománya nalunk.
Aki jól keres alkalmazottként (pl. TamasB írta), és azzal elégedett, akkor nincs szükség vállalkozni, hisz kényelmesebb életvitelt adhat az alkalmazotti lét (ha valaki szereti, amit csinál és biztos a munkahely vagy a szaktudás).
Aki viszont jó szakember a területén, de tele van a t#ke a főnökeivel és érzese szerint nincs megfizetve, az tényleg megcsinálhatja a szerencséjét vállalkozóként. Pont a sok kókler miatt lesz rá igény a piacon.
@handalamandala : erre vannak a munkaido mellett elkezdheto magan, egyenivallalkozas-tipusok (amivel en is probalkoztam), megtartod a foallasod, es csak akkor valtasz ha a fo jovedelemforrasod mar a vallalkozas.
Nekem olcso volt a kudarc, az allasom stb ugyanugy megvan, csak arra jottem ra, hogy nem tudom honnan szedjek vevot.
Meg hogy hogy adjam el magam professzionalisan. Mert a fonoknek mondhatom hogy "most hallom eloszor, utananezek, s par nap mulva tudom hogy kell megcsinalni", de az ugyfel fele ez nem megy 🙂
Egyébként hosszabb távon (3-5 év múlva) mindenképp szeretnék olyan életformára váltani (és teszek is érte) amiben nincs ennyi kötött irodában ücsörgés (produktívan vagy anélkül), jobban visszakapom a saját időmet, nem pazarolom hülyeségre (pl munkába járás napi majd 2 órájáraminden nap), de megélhetést nyújt, és nem kell rettegnem, hogy elbukom az egészet (vagy legalábbis kőkeményen a tartalékhoz nyúlni) ,ha mondjuk merészelek egy hétig beteg lenni, és nem csak a puszta létfenntartást nyújtja napi sok munka (közte sok-sok számomra terhes sales tevékenységgel - én hívásonként nyolcezerért se vállalnék cold callingot...), tehát szeretem csinálni, jövedelmet is ad és erkölcsileg is vállalható. Ez a célom, tény. Hogy ez pont vállalkozással vagy mással elérhető, azon még pörgök egyelőre.
@Kiszamolo
Azon gondolkozom, látva a negatív kommenteket, hogy az alapfeltevéseddel van egy kis hiba.
Ha valaki 5-10-15 év alkalmazotti munka után ugyanabban a fizetési kategóriában mozog, ott lesz a baj. Hisz ezek szerint 1) nincs benne akarat a továbblépésre, 2) lusta, inkább ellötyög, elvan, 3) az önbizalma a béka segge alatt, nem hiszi, hogy ki tud törni 4) abszolút kockázatkerülő, 5) nem igazán érdekli semmi, 6) túlélni és a radar alatt maradni akar a melóhelyén. 7) stb...
Fenti tulajdonságok közül elég csak egy, és már inkább ne akarjon vállalkozni. Ha több, akkor főleg ne. Hisz jön a kudarc, aztán a "megmondtam előre" hozzáállás.
Vállalkozó az legyen, aki motivált, el akar érni valamit, jó munkát akar letenni és hisz a sikerében. Ehhez pont nem kell gazdagnak lenni, ahogy te is és mások is írták már. Kompetensnek kell lenni, és persze megnézni, hol van a piac.
Családfő, nincs igazad. Én rengeteg értelmes és értékes emberrel találkozok, akik ugyanott vannak már 10 éve.
Csak egy kis bátorítás kell nekik, hogy továbblépjenek. Akár másik cégnél, akár vállalkozóként.
Persze aki egész nap csak lóg a munkahelyén, az tényleg éhen fog halni vállalkozóként.
Viszont tény: a "csináld egy darabig mellékállásként" dolgot megpróbáltam, és kiderült, fizikailag nem bírom már csinálni, volt aki szemében megbízhatatlannak tűnhettem, mert az egyéb kötelezettségek mellett bizony megcsúsztam keményen, önkéntes és fizetős melókkal is, utóbbiak egy részéről kiderült, az elérhető jövedelem sincs arányban a tisztességgel befektetett munkával. Most olyanok a körülményeim, hogy nem vállalok ilyesmiket, túl sok kiszámíthatatlan tényező a magánéletben (családtagok betegsége, ilyesmi), másrészt szeretnék viszonylag egészségben életben maradni, hogy felneveljem a kölyköket - ebbe napi rendszeres 14-16 óra munka (pluszháztartás) már nem fér. Meg amit így csinálok....az már sajnos olyan is, elmúltam már ugye 30 régen.