Aki emlékszik még a kétezres évekre, mindenki, aki élt és mozgott, Kínába fektette a pénzét. Nagy befektetők éppúgy, mint a unit linked biztosításokba berángatott kisemberek. Hogyne tették volna, ebből senki nem akart kimaradni:
Négy év alatt bő háromszoros árfolyam-emelkedés. Kína azóta is sok befektető szemében a biztos meggazdagodás titka, a kommunista ország immár a világ második legnagyobb gazdasága, mások által megismételhetetlen éves GDP növekedéssel. A kínai gazdaság vonatán nincsen fék, egyszerűen megállíthatatlan.
Vajon hogyan alakult a befektetésed értéke, ha már korán felugrottál erre a száguldó vonatra?
Kína 2001-ben lett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja. (Addig főleg gumikacsákat és egyéb filléres dolgokat gyártott, a gazdasági súlya elenyésző volt a világban a lakosság arányát figyelembevéve, a világ GDP 4%-át adta Kína a kétezres évek elején.) Az elgondolás az volt a fejlett piacok vezetőitől, hogy fel kell emelni Kínát gazdaságilag, az emberek megízlelik a jólétet, így megdől a kommunista diktatúra, mindenki jól jár.
Finoman szólva sem ez történt. Kína csak úgy engedte be a nyugati cégeket, ha közös vállalatot hoznak létre egy helyi céggel, akik így hozzáférnek a fejlett nyugati technológiák megismeréséhez. A nyugati cégek annyira be akartak törni a kínai piacra, hogy azzal sem törődtek, hogy a kínaiak nagyon udvariasan fogalmazva is erősen inspirálódtak a megismert technológiákból.
Majd a központosított hatalmat felhasználva, máshol tiltott állami támogatásokkal sok területen előre törtek a kínai cégek, a napelemgyártástól az akkumulátor technológiáig.
A központi adókat alacsonyan tartották, hasonlóan Dél-Koreához, hogy a kínai cégek versenyképesek legyenek. Azonban egy szocialista országban kellenek szocialista vívmányok, ezért az önkormányzatokra tolták rá a szociális kiadásokat, forrás nélkül. Akik földek eladásából/bérbeadásából és kötvénykibocsátásokból (azaz hitelfelvételből) fedezték a hiányzó bevételt.
A gazdasági siker nem is maradt el, de ennek az ára nagyon súlyos lett, ami egyre inkább szembeötlő. A kínai központi államadósság is túl magas, 80% feletti, azonban az önkormányzati adósságok mértéke még súlyosabb probléma, az összege szintén megközelíti a GDP 80%-át. Az építkezési őrület lecsengésével az önkormányzatok komoly bajba kerültek, mert egyre kevesebb bevételük van a földek bérbeadásából.
Az önkormányzati kötvények és a mögé felhúzott árnyék-bankrendszer is rengeteg veszélyt rejt. Ha a befektetők (köztük sok tízmillió kisbefektető) úgy ítélik meg, hogy az önkormányzatok nem tudják törleszteni majd az adósságaikat (amire komoly esély van), egy pillanat alatt kiszáradhat az önkormányzatok minden forrása és akár az egész rendszer is összedőlhet a legrosszabb esetben.
Az eddigi ingatlanlufi felfújása nagyban hozzájárult a GDP növekedéséhez, mintegy a GDP 20%-át adta évente. Ennek fékezése a növekedést is visszafogja, az önkormányzatok bevételi lehetőségeit is és nem utolsó sorban a kisbefektetők vagyonát is erodálja az ingatlanok iránt megcsappant érdeklődés, lévén a legtöbb kínai kisbefektető főleg ingatlanban tartja a pénzét.
Az elmúlt években az eddigi csodás gazdasági növekedés is 3% körülire szelídült, az infláció hajszál híján deflációba csapott át, ami mindig rossz ómen, a kivitel sem tud érdemben növekedni.
Ehhez kell még egyrészt hozzátenni a kínai export felvevőpiacainak gyengülését, illetve azt a tényt, hogy a nyugati országok felébredtek a csipkerózsika-álomból és az orosz példán megtanulták, hogy nem olyan nagy ötlet, hogy az egész gazdaságuk diktatúrák függőségében vergődik, legyen az energia, nyersanyag vagy ipari termékektől való függőség.
Így végre elkezdtek leválni a kínai függőségtől is, haza akarják telepíteni az érzékeny technológiákat, a chipgyártástól az akkumulátorgyártásig. Nem meglepő módon ez is gyengíti a kínai gazdaságot.
A kínai társadalmat is utolérte a demográfiai válság, egy-két évtizedes távlatban már ez is erősen fogja érinteni a gazdaságot. Főleg, ha marad a kommunista diktatúra, mert akkor a bevándorlásra sem nagyon számíthatnak majd.
Összefoglalva, nagy kérdés, hogy a nagy kínai menetelés mennyire fenntartható, tud-e olyat lépni a kínai kormány, ami megmenti az országot a lejtmenettől vagy most lépnek rá a japán útra, amely ország több tekintetben a mostani Kína szerepét töltötte be a hetvenes-nyolcvanas években.
De megválaszolva a cikk elején feltett kérdést, hogyan jártál volna a kínai tőzsdére való befektetéssel, ha 1997-ben felugrasz a vonatra, esetleg 2010-ben?
Az elmúlt 26 év alatt kemény 23%-os hozamod lett volna (inflációt és osztalékot nem számolva), 13 év alatt pedig még mindig veszteségben ülnél.
Pedig aki befektetett a kétezres években, az emlékszik még, hogy mindenkinek kínai tőzsdére kellett befektetni, az volt a tuti tipp. Utólag már könnyen vagyunk okosak, hogy nem volt szabad ide fektetni pénzt. Ahogy Törökország is, a másik titkos szuper befektetés is komoly veszteséget okozott sokaknak.
Érdemes mindig egy lépés távolságról megvizsgálni a tuti tippeket, amik mindig voltak, vannak és lesznek. Mivel mindenkinek ezt nyomják az alapkezelők és mindenféle privátbankárok, a tuti tippek rövid távon önbeteljesítő jóslattá válnak. Ha mindenki Kínába, Törökországba, géntechnológiába vagy akármi másik aktuális divatba fektet, akkor ezeknek a részvényeknek az ára megnő értelemszerűen. Hogy aztán a legtöbb esetben ugyanolyan gyorsan össze is essen, amikor egy új divatos befektetés veszi át a helyét.
"Kína csak úgy engedte be a nyugati cégeket, ha közös vállalatot hoznak létre egy helyi céggel, akik így hozzáférnek a fejlett nyugati technológiák megismeréséhez." El lehetne tölük tanulni a modszert, feltételrendszert, hogyan és miként szabadna beengedni egy külföldi céget - amikor épp forditva, ök hozzak ide az akksigyaraikat.
"A gazdasági siker nem is maradt el, de ennek az ára nagyon súlyos lett, ami egyre inkább szembeötlő. A kínai központi államadósság is túl magas, 80% feletti, " Ez igaz, de nézzük meg a francia 112,4 a belga 107,4 a spanyol 112,8%-os stb. államadósságokat, a gondok hasonloak csak éppen nincs meg mellette a kinai gazdasagi fejlödés üteme, pontosabban mar tul vannak azon az idöszakon (50-70-es évek). S ahogy irod Kina is talan mar tul van, kérdés a Covid gocaként mennyire van még benne visszakapaszkodasi potencial. Azért még mindig mindent az aliexpressrol rendelünk: nemrég rendeltem én is VW sportkuplungokat szinte gombokért és jobb, érzetre is minöségibb, mint a VW gyari csilliokért. Magaval a cikkel egyébként egyetértek.
köszi a cikket, marha tanulságos, el sem tudtam képzelni ezeket
pacsi
@nn
Fordítva nem működik. Egy egymilliárd lakosú ország diktálhat feltételeket. Egy 10 milliós meg nem. Ha a 10 milliós országnak nem tetszenek a feltételek, amiket felajánlanak, akár a német akár a kínai cégek, akkor keresnek egy másik országot, aminek majd fog.
A kiszamolo akademia 1. alapszabalya: csak stabil, nyugati demokracia gazdasagaba szabad befektetni a nem jatek penzt. Ezert kerulom a sanghaji, dubaji, torok, Magyar, orosz, stb. tozsdeket.
Off
Talán nem a globális tőzsdei befektető olvasótársaknak legfontosabb infó, de mivel szokott a blogon téma lenni, szólok, hátha valakinek még újdonság. Nekem ma tűnt fel:
Domino feltöltés utáni bónusz megváltozott, már nem biztos, hogy a 3e Ft a nyerő.
Link:
telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/mobil/domino-dijcsomagok/domino-elonyok#bonusz
Az üzletkötőknek megérte 🙂
Akkor tessék most Indiába fektetni, az a tuti! 😉
A környezetvédelmi/munkavédelmi szabályok teljes hiánya is rendkívűl vonzó volt a befektetők számára.
"Ha mindenki Kínába, Törökországba, géntechnológiába vagy akármi másik aktuális divatba fektet, akkor ezeknek a részvényeknek az ára megnő értelemszerűen. Hogy aztán a legtöbb esetben ugyanolyan gyorsan össze is essen, amikor egy új divatos befektetés veszi át a helyét."
Fel kell ismerni, hogy a részvényárak növekedése bizonyos szint felett már piramisjáték.
Kapzsi aljas spekulánsok akarják elnyerni jóhiszemű befektetők pénzét.
"Az elgondolás az volt a fejlett piacok vezetőitől, hogy fel kell emelni Kínát gazdaságilag, az emberek megízlelik a jólétet, így megdől a kommunista diktatúra, mindenki jól jár."
Tehát a kínai gazdasági növekedés csupán azért történt, mert a jóságos nyugati politikusok nagy kegyesen felébresztették, hogy aztán jó irányba tereljék az alvó óriást?
Szerintem Mao halála után kicsit észhez tértek, és gazdasági reformokat csináltak. Valami olyasmit szerettek volna, mint Szingapúr, tehát egypártrendszerű kapitalizmust. A Sencseni Különleges Gazdasági Övezet már 1980-ban megalakult.
en.wikipedia.org/wiki/Shenzhen_Special_Economic_Zone
Ezért vették be a kereskedelmi világszervezetbe és kapott (szinte) vámmentességet. Természetesen nem szívjóságból csinálta csak ezt a nyugat, hanem ki is használta a kínai olcsó termelést. De elég naivok voltak, nem leépült a diktatúra Kínában, hanem sokkal nagyobb lett, mint volt az ezredforduló környékén. Csak közben felneveltek egy gonosz óriást és most már késő visszaszuszakolni a kiengedett szellemet a palackból.
Today the House of Representatives has taken an historic step toward continued prosperity in America, reform in China, and peace in the world. . . it will open new doors of trade for America and new hope for change in China.
Bill Clinton, U.S. President
world101.cfr.org/global-era-issues/trade/what-happened-when-china-joined-wto
@bobo
Kicsit egyszerűen látod a dolgokat, nem gondolod?
A trendeket nem a spekulánsok hozzák létre, ők csak meglátják, hogy a kapzsi kisbefektető most akarja megháromszoroni a pénzét és ők is beszállnak a buliba.
"greater fool theory" miatt emelkedik égig a tőzsde, nem azért, mert az aljas spekulánsok beleviszik a szegény ártatlan kisembert akaratuk ellenére.
Az üzletkötő lehet aljas, aki megveheti a bóvlikat a kisemberrel, de hogy ő nem spekuláns az biztos. Neki olyan mindegy, hogy kínai részvényt vagy IBM-et árul, nem spekulál egyikre se.
Ha a bank nekem ad kölcsönt, hogy én fektessem be valahová (ami nem az én munkám/vállalkozásom), akkor mindig meg kell kérdezni, hogy miért ad nekem a bank kölcsön, miért nem a bank teszi be oda a pénzt?
Mert a bank nem balek?
> lévén a legtöbb kínai kisbefektető főleg ingatlanban tartja a pénzét.
Ha jól tudom másba nagyon nem is tudnak fektetni.
"Az elgondolás az volt a fejlett piacok vezetőitől, hogy fel kell emelni Kínát gazdaságilag, az emberek megízlelik a jólétet, így megdől a kommunista diktatúra, mindenki jól jár."
Én kicsit máshogy látom. A szóban mondott érvek között valóban szerepelt ilyen is, de a lényeg szerintem soha nem ez, amikor nemzetközi szabadkereskedelmi egyezményekről van szó. Szerintem két fő motiváció húzódik meg ezek mögött:
1.) A kölcsönös gazdasági függőségek kialakulása hatékonyan akadályozza a háborúk kialakulását. Pl. az egész EU-nak ez a leglényege. (Az EU-t bomlasztókat is ez alapján érdemes megítélni.)
2.) Kölcsönös gazdasági önérdekek.
Amúgy szerintem egyet visszalépve érdemes azt is belátni, hogy nem valamiféle természetadta állapot az, ha két személy/cég közötti üzletet valami állam akadályoz arra hivatkozva, hogy neki területi alapon erőszakmonopóliuma van az egyik személy/cég tekintetében
"historic step toward continued prosperity in America, reform in China, and peace in the world. . . "
Tényleg, micsoda párhuzamra világítottál rá! Az USA úgy járt Kínával, mint a németek Oroszországgal. A "wandel durch handel" sem a tervek szerint működött.
Az egyik legtutibb üzletkötős technikát az ilyen "B-RICH részvény eszközalap" és társai hype idejében volt szerencsém megtapasztalni. A BNET-XX lajstromjelű taktikai villantós autó arany-platina-gyémánt fokozatú hülyegyerek sofőrje azt találta mondani, hogy ha én az öccse lennék, akkor jól felpofozna, ha egy ilyen tuti lehetőséget kihagynék. Éreztem mögötte a mély szakmai megalapozottságot, de sajnos hagytam elúszni a lehetőséget. Így most az én pénzem nem gyarapodik a Magyarországra telepített (nem migráns, csak szigorúan szabályozott keretek között ideiglenesen vendégmunkás) filippínókkal stb megtöltött gyárakból.
Már hallom is jönni: akkumulátor gyár részvényalapot vegyenek unit-chained befektetéssel, csak 4% induló elvonással...
Mekkora hülyék engedélyezték itt ilyen termékeken ledarálni a kisemberek pénzét... Ennél valóban még az állampapírral lopás is jobb.
mikor kikerultem a munkaeropiacra akkor emlekszem hogy ilyen “Shanghai expressz” nyugdij alapok voltak a trend. Par ev utan aztan eladtam - vastag minuszban - oket, engem nem lehet agymosni!!! Idokozben a penzt ilyen klimacelokat tamogato alapokban tartottam meg zold kotvenyben. Mert engem nem lehet atverni!!! Sikerult enyhe minusszal kiszallni, mire rajottem hogy a szent gral az ESG alapok. Vagyis az lett volna ha jokor veszem.
disclaimer: a fentiek szerencsere csak fikcio, a hulye is tudja hogy AI a tuti nyerö. Mert ennyi idosen engem ugyan mar NEM VERNEK AT!!!!! èJJJJ-ÀJJJJJJJ!!!! \o/
Koszi, nagyon jok az ilyen elemzesek.
OFF: ne haragudjatok a troll-kommentért.
De valaki ismeri a Binance-et?
A Parkinsonos édesapám fektette ide a pénzét, "1% napi hozam" ígéretével.
A kérdés nem is ennek a tündérmesének a hitelessége, hanem, hogy a Binance átverés-e. Azaz honnan van az oldalnak pénze. Kereskedési költségek?
@belavoltam : Igen, sajnos a nagy amerikai cegekbe fektetes az egyetlen tuti tipp. Amig ez a nyomorult vilagrend fennall a tulfogyasztasos kapitalizmussal, ahol a legutolso borsodi csoro is hitelre vesz ajfont, addig behozhatatlan elony az US cegeknek, hogy a hatuk mogott van Samu bacsi a petrodollarral, a kozvetlenul a honuk ala nyulo jegybankkal, a vilag legnagyobb hadseregevel. Amig ez meg nem valtozik, szepen felfele fognak menni a chartok.
Egyebkent szerintem ez a kinai tipp sem volt annyira rossz, kar ekezni. Itt azt kell latni, hogy egy kivalo otlet is felremehet egy aprosagon. Ha kina teljesen "befekudt" volna Amerikanak, ment volna ez a chart feljebb is, csak sajnos egyre nyiltabban kihivokent lepett fel a regi bajnok ellen. Ez pedig egy "mindent vagy semmit" szituacio, amit a jelenlegi kornyezetben szinte lehetetlen megnyerni.
Okoska törp
2023-07-24 at 19:30
Ha egy cégnek évi 8 százalékkal növekedik az eredménye, akkor nagyjából ennyit nőhet a részvénye ára is úgy, hogy ne legyen piramisjáték. Én erről beszéltem.
Én az AI-t sorolom ide. A világot megváltó, jobbá tevő stb stb hype ami körülötte van és azon cégek amik ezzel a területtel foglalkoznak a FOMO miatt exponenciálisan emelkedő részvényárakkal.
Az idő majd ezt is megválaszolja, mint a dotcom lufinál. Igazából csak leképezi az ember természetét az árfolyamok mozgása. Túlzott reakció. Covid idején- mind meghalunk, tőzsde földbe áll, AI - világmegváltás, tech cégek túlhúzása.
@usespanneer
sec.gov/news/press-release/2023-101
A legtobb orszagban a felugyeletek alltal nem szabalyozott a Binance
A negy nagy auditor ceg kozul ha jol tudom ketto probalkozott auditalni aztan visszaleptek.
Milyen kereskedesi koltsegek kellenek, hogy az 1%/napot kitermeld?
Sokak szerint egy meg meg nem bukot FTX majd az ido megmondja.
A fanatic-ok meg majd azt, hogy miert a vilag legjobb cege.
@usespanneer eddig a legtöbb ilyen platformról (Genesis global, Scientific, FTX, BlockFI, Celsius, 3arrows capital) kiderült, hogy piramisjáték volt, vagy ha nem derült ki, akkor érintett volt benne (Inlock - "magyar" platform, új nevén Variance). Binance-ről még nem lehet tudni, igaz azt sem tudják melyik országban van a "cég". persze egyéni döntés ki hol akarja elveszíteni a pénzét.
@usespanneer Szia,
A Binance nem átverés, hanem egy szerencsejáték oldal, akarom mondani kriptopénz kereskedési platform. Szerintem édesapád nem abba fektette a pénzét, hanem azon kereskedve próbálja minél lassabban elbukni azt.
Akkor tud naponta egy százalékot hozni, ha olyan jó tranzakciókat csinál, amik a kezelési költségen felül is hozzák az egy százalékot.
Persze ehhez az kell, hogy legyenek olyan felhasználók, akik nagyon rossz tranzakciókat csinálnak, mert ez a platform a kezelési költségek miatt negatív összegű játék.
@gaborr
Az Inlockkal kapcsolatban milyen pontosabb infód van? Én olyan szinten követtem régen, hogy a működésének alapjaival tisztában voltam. Nem piramisjáték volt, mindkét félnek megérte a dolog (kölcsönvevő és kölcsönadó), a platform pedig valamekkora jutalékot kapott. Ha jól tudom, olyan helyre rakták az ügyfelek pénzét, ami bebukott, de nem közvetlenül az Inlockosok verték át az embereket.
Még az egyik alapítóval is beszéltem, amikor nagyobb összeget akartam befektetni a projektbe (vettem volna tokent), és ő lebeszélt róla, mert kikérdezett, és azt mondta, hogy szerinte nem alapos utánajárás, hanem érzelmi impulzus alapján tenném be a pénzem. Azt mondta, hogy járjak jobban utána, mielőtt ekkora pénzt fektetnék be. Szakmailag is nagyon profi volt, évek óta olvastam a blogját, csak az árfolyamjóslatai nem jöttek be. Miatta tanultam sokat 2019-ben a pénzrendszerről.
@gaborr
Ja és azért kérdezem, mert szerintem nem az új neve a Variance. Az az alapító blogja volt, és jóval korábban létezett, mint az Inlock. De most rákerestem és nem találtam semmi újat Variance néven.
Egyébként az alapító nagy bitcoin fanatikus volt, már jóval előttem, úgyhogy szerintem ő is jól megszedte magát a bitcoinból.
Az Inlock projekt meg nem jött be neki, de azért, mert őket is átverték, az ötlet nagyon jó volt mögötte. Kérdés, hogy morálisan mi a helyes:
Ha létrehozol jó szándékkal egy vállalkozást, de téged is átvernek, és az ügyfeleid pénze bent ragad, akkor a magánvagyonodból kell-e kárpótolnod őket, vagy csak a céges tőke erejéig.
"Ha egy cégnek évi 8 százalékkal növekedik az eredménye, akkor nagyjából ennyit nőhet a részvénye ára is úgy, hogy ne legyen piramisjáték" - bobo
Kifelejted a számításból, hogy a piac szereplőinek eltérő várakozásai is mozgatják az árfolyamot, mert mondjuk jövőre az egyik 20% eredménybővülést vár, a másik meg a fundamentumhoz hasonló 8%-ot, csak éppen fél éven belül. És mivel persze senki nem tudja a jövőt, így ezek a "tőzsdei fogadások" torzítják az értékalapú számításokat. Ez ettől még nem piramisjáték, csak az árfolyam piaci meghatározásakor az időtényező és az egyén látásmódja is beleszól a történetbe. A bitcoin az más, ott tényleg a nagyobb balekot keressük, a tőzsde viszont a gazdaság JÖVŐJÉT próbálja leképezni. De hogy ez a jövő 3, 6 vagy 10 hónap, gyakorlatilag napról napra változik az emberi döntéshozatal miatt.
@tumpara Meg a kereskedési algoritmusok is igen erősen bele tudnak szólni az árfolyamba, és hosszabb-rövidebb időre el tudják szakítani az árfolyamot a fundamentálisan indokolt szintektől, akár szélsőséges mértékben is.
@inlock Bocsánat, igaz, nem Variance, Vigiler. Pont ahogy írod. Mindkettő "kft", tehát korlátozott felelősség.
tumpara
2023-07-25 at 12:52
" És mivel persze senki nem tudja a jövőt, így ezek a “tőzsdei fogadások” torzítják az értékalapú számításokat. "
Ezt most komolyan mondod? Szerinted akik pénzt tesznek a tőzsdébe azok vakon kockáztatják a pénzüket?
:DDD
Hallottál már gazdasági elemzőről? Az egy foglalkozás...
@gaborr mi hir errol az inlock-rol (variance)? Korabban lattam feltunni a bloggazdat es latszolag nagyon szakertette a koinokat. Most raneztem a blogjara es ugy tunik lapit a bokorban. Tortent valami? Vagy csak csendben leereszt a lufi?
@inlock ”Kérdés, hogy morálisan mi a helyes:
….. a magánvagyonodból kell-e kárpótolnod őket, vagy csak a céges tőke erejéig.”
erre van kitalalva a kulonfele vallalkozasi forma: attol fuggoen hogy bt vagy pedig kft (esetleg reszvenytarsasag), a cegforma el is donti hogy mikent kell cselekedni. Az hogy _moralisan_ mi a helyes azt szerintem felesleges ide keverni, a moralitas ott kezdodott volna hogy a harmadik fel is moralisan viselkedik, senki nem ver at senkit
@bobo "Szerinted akik pénzt tesznek a tőzsdébe azok vakon kockáztatják a pénzüket?"
Ezt pont ezalatt a cikk alatt kérdezed meg? 🙂 A legtöbben vakon, és stratégia nélkül kockáztatják a pénzüket a tőzsdéken, deviza, kripto stb piacokon. A gazdasági elemzés meg azért nem egzakt tudomány, az elemzők ugyanabból az inputból simán kihoznak különböző outputot. Aztán kiderül/történik valami, és valami tökmás lesz a jövőben.
"Ezt most komolyan mondod? Szerinted akik pénzt tesznek a tőzsdébe azok vakon kockáztatják a pénzüket?
:DDD Hallottál már gazdasági elemzőről? Az egy foglalkozás…" - bobo
Nem vakon, ők is számolnak valamit. Az egyik napon belül (daytrade), a másik hetiben, haviban, éven belül. Vagyis mindegyiknek különböző lesz a várakozása, akkor is, ha ugyanazon fundamentumok alapján számolnak. Mondjuk a daytraderek nem is funda alapján számolnak, hanem technikai analízis alapján, szóval már ebből látszik, hogy különböző számítások dobálják az árfolyamokat, hol ez, hol az jobban. A gazdasági elemzőkről meg vannak csodás statisztikák, hogy rosszabbak, mint a pénzfeldobás, legfeljebb a money management miatt maradnak a felszínen. Meg azért, mert fizetésért csinálják. Ha annyira tudnák a szakmát, a saját pénzükkel gazdagodnának...
bobo: pl. nézd meg Zsiday Viktort, általában tök jól látja a folyamatokat, de azt még ő sem találja el pontosan, hogy mikor következik be. Pl. 1 évvel előbbre gondolta a 2022-es esést. És ő szerintem a legjobbak egyike! Szóval szép foglalkozás ez, de még ez a fajta tudás is ritka, mint a fehér holló.
Az USA pedig egy tajvani konfliktust készít elő a Chip Act-el, kB. 5-7 éves időtávban. A covid megmutatta mennyire rá vannak szorulva a TSMC-re ami egy invázió esetén tuti leállna. Ha felfuttatják a saját chipgyártást nekik legalább nem lesz ujabb shortage amikor is kiprovokálják a kínai inváziót.
@bobo
Ok se tudják a jovot. Keres 1-2 éves cikkeket, elemzéseket, és nézd meg, hogy mennyi jott be. 50% körüli lesz az arany, ha jól tudom.
Szóval igen, vakon kockáztatjak.
Van egy tuti tippem: PMÁK... 🙂 Ennek vajon mi lesz a vége?
"Ha felfuttatják a saját chipgyártást nekik legalább nem lesz ujabb shortage amikor is kiprovokálják a kínai inváziót." - Technoviking
Ez tetszik. Tajvan, Dél-Korea és Japán az életéért küzd, hogy ne kebelezze be (bocs, védje meg) a Kommunista Kínai Párt, az USA meg - egyébként természetesen önös érdekből, hisz ő se hülye - segít nekik (merthogy kérték a segítséget), de a jelszó itt is a provokáció. Aminek természetesen - ha van is egy-egy tajvani látogatással, ami aztán kemény, háborút érő provokáció - kötelező felülni, más opció nincs.
@tumpara "Dél-Korea és Japán az életéért küzd, hogy ne kebelezze be (bocs, védje meg) a Kommunista Kínai Párt"
Idézet szükséges. Tudnál olyan cikket belinkelni, ahol kínai politikusok nyilatkozatában elhangzott, hogy katonailag támadással/megszállással/elpusztítással fenyegetik meg Dél-Koreát vagy Japánt?
@blend-ahmed Olyat szeretnél olvasni, mint pl Putyin nyilatkozatai a hadgyakorlatról Ukrajna lerohanása előtt, és a készülő invázió utolsó pillanatig tagadása? Ne legyél már naiv... Mindhárom ország nagyon fontos a globális pozíciókért vívott harcban, és mindegyiknek rendre sértegeti a határait Kína. Taiwanra egyenesen Kína részeként tekintenek, és az ottani amerikai tevékenykedést beavatkozásnak tartják. Nem ismerős valahonnan? Nem utolsó sorban Oroszországhoz hasonlóan Kínában is egy erővel operáló, elnyomó rezsim van hatalmon, aminek mindennapos lépése a szabadság, és a mindenféle jogok súlyos korlátozása, figyelmen kívül hagyása.
Az igazán komoly probléma az, hogy ott még egy ütközőzóna sincs a két tömörülés között, mint Európában pl Ukrajna, és így az egész konfliktus sokkal veszélyesebb.
@blazember "Ne legyél már naiv…"
Olyasmit, hogy Kína Dél-Korea vagy Japán megtámadására készül, rajtad kívül még egyetlenegy szakértőtől sem hallottam. Szerintem Kína Dél-Korea és Japán ijesztgetését "kiszervezte" Észak-Koreának.
"Taiwanra egyenesen Kína részeként tekintenek, és az ottani amerikai tevékenykedést beavatkozásnak tartják."
Nem áll fenn a párhuzam Ukrajnával. Tajvan önállóságát a 193 ENSZ-tagországból csak 12 ismeri el, vagyis a világ nagy része hivatalosan Kína részének tekinti.
@blend-ahmed Nem írtam olyat, hogy Kína jelenleg Dél-Korea, vagy Japán megtámadására készülne. De az tény, hogy egyre aktívabb Japán közelében is a hadserege, amit a Japán külügyminiszter már szóvá tett.
"Tajvan önállóságát a 193 ENSZ-tagországból csak 12 ismeri el, vagyis a világ nagy része hivatalosan Kína részének tekinti."
Kína csak olyan országgal hajlandó diplomáciai kapcsolatot fenntartani, amelyik a kapcsolatait megszakítja Tajvannal. Tajvan viszont külön államként tekint magára, saját kormánnyal, alkotmánnyal, hadsereggel stb.
De a lényeg az volt, hogy arra se találsz cikket, hogy Putyin előre közölte volna Ukrajnát lerohanását. Emellett Kína vezető geopolitikai szerepre tör. Kérdéses, hogy ez mennyire lesz zökkenőmentes a körülötte lévő demokratizálódott, és nyugati rendszerbe integrálódott államok számára. A rendszeres kínai aktivitás mindenesetre nem sok jót sejtet.
@usespanneer
A Binance alapvetően egy kriptotőzsde, vagyis összeköti a kriptót adni és venni akaró embereket.
Ezen felül, mint kb minden ún. centralizált kriptotőzsde egyben számlavezető is, vagyis náluk lehet/kell számlán tartani az eszközöket, hogy tudj vele kereskedni.
Tovább, (szintén mint a társai,) kínál egyéb, meglehetősen összetett, lekötési lehetőségeket, leginkább mindenféle kriptovalutában.
Ami konkrétan a napi 1%-ot illeti. Van olyan kriptopénz amit ha megveszel és egy ún. okos szerződéssel (smart contract), letétbe helyezed akkor minden nap 1%-kal többed lesz az adott kriptopénzből. (pl. coinmarketcap.com/currencies/drip-network/ ) Az is lehet, hogy édesapád ilyen coint vett a binance-n keresztül. Érdemes lenne pontosabban utánanézni, hogy mit is vett.
@usespanneer
Amúgy az utóbbi sem átverés abban az értelemben, hogy tényleg megkapja a napi 1%-ot. Csak mindezt nem dollárban, se nem forintban, hanem egy játékpénzben amiből a kitalálója annyit nyomtat amennyit nem szégyel. És ennek a játékpénznek semmilyen gyakorlati felhasználása nincs, igaz évek óta igérgetik. Ezek után el lehet képzelni, hogy mennyit is ér az a játékpénz. (1 éve 6 dollárt, most 20 centet) Ennél kicsit rosszabb a helyzet, mert vannak mindenféle "adók" és nem is veheted fel egyben a pénzt, stb.
De persze ennek is volt egy felfutása amikor pár hét alatt 30-ról 155-re ment az árfolyama.
A nagyon egyszerű szabály itt is igaz: ami túl szép, hogy igaz legyen ...
@asidotus "miért ad nekem a bank kölcsön, miért nem a bank teszi be oda a pénzt?
Mert a bank nem balek?"
Mert pl. a banknak más az üzleti modellje.
Vagy mondhatom úgy is, hogy máshova helyezi magát a kockázat elvárt hozam koordináta rendszerben.
A legtöbb bank abból él, hogy kölcsönt közvetít és elteszi a kamatkülönbözetet. Erősen szabályozva van, hogy mennyi kockázatot vállalhatnak, és maguk sem feltétlen akarnak, hiszen a betétesek pénzével "játszanak", a betétes meg elvárja, hogy a bank visszafizesse a betétet.
Ha a betétes nagyobb várható hozamért cserébe nagyobb kockázatot szeretne vállalni akkor már nem betétes lenne, hanem elmenne egy befetektési vállalathoz akik az ügyfél kockázattűrő képességének megfelelően fogják a pénzét befektetni.
@usespanneer Szia,
A Binance nem átverés, hanem egy szerencsejáték oldal, akarom mondani kriptopénz kereskedési platform. Szerintem édesapád nem abba fektette a pénzét, hanem azon kereskedve próbálja minél lassabban elbukni azt.
Akkor tud naponta egy százalékot hozni, ha olyan jó tranzakciókat csinál, amik a kezelési költségen felül is hozzák az egy százalékot.
Persze ehhez az kell, hogy legyenek olyan felhasználók, akik nagyon rossz tranzakciókat csinálnak, mert ez a platform a kezelési költségek miatt negatív összegű játék.
Az egyik legtutibb üzletkötős technikát az ilyen "B-RICH részvény eszközalap" és társai hype idejében volt szerencsém megtapasztalni. A BNET-XX lajstromjelű taktikai villantós autó arany-platina-gyémánt fokozatú hülyegyerek sofőrje azt találta mondani, hogy ha én az öccse lennék, akkor jól felpofozna, ha egy ilyen tuti lehetőséget kihagynék. Éreztem mögötte a mély szakmai megalapozottságot, de sajnos hagytam elúszni a lehetőséget. Így most az én pénzem nem gyarapodik a Magyarországra telepített (nem migráns, csak szigorúan szabályozott keretek között ideiglenesen vendégmunkás) filippínókkal stb megtöltött gyárakból.
Már hallom is jönni: akkumulátor gyár részvényalapot vegyenek unit-chained befektetéssel, csak 4% induló elvonással...
Mekkora hülyék engedélyezték itt ilyen termékeken ledarálni a kisemberek pénzét... Ennél valóban még az állampapírral lopás is jobb.