Nyugdíjas évek megélhetése: nem csak rajtad múlik

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer ellehetetlenülésével sokan szembesülnek a majd azzal, hogy az életük utolsó pár évtizedét a saját megtakarításaikból kell fedezniük.

(Arról már többször volt szó, hogy a nyugdíjas évek számát sokan nagyon alábecsülik, pedig minimum két évtizedről van szó, de harminc-harmincöt év sem elképzelhetetlen. Utoljára itt foglalkoztunk vele. Arról is már sok szó volt, hogy miért nem fogsz kapni az államtól nyugdíjat 2050-ben. Olvasd el ezeket a cikkeket, ha még nem tetted.)

Azt könnyen ki lehet számolni, hogy mennyit kell eltenned egy feltételezett hozam mellett (kalkulátor), hogy a statisztikailag várható élettartamot legalább fedezni tudd a nyugdíjas éveidben. (Persze egy öt-tízéves nem várt hosszabbítás komoly gondokat okozhat, ha kicentizted az éveket.)

Azt is könnyű belátni, hogy vagy nagyon sokat gyűjtesz és rakhatod ultrakonzervatív befektetésekbe a pénzed alacsony kamat mellett, vagy kockázatot vállalsz a magasabb hozam reményében és így kevesebb tőke is elég lesz.

Csak egy példa: Ha havi 250 ezerből akarsz megélni úgy, hogy 30 év alatt teljesen elfogyjon a pénzed, akkor infláció feletti 1% hozam esetén 78 millióval kell nekivágnod a nyugdíjas éveidnek, míg infláció felett 4% hozam esetén elég 52 millió is.

Ebben az esetben jön be a címben található állítás, miszerint nem csak rajtad múlik, hogy hány évre lesz elegendő a félrerakott pénzed, hanem a tőkepiac aktuális teljesítményétől is.

Egy infláció feletti 4%-os tőkehozam már legalább részben feltételez egy nagyobb adag részvénykitettséget. Ha a nyugdíjas éveid elején egy tőzsdei 25%-os esés történik, már csak 39 milliód van, ami csak 187 ezret jelentene havonta, vagyis a tőkéd gyorsabb felélésével is kell számolnod, ha tartanod kell a havi 250 ezer forintos kivétet.

Ha ez az esés három évig nem korrigál vissza, a felgyorsult tőkefelélésed miatt már könnyen lehet, hogy nem lesz elegendő a pénzed a tervezett időre.

Ha pedig sikerül egy olyan rossz időpontban nyugdíjba menned, mint az 1968-as év volt, vagy a kétezres év, még nagyobb gondba kerülhetsz.

sp1968

Az amerikai tőzsde 1968 és 1980 között

sp500Az amerikai tőzsde 2000 és 2013 között

Mindkét esetben egy rossz 13 évnek nézett elébe, aki 1968-ban vagy 1999-2000-ben ment el nyugdíjba.

Ez a nem kiszámítható tőzsdei esés nehéz helyzetbe hozta a tőkejövedelemből megélni szándékozókat.

Szegény embert még az ág is húzza: a nyolcvanas évek extrém magas inflációja éppen úgy egy újabb komoly érvágás volt a megélhetésre, mint a 2007-től nulla százalék körüli kötvényhozamok.

Egy 50% kötvény – 50% részvény portfólió mai 100 millió értékben az alábbi módon teljesített akkor, ha 1968-ban, 1980-ban vagy 1999-ben ment el valaki nyugdíjba:

1968-as kezdés esetén már csak 34,2 milliója volt a nyugdíjasnak 14 év múlva, 30 év múlva pedig már egy fillérje sem maradt.

Aki 1980-ban kezdte a nyugdíjas éveit, 14 év múlva egyenesen két és félszer annyi tőkével rendelkezett, mint 1980-ban, hála az 1982-től száguldó tőzsdének és harminc év múlva is négyszer annyi pénze volt, mint 1980-ban.

Aki 1999-ben ment el nyugdíjba, mostanra már a tőkéjének a felét elveszítette és csak reménykedhetünk, hogy az alacsony kötvénykamatok és a várható tőzsdei korrekció miatt nem fut ki a pénzéből idő előtt, hasonlóan az 1968-as kollégájához.

Amint látjuk, a mindenki által ismert 9,5%-os átlagos tőzsdei hozam vagy a vegyes portfólió közel 8%-os hozama bár igaz, de az átlag sajnos túl sok mindent elfedez. (Erről már itt írtam: Az átlaghozam)

Egy biztosnak hitt portfólió is csúnyán cserben tud hagyni, ha éppen az első pár évben kifogsz egy tőkepiaci gyengélkedést. Az 1968-as nyugdíjas még élvezte a nyolcvanas évek tőzsdei emelkedését, csak éppen már túl későn jött neki.

Az első hét évet tartják kritikusnak, ha akkor beüt a krach, akkor könnyen lehet, hogy minden matematika és tervezés ellenére kevés lesz a pénzed az életed végéig.

Hogyan tudod tompítani a tőkepiaci hatásokat? Az egyik, ha osztalékfizető részvényeket veszel. Elvileg hiába esik az ilyen részvények ára, ez nem befolyásolja nagy mértékben a fizetendő osztalékot. Persze mivel a tőkédet is éled fel, ez csak részben teszi könnyebbé az életed.

Az inflációkövető kötvények az infláció elszállásától óvnak meg valamennyire.

Ha pedig túl sokáig élsz a tervekhez képest, erre az Egyesült Államokban tudsz venni biztosítást. Egy adott összeg befizetésével olyan szerződést kötsz mondjuk 65 évesen, ami kilencven éves korodtól halálodig fizet életjáradékot. Így biztos nem lesz olyan, hogy a nem várt 10-20 év ráadás miatt kerülsz nehéz helyzetbe.

(Persze vannak olyan biztosítások is, amelyek akár az első naptól vállalják ugyanezt, csak azok annyira rosszak és drágák, hogy érdemesebb inkább ilyen halasztott fizetésűt venni sokkal olcsóbban.)

Szintén sokat segít, ha inkább túltervezed a szükségeidet és a költségeid csökkentésével tudsz reagálni a kevesebb életjáradékra.

Ha nem sietsz a nyugdíjba vonulással, az szintén egy hatásos fegyver. Ha egy évvel tovább dolgozol, akkor egy évvel tovább takarékoskodsz és egy másik évvel kevesebb ideig kell a saját tartalékaidból biztosítani a megélhetést.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

156 hozzászólás

  • maveryck
    ” Arról is már sok szó volt, hogy miért nem fogsz kapni az államtól nyugdíjat 2050-ben” Kapni kapsz, csak nagyon keveset.
  • Gábor
    Attól hogy a jelen trendet meghosszabbítva matematikailag valamennyi jut, még nem biztos, hogy a mostantól számított tizenkettedik kormány / helytartó / szultán folyósítani is fogja 🙂
  • Mogo
    Belegondolni is rossz abba az élethelyzetbe, hogy 85 éves koromban még egészségesen látom, ahogy közeleg a vége felé az összeg a számlámon… Kell, hogy legyen erre megoldás, valamilyen biztosítás ami életjáradékot fizet.
  • Panasonic
    Velemenyetek szerint, a nyugdij celu megtakaritast, hogyan lehet megvedeni egy esetleges jovobeni vagyonadotol? Ahogy a demografiai helyzet kinez, ennek bevezetese csak ido kerdese, ahogy ma a multikat nyuzzak, akkor meg majd a burzsuj gazdag fizessen lesz a jelszo. 100 e eurot mint gazdagsagi hatart feltetelezve, a nyugdij celu (mondjuk nem nyeszen tartott) osszeg celszama joval e felett kell legyen. Evi 2-3-5 szazalek haircut a legszebb tokeepitesi tervnek is keresztbe tesz.
  • Jenő
    “Azt is könnyű belátni, hogy vagy nagyon sokat gyűjtesz és rakhatod ultrakonzervatív befektetésekbe a pénzed alacsony kamat mellett, vagy kockázatot vállalsz a magasabb hozam reményében és így kevesebb tőke is elég lesz.”

    How about arany középút?

    “Az első hét évet tartják kritikusnak”

    Ki/miért? Nem azt, amikor – valami miatt – többe tudsz befizetni, és/vagy száguld a tőzsde? Persze; ha mindez nem túl későn.

  • hungaroborg
    Kiszámoló!
    Ilyen a világon nincs! Ezt hogy csinálod? Mindig amikor elkezdek valamivel foglalkozni, pár nap múlva megjelenik róla egy írás itt a blogon. 😀

    Pontosan a részvények volatilitása miatti megfontolásból az utóbbi időben osztalékfizető alapokat, vagy egyedi magas osztalékú részvényekből összeállított portfóliókat keresgéltem, illetve hozamfizető ETF-eket.

  • kanguru
    Egyet ne felejtsünk el: nem kötelező nyugdíjba menni a korhatár elérésekor, illetve nyugdíjasként is lehet dolgozni: egy alacsonyabb kereset is kisegíthet!!!
  • Tibor
    @Mogo: van ra megoldas, a gyerek. Az egyetlen biztos befektetes a jovobe. Ha te tisztesseggel felnevelted es elinditottad oket az eletben, akkor nem fogjak hagyni hogy 80 felett nyomorogj mert elfogyott a penzed.
  • Catinator
    Amerikai ismerős járt igy a 2008 idején. Kb. 40%-kal estek vissza a megtakaritásai. Nem volt boldog. És sokan mások sem. Ház bérbeadásából volt még viszonylag stabil bevétele, de ez sem egy biztos dolog. Az állami (USA) nyugdij sem volt elég létalapnak.

    Nem látok garanciát a jelenlegi helyzetben hogy a nyugdijcélú megtakaritásokkal a vagyonadót el lehessen kerülni. Ha bevezetik, ebből is sápolni fognak.

    A tovább dolgozol – ezt sajnos nem teheti meg mindenki – egészségi állapot, megfelelő munkahely nem lesz mindenkinek. HA az országnak stabilan jól megy, akkor juthat az ellátásra is, de ez a kutya vacsorája.

    Én attól is tartok, sokan a nyugdij kapujában jönnek rá, hogy az a szuper nyugdijbiztositás mégsem volt elegendő előkészület, és nem azt hozta, amit vártak.

  • sogormail
    Rossz a koncepcio:)
    Jelen helyzetben egy Ny-Europai nyugdijjogosultsagot (allami) kell szerezni. Pl. egy nemet, ami meg ha 3.-ara csokken egy jo fizu mellett is ertekelheto osszeg lesz HUF-ban 20-30ev mulva. Emellett az ottani megtakaritasokkal, vissza kell koltozni Mo.-ra:)
    Az egyetlen problema, hogy 20-30 ev Ny-EU utan, nem sok kedve lesz az embernek a magyar valosaghoz..
  • AndrásGY
    Néhány gondolat:
    – A cikkben is említett biztosítás forma radikálisan csökkenti a tőkeigényt, érdemes lenne tüntetést szervezni a magyar biztosítók székházaihoz :)))
    – az osztalékfizető részvényekkel is óvatosan kell bánni, sokan megtalálták őket mostanában hasonló céllal, ami hatással lesz a hosszútávú hozamra : goo.gl/KnrQXB . Néhány osztalék cégeket gyüjtő ETF-nek ALACSONYABB az osztalékhozama, mint az általános index ETF-eknek.
    – a nyugdíjas időszakba nem szabad belevágni egy 50%-os részvény portfólióval, vagy az életkor alapján kell súlyozni egy hagyományos részvény-kötvény portfóliót, vagy több portfóliót kell ötvözni. A cikkben is említett problémára jó megoldás például a permanens portfólió : goo.gl/qdB4Zw Ez ráadásul negatívan korrelál a részvénypiaccal, tehát rossz időkben élhetünk ebből, jó időkben meg a részvényekből.
  • Steve
    Én valahogy 1 “biztos” dolgot tudok elképzelni a nyugdíjas éveimre. 5 lakást tűztem ki célul magamnak, kis lakásokat, különböző helyeken a Budapesten, amiket most kb 50-60ezer Ft-ért lehet kiadni. Ugyan az ingatlan ára is hol csökken, hol nő, azért egy lakás mindig komoly érték maradt. Lakástakarékkal(14% hozam, nincs kamatadó) gyűjtök az elsőre most, majd folytatom, az első kiadott lakás bérleti díját fogom lakástakarékba gyűjtögetni a 2. lakásra, majd így tovább. Ha 5 kecó megvan, akkor úgy érzem, hátra tudok dőlni, mert biztosítottam a nyugdíjas éveimet. Ha meg több is összejön, az csak fokozza a “jólétet”. És ezzel a gyerekeimnek is biztosítottam a nyugdíjat, mert az átlagéletkor szerint ha elpatkolok, addigra ők mennek nyugdíjba és “élvezhetik” az én nyugdíjkifizető helyeimet.
  • Jenő
    : lustablogger? 🙂 Üdv itt.

    “A cikkben is említett biztosítás forma radikálisan csökkenti a tőkeigényt, érdemes lenne tüntetést szervezni a magyar biztosítók székházaihoz :)))”

    Kell, hogy legyen valami, az egész EU-ra érvényes megoldás, ami nem magyar székhelyű, de működik itthon (Britannia a biztosítócégek központja), hasonlóan ahhoz, hogy a nyelvet beszélőknek a brit kibocsátású minden EU-s polgárra érvényes utasbiztosítást szoktam ajánlani. (10 millió forint helyett 10 millió font keret)

  • Lucifer
    Úgy vélem, hogy a lakosságnak csak egy nagyon kis része tud megtakarítani a nyugdíjas éveire. Valamivel többen vannak azok, akik akarnának, de nem tudnak. A többséget pedig nem érdekli az egész. Azok népes táboráról nem is beszélve, akik generációról generációra a segélyekből való megélhetésre rendezkedtek be.
    Szerintem amíg marad ez a politikai rendszer, addig nyugdíjakra (és segélyekre) mindig lesz pénz, még ha bele is rokkan az ország: a választók között ui. egyre nagyobb lesz az arányuk, és egy párt sem fog olyat tenni, amivel maga ellen ingereli őket.
  • Stanlee
    Jelen allas szerint meg 35 evet kell dolgoznom, hogy nuygdijba mehessek. Tavaly valtozott a nyugdijjogosultsag elszamolasa es a nyugdijrendszer itt Nemeto-ban. Baratnom apja meg 62 evesen mehetett nyugdijba. Az anyja nem mehet hamarabb nyugdijba (vagyis igen, csak akkor a jelen allas szerint a nyugdija kb. 20%-kal lenne kevesebb, mintha kivarja az eletkort, amivel nyugdijba mehet). Mindez azert, mert 3 gyereket szult, tanult, es hat a mostani rendszer azt nem szamolja bele a nyugdijjogosultsagi idobe. Igen, lehet dolgozni, csak nem tudom, hogy ki akar majd engem 67 evesen alkalmazni. Mondjuk addig meg sok minden valtozik, de a nyugdij melletti munka sokaknak sajnos nem lesz opcio, hogy egy kis extra zsetonjuk legyen.
  • Kiszamolo
    Steve,

    Miért gondolod, hogy ha a diplomás, jól kereső réteg elhagyja az országot és csak az éhező nyugdíjasok maradnak, akkor nagy fizetőképes kereslet marad majd a lakásokra?

    A vagyonadót tuti bevezetik, a második harmadik lakásra már nagyon sokat fogsz fizetni.

    Harminc év alatt milliókat költesz majd a lakás és a társasház felújítására. Ezzel is számoltál?

    Csak ingatlanba tenni a vagyonod legalább annyira rossz döntés, mintha az összes pénzedből Google részvényt vennél.

  • hungaroborg

    “Néhány osztalék cégeket gyüjtő ETF-nek ALACSONYABB az osztalékhozama, mint az általános index ETF-eknek.”

    Nem kötözködni akarok, lehet én értem félre valamelyikőtöket, de szerintem a posztban pont az volt a mondanivaló, hogy ha belesétálsz egy medvepiacba, vagy válságba a nyugdíjas éveid elején, akkor a tőkéd fog lecsökkenni. Indexeknél ha 40%-ot esik és 7-8-9 év múlva korrigál vissza, az szívás. Osztalékfizető akárminél meg a darabszám után kapsz osztalékot, nem az aktuális tőkédre kamatot. (Tudom, hogy nem ennyire fekete-fehér a dolog, de én így képzelem.)

    Tehát válaszolva az idézett mondatra, persze hogy alacsonyabb. De ez az osztalék “kamat”. Nem árfolyam elmozdulás, attól van (részben) függetlenítve.

  • Gejza
    Végre megvan miért nem egyezik a véleményünk, teljesen irreális számokból indulsz ki. Magyarországon a várható halál nem hogy 85, de még a 75 évet sem éri el. 5-10 év különbség, pedig nem azt jelenti, hogy felezni kell a tőkét, hanem inkább harmadolni. Mindig lesz nyugdíj, az más kérdés hogy nem fog ennyit érni, ez is csökkenti a tőkeigényt. Az emberek 90% -a nem hogy 250k -t nem keres, de inkább bőven 100k alatt (család). Az aktív években természetes hogy az ember többet költ, nyugdíjasként nem lesznek olyan igényeid mint most, már csak az étkezést tekintve sem, az egyebekről ne is beszéljünk. Szerinted a nyugdíjba menők hány százalékának van 100M megtakarítása lakás nélkül? 0.0001%? És nem halnak éhen … Miből veszed, hogy 35 év alatt egyetlen háború, Fekete csütörtök, stb … nem lesz? Te egy ideális állapotot veszel alapul, semmi negatív hatással, ilyen nincs.
  • hungaroborg

    Úristen, te tényleg az az AndrásGy vagy? Akkor biztos én értettem félre valamit. (előző hozzászólásom) De nem, most elolvastam újra a posztot és akkor is ezt értettem meg belőle. Vagy te értetted úgy, hogy vannak index ETF-ek, amik “kamat”ot (fixed income) termelnek?

    Tessék a blogra elérhetőséget, vagy valami kérdezési lehetőséget rakni. 🙂 Lenne pár.

  • studkell
    De osztalékra még osztalékadót is fizetünk, nem? Úgy már azért nem mindegy, hogy újrabefektető vagy osztalékfizető részvényt (ETF-et) veszünk.
  • AndrásGY

    Valóban félreértetted, nem az alapkoncepciót kérdőjeleztem meg, hanem annyit mondtam, hogy drágák a nagy osztalékot fizető cégek, nem lehet ész nélkül vásárolni őket.
    Például a legnagyobb eszközállományú osztalékos ETF (VIG) osztalékhozama 1.94%.
    Ugyanakkor egy teljesen általános (érték orientált) IWD osztalékhozama 1.99%.
    Tehát jelenleg ugyanott van a kettő. Ez azért van, mert népszerűek az osztalékfizető cégek és felnyomták az árukat. Szerintem aki most vásárol osztalékfizető cégeket, az könnyen rosszul járhat hosszútávon az összhozam tekintetében. A minőségi cégek drágák, a még mindig magas osztalékhozamú cégeknél meg jó oka van az árazásnak…
    A részvénypiacok nagy csalafintasága, hogy nem jellemzőek az abszolút igazságok. Mindennek meg kell nézni az árát is. Az osztalékos cégek nagyszerű üzletet jelentettek 2000-ben, amikor mindenki technológiát akart venni…
  • Kiszamolo
    Gejza,

    Olvass KSH statisztikát, meddig él egy ma 65 éves ember és ez mennyivel nő minden évben. Lehet, hogy te másképp gondolod, de egy ma 65 éves magyar nő már most is gond nélkül elél még 23-25 évet átlagban. De erről már rengeteget írtam.

    Havi 20-30 ezer nyugdíj nem fogja érdemben csökkenteni a tőkeigényedet.

    Miért gondolod, hogy olcsóbb a nyugdíjasnak? Te most mennyit költesz gyógyszerre és orvosra, esetleg házi ápolónőre, esetleg kisegítőre, aki helyetted tartja rendben a kertet?

    Ugye azt értjük, hogy a 100 millió egy matematikai példa? Ha te nem 500 ezerből akarsz megélni, hanem 150 ezerből, akkor veszed ennek a 30%-át.

    De még egyszer: már egy könyvrevalót írtam minderről.

  • maveryck
    @Gábor “Attól hogy a jelen trendet meghosszabbítva matematikailag valamennyi jut, még nem biztos, hogy a mostantól számított tizenkettedik kormány / helytartó / szultán folyósítani is fogja ” Nincs komoly nyugdíjszakértő, aki ezzel riogatna. Ilyen alapon nem fog ellátni az orvos, nem véd meg a rendőr, hiába fizettél bármit is.
    Előbb nyúlnak a megtakarításokhoz (pl.: adóztatás révén), mint a nyugdíjak megvonásához. Kétségtelen viszont, hogy drasztikusan le fog csökkenni az államtól kapott nyugdíj mértéke.
  • szárnyas freivadász

    Ha jól tudom, nemcsak az USA létezik 🙂 Vagy a többi piacon is hasonló a helyzet?

  • Zabalint

    Ha válság van, akkor az osztalékfizető vállalatok egy része nem fizet osztalékot vagy kevesebbet fizet.

    Emellett pedig nem az osztalékfizetés a legfontosabb tényező egy részvénynél, hanem az, hogy mennyire jövedelmező a vállalat működése.

  • L70

    65-70 évesen még csak-csak képes leszel menedzselni 5 ingatlant. Na de 85-90 évesen az már nem fog menni, az albérlőtől kezdve a villanyszerelőig mindenki megpróbál majd átverni, minél idősebb leszel, annál sikeresebben.

    Szerintem egyébként van egy arányszám, hogy a lakosság egy bizonyos százaléka mindenképp aktív kereső egy országban, még válság és csődhelyzet esetén is. A mai értelemben vett 30 ezer Ft-ok azt feltételezik, hogy a demográfiai változások önmagukban lesznek, minden más változatlan marad. Szerintem a rendszer egyéb paramétereiben is lesz változás, pl. arányában nézve sokan fognak vidéken háztájizni, a generációk közötti életjáradék örökségért szerződések is reneszánszukat élik majd. Ha kevesebb lesz az aktív fiatal, az valahogy fel fog értékelődni, de ehhez előtte egy komolyabb krízis is kell majd.

  • sogormail

    “Mindez azert, mert 3 gyereket szult, tanult, es hat a mostani rendszer azt nem szamolja bele a nyugdijjogosultsagi idobe. ”

    Nemetorszagban ygerekenkent 3 evig beleszamit a nyugdijjogosultsagba, havi nemet atlagberrel. (Kb. havi 2800EUR ha jol emlekszem most).

  • szárnyas freivadász

    “Emellett pedig nem az osztalékfizetés a legfontosabb tényező egy részvénynél, hanem az, hogy mennyire jövedelmező a vállalat működése.”

    Még ez sem biztos, hogy így igaz. A tőzsdén inkább azt próbálgatják kitalálni, hogy mennyire LESZ jövedelmező, nem? Lásd, a veszteséges dotkom-cégek is az egekbe emelkedtek 2000-ben, mert kedvezőek voltak a várakozások.

  • Gejza
    Kiszámoló ez megfelel: hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9skor_v%C3%A1rhat%C3%B3_%C3%A9lettartam . 75.06 év a most születetteknek, ennél nyilván valamivel kevesebb a már megszületetteknek. A nyugdíjasokról meg tapasztalatom van. Gondolom ismered Churchill mondását: Csak annak a statisztikának hiszek mit én hamisítok. Persze gyógyszer jóval többe kerül, de pl. utazás 0 (tömegközlekedés), evésre szívesebben megeszed a zsíros kenyeret mint a libamájat, szórakozásra TV, stb … Ha nem akarok túlozni akkor csak a felét mondom, de inkább kevesebb egy aktív ember igénye, mint egy nyugdíjasé. Mindig is írtam nem a való életben élsz, ami nem gond, még akár azt is elhiszem hogy az ismerőseid körében a te számaid igazak.
  • Crimson
    Oké, hogy úgy érzed, 4-5 ingatlan már elegendő lesz. De vajon kiszámoltad-e, hogy ez évesítve milyen hozamot jelent? Mennyi pénzt fektettél lakásokba, és a költségek levonása után mennyi maradt a nyereség? Mennyi munkát és energiát kell erre fordítanod? Én nem azt mondom, hogy butaságot csinálsz, de meg kellene nézni, hogy ennek a forgatókönyvnek mi a végső hozama, és hogyan viszonyul ez más, alternatív lehetőségek várható hozamához.
  • Kiszamolo
    Gejza, mivel erről már rengeteget írtam, felesleges újra kezdeni.

    Azért röviden: amit te idézel, azt úgy számolják ki, hogy meghal egy kétéves, egy 18 éves és egy 90 éves, összeadják és elosztják hárommal.

    Amit én mondok: a ma 65 éves még meddig fog élni.

    Be lehet lőni a csirkefarhátat 25 évig, ha valakinek ez megfelel gyertya mellett, mert az áram már drága, akkor persze jó. Én nem akarok harmadannyiból élni 70 évesen sem, mint most.

  • Steve

    Köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet. Abszolút egyetértek vele. Viszont nem látom biztosabb befektetésnek sem az aranyat, se a részvényt, se az állampapírt, se a pénzt ((hiper)infláció). Kockázat nélkül természetesen nincs bevétel sem, ez stim. Az ingatlan tűnik számomra most a legbiztosabb befektetésnek a jövőt nézve. Erősen támogatja a dolgot a diszkont is, amit az LTP ad hozzá. Tudom, hogy költenem kell rá, pénzbe lesz nekem, de valamilyen szinten értékálló befektetés, ami valamennyi pénzt mindig tud termelni. A diverzifikáláson még gondolkodok, mert tudom, hogy jó lenne, csak még az eszközt nem találtam meg rá(se a pénzt:)).


    Értem miről beszélsz, de 85-90 évesen a megfelelő pénzügyi eszköz kiválasztási is lehet problémás lesz, nyilván nem ennyire. Vannak gyerekeim, családom, bízom benne, hogy segítenek ha szükségem lesz rá.

  • jurta

    “az első kiadott lakás bérleti díját fogom lakástakarékba gyűjtögetni a 2. lakásra, majd így tovább.”

    Ha semmit sem költesz a beszedett bérleti díjból a lakásra, folyamatosan egyre kevesebbért fogod tudni kiadni. Lehet, hogy így az 5.-et is megveszed még aktív korodban, de addigra az 1.-t legfeljebb szívességként fogják igénybe venni lakhelynek. Ha az egész bérleti díjat csak úgy félre lehetne rakni, akkor aligha kínálna neked bárki lakásokat megvételre. 🙂

  • Steve

    Szándékosan nem említettem és hasonlítgattam a várható hozamot az ingatlanbefektetések után. Biztos van jobb várható hozamú befektetés is. De a várható hozam közel sem életbiztosítás 🙂 Egy fiktív dolog hasonlítgatása csupán, 30-40 éves távon meg hatványozottan igaz. Amiről írtam, az csupán a biztonság, mármint a várható biztonság. Elég nagy a valószínűsége, hogy egy fővárosi ingatlan 30-40éves távon NAGYSÁGRENDILEG tartja az értékét, illetve a bérleti díj is NAGYSÁGRENDILEG egy olyan összeg lesz amivel lehet valamit kezdeni, és az épület állatmegóvásán túl is marad belőle valami. Ha nem így lenne, akkor senki nem adná ki albérletbe a lakását.
  • jurta
    A Trinity Study-val egyébként összevetetted az állításaidat?
    (* eredeti: aaii.com/journal/article/retirement-savings-choosing-a-withdrawal-rate-that-is-sustainable?utm_source=sitesearch&utm_medium=click
    * Wade Pfau által felfrissítve: wpfau.blogspot.hu/2012/02/trinity-study-and-portfolio-success.html
    * Mr. Money Mustache feldolgozása +1 szemléletes grafikonnal: mrmoneymustache.com/2012/05/29/how-much-do-i-need-for-retirement/)

    Eszerint az amerikai S&P indexbe fektetve évi 4% tőkekivonás a határ: 1925-től mostanáig BÁRMIKOR mentél nyugdíjba, nem fogyott el a pénzed 30 évig. (A 4% is a néhány kirívóan rossz nyugdíjbamenő évre jellemző csak, legtöbbször 5% is belefért volna.)

  • jurta
    De mi van, ha 30 évnél is tovább maradsz az élők sorában? A Mr. Money Mustache-cikk szerint:
    “Luckily, the math in this case is pretty interesting: there is very little difference between a 30-year period, and an infinite year period, when determining how long your money will last. It’s much like a 30-year mortgage, where almost all of your payment is interest. […] In other words, above 30 years, the length of your retirement barely affects the […] calculations.” Ez, gondolom, matematikailag vagy egy exponenciális, vagy egy reciprokfüggvény tulajdonságai miatt van így. De még nem sikerült önállóan végiggondolnom, ha valaki szorgalmi feladatként el tudná magyarázni nekem, azt megköszönném.
  • Stanlee
    A 1991 elott szuletett gyerek csak 2 evet er. Ha tanulsz, akkor az jelenleg nem szamit bele a nyugdijba. Ugyanez a helyzet ha hosszabb ideig beteg voltal, de akar a terhesseg utolso 2 honapjaban ha nem voltal bejelentve, akkor az is kiesett. Ahogy irtam is, ahhoz, hogy ne csokkentett nyugdijat kapjal:

    1. elered a 45 ev munkaidot (eselytelen ha tanultal es gyereket szultel) mivel egy egyetemi diploma ha minden jol ment a regi rendszer szerint 24 eves kora elott nem lett meg az embernek, tehat 69 evesen erheted el a jogosultsagot VAGY
    2. minimum 67 eves korodban mesz el nyugdijba, hogy havi szinten 20-30%-kal tobbet kapjal, mintha elmentel volna 63 evesen nyugdijba. Es a teljes nyugdij az utolso fizetes max 60-70%-a.

    Szerintem eleg igazsagtalan az uj rendszer, persze a politikusok szerint teljesen OK. De nem sir a szam , mert meg mindig tobb a nyugdij itt, mint Mo-n.

  • Kiszamolo
    Jurta, ugye észrevettük a különbséget a 4% tőkekivonás és a 4% infláció feletti tőkekivonás között?

    Az USÁ-ban nemes egyszerűséggel el szokták felejteni az inflációt, inkább csak kerekítési hibának tartják.

  • hungaroborg

    “…nem az alapkoncepciót kérdőjeleztem meg, hanem annyit mondtam, hogy drágák a nagy osztalékot fizető cégek, nem lehet ész nélkül vásárolni őket.”
    Igen, így teljesen világos a mondanivaló.

    (Bocs Kiszámoló, nem a Te blogodon szeretnék AndrásGy-vel konzultálni, csak egy kérdés.) Van-e olyan adatbázis, ahol az osztalékfizető ETF-ek historikus adatait lehet megtalálni. Nem a grafikonra, hanem az osztalékra vagyok kíváncsi. A többi ETF-es infót többé-kevésbé sikerül összeszedni innen-onnan.

  • Kiszamolo
    Hungaroborg, az osztalék mértékét csak a vételi árfolyam függvényében lehet értelmezni, ezért kérdés, mennyiért vetted a részvényt, vagyis mikor.
  • hungaroborg
    Jaaaajjjj, az a baj, hogy semmi sem jó. Mindennek van valami kockázata. Sőt, ha belegondolunk, nem is kicsi. A bankok tönkremennek, az állam becsődöl, a részvények leesnek, az ingatlan összedől. Jé, ez akár ok-okozati folyamat is lehetne. De nem gúnyolódni akarok ezzel. Nekem tényleg az a bajom, hogy fogalmam sincs, mi a francba fektessek, ami miatt nyugodtan alhatok.

    Jó persze, csináljunk portfóliót. De az sem olyan könnyű, ha nincs olyan dolog, amiben hiszel. Én most éppen semmiben nem hiszek Magyarországon. De vajon jó ötlet pont ilyenkor dollárt venni?

    Pl aki 1980-ban aranyba fektette a pénzét, vagy egy részét, az várhatott míg visszatér azóta is, bár pár éve ráközelített kicsit.

  • sogormail

    “Mindig is írtam nem a való életben élsz, ami nem gond, még akár azt is elhiszem hogy az ismerőseid körében a te számaid igazak.”

    Ugyan kiszamolonak irtad, de amirol te irsz azok a kedvezmenyek 20-30 ev mulva mar a ultte lesznek. Abban is teljesen biztos vagyok, hogy a nyögdijj ugyanugy adokoteles lesz mint pl. a nemeteknel.
    Emellett kiszamolo arrol ir, hogy igenyednek szerint lodd be a nyugdijjad. Az en nagymamam is elvan nyaralas nelkul (soha nem volt), kertimunkaval a csirkek kozott (mert ez elteti) es krumplistesztan is hetekig.. Egy jelenlegi urbanus eletmod mellett azert pont nyugdijjas koromban szeretnek egy kicsit tobbet utazni, szinhazba, etterembe jarni es nem szamolgatni tul sokat..

  • Kiszamolo
    Hungaroborg, ismered a mondást?: “Döntsd el, sokat akarsz enni, vagy jól aludni? Mert a kettő együtt nem megy a befektetések világában.”
  • hungaroborg

    Igen, ezzel számoltam. Vagyis észben van tartva. A historikus grafikon nélkül nem sokat mond valóban.

    Csak a koncepció halványan már az én fejemben is megfogant az utóbbi időben.
    Persze lehet nem lennék ilyen nyugodt, ha tényleg lenne benne nagyobb összegű pénzem.

  • Kiszamolo
    jurta, egyébként ez kicsit költői túlzás, hogy nem számít a futamidő.

    100 millió 30 év alatt felélve: 421 ezer
    100 millió 45 év alatt felélve: 337 ezer

    Ha a hozam 4%.

    Vagyis pont 25% különbség, ami minden, csak nem csekély.

    És a gond nem is ez, hanem az, hogy mi van, ha nem marad? Ha egy tőkepiaci zavar miatt a 100 millióból 80 lesz és még ráadásul 15 évvel tovább is élsz?

    Persze az ideális megoldás, hogy csak az infláció feletti hozamot éled fel és azt is úgy tervezed, hogy 20% tőkevesztést is el tudj szenvedni.

    Csak akkor már mindjárt más összegről beszélünk.

  • hungaroborg
    Kiszámoló, ismerem én a mondást. Pont tőled hallottam. Arra akartam kilyukadni, hogy félünk ugyan a részvényektől, de ha 30 milióm lenne bankbetétben idehaza, nem biztos, hogy nyugodtabban aludnék a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben.

    Amiben én hiszek és engem megnyugtat, ha 5-10-15 féle helyen van a pénzem. Nyílván nem 100 ezer ft-ot kell diverzifikálni, de idővel összegyűlik valamennyi és annak már most keresnék valami jó helyet. (Csak a tanulási folyamat elején ezt elég nehéz eldönteni, hogy mi legyen az.)

  • jurta

    Köszi a válaszokat! Újraolvasom-számolom-gondolom, amikor jobban oda tudok figyelni (csak addigra már lehet, hogy senki nem fog ez alá a cikk alá írogatni).
  • L70

    Ha okot keresel, hogy rosszul aludjál, sikerülni fog. El kell fogadni, hogy nincs tuti. A külföldi befektetés sem az, hiszen engedtek már le vasfüggönyt a határunkon. Szerintem rövid távon nincsenek meg azok a veszélyek, melyekről írsz.

    A biztonságot növelheti, ha nem egyénben, hanem családban gondolkodol. Szerintem a felosztó-kirovó rendszer majdani válsága a család, mint gazdasági egység szerepét fogja megerősíteni. Amit társadalmi szinten nem fognak tudni kezelni, azt a családnak kell majd. Felértékelődnek majd a gyerekek, unokák.

  • hungaroborg
    Hú, Kiszámoló. Ez az infláció nagyon durván módosítja a végeredményt. Egyszer javasoltad a Financial Calculatort, azon kiszámoltam, hogy mennyi az annyi. Örültem neki, mert simán elérhető az általam kitűzött cél. Most a fent belinkelt, egyik előző posztodban lévő kalkulátorral számolva háááááááááááát igencsak össze kell húzni a nadrágszíjat, mert te számolsz az inflációval is. Bakker, pedig már emiatt nem is aggódtam. 🙁 Gyakorlatilag 6-7 év múlva már dupla ennyit kéne félretennem havonta.

    És még azt sem lehet mondani, hogy nincs infláció. Kissé OFF, de Zsiday Viktor pont erről írt a napokban. Már akkor kezdtem számolgatni, de így kalkulátorral…

  • Péter
    “Havi 20-30 ezer nyugdíj nem fogja érdemben csökkenteni a tőkeigényedet.”

    Ilyen mértékű nyugdíj nem lehet más csak szemfényvesztés. Nagyon trendi dolog sajnáltatni magunkat, hogy nem lesz állami nyugdíj csak az általad írt minimális mértékű, de próbált bárki is lemodellezni egy ilyen társadalmat?

    Picit arra emlékeztet, mint mikor a török dúlás után az egyszerű ember azon sajnálkozott, hogy elnéptelenedett egy vidék. Mint tudjuk erre is született megoldás.

    Tehát mi a vízió? 8 millió emberből 5 millió nyugdíjas 2050-re, a maradék fiatal pedig mindezt látva fizet , mint a katonatiszt?