Akkumulátorgyártás és a kobalt ára

Írtam tavaly arról, lesz-e elég akkumulátor az egyre növekvő számú elektromos autóhoz.

Elektromos autók: lesz-e elég akkumulátor?

Abban a cikkben főleg azt vizsgáltuk, lesz-e elég gyártókapacitás az autógyárak növekvő igényeire.

Olvastam egy érdekes cikket, ami az alapanyag problémája felől közelíti meg a kérdést.

Az egyik legproblémásabb alapanyag a kobalt, két okból is. Az egyik, hogy a kitermelés közel négyötödét egyetlen ország, a politikailag is nagyon instabil Kongói Demokratikus Köztársaság adja.

A másik probléma, hogy a kobalt elsősorban a rézbányászat mellékterméke, illetve más országokban a nikkelbányászat mellékterméke.

Ez azért lehet hatalmas gond, mert ha ugrásszerűen megnőne a kereslet, senki nem fog csak azért új rézbányákat nyitni, hogy legyen még több melléktermék. Márpedig ha nem bányásznak több rezet, több kobaltot sem fognak.

Ezen túl egy-egy bánya megnyitása és a termelés felpörgetése inkább egy-két évtized, mint egy-egy év kérdése.

Márpedig a kereslet várhatóan meg fog ugrani.

A jelenlegi termelés közel 50%-át az egyéb ipari felhasználók igénylik, ettől alig kevesebbet szív fel az elektronikai eszközök akkumulátorigénye, s jelenleg csak a termelés 12%-ra tartanak igényt a nagyméretű akkumulátorokat gyártó cégek, akik az autók akkumulátorait is gyártják.

A szigorodó környezetvédelmi előírások miatt ez utóbbi terület biztos, hogy sokkal több akkumulátort fog igényelni. Mind a járművekbe, mind az egyéb területeken, például a napelemek mellé telepített akkumulátorok esetében.

Az akkumulátorgyártók folyamatosan kísérleteznek a drágább alapanyagok kiváltásával, illetve új technológiák, mint a szilárdtest akkumulátorokkal, de ez utóbbi még várhatóan közel egy évtizedig nem lesz jelentős tényező a piacon, egy-egy új akkumulátort pedig a tesztelések és autómodellek életciklusa miatt még legalább 4-5 évig biztos nem fognak beépíteni a gyártók.

A kereslet várható felfutása ellenére a kobalt ára mondhatni összeomlott, a 2018-as csúcsárának a harmadát sem éri ma a nyersanyag.

Van-e valami módja a befektetésnek, ha te arra szavazol, hogy nőni fognak az akkumulátorgyártáshoz szükséges ipari nyersanyagok vagy az akkumulátorgyártók árazása?

Az Amplify Advanced Battery Metal and Material Etf kifejezetten erre jött létre. Az egyik gond vele (már ha az nem riaszt el, hogy 43%-os bukót hozott össze a tavalyi indulás óta, ami a kobalt fenti árfolyamát látva nem is csoda), hogy nagyon kicsi még a benne lévő tőke, 5 millió dollárnál alig több, illetve nem tudom, hogy tudod megvenni idehaza, hála az Unió bürokratáinak, meg az általuk kitalált új szabályozásnak.

Ennél jóval több tőke (240 millió dollár körül) gyűlt össze a VanEck Vectors Rare Earth/Strategic Metals ETF-ben vagy a Global X Lithium & Battery Tech ETF-ben, bár ez utóbbi sokkal inkább az akkumulátor gyártókba és nem a nyersanyagokba fektet. Szintén a gyártókat célozza meg a L&G Battery Value-Chain UCITS ETF

A többi hasonló ETF (SPDR S&P Metals & Mining ETF, iShares MSCI Global Metals & Mining Producers ETF) sokkal általánosabb ETF, sokkal inkább van bennük acél, szén és egyéb termékek, mint akkumulátorhoz szükséges nyersanyagok.

Nagyon fontos! Az egyik legkockázatosabb befektetés a nyersanyagokba fektetés. A másik hasonlóan kockázatos, amikor egy ilyen gyorsan fejlődő és változó technológiába, mint az akkumulátorgyártás akar valaki fektetni. Nem azért írtam róla, hogy rohanjál és bevásárolj kobaltból, mert nagyon csúnyán meg tudod magad égetni vele.

Share

63 hozzászólás

  • nnk
    Jelenleg a kobalt a rézbányászat mellékterméke, és senki nem fog új rézbányát nyitni, csak hogy legyen több melléktermék. Az elképzelhető, hogy a kobalt miatt fognak új bányát nyitni, és gyakorlatilag a réz lesz a melléktermék?
  • Mátyás
    Ez alapján a rezet érdemes lehet shortolni.
    Ha a kobalt termelést fel kell pörgetni akkor sok kereslet nélküli réz ömlik a piacra, ami lenyomja az árat. (A réz lesz a melléktermék anyagilag a kobalt helyett)

    Vagy inkább készletezi a bánya hosszú évekig a rezet?

  • Kiszamolo
    Nnk, ennyire nem tudom, hogy mennyi rezet banyasznak egy tonna kobaltért. De ha valaki utánanéz, vagy ez a szakmája, még köszönjük az információt.
  • maveryck
    Mi különbözteti meg ezt a cikket az olyanoktól, amik egyedi részvénybefektetésekre ösztönöznek és nem passzívra, indexkövetőre?
  • tomi
    Az ilyeneket imádom a legjobban!! 🙂
    Köszi szépen érte!
  • Ostoba Mérnök
    Újrahasznosítás…
    A felhasznált réz pl. majd 50%-ban újrahasznosított.
    Olcsóbb e-hulladékból “bányászni”, mint hagyományos bányából.
    Valószínűleg kobaltból is ez a helyzet.
  • R.K.
    Nyersanyagokba való befektetés…
    Felmerült bennem, h van(nak) e olyan ETF – ek, amelyek pont az ezekből adódó visszásságok elkerülését kutató cégeket tömöríti??
    Vagy mondjuk olyan cégeket tartalmaznak, akik GYAKORLATI szakembereket és tudósokat alkalmaznak csak?
    Az akkumlátorgyártás szerintem nagyon komplex dolog.
    Kedvcsinálónak ajánlom ezt az 1 óás videót (VIGYÁZAT!SZAKEMBER BESZÉL!:) ):
    youtube.com/watch?v=7tc0HPO0sR0&fbclid=IwAR3t4JzZ6GdX_CfUq7_4t_1Wml6z1QmnU5Vyb5zaOf7gLVdTuG2BJXLlf3Y
  • krisz
    A price chart mellé oda kéne tenni a felhasználást is a világban. 2011 től
    De nagyon érdekes cikkmostanáig
  • Blend Ahmed
    “A US Geological Survey szerint a Föld felszínének kb. felét kitevő mélytengerben több nikkel, kobalt és vélhetően egyéb ritkaföldfém található, mint a szárazföldi lelőhelyeken. Ezen a térképen látható, a Földön hol vannak a nagy óceáni nyersanyaglelőhelyek. Az országok partvidékein legális lehet a bányászat, de nemzetközi vizeken egyelőre nem az. A US Geological Survey azt várja, hogy 2030-ra a ritka fémek kb. 5, 2050-re pedig 15 százaléka mélytengeri bányászatból származik majd.”

    444.hu/2019/07/03/uj-ipari-korszak-kezdodhet-az-oceanok-melyen

    Nem éppen egy rövidtávú megoldás, de hát a szárazföldi bányászat is csak megkezdődött valahogy.

  • Kiszamolo
    Krisz, enyhén növekszik a felhasználás, attól teljesen függetlenül, éppen mennyi a kobalt ára.
  • Kiszamolo
    Mav, hogy direkt odaírtam, hogy ne fektess bele, mert nagyon kockázatos.
  • Murphy
    egy linket dobhatnál a cikkhez, ami alapján írtad. Köszi!
  • Giorgo
    Az ezüsttel mi a helyzet? Sokan mondják, hogy ott is nagy árnövekedés várható. Jelenleg úgy tudom, hogy 1 egység aranyra már csak 9 egység ezüst a “melléktermék” a bányászat során. Talán még több is a felhasználási terület mint a kobaltnál.
  • Kiszamolo
    Több cikk, egyébként a seeking alphán keress rá a cobalt cliff szóra. Most nem tudok linkelni, nem vagyok gép előtt.
  • Dörnyei József
    A lítium a szűk keresztmetszet az autó aksiknál. Van nem lítium alapú aksi is, de azok nehezebbek, amiatt ahol szükséges az aksi mozgatása, ott nem ideálisak – de használják őket pl. Toyota kocsikban.

    A többi szükséges anyag kiváltható mással. Ha kevés kobalt van és emiatt drága, akkor más anyagot használnak. Most azért használnak több kobaltot, mert olcsó.

    A commodities trade extrém veszélyes. Ott lehet nagyon sokat nyerni és veszíteni. Én nem merném ajánlani senki ismerősnek. Mindig nagy ívben elkerültem…

  • Vass Miki

    A pár grammos alu italosdobozokat begyűjtik újrafelhasználásra, míg a jóval nehezebb lítium-ion aksikat (mobiltelefon, laptop) nem. Ennek oka, hogy drágább kivonni a használt aksikból a lítiumot és kobaltot, mint ezeket bányászni.

    Miért léteznek vajon szénványák, ha a Föld légkörében ingyér rendelkezésünkre áll kb. 2000 milliárd tonna szén-dioxid, amiből bányászat helyett inkább kivonhatnánk annak széntartalmát?

  • Nacionalista
    Miki

    Mennyivel nehezebb? Annyira mint az említett széndioxidból szén példa, vagy mint mondjuk az olajhomokból kivonni az olajat? Van az a lítiumárszint aminél már megérné? Vagy olvassak utána? 🙂

  • komisz_kölök
    @Dörnyei József: igy van, a Tesla mar 3% ala vitte a kobalt aranyat, es a nulla fele közelitenek nem is olyan hosszutavon:
    teslarati.com/tesla-model-3-batteries-cobalt-volkswagen/
  • Kiszamolo
    Komisz, a Teslának a Panasonic gyártja az aksikat, közös gyárban, csak “valamiért” mindig úgy van előadva, hogy a Tesla gyártja azokat. A Tesla fizet ezekért a Panasonicnak és egyedül nem is lenne képes gyártani akkumulátorokat.

    Annak a Panasonicnak, aki már nem hajlandó kiszolgálni a Tesla kínai gyárát és éppen most bútorozott össze a Toyotával új aksik fejlesztésére és gyártására.

  • örök körök
    Nyersanyag árra fogadni iszonyat lutri, ha az ember rá is érez egy valós trendre, gyakran a hatása csak csepp a tengerben, vagy hamar más irányba fordul a világ. A jóslatok még az iparági szakértőknek se nagyon mennek, lásd gurulóhordó is megjósolta pár hónapja, hogy a benzin + dízel ár közti olló tartósan megmarad, vagy akár tovább nő, erre lassan ugyan annyiba kerül a kettő. 🙂

    Emellett nem “termelő” eszközök, nem fizetnek osztalékot, ráadásul a rájuk épülő ETF-ek se túl jók, talán a legrosszabb a tracking errorjuk mind közül.

    Én mindenképp kétszer is meggondolnám, mennyit hozhat/vihet VALÓJÁBÓL fejest ugrani egy ilyen “tuti tippbe”, illetve milyen időtávon. Játékpénzt elszórni persze teljesen jók. 🙂

  • maveryck
    Amerikai ETF-eket már lehet venni?
  • komisz_kölök
    nem ertem, miert ugrsaz mindig a Tesla szora. Engedd el a dolgot, hiszen a multkori joslatod szerint ugyis tönkremennek hamarosan 😉

    De akkor had fogalmazzak ugy, hogy egyes akumilatorgyartok mar 3% ala szoritottak a kobalt aranyat, es a nulla szazalekot celozzak. A cikk szempontjabol tök mindegy, illetve jobb is, mert a Panasonic elöbb osztja meg/licenszeli a technologiat a többi gyartonak, mint a Tesla tenne. Illetve nem is csak az autokra vonatkozhat a dolog, hanem mindenfele kütyüre, amibe a Panasonic szallitja az aksit.

  • Kiszamolo
    Komisz, nem ugrok én, csak már fáj olvasni a sok Tesla öntömjént meg a fanok elborult írásait.

    Tiszta IPhone.

    Mernéd csak azt mondani, hogy nem a világ legkirályabb autója a Tesla, elevenen felnégyelnének.

    Meg hogy a misztikus Autopilot pont annyit tud, mint az összes többi hasonló sáv és távolságtartó automata.

    Hány olyan hírt olvastál, hogy a Skoda vészfékező rendszere ma is megmentette a vezető életét. Bezzeg ilyen teslás hírt ha nem olvasol napi egyet, akkor te nem is olvasol híreket.

    Meg ez az aksi is. Hogy a Tesla mennyire király az akkumulátorgyártásban.

    Pedig a Panasonictól veszi és éppen néhány hónapja nagyon összevesztek, mert rengeteget bukik a Pana a Tesla aksijain. Ezért sem hajlandó aksit adni a kínai gyárnak.

    Arra még kíváncsi leszek az első negyedéves félmilliárd dolláros veszteség után sikerült-e a mostani negyedévet legalább nullára kihozni.

  • Csaba

    Számtalanszor kértük már Miklóst, hogy támassza alá a mondanivalóját egy linkkel.
  • komisz_kölök
    Latom, hogy nem ugrasz 😉

    A Teslanak az az egy erdeme, hogy iszonyu jo marketinggel, meg a befektetök penzen elertek, hogy a többieknek is muszaly legyen elektromos autot gyartani. Ha nem lettek volna, a Volkswagen meg mindig a koncepcioautokat rajzolgatna, amik mindig harom ev mulva bizisten gyartasba kerülnek.
    A mediarol meg annyit, hogy en a nemet nyelvü hireket olvasom, ott meg nem telik el nap, hogy ne menne csödbe a Tesla, ne lenne ujabb tüzeset, baleset, amiben az autopilot feltehetöleg be volt kapcsolva, vagy arrol megemlekezes, hogy pont harom hete volt ezek közül valamelyik. Lassan ketmillio Tesla van ugye az utakon, szoval shit happens. Persze mindez a nemet autogyartok fele elfogulatlanul.
    A heti rekord produkcios szamok bejelenteset ezzel a kedves, szimpatikus nyitokeppel tudtak megjelentetni: futurezone.at/b2b/tesla-stellt-neue-rekorde-in-produktion-auf/400540973

  • Kiszamolo
    Komisz, a világ autógyártói eddig azért nem gyártottak elektromos autókat, mert csak ráfizetés volt vele. Lásd Tesla brutális veszteségei megyedévről negyedévre.

    Most sem a Tesla miatt gyártanak, hanem mert kötelezővé tették nekik. Az Unióban, Kínában, Californiában és mindenhol.

    Kínában kilencszer annyi normál autót adatnak el (amin profit is van), mint elektromosat. 2021-től vagy eladnak rengeteg plug in hibrid és elektromos autót, vagy olyan büntetést fizetnek, hogy oda a profit.

  • Kiszamolo
    Csaba, még kész szerencse, hogy tele van linkkel meg grafikonnal az összes hasonló írásom. Mos
  • Pista
    2x long kávé etf-et kell venni! 40% éves bukta évek óta, most már csak felfelé mehet! (és nem)
  • a bolti dolgozó családja
    Grafén a csodaanyag amit nem említ meg senki sem. Az igény megvan egy új akkumulátor technologiára,az anyag is létezik, csak pár gramm ezer dollár körül jár. A katonaság,az elektronikai ipar és talán a ruházat is fel tudná használni. Amúgy meg ha hiszünk a jóslatoknak Párizsban térdig kellene gázolni a lócitromban.
  • komisz_kölök
    “Lásd Tesla brutális veszteségei” mondjuk a Tesla ugy veszteseges, hogy felepitett nullarol egy (ket) gyarat, meg telerakta tök draga gepekkel, majd ennek a mutatvanynak fizeti folyamatosan a töke költsegeit. Mellekesen felepitette a vilag legnagyobb töltöhalozatat, ahol ingyen adja az aramot sok autonak. Ja, meg megirta a vilag egyik legjobb önvezetö programjat (tudom, hogy szerinted ugyanolyan, mint a többi, ezen ne vitazzunk, de akkor sem volt ingyen), plusz az oriasi IT strukturat hozza.

    Ezek nagy reszet mondjuk a Volkswagen meg tudta volna sporolni. Lehet hogy akkor nem is lenne olyan veszteseges a törtenet. Az EUs szigoritasok meg evek ota ismertek voltak. Ha tudtak a nemetek, hogy az aku a dolog penzügyi Achilles sarka, talan kelett volna gyarat epiteni mar evekkel ezelött.

    Mindegy, eltertünk a tematol, en meg kezdek Teslafunnak tünni, pedig nem vagyok 🙂

  • Gunnerwatter
    Csak egy infó. A kobalt rontja az akkuk élettartamát. Az új irány a Blewin cellás akku. Csak a technológia nem épp környezetbarát. Ólom Blewin cella, kénsavas ólomdioxid kenéssel.
    Nagyon gyorsan tölthető.
    Magyarorszàgon is készül egy ilyen üzem. A prototípusok fejlesztésében részt vettem pár éve.
    Például Svájc is erre áll rá, stratégiai akku üzemük van.
  • Capri
    Ha elektromos autóba kell a kobalt akkor a réz felhasználás is nőni fog (motor tekercsek ugye).
  • András György
    Szerintem még az sem dőlt el, hogy az akkumlátoros autók nyerik meg a versenyt, a töltési (sorbanállási) idő nagy gond ennél a technológiánál. Ugye a Toyota is a hidrogéncellás technológiát fejleszti. De ez csak egy lehetséges probléma, ami elsőre beugrott az ötlet nyomán, valószínűleg akad még itt jónéhány. A technológiai fejlődés irányát és sebességét notóriusan nehéz belőni. 10 évvel ezelőtt például a “peak oil”-tól zengett az árupiac, aztán jött a fracking technológia és az USA mostanra nettó olaj exportőr.
    Általánosságban mindig ugyanazt a kérdést kell feltenni, ha egy kiváló egyedi befektetési ötlete támad az embernek:

    “Miben tudok többet a többi (például évtizedek óta az adott piacon tevékenykedő) befektetőnél?”.

    Ha erre van válasz, akkor hajrá! Egyébként meg óvakodjatok a kobaltbányászattól! Annyi szép és egyszerűbb dolog van a világon 🙂

  • naa
    A commodity befektetes az utobbi evtizedben gyengen muzsikalt, akar magahoz is terhet a szektor egyszer… Persze recesszioban ezek se mennek jol…
    Azert mondjak kockazatosnak, mert altalaban tokeattetellel tredelik, no es persze kozbeszolhat a szezonalitas, rossz ido, jo ido, OPEC, kiskutyamicsodaja, es ha pl. 1000 hordo olajpozit veszel fel (1 contract), akkor hordonkent 5 dollar ugras az arfolyamban az biza 5000 dollar nyero vagy buko… De jo poziciomeretezessel, portfolioban eppenseggel meg diverzifikalhat is es akar kozkazatot is csokkenthet, vagy epp ha pont ezzel szeret valaki tredelni, akkor mikro futures pozik is leteznek pl. CFD szolgaltatoknal. Lenyeg, hogy ne vallalj tul nagy pozit. Kezdokent en se piszkalnam.
    A Seeking Alphaval az a szep, hogy ha felkapnak egy illikvid piacot, akkor a joslat onbeteljesito is lehet rovid tavon, persze ez inkabb kis reszvenyekre ervenyes…
  • pez

    Annyira “szuk keresztmetszet” a litium, hogy a begyujtott akiskbol sem vonjak ki, mert 5x dragabb, mint banyaszni.

    Erdekes modon mindig a penzugyi cegek riogatnak ezzel, a nem penzugyi forrasokhoz kotheto becslesek szerint:

    “According to a 2011 study by Lawrence Berkeley National Laboratory and the University of California, Berkeley, the currently estimated reserve base of lithium should not be a limiting factor for large-scale battery production for electric vehicles because an estimated 1 billion 40 kWh Li-based batteries could be built with current reserves[99] – about 10 kg of lithium per car.[100] Another 2011 study at the University of Michigan and Ford Motor Company found enough resources to support global demand until 2100, including the lithium required for the potential widespread transportation use.”

    en.wikipedia.org/wiki/Lithium#Reserves

  • pez

    Khm, a legkorbol oxidalodott szenet lehet kivonni, amit redukalni kell, hogy szen legyen belole. Ez tobb energiat igenyel, mint amit a kapott szen elegetesevel hasznositani tudsz…

  • pez

    Amit en olvastam az alapjan a hidrogen nem lesz eletszeru, mert rendkivul veszelyes anyag, koltseges a tarolasa, szallitasa…

    twitter.com/transenv/status/899976235794788352?lang=en

  • Én is akarok kommentelni...

    Mit meg nem adnék azért, hogy megtudjam, a Panasoniccal való nagy összeveszés hátterében esetleg nem-e olyasmi is állhat, hogy kitudódott, hogy a Tesla saját fejlesztésű aksijai olyan fázisban vannak már, amik lekörözik a Panasonicot. Lássuk be azért, hogy Musk stratégiailag nem hozott még olyan döntést, ami végül ne igazolódott volna be, plusz a hosszútávú terveikbe rohadtul nem láttunk eddig sem bele.
    Lehet utálni a Teslát, de a 2012-es Model S képességeit (hatótáv stb.) a 2020-ban piacra kerülő egyetlen elektromos autó sem tudja meg sem közelíteni. Jön jövőre a Semi, ami a konkurenseket megint csak rommá veri (ok, a magyar elektromos kamion kivételével :)) ), és ha elterjed, az megint csak nagy korszakos dolog lehet.
    A Tesla a szememben továbbra is egy startup, csak neki nem egy nagy dobása van aminek költségei vannak az elején, és utána hozza a pénzt, hanem 10.
  • Kopter Géza

    Évek óta használok grafénnel feljavított LiPo akksikat. Keress rá a nevemre a neten, találni fogsz egy szakajtónyi fotót.
    A lustábbak kattinthattnak a FB falamra, a borítóképen a gépmadár egy négycellás 1500mAh Infinity Graphene Race Spec-el pózol:
    facebook.com/koptergeza/
    A grafénes LiPo nagyobb áramot képes leadni, gyorsabban tölthető, de nehezebb azonos kapacitás mellett. Verseny kvadkpotereknél már alap, de mi haszna lenne az autógyártásban? Már most sem tudják az akkupakkokat feltölteni még egy óra alatt sem, akkor mi a töknek a grafénes akksi, amit fél óra alatt be lehet bikázni?
    Egyszerűen akkora áramok szükségesek hozzá, hogy a töltőkábel karomnyi vastag lenne, esetleg a töltőfeszt kéne megemelni kV nagyságrendre. És ilyen nagy bemenő teljesítménynél már aktívan hűteni is kellene az egész hóbelevancot.
  • Kopter Géza
    Hogy mit keres a Li akkukban a grafit és grafén, arról a Battery University-n találtok sok okosat:
    batteryuniversity.com/learn/article/bu_309_graphite

    Itt meg a Li akkuk típusairól olvashattok:
    batteryuniversity.com/index.php/learn/article/types_of_lithium_ion

    Li és kobaltról bővebben:
    batteryuniversity.com/learn/article/bu_310_cobalt

  • Kiszamolo
    Én is, a Hyundai Kona hatékonyabb. Érdekes módon a nagy negyedéves hatékonyság összeállításban pont az maradt ki.

    Persze a következő grafikonban már ott volt, hogy a Tesla többet megy nála. Ja, kétszer annyiért, sokkal nagyobb aksival.

    Nem tudom, bármit is fejleszt-e a Tesla, ami biztos, hogy miattuk lett veszteséges a Panasonic akku üzletága (mert csak nekik gyártanak henger alakú aksikat).

  • maveryck
    @András György
    Pontosan!
  • jalso
    Epp a minap olvatsam, hogy “nemsokara” elkeszul Tesla a sajat fejlesztesu akksijaval:

    nextbigfuture.com/2019/07/prediction-that-tesla-will-reveal-version-1-dry-cell-batteries-in-a-few-months.html

  • “illetve nem tudom, hogy tudod megvenni idehaza, hála az Unió bürokratáinak, meg az általuk kitalált új szabályozásnak”
    Évek óta az angol IB-nél van számlám, tavaly nyár óta nem tudok náluk közvetlenül amerikai ETF-eket venni, mert még nincs 500k $-om náluk… (PRIIPs, utána tudtok olvasni.)
    Gyakorlatilag viszont meg lehet oldani, ha lejáratközeli in-the-money put opciót írsz ki (én utolsó naposokat szoktam). Az egyetlen hátrány a pozíció méretezése drágább ETF-eknél, mert csak 100-as csomagban tudod így megszerezni… De megoldható, ha nagyon akarod. Csak vigyázz, mert az opció éles kés.
    Happy owner of VHT, GREK.
  • Janos82
    Szerintem meg az se eldolt, hogy a belsoegesu motort a villany fogja valtani. Hiszen ha az aksik kapacitasat meg is lehetne novelni, a toltesi gyorsasag meg igy is tul alacsony marad, igy egy hosszu uton a toltes mindig macera lesz ( kiveve persze ha elerik az 1500 kmes hatotavot 130km/h + legkondi eseten is, ez egy hosszabb uton siman szukseges)
    En 30-40 eves tavon inkabb a plugin hibridekre vagy a kiveheto range extenderes hibridekre fogadnek. Amihez jarhat egy kisebb tank + kiveheto agregator, amit csak a hosszabb utakra tesz be a sofor.
    A Tesla eredmenyeit en se latom kimagaslonak, sok a hype korulotte, es sok olyat tud, amit masis barmikor megcsinalhat ( pl az, hogy az auto gyujti a vezetesi adatokat), es a nagyobb meret miatt hamar utolerik a Teslat.
  • Pampalini
    A kobalt mennyisége az elmúlt pár évben töredékére csökkent a Li-ion akksikban. Kb ugyanúgy, ahogy a felhasznált nemesfémek mennyisége a katalizátorok tömegtermelésébek beindulásakor. A gyártás volumene mondjuk ennél is nagyobb ütemben emelkedik, az összkereslet nő. Az egész addig tart, amíg ki nem épül az akksik újrafeldolgozásának ipara (5-8 év). Mindenki ezen dolgozik, lesz rá megoldás. Legkésőbb akkortól nem lesz komoly értéke a kobaltbányának.
    Nem zárnám ki, hogy a grafikonon látható összeomlás már e felismerés hatására alakulhatott ki.
  • a bolti dolgozó családja
    : Igazad van a töltőáram és a kábelek vastagságával kapcsolatban,viszont úgy gondolom,hogy az átlag felhasználót elsősorban a hatótávolság fogja érdekelni. Márpedig ha ez az érték eléri az 1000 km-t,akkor az olcsóbb fenntarthatóság miatt bevállalják a hátrányokat is. Éjjel tölt kb. 200 km hatótávot, nappal elhasznál 50 km-t és egész héten így tesz.Ha esetleg egy napot meg tömegközlekedéssel megy az ember,akkor a kocsi akár 36 órát is a töltőn lóghat, hétvégén meg mehet amerre lát. Egyébként meg a teljessen fém nélküli akkumulátorra/szuperkondenzátorra gondoltam,ott talán a súly és térfogat is csökken.
  • pez

    “Szuperkondenzator” (Supercapacitor) es az akkumulator energiasurusege kozt tobb, mint egy nagysagrend a kulonbseg az akksi javara.

    Feature Li-ion Battery Supercapacitor
    Gravimetric energy (Wh/kg) 100 – 265 4 – 10
    Volumetric energy (Wh/L) 220 – 400 4 – 14

    supercaptech.com/battery-vs-supercapacitor

  • csizkek

    “Szerintem még az sem dőlt el, hogy az akkumlátoros autók nyerik meg a versenyt, a töltési (sorbanállási) idő nagy gond ennél a technológiánál. Ugye a Toyota is a hidrogéncellás technológiát fejleszti. De ez csak egy lehetséges probléma, ami elsőre beugrott az ötlet nyomán, valószínűleg akad még itt jónéhány.”
    Itt a pont! Az e-auto jelenleg egy gyiksag ahogy azt hasznalni akarjak. Attol felall a hatamon a szor, mikor azt hallom hogy 0 emisszio. Meg akkor se az ha megujulo energiat hasznalnak a toltesre. Az akku es az auto gyartasanak akkora CO2 packja van, hogy folyamatosna kellene jaratni az e-autokat, hogy az valoban egyaltalan alacsony emisszioju legyen.Zold energia, toltes, akkuban tarolas teljes ciklus efficiency kb. 10% alatt. Nem veletlen hogy Toyo es a nemet autogyartok se nyomjak a villanyautot. Jo lenne ha politika se eroltetne.
  • Én is akarok kommentelni...

    Nagyobb aksival és kétszer annyiért? És? Van akinek a hatótávolság az egyik legfontosabb szempont.
    Gyakorlatilag azért nem veszek elektromos autót, mert két autóra soha nincs szükségünk, ellenben jelenleg csak a Model S és X, és a Roadster 2 (ok, ez még nem kapható) az, aminek a hatótávja nekünk elegendő ahhoz, hogy a fél életünk ne logisztikai rémálom legyen (5-600 km-eket kell mennem naponta, évente kb. 30 alkalommal úgy, hogy nem lenne alkalmam tölteni az autót). Amennyibe pedig ezek jelenleg kerülnek még két évesen is (cirka 20-25 millió), annyit pedig sajnálok kiadni egy kocsira. Így marad a dízel.
    Illetve várom azokat az elektromos autókat, amik nem csak papíron tudnak 600 km-t egy töltéssel. Sajnos ilyet eddig csak a Tesla gyártott.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.