Néhány évvel a törvény létrehozása után a NAV is eldöntötte, hogy szerinte mitől lesz egy külföldi számla TBSZ számla.
Én is és mások is leveleztek a NAV-val, talán ezt megunva végre írásba adta, mi is a véleménye a kérdésről. Eddigi levelezésünk utolsó felvonása és a felmerült kérdések:
Röviden ami csak most derült ki egyértelműen: az kevés, ha TBSZ-neki tekintjük az adott számlát, vagy úgy használjuk. Idézem a NAV állásfoglalását: "Ez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a tbsz feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat önként betartva tbsz-nek tekint egy számlát."
Gyakorlatilag soha nem lesz TBSZ-szé egyetlen külföldi számla sem, kivéve ha a külföldi szolgáltató egy hamisítatlan magyar TBSZ számlát hoz létre csak a mi kedvünkért. Minden más esetben nem tekinthető TBSZ-nek egyetlen számla sem.
Ennél bővebben a NAV weboldalán található információ
Egy újabb kérdés megoldódott.
Köszönjük a linket és a cikket. Akkor ez eldőlt.
Vajon aki tavaly nyitott és bejelentett náluk ilyen számlát még az első megengedőbb állásfoglalás alapján, az most mit csináljon?
A: Járjon el követkve az akkor aktuális állásfoglalást és várja ki az 5 évet?
B: Törje fel a nem is létező külföldi TBSZ-t és fizesse ki a 2019-es adókat, csak azért mert egy később hibásnak bizonyult NAV állásfoglalására alapozva külföldön nyitott számlát a számtalan hazai lehetőség helyett
C: Válasszon lakóhelyéül inkább egy harmadik országot ahol az adóhatóság képes arra hogy 3 évnél rövidebb idő alatt értelmezzen egy sokakat érintő Adózási törvényt
Na végre, csak sikerült leírni.
Már csak meg kéne győzni egy értelmes szolgáltatót hogy alakítsa ki a rendszert, és legyen HUF-os beutalási lehetőség.
Látok rá némi keresletet ...
Off, de jó hír:
A Miklós által anno kielemzett FREN ügyében:
index.hu/gazdasag/2020/02/18/piramisjatek_vademeles/amp
Köszönjük az extra infót és jó, hogy a NAV feltette a honlapjára!
Szerintem előbb-utóbb valamelyik külföldi szolgáltató meg fogja csinálni.
vg.hu/penzugy/tozsde/szinte-lehetetlen-kulfoldon-tbsz-t-nyitni-2-2046285/
@gertitorpee
"Vajon aki tavaly nyitott és bejelentett náluk ilyen számlát még az első megengedőbb állásfoglalás alapján, az most mit csináljon?"
Szerintem soha nem volt megengedőbb NAV állásfoglalás.
A NAV eddigi válaszaiban idézte az SZJA törvényt és nem adott rá további értelmezést:
És befogadta a bejelentéseket, anélkül, hogy elbírálta volna. Ami valóban messze van a fair tájékoztatástól, de azt soha nem mondták, hogy ez így rendben van.
Mit lehet most tenni?
Szerintem egyetlen kiút van. Meg kell kérdezni a NAV-tól, hogy vissza lehet-e vonni a TBSZ bejelentést. És utána évente leadózni a nyereséget. Az esetleges 2018-as évet bevallásmódosítással.
A bejelentés törlése fontos, mert amíg a NAV nem vizsgálja felül a számla státuszát, addig nem lehet normál számlaként adózni és pl. összevonni az egyéb befektetésből származó jövedelmekkel.
De a fontos az, hogy egyikőnk sem illetékes ebben, a NAV válasza alapján kell döntenie mindenkinek.
Örülhetünk, az illiberális áljogállamban kaptunk egy kis segítséget, hogy legyen-e rajtunk sapka vagy ne.
Én hagyom a fenébe tbsz-t, és inkább beiratkozom egy gázszerelő tanfolyamra, azzal lehet nagyot szakítani.
A penzugyi fitneszes Peter is irt-vlogolt rola nemreg:
penzugyifitnesz.hu/mar-ne-akarj-kulfoldon-tbsz-szamlat-nyitni/
Remélem EU egyszer elkaszálja a Magyar Államnak ezt a hozzáállását.
Még szerencse, hogy nem foglalkoztam a TBSZ-esítéssel eddig...
Amúgy az a nyereségből levonandó 15% nem is olyan vészes, ha belegondoltok (van itt még rajtam kívül, aki fizetett 40% körüli szja-t?), ráadásul ha van bukó év (úgyis lesz), akkor a veszteséggel szembeállítható 2 évig a későbbi nyereség.
És külön előny, hogy bármikor utalsz ki-be, nem köti a kezedet semmi, ha kell pénz, onnan veszed ki.
Kell magyar szolgáltató(k)nál TBSZ meg kell külföldinél normál számla. És kis kreativitással akár még generálhatsz is némi virtuális veszteséget a külföldi számlán, sovány vigaszként - ha ellened megy egy pozíció, de tartod (mert mondjuk egy indexről van szó), átkötheted TBSZ-re, hogy majd ott támadjon fel, ha akar.
Amerikai tőzsde egekben, ha nekem pl. lenne sok US ETF-em magyar TBSZ-en most, akkor lehet, h eladnám a TBSZ-en a nagy nyerő egy részét és esetleg visszavenném normál számlán...
@headset Érdekes amit írsz, bennem ez fel sem merült volna. Mármint hogy a bejelentett külföldi Tbszt előbb vissza kell vonatni, mielőtt ellenorzözz tőkepiaci ügyletként leadóznám, -ha már egyszer kiderült, hogy valójában a befogadás ellenére mégsem tbsz. Szval köszi, de mi alapján bondolod,mhogy ez a visszavonási procedura elengedhetetlenül szükséges? Merthogy akkor majus 20-ig ezt le kéne zongorázni.
Sziasztok!
Tavaly nyitottam külföldi "TBSZ" számlát, rápakoltam a kívánt összeget, vettem ETF-eket, meg mindent, mi szem-szájnak ingere. Ha nem nyúlok hozzá 5 évig, reménykedve, hogy addig valahogy csak lesz belőle tényleges TBSZ, akkor amíg nem adok el semmit, nem kell adóznom semmit, ugye? Tudom rebalansz szempontból nem az igazi, de így legalább később hal meg a remény...
Köszönjük az utánajárást! Valahogy sejtettem h ez lesz a vége. :/
@panasonic
"Érdekes amit írsz, bennem ez fel sem merült volna. Mármint hogy a bejelentett külföldi Tbszt előbb vissza kell vonatni, mielőtt ellenorzözz tőkepiaci ügyletként leadóznám, -ha már egyszer kiderült, hogy valójában a befogadás ellenére mégsem tbsz."
Ez a NAV számára nem derült ki. A bejelentéskor nem kellett beadni a szerződést és ha valaki mégis beadta, azt a NAV nem vizsgálta meg. Nem tudhatja, hogy -valamilyen csoda folytán- nincs-e benne, hogy a szolgáltató is kötelezi magát a magyar SZJA törvény 67/B paragrafusának betartására.
Ezért a NAV-nál az a számla TBSZ-ként van nyilvántartva és aszerint kell adózni utána.
Az első adóvizsgálatig. 🙁
Nem tartom valószinűnek, hogy lesz egy olyan külföldi szolgáltató, aki ezt a magyar ügyfelek kedvéért meg fogja lépni. Annyira nem vagyunk számottevőek a globális piacon sem méret, sem tőkeerő szempontjából. Akkor lehetne némi esély, ha más nagyobb ország is használná a TBSZ számlákat vagy valami hasonló konstrukciót.
naa, szerintem sokan vagyunk itt, akik még élvezhették a ~40%-os szja-t. A régi szép idők...
@gabor En sem tudom, hogy meg fogjak-e lepni, de Peter masokkal egyutt probalkozik a kulfoldi brokereknel. A telegram csoportjaban volt errol szo boven.
@headset
"a NAV nem vizsgálta meg. Nem tudhatja, hogy -valamilyen csoda folytán- nincs-e benne, hogy a szolgáltató is kötelezi magát a magyar SZJA törvény 67/B paragrafusának betartására."
Ez igaz lenne, ha lennének szolgáltatók, amik megfelelnek, és lennének, amik nem. De mivel egy sincs ilyen, tehát nulla darab van, nem olyan nehéz kigondolni, hogy most az a szolgáltató megfelel-e vagy sem.
@gabor
Biztos oka volt, hogy ezt a kiskaput kinyitották. Minden bizonnyal van olyan svájci privát bank, akivel előre le volt papírozva a deal, csupán az a baj, hogy ide a kontaktot valószínűleg csak a belső "nemzeti" kör kapta meg.
@naa : "(van itt még rajtam kívül, aki fizetett 40% körüli szja-t?)"
Egész biztosan. Irreálisan alacsonyan volt a legfelső adósáv határa. Ha jól emlékszem, már egy éppen csak átlagos fizetéssel is a legmagasabb százalékot vonták az embertől.
Vagy a kérdésed arra vonatkozott, hogy ennyire öregek vagyunk már?! Hát nem. 😉
Valaki esetleg intézett kérdést a NAV-hoz, hogy egy több éve nyitott, eddig elfogadott TBSZ-szel adózásilag mi a fenét kell tenni?
Önkéntes bevallás módosítás több évre visszamenőleg, mert ők most méltóztattak kitalálni mi legyen és az más, mint eddig?
Szamomra furcsa lenne, ha egy barmilyen orszagban levo banknak ne erne meg egy behatarolhato mennyisegu es fokuszu magyar jogszabalyhoz passzintani egy szamlacsomagot. Vagy nem pusztan egy eves bejelentesi kotelezettsegrol beszelunk adott adatokbol, adott formaban, magyar nyelven, a NAV reszere elkuldve egy ugyfelszamla kapcsan? Ha nem, akkor persze nem feltetlenul.
@Bubiv
Hát ebben nagyon kell reménykedni.
Mert az SZJA törvénynek a szerződéskötés időpontjáig visszamenő hatállyal kellene enyhülni.
Ugyanakkor a pénzügyminisztérium, akinek a változtatást ki kellene dolgoznia, láthatóan túl szigorú állaspontot vett fel a NAV-al közösen kidolgozott értelmezésben.
Pl. a törvény szerint:
a magánszemély "rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható."
Az állásfoglalás szerint:
"Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak: ... az ügyletekről kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható"
Ezek szerint a "megállapítható"-ba nem fér bele a számolás, csak a számadat betű szerinti kiolvasása?
Apróság, de nekem ebből nem úgy tűnik, hogy jelenleg bármit is enyhíteni akarnának. 🙂
@Tonhal
"Ez igaz lenne, ha lennének szolgáltatók, amik megfelelnek, és lennének, amik nem. De mivel egy sincs ilyen, tehát nulla darab van, ..."
És ezt honnan tudod? A világban ezrével vannak értékpapírkezelők és elvileg bármelyik köthet egyedi szerződést, amibe beleírja, amit kell. Nem mondom, hogy van ilyen, de ez nem zárható ki.
És a NAV nem találgat. Amit az ügyfélnek kell igazolni, azt az adóvizsgálat keretében bekéri és elbírálja. És addig azt mondja, hogy az ügyfél felelőssége, hogy mit jelentett be, a vizsgálatig neki ezzel nincs dolga.
Így működik az önbevallás.
@Szkeptikus
"Biztos oka volt, hogy ezt a kiskaput kinyitották. Minden bizonnyal van olyan svájci privát bank, akivel előre le volt papírozva a deal, csupán az a baj, hogy ide a kontaktot valószínűleg csak a belső “nemzeti” kör kapta meg."
Ez eléggé "chemtrail conspiracy" jellegű feltételezés.
Mennyit kellene vesződni és összebeszélni, hogy egy "olcsó" svájci bankban legyen a bennfentesek TBSZ-e a Random Capital helyett!
Vagy hogy spóroljanak némi jutalékot. Ebben nincs üzlet.
Szerintem egy lehetséges magyarázat ennél egyszerűbb: A versenysemlegesség miatt az EU-s számlakezelőket nem szabad egy szolgáltatásból kizárni. De lehet olyan dolgokat előírni, amivel azok nem akarnak vesződni. És a TBSZ-ek itt maradnak a lobbizásban erős magyar bankoknál.
@btm
"Ha jól emlékszem, már egy éppen csak átlagos fizetéssel is a legmagasabb százalékot vonták az embertől."
Azért ne nyomjuk fullba a kretént, a 40% adó a jövedelemnek csak a legmagasabb sávhatárt meghaladó részére vonatkozott 😀 Persze nem mindenki értette a működését, sokat röhögtem azokon, akik szívták a fogukat, ha meghaladták a határt, "jáj most negyven százalékot vonnak a rohadékok az egészre", ja, arra a száz forintra, amivel meghaladtad 🙂
Nem értek egyet azokkal akik azt állítják hogy a 15% a hozamból az nem számít, szerintem az rengeteg.
A szándék a kormányzat részéről egyértelmű: tartsd itthoni brókereknél a pénzed ha kell az adómentesség. Csak azért lett a törvénybe beleírva, hogy viheted külföldre is mert az uniós jog megköveteli, de olyan feltételek mellett aminek aztán senki, semmilyen szervezet nem tud (akar) megfelelni.
@masikistvan persze, nem kevés az összesített nyereség (mínusz költségek) 15%-a, de lehetne rosszabb is...
Ne legyünk telhetetlenek, szerintem még mindig jobb örülni a nyereségnek és vígan leadózni, mint szívni a fogunkat, hogy mennyit buktunk (de azt adómentesen 🙂
És:
- Ha külföldön olcsóbb a kereskedési jutalék, akkor azon összesen elég sokat lehet spórolni. Pl. ha nem 6-10 dollár, hanem 1 dollár a tranzakciós díj, akkor aki elég sokat köt, ott szép összegeket lehet megspórolni a magyar szolgáltatóhoz képest. Bár a Random pl. elég olcsó, de ha van 10% profitod egy évben, annak a 15%-a 1.5% - ez 5 db 0.3%-os tranzakciós díjból is összejön a tőkére nézve...
- Csak a realizált nyereség után kell adózni. Ha tartod mint Warren Buffet, az után nem.
- A prémium, plusz, stb. kötvényeket persze tartsuk itthon TBSZ-en, meg a hosszabb távon portfólióban passzívan tartott ETF-eket / papírokat is
@dani2 : "a 40% adó a jövedelemnek csak a legmagasabb sávhatárt meghaladó részére vonatkozott"
Igen. Így volt. Köszönöm a pontosítást. Valahogy úgy kellett volna fogalmaznom inkább, hogy "egy éppen csak átlagos bruttó fizetéssel is elérte a legmagasabb adókulcsot a munkavállaló".
Nekem egyébként nem is a kulcs mértékével, hanem a sávhatár alacsony szintjével volt a bajom.
@headset Az EU szabályozásnak megfeleltetés jogos érv, mégsem elégít ki, maradok a Nagy Nemzeti Összeesküvés elméleténél. 🙂 Hisz, vajon mi akadályozza meg a hazai bankokat, pl a neres Otp-t, vagy a multi Erstét, Rafit és még sorolhatnám, hogy a külföldi anya/leány vállalatuknál készítsenek egy extra szerződést, amivel kielégítik a NAV feltételeit? Nem az én kedvemért, de a náluk százmilliárdokat parkoltató privát banki ügyfeleik kedvéért? Vajon pár óra iratszerkesztéssel töltött munkával nem kerülne az a hazai bank komoly versenyelőnybe, aki a privát ügyfleeknek ezt fel tudná ajánlani? Mégsem történt az elmúlt pár évben semmi. Nyilván orrukra van koppintva, hogy nem kéne. Viszont ha már van ilyen lehetőség, és Te lennél a NER nem diktálnád tollba az igazolást a dollármilliárdokkal kibélelt svájci privátbankodnak , amivel genszterváltás esetén sem jársz úgy mint Al Capone... 😉
OFF
Nőttek a PMÁK kamatok és nőtt a visszavásárlási százalék egyes állampapíroknál.
Felhívtam a NAV 1819 tudakozó számát és rákérdeztem, hogy ha több éve fut külföldi szolgáltatónál TBSZ-ként kezelt számlám, azt előírásoknak megfelelően anno lejelentettem, akkor most mi a teendőm?
Azt mondta a hölgy, hogy ha van olyan igazolásom, amiből látszik, hogy a számla megfelel a TBSZ feltételeinek (nincs befizetés, kifizetés), akkor ez megfelelő. 67/B paragrafus 8.bek. említették, kisebb belső konzultáció után.
A telefonomon meg van hangrögzítés. 🙂
Lehet hogy más is rákérdezhetne.
Azt nem tudom még az IB-től hogyan gyártok ilyen doksit, de gyanítom a rendszerből valahogy le lehet húzni ilyen kimutatást.
@naa Mindennel egyetértek, nekem csak long etf k vanak
Egy kis közvéleménykutatás:
Szerintetek a Kisbankarnak adott tájékoztatás (2020-02-20 at 13:37) kiállja majd egy adóvizsgálat próbáját? El fogják fogadni, hogy a TBSZ-e rendben van és nem kell adót fizetnie a nyereség után?
[kicsit off]
Revolut trading után hogyan kell adózni?
Nyilván kell, de kétlem, hogy a NAV valamikor is felvenné ilyen ügyben a kapcsolatot a Revolut-al. És a Revolut ügyfélszolgálati tapasztalatai alapján kétlem, hogy a Revolut nagyon együttműködő lenne.
Valakinek van tapasztalata esetleg?
krisz: Revolut. Revolut-tal. Szóban sem így elharapva mondod. Bocs az offtopicért, de nagyon terjed ez a hülyeség.
[off] Ha részvényeket vennék, és mondjuk 20% esély van rá, hogy 3-5 évnél tovább tartom, akkor is érdemes TBSZ-re tenni ugye?
Jól gondolom, hogy max a TBSZ előnyét veszítem el a korai feltöréssel... de akkor is ugyanúgy járok mintha sima értékpapír számlára vettem volna a részvényeket, nem rosszabul?
Tehát a TBSZ-el csak nyerhetek sima értékpapír számlával szemben, veszíteni nem tudok? Szóval gyakorlatilag minden részvényt érdemes csak TBSZ számlára venni?
@ordo : Röviden: igen.
Ha pedig egy kicsit tovább akarod cifrázni (nagyon leegyszerűsítve még mindig), akkor elosztod a befektetésre szánt pénzt öt felé, és öt éven át minden évben nyitsz egy TBSZ számlát. Így azok majd évente fognak lejárni, elég jól tervezhetővé téve a dolgot. Vagyis nehezen kerülsz olyan helyzetbe, hogy fel kelljen törni idő előtt.
@Ordo
"Tehát a TBSZ-el csak nyerhetek sima értékpapír számlával szemben, veszíteni nem tudok?"
Szinte mindig így lesz. Nincs büntetés a feltöréskor, csak adózni kell a netto nyereség után. Az adót csak a következő év május 20-ig kell befizetni.
Az egyetlen kedvezőtlen eset, amit hirtelen ki tudok találni, az az, amikor a TBSZ-en levő részvények összege veszteséges. Azt nem tudod szembeállítani a TBSZ-en kívül elért nyereséggel.
És néhol van egy kis plussz számlavezetési díj.
@Ordo
Meg persze nem tudsz alacsonyabb díjú külföldi számlavezetőt választani a TBSZ-nek, ahogy a cikkből is kiderül.
Köszi a válaszokat!
@tumpara "Revolut-tal. Szóban sem így elharapva mondod"
Ez valóban jobb, de legyünk pontosak, hogy ne harapóddzon (ez is de jó szó) tovább a rossz írásmód: Revoluttal.
helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#F7_2
"215.Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez, például: cowboynak, fairül, shillingért, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok..."
Vagyis Revoluttal, de Curve-vel, mert ott néma hang van a végén...
Ami jobban harapódzik, az pl. a "játsza", "játszuk" a játssza, játsszuk, játsszák helyett (79. pont) - olyan sincs, hogy "játszák" - vagy egyenlőre (egyenlő részekre) az egyelőre (még) helyett, stb. De tök jó, hogy az MTA honlapján fent van a szabályzat, sőt a google is megmondja...
Köszönjük a linket és a cikket. Akkor ez eldőlt.
Vajon aki tavaly nyitott és bejelentett náluk ilyen számlát még az első megengedőbb állásfoglalás alapján, az most mit csináljon?
A: Járjon el követkve az akkor aktuális állásfoglalást és várja ki az 5 évet?
B: Törje fel a nem is létező külföldi TBSZ-t és fizesse ki a 2019-es adókat, csak azért mert egy később hibásnak bizonyult NAV állásfoglalására alapozva külföldön nyitott számlát a számtalan hazai lehetőség helyett
C: Válasszon lakóhelyéül inkább egy harmadik országot ahol az adóhatóság képes arra hogy 3 évnél rövidebb idő alatt értelmezzen egy sokakat érintő Adózási törvényt
De a fontos az, hogy egyikőnk sem illetékes ebben, a NAV válasza alapján kell döntenie mindenkinek.
Na végre, csak sikerült leírni.
Már csak meg kéne győzni egy értelmes szolgáltatót hogy alakítsa ki a rendszert, és legyen HUF-os beutalási lehetőség.
Látok rá némi keresletet ...
Off, de jó hír:
A Miklós által anno kielemzett FREN ügyében:
index.hu/gazdasag/2020/02/18/piramisjatek_vademeles/amp
Szerintem előbb-utóbb valamelyik külföldi szolgáltató meg fogja csinálni.
vg.hu/penzugy/tozsde/szinte-lehetetlen-kulfoldon-tbsz-t-nyitni-2-2046285/
@gertitorpee
"Vajon aki tavaly nyitott és bejelentett náluk ilyen számlát még az első megengedőbb állásfoglalás alapján, az most mit csináljon?"
Szerintem soha nem volt megengedőbb NAV állásfoglalás.
A NAV eddigi válaszaiban idézte az SZJA törvényt és nem adott rá további értelmezést:
És befogadta a bejelentéseket, anélkül, hogy elbírálta volna. Ami valóban messze van a fair tájékoztatástól, de azt soha nem mondták, hogy ez így rendben van.
Mit lehet most tenni?
Szerintem egyetlen kiút van. Meg kell kérdezni a NAV-tól, hogy vissza lehet-e vonni a TBSZ bejelentést. És utána évente leadózni a nyereséget. Az esetleges 2018-as évet bevallásmódosítással.
A bejelentés törlése fontos, mert amíg a NAV nem vizsgálja felül a számla státuszát, addig nem lehet normál számlaként adózni és pl. összevonni az egyéb befektetésből származó jövedelmekkel.
@headset Érdekes amit írsz, bennem ez fel sem merült volna. Mármint hogy a bejelentett külföldi Tbszt előbb vissza kell vonatni, mielőtt ellenorzözz tőkepiaci ügyletként leadóznám, -ha már egyszer kiderült, hogy valójában a befogadás ellenére mégsem tbsz. Szval köszi, de mi alapján bondolod,mhogy ez a visszavonási procedura elengedhetetlenül szükséges? Merthogy akkor majus 20-ig ezt le kéne zongorázni.