Antal csodálkozott rá az elmúlt napokban a magyar államadósság alakulására és kérdezte, hogy nincs-e kedvem írni róla, mert mint írta, ő is nagyon el volt tévedve, hogy mennyi is az aktuális magyar államadósság, nem tudta, mennyit nőtt az elmúlt hónapokban.
Ezen ne múljon semmi.
Tehát a magyar államadósság alakulása 2010-től kezdve grafikonon. (A legfrissebb adat szeptember végi, az is most jelent csak meg bő két hete.)
Az összehasonlítás kedvéért így alakult az államadósság 2005 és 2010 között. (Sajnos az AKK táblázata 2005-tel kezdődik, de a trend jól látszik.)
A képeken nem látszik sem a nyugdíjpénztár államosításának, sem az uniós támogatásoknak a hatása. Az előbbi kevés híján 3 ezer milliárd forint volt egyösszegben, illetve évente a GDP közel 3%-a, ami azóta nem megy nyugdíjpénztárba, hanem a költségvetésben marad (ez a tétel már sokkal több, mint az egyszeri 3 ezer milliárd forint volt), az utóbbi 2013 és 2020 között 8.300 milliárd forint volt, az előtte lévő hét éves ciklusban pedig 8.200 milliárd forint. Ezekkel az összegekkel együtt nőtt így az államadósság 2005 óta.
Ha össze akarjuk hasonlítani a két grafikont, elég szerencsés dolgunk van, 2008 szeptemberében egy világválság tört ki és 2010-ben választás volt, ami szintén elmondható 2020 márciusáról és 2022-ről. (Bár a mostani válság messze nem hozott akkora gazdasági visszaesést és pénzügyi felfordulást, mint a 2008-as.)
A 2008-as válságban másfél év alatt 15.797 milliárd forintról 2010 március végére 19.411 milliárdra nőtt az államadósság, ez 22,8%-os növekedés.
2020 február és 2021 szeptembere között 29.683 milliárdról kicsivel 40 ezer milliárdra nőtt az államadósság, ez 34,7%-os növekedés. Másképp nézve 2010 és 2020 között nőtt forintban annyit az államadósság, mint 2020 márciusa óta másfél év alatt.
GDP arányosan nézve most nagyjából ugyanott tartunk, mint 2009-2010-ben, valahol 80% környékén van a magyar GDP arányos államadósság. (Sajnos pontos adatot csak nagy időbeli késéssel tesznek közzé.)
(A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az uniós támogatásokat visszatartják jelenleg bizonyos nézeteltérések miatt, ez is az egyik oka az államadósság ilyen méretű növelésének. Bár ez most még csak egymilliárd eurónyi visszatartott összeget jelent, de könnyen lehet, hogy még sokáig nem jutunk uniós pénzhez, erre is készülhet a kormány a nagy hitelfelvétellel. A másik ok a még soha nem látott költségvetési osztogatás (pedig szoros a verseny, négyévente mindig nagyon elszáll a költségvetési hiány). A harmadik a járvány okozta kiadások és gazdasági problémák. De az is, hogy 2008-ban a problémákat szerte a világon kiadáscsökkentéssel akarták kezelni, az új módi szerint a megszorítás helyett pénzöntés kell, majd az oldja meg a gondokat. Viszont ez az új iskola követése magával hozza az államadósságok növekedését is. De ide sorolható az esetleges előrelátás is, hiszen megindultak a kamatok felfelé, könnyen lehet, hogy az Adósságkezelő Központ több hitelt vesz fel még alacsonyabb kamat mellett, mint az egyébként indokolt lenne. Éppen ezért a jelenlegi államadósság csak egy pillanatkép, javulhat, de romolhat is a helyzet a következő hónapokban.)
Tehát röviden: igen, ha te is úgy gondoltad, mint jól tájékozott állampolgár, hogy valahol 30 ezer milliárd alatt van az államadósság, akkor sajnos le vagy maradva, jelenleg már 40 ezer milliárd felett jár. Hogyan fog alakulni a következő hónapokban-években, azt még nem tudjuk.
Miert van az a koztudatban, hogy a jelenlegi kormany hatalmas mertekben csokkentette az allamadossagot?
24.hu/kulfold/2021/11/05/valerie-hayer-pierre-karleskind-ep-budapesti-latogatas-interju/
vélemény?
Gondolom érdemes belevenni az IMF-hitel visszafizetését (14,2 milliárd euró 2008 és 2016 között) és a forint folyamatos leértékelődését is (1euró 2005-ben 240-255Ft vs. 2021-ben 350-365Ft).
erdekes lenne az egy fore vetitett allamadossag is, minel kevesebben maradnak a jovoben az orszagban annal tobb lesz amit ezek az emberek ado formajaban kell hogy viszafizessenek a nagy osztogatasok miatt
Húsz évig ez a pandémia lesz az igazolása a sorozatos megszorításoknak, ahogy mutogattak Kádárra 1990-2010 között, meg volt az elmúltnyócév a NER első évtizedében.
Nem rossz! Több mint négymillió per lakos. Ha a „gazdaságilag aktív népességet” nézzük akkor kicsit több, mint 8,8 millió per fő.
Jól tudom, hogy az államadósság nagy része mostanra már forintban van, nem pedig ilyen-olyan külföldi valutában, mint tizenpár éve volt? Illetve számít ez valamit egyáltalán (gondolom igen, de mit)?
Igen, ennyiben is jobb a helyzet és az általános kamatláb is alacsonyabb.
A nagy kérdés soha nem az összeg, hanem a GDP-arányosan megadott. Ez a fontos, ugyanúgy, mint nem mindegy, hogy egy csövesnek van 10.000 ft adóssága, vagy egy jólkereső informatikusnak.
A magyar állam ugyanilyen. Most ugyan a covid alatt nőtt bőven az adósság, de ha igaz lesz, hogy ez befektetés a jövőbe, és cserébe a GDP-növekedés több százalékkal magasabb lesz, mint enélkül lett volna, akkor azt kell mondani, megérte. Attól sem tekinthetünk el, hogy sok olyan céget tudott végre támogatni a kormány (K+F is), amiket amúgy az EU nem engedett volna, de konkrétan az országnak már rövidtávon is hasznot fog hozni a támogatás. Azaz nem csak visszajön, de úgymod kamatostul.
De jó lett volna, ha egy nappal előbb jön ki ez a cikk... pont tegnap keveredtem egy jó kis vitába családon belül (egész kulturált volt, meg is lepődtem rajta). Szívesen megmutattam volna ezeket a grafikonokat, mikor mondták, hogy mi volt itt 2010ben (mert én arra nem emlékezhetek, mert még gyerek voltam akkor), ahhoz képest meg most milyen jó minden, hát nézzem már meg a számokat... Én akkor 70% köré tippeltem a mostanit, nem hittek nekem....
statista.com/statistics/274179/national-debt-in-eu-countries/
😉
No comment.
2010-ben válság volt, munka nélküliség, és drága hitelek.
Bár milyen hihetetlen most jó világ van.
Sőt én nem is emlékszem mikor volt utoljára ilyen jó. A Covid ebből el vett, de még így is.
Másrészt ilyen morális lelki válságra sem emlékszem évtizedek óta, mint most.
Az állami feladatokat meg látjuk milyen szinten vannak. Oktatás, Eü, rendvédelem.
@akkor-is-sok
Itt inkább az IMF hitel kiváltásáról beszélhetünk forintalapú kötvényekkel. Ha azonos kondíciókkal történt volna, akkor az állam lényegileg "eltüntette" volna az EUR-ban számított adósság egy részét a forintosítással, majd a forint árfolyamának elengedésével. Ezt árnyalja, hogy a forintkötvényekért a lakosság felé magasabb kamatot fizet.
" Attól sem tekinthetünk el, hogy sok olyan céget tudott végre támogatni a kormány (K+F is), amiket amúgy az EU nem engedett volna, de konkrétan az országnak már rövidtávon is hasznot fog hozni a támogatás. Azaz nem csak visszajön, de úgymod kamatostul."
A probléma hogy ezzel már vitázni sem akarok, csak nevetni. K+F-ből semmiféle fejlődés nem lesz, az egy szimpla pénzszivattyú miközben a magyar cégek legfeljebb itthoni piacon versenyképesek, amíg nem jön egy külföldi az adott területre.
Az infláció valamint a GDP változásának ismerete nélkül egy ilyen számsor sajnos majdhogynem értelmezhetetlen. Minden ország adóssága kb. így néz ki, Németország talán az egyetlen ahol nem... Az országok adóssága nem egy hitel, amit kifizetsz. Ennek az a lényege hogy sosem fizeted ki, csak törlesztesz. Ez nem magyar sajátosság.
Pedig lehet ezt értelmezni. Minden évben többet költ az állam, mintha muszáj lenne. Lásd az elmúlt négy-öt évben elverünk a háztól 1000-2000 milliárd forintot decemberben, mintha muszáj lenne. Igen, 2020-ban is.
Minden baromságra megy ilyenkor a pénz, eszéki fociklubtól kezdve mexikói templomig, számolatlanul. Pedig ennyi pénzből le is lehetne felezni az áfát egy évig. Vagy csökkenteni az államadósságot 5%-kal minden évben.
https://kiszamolo.hu/igy-teljesult-a-tavalyi-koltsegvetes/
Ha 3% hiányt terveztek, akkor annyi is lesz, hiába volt sokkal több az adóbevétel a tervezettnél. Akkor jön a kétezer millárd szétszórása az év végén. Idén is ez van, nő a gazdaság és az adóbevétel, annyival többet is költenek.
Miközben az unió 27 államából 17-ben PLUSZOS a költségvetés, legalábbis volt 2020-ig.
Hol van már a nagy harc az államadósság ellen?
Ja, de, egy ország adóssága az pont olyan hitel, mint akármelyik másik. Tartozol vele és kamatot fizetsz rá. Az más kérdés, hogy újabb hitelből fizeted ki a régit.
Az év elején 81% felett volt a GDP arányos államadósság, pont annyi, mint 2009-2010-ben. Ez is segíti értelmezni a látottakat.
S ha nő a gazdaság, annak nem kellene azt jelentenie, hogy akkor még többet költ az állam.
Ja, félreértés ne essék, 2010 előtt sem volt különb az akkori bagázs. De ez sem jobb egy hangyányit sem.
@no-comment : igazuk lehetett pedig, azért gondolja most sok 30-as hogy most milyen cudar világ van, meg mekkora a korrupció, mert 2010 előtt nem volt még a kora miatt politikailag aktív és nem is dolgozott még.
@meister
Valóban érdekes kérdés, hogy az állami hitelfelvétel mennyiben térül meg GDP növekedésben számolva.
Rövid távon, az állam hitelből többlet keresletet tud generálni. Ez akkor realizál GDP növekedést, ha kihasználatlan kapacitásokat mozgósít, ezen felül viszont már csak inflációt eredményez. Többek szerint jópár területen már az utóbbi zajlik.
Az állami beruházások termelékenységnövelésen keresztül is eredményezhetnek közép távon GDP növekedést. Ehhez különösen fontos a beruházás tárgyának helyes megválasztása. Ismert a jegybankelnök kritikája, hogy az állam "vasba és betonba", és nem pedig "képességekbe, intézményekbe és agyakba" fektet.
Euróba sokkal durvább grafikonok lennének..
OFF:
Voda változtatott a tutin, az új tarifa neve tuti100 és nem tartalmaz ingyen beszédet (illetve hétfőnként lehet 12-től 13-ig az appban bekapcsolás után), hanem 100MB ingyen netet havonta. A kérhető plusz netek is változtak, nem is annyira rosszul.
Weboldalon át kellett állítanom erre, magától nem állt át nekem.
@Petike A mostani harmincas korosztály 2010-ben 19-29 évesen érettségizett, egyetemre járt, dolgozott. Pont ők az utolsó korosztály akiknek van összehasonlítási alapjuk a jelenlegi rendszerhez képest mert még nem ebben születtek vagy nőttek fel. Hibás leegyszerűsítés azt gondolni, hogy aki huszonéves az semmit nem tud az őt körülvevő világról míg aki negyven az tökéletesen tisztában van vele. Mindnyájan láttunk már vírusként terjedő videokat a "jómagyar szavazópolgárokról". Nekem egyik sem tűnt úgy mint aki teljesen tisztában van a nominál vagy a reálérték fogalmával esetleg a magyar választási rendszerrel. A gyerek nem hülye csak gyerek. A fiatal se bohém senkiházi hanem csak fiatal felnőtt. De attól, hogy valaki felnőtt még nem automatikusan intelligens. Sőt...
@csgary
Amíg a nemzetgazdasági kibocsátás legalább szinten van, addig nem látszik a magas eladósodottság árnyoldala. De azonnal meztelen a király, amint a GDP valamiért lecsökken. Onnantól lehet öklözni, hogy az adófizetőket sarcolja meg az állam és a lecsökkent kibocsátásból jóval többet vonjon el a törlesztések fizetéséhez, vagy a megtakarítókat semmizze ki megtakarításaik elértéktelenítésével, avagy a nemzeti vagyont bocsássa áruba.
Érdemes egy pillantást vetni a történelmi GDP görbékre, hányszor történt meg az elmúlt száz évben, hogy a GDP jelentősen visszaesett. Ennek alapján valóban reális azt feltételezni, hogy nem lesz GDP csökkenés, nyugodtan korlátlanul el lehet adósodni ?
@petike
Nekem is éppen ez jutott eszembe, kedves fiatal fórumtársunk nyilván nem emlékezik és nem is emlékezhet a régi többkulcsos rendszerre. Majd ők megszavazzák nekünk a "jófej" Fletót, aki majd hordatja a háromszoros CSP-t az ormánsági/borsodi putrikba, mi meg fizetjük a br. milla feletti részre eső 30-40% SZJA-t és a CSP-t is elveszi tőlünk, mondván az a gazdagoknak nem jár! 🙂
@meister ” tekinthetünk el, hogy sok olyan céget tudott végre támogatni a kormány (K+F is)”
Jhajj:) elottem leirtak. A magyar k+f egy k nagy penzpumpa. Szinten kifizetohely az egyetemi alapitvanyakkal. Mrd-ok mennek el ertelmetlen tanulmanyokra.
De a covid alatt a penz szepen elment lelegeztetore meg kinai lofaksz vakcinara. Meg az egyeb..
Koltoi kerdes: mi van ha elerjuk jovore a 3-4% alapkamatot? Infla indokolna. Milyen lesz a refinanszirozas terhe?
Hála a forint gyengélkedésének, euróban sokkal szebben mutatna ez a görbe. Höhö.
@polgar-jeno Miért? Pont ellenkezőleg, forintban 20e milliárdról 40e milliárdra nőtt az elmúlt 10 évben (duplája), euróban 74 milliárdról 111 milliárdra (másfélszerese).
Üzletet ajánlok az allamnak: kifizetem a ram es csaladomra eső részt. Nem kérünk csok-ot es tarsait, de realis ado es kozterheket szeretnenk. Ésszerű áfát.
"Miert van az a koztudatban, hogy a jelenlegi kormany hatalmas mertekben csokkentette az allamadossagot?"
Azert mert a GDP-hez merik, nem nominalisan.
Ha neked van 10M hiteled, egeszen mas ha a fizetesed 300ezer vagy 1millio/ho.
GDP arányosan is pont ott állunk, mint 12 éve, egy hatalmas válság után....
", az új módi szerint a megszorítás helyett pénzöntés kell, majd az oldja meg a gondoka"
Ez megerne egy kulon posztot, ugyanis soha nem latott elQras megy ezerrel, es tul vagyunk a no return ponton, elore mennek padlogazzal, ennek oriasi, soha nem latott katasztrofa lesz vege. Az osszes gazember jegybankelnoket fel kene logatni.
én kifingatom az egész rámeső részt, családostul, anyukástól, nagypapástól, de elvárom hogy akkor rendben legyen minden.
top oktatás,top egészségügy, top államapparátus, top közbiztonság.
Vagy fingassák ki azokat, akik felelősek voltak ezért. azt a párezer bűnözőt.
Namost azért azt a mostani brancs javára lehet írni, hogy legalább nem fenyeget az államcsőd amitől 2008-ban órákra voltunk.
Ezért nem tudom megérteni azt akik képesek a DK-ra vagy az MSZP-re szavazni: azok nem csak, hogy hazudtak reggel délben és este de ráadásul utána is majdnem tönkretették az országot. Szóval nem az volt, hogy a öszödi beszéd után magukhoz tértek hanem tovább pusztítottak.
Szerintem nem nincs annyira vészesen elszállva, nem az államadóssággal van a legnagyobb baj. Ha azt nézzük hogy inflálódott (inflálták) is rendesen a forintot, ileltve hogy most még alacsonyabb kamatra vettek fel nagyobb pénzeket, illetve, hogy valóban sok a beruházás akkor nincs nagy gond.
Véleményem szerint az hogy támogatták az emberket, cégeket (aka. pénzosztás), illetve most is lesznek szép támogatások még mindig jobb politika, mint a Gyurcsányi adóemelések, meg megszorítások, amikkel pont az ellenkezőjét érték el mint amit kellett volna, az emberek elkezdtek trükközni meg motiválatlanok voltak, nőtt a munkanélküliség, csökkent a beruházási kedv stb.
Magyarország egy jóléti állam, (ezt igényli a magyarok többsége) ehhez kellenek a magas adóbevételek, hogy sokat is tudjon költeni az állam. Más kérdés hogy a kiadás oldal szerintem sincs teljesen rendben, bár azzal egyetértek, hogy inkább a középosztályt támogassuk, aki saját magát is támogatja, és ne az utolsó embereket, persze próbáljunk segíteni nekik, de sokszor ők magukban nincs meg a hajlandóság, ezen kellene először változtatni.
A bevétel oldallal nincs baj, egyetértek a magasabb ÁFÁ-val, mert így aki többet fogyaszt többet is fizet, illetve segít kifehéríteni a gazdaságot. Illetve az egykulcsos szja-val is, én semmiképp nem emelném a magasabb keresetűeknél, sőt.. Az makro szinten szerintem káros, és pont arra motivál, hogy ne fejlődj, ne keress többet, nagyrészét úgy is elviszi az állam. Inkább minél magasabb a bruttó, annál kisebb % adó kellene, ez az ami motiválja az embereket
@nem-fideszes-nem-jobbikos-nem-satobbis nem tudom, vajon ko alatt eltel az elmulttizenketevben, de a jelenlegi banda meg tobbet hazudik, pofatlanok is, es hirem van, baratom, tonkrevagtak az orszagot. Soha ilyen szar nem volt meg az elet magyarisztanban.
Az vótmá, hogy az EU-s pénzeket az államadósság szisztematikus és progresszív leépítésére is lehetett volna fordítani a sok év alatt? Olvastam erről egy cikket nemrég. Némi büntetés is lett volna a vonzata, de a cikk masszív win-win-re hozta ki a scenario-t.
Huha, van baj.
Ha a tervezettnel tobb a bevetel, abbol kotelesseg a hiteleket csokkenteni. Nem is 36x lenne az euro!
Nem fan terem a penz!
@nem-fideszes-nem-jobbikos-nem-satobbis
Ez a "percekre voltunk az államcsődtől" egy fideszes mantra, aminek semmi alapja, csak jól hangzott, hogy ők megmentették az országot. És az a szörnyű, hogy sokan még mindig elhiszik, mert valami propaganda oldalon ezt olvasták.
Ha nem is percekre, de tényleg közel volt a vég, nem viccből kellett IMF segítség. Heteken, ha nem hónapokon át nem tudtak állampapírt eladni, az elsődleges forgalmazóknak kötelező lett volna venni állampapírt, de inkább befizették a büntetést, mint vettek volna.
Plusz nagy volt a devizaarány és rövid az átlagos futamidő.
Szóval tényleg nagyon nagy baj volt és tényleg a szocik elcsinálták a dolgokat. Persze tegyük hozzá, akkor igazi válság volt, nem olyan, mint a mostani, egy olyan válságban most is bajban lehetnénk, ha nem is akkorában, mert kevesebb a devizaarány.
Kedves @kommentelek_en_is: én 2009-ben voltam pályakezdő és pontosan emlékszem, hogy a 2010-es egykulcsosítás azt is jelentette, hogy az adójóváírást megszüntették, azaz a relatíve alacsony keresetűek fizetésének MEGNŐTT az adója, a nettó fizetése (ahogy az enyém is) pedig CSÖKKENT. (Már nem emlékszem, de br. 260 körül lehetett akkor a fizum, tehát közel sem minimálbér és még így is kaptam adójóváírást.) Persze nekem is fájt a szívem a millió felett keresők miatt... ja nem.
Szóval ez nem adócsökkentés volt, hanem adóátrendezés.
Igazából nekem ez a grafikon hiányzik a cikkből. Ha benne lett volna, sokkal inkább egyértelmű lenne, hogy nincs itt világvége.
facebook.com/267168140529488/photos/a.296711694241799/996691150910513/
Bocsánat, nem a korábbi képre gondoltam, de már mindegy. Hanem egy rendes grafikonra, ami a GDP-arányos adósságot mutatja.
"...jelenleg már 40 ezer milliárd felett jár."
A leglényegeseb kérdés az, hogy ebből mennyi a deviza adósság.
Forintot ugyanis korlátlanul nyomtathat az MNB és kölcsönadja az államnak, - az állam pedig kifizeti a forintadósságát.
A devizaadósság azonban más. Bár komoly veszélyt az jelentene, ha leállna a devizában folyósított uniós támogatás.
Korábbi adatok (GDP arányosan persze, forintban csak clickbait céljából nézik):
ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdde410.html
1995 84%
1998-ig le 59,7%-re
2002-ig le 54,6%-ra
folyamatos emelkedés 2008-ig 71%-ra válság nincs
jön a válság: 2009 77,2% 2010 79,7% 2011 79,9% majd elindul lefelé, nyilván az mnyp beszántás miatt is 2016 73,9%
Némi google azt adja ki, hogy 2019-re 64%-ra csökkent az államadósság (valószínűleg innen az esetleges közvélekedés, hogy 2010 óta nagyot csökkent az adósság - ez tényszerűen igaz is 2010 és 19 között), majd 2020-ra felugrott 80% körülre.
Ennek a csökkenését prognosztizálja az MNB, de miután szeptemberben felvettek egy piszok nagy hitelt, hadd legyek szkeptikus.
mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2021-evi-sajtokozlemenyek/koltsegvetesi-jelentes-feleves-elemzes-az-allamhaztartasi-folyamatokrol-2021-szeptember
Az a jó a GDP arányos államadósságban, hogy ha nő a gazdaság, akkor szabadon lehet szórni a pénzt a plusz adóbevételen túl is, mert GDP arányosan nem látszik a romlás.
Attól még romlás, az állam sokkal többet költ, mint keres. Mondhatom azt is, hogy még mindig csak 75% az államadósság, meg azt is, hogy évente hány ezer milliárddal nő a folyamatos túlköltekezés miatt.
Lehetnénk az egyike a 17 európai államnak, ahol szándékosan pluszos a költségvetés, de nem, mi minden pénzt kilapátolunk az ablakon és még annál is többet.
Csak ha a kamatláb véletlenül felszaladna a mostani háromszorosára (Ami még mindig túl alacsony lenne történelmi távlatból) és az MNB nem tudna venni állampapírt a magas infláció miatt, akkor okosan nézünk ki a fejünkből. Adót kell emelni. De akkor az visszaveti a gazdasági fejlődést.
@big-deal : ezen felnevettem! 😀 Anno 2006-ban egy étteremben hallottam ezt a dumát két vállalkozó között! Akkor még 5.5 mio per kopf volt asszem.
Adórendszer: roppant idegeseítô volt a szocik alatt, h az átlagbér felett picivel már a legfelsô sávban adóztam. Volna, de inkább 'okosba' oldottuk meg. A fél ország.
Szerintem nehéz tudatában lenni mekkora a baj és ezen felül leginkább olyan tényezők jöhetnek amelyek csak tetézik. Ha nem lesz energiaválság, természeti katasztrófa, járvány, alapanyaghiány stb. akkor is amit EU támogatást és hitelből származó pénzt ráöntöttek az országra (értsd. gazdasági és politikai elit köreire) az közel nulla befektetés a jövőbe. Nem történt érdemi infrastruktúra fejlesztés, nincsenek nyugati, de egyáltalán külföldi piacon versenyképes magyar vállalatok, oktatás színvonala folyamatosan romlik, EÜ romlik, nyugdíjrendszerre nincsenek hosszútávú elképzelések sem. Épült ingatlanok egy jelentős része hulladék, nemhogy 50-100 évig nem szolgálnak ki de 20-ig sem. Sportberuházásokon, látszatrendezvényeken, K+F-es kamun százmilliárdok folytak el. Népesség öregszik, sokan kivándoroltak.
Jóformán értékünk a földrajzi adottságok, lassan semmi más.
Amíg a GDP-be beleszámít az Eu-s pénzből túlárazva épülő baromságok, semmit nem jelent hogy a GDP xy%-a az adósság.
A kormányunk alaptörvényt sért? Vagy hogy lehet, hogy mégis nő?
Magyarország alaptörvénye, 36. cikk:
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
Treil: már pedig történt infrastruktúra fejlesztés, kicsit nézz utána, mielőtt ilyen blődséget leírsz!
K+F kamuk viszont valóban voltak (így hirtelen a 3D nyomtatás és brikettgyár ugrik be).
Abban egyetértek veled, hogy az oktatás színvonala lehetne jobb, de ehhez meg kéne fizetni a tanárokat... Ezt a legkönnyebben úgy tudnák elérni a tanárok, hogy tanévkezdés előtt kb. 1 hónappal kollektíve felmondanak minden iskolában. Szerintem lenne hirtelen bértábla fejlesztés. De nem képesek összefogni, így marad továbbra is a mostani bértábla, kis emelésekkel.
@krokodil888 Fura, hogy már akkor is dolgoztál, de még ma se tudod, hogy mi is az a sávos/többkulcsos adózás. Ha az átlag felett kerestél egy picivel, akkor a legfelső sávban adózott volna az a "pici", de ez nem befolyásolta a teljes fizetésedet, csak azt a "picit". Ha viszont egykulcsos az adózás és cserébe felemelik az alsó kulcsot, akkor az a teljes fizetésedet fogja csökkenteni.
Ha mondjuk havi 500 ezret keresel egy többkulcsos rendszerben (évi 6millió) és 18% az alsó kulcs 5 millióig, 36% felette, akkor fizetsz 900+360 ezret, azaz 1,26 milliót. Ha egykulcsos 20%-os kulccsal, akkor meg 1,272 milliót fizetsz. Nagyon jól jártál az egykulcsossal...
Arra vonatkozóan van valakinek információja, hogy az aktuálisan 40 KMrd Huf-os államadósság összegszerűen mennyit tartalmaz azokból a már felvett vagy felvenni szándékozott kölcsönökből, amikből a kormány a vitatott megtérülésű projektjeit akarja finanszírozni?
Az alábbiakra gondolok:
- Paks 2 (kb. 4,3 KMrd Huf)
- Reptérvásárlás (kb. 1,5 KMrd Huf)
- Budapest-Belgrád vasútvonal (kb. 1 KMrd Huf)
- Fudan (kb. 0,5 KMrd Huf)
Mert ha ezek a kölcsönök részben vagy egészben még csak ezután fognak hozzáadódni a mostani 40 KMrd Huf-os államadóssághoz, akkor az rövid időn belül fel fog kúszni 45-47 KMrd Huf-ra.
@re
A probléma csak az, hogy a fejlesztést a többi, hasonló cipőben járó országhoz kell mérni, a kezdeti állapothoz viszonyítva, márpedig a felzárkózásban ez az ország kb. tökutolsó a környéken (mint azt Kiszámoló többször is bemutatta). Ez pedig a pénzek hatékonytalan elköltéséből fakad. Nyilván ha x éven keresztül ömlik a pénz egy területre akkor valami csak lesz belőle, de ez így folyamatos lemaradáshoz vezet mindenki máshoz, és engem nem igazán hat meg az hogy mennyivel jobban élünk mint Észak-Macedónia.
"előtte lévő hét éves ciklusban pedig 8.200 milliárd forint."
Ezt nem értem. Ha a manyupban összesen 3000milliárd volt és állítólag még hozamot is termelt, akkor hogy kerülhetett 2,5-szer annyiba?