Kérésetekre most a gyémánt és drágakő befektetésekről írok röviden.
Az arany 12 éve tartó áremelkedése után sokan óvatosak lettek az aranybefektetésekkel kapcsolatban, félve attól, hogy egy komoly árkorrekció veszi kezdetét hamarosan. (Az aranyról itt írtam egy összefoglalást: //kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/)
Ezért egyre többen fordulnak a drágakövek, főleg a gyémánt felé, remélve, hogy az lesz a következő évtized sztárja.
Az arany és a gyémánt sok mindenben hasonló: mindkettő magas értéket képvisel, viszonylag nagy összeg kis helyen elfér, ezért könnyen szállítható. Mindkettő rendelkezik esztétikai értékkel és korlátozott számban elérhető a Földön, ami viszonylagos árstabilitást eredményez(het), alkalmas hiperinfláció elleni menedékként.
Ezen túl viszont minden másban gyökeresen különböznek.
Minden befektetésnek az alábbi minimum szempontoknak kell megfelelnie: ártranszparencia, azaz átlátható és hozzáférhető árak a piacon; újraértékesítés könnyedsége, likviditása, könnyed hozzáférés a piachoz, eladási és vételi árak közelsége.
Nos, egy átlagember számára ebből semmi nem teljesül a gyémánt esetén. A gyémánt ára nem publikus, kizárólag előfizetők számára elérhető szakmai fórumokon, a vett, vagy a nagymamától örökölt gyémántot nem tudjuk piaci áron eladni, csak valamelyik helyi kereskedőnek az általa felkínált összegért, ezért aztán általában kiskereskedelmi áron veszünk és ennek töredékéért, nagykereskedelmi ár alatt tudjuk csak eladni a gyémántunkat. Ezen túl a gyémántnak nincs is azonnali piaca, mint az aranynak, vagy egyéb tőzsdén kereskedett árunak.
Sőt, valódi piaca sincs, a világ gyémántkereskedelme néhány cég kezében van, akik a kínálat szűkítésével, bővítésével legtöbbször befolyásuk alatt tudják tartani a piacot. (Érdemes rákeresni a DeBeers cég történetére, amely a mai napig gyakorlatilag uralja a gyémántpiacot. Olvashatsz arról, hogyan omlott össze a piac a konkurens afrikai bányáktól, majd hogyan szerezte meg és zárta be azokat a cég, illetve hogyan találta ki a kereslet fellendítése érdekében, hogy az USA-ban minden eljegyzési gyűrűben legyen gyémánt. Tőle származik a "Diamond is forever" szlogen.) A piac nagyon koncentrált, a gyémánt 93%-át az indiai Surat városában csiszolják, a belga Antwerpenben cserél gazdát a világtermelés 80%-a.
További probléma, hogy szemben az arannyal, olyan mint „gyémánt ára”, nem létezik. Egy adott kő ára nagyjából 20-30 dologtól függ, aminek megállapításához nagyon komoly szakértelemre van szükség. Néhány példa: a drágakövek súlyát karátban mérik, egy karát 0,2 gramm. Egy 0,98 karát súlyú gyémánt ára kevesebb, mint kétharmada egy egykarátos gyémántnak, egy azonos minőségű kétkarátos kő négyszer annyiba kerül, mint egy egykarátos kő és így tovább. Ennek oka, hogy a nagyobb súlyú kövek sokkal ritkábbak, illetve másként tartják nyilván az egy karát alatti és feletti köveket. A példa kedvéért: 2006 és 2010 között az egykarátos gyémánt évi 5%-kal drágult, a háromkarátos évi 10%-kal, az 5 karátos már évi 17%-kal.
A legfontosabb elnevezések a drágakövek esetében
A gyémánt árát nagyban befolyásolja a tisztasága, a meglévő zárványok száma, nagysága és elhelyezkedése a kőben (tábla alatt, koronafazetta alatt, csak a pavilon felől (azaz alulról) látható, csak nagyítóval, vagy szabad szemmel is látható, stb, stb), a színe (ami a közhiedelemmel ellentétben a kéktől a piroson át a sárgáig, sőt a barnáig és a feketéig nagyon sokféle lehet, nincs még egy drágakő, aminek ennyi színe van. Ha nem színes a kő, minél fehérebb, annál értékesebb. A színes kövek ára az aktuális divattól is nagyban függ és nem mindegy, hogy mesterséges színezés, vagy természetes, az egész kövön egyenletes, vagy csak egy részén látható, stb.), a csiszolás alakja (briliáns, körte, kerek, márkiz, radiant, triliant, princess, stb, stb), a csiszolás minősége (ettől függ a kő „tüze”, hogyan, mennyire és merre veri vissza fényt), az előírt arányoktól eltér-e a tábla szélessége, a korona dőlésszöge, a korona és a pavilon aránya, a karima vastagsága, el van-e csúszva a tábla a középponttól, stb.)
Különféle színű és csiszolású gyémántok.
A fenti bekezdéssel csak érinteni akartam, hogyha gyémánt, vagy drágakő befektetésbe akarsz belevágni, nagyon készülj fel, mert csúnyán hintába rakhatnak. Talán még mindenki emlékszik arra a cégre, aki pár éve árult „befektetési gyémánt” címszóval mindenféle értéktelen, rossz minőségű gyémántot a naiv ügyfeleknek, majd inkább jól csődbe ment a cég, amikor az ügyfelek vissza akarták váltani a gyémántjaikat.
Úgyhogy vegyél egy profi tankönyvet és merülj el a fazetták, pavilonok, táblák, zárványok, fénytörések, karimaérdességek és csiszolási hibák világában, mielőtt drágakővásárlásra adod a fejed.
A hibás és a jó csiszolású drágakő fénytörése közötti különbség
Ismerkedj meg az utánzatokkal és a szintetikus kövekkel is, mert nem mindegy, hogy például eredeti zafírt veszel, vagy szintetikust, esetleg csak egy utánzatot. A zafír például közönséges alumínium-oxid, ezért ipari mértékben állítják elő laboratóriumban. Az ékszerboltban kapható gyűrűk és egyéb ékszerek nagy részében szintetikus zafír van, amit a túl homogén színéről és a túl nagy tisztaságáról ismersz fel. (Ha kérdeznék egy kvízműsorban: a piros alumínium-oxidot, azaz korundot rubinnak hívják, a narancsos-rózsaszínt padparadsának, az összes többit zafírnak, legyen az kék, zöld, rózsaszín, sárga, vagy akár színtelen. De hogy tovább fokozzam a zavart, például a cseh rubinnak hívott kő nem is rubin, hanem gránátkő, ami sokkal olcsóbb a rubinnál.)
Tehát csúnyán ráfizethetsz, ha szintetikus kővet veszel természetes kő helyett, ennél nagyobb pácban csak akkor vagy, ha hamisítványt veszel. A gyémántnak (is) vannak olyan utánzatai, amelyekről a szakemberek is alig mondják meg, hogy nem gyémánt, mind a fénye, mind a tüze, sőt a kopásállósága is a gyémántéval egyező.
Ismerd meg, milyen tanúsítványok vannak a drágakő piacon, melyiket szabad komolyan venni és hogyan kell értelmezni az abban leírtakat.
Ásd bele magad a piacba, melyik kőnek mekkora a forgalma, melyiket lehet egyáltalán eladni egyszer. (A profik a kerek csiszolású, 1,01-1,49 karát méretű, d-h színű (lásd a képet lejjebb), if-vs2 tisztaságú, excellent vagy very good csiszolású köveket javasolják, mert ezeket lehet viszonylag hamar eladni, ellenben erősen ellenjavallják a színes, vagy egyéb módon különleges kövek vételét, azok erősen spekulatív áraik miatt.)
Ha megcsináltad a házi feladatot és komolyan megtanultad, amit tudnod kell, akkor ismerkedj meg Martin Rapaport nevével. Ő ennek a piacnak az ünnepelt sztárja, nem nagyon tudod kikerülni, ha erre a piacra lépsz. Ő jegyzi a RAPI indexet, a gyémántok „hivatalos” árjegyzékét, a legnagyobb adatbázis alapján, valamint komoly kereskedelmet is folytat a cége. Az oldal címe diamonds.net, illetve rapnet.com, de mint már mondottam, az összes fontos információ fizetős. (Az újságjuk, a „Rapaport magazine” viszont ingyen letölthető Ipad-re) Ha venni szeretnél gyémántot, kezdd itt az okosodást.
A gyémántok színbesorolása
Rapaport úr az egyik cikkében az alábbiakat javasolja a gyémántba fektetni kívánóknak:
- Csak bevizsgált és egyedi minőségi tanúsítvánnyal rendelkező gyémántot vegyél, méghozzá a Gemological Institute of America vagy az International Gemological Institute által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkezőket csak.
- Ennek ellenére mindig kérd ki egy profi becsüs szakvéleményét is, mert lehet a szakvélemény hamisítvány, vagy egy másik kőhöz csinálták, vagy azóta átcsiszolták a követ, vagy megsérült, vagy bármi egyéb is előfordulhat.
- Ne költs milliókat biztosításra, inkább vegyél egy rendes széfet a pénzből.
- Csak csiszolt gyémántot vegyél, ne nyerset. (A nyers gyémánt ára ötöde a csiszoltnak, ennek egyik oka, hogy a súlyának mintegy felét elveszti csiszolás közben és a csiszolás is gyémánt felhasználásávl történik.)
- Ne vegyél zöldes színű gyémántot, azok általában háborús konfliktussal terhelt országokból származnak, ezeket hívják véres gyémántoknak.
- És a legfontosabb: mielőtt bevásárolsz, győződj meg arról, hogy el is tudod majd adni a gyémántjaidat és legyél biztos az eladási árban is. Egyébként drágán vásárolsz majd és ötödáron fogod eladni a gyémántjaidat.
Csiszolt és csiszolatlan gyémánt
Végezetül: mi várható a gyémánt piacán? A kérdés jó, a válasz szokás szerint bizonytalan. A DeBeers befolyása egyre csökken, mivel egyre kisebb készleten tartja csak rajta a kezét. A nyolcvanas években, amikor Oroszország és Ausztrália elkezdett gyémántbányákat nyitni, hatalmasat esett a gyémánt ára. A DeBeers gyengülésével újra előfordulhat hasonló helyzet. A másik gondot a szintetikus gyémántok előretörése jelentheti, bár fontos tudni, hogy már évtizedek óta léteznek ilyenek, a kérdés, hogy a vásárlók mikor fogadják el őket nagy(obb) tételben a jóval alacsonyabb ára miatt. Ez csúnyán letörheti a gyémánt árfolyamát.
Ezen túl lévén mégiscsak egy luxustermékről szó, a gazdasági növekedés elmaradásával könnyen csökkenhet a kereslet a gyémánt felé. Az indiai problémák és a közeljövőben várható kínai problémák is visszavethetik a gyémánt keresletét, hasonlóan az aranyéhoz. Ezen túl további probléma, hogy míg az arany mintegy 50%-a kerül az ékszeriparon keresztül a végfelhasználókhoz, a gyémántnál ez az arány 98%, azaz akár a kereslet, akár a kínálat megváltozása nagyon felboríthatja az árfolyamot.
A másik oldalon viszont 2011-ben az egykarátos csiszolt gyémánt ára a RAPI index szerint 19%-ot erősödött, és az optimista értékesítők szerint a kereslet 2015-ig 50%-kal fog nőni, míg a kitermelés csak 24%-kal. (A pesszimisták az USA-ban, Kínában, Európában és Indiában éppen a kereslet csökkenését várják a gazdaság várható lassulása miatt.)
Igyekeztem egyszerűen és röviden írni erről a témáról, sajnos drágakő-szakértő nem leszel egy blogbejegyzéstől, ahogy ezt a zárt piacot sem fogod megismerni ennyitől. Ha csak arra jöttél rá, mennyi mindent nem tudsz, már megérte megírni ezt a cikket. Keress rá a neten a témára és olvass nagyon-nagyon sokat, mielőtt az első drágakövedet megveszed.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. target="_blank" rel="noopener noreferrer">. vagy RSS-en,
Anno a Frei-dossziéban volt egy riport a gyémánt bizniszről, ami a cikkbeli dolgokkal is egybevág. Ott is megemlítették, hogy a ’80-as években a ruszkik hatalmas mennyiségű gyémántot dobtak a piacra, ezáltal töredékére esett ennek drágakőnek az ára. Erre jött az Oppenheimer klán (De Beers), és valahogy meggyőzte/megfenyegette a szovjeteket, és minden ment tovább a régi mederben. Ez az egész gyémántkereskedelem csak nekem olyan mutyi izű?
Ismét egy zseniális cikk. Nem is értem, hogy szedted ezt mind össze!
Sosem fektetnék ilyesmibe, de arra nem is gondoltam, hogy ez ENNYIRE zűrös...
Na jó, bevallom, hogy ez volt a hobbim zsenge ifjú koromban. Szerencsére csak ismerkedés szintjén, pénzt nem áldoztam rá.
Kedves Pityu! 🙂
Gratulálok a cikkhez, összeszedett és az átlagember által is érthető leírás egy zárt világról. Csak így tovább!
Témafelvetés: az interneten néhány helyen rá lehet bukkanni erre a ritka és drága nyersanyagra, a nikkelre, amiből állítólag a cérna a legkülönlegesebb és hatalmas hozamot biztosító változat. Te tudsz erről, hallottál róla?
Üdv.
Igen, már kértek tanácsot nikkelre, amit a mese szerint egy banki széfben öriznek.
A hahotázásra az ad okot, hogy a nikkelnek 18 ezer dollár TONNÁJA.
Azaz egy széfbe belefér 5 kiló, ami combos 100 dollár.
Az emberek minden hülyeséget elhisznek.
Fantasztikusan alapos írás, gratulálok!
A nikkelről csak annyit, hogy az EU pár éve már korlátozza a használatát még az ötvözetekben is, mert ártalmas az egészésgre, ahogyan az ólom, és a higany is. (Nikkelallergia, alpakka kivonása, stb.)
Nálunk is van gyémántcsiszolás, a Caprice-ban Szentendrén, és ha a csodálatos ékszereikre vevőt viszel, jutalékot is fizetnek. De elsősorban oroszoknak hozták létre, mert VAT mentesen tudnak vásárolni, és ezt teszik is. Csodálatos és hatalmas a választékuk, ha már valaki ilyen ékszert akar venni, vegye ott, mert egy magyar munkahelyet segít vele. Egyébként is érdemes megnézni, bár én orosz csoportot idegenvezettem, nem tudom privátnak hogy megy.
Oroszországban most előrukkoltak egy hatalmas, és új Szibériai gyémánt lelőhellyel (lesz még pár ilyen meglepetésük) ahol az eddiginél sokkal keményebb gyémántot lehet bányászni, irdatlan mennyiségben. Régóta tudtak róla, csak katonai titok volt. Nem is ékszerekről, hanem az ipari felhasználás forradalmáról írnak. Ha ez igaz, akkor a gyémánt zuhanni fog jó ideig.
Még annyit, hogy Budapesten lazán eladják az ezüstözött nikkelt ezüstnek (ha becsüs ismerőst viszel, és beleegyeznek, hogy megreszelje, a próba után kiderül) valamint nagyon sok kis helyen csalnak az arany átvétellel is. Úgy van beállítva a mérleg, ezért érdemes előtte patikában pl. leméretni ha ékszert adsz el. Vagy a jel szerint nem ismerik el azt a finomságot, amilyen valójában. Nem árt előrelátónak lenni, bár lehet, hogy ez csak nekem újdonság. Mint ahogyan az is, hogy egy budai bevásárlóközpontban lazán árulják a mostani meisseni porcelánt antiknak. Úgyhogy nem csak a UL -nél van átverés, ebben az országban mindenki csal.
Az itt leírtak valóban igazak, de nem kell feltétlenül a gyémánthoz fordulni befektetés címszóval. Zafírokkal, topázokkal, kisebb rubinokkal ( a nem hőkezelt és feltöltött ) is már simán lehet boldogulni, pláne, ha az zárványos is! Egy zárványt mesterségesen nem lehet létrehozni és mint a cikk is írta, a mesterséges kövek túl tökéletesek. Ilyen esetben a zárvány jó barát.
Valamint azt se felejtsük el, hogy a mesterséges köveket egy apró, szabad szemmel nem látható sorozat számmal látják el. Persze akadnak kivételek. Egy ismerősömnek van egy fekete gyémántja, ami ugyan mesterséges, de nincs benne a sorozat szám.
Kezdőknek érdemes egy antik ékszerekkel foglalkozó vagy becsüs múlttal rendelkező, esetleg mindkét kategóriában jártas embert felkutatni. Rengeteget tud segíteni.
nagyon tetszik a cikk de én is azt tudom mondani nem feltétlenül kell a gyémánthoz fordulni igaz én is árulok szép gyémántokat de aki igazán megbizhato és mutatos drágaköbe fektet az ausztrál feketeopált keres meseszépek és drágák is :-9 ráadásul böven kisseb a sulya mint egy gyémántnak igy egy 3 karátos opál már köröméretü és sokkal jobban mutat egyébként a világ nagy ékszerészei az igazi feketeopálhoz a gyémántot csak kisérökönek használják
Én két hete kezdtem a drágakőbe belefogni.
Abbahagyom, mert nem tudok nagy pénzeket kiszedni belőle. Allig tudok hasznot kiszedni belőle, azt is nehezen. Én csak adok-veszek, nem tartok meg semmit. Ha egy darabot adok el egy rubinból akkor az 50.000Ft, ha egy tucatot akkor 3000Ft/darab. (Ugyan az a kő, ugyan az a csiszolómester, s.t.b..) Mesélhetnék még, de szánalmas a piac. Ahány hely annyi ár.
A gyémánt, meg úgy gagyi piac ahogy van... Ha gyémántot veszel, csak olcsón vedd és csak szakembertől.... Ha úgy kezdi az eladó, hogy: Egyedi ajánlat. Vagy azt mondja, hogy: Speciális kövek, akkor az csalás...