Bankbetétek: neked szinte semmi nem marad

A megemelt tranzakciós adó és a szintén megemelt kamatadó a jelenlegi alacsony kamatkörnyezettel párosulva egy igen keserű kombót hozott létre: az esetek igen nagy részében kevesebb pénzt viszel haza a bankból, mint amit betettél oda.

Eddig azon kellett gondolkodni, hogy érdemes-e átutalni másik bankba a pénzt a magasabb kamatért, most már azon is, hogy be szabad-e tenni egyáltalán a bankba a pénzt, ha csak pár hónapig-fél évig akarjuk kamatoztatni.

Egy évi 4 százalékos betéti kamat fél évre 2 százalékot jelent. A megemelt kamatadó után ez már csak nettó 1,56%. Ha kivesszük a pénzünk a hat hónap után, bukunk a tranzakciós adón 0,6%-ot. Ha a számlavezetésért fizetünk havi 500 Ft-ot, az 3 ezer forint a hat hónapra. Még egymillió forintnál is igen combos 0,66% az összes nettó kamata, amit kapunk a pénzünkre. Ha fél évnél rövidebb időre tesszük be a pénzt, vagy egymilliónál kevesebbet teszünk be, esetleg egy másik bankból utaljuk át a pénzt, akkor gyakran kevesebb pénzt viszünk haza, mint amennyit betettünk.

(Az inflációról már említést sem merek tenni.)

Ezért nagyon észen kell lenni, hogy szabad-e mozgatni a pénzt egyáltalán a bankok között.

Mivel én ennyire jó fej vagyok, mint mindig, csináltam nektek egy kalkulátort, ahol ki tudod számolni, nyersz-e, vagy veszítesz azon, ha átutalod a pénzt egy másik bankba a lekötés miatt.

Beírod az összeget, a mostani bankodnál érvényes kamatot (ne felejtsd el, hogy régi pénzre kevesebb a kamat) és a másik banknál érvényes kamatot is. (Ha nem tudod a kamatokat fejből, ezen az oldalon megtalálod a legfrissebb betéti ajánlatokat. A betétek jobb oldalán a legelső sor pötty jelöli az új pénz esetén érvényes akciós kamatot. Ha a pötty piros, régi pénzre nem érvényes az adott kamat.)

Ezután írd be a lekötés hónapjainak a számát, az utalás díját (A fenti oldal számlaválasztó fülén az összes nagybank utalási és egyéb díjait is megtalálod, de vigyázz, ezek még a most érvényes díjak) és ha az utalás díja nem tartalmazza, akkor a tranzakciós adót is. Ha továbbutalod a pénzt lejáratkor, akkor csak a második rublikába írd be a 0,3%-ot, vagy a banki utalás díját, ha tudod, ha felveszed a pénzt, akkor a harmadikba a 0,6%-ot, vagy a banki pénzfelvétel díját. Vigyázz, a legtöbb helyen szeptembertől drágulnak a tarifák, pont a tranzakciós adó emelése miatt.

(Akinek nem lenne tiszta: hat ezrelék egyenlő 0,6%-kal.)

Beírhatod a havi számlavezetés díját és a szerinted várható inflációt is.

Ezek után a kalkulátor kiszámolja neked forintban és százalékosan, hogy mennyi lesz a hasznod a jelenlegi bankodban, illetve ha átutalod a pénzt, akkor mennyit nyersz/veszítesz a dolgon.

Ezen túl még az inflációval is korrigálja a végeredményt, hogy ne csak nominálisan, hanem reálértékben is lásd a hasznodat/károdat.

Ha szomorúvá, vagy dühössé tesz a végeredmény, van egy jó hírem: a környező országok tárt karokkal várnak, euróra gyakran magasabb kamatot adnak, mint itthon forintra. Ezen túl se tranzakciós adó, se számlavezetési díj, se pénzfelvételi díj nincs, néhány országban még kamatadó sincs. Vérmérsékletedtől függően mehetsz Szlovákiába (cikk itt), Szerbiába (cikk itt és itt), Romániába (cikk itt) és Ukrajnába is (cikk itt). Az eurós kamatok 2,5 és 8 százalék között szóródnak, de a sok magyar adó és banki költség miatt még a 2,5%-kal is gyakran jobban jársz, mint idehaza a 4%-kal.

Ennyi bevezetés után a kalkulátort itt találjátok, használjátok egészséggel.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Share

65 hozzászólás

  • G. M. E.
    Nekem lenne két fontos kérdésem, amire olyantól várnék választ, aki ért is hozzá.

    1) Mostanában változik a kamatadó. De mi van akkor, ha valaki a változás dátuma előtt már rendelkezett egy részvénnyel, amit csak később ad el. A nyereségét a vásárlástól számítva, ha van, felosztja az időintervallumok szerint és egyik részére egyik, másikra pedig a másik százalékkal számol? Vagy pedig a változáskori árfolyamot kell figyelembe venni? Mind a kettő hülyeség szerintem. Valójában ez nem számszerűsíthető! A törvény valamit előír nyilván, de milyen elvek alapján?

  • G. M. E.
    2) Ha valaki egyik bankból a másikba utal, de saját számlái között, azaz a tulajdonos azonos, akkor az olyan mintha az egyik zsebéből a másikba rakná a pénzt. Szerintem abszurd, hogy erre tranzakciós adót kelljen fizetni. Mi alapján? Ez nem alkotmány ellenes? Az természetes, hogy a bank leveszi a tranzakció költségeit, de az államnak mi köze van ahhoz, hogy én melyik bankban tartom a pénzem? Ez számos ponton vitatható jogilag.
  • Egy másik Zoltán
    És mi van a malaccal? Ami eddig mindig mindent vitt!
  • jurta
    Ha ingatlant veszel, akkor is egyik zsebedből a másikba rakod a pénzt, mégis fizetünk illetéket.
  • Géza
    alkotmányellenesnek nem gondolnám. De én is igazságosabbnak tartanám, ha saját számlák között nem lenne tranzakciós adó. Ezen kívül a kormány által sokat hangoztatott bankok közötti versenyt is megöli. A mai kamatszintek között nincs olyan kamat, ami mellett megérné utalgatni egy kedvezőbb kamatért.
  • minerva
    Nekem az nem világos, hogy ha van korábban lekötött betétem, ami aug. 1. után jár le, akkor már azután is eho stb. befizetési kötelezettségem van?
    Ha van aug. 1-je előtt nyitott TBSZ-em, de abba aug. 1. után utalok, az ok?

    Komolyan tépem a hajam, a lekötött pénzem azért van, hogy rá se nézzek jó ideig, erre pár havonta sarkból kiforgatják az egészet; lassan tényleg jobb lesz, ha bevarrom a cihába vagy aranyat veszek és elásom, legalább foglalkozni nem kell vele.

    Azt meg fel nem foghatom, hogy egyre inkább tendencia a kp forgalom visszaszorítása, pl. Svédországban vannak helyek, ahol kp-vel nem is lehet fizetni, erre nálunk az átutalástól kezdve minden pénzmozgás fizetős.

    Valaki leírná, miért jó a betétek felszámoltatása?

    (Csepp +morgás a végére: a lekötött betétemből jó ideig bármikor törhettem fel részösszeget. Most szembesültem vele, hogy csak_banki munkanapon. Hát a nénikétek

  • Gábor
    A kereskedés lezárásakor keletkezik a nyereség. Ebben az esetben amikor eladod a részvényt. Az akkori adót kell megfizetned.

    Ezért mondják azt, hogy érdemes lezárni a pozíciókat még júliusban és újranyitni. Csak hát az sincs ingyen.

  • Egy másik Zoltán
    Az állampapír EHO-mentes!
    Eléggé egyértelmű, hogy a lekötött bankbetétek minél nagyobb részét az államkincstárba szeretnék terelni.
  • Egy másik Zoltán
    Az aug.1 előtt nyitott TBSZ-ről bármikor veszel ki pénzt, nem kell EHO-t fizetned. Az aug.1-től nyitott TBSZ-nél, ha a 3. megtakarítási év letelte után veszel ki pénzt, nem kell EHO-t fizetned, ha korábban, akkor igen.
  • minerva
    Közben erre jutottam (állampapír, tartós lekötések legyenek, így a bankok jobban tudnak hitelezni ft alapon); a a többi kérdésemre kikerestem a választ is.

    Ettől még szentségelek erősen, mert hát jó gondolat, hogy állampapír stb., de ha a havi 5-50es megtakarításoktól elveszik a népek kedvét, nem nagyon lesz miből állampapírt venni…

  • jurta
    Akkor hát most van itt az ideje megvenni a szerszámokat, teherautókat, méhcsaládokat, irodabútort és egyéb termelő eszközöket.

    Bár azok birtoklását is lehet adóztatni, de szerintem egyelőre nem tervezik.

  • jurta
    “Eléggé egyértelmű, hogy a lekötött bankbetétek minél nagyobb részét az államkincstárba szeretnék terelni.”

    Csak arra nem gondolnak, hogy van, aki a választás előtti utolsó évben elvből nem növeli az államnak kölcsönadott összeget egy forinttal sem. Hehe!

  • Becky
    Valahol az oldaon olvastam egy olyan megjegyzést, hogy miért nem veszünk tőkevédett befektetési alapot. Pár sort írnál erről? Köszi!
  • Csokis
    Bocs ha már volt, most akadtam Rátok.
    Naszóval:
    Citi bankos vagyok az idők kezdete óta, de legalább 10 éve. Telefonon felhívtak, hogyha 2M számlafő összeget elérem (azaz folyószámla+takarék számla+befektetési számla) akkor a korábbi ingyenes számlacsomag megmarad. Sőt: 5% éves kamatot adnak a tak számla plusz-hoz ami azt jelenti, hogy napi kamat, ha a folyószámlán 3k Ft-ot tartok (de az is beleszámít a 2Mbe de ugye csak 1,7M kamatosodik akkor)

    Azaz “csak” az adókat kell fizetni,az sms hirnökszolgálatot meg a kártyadíjat. A citi sosem nyúlt a zsebébe ha kamatokról volt szó, de ez elég jól hangzik… Sajna nem tudok olcsón elszabadulni innen, max. ha jobb ajánlat lenne a befektetésem helyezném át. Mit szóltok, ez jó ajánlat?

  • Kiszamolo
    nem ez lesz az?!

    //kiszamolo.hu/ingyenes-bankszamla-sok-aprobetuvel/