Folytatva a múltkori írást a hitelekről, most néhány, a devizahitelekkel kapcsolatos téveszmét szeretnék eloszlatni.
"Amikor felvettem a hitelt, még csak havi 40 ezer volt a törlesztőm, most pedig már 138 ezer forint"
Ez az egyik leggyakrabban hallható panasz a devizahitelesektől, csak éppen van benne egy hatalmas csúsztatás.
A svájci frank áremelkedése sajnálatosan megdrágította a havi törlesztőrészlet nagyságát, ahogy a bankok által bevezetett kamatemelés is. Azonban messze nem ilyen mértékben.
Az átlagos adós 155 forintos svájci frank árfolyamon vette fel a hitelét, ebből a szempontból legrosszabb időpontban, 2008. júliusában 142 forint volt egy frank. A jelenlegi ára 237 forint a svájci franknak, ez átlagosan 53%-os emelkedés.
A bankok által elkövetett mintegy 2%-os kamatemelés szintén megdobta a havi fizetnivalót, méghozzá mintegy 16,7%-kal.
Azonban ezzel a kettő értékkel megszorozva a kezdeti 40 ezer forintot, még mindig csak 71.451 Ft-nál járnánk.
Mi akkor az a 138 ezer forint?
A megoldás egyszerű: a hitelfeltételek tökéletes meg nem értéséből eredő változás.
A válság előtt és kezdetekor lakáshitelekkel foglalkoztam. Akkoriban boldog-boldogtalan hitelt akart felvenni, olyanok is, akiknek erre semmi kerete nem volt.
Ezek az emberek a legalacsonyabb havi törlesztőt keresték. Ezért olyan bankokhoz mentek, ahol az induló(!!!!) részlet meghökkentően alacsony volt. Nem értették és nem is érdekelte őket, hogyan lehet az, hogy ugyanaz a hitel az egyik bankban havi 40 ezer, a másikban havi 82 ezer forint. Ők egyszerűen azt kérték, ahol az induló részlet a legalacsonyabb.
Pedig a magyarázat egyszerű. Sok bank kínált az első fél évben nagyon kedvezményes, akciós kamatot és a tőketörlesztéstől is esetleg eltekintett. Ezen túl kombinálták a hitelt egy lakástakarékkal, ahová még az elmaradt tőketartozás összegét sem kellett megfizetni, így négy éven át nem hogy csökkent volna a tőketartozás, hanem egyenesen nőtt évről-évre.
Az első félév akciós időszakában a kedvezményes kamat és a tőketörlesztés halasztása miatt lett 40 ezer a havi törlesztő. Aztán bejött a valódi kamat, így már lett 70 ezer a havi törlesztő fél év múlva, végül lejárt a lakástakarék és az elmaradt tőketartozás miatt újra nagyot ugrott a havi kötelezettség.
Mindennek semmi köze nem volt a svájci frank árfolyamához, az csak felerősítette ezt a folyamatot.
A változás így is tetemes, ami a svájci frank árfolyama és a kamatemelés miatt érte az embereket, de a rossz termékválasztást, vagy az akciós kamat meg nem értését már nem kell az árfolyam-változásra fogni. A hitelszerződés aláírása előtt a közjegyzők pontról-pontra felolvasták a szerződést, így mindenkinek tudnia kellett mit is ír alá. Más kérdés, hogy nem mindenkit érdekelt.
"Az egész devizahitel egy átverés, a bankok nem is vettek semmiféle devizát. Forintot kaptam és azt is fizetek, mi közöm a svájci frankhoz."
Rossz hírem van: a devizaalapú hitel deviza alapú. Amikor tombolt a svájci frankos láz, akkor a forint alapkamata átlag 8% körül volt. Ha a bank ehhez tette hozzá a saját 3%-os marzsát (hasznát), akkor jóval 10% felett volt a hitel kamata, amit senki nem akart kifizetni.
Mivel a banknak mindegy, hogy a magyar megtakarítók pénzét helyezi ki hitelre 8+3%-os áron, vagy a svájci kisnyugdíjasok pénzét 3+3%-os áron, ezért mindkettőt kínálta. Mivel egy 20 éves, 10 milliós hitel havi törlesztője 6%-on 71.643 Ft, ugyanez 11%-on 103.218 Ft, szinte mindenki az előbbit választotta, bár minden bankban elérhető volt a forint hitel is. (Aki azért nem kapott forinthitelt, mert a jövedelme azt nem tette lehetővé, az biztos, hogy túlvállalta magát, hiszen méh minimálbérre is adtak 10 milliós hitelt a bankok.)
Csakhogy az olcsó hitelnek ott volt a kockázata, az árfolyam változása. Ami mellesleg 2008 júliusáig csökkent, akkoriban senkit nem hallottam panaszkodni, hogy miért kell egyre kevesebbet fizetni havonta.
Egy 2006 júliusában felvett svájci frankos hitel után 2008 júliusában 20%-kal kevesebbet kellett havonta fizetni. Akkoriban mindenki dicsérte magát, milyen okos volt, hogy svájci frankban (meg japán jenben) vette fel a hitelt.
A gond az, hogy a svájci kisnyugdíjasnak svájci frankban kell visszaadni a betétjét, akkor is, amikor ezen nyerünk 20%-ot, meg akkor is, amikor bukunk 50%-ot. (A magyar bankok természetesen nem közvetlenül a svájci kisnyugdíjastól gyűjtöttek betétet, de a technikai megoldás most lényegtelen.)
Ha még mindig kételkedsz, akkor gondold végig, miért tudta odaadni a bank a hitelt 6%-on, amikor a forint kamata az ő haszna nélkül is 8% felett volt.
(Az már csak tényleg zárójelben említem meg, hogy a mai napig jobban jártak a svájci frankban eladósodottak, mint a (nem kamattámogatott) forinthitelesek, mindeddig kevesebbet fizettek a svájci frank árfolyam-emelkedése ellenére is. Ez csak a 2008 nyarán eladósodottakra nem igaz.)
"A bank semmit nem bukott az árfolyam-emelkedésen, mert lefedezte a svájci frankot."
Mert az már csak így működik. Lefedezni egy devizát határidős eladással, vagy vétellel lehet, vagy opció vásárlásával. Az egyik esetben az árfolyam-csökkenés okozott volna buktát, a másik esetben az opciónak nagyon komoly költsége van. Az már tényleg mellékes, hogy ilyen fedezeti ügyleteket nagyon ritkán kötnek fél évnél hosszabb időre és mindig kell valaki a másik oldalra, aki pont ellentétesen várakozik az árfolyamokat illetően.
Egyébként még ha igaz is lenne, ez téged mennyiben érint? Te számodra is elérhető lett volna a lefedezés, csak éppen a költségei miatt nem kérted volna.
Arról nem is beszélve, hogy mivel a bank rád hárította a devizaváltozásból eredő esetleges veszteséget (de a nyereséget is), miért fedezte volna le is ugyanazt az összeget. Ő fedezve volt azzal, hogy te viselted a kockázatot és ezt alá is írtad.
Nem akarom a devizahitel miatt gondba került emberek problémáját kicsinyíteni, de ezt a pár téveszmét szerettem volna helyre tenni.
Ennek a cikknek az első részét itt tudod elolvasni és még szeretném folytatni a témát, hogyan működik az annuitásos hitel és ehhez hasonlóak.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, február 7-én indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
A kerdes itt inkabbb az, hogy elvarhato-e az emberektol, hogy jol felmerjek a kockazatot, es a marketingszovegek mogott megertsek, hogy mik a kockazatok.
A kerdest forditva is fel lehet tenni. Mi magunk vajon atlatnank-e ha az autoszerelonk butasagot akar velunk alairatni ( olyan szerzodest, aminek kovetkezteben nem lesz jobb az autonk ) vagy az orvosunk, villanyszerelonk. Nekem az a bajom ezzel, hogy az emberek nagyresze penzugyileg nem muvelt elegge es ezzel a kulonbozo tarsasagok visszaelnek. Mig ha peldaul az egeszsegugyhoz nem ertunk elegge, akkor elvarjuk az orvostol, hogy attol meg ne kezeljen felre ( bar az is bekovetkezik ) Vagy az autoszerelotol, hogy tenlyeg javitsa meg az autot, es tenyleg a hibaja javitsa ki, ne csak valami latszatintezkedest csinaljon amitol 2 honap mulva rosszabb lesz az auto, mintha hozzaa se nyult volna
Ahogy azt írtam már, nem csak az emberek felelősek, a bankok és az állam ugyanannyira.
De hidd el, belülről láttam, félelmetes butasággal és átgondolatlanul vett fel sok százezer ember hitelt.
Ugyanezek az emberek gyakran több időt szenteltek a megfelelő bluetooth headset vagy GPS készülék kiválasztásának, mint egy 25 éves hitel felvételének.
"Ugyanezek az emberek gyakran több időt szenteltek a megfelelő bluetooth headset vagy GPS készülék kiválasztásának, mint egy 25 éves hitel felvételének."
Az a baj, szerintem pont nem ugyanazok az emberek. Szerintem akik 5 percet töltöttek az átgondolással a hitel esetén, máshol is ennyit vagy kevesebbet töltenek vele, tehát nem tudják áthozni más területről a megfelelő szemléletet.
Ha az átlag ember csak annyit tanult volna a pénzügyekről, mint amennyit a 20-as évek irodalmáról középiskolában, akkor a legalapvetőbb átveréseket elkerülhetné, legalábbis a tudása meg lenne hozzá.
Ugyanakkor ha 20 évre felveszek hitelt, akkor legalább heteket rászánok, hogy számolgassak, olvasgassak, még ha előtte nem is értek hozzá. A probléma ott van, hogy sokan annyi időt sem töltöttek az utánajárással, mint más egy 20 ezres műszaki cikk megvásárlása előtt.
"Ugyanakkor ha 20 évre felveszek hitelt, akkor legalább heteket rászánok, hogy számolgassak, olvasgassak, még ha előtte nem is értek hozzá."
És? Mire jutsz?
Vagy arra, hogy veszel fel hitelt, vagy arra, hogy nem.
Ha kell egy lakás, akkor úgyis felveszel hitelt. A bankok között pedig kondíciókban minimális különbség volt, a lényegi részt tekintve.
Lehet persze verni itt magad, hogy "a hülyék vettek fel devizahitelt". De épp mostanában vannak olyan posztok is, hogy a FORINT hitel kamatait is elkezdték emelgetni a bankok.
Na, akkor ki az okos?
a devizahiteles volt az okos, akkor ha ugy vett fel devizahitelt, hogy a forintot is tudta volna fizetni.
Különösen ha félretette a különbözetet.
"Mi magunk vajon atlatnank-e ha az autoszerelonk butasagot akar velunk alairatni ( olyan szerzodest, aminek kovetkezteben nem lesz jobb az autonk ) vagy az orvosunk, villanyszerelonk."
Teljesen más szintű szükséglet a kettő. (Sőt, az egyik szükséglet, a másik csak igény.)
Az autódat és az elektromos hálózatot azért javíttatod, mert így tudod a tulajdonodat tovább használni. A devizahitelt azért vetted fel, hogy így felárért már *hamarabb* használhasd azt, aminek a tulajdonjogát mindenképp csak évtizedek alatt tudod megszerezni.
Azt kell mondjam, egyre inkább elvárás, ha aki egy szolgáltatást/hitelt igénybe vesz, vagy bármit vásárol, a saját érdekében legalább alapjaiban tisztában legyen azzal, hogy mit választott és miért. Az előbbi példáddal élve, ha az autód meghibásodik, az autószerelő el fogja mondani, hogy beszerelhet pl eredeti alkatrészt a kocsidba, vagy utángyártottat is, vagy ha a pénztárcád szűkös, akkor nem tud mindent kijavítani a kocsidon, csak pl ezt, vagy azt, de annak meglesz a következménye. Módodban áll eldönteni, hogy mit rendelsz meg és mit nem, de tudnod kell a következményeit is. Ugyanez igaz az orvosra is, ott is lehet, hogy a betegségedre csak felületi kezelést kapsz, amitől esetleg egy darabig tünetmentes leszel, de nem gyógyulsz meg, vagy választhatsz más gyógymódot is, amitől esetleg meggyógyulhatsz, igaz ez a kezelés kicsit drágább, vagy fájdalmasabb, de valamit valamiért.
Manapság sincs könnyebb helyzetben, aki hitelt igényel. A gyakorlatból tudom, hogy még most is sokan minden információt hárítanak, vagy alapvető matematikai hiányosságokkal rendelkeznek, pl nem tudnak %-ot számolni. Sokan pl nincsenek tisztában azzal még most sem, hogy a feltüntetett kamat ÉVES kamat és hogy ez mit jelent egy hitelnél. Nem kell megtanulni, érteni pl egy annuitásos hitel képletét, de igenis fontos érteni, mit jelent az, hogy türelmi idő, mit jelent a befektetéssel kombinált hitel, vagy mit jelent a lakáskasszákkal kombinált hitel. Azt is érteni kell, hogy mit jelent a kamatperiódus, mi alapján változhat egy hitel kamata? Ezek az alapok, ezek ismerete nélkül még ma is meglepetés érheti a hiteligénylőt. Egyértelműen hátrányt szenved a tudatlan ember az élet minden területén. Pl senki nem várja el senkitől, hogy tudjon internetezni, hogy értsen a számítógéphez, viszont aki nem ért és mégis használni szeretné, annak muszáj lesz megtanulni a működését. Óriási hiba úgy hitelt felvenni, hogy az alapokkal sincsenek tisztában az emberek és nem is igazán szeretnének tájékozottak lenni.
A szerző nagyjából pontos, de valamiért elfelejtette leírni azt a (korábban gyakori) esetet, amikor a törlesztések és a hitelfelvétel egyszerre történt, oly módon, hogy a sok törlesztő pont kiegyensúlyozta az új hiteleseket, így nem kellett vásárolni CHF-et abban a hónapban. Ehhez becslésem szerint 200:1 (200 régi ügyfél törleszt, 1 új vesz fel hitelt) arány kellene, de lehet, hogy rosszul számolok?
Ennek mi köze a dologhoz? 🙂
A bank eladhatta neked a saját svájci frankját is a trezorból, de mindez min változtat?
"A bank eladhatta neked a saját svájci frankját is a trezorból, de mindez min változtat?"
Ha nincs CHF-HUF átváltás, akkor nincs konverziós költség.
Akkor nincs átváltás, ha a létező hitelesek CHF-et vennéNEK, az új hiteles pedig CHFet ADNA el. Persze a bank ilyenkor és szépen bekönyvelte a 2% + 2% átváltási marzsot, pedig semmi ilyen nem történt.
Nem tudom, hogy ez miért nem világos egy szakembernek?
Illusztrálom:
1. A banknak van 100 ügyfele, akik 5000 CHF-et vettek fel fejenként, és mondjuk 50 CHF-et törlesztenek havonta. Ez összesen 5000 CHF, amit "vásárolni kellene" havonta az ügyfeleknek
2. A bankhoz jön egy új hitelt kérő ember, aki PONT 5000 CHF hitelt vesz fel. Ezért neki Forintra van szüksége, és a bank nagy kegyesen "beváltja neki" az 5000 CHF-et Forintra.
Papíron. A valóságban semmilyen CHF-HUF váltás nem történik!
Az, hogy a konverziós díj jogtalan volt, nem vitatjuk, de erről nem is írtam egy szöt se.
Most így utólag, gyors számolással nekem az jött ki, hogy a (már lezárt) hitelszerződésemnél a devizakonverzión kb. 70 ezer Forintot nyert a bank pár év alatt. Ha kétszer is volt ilyen (hitelfelvételnél és törlesztésnél), akkor talán 140 ezret.
Ezzel lehet-e valamit tenni? Ki foglalkozik ilyennek, ki ért hozzá?
"A bank eladhatta neked a saját svájci frankját is a trezorból, de mindez min változtat?"
De akkor törleszthetek CHF-ben is, ha frankhitelem van, nem?
Bankok nem örülnek neki... Mert ugye a rám tolt árfolyam kockázatot elvileg kilőttem.
Más kérdés,hogy honnan veszek annyi frankot.
A legtöbben nem láttak és néztek mást a hitelfelvételekor, hogy keveset kelljen törleszteni, lehetőleg minél tovább. El sem olvasták, főleg nem értették meg, hogy az alacsony törlesztő részletek miatt, akár 10 évig tartó részlet fizetéssel sem törlesztenek semmit a tőkéből!
A hitelek jelentős része lakás vásárlás/építés céljára vették fel, a második cél az autó, harmadik a "szabad felhasználású, ingatlan fedezetű", ez utóbbi talán a legveszélyesebb, legdrágább pénzhez jutási módszer.
Amikor mindenki azt hiszi, hogy ebben az országban minden ingyen van /nyugdíj, oktatás, egészségügy stb/, akkor nem nehéz olcsó hitellel "csőbe húzni" az embereket.
Kiváncsi lennék hányan ültek le számológéppel, kockásfüzettel kiszámolni, hogy mi mennyibe kerül?
Vajon meg akarták-e érteni, hogy mi is van a szerződésben?
Vagy szükségem van-e 0 km-es autóra 10 év hitel mellett, vagy jó egy használt is?
Bocs, de ha tényleg így lenne, ahogy írod, vagyis hogy a bank ténylegesen CHF-et ad kölcsön (akár Svájcból?), akkor hogy lehet, hogy amíg a CHF kamat 0% közelbe ment, addig a mi törlesztőrészletünk kamata egy szemernyit sem csökkent, sőt inkább nőtt???
Mert ha ez tényleg így van, hogy az én devizahitelemre az X bank Z CHF-et vett fel Svájcból közel 0% kamatra és oda is fizeti vissza az átalam törlesztettet, akkor ehhez a konstrukcióhoz mi köze van az országkockázatnak meg CDS felárnak meg anyámnyavajának?
Az meg az egészben a csavar, hogy a mostani alapkamat-csökkentéseket sem alkalmazzák...
Egyébként a hülyék voltunk-ra kb annyi, hogy én 2006-ban vettem fel autóhitelt 20% önrésszel - és akkor nagyjából mindenki úgy számolt hogy 2010(11)-re mi is euróval fizetünk, és 0 jelentősége lesz a CHF-HUF árfolyamnak.
Az egyik másik kérdés, arról is akarok írni. A bank a nem teljesítő hiteleket a teljesítőekkel fizetteti meg, ezért ilyen magas a kamat.
Egyébként van köze a CDS-hez, meg az országkockázathoz, mert a bank a 25 éves hiteleket egy-két éves kötvényekkel fedezi, amit újra és újra meg kell újítania.
Senki nem mondta, hogy hülyék voltatok.
Egyébként az euró 15%-ot ha drágult, a CHF-fel van a baj.
Ha a bank a kamatot azért emeli, mert több a nem teljesítő hitel, akkor az azt jelenti, hogy a bank SEMMILYEN kockázatot nem vállalt a kihelyezett hitellel (hiteltömeggel) kapcsolatban.
Ez így egy abszolút kockázatnélküli befektetés, ami elméletileg lehetetlen.
Ha az emberek fele nem fizet, akkor a maradék felének duplájára emeli majd a törlesztőt, és kész.
Azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy a bank A BETÉTESEK PÉNZÉT adta kölcsön, nem a sajátját.
Az a baj, hogy a bank, amikor az emberek felvették a hiteleket, akkor nem beszélt se CDS-ről, se arról, hogy majd, ha nem fizetnek a többiek, akkor neked megemelem a kamatot. Amikor mindenki azt várta volna, hogy végre csökkenhetnek a kamatok (a svájci alapkamat miatt), akkor egyből előjött a CDS felár, stb.
A kormányok pedig pont a jelzálogra (a ház) kiszabott árverezési moratórium miatt lökték a bankokat abba az irányba, hogy a fizető adósokon hajtották be a nem fizetőkön levő veszteségeiket (vagy egy részét).
Szerintem ahhoz, hogy az ember egy hitelt felvegyen nem kellene ismernie a bankok belső működését, de a bankoknak is korrekten kellene tájékoztatnia az embereket, nem csak a pozitívumokat kiemelni.
És azért a bankok elég jól levédték magukat minden eshetőségre. Nem hiszem, hogy ha a szerződéseket megvizsgálnánk, akkor a hitelező és hitelfelvevő kockázata egyenlő lenne.
"Nem hiszem, hogy ha a szerződéseket megvizsgálnánk, akkor a hitelező és hitelfelvevő kockázata egyenlő lenne."
Hát nem is, mert az üzleteket szerintem az egész történelemben mindig úgy kötötték, hogy a felek által vállalt kockázat a tőkeerejükkel fordítottan arányos. Ez is az emberi természet, meg a kapitalizmus következménye, ugyanazé, aminek az előnyös következményei miatt (hatékony termelés, jólét) viszont senki nem szokott reklamálni.
A cikkben egy pontatlanság van, amit hozzá kellene tenni. Amikor CHF 155 Ft volt, akkor a HUF hitelek kamatai nem 11%-on álltak (lehettek volna ennyin is), hanem 18-20% között. Különböző állami kedvezményekkel le lehetett szorítani (nekem nem járt), de akkor is úgy számoltam, hogy 200 Ft-os CHF-ig a CHF hitel jobban megéri. Számoltam kockázatot?! Igen, hajjaj. A 230-250 Ft közötti CHF nem volt a tervben. Arról nem is beszélve, hogy a szerződésben a CHF jegybanki alapkamata már közel 0%, sőt a hírek szerint lehet még negatív is, ugyanakkor a számolt kamat továbbra is 4-5% körül van, mert csak kis súllyal szerepel ez, a BUBOR viszont annál inkább, aminek köze nincs a CHF-hez. Miért!? Nehéz nem arra gondolni, hogy a CHF finanszírozás nem teljesen CHF alapú, de leginkább a mohóság az ok. Végül, de nem utolsó sorban, a legtöbb pénzintézet triplán nyerészkedik, ugyanis a menetközben kifizetett törlesztőrészletre eső, de az árfolyamváltozásból eredő kamatkülönbözetet is behajtja. Mindenki szeretne olyan vállalatot vezetni, ahol definíció szerint nem lehet veszteséges üzem. Ha a bankokra haragszom Magyarországon (mert nekem csak itt vannak ilyen tapasztalataim), akkor az ez. Jobban szeretem az együtt sírunk, együtt nevetünk megoldásokat.
az 2003-2005 ben volt, 2007-2008-ban 11% körül volt a kamat.
"de leginkább a mohóság az ok"
kinek a mohósága? mindkét félnek?
a banknak, aki így adta a hitelt, illetve annak, aki meg olyanra vett fel hitelt, amit nem engedhetett meg magának...
"kinek a mohósága? mindkét félnek?
a banknak, aki így adta a hitelt, illetve annak, aki meg olyanra vett fel hitelt, amit nem engedhetett meg magának…"
A bank igen alaposan megvizsgálta a hitelfelvevő fizetésképességét. Mit nem engedhetett meg magának a hitelfelvevő?
varjubor:
"Nehéz nem arra gondolni, hogy a CHF finanszírozás nem teljesen CHF alapú"
Teljesen mindegy mit gondolsz, ha nem CHF alapú lett volna a finanszírozás, akkor sok évig veszteséget kellett volna elkönyvelniük a bankoknak, majd hirtelen elképesztő nyereséget a válság első éveiben. Ezeket az eredménykimutatásokat a mérleggel együtt megnézheted.
Kedves Kiszámoló!
Egy kérdésem lenne: Ha teszem fel hitel felvétele előtt állok, akkor most felelőtlenség lenne részemről, ha devizában venném fel vagy sem?
Mert abban Vakinak igaza van, hogyha te nem is, de sok helyen megy a devizahitelesek utólagos lehülyézése, te meg épp azt írtad, hogy sok deviza hiteles eddig a napig jobban járt azzal, hogy devizában vette fel a hitelét, a hitellel a gondjaik más miatt vannak
úgy tudom, hogy mostanában olyan feltételei vannak a devizahitelnek, ami az emberek 99%-a számára teljesíthetetlen (devizában kell, hogy érkezzen a jövedelmed, legalább a minimálbér x-szerese erejéig, stb).
ha tudnám teljesíteni a feltételeket, és szeretnék mostanában hitelt felvenni, valószínű CHF-ben venném fel, mivel úgy néz ki, hogy középtávon gyengülhet a frank. a hangsúly az "úgy néz ki"-n, és a "gyengülHET"-en van 🙂
De elméletben nem kizárt külföldi banktól felvenni mondjuk euró hitelt, ugye?
Szerény vélemény szerint az "elszabadult" devizahitelekért az államot és a bankokat sokkal nagyobb felelősség terheli, mint az egyszerű állampolgárt.
Az állam vezetői egész sokáig elhitették velünk, hogy az Euro pár éven belüli bevezetése reális. Ha jól emlékszem, 2008 volt az első céldátum, de még 2008-ban is azt kommunikálták, hogy legkésőbb 2013-ban.
Aztán bevallották, hogy semmi sem igaz az egészből.:-(
Az, amit a bankokról írtál, hogy SZÁNDÉKOSAN levitték az első pár hónapban a törlesztő részletet, sőt még a tőketörlesztéstől is eltekintettek, nálam egyértelműen az átverés, az ügyfél becsapásának a kategóriájába tartozik. Semmivel sem tisztességesebb eljárás, mint amit azok a biztosítási ügynökök csináltak, akik UL-t kötöttek minél nagyobb rendszeres díjjal, az első 2-3 év díját befizettették, majd eltűntek!
Nekem is volt CHF-hitelem, nekem is kedvezményes volt az ELSŐ évi kamatláb, több hetes hezitálás, gondolkozás, számolást követően emiatt választottam azt és nem az EUR alapút. Úgy gondoltam, 1-2 év múlva majd kiváltom egy EUR alapúval, hisz úgyis lesz másik, kedvezményesebb. Ráadásul nekem lineáris hitelem volt, nem annuitásos.
Akkori számításaim szerint még 30%-os FT gyengülés esetén is jobban jártam, mint a Ft alapú hitellel. Sajnos az EUR CHF-hez képesti ilyen mértékű gyengülésével nem számoltam, de sokak véleménye szerint akkor nem is volt reális veszély.
"hogy SZÁNDÉKOSAN levitték az első pár hónapban a törlesztő részletet, sőt még a tőketörlesztéstől is eltekintettek, nálam egyértelműen az átverés, az ügyfél becsapásának a kategóriájába tartozik."
Ha közölték előre, akkor mégis miért? Egy ilyen megállapodáshoz két fél kell: egy profitéhes pénzintézet és egy épp ugyanolyan mohó, csak éppen még hosszú távra sem tervező ügyfél. Az első éves bankkártyadíj elengedését is átverésnek tartod?
Az eltűnt UL-kereskedő, az igen, az csalás, hiszen nem íratta alá a kötéskor az ügyféllel, hogy ő el fog tűnni. 🙂
"Az, amit a bankokról írtál, hogy SZÁNDÉKOSAN levitték az első pár hónapban a törlesztő részletet, sőt még a tőketörlesztéstől is eltekintettek, nálam egyértelműen az átverés, az ügyfél becsapásának a kategóriájába tartozik."
Az én szememben meg aki olyanba belemegy, hogy első időszakban nincs tőketörlesztés, azt egy életre el kellene tiltani a hitelfelvétel lehetőségétől.
"Szerény vélemény szerint az “elszabadult” devizahitelekért az államot és a bankokat sokkal nagyobb felelősség terheli, mint az egyszerű állampolgárt"
A dolog sajna ott kezdődik, hogy az egyszerű állampolgár ment be a bankba, hogy hitelt szeretnék. Nem kergették oda vasvillűával.
"Az, amit a bankokról írtál, hogy SZÁNDÉKOSAN levitték az első pár hónapban a törlesztő részletet, sőt még a tőketörlesztéstől is eltekintettek, nálam egyértelműen az átverés, az ügyfél becsapásának a kategóriájába tartozik."
Benne volt a szerződésben, amit aláírt az ügyfél? Mert ha igen, akkor nincs miről beszélni. Ha meg az illető nem ért a pénzügyekhez, és nem látja át, önmagában az sem hiba, de ilyenkor tanácsos keresni valakit, aki igen.
mint ahogy az orvosomnak is hiszek, ugyanugy hiszek a banki alkalmazottnak is. Pedig hidd el, egyiket se en fizetem. Vagy te nem igy vagy ezzel?
Majd ha a banki alkalmazott 5 evig tanul penzugyeket es utana evekig "probapraktizal" akkor hiszek neki. Banki ugyintezonek (ugyintezo!, ne soha, semmit nem szabad elhinni, plane ha hitelrol van szo.
Deviza hitelt jelenleg csak akkor vehetsz fel, ha a jövedelmed igazolhatóan devizában van.
en a fizetest forintban kapom, viszont a szerzodesben EUR-ban van rogzitve. (Vagyis ennek megfeleloen ingadozik honaprol honapra a forint amit kapok) Igy felvehetek EUR-os hitelt?
A bejegyzésben van 1-2 alapvető hiba amit mindenképp kiemelnék.
Pedig nem igényel bonyolult számolást, hogy ha 142 Ft volt egy CHF és az felment 237-re, akkor az nem 53%-os emelkedés. Vegyen mindenki kézbe egy számológépet, 237//142-vel, az 66,9, mondjuk 67%. Ugyanis egyértelmű, hogy a felvett árfolyamhoz viszonyítjuk a drágulást, úgy, hogy xy%-al drágult és nem fordítva, hogy a megemelkedett árfolyamnak az eredeti 53%-a.
Kiszámoló: Apró félreértés, hogy te a lehető legrosszabb árfolyammal számolsz, ami egy napig élt, én meg egy öt éves átlaggal, 155 Ft-tal.
A kamatnövekedésnek nem néztem utána, de ha elfogadjuk a Kiszámoló adatait, akkor 67%+16,7%= 83,4%. Azért ez már döfi, ha befektetés lenne, és nem több mint félmillió ember részletekben realizált árfolyamvesztesége.
Kiszámoló: amúgy szorozni kellene, nem összeadni, de ez kinek nyereség? A svájci kisnyugdíjasnak, akinek többet ér a pénze?
Az sajnos igaz, hogy sokan (a legtöbben?) egyáltalán nem körültekintően jártak el a hitelfelvételkor, igaz, ha többször elolvassák sem biztos hogy megértik miről szól a carry trade. Továbbá akkor amikor a bankok minden kockázatot egyoldalúan az adósra terhelnek, és ez a standard, akkor még aki érti is, annak is nehéz érvényt szerezni a véleményének.
És a végén a szomorú igazság, a legtöbb ember, banki alkalmazott, közgazdász, tanár, orvos...stb mindenki devizahitelt vett fel. A jegybank vagy a kormányzat közbeléphetett volna, de a kormányzatnak mindig tipikusan a jelen gazdasági növekedése (akár hitelezésből finanszírozva) az elsődleges. Voltam olyan konferencián, ahol a K&H magas kormányzati körökben érdeklődött 2007/2008-ban, hogy ne álljanak-e le a devizahitelezéssel, a válasz az volt, hogy ne, nem lesz semmi gond.
Ezt egyébként más bank sem előtte sem utána nem tette meg és semelyik bank nem állta meg, hogy egyoldalúan és indokolatlanul emelje a kamatokat. (vagyis volt indoklás, CDS, de amikor az visszament, nem csökkent a kamat).
Akit jobban érdekel a téma a Kúria decemberi a devizahitelekről szóló ajánlását ajánlom, ott pl az átváltási árfolyamot egyértelműen kifogásolja, de pereskedni kell azért, hogy ezt érvénytelenítsék.
"A jegybank vagy a kormányzat közbeléphetett volna" - És milyen sikerrel kecsegtetett volna egy ilyen közbelépés? A tisztelt választópolgárok akkoriban a 300 Ft miatt fel voltak háborodva és leszavazták. A túlköltekezés beismerésének hallatára felgyújtották a fővárost. Mi történt volna ezekben a pszichotikus időkben, ha egy tollvonással betiltják az olcsóhitelt? Volt-e annyi támogatottsága a kormánynak, hogy keresztülvigyen egy ilyen (akkoriban nemzetveszejtőnek látszó) intézkedést?
ezt mar 2004-ben meg kellett volna tenniuk. Amugy szerintem akkoriban se voltak annyira bankbaratok az emberek, hogyha az o erdekukben szabalyozzak a devizahitelfelvetelt, akkor nem hiszem, hogy emiatt utcara mentek volna. Raadasul nem betiltani kellett volna, csak atlathatobba tanni ( pl: arfolyamplafont beallitani, es akkor a bankok eleve magasabb kamattal ertekesitettek volna, de legalabb kisebb lett volna az ingadozas ) ,de meg eleg sok egyeb, jo megoldas talalhattak volna, amivel a szerzodeskotes pillanataban biztonsagosabb lett volna a hitel.
Az egész ország hitellázban égett, éveken keresztül. Akárki akárhol próbálkozott ésszel érvelni, lehurrogták. Jól emlékszem rá, micsoda lesajnálás volt az osztályrészem, hogy nem vettem ingatlant kölcsönből. Próbálta volna valaki elmagyarázni nekik, hogy a forintkölcsön, a havonta plusz pár tízezres törlesztő az ő érdekükben van! A háromszáz forintot nem értették meg! Dehogynem voltak bankbarátok az emberek: a hitelezőt ugyanis szeretik, amikor pénzt ad, és utálják, amikor a pénzt visszakéri, ez már csak így van.
Szeretem az ilyen okostojás posztolókat, akik szerint az az alap, hogy az átlag ember ismeri (megérti) a pénzügyi termékek minden részletét, pláne hogy a közjegyző még fel is olvasta nekik. Van gy hírem kedves Kiszámoló: nagyon kevés ember van, aki teljes mértékben ismeri és megérti a banki hiteltermékek részleteit. Ez olyan szinten igaz, hogy még azok sem értik/tudják teljesen, hogy mit adnak el, akik ott ülnek a bankban és az értékesítést végzik. Kaptam már konkrét kérdésre rossz választ - most vagy nem tudta vagy átvert.
Az hogy a deviza alapú hitelezés így elszállt, szerintem, nagyobb mértékben a bankok és a PSZÁF hibája, mint az embereké. Mértéktelen marketing kampányt folytattak, mindenhonnan az folyt, azt sulykolták, hogy "vegyél fel hitelt bármire" - esküvőre, utazásra, autóra, lakásra. Kimondatlanul is azt sugallták, hogy hülye aki nem vesz fel most hitelt. Ráadásul, a bankok a saját szabályaikon is lazítottak és jóformán bárkinek adtak hitelt, mert akkor az volt a siker fokmérője. Nem csak az emberek, de a bankok (és a pü-i hatóság) sem tudták felmérni, hogy mi lesz/lehet ennek a következménye, hisz egy ilyen mértékű összeomlásra senki sem számított.
Kedves Stewie,
Azért az ne legyen már mentség, ha valaki annyit nem jegyzett meg, hogy fél év múlva nő a havi törlesztője, négy év múlva meg még jobban.
Meg azt a kérdést nem tette fel, hogy itt hogy lehet fele annyi a törlesztő, mint mindenhol máshol.
Egyébként olvasd el ezt: //kiszamolo.hu/ki-a-hibas-a-kialakult-hitelvalsagert/
Meg ezt: //kiszamolo.hu/egy-bankfiok-elete-belulrol-3/
"Az hogy a deviza alapú hitelezés így elszállt, szerintem, nagyobb mértékben a bankok és a PSZÁF hibája, mint az embereké. Mértéktelen marketing kampányt folytattak, mindenhonnan az folyt, azt sulykolták, hogy “vegyél fel hitelt bármire” – esküvőre, utazásra, autóra, lakásra. Kimondatlanul is azt sugallták, hogy hülye aki nem vesz fel most hitelt."
És ha én, a zember annak idején ettől hánytam? Mert így volt, világosan emlékszem. Különösen karácsonyok előtt.
Ha semmi szükségem babakocsira, de mivel a babakocsit éveken keresztül életminőségnek mutatják be mindenhol, és ezért veszek egyet (meg még egy tartalékot is), az "nagyobb mértékben a forgalmazók hibája", mint az enyém?
Pedig egyszerű, amit nem értek meg, abba nem ugrok bele.
nem egyszeru. Mert megbizok a bankaromban ( mint ahogy az orovosban es az autoszereloben is ) es maris beleugrottam valamibe, amit nem ertek, de elhiszem azt amit a bankar mond.
Vagy te autoszerelove kepzed magad, ha szervizbe kell vinni az autot? Szoftverfejlesztove ha programot veszel? Orvossa, ha dokihoz mesz? Meg persze jogassza....
Ja, csak míg az orvos esetében a részedről fekete doboz, amit látsz, a pénzügynél egy csomó dolgot magad is le tudsz ellenőrizni. Pl. hogy elmúlt 20 évben hogy alakult az árfolyam, ez elég lett volna, hogy a devizahitelesek 80%-a be se ugorjon. De 95% ennyit sem tett meg.
ez az egeszsegugyre is igaz. Megnezed, hogy milyen betegsegnek mik a tunetei, es mar meg is van oldva. Ugyanez igaz mas szakmakra is.
A multbeli adatokbol pedig nem lehet 100% biztos kovetkeztetest levonni. Nem veletlen, hogy a penzugy is egy kulon szakma, amit tanulni kell. Ha nem igy lenne, akkor barki ertene hozza, aki egy 3 napos tanfolyamot elvegzett.
Nézd meg Gabengaben hozzászólását lent.
Én már ellenőriztettem fogorvos és hasonlók ötleteit is mással, ha furcsának tűnt vagy érthetetlen volt.
Ha valaki nem ért a pénzügyekhez, akkor kérjen tanácsot olyantól, aki igen (lásd fentebb).
De ezek az emberek pont azt hitték, hogy olyantól kérnek tanácsot (banki ügyintéző), aki ért hozzá, és segíteni fog nekik.
Lehet, hogy az itteni hozzáértők (akik természetesen nem vettek volna fel devizahitelt) nagy része fiatal, de valószínű a ráfázottak egy része náluk jóval idősebb / egyszerűbb ember, és ők még úgy nevelődtek, hogy naivan megbíznak egy kedves / kedvesnek látszó ügyintézőben és nem is feltételezik, hogy az nekik rosszat akarna.
Néha nem ártana egy kis empátia sem.
nem csak a tanáccsal volt baj, hanem hogy egyik fülön be a másikon ki. Meg se értettek az egészből semmit sokan (bár el lett magyarázva), csak annyit, hogy akkor ők most vehetnek egy "saját" lakást.
Közben még valami eszembe jutott, jópár alkalommal figyelhető meg a CHF havi trendjében, hogy hó elején - amikor ugye a törlesztőket kiszámolják magas az árfolyam, majd szép lassan csökken, végül hó végén ismét fentebb megy. Ez szerintem egyértelműen a keresztfinanszírozásra, vagy egyéb hasonló banki manipulációra vezethető vissza.
Ez arra vezethető vissza, hogy az összes bank akkor vesz svájci frankot, ami a frank árát felfelé nyomja, a forintét lefelé (kereslet-kínálat szabályozza az árat)
Én is érintett voltam a chf hitelben, de már visszafizettem. Mindamellett, hogy teljesen értem és osztom a Kiszámoló álláspontját, szerintem ez akkor sincs így jól.
Ami megmaradt bennem az egészből az az, hogy teljesen elvesztettem a bizalmamat a bankrendszerrel szemben. Míg korábban simán meglett volna bennem a bátorság, hogy újra komolyabb lakáshitelt vegyek fel, most már nem teszem. Megtanított rá a bank, hogy én így is úgyis szívni fogok, mert a bank mindig nyer és ingyenebéd nincs, stb. Ebből így nem lesz gazdasági növekedés és a kedves bankok is megsüthetik, amijük van.
Mondom ezt úgy, hogy az én 56000-res törlesztőm a végefelé 82000 volt.
Ilyet egyszerűen nem lehet csinálni, oda a bizalom.
Ha van kedved olvasni, itt bővebben kifejtettem ezzel kapcsolatos véleményem, keress rá erre: svejci_frank_avagy_haboru_a_lila_tehennel
"Ami megmaradt bennem az egészből az az, hogy teljesen elvesztettem a bizalmamat a bankrendszerrel szemben."
Gondolom, a betéteidet azért még nem vetted ki. 🙂
100 egység hitel kihelyezéséhez nincs szükség 100 egység betétes pénzre, legalábbis amióta működik a frakcionális tartalékráta és a kereskedelmi banki pénzteremtés (ami maga a hitelkihelyezés). Sőt, jelzálogbanki refinanszírozással a tartalékrátával is lehetett játszani - játszottak is a kereskedelmi bankok, mert ezzel új kihelyezhető forrásuk keletkezett, a jelzálogbank meg jó eséllyel szintén továbbadta a jelzáloglevelekbe zárt refinanszírozott hitelt befektetési alapoknak, vagy akár magánszemélyeknek, így teljessé téve a kört. Ugyebár pont ez a tevékenység okozta a bajt az usa-ban, mert iszonyatos pénzeket lehetett rajta jó ideig szakítani.
Emiatt kicsit annak is igaza van, aki azt mondja, hogy 100 egység CHF hitelhez a bank nem feltétlenül vásárolt a bankközin 100 egység CHF-et - neki bőven elég volt annyit venni amivel a kötelező tartalékait fel tudta tölteni a jó besorolású hitel mögé (ami a teljes hitelösszeg töredéke mindaddig amíg az adós fizet és nem esik 90 napos késedelembe).
Ezek mind igazak, a probléma egyedül abban a fél mondatban van, amit az opciók időtartamáról írtál. Egy 20-30 éves futamidejű hitelt a bank kihelyzett fél éves fedezettséggel (tehát a svájci nyugdjastól nem ám 20-30 évre, hanem csak fél évre vette fel a hitelt), és azzal a mérhetetlen felelőtlenséggel, hogy majd ezt 40-60 alkalommal gond nélkül megújítja.
Ennek a hitelnek mindkét lábát legalább 5 évre fedezni kellett volna: a svájciaktól is annyi időra venni fel, és kihelyezni is csak 5 éves vagy hosszabb kamatperiódussal.
A bank forrásköltség nem csak azért ment fel, mert a svájci nyugdíjas többet akarna a pénzéért (ő továbbra is csak 3%-ot kap), hanem mert a hiteleket a bank a saját oldalán forráshiány miatt nem tudta megújítani. Na és ez az, amihez a magyar hitelfelvevőnek semmi köze, ezt már ne tessék csak úgy simán 100%-ban rá hárítani.
A Vaki altal ird dolog nem csak egy "masik kerdes",hanem a lenyeg.Amikor a vilag kozponti bankjai mindenhol lecsokkentettek a kamatokat 2008.ban,es a svajci frankban a 3% csokkentest megleptek akkor kellett volna a magyar hitelkamakoknak ugyanigy lekovetni es a kezdeti 6-8% rol 3-5% ra(majd ezzel az osszeggel szamolva is irjal legyszi egy cikket hogy mennyire is gondolkodtak hulyen a devizasok amikor a CHF mellett dontottek),de ezek nemhogy levittek hanem raraktak 3% ot,tehat ahelyett hogy mindenkinek 15-30% csokkent volna a torlesztoreszlete ehelyett 15-30% nott igy szipolyozva,kizsigerelve,kiuzsorazva a magyar hitelfelvevoket,ezek utan a frankarfolyam valtozas mar csak masodlagos,de persze nem elhanyagolando teny,de nem a frankarfolyam valtozas az elsodleges ok a torlesztes brutalis elszallasanak,hanem ez.Emiatt a huzasuk miatt oruljenek a bankarjaink hogy a birka magyar turelem miatt nincsenek meg lampavason,meg hogy ez nem Mexico mert ott a drogkartellek mashogy rendezik az ilyenfajta viselkedest,nezetelterest.
A cikk NEM SZÓL ARRÓL, hogy a bankok mit csináltak és ki a hibás és fair volt-e kamatot emelni és miért kértek pénzt a váltásért a bankok, stb.
Most ez furcsán fog hangzani, de szerintem az egyik legnagyobb baj a chf hitellel, hogy teljesen betiltották az új chf hitelek adását.
Mert alapból a banki hitelek piacán is van egy versenyhelyzet, ha a bankom köcsög, és nagyon magas kamatot számít fel, akkor kiváltom egy konkurens bank olcsóbb hitelével. Ezt mondjuk forint hitellel meg is lehet tenni, egyik ismerősöm is a végtörlesztésnél vett fel forint hitelt magas kamattal, amit most még tovább emelt a bankja, így hát most kiváltja a konkruencia olcsóbb hitelével.
Csakhogy mivel chf hitelt már nem lehet felvenni, így nincs lehetőség olcsóbb konkurens hitelre. Aztán csodálkozunk, hogy az alapkamat 0, a CDS felárak is már jóval alacsonyabbak, mint a válság elején voltak, de a kamatok mégis maradtak 6-7%-on. Nyilván, mert minek csökkentene a bank, ha úgyse tudja máshova vinni az ügyfél a hitelét? Senki nem fog az árfolyamveszteséget realizálva 10%-os forint hitelre váltani, így a banknak nem érdeke, hogy a kedvezőbb költségeket érvényesítse a kamataiban, mert a piac nem kényszeríti rá.
Ha legalább chf hitel kiváltására lehetne chf hitelt felvenni, akkor egy minimális versenyhelyzet beindulna a bankok között, mert azért rengeteg olyan devizahiteles van, akik soha nem késtek egy törlesztővel sem, rendben fizetik, az ilyen ügyfeleket megérné átcsábítani kisebb kamattal, ha amúgy az alacsonyabb bankközi kamatszintek lehetővé teszik.
(zárójelben megjegyezve, az árfolyamrögzítéssel már azért korrektebb a fizetett kamatmennyiség)
Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy volt-e svájci frank a hitel mögött. Az ügyfél arra szerződött, hogy x Ft-ot vesz fel CHF alapon, azaz a felvételkor átszámítják a hitel összegét napi árfolyamon CHF-re, a törlesztő részleteket is CHF-ben állapítják meg, és annak aktuális Ft értékét kell havonta fizetni. Hogy a bank a hitelt tényleg CHF alapon refinanszirozta vagy esetleg Ft alapon (ami igen valószínűtlen, hiszen veszteséges lett volna), az teljesen mindegy. Aki azon az alapon próbálja érvénytelennek tekinteni az ügyletet, hogy nem látott CHF-et, az aligha járhat sikerrel.
Persze a bankokat nem kell félteni. A forint alapú hitelekkel is igyekeztek trükközni a kamat és kezelési költség változtatások által, a devizahiteleknél pedig további lehetőségekhez jutottak. Így lehet a vételi-eladási árfolyamokon további hasznot elérni, a kamatemelésnek pedig szintén új perspektivái nyíltak, hiszen a szokásos okokon túl még az országkockázati felárra hivatkozva is lehet emelni a kamatot. Ez szerintem egy jó eséllyel támadható pont, hiszen az ügyfél nyílván abból indul ki, hogy a bank rendelkezik CHF betétekkel, és annak terhére hitelez. A CHF kamatok pedig a mayar bankokban sem emelkedtek.
21 évesen, akkor még teljesen pénzügyi analfabétaként megfelelő fizetésem volt ahhoz, hogy 5-6 év spórolást lerövidítsek (motor vásárlás). Azt megértettem, és elfogadtam, hogy az idő pénzbe kerül, a futamidő végén többet fogok fizetni, mintha megvártam volna az 5-6 évet, de úgy döntöttem, hajlandó vagyok kifizetni. A fiatalnak miből nincs sok? Tartalékból és türelemből.
Nagyon jól emlékszem, hogy ott ültem a sárga lovaskeresztes bankban, néztem a lehetőségeket, és svájci frankról vagy forinthitelről kellett döntenem. Nagyon érvelt az üzletkötő, hogy mennyivel jobb a frankhitel. Megkérdeztem, hogy miért jobb nekem, hiszen így nem biztos a törlesztő összeg. A válasz az volt, hogy "De a svájci frank stabilabb mint a forint, és akár olcsóbb is lehet a törlesztőm vele." Tisztán emlékszem, hogy nem igazán értettem az indokot, és feltettem az egyszerű kérdést: "Na jó, üzletet félretéve melyikkel járok jobban? Melyiket kérjem?" A válasz ez volt: "Svájci frank, mert sokkal olcsóbb, mindenki ebben kéri a hitelt."
Biztos vagyok benne, hogy nem én voltam az egyetlen, akinél törvényt szegtek. És nem, nem vállaltam túl magam, hiszen az akkori törlesztő dupláját is tudtam volna fizetni. Egyebek mellett újra akarták kötni az 5 év után lejárt opciós szerződést, na erre mondtam nekik, hogy mit képzelnek nem írom alá, az új szerződés nem egyezik az eredetivel. A többi már csak viccelődés, várjuk a kúria döntését.
ugy lehet valtoztatni a bankok hozzaallasan, ha az emberek nem veszik fel azokat a hiteleket, amit az orruk ala tolnak, ha nem fogadjak el azokat a felteteleket, amiket szabnak...
de mivel a banknak hiteleznie kell, ezert fog valtoztatni, mert muszaj lesz neki...akkor már ez lesz az erdeke.
de amig mindenki alair barmit, addig kar a bankokat szidni, hogy ilyen felteteleket adnak...alairod, elfogadod. Innentol kezdve nincs kerdes.
Kicsit offtopic, de a hitelekhez (is) kapcsolódik. Sok minden tévhit kering arról (többek között a Zeitgeist: Addendum dokumentumfilm kapcsán), hogy a hitel nyújtásakor a bankok új pénzt csinálnak, vagy nem. Hogyan is működik a résztartalékra épülő banki rendszer és hitelezés. Vagyis a bankrendszer alapjairól úgy általában.
Kerestem, de nem találtam erről korábbi bejegyzést a blogban. Szerintem sokunkat érdekelne egy olyan poszt, ahol ezzel kapcsolatban tesz rendet a fejekben.
Köszi!
Támogatom a kérést! 🙂
Én végiggondoltam hitelfelvételkor, hogy mi a kockázata a svájci frank alapú hitelnek, de azzal nem számolhattam, hogy a bankok háromszorosára fogják emelni a (profit)marzsukat, és megtehették, mert megszűnt a piaci verseny (azaz nincs lehetőség hitelkiváltásra). Nem tartottam az árfolyam emelkedésétől, mert túlzott erősödés esetén a jegybankok kamatot csökkentenek, ahogy az a svájci frank esetében is történt. A kamatcsökkentés ellensúlyozta volna a frank erősödését, hiszen egy 25 éves hitel törlesztőjének nagy része a kamat. Ezzel szemben nálunk az történt, hogy az 5,5%-os kamat felment 8,5%-ra, miközben a chf libor 3%-ról 0-ra ment le. Nem tudom, hogy ez a felügyelet felelőssége, vagy kié, hogy ezt megtehették a bankok, de szerintem minimum erkölcstelen.
“A bank semmit nem bukott az árfolyam-emelkedésen, mert lefedezte a svájci frankot.”
Igaza van abban a posztnak, hogy valóban nem fedezte le a bank, és pont ezért NYERT rajta! A 2008-as válság épp arról szólt, hogy befagytak a bankközi piacok és a magyar bankok nem tudtak a bankközin kereskedni, azaz csupaszon maradtak (fedezetlenül) miközben az árfolyam 160 ft-ról 220 ft-ra emelkedett. Nem tudták forrás oldalról a szokásos 1-2-3 hónapos deviza swapokkal fedezni magukat. Tehát a 160 ft-on kiadott svájci frank hitelt 220 ft-on kérték vissza, miközben forrás oldalon nem veszítettek. Kényszerűségből kockáztattak és nyertek, ezt nem vitatom, de erre még kamatemelést rádobni pofátlanság volt szerintem.
Ezért maradt nyereséges a legtöbb bank, és ezért nem tiltakoztak a 180 ft-os végtörlesztés ellen sem olyan hevesen, mint az várható lett volna.
A svájci frank hitel problémájának nagy része a kamatból fakad (ki lehet számolni mennyi lenne a törlesztő ma chf libor + 3 % mellett), ezt engedte a felügyelet, az mnb és a politika is, ezért szerintem ők a fő felelősek, a bankokon ezt nem lehet számon kérni, csak még több pénzt akartak keresni.
Barnamaci, igazad van!
Itt most az írásod első részére gondolok. A legalapvetőbb probléma, hogy a helyett, hogy csökkennie kellene a svájci frank alapú kamatoknak, a bank emeli a végtelenségig, mert megteheti!
Ezt nem akarja senki leállítani, mert nem áll érdekében sem a kormányzatnak sem a bankoknak.
UGYANIS, amellett, hogy az árfolyam növekedik, a bank periódusról periódusra önkényesen, egyoldalúan KAMATOT EMEL! Ezt egy 2010 évi törvény teszi lehetővé, mely megengedi a bankoknak a pofátlan egyoldalú szerződésmódosítást BÁRMILYEN kamatra!
EZ A BAJ! Politikailag ne menjünk bele, hogy ez a törvény az előző kormány ciklusának utolsó hónapjában született, jól áttolták még az utolsó pillanatban ...
AZ A BAJ, hogy ez ezóta sem lett megváltoztatva! Továbbá, hogy erről mindenki hallgat és hogy ezt a svájci frankos hitelesek fel sem fogják.
Mellesleg, ha bank nem emelne nyakra főre a kamat% -on, akkor a svájci frankos hitel 160 ft -nál felvéve, kb. 210-230 ft -os árfolyamon tart ott, ahol a FORINT alapú hitel, tehát egyáltalán nem rossz döntés.
ITT EGYEDÜL a 2010 -es törvénnyel van a baj, mely lehetővé teszi a bankoknak, hogy pl azzal az indokkal, hogy "rosszul megy a banknak" bármikor EGYOLDALÚAN kamatot emelhet a végtelenségig!
A 2010 -es törvényben az is benne van, hogy meg kell indokolni a kamatemelést. Hát nekem eleinte indokolták, most már erre is lusták, csak közlik, hogy ennyiről -ennyire megemelik a kamatot és kész.
A LEGROSSZABB, hogy ezt előre senki nem láthatta, erre senki nem gondolt, hogy a bank önkényesen, egyoldalúan, törvényesen az csinálhat a kamattal amit akar. (magyarul uzsorakamat fogalmának kimerítése)
És aki szerint ez rendben van, hát az gyorsan vándoroljon ki ebből az országból!
Szerintem jó írás (mint általában) - sajnos/szerencsére én is saját tapasztalataim (autófinanszírozás) alapján írhatom, hogy amikor leginkább tombolt a EUR/CHF alapú konstrukciók ideje a hitelfelvevőket elsősorban a kezdőrészlet (önrész) és a havi törlesztés érdekelte. A hitelt nyújtó pénzintézetek leginkább abban követték el a hibát, hogy engedték túlvállalni magukat a hitelfelvételnél -hiszen az alacsonyabb törlesztőrészletek (Ft-hoz képest) -magasabb hitelfelvételt tettek lehetővé. Tulajdonképpen kifeszítették magukat szinte 100%-osan és amikor megingott a Ft...gond lett. Az autófinanszírozás külön érdekessége volt az, hogy a jutalékra -az autókereskedésekben dolgozó munkatársak értékesítették a konstrukciókat, akik részben rosszul képzettek voltak, részben abban voltak érdekeltek, hogy az alacsonyabb kamatozású devizás konstrukciókat értékesítsék, hiszen ezek több jutalékot "bírtak" el. (lásd a motorját finanszíroztató olvasó írását)
Nekem a cégben és magánszemélyként is voltak hiteleim, 2000 környékétől mindig svaájci frankos. Néhány megjegyzés:
- minden bankban elérhető volt a forint hitel is: elvileg igen, de valójában tudatosan tereltek minket a svájci frank irányába, talán mert a bankok is könnyebben kaptak onnan forrást, nyugaton pénzbőség volt, míg itthon nem. A forint alapú hitel valóban létezett, de csak elvileg. Magasabb önerővel, és magasabb kamatfelárral (nem 8+3 volt, hanem 8+5, 8+6) adták, így szinte senki nem választotta.
- a mai napig jobban jártak a svájci frankban eladósodottak: maximálisan egyetértek. 2000-től 2010-ig milliók maradtak a cégünk kasszájában a különbözeten. Még a legrosszabb árfolyamnál is jobb volt a svájci frankos, mint a forinthitel. A bukta az volt, hogy eltűnt a fizetőképes vásárlóerő, mert ki vesz festéket, amikor kajára is alig telik... De ez már egy másik sztori.
Ennek a posztnak az írója nem igazán érti a helyzetet.
Az összes politikus és a gazdasági elit nagy rész is deviza hiteleket vett fel. Igaz ők kiszálltak a végkielégítéssel. Ezt csak ebben az országban lehet megtenni.Akkor a devizahitel jó lehetőségnek tűnt, már csak az euró bevezetése miatt is. Senki nem láthatta át hogy itt szándékos becsapásról van szó. Hiszen mesterségesen tartottak erősen a forintot addig amíg az emberek többsége nem vett fel devizahitelt. Tehát ez nem a kisemberek naiv döntése volt hanem egy jól kitervelt üzleti csalás.
Javaslom a két linket nézzétek meg. Itt szakemberek nyilatkoznak a devizahitelről:
http://www.youtube.com/watch?v=8TCb-KK3Xjc
http://www.youtube.com/watch?v=MkFcrDNCxX8
"Akkor a devizahitel jó lehetőségnek tűnt, már csak az euró bevezetése miatt is."
És jó lehetőség is volt valóban, az eurós devizahitel, mivel a Ft ugyan gyengült az euróhoz képest, de nem olyan nagy mértékben. A "svájci frank zónához" viszont nem volt úgy, hogy csatlakozunk.
Aham, koszi hogy megmondtad a frankot. Csak azt nem ertem hogyan lehet "kiszallni vegkielegitessel". Nem veletlenul a vegtorlesztesre gondoltal?
Egy kicsit off: Tisztelt Kiszámoló és Kommentelők! Véleményetek szerint lehetséges lesz-e az autóhitelek esetében a kedvező árfolyamon számolt végtörlesztés, ahogy korábban a lakásoknál? Azért kérdezem, mert most ki tudnám fizetni egyben a szüleim helyett. Vagy várjak?
Ha ezt megteszik, akkor bár én ilyet sosem terveztem, elhúzok ebből az országból...
Véleményem szerint elő kellene venni a közjegyzőket is. Mert azért igencsak luxus kifizetni soktízezer forintot, hogy felolvassanak egy sablonszöveget (mert lássuk be, egyszer megírták és azt copy-pastelték mindenhová).
Kérdezem én, mekkora a felelőssége a közjegyzőnek atekintetben, hogy a felek értik-e, amit mond, vissza kéne mérnie vagy érthetően tálalnia. ...s nem felolvasni. Én is voltam nem egy szerződés aláírásánál, ahol a közjegyzői irodából volt ott valaki és felolvasóestet tartott....
Miért nem a forintra átszámított törlesztőtáblát olvasta inkább fel? Ha már devizahitel miért nem volt annyi proaktivitás bennük, hogy éppen egy háromszceniáriós törlesztőtáblán bemutatja (5-10 percnél többe nem kerül), hogy mit jelent az árfolyamváltozás kockázata?
Vagy hülyék hozzá vagy a bankok voltak az igazi ügyfelei.....mégis a hitelfelvevő tejelt.....
nagggggyon, de nagyon előszedném őket is
"egy háromszceniáriós törlesztőtáblán bemutatja (5-10 percnél többe nem kerül), hogy mit jelent az árfolyamváltozás kockázata"
Az ő dolga: közhitelessé tenni egy szerződést, hogy utána semmi módon ne lehessen a megkötés körülményeit támadni. Nem a népnevelés. De, ha már itt tartunk, miután hónapokig kerested a lakást (amire nincs pénzed), álmodoztál, heteket tárgyaltál a bankkal, pár munkanapot eltöltöttél papírbeszerzéssel, és általában melletted ült egy adóstárs is, akinek szintén rá kellett szánnia magát, aztán meg az idejét - kezedben a tollal, az aláírás előtti pillanatban te az egészről letettél volna észérvek miatt?
Szerencsétlen közjegyzőnek csak egyetlen egy dolga van: hitelesítse, hogy te a saját akaratodból és személyes megjelenéseddel írtad alá a kölcsönszerződést.
Miért lenne ő a felelős a te rossz döntésedért, vagy a bank becsapós feltételeiért?
A közjegyzők szerepe is megérne egy posztot, bár ez már inkább jogi, mint kiszámolósdi kérdés. A folyamatban valóban csak annyi a szerepük, hogy közokiratba foglalják a szerződést, annak tartalmához nincs közük. De miért kell közokiratba foglalni a hitelszerződést?
A közokiraton alapuló követelés azonnal végrehajtható, nem szükséges hozzá bírósági eljárás. Korábban volt egy olyan törvényi kitétel, ami a banki hitelszerződésen alapuló követelést is automatikusan ebbe a kategóriába sorolta, tehát az is végrehajtható volt bírósági út nélkül. Ez a banki privilégium szűnt meg valamikor 2000 körül, amire a bankok reakciója az volt, hogy minden hitelszerződéshez közjegyzőt hívnak. Az eredmény pedig ugyan az, csak még a közjegyzői költség is terheli az ügyfelet. Nem volt jobb a régi szabályozás?
És a dolog pikantériája, hogy az állam a másik kezével pedig akadályozza a banki követelések végrehajthatóságát, korábban a folyamatosan hosszabbított végrehajtási és kilakoltatási moratórium, most pedig a kvótarendszer által.
semmit nem szamit ez a kvotarendszer. A bankok sajat hataskorben dontik el, hogy nem hasznaljak ki a kvotat. jelenleg akar meg is duplazhatna az kormany ezt a kvotat, akkor se tortenne semmi.
A probléma egyetlen egy dologból adódik:
Az emberek kb. fele funkcionális analfabéta.
Nem érti meg, amit olvas, sem a szavakat, sem az összetett mondatokat.
Alap dolog, hogy minden szerződést, amit aláírsz, elolvasol. Aláhúzod, kijegyzeteled stb., ha kell többször is átolvasod, kérdezel, amíg nem világos MINDEN.
Az én szakmámban relatív rövidek a szerződések, maximum 2 oldal. Pár hónapig beletettem egy mondatot a szövegbe próbaképp, hogy ki veszi észre.
A mondat:
"Ezen szerződés aláírása jogosulttá teszi(itt a nevem szerepel), hogy a szerződő fél feleségével vagy élettársával kettesben eltöltsön egy hétvégét, egy 4 csillagos wellness-hotelben a szerződő fél költségére."
A mondat mondattanilag sem helyes, és a szerződés szövegének első harmadában van, az első oldal közepén.
Összesen 12 embernél szórakoztam ezzel, soha senki sem szúrta ki...
Persze miután aláírta, felhívtam rá a figyelmet és megkapta az eredeti szerződést, de azokat a sápadt arcokat érdemes lett volna fotózni.
A saját felelősségünk, hogy mit írunk alá!
Témára visszatérve még a mai napig vannak olyan hitelesek, akik most is kevesebbet fizetnek törlesztésre, mintha forint hitelt vettek volna fel anno. Így még mindig jobban járnak... 🙂 Csak ez nem világos számukra...
"Alap dolog, hogy minden szerződést, amit aláírsz, elolvasol. Aláhúzod, kijegyzeteled stb., ha kell többször is átolvasod, kérdezel, amíg nem világos MINDEN."
Teljesen egyetértek, és nagyon jót mosolyogtam a trükködön.
Mégis aránytalannak tartom, hogy (mondjuk egy telefonszolgáltatónál) a szerződés része egy 30 oldalas ÁSZF, amiben ugyanúgy benne lehet bármi, amit nem akarsz. Amikor a lakáskasszám ÁSZF-jéből meg akartam érteni egy fejezetet, kétszeresre nagyítva kellett kinyomtatnom, az eredeti betűmérettel nem láttam volna át. Ha közben ügyfelek várakoznak mögötted, mennyire reális ez?
És a legjobb, amikor én végigolvasom, rábökök egy pontra, hogy hé, ez meg mi, és erre az ügyintéző közli, hogy "Ja, azt nem szoktuk alkalmazni", vagy "Az csak a korábban kötött szerződésekre vonatkozik, csak benne maradt", vagy "Az csak arra az esetre szól, ha Ön nem fizet", esetleg vállat von, hogy ő sem tudja, de minden szerződés ilyen.
(Valahogy szabályozni lehetne ezt a Ptk.-ban, hogy törekedni kell az egyszerűségre, érthetőségre, és elegendő időt kell adni az áttanulmányozásra, AKKOR IS, ha sablont alkalmaznak. Esetleg a legegyszerűbb ügyfél-alapesetekre ne lehessen benne hagyni olyan fejezeteket, amit egy másik pont az ő esetében érvénytelenít. Például ne lehessen közös ÁSZF magán- és jogi személyek számára, ha a tartalmuk eltér.)
Es az mennyire realis hogy te a bankfiokban (vagy barmi mas cegnel/szolgaltatonal) talalkozol eloszor az ASZF-el? Inkabb az a realis, hogy mielott egyaltalan el mesz hozzajuk otthon mar atnyalaztad az osszes ASZF/Hirdetmeny/egyebet.
Egyebkent meg ha eled tolnak egy sokoldalas (10+) papirt amivel nem talalkoztal korabban, akkor felkell allni, hazavinni otthon elolvasni nyugodtan majd visszamenni utana.
"az a realis, hogy mielott egyaltalan el mesz hozzajuk otthon mar atnyalaztad az osszes ASZF/Hirdetmeny/egyebet."
ÉN igen. És körülöttem mindenki csodabogárnak, időmilliomosnak*, kockának, aktakukacnak tart érte.
"ha eled tolnak egy sokoldalas (10+) papirt amivel nem talalkoztal korabban, akkor felkell allni, hazavinni otthon elolvasni nyugodtan majd visszamenni utana."
ÉN ezt teszem (általában). És körülöttem mindenki csodabogárnak, időmilliomosnak*, kockának, aktakukacnak tart érte.
Érted.
(Jó, volt nemrég egy kivétel. Lakáskassza futamideje a végéhez közeledve, szerencsémre egy igen lelkiismeretes tanácsadójukkal akadtam össze, aki korábban matektanár volt. Amikor meglátta, miket számoltam táblázatkezelőben, odavolt a gyönyörűségtől. Még annak a személynek is megdicsért, akit neki kell felhívnia, ha nem tud valamit biztosan. :-))
*(A legjobban az fáj, amikor azt vágják a szemembe, hogy aha, látszik, hogy nincs gyereked. Persze, nyilván azért nincs, mert szerződést, ÁSZF-et olvasni jobban szeretek. :-()
Megjegyzem, a 30 oldalas ÁSZF-nek 80%-a a törvényi előírások miatt van.
De a kedvencem az Államkincstár. Hozzám vágtak vagy 20 oldalnyi aláírni valót, mikor számlát nyitottam. A legviccesebb, hogy van olyan papír, amit azért kellett aláírni, mert ha webkincstáron állampapírt veszek, akkor attól még fizikailag alá kell írnia valakinek helyettem, és ezen aláírásommal meghatalmaztam 2 ottani alkalmazottat erre. Az ilyenre mondom azt, hogy középkor! A poén, hogy egyes állampapírokat nagyon kis összegben is vehetek (a normálnak 10 ezres a névértéke, de a lakosságinak ha jól tudom 1 Ft), akkor ha olyanom van, hogy naponta veszek 1000 Ft-ért, minden nap alá kell írniuk a nevemben a szerződést 🙂
Meg a vegen kiderul h en is analfabeta vagyok, de itt most azt nem vettek eszre h a sajat koltsegukre megy a buli? 🙂
Mert amugy nem ertem mi a problema ezzel.
a mai napig kétségkívül vannak olyan hitelesek, akik jobban jártak a devizával, hogy aztán a teljes futamidő végén megvonva az egyenleget mi lesz az eredmény, az már kérdéses.
Igazából annak lehetett érdemes devizahitelt felvenni, aki az aktuális Ft hitel törlesztését is tudta volna vállalni (sőt annál kicsit többet is), de úgy ítélte meg, hogy a legrosszabb álmaiban előjövő CHF árfolyam esetén is az a jobb. Ugyanakkor tömegével olyanok vették fel, akiknek már a kezdő törlesztőrészlet is ki volt centizve. Nekik igazából ki kellett volna esniük a bank bonitás-vizsgálatán.
Ha pedig a CHF THM-je 6%, a HUF-é meg 11, akkor ennek (némileg leegyszerűsítve) nyílván az az oka, hogy a piac a Ft gyengülését várja hosszabb távon, tehát a teljes futamidő alatt mindenképpen. Hogy ezen gyengülés hatása a törlesztő részletekre kisebb, vagy nagyobb lesz a kamatkülönbség hatásánál (esetleg rövidtávon még Ft erősödés is lehet, ami tiszta haszon), na ez volt az a kockázat, amit a devizahitelesek bevállaltak.
Vhogy úgy állok ehhez az egész lakáshiteltémához, hogy jobban megéri bérelni egy lakást vagy ingatlant, mint megvenni, minden másra vennék fel hitelt, de lakásra, vagy ingatlanra egész biztosan nem. Minden annyit ér, amennyi a hozama.Még egy vállalatnak is jobban megéri bérelni az ingatlanokat.
azert mondj 1 dolgot, amire jobban megeri hitelt felvenni... a valalkozoi hiteleket leszamitva. Szerintem a lakas az egyetlen hitel, ami logikus ( No, meg a diakhitel is az lehet, ha az ember tenyleg nem tudna nelkule egy jo, piackepes szakmat szerezni ). Autora, Tv-re, nyaralasra nyilvan nem erdemes.
Elfogadom és egyet is értek a reakciókkal.
De azt nem tudom eltűrni, hogy társadalmilag elfogadjuk:
azért kell egy diploma, hogy valaki igazolja, hogy igenis én írtam alá.
Gyakorlatilag a magánokirati tanú szerepét töltse be 70-90-150 ezer forintokért valaki......
Röhej....
Nagyon sokkal könnyebben előszedhető és fegyelmezhető, mint a magánokirati tanú. Szerintem a felelősségért jár a díja (lehet vitatkozni rajta vég nélkül, hogy a nagysága méltányos-e; szerinte biztos túl kevés, szerinted meg túl sok, így szokott ez menni, ha vásárolsz valamit :-)), nem a munkaidejéért.
(Azt én nem tudom, köztük tud lenni verseny egyébként, vagy mindent hatósági árakon csinálnak?)
Ki a mohó?
Nos lássuk a hitelfelvevő miután nem tudta tovább fizetni a lakástörlesztést azt önként elhagyta a lakáskulcsokat átadta (banknak faktoringnak.
Kérdés:
1,addig befizetett összeget a ?(elbukta)
2,lakást, amit a bank eladott egy faktoring cégnek,
3,majd munkabérből további 50% levonást alkalmazva a törlesztésre,mert a faktoring cég arra hivatkozik 3M/ft ért nem tudja értékesiteni a lakást (arra 6M/ft áron vannak)és a faktoring is 1M /Ft követel.
4, a még törleszteni tudókkal megfizetettet többletkamat
Volt beugrója mert nem 3M/Ft a kispesti Kossuth tér felé eső lakások forgalmi értéke még nyomott áron sem!
Valójában több alkalommal a pénz és hiteltanácsadók a számolásukba és tájékoztatásukba csak a pozitivumokat tüntették fel Magam tapasztaltam két ember adataival is rendelkezem, csupán a magam józan belátására nem engedtem a gyerekeimnek a hitelt de a fenti eset közeli hozzámtartozó.
Megkell jegyeznem a hitelesek nem a patikába mentek hitelért hanem szakemberekhez, tehát nem lett volna szabad hibás termékeket eladni vagy a kockázatot közösen kell viselni.
A hitelszerződésekben a futamidő végével a havi törlesztőket ugy kellett volna kikalkulálni ahogy azt még a 80 években tették egyenlően elosztva a terheket.
Ha valaki 70.000Ft havi törlesztést irt alá nem lehetett volna nagyobb terheket reá róni.
A svájci frank és forint árfolyamokkal játszottak egyértelmüen látható a egyszerü ember számára is! Maguk a szerződések és abanki levelek nyelvezete nem üti meg a egyszerü ember is megértse minőséget! Látom a 2012 Rajfenzen évi kimutatáson is.
Másik ismerösöm pedig hiába próbálta svájci frankban fizetni a törlesztését nem fogadták el.
Nagyon ügyesek a válaszai de sajnálom mintha túl sok csavar lenne benne a banki értelmezés oldaláról.
Az árfolyamgát ami uj csőnek vélek szintén az mert 5 vagy akárhány év mulva ugyan ott áll a hiteles ahol most csak nagyobb törlesztéssel.
Nos a 4x haszonra mi a válasza először is majd a többire.
Köszönettel.
Hmm.....
Szerintem a cikkíró szándékosan tévúton jár. Persze nem csodálkozom, mert ebből él.
Amúgy megkérdezném, hogy egy frankhitel hogyan rendelkezhet magasabb kamattal mint egy forint hitel? Jelenleg ugyanis a családban lévő frankhitel kamata több mint 11 százalékos, a forinthitelem meg 10.
Még tavaly mondtam az aszzonynak, hogy rögzítsen árfolyamot, mert a bankok annyira fogják emelni a kamatot, hogy a törlesztö az árfolyamrögzítés után is ugyanakkora lesz. És tényleg így lett. A tavaly nyárihoz képest a lecsökkentett törlesztő csak 1-2 százaléknyit ingadozik. És ezen felül az állam is fizeti a maga részét a kamatok után. Tavaly ilyenkor a CDS felár karcolta a 800 pontot, most meg a 300-at. Vajon hova lett az aza 5 százalék?
Ki van ez találva na....
Ja, és hagyjuk már azt az akciós törlesztős dumát. Az nem változtata a havi összegen csak kb 10 százalékot.
Iszonyú sokat olvastam már erről a témáról pro és kontra. Akkor is az a véleményem, hogy nem lehet szétkenegetni a felelősséget három felé (bank-szabályzás-ügyfél). Ez a banki kommunikációs stratégia. A bankok mohósága miatt tereltek mindenkit a CHF felé. Számtalan sztori van, hogyan vették rá az ügyfeleket, hogy CHF-ben adósodjanak el. Hogy a magyar kamatszint miért volt ilyen magas, az már messzire vezetne, az összeesküvés-elméletek világába. Ebben az "üzletben" csak az ügyfél kockáztat, a bank semmit, jól látszik most is. Ők nem vesztik el a székházukat, de az ügyfél elveszti a lakását. Érdekes, hogy hozzáértő, kockázatot felmérő emberek is ugyanúgy verik a fejüket utólag a falba, nem csak a "felelőtlen" hitelesek.
Az meg abszurd, hogy jogásznak és közgazdásznak kell lenni egy szerződés aláírásához. A pénzügyi ismeretek oktatása szükséges, de azért lássuk be, ez maximum a havi költségvetés megtervezésében segít, egy banki szerződés értelmezésében semmi haszna nincs. Mert az egész egy nagy apróbetű, és úgyis megváltozik minden szabályzás, mire egy diákból hitelfelvevő lesz.
Folytatom: Igaz előzőre se kaptam érdemleges választ de hátha: 1, ha amint mondja a cikkiró hogy hibázott ugy a hitelfelvevő az állam és abank akkor miért csak a hitelfelvevő kerül utcára fosztatik meg a ingatlanától autójától? (itt a szabadfelhasználású panoráma tvkkel nyaralásokkal nem foglalkozom nem létkérdés)
Róna Péter is kimondta a bankok hibás terméket adtak el, és ahogy a hibás terméket a igen hasonló árú autóknál a visszahivást megteszik a cégek a bankok miért nem követik etikailag ezt a módszert?
Akkor ki is a mohó?
A másik több bank kezelésében vásároltam részletre a nyugdijam összegéről tudnak ami nem haladja meg a 100.000Ft-se
Kérdés: akkor a bankok több is miért kinál fel 500.000-1.000.000 Ft hitelt havi akkorra törlesztéssel amennyi joformán a havi bevételem?
Én nem veszem fel még nem meszesedtem el annyirra de miért csábitják az egyszerü embereket be a hitelcsabdába?
Hol itt a tisztesség kérdem alig mohón!
TEhát akkor csak az a hibás, aki ad pénzt, az nem, aki a nyugdíját többszörösen meghaladó hitelek sokaságát veszi fel. 🙂
Na végre megértetted a lényeget: mindenki más a hibás! 😀
Üdv a cikkírónak! Óriási tévedésben van, kedves cikkíró! Lehet a szakértelmét fitogtatni, de szerintem, aki nem hülye, azt nem tudja Ön sem félrevezetni! Hiába vett fel valaki akciós hitelt, az nem indokolja azt a törlesztő-emelést, amit a bankok elkövetnek! Amikor én felvettem a 8 millió "deviza" alapú hitelt, 4.75% volt az induló kamatláb, a törlesztés 211 Chf-nek megfelelő forint. Ez akkor (2008) 35 000 Ft volt. A kisasszony a bankban elém tett egy kimutatást, miszerint alakulnak a jövőben (akciós időn túl) a részletek. Nos, akkor én nem láttam 50-52 000 Ft-nál nagyobb fizetendőt egyik hónapban sem, előre X évig sem!!! Ennek ellenére, a kamatot felemelve 9,1%-ra, majd nagy büszkén 8,35%-ra "mérsékelve", mostanság a törlesztőmre nem elég a 100 000 Ft!!!! Pillanatnyilag havi 421 Chf-nek megfelelő forintot kell fizetnem! Érdekes még, hogy több CHF-t terheltek az ingatlanra, mint amennyinek az ellenértékét(?) megkaptam (szerződésben is eltér!!!) Na erre varrjon gombot kedves "szakértő"!
Kedves Péter,
Az a vicces, vagy még inkább szomorú, hogy sikerült a hozzászólásával alátámasztani a cikket.
Ugyanis: felvett 8 milliót, amire az első fél évben csak egy akciós, 4,75% kamatot fizetett. Se tőketörlesztés, se kezelési költség. Ugyanis csak így tud kijönni a 35 ezres törlesztő. Ehhez csak egy számológépet kellene elővenni és egy egyszerű szorzást és osztást elvégezni.
Ugyanis még 25 év futamidő mellett is 4,75% kamat 45.609 Ft havi törlesztőt jelentene. És ennyiért nem kapott hitelt 2008-ban. Tudom, mert lakáshitelekkel foglalkoztam. 2008-ban a rendes kamata a CHF hiteleknek 6,3-6,8% között volt.
A 4,75%-os beetető kamathoz jött hozzá fél év után a 2% kezelési költség, így lett a kamat 6,75%.
Ha lett volna tőketörlesztés is fél év után, akkor 55.272 lett volna a havi törlesztés fél év múlva.
A kamatemelés hatására 63.611 Ft-ra nőtt volna a havi törlsztés, ha a frank ára nem változik.
A frank árfolyam-emelkedése miatt 98.597 Ft lenne a törlesztő, de ha sikerült nyáron felvenni, akkor valamivel 100 felett van a havi.
A számok és adatok alapján valószínűleg OTP Világhitelt vett fel.
Köszönöm, hogy a példával alátámasztotta az írásomat.
Kiszámoló mondja: Mivel a hozzászólásod csupa olyat akar bizonygatni, amiről én egy szót sem szóltam, mint hogy tisztességes-e a kezelési költséget devizában megadni (nem, nem az) és miért nem volt feltüntetve a devizaváltás költsége a THM-ben (szerintem is ez átverés volt), ezért nem teszem közzé.
Amint látod, az általad feszegetett témákban egyetértünk, csak éppen a cikk nem erről szól.
Köszi a megértést és az időt, amit a hozzászólásra fordítottál.
"Folytatom: Igaz előzőre se kaptam érdemleges választ de hátha: 1, ha amint mondja a cikkiró hogy hibázott ugy a hitelfelvevő az állam és abank akkor miért csak a hitelfelvevő kerül utcára fosztatik meg a ingatlanától autójától?"
Egyrészt tisztázzunk valamit, ha te veszel hitelre egy házat, akkor az nem a tiéd.
Ha te adnál a szomszédodnak kölcsönt kamatra, hogy tudjon építeni házat és fel is építené, majd amikor vissza kell fizetni egy néhány hónapig fizetne, majd 6 hónapos késedelembe kerülne, joggal mondanád, hogy húzza el a csíkot a házadból, hiszen az a te pénzedből épült. És az addig befizetett összegeket se hinném, hogy visszaadnád, hiszen a házat szépen lelakta, ki kell festeni, javítgatni kell stb utána.
Azt is képzeld el, hogy mindezt mondjuk frankban adtad neki oda, mondván, hogy úgy sokkal kevesebb kamatot kérsz, mivel kisebb ott az infláció, érdekelne, hogy mennyi a forint árfolyam, amikor visszafizeti?
Nem hinném.. Vagy igen? mennyit engednél?
A történet így néz ki bank nélkül.
De ha forintban fizetné vissza, amit frankban vett fel, akkor tuti felszámolnál neki pénzváltásért valamit, hiszen neked is el kell menni a pénzváltóhoz átváltani frankra a törlesztőit [üzemagyag stb], meg a pénzváltó se dolgozik ingyen és a te időd is pénz.
Nos mindezek után kideról rólad, hogy svájcból kértél kölcsönt és azt adtad kicsit magasabb kamatra tovább. Amikor a szomszéd nem fizetett, akkor te fizettél helyette, különben a te házadat viszik.
Nos szerinted kinek kellene kiköltözni a házából?
Neked vagy a szomszédnak vagy az államnak, aki ezt végignézte?
Lehet csak én gondolom úgy, hogy az igazságtalan lenne, ha csak neked kellene kiköltözni és a szomszédnak ingyen háza lenne.
De arra viszont szerintem nincs szükség, hogy mindketten kiköltözzetek, így hát marad a szomszéd, ő menjen, ha albérletbe ment voltna ott is fizette volna a rezsit.
Ez egy tökéletes válasz, nincs mit hozzátenni. Elhiszem, hogy továbbra is dühítő, ha a törlesztés miatt nem marad kajára... de jó lenne minél inkább oszlatni azt az álomvilágot (még a kormány kommunikációjával szemben is), hogy a bank ügyfelei Zemberek, a tulajdonosai meg nem azok.
Teljes mértékkel egyetértek a cikkel, de ugyanakkor az is tény, hogy az ilyen cikkekkel a mai közhangulatban nem leszel népszerű:) Aki nem arról ír, hogy a mohó bankokat meg kell büntetni, a visszafizetési kötelezettséget el kell törölni, és az adósokat kártalanítani kell, azt pik-pakk megvádolják, hogy "szándékosan tévúton jár". Nem illik az emberek felelősségét firtatni, még úgy sem, hogy szerinted is mindhárom fél hibás, nemcsak az adósok.
még egy érdekes adalék: sok helyen elhangzott, hogy a devizahitelt az osztrákok találták ki. De ők egy kicsit másképp használták. Volt egy kollégám, aki a hitel felét vette fel CHF-ben, a másik felét (akkor még) ATS-ben (miközben a fizetését persze ATS-ben kapta). És ez állítólag teljesen bevett szokás volt, eleve kínálták a bankok ezt a kombinált konstrukciót.
Igaz, hogy így csak a hitel felére kapta a kedvezőbb CHF kamatot, ugyanakkor csak a hitel felénél volt árfolyamkockázat. A kamatkockázat pedig megoszlott két valuta között (mert ugye a saját devizában felvett hitelnek is van kamatkockázata).
Hello.Remek írás nincs kétség érted a dolgod.de 1-2 észrevétel amit már tuti hallottál...Nem igaz hogy a Bank estembe az Erste ugyanolyan feltétellel adta a hitelt devizaalapú kezdő töke min 5% .míg forinthittel min 30%- a tökének,esetembe a 6.8 milliónál svájci franknál 450 000 ft kellet míg forintnál 2 000 000 ft,ahogy sokan írták és mondják a banknak kell felmérni hisz ö járatos ebbe hogy ad hitelt és úgy hogy vissza is kapja,szomorú az,hogy a Bank a profit érdekébe mindent megtett azért hogy nagy legyen a hittel felvétel még ha bukás volt az eredmény.
Egy nagy gond van mindenki a hittel felvevőtől várja fizessen és csakis a hittel felvevő a hibás és fizessen.....tényleg csak a hitelt felvevő személyé a felelősség egyedül????Az állam mért engedte és a Bank mért csinálta???
Azért azt vitatnám, hogy csak a hitelfelvevő szív, a végtörlesztés több száz milliárd forintjába fájt a bankoknak.
A bedőlt hitelek, ami a teljes állomány 16,5%-a szintén további százmilliárdokba fáj a bankoknak.
A nemzeti eszközkezelő a hitel értékének a harmadáért-feléért veszi át a bedőlt hiteleket, ezek is súlyos milliárdos veszteségek a bankoknak.
ÉS EZZEL NEM A BANKOKAT VÉDEM csak szeretném megmutatni, hogy a hitelfelvevők is hibásak, ne csak áldozatnak akarjuk már látni őket.
Üdv!
Nem tudom erre már válaszolt-e neked valaki, a végtörlesztés valós veszteség a bankoknak, de a bedőlt hiteleket ne tekintsük már annak. Azért van jelzálog a házon, meg azért a bank tulajdona az autó, hogy fedezetet nyújtson az ilyen esetekre. Ha esetleg nem fedezik a tartozást, akkor viszont szerintem a banki értékbecslő volt a hülye, mert nem szabadott volna ekkora kitettséget engednie.
Btw, vajon miért van az, hogy a CHF hitelek "aranykorában" lehetett minimálbérrel, meg 0% önerővel beleugrani valamibe? Szerintem ha egy ilyen hitel bedől, az ne az ügyfél felelőssége legyen már, elvégre valakinek vizsgálnia kellett a hitelképességet...
Amíg Önök itt nagyokat beszélgetnek,eszmecserélnek,sztorizgatnak és bájcsevegnek, addig Ők még mindig szarrá tömik a zsebüket és jó nagyokat röhögnek magukon. És tudják mit? Meg is érdemlik! De nem ám kicsit nagyon!
Ja, meg az a sok szemét betétes akinek visszafizetik a betétet kamatostul, ahelyett hogy elengednék a hitelesek tartozásait! Sokkal igazságosabb lenne, ha az egyik oldalon odaveszne a gaz spekuláns magyar jómunkásember megtakarítása, a másik oldalon meg ingyen kapnának házat (és gyakran nem a tipikusan sajnált vidéki kisgyerekes fiatal házaspárról, hanem jól menő felsőosztálybeli mondjuk ügyvéd sokadik ingatlanbefektetéséről van szó, bár ő meg már alacsony árfolyamon végtörlesztett 😀 ). Ehelyett a betétesek "tömik a zsebüket szarrá és röhögnek magukon" a részvényesekkel együtt akik tulajdonolják a bankot (itt kérdem meg, a részvényeseknek vajon hány százaléka "magyar kisember"?)! Nem nehéz demagógnak lenni, értelmesnek már annál inkább!
...mikor felvettem CHF hitelem, (benne van a szerződésemben) felhívták a figyelmemet az árfolyamváltozásra, el is fogadtam! A kamatkockázatról szó nem volt.
Annak idején úgy reklámozták, a forint hitel nem függ idegen valuta alapkamatától. (PSZÁF)
Tehát a CHF hitel függ a svájci jegybank alapkamatától. Anno 3-4%CHF + 2-3% kezelési költség.
És most? 0% alapkamat + 10-11% kezelési költség? Vagy mi? Nem a szerződést nem értettük meg, hanem a gerinctelenséget megemészteni.
Az árfolyamgát pedig a kész átverés show. Mit segít az állam? Milyen kamatot nyel le a bank és az állam? Amit a gyüjtőszámlán előreláthatólag 14-16% kamattal visszakapunk? Mekkora segítség. De mit is csodálkozunk olyan kormányon mely többesszám 3. személyben beszél a magyar állampolgárokról. ( a másik se jobb)
Én azt hittem, hogy aki ezt a blogot követi és olvassa nagyjából látja már a lényeget. A kommenteket végig olvasva azt látom, hogy két tábor van. A "jóhiszemű becsapottak" meg a többiek. Először körül kell nézni a saját portán. Ha meghaladja a kepessegeimet, hogy megszereljek egy mosógépet, akkor hívok egy szerelőt. Ha nem tudok értelmezni egy ÁSzF-et, keresek egy szakértőt, aki nekem dolgozik és nem a banknak. Ha a bank nem tudja eladni a terméket, változtat rajta. Pénzügyi kultúra hiányában megvettünk mindent. Mi voltunk a mohók nem a bank. A kapus elfeküdt és a ziccert berúgták. Mindenki hibás csak a devizahitelesek nem.
Szocializmust akarunk kommunisták nélkül. Csak igy tovább Kiszámoló! Jó a blog!
"Ha nem tudok értelmezni egy ÁSzF-et, keresek egy szakértőt, aki nekem dolgozik és nem a banknak."
Ott a pont.
Dani says:
Sajnálom a válasz nem etikus a ház és a már kifizetett tartozás ügyében!
Közben megnéztem a svájci franc max 2% kamatokat hoz, hosszan lekötve akkor miért kértek a hitelfelvevőktől eleinte 8 majd magasabb kamatokat? Ugyanis már 1% emelésnél is tisztességes összeget ad vissza kamatként a hiteles a banknak! mondjuk 10Millió után!
Aztán az egyoldalú szerződéskötéseket kérdezném azt hogyan lehet egyoldalúan megváltoztatni a hitelfelvevő kárára?
A 2013-02-02 at 12:56 válasz hibás kérdeztem és nem állitottam! Nem vettem fel nyugdijra jóval magasabb hitelt. Tény főleg a 40 év körüli korosztályt tudták csőbe huzni mert ők még gyerekek voltak a 89 előtti OTP hitelkonstrukcióit nem ismerték.
A szerződés 4 oldalból áll és nem paksamétából.
A közjegyző is arra kell hogy tuti kipakolhassák az embereket.
Választ várom!
Kedves Hegel,
Hol írtam a cikkben akárcsak egyetlen szóval is, hogy etikus egyoldalúan megemelni a kamatokat és hogy nem sok a mostani kamat?
Olyannal vitatkozik, amit én soha nem állítottam.
Én nem védem a bankokat, csak a tévedésekre mutattam rá az emberek gondolkozásában.
Ezt már olvasta? //kiszamolo.hu/dragak-e-a-magyar-bankok-avagy-kamatok-hataron-innen-es-tul-2/
Megkérdezném hogyan lehetséges az hogy a 2008 ban felvett 11 millió forintnak megfelelő svájci frank 2012 decemberi elszámolásában már 24600000ft re emelkedett? Ugyanis igy egyértelmü hogy a devizahitel ugy lett kiszámolva hogy az adós sohase tudja azt élete végéig sőt a gyerekei se életük végéig kifizetni és csak fizessenek.
Milyen számolási módszer ez valójában?
Ezt a hitelfelvételnél nem közölték a hiteltkérővel!
Sehogy nem lehetséges és nyilván nem is így van.
Kivéve, ha LTP-vel volt kombinálva és folyamatosan nőtt a tőke, de még úgy se valószínű.
Elő kellene venni a szerződéseket, mert a számok nem helyesek.
Kedves Kiszamolo!
Sajnos ezt a devizahitelt a mai napig nem sikerult megertenem,ha tudnal segiteni itt vagy, vagy egy uj cikkben annak tudnek orulni.
Tegyuk fel, hogy mindenik kp.-ban rakja be penzet es veszi ki.
Kie az az 1000ft-os,amit a hiteles megkapott?
HufBetetese nem lehet, az veszteseges lenne a banknak.
ChfBetetese nem lehet, mert az nem Huf, bar atvaltva Huf-ra nem lenne veszteseges a banknak.
A hitel felvetel pillanataban kellett valakinek lennie Huf-al a kezben, Chf-re vagyva. Na ezek kik? ilyen sokan voltak?
(tudom, hogy van opcio meg swap, de nem latom, hogy abban kik es miert szerepelnek, es pont ilyen sokan?)
Remelem erted, hogy mit nem ertek, nincs devizahitelem, es nem is volt, de erre nagyon kivancsi vagyok.
Udv.:
Medvegyev
Korrekt bejegyzés, mint ahogyan az első rész is. Azt természetesnek tartom, hogy egy ilyen dolog rengeteg érzelmet korbácsol fel, és a hozzászólások el-elkanyarodnak a mondanivaló lényegétől, és szélesebb perspektívából közelítik meg a kérdést. Egy hozzátartozómon keresztül én is 'érintett' vagyok, ezért szeretem figyelemmel kísérni az erről szóló híreket. Végül is nagyon nem szeretnék most belemerülni a részletekbe, megtettem már mindezt más fórumokon. A lényeg, hogy szívesen olvasnék erről minél többet, úgyhogy hajrá! Még akkor is, ha nem mindig, és nem feltétlenül értünk mindenben egyet.
Csatlakozom Katához, sem akkor, sem azóta sehol nem mutatják be a bankok, hogyan számolták az első törlesztőrészletet, és hogyan a többit, hogyan nő a kamat és kezelési költség (mennyire) és mennyivel csökken a Tőke?? Összehasonlítva egy normál hitel/kölcsönszerződéssel, ahol a folyósított összegre van egy fix kamat, vagy a referencia kamat, ez a számítás és a kölcsöntörlesztés hogy alakul? A közgazdász+banki szakemberek,(Róna P., Varga István) akik legalább annyira értik miről beszélnek, mint a banki
jogász úr, aki szeretné meggyőzni a devizahiteleseket, teljesen más véleményen vannak a Hitelszerződés jogi fogalmáról és arról is, hogy az "árfolyamgát" lenne a megoldás. Ők elmondják, hogy milyen számolás mellett alakulnak a törlesztőrészletek, és hogy NINCS deviza a kölcsön mögött,ez az állítás egyszerüen NEM IGAZ! Róna P. szerint ezeknek a hiteleknek a FORRÁS halmazát fel kell tárni,a hibás mivoltából a következtetéseket levonni, a kárt veszteségként le kell írni! Ez inkább hihető érvelés.
Hogy pontosítjunk, inkább ezt szeretnéd elhinni, mert ezt jobb neked hallani.
Ha azt akarod HINNI, hogy te tulajdonképpen nem is devizakölcsönt vettél fel és a kamata csak véletlenül volt harmada-fele a forintkölcsönnek, amit szintén felvehettél volna, akkor mondhat neked bárki bármit, csak arra fogsz hallgatni, amit hallani szeretnél
Én elmondtam, hogy van, ennél többet nem tehetek és nem is akarok tenni.
"Nem mutatták be a bankok, hogyan számolták a kamatokat."
Csak ott van egy képlet, pontosan leírva. Hogy azt egy átlagember nem feltétlen érti, az csak most zavarja, 5-10 év után, amikor nem tudja fizetni a hiteleket.
Furcsa mód én egyből kiszámolom, mennyi a havi törlesztőrészlet, ha tudom a kamatot, a futamidőt, a hitel nagyságát és az árfolyamokat.
Mert könnyű kiszámolni, de még könnyebb azt mondani, hogy biztos csalnak vele.
Ne értsd félre, nem bántani akarlak, de nem olyan nagy titkok ezek, bárki hozzáfér ezekhez az információkhoz.