Tamás kért ma tanácsot, hogy átnézzem a némileg kaotikus pénzügyeit. Volt ott minden, unit linked, egy összegű unit linked, jó sok pénz pénzpiaci alapban a bankbetéteknél is alacsonyabb hozamra, felesleges folyószámlák több bankban, 200 ezer forintnyi értékpapír miatt fenntartott értékpapír-számla, ez a számla miatt fenntartott folyószámla, a helyi takszövben 2%-os kamaton ketyegő milliók és hasonló dolgok.
Az engedélyével néhány érdekességet kiemelek, amiből ti is tanulhattok. (Természetesen szokás szerint az adatokat a lényeg meghagyása mellett megváltoztatom, hogy az anyja se ismerjen rá. 🙂 )
- Az első, hogy a sok egyösszegű unit linked biztosítás azért volt a portfóliójában, mert a bankban Jucika ezeket ajánlotta. Már többször mondtam, hogy szegény Jucikának azokat kell ajánlani, amiből tervszáma van. Abból van tervszáma, amin sokat keres a bank. Ezért ne hallgassunk Jucikára, mert úgy járunk, mint Tamás. (Egy felmérés szerint a magyarok 52%-a a legelső helyen (!) a legelső lehetőségre(!!!!!!) leköti a pénzét. Vagyis még azt sem kérdezzük meg Jucikától, hogy esetleg valami mást tud-e ajánlani. Arra csak a honfitársaink 32%-a vetemedik, hogy átmenjen egy másik pénzintézetbe is körülnézni. )
Tamás például 2.000.000 forintot tett az egyik biztosításba, az két év után 1.820.000 forintot ért úgy, hogy a mögöttes alap (magyar kötvényalap) szárnyalt az elmúlt másfél évben. Na igen, a fránya költségek. Az egyösszegű unit linkedről itt írtam jó régen. Ha ezt a pénzt egyszerűen betette volna egy magyar kötvényalapba, most 2,4 milliója lehetne. De Jucikának unit linkedet kellett eladnia abban a hónapban.
Örökölt egy 15 milliós házat is, amit el kellene adni, de nincs ideje vele foglalkozni. Ezért most ingyen albérlők vigyáznak rá. Mondjuk ez azzal jár, hogy hol ez romlik el, hol az, amit meg kell csináltatni, erre és az állagmegőrzésre is elmegy évi egy-kétszázezer forint.
Ez egy visszatérő motívum, hogy nincs időm lekötni a 20 milliómat, eladni a házat, elrendezni a dolgokat.
Ilyenkor ki szoktam számolni, mennyit is bukunk azon, hogy másfél éve 1,5%-ot kamatozik a 20 milliónk, vagy mennyit hozna, ha eladva a házat, betennénk a bankba a pénzt.
Mindig az jön ki, hogy legalább egyhavi fizetést bukik rajta az elfoglalt ügyfél, de inkább jóval többet. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy ha másképpen nem megy, vegyen ki egy hónap fizetetlen szabadságot, még mindig jobban jár anyagilag. A ház ára még 4%-os banki kamatokkal is évi 600 ezret fialna a bankban. Az esetleges (évek óta nem létező) ingatlan-áremelkedést kioltja a házra fordítandó éves kiadások sokasága.
De ami a legérdekesebb volt, hogy beszállt egy vállalkozásba, ahol ő egyedül adta a tőkét, a 10 millió forintot, amiből vettek ugrálóvárat és hasonló dolgokat.
Ezzel járnak hétvégenként mindenhová és így keresnek pénzt. Levonják a költségeket, mint benzin, áram, könyvelő és hasonlóak és a maradékot elfelezik.
Az éves nettó haszon fele 800 ezer forint, vagyis 8%-os megtérülést hoz a befektetés a 10 millióra vetítve, ami a 4%-os banki kamatok mellett nem is rossz üzlet.
Gondolta az ügyfelem. Aztán sajnos el kellett vennem a kedvét egy kicsit.
Az első: a finanszírozás ugyanolyan költség, mint a benzin, az áram és a könyvelő. Ennek a költségét ugyanúgy le kell vonni a bevételből, mint bármi mást.
Vagyis nem az évi 1,6 milliót kell kétfelé osztani, hanem kiszámolni azt, hogy mennyit hozna a bankban az a pénz, amit az ügyfelem inkább a vállalkozás finanszírozására fordít minden évben, de még inkább, hogy mennyit kérne a bank egy ilyen 10 milliós hitelért.
Ha a bankban kapok 4%-ot biztosan, akkor nem nagy elszállás 6%-ot számolni finanszírozási költségnek a magasabb kockázat miatt.
Vagyis ki kellene fizetni évente 600 ezer forintot az ügyfelemnek a közös cégből a csak általa állt finanszírozási költség miatt és a maradék 1 milliót kétfelé osztani. Ez csak így lenne fair. Még egyszer: a tőke költsége ugyanolyan költség, mint bármi más.
A második: amortizáció. Annyira evidens és elképesztő módon minden második-harmadik kisvállalkozó teljesen elfelejtkezik róla.
Csak annyit kérdeztem, hogy ezek a motyók meddig bírják. Kiderült, hogy 10 év múlva a kukában kell, hogy kikössenek, addigra tökéletesen nullára amortizálódik az összes ugrálóvár, hinta és egyebek.
Hoppá. 10 év alatt a 10 milliós tőkémből kerek nulla forint marad. Most a lehető legegyszerűbben (ha nem is feltétlen pénzügyileg helyesen) számolva, évente egymilliót bukok a tőkémből a befektetésen.
Nézzük csak. Elesek évi 400 ezer banki kamattól, ha a felvállalt kockázatot is nézem, akkor számoljak 600 ezerrel. Ezen túl még évente bukok egymilliót a tőkémből.
Az évi 1,6 millió veszteség. Akkor most ehhez mérve a 800 ezres "tiszta" hasznot, hány százalékot is hoz a befektetésem évente?!
Na de menjünk tovább. A mostani, pár hónapos időszakot leszámítva, 5-7%-ot bármikor megkapom a bankban minden kockázat nélkül.
Ha igaz lenne a 8% (de nem az), akkor miért is kockáztatom a pénzem? Évi 1%-ért?!
A legvégén az jött ki, hogy a legjobbnak gondolt befektetés még a legborzalmasabb unit linked biztosításnál is sokkal rosszabbnak bizonyult.
Úgyhogy most törheti az ügyfél a fejét, hogyan tud a legkisebb veszteséggel kihátrálni belőle. Te ne járj így, minden vállalkozás előtt számold ki a finanszírozási és amortizációs költségeket is.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára. Részletek itt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Az ilyen cikkeidet szeressük a legjobban.:)
Kettő kérdésem lenne:
1., Az lehetséges, hogy egy régebbi bejegyzéshez íródott hozzászólások eltűnnek? 2013-05-08-hoz egy darabot sem látok.
2., Azon kívül, hogy mit kell megszüntetnie, kivárnia, eladnia, felszámolnia, mik voltak a gyakorlati tanácsaid?
Tanulságos történet. Elgondolkodom, hogy hány ilyen-olyan pénzem van balra-jobbra, sokszor lekötés nélkül.
Számomra 2 fő tanulság van:
1: Tömjük be a szivárgásokat (ahol elmegy a pénz). Lekötetlen összegek, ingatlan ami nincs hasznosítva, korszerűtlen telefonszámla (habár ebben a történetben nem volt ilyen), haveri vállalkozások amik nem is érik meg.
2: A "divatos" befektetési formák (UL, tőkevédett gagyiságok, ilyen-olyan befektetési alapok) általában még a banki lekötések kamatait sem hozzák feltétlenül hosszú távon.
Azt, hogy a finanszírozási költséggel nem számol egy átlag kisvállalkozó még valamennyire érthető, mert nem része az adózás szerint elszámolható költségeknek. De az amortizációt nem értem.
Ketten csinálják a vállalkozást. Tehát ez egy társas vállalkozás (Bt, Kft.) kell, hogy legyen. Egy társas vállalkozás kettős könyvvitelt kell, hogy vezessen és társasági adót kell, hogy fizessen. A kettős könyvvitelben és a TÁO-ban egy eszköz beszerzés nem számolható el költségként, hanem csak annak amortizációja. Miféle ostoba könyvelője van a cégnek, ha nem számolt el legalább 10%-os lineáris amortizációt a kb. 10 M-os eszközparkra???
Ha elszámolt, akkor az adózás előtti nyereségnek már eleve tartalmaznia kell az amortizációs költségeket, ergo ha ekkor is volt 800 eFt-os adózás utáni nyeresége, amin osztozni tudtak, akkor nem lehet mínuszban a profitja az amortizáció miatt... Nem értem....
Janoka, ez egy idealis vilagban igy lenne - de nem Magyarorszagon, ahol meg a sajat tokebol eszkozparkba befektetest sem merik lekonyvelni, elkerulendo az esetleges befektetoi vagyonosodasi vizsgalatot..
Hihi. Szerinted így működik egy magyar kisvállalkozó? 🙂
Elmegy havonta a könyvelőhöz, megvitatják, hogy az ELÁBÉ-t Fifo vagy Lifo módszerrel állítsák-e be, hogy milyen kulccsal írják le a goodwillt és menbyi legyen az elhatárolás.
Persze. A könyvelő azért van, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetni. Bemondja, mennyit kell és hová befizetni, azt kiköhögöm és beírom a kockás füzetbe, mint kiadás.
Attól függ honnan jött a kisvállalkozó és mekkora.
(mi cégünk vezetése multiból pattant ki, ezért már 5fős korában volt flott cash flow management, vagyonleltár, költség monitoring, megtérülési számítások meg effélék....)
Korábban soha, de mostanában (tavaly) nekem is voltak ilyen összeszedetlenségeim, mondjuk kicsit reálisabb okkal: bizonytalan volt a munkám (ellenjavallt, hogy hosszú távú befektetéseket indíts), nagyobb tőkekiadás terve(házfelújítás -még mindig csak tervek forgatása van, ááááá - pont pl megtérülési okok miatt is), mondjuk haver cége vagy UL vagy szétszórt számlák nem (egy ingyenes volt, pénz se nagyon volt rajta, kondíciók változása előtt paraszthajszállal kiszórtam). Igen, van icikepicike örökölt ház aminek a nagy kertjét használjuk (soksok zöldség, gyümölcs, szőlő, bioművelés)de első nagyobb költség idén volt, mondjuk eladás előtt is meg kellett volna csinálni.
Persze azért ismerem valamennyire a magyar valóságot. De hogy egy 10 M-os tökével rendelkező cég, amely de-facto hasonló nagyságrendű eszközállománnyal rendelkezik, de ezek beszerzéseit nem könyvelve le, ne igényeljen vissza ÁFÁ-t, és aztán ne is amortizáljon... Ez nagyobb hülyeség, mint tisztességesen könyvelni és adózni... Ha csalni akar, akkor a bevételeit titkolja el, ne pedig a valós és leírható kiadásait...
Bedobok 10 milliót a közösbe, onnantól a fele a társamé. Az évi 20%-os ÉCs-n spórolunk 200.000 Ft társasági adót, ezt elfelezem a társammal. Tehát 5 évig évi 100 lepedő visszajön. Ha 5 év után eladom ócskavasnak akkor természetesen azt is felezzem el a társammal.
Ha 10 évig fut a bolt, akkor legalább évi 1 miiliót kell kivenni fejenként, hogy nullán legyek.
10 kőkemény év ilyen változatos adórendszerben, pláne egy "baráttal" összekötve.....
Ez nem igaz, a finanszírozási költségek (kamat, kezelési költség, stb. ) elszámolhatók.
A cikkírónak pedig: A unit linked biztosítások egyáltalán nem ördögtől valók, jó portfóliókat kell használni és hosszú távon gondolkodni. Nekem már volt több is (most is van), mindből a banki hozamokat jóval (esetenként többszörösen) meghaladó hozammal szálltam ki. Az egyetlen hátrányuk, hogy figyelni kell a portfóliókra, heti egy ránézést megér.
A finanszírozási költségek NEM elszámolhatóak, csak ha pénzintézettől veszed fel a hitelt.
De a te saját költségedet sehogyan nem tudod érvényesíteni.
Heti egy ránézést megér. Jó vicc. Ránézel és mit látsz? A jövőt?
Ha látod a jövőt, nem járnál jobban, ha tök ugyanazokba a befektetési alapokba fektetnél, csak éppen unit linked nélkül?
Akkor miért is fizetsz milliókat a unit linkedre?
Bt-nek nem kell kettős könyvvitelt vezetnie.
Egy ismerősöm is légvárazik, és egyedül viszi a balhét, de ennyit nem fektetett bele, cserébe viszont ennél jóval több a bevétele... A számolás elnagyolt kicsit de a lényeget mutatja.
Azt mondjuk nem értem, hogy miért nem kér pénzt az albérlőktől. Oké hogy vigyáznak rá, na de ingyen? Ami legalább fedezné a fenntartást... Eladni nehéz valóban, mert a kutyának sem kell...
ne csak Bp-i ingatlanban gondolkozz. Egy öregedő zempléni faluban már az is jó, ha ingyen találsz megbízható (pl. távoli rokon) lakót, aki fizeti a rezsit, és egyrészt lassabban romlik az állapot, mivel télen fűtenek, és kisebb valószínűséggel lopják szét.
Egyre több faluban lehet látni olyan magára hagyott, nemhogy korrekt áron, de akár aprópénzért is eladhatatlan házat, amiből már a nyílászárókat is kilopták.
Persze a 15M értékkel valószínűleg nem ilyen faluban van az adott ingatlan, de esélyes, hogy nem is Bp-en lakják ingyen, hanem valahol a két véglet között lesz az igazság.
Nem biztos, hogy annyira ördögtől való az "ingyen" albérlet. Nekem is van egy lakásom, ahol a gyerekkori jóbarátom lakik a feleségével. Én pedig külföldön. Rezsit, közös költséget fizetik, a lakásra "vigyáznak", nem áll üresen, tehát legalább bukóban nem vagyok! Arról nem is beszélve, hogy a 0 albérleti díj miatt tutira nyugisan alszom a NAV miatt... Biztosítás van a lakásra, ha valami baj történik, intézik. A kisebb javításokat szintén, including háztartási gépek. Nagyjavításra pedig most hirtelen nincs ötletem, amit ne fedezne a biztosítás. Nekem így jó...
ok. ha megbízható a lakó, inkább vigyáz az ingatlanra, mintsem lelakná, továbbá legalább a költségeket fizeti (pl. biztosítást is), és a kisebb javításokat is megoldja, akkor lehet, hogy érdemes ingyen is megengedni, hogy ott lakjon. Pláne ha szépen be van rendezve, és néhány év külföldi tartózkodás után újra ott akarsz lakni.
Ugyanakkor a példában szereplő örökölt ingatlanba valószínüleg sosem akar beköltözni az ügyfél, csak azért adja ki ilyen nagy ráfizetéssel, mert nincs ideje foglalkozni vele. Ha olyan az állapota, hogy lehet jobb lakót is találni, akkor lehet, hogy nem érdemes gyorsan eladni. Innen az ingatlan árak már lefelé nem nagyon mehetnek, én ha ennyi pénzem lenne (ugye nem szegény emberről van szó), most nem adnám el az ingatlant. Vagy esetleg eladnám, de vennék 2 db 7,5 milliósat, azok jobban kiadhatók. Szóval ekkora vagyonból mindenképp hagynék valamennyit ingatlanban.
A korábbi hozzászólások alapján úgy látom, többen elhiszik, hogy ez egy megtörtént eset.
Szerintem az egész sztori egy kitaláció, amely jól illusztrálja a valóságot. Nincs is ezzel gond, egy "állatorvosi lovon" mutatja be az összes betegséget.
Másik célja természetesen a figyelemfelkeltés, reklám, mivel a bejegyzés alján időpont-egyeztetésre kér fel a blogger.
Tényleg olyan nehéz ezt átlátni?
Egyébként ettől függetlenül hasznos, mert felhívja a figyelmet olyan dolgokra, amire az átlagember nem gondol.
TEgnapi konkrét eset.
"A mostani, pár hónapos időszakot leszámítva, 5-7%-ot bármikor megkapom a bankban minden kockázat nélkül."
Ez megütötte a fülem (szemem). Ezek szerint te azt várod hogy a kamatok mondjuk jövőre már emelkedni fognak a mostani szintről? És mi fordítaná meg a mostani csökkenő trendet, hiszen még az alját (pletykák szerint 3%-ot) sem értük el?
Szerinted meddig lehet eladni a magyar állampapírokat 4%-os hozam mellett?
Amíg az amerikai állampapír 0,25%-ot fizet.
Amint az emelkedik 2-3%-ot, örülhetünk, ha találunk valakit, aki 7%-on vesz magyar állampapírt forintban.
Akkor újra kérdezem másképp: szerinted a Fed pár hónapon múlva emelni fog? Ráadásul 2-3%-ot? Tekintve, hogy 2008 vége óta 0,25%-on tartja a kamatot, mi ösztönözné erre?
A "pár hónap" miatt kérdezem, szerintem sokakat érdekelne, hogy tényleg csak rövid távon ilyen alacsonyak a kamatok, vagy akár évekig kell ezzel számolni?
Szerintem még egy fél év. Minden a nyugati jegybankokon múlik. A 4%-os hozamhoz sincs sok köze a magyar ámokfutásnak.
Ennyit az inflációról és az azt szoros emberfogásban követő jegybankról!
az ugrálóváras zseniális üzletet illeti: Nem tudjuk milyen volumenű az egyéb költség, de felteszem, hogy egy ilyen vállalkozás esetében a legjelentősebb költségelem az amortizáció, és éppen az felejtődött ki az üzleti tervből.
A finanszirozás költségével viszont nem értek egyet. Ha úgy vesszük, hogy az ember kölcsön adta a vállalkozónak a pénzt (bár technikailag üzlettárs lett), és ezt a rizikó miatt a banki 4 helyett 6% kamatra adja, akkor miért kérné még a haszon felét is? Vagy ha a haszon felét kéri, akkor pedig az fedezi a finanszirozás költségét, hogy ez az összeg várható értékben fölötte van a banki kamatoknak.
Tehát ha az amortizáció meg lenne oldva (mondjuk a nyereség úgy lenne számolva, hogy az eszközök folyamatos pótlása már kitermelődött, tehát az egyszeri befektetés után végtelen ideig lehet ugrálóvárazni), akkor nem lenne ez olyan rossz a konstrukció.
Csak akkor lenne igazad, ha közösen finanszíroznák.
Így egyik embernek a költsége és kockázata a közös cég, a másik meg nem fizeti ki a saját részét ebből a rezsiből.
Na igy mar ertem:) A peldabol azt felteteleztem, hogy a kozos bizniszbe kozosen tettek penzt. Szal a peldaban szereplo Tamas a teljes kockazatvallalo is. Igy mas a helyzet.
Igen, ezt jelenti, hogy ő biztosította a 10 millió tőkét a vállalkozáshoz. 🙂
ugye Tamás bevitte a 10 milliót, az üzlettárs pedig bevitte a know-how-t. Mert Tamásnak fogalma sincs, hogy hogyan kell kezelni az eszközöket, hogy lehet felhajtani rendezvényeket, és ott milyen forgalom várható, ennek megfelelően milyen területhasználati díj fér bele a költségvetésbe, stb.
Ezek figyelembevételével lehet, hogy nem fele-fele a haszon reális megosztása, hanem kicsit több jár Tamásnak. De hogy neki járna a rizikót is magában foglaló, bankinál magasabb kamat, és pluszban a haszon fele, azt továbbra is túlzásnak tartom.
És ugye az üzlettárs dolgozik is a cégben. Arról nincs infó, hogy a haszon felén túl bérként is vesz-e ki valamit. Ha nem, akkor megintcsak afelé hajlok, hogy a fele-fele nem igazságtalan megosztás.
De persze az amortizáció elfelejtése miatt az egész üzlet egy csődtömeg, amiből nehéz lesz kikeveredni.
A pénzügyi kalkuláció alapeleme, hogy mindig a kockázattal kell korrigálni a befektetés finanszirozási költségét.
Egyébként hogyan vetnél össze egy nem kockázatos, egy kicsit és egy nagyon kockázatos befektetés megtérülését?
Csak azt nem értem, ha "Tamás"-nak ennyi milliója van, hogy lehet ennyire hozzá nem értő a pénzügyekhez? Örökölte?? Nyerte???
Miért, ha valaki sikeres tetőfedő mondjuk, vagy jól fizetett értékesítő, akkor már a pénzhez is mindjárt érteni fog?!
Szerintem az, hogy ennyiféle megtakarítása van, valamint belátja, hogy nem úgy jön a hozam, ahogy kellene és hozzád fordul, arra utal, hogy tudatosan szeretne bánni a pénzével. Csak valahogy nem jön össze neki. Ezért gondoltam arra, hogy honnan is lehet, mivel ha kemény munkával kereste és el sem költi, azt csak nagyon kevesen mondhatják el magukról. Ráadásul ingatlanba se fektet, pedig a jelenlegi helyzetben talán egy jól kiadható lakás a legjobb befektetés, akinek ekkora tőkéje van.
Érdekes, megint eltűnt egy hsz-m. 🙁
Nem volt benne semmi hozzáadott érték a témához kapcsolódóan.
Persze! Mivel a rendszeres díjas UL-t most nem ekézted, így valószínűleg nem is volt olyan rossz!
Az viszont igaz, hogy UL-t nem bankban kötünk, mert a banki alapok általában nem sokat érnek.
Borzalmas volt, nem rossz, az is ment a levesbe. Egy ótvar Aviva volt, ráadásul a volt munkahelyedtől, a Brókernettől. Az is lehet, hogy pont te kötötted.
Az ügyfél közel egymilliót bukott rajta. Csak azért ennyit, mert valahonnan volt annyi esze, hogy a nagyja pénzt az ügynök bánatára eseti díjban fizette be.
Remélem, most már boldog vagy.
Az, hogy a unit link egy nagy átverés és lehúzás, már le lett százszor írva. De a te kedvedért most leírtam még egyszer.
Van UL-em. Valóban drága. Sőt! De ha okosan kezeled, idővel nyereséget hozhat.
12 éve kötöttem. Ha az adókedvezményeket is nézem, idéntől fordult pluszba, úgy, hogy van hozzá biztosítás is. Igaz, nem olyan összegekre, mint amit az egy összegűnél ajánlottál. Ráadásul az eseti díjas rész is szépen hozott mellette. Persze ehhez az is kellett, hogy ne ijedjek meg, mikor a válság miatt leesett a kétharmadára az értéke és bent hagyjam.
Habár ma már nem valószínű, hogy megkötném. Inkább valamilyen másik kamatadó-mentes konstrukciót keresnék.
A kérdés az, hogy ezt a pénzt egy egyszerű befektetési alapba, vagy még inkább ETF-be fektetve, most mennyivel több pénzed lenne?
Sokkal több.
Csak ennyi a gond.
Ez a "Mi lett volna ha" kategória, amiről nem érdemes sokat beszélni.
Utólag mindig mindenki sokkal okosabb!
Másrészről 12 éve milyen bef. alapokat illetve ETF-et lehetett venni, és mennyiért?
Miután ETF már lassan 35 éve van, befalapok meg 70, párezer közül biztos lehetett választani.
Magyarosrszágra és egy "átlag" érdeklődőket gondoltam.
Na de ha mellé külön kötök életbiztosítást, ami szintén szempont volt, hogy legyen, már nem olyan kedvező a leányzó fekvése. Kiszámolták nekem, a négyszeresét kellett volna fizetnem, mint amit az UL-es életbiztosításom után fizetek.
Nem azt mondom, hogy olcsó, drága, k*rva drága így is, de 12 év után már összegyűlt akkora összeg, hogy rendes hozamot hozzon, 8-10 féle alap között felosztva. A kezdeti díjakat meg kompenzálta az adókedvezmény, de sajnos ennek már annyi. Ezért sem választanám, ha most kellene megkötnöm.
Még valami:
en.wikipedia.org/wiki/Exchange-traded_fund
itt azt írják, ETF 93 óta létezik Amerikában, 99-től Európában.
Ez barátok közt is csak 14 év, nem 35.
Na ne viccelj. A UL biztosítás életbiztosítás része pont szart sem ér. Egyrészt egy jó életbiztosítás balesetre, rokkantságra is vállal kockázatot, másrészt a díja a tizede (maximum a hatoda) egy olyan UL-nek, amit megéri megkötni. Szóval szerintem, ha van UL biztosításod, jól jön mellette egy "normál" (csak kockázati) életbiztosítás is.
Adókedvezmény már jó ideje nincs, remélem te még nem igényeled vissza most is az SZJA-t 🙂
Én az enyémet megszűntettem, amint lejárt az SZJA kedvezmény visszafizetésére vonatkozó 5 év. Olyan szinten vonják a költségeket, hogy nem is értem, hogy lehet hosszú távon is nyereséges. Persze ha az ember mindig jó alapba pakolja, akkor nem lehetetlen, de neked verte a banki kamatokat miközben sokkal kockázatosabb volt?
A biztosítás része meg csak egy vicc, ami az adókedvezmény miatt kellett.
Na azért! Mi az hogy Bástya elvtársat már meg sem akarják ölni?!
Mit jelent az, hogy "ment a levesbe"?
Ezt a bulldog-technikát az UL eladási tréningeken oktatják?
Két éve megpróbáltam megérteni egy UL szerződést. Mérnök létemre (és tényleg tudok jelen és jövőértéket számolni, annuitást ésatöbbi) nem sikerült, mert szándékosan van elbonyolítva. Undorító, amit az átlag UL ügynök csinál. És a legszebb, hogy az ostobább UL ügynök még el is hiszi, hogy az ügyfél érdekét szolgálja... a cinikus UL ügynök pedig sztem már büntetőjogi kategória kellene, hogy legyen, széndékos csalás, megtévesztés és károkozás.
Ja, persze, és majd az ügynök tanácsot ad később, hogy mikor mibe érdemes fektetni a megtakarítást? Semmi érdeke nem fűződik hozzá, se tudása nincs hozzá, és basszki, egy mezei UL ügynök ilyet jogilag nem is tehet.
Nem is kis érdeke fűződik hozzá, az elégedett ügyfél mindennèl többet ér!
Az elmúlt években, valóban lényegesen megváltozott a környezet, így ma már valóban egyre kevesebb érv szól az ÜL mellett. De mèg ma is van olyan szituáció, amikor az a legjobb megoldàs. Pl. Céges pénzből minél kisebb adózàs mellett privát nyugdíjtőke felèpítése. Egy jó alapokkal rendelkező UL-nél az eseti számla egy kincs! Amennyiben a számla megnyitásakor egy minimális összeget elhelyezzel rajta, elindul a kamatadó óra. Ha 3 év után veszel ki innen pénzt, 10% kamatadót fizetsz, míg 5 év után nincs kamatadó, hasonlóan a TBSZ-hez, csak sokkal rugalmasabb, mivel bármikor helyezhetsz el újabb összeget.
Azért tudnál picit több részletet megosztani arról az ótvar UL-ről?
Pl. Mikor indították, mekkora volt az éves díja, esetire milyen gyakorisággal mennyit fizettek be, milyen alapokat használt a rendszeres ill. eseti számlán, a díjfizető magánszemély volt vagy cèg, .... ?
Lehet cifrázni, barátom, de ha a kezdeti költségeken bukott egymilliót, a rendszeres költségeken meg évi sok százezret egy átlagos befektetési alaphoz képest, akkor ez egy ótvar termék.
Persze, ha előre tudta volna, mikor kell kiszállni a kínai részvényekből, meg mikor kell visszaszállni, akkor hú milyen sokat hozott volna. Igen ám, de egy egyszerű és sokkal olcsóbb befektetési alapban még pár millióval többet hozott volna. Egy ETF-ről nem is beszélve.
Amennyiben visszavásároltattad vele, akkor valóban elbukta.
A részletekre vonatkozó kérdésekre pedig nem válaszoltál. 🙁 Vajon miért?
Zoltán, hiába küzdesz itt már lassan fél éve, mint malac a jégen, akkor sem fogod tudni bebizonyítani, hogy ezek a méregdrága, egyedül az ügynöknek jó termékek bámire is jó azon kívül, hogy te és a főnökeid brutális módon meggazdagodjatok belőle. (Inkább a főnökeid. 10 év alatt mindhárom belekerült a leggazdagabb 50 magyar közé.)
Ezért teljesen felesleges az ilyen kérdésekre válaszolnom.
Még egyszer sem sikerült semmi értelmes választ adnod, hogy miért jobbak ezek a termékek, mint a legegyszerűbb befektetési alapok, milliókkal kisebb költség mellett. (Pont ezek a milliók mennek az ügynökök fizetésére.)
Igazából a hazug infláció és kamatok világából ideje lenne kiszabadulni.
Higgyünk benne, hogy a világ urai találnak egy utat, ami a nyugdíj rendszer és a hosszútávú megtakarítások életben tartására képes. A reálérték megtartás ok, én lemondok a kamatokról a biztonságért cserében, egy másik cikked is jól kimutatta, hogy magyar átlag fizetésből persze teljesen lehetetlen megtakarítani (ép ésszel).
Wnprt, légy szives csak a témához szorosan kapcsolódó hozzászólásokat gyártsál. Köszi.
A válasz egyszerű az UL-l kihozott legjobb esetben +10 % 15 év alatt, az annyi mint a nulla.
Anyám két testvére beugrott a 90-es évek elején az UL-be, a végén örült hogy 20 év után mennyit kapott, de kiszámoltam, neki, hogy költségekkel, mindent levonva nem jött ki +5%, amit ha elosztunk 20 évre szinte semmi.
Öreganyám a megtakarításait mindig betétbe tette bele a 80-as 90-es években, és később is. Itt a válasz rá, az MNB honlapján.
mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa
A jegybanki alapkamat alakulása. Én is emlékszem, amikor a K&H 25%-ot adott éves lekötésre. Itthon is úgy látom, láttam, hogy sokan a megtakarításaikat inkább más valutába váltották át régen is,közben a DM, shilling,€,$ alig kamatozott a régi Ft kamatokhoz képest.
A Ft-hoz úgy állunk mint sokan a dinárhoz,rubelhez, hrivnyához, lehet hogy nagyobb a kockázat nemzetközi valutákhoz képest, de szerintem aki okosan csinálja