Pár évtizede még elképesztő díjakat számoltak fel a befektetési alapok, nem volt ritka a 3-5%-os éves költségek, ami gyakran több volt, mint az éves hozam fele. Ezen az áldatlan állapoton először az indexkövető alapok majd az ETF-ek megjelenése változtatott.
(Ennek történetéről már írtam itt, itt és itt is.)
Az egyre kisebb költséggel dolgozó konkurencia miatt a hagyományos alapkezelők is kénytelenek voltak csökkenteni az elvont költségeket.
A Morningstar által kiadott tanulmány szerint ez a költségcsökkenés az elmúlt években is folytatódott, az elmúlt 5 évben 0,76%-ról 0,64%-ra csökkent az átlagos éves költség az Egyesült Államokban. Ebben benne vannak a költségesebb befektetési alapok és az olcsóbb ETF-ek is, de nem szerepelnek benne a pénzpiaci alapok és az alapok alapjai sem. (Ez utóbbiaknál a költségeket a mögöttes alapokban már egyszer levonták, így könnyű alacsony költséggel kínálni az alapok alapjait.)
Az aktív alapok átlagos költsége 0,79% volt, a passzív alapoké 0,2% évente.
(A magyar adatokat itt találod, a nem súlyozott átlag, amiben benne vannak a pénzpiaci alapok és az alapok alapjai is, 1,67%, a pénzpiaci alapok és likviditási alapok nélkül az átlagos TER mutató 1,73%. Ebben nincs benne többek között az alapok vételi és eladási költsége, illetve az esetleges sikerdíj.)
Az elmúlt 10 évben az amerikai alapokba beáramló pénz 95%-a a legalacsonyabb költségű alapokba került, ezek a költség szempontjából legalsó 25%-ot képviselik. A legolcsóbb alapokba 3,03 billió dollár folyt be, míg a többi alapba, ami a kezelt vagyon 75%-át jelenti, csak 160 milliárd dollár.
Ennek hatására az alacsonyabb költségekkel üzemelő cégek jelentősen növelték a piaci részesedésüket. (A legnagyobb cégek sorrendjéről és a kezelt alapok nagyságáról itt írtam nemrégiben.)
Az alacsonyabb költségek ellenére a befektetési üzletág bevétele minden eddigi eredményt túlszárnyalva 88 milliárd dollárra nőtt.
A legnagyobb amerikai alapkezelők költségterhelései a következőképpen alakultak:
(Akit érdekel mélyebben az elemzés, olvassa el angolul a cikk elején található linken.)
Miért olyan fontos az, hogyan alakulnak a költségek? Erről itt írtam, olvasd el, ha még nem tetted meg és mindjárt megérted, miért ennyire lényeges, mennyit számolnak fel neked a pénzed kezeléséért évente.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Na ez teljességgel offtopic (@Kiszamolo: nem tudom, hogy melyik cikkbe illene ez be): vilagutazok.com/home/page/azok-az-emberek--akik-elmenyekre-koltik-a-penzuket-dolgok-helyett--sokkal-boldogabbak- érdekes cikk a tárgyak megvételéről és a boldogságról.
Sokadjára tényleg nem értem ezt a költségrugózást a bef alapoknál.
Mit tesz az egyszerű polgár? Van mondjuk államkötvény 2,x % hozammal, és van mondjuk (hagyjuk most a citadellát, mert megint félremegy a csevej 😀 ) befektetési alap 5,x % hozammal, igaz ez a múltbéli hozam, ami nem garantálja bla bla bla... tehát kockázatos.
Ez alapján mindenki felelősen dönt. Az "óvatos&irigy" beteszi 2,x % ra államkötvénybe, mer nehogymá elveszzem a pénzecském + nehogymá a Zsidai stb rajtam keresse halálra magát! 😀
A kockázattűrő nem irigy meg megveszi a Befalapot.
Felteszem sokadszorra a kérdést: Ki nem tesz rá magasról, hogy az 5,x % bef alap hozam "valójában" 5,x+Költség% lenne? Ez egyszerűen nem szempont,
Nyilván ha valaki "kezeli" a pénzem, és ráadásul még "megveri" az átlagot, azt nem ingyen teszi, jár neki akár "nagyon sok" pénz is, elvégre nem vagyunk kommunisták ( by Keresztapa)
Mi okozhatja, hogy nálunk jóval magasabbak ezek a költségek? Nem elég nagy a verseny? Magasabbak az alapkezelők költségeik a magasabb adók, kisebb mérethatékonyság miatt?
@ugyved
Bár én jónak tartom Zsiday alapját (nem lehet a részvény ETF-ekhez hasonlítani, mert minimális a piaci kitettsége), de nagyon nem igaz, hogy a költség irreleváns lenne. Akkor mi lenne ha mondjuk holnaptól 10% költsége lenne, és elvinné az egész hozamodat? Na ugye.
A másik, hogy Magyarországon a passzív részvényalapoknak van 2% körüli, az aktívaknak meg ezeknél jóval magasabb (az átlag úgy jön ki, hogy az alapok alapjainál csak a közvetlen költséget mutatják). Szóval lenne hová csökkenteni.
A mai kamatkörnyezetben egyébként egy kötvény alapnaj az 1% horribilis, hiszen felét elviszi a hozamnak. Ehhez képest a legtöbb bőven efölött van.
Amúgy a múltkori hitvitát sem értettem teljesen. Mi akadályozna abban, hogy diverzifikáljak, mondjuk államkötvény, részvény alap/ETF, és Concorde-os, OTP-s AHA-k. Zsiday sem mondta, hogy nem lehetnek időszakok, amikor mínuszos lesz az alapja, ez nem valószínű, hogy pont egybeesik a nagy részvénypiaci esésekkel, tehát részvény ETF-ekkel vegyítve sokkal ésszerűbb tartani egy ilyen befektetési jegyet, mint csak erre építeni.
@ugyved a probléma, hogy a profik statisztikailag ne hozzák az átlagot, sőt még rosszabbul is teljesítenek. Ha ezt megfejelik egy nagy díjjal, amely nem függ az alap teljesítményétől, az már lehúzás!
@ugyved :
A gond az, hogy a "jok" nagyresze nem olyan jo, hanem csak a veletlenen mulik gyakran ( Ha 10e-n megtippeljuk a kovetkezo 10 szamot a ruletten, akkor lesznek olyanok aki 6-7* is eltalaljak), igy a jovore vonatkozoan nagyonkeveset szamit az, hogy o a multban jo volt.
Az meg nem zsugorisag, hogy a bizonytalanra ( miszerint tulteljesiti ) nem fizetek tobbet:)
off:
Üdvözlet!
Elnézést az offért, de lehet többeket is érdekel, hogy ha a NAV-tól kértem (munkáltatóm által/keresztül) az adóbevallást, arról nem kellett volna már kapni valamiféle igazolást/visszajelzést az Ügyfélkapumra (hogy elkészült, folyamatban van stb.)? Erre tudna válaszolni valaki?
Köszönöm!
@ugyved
Rossz a kérdés, illetve ennek semmi köze az írigységhez.
A kulcs itt a nettó hozam mértéke (=levonva minden költséget), illetve az ehhez kötődő befektetői várakozás. Megszórva a kockázattűréssel, de ezzel most ne bonyolítsuk.
Aki abban hisz, hogy magasabb nettó hozama lesz egy alacsony költségű alappal (pl. etf) az azt fogja venni. Aki meg úgy érzi, hogy az aktívan menedzselt alap magasabb költségét ellensúlyozza az elért nettó hozam, az meg azt. És nem fogja irigyelni az alapkezelőtől. 🙂
A baj ott kezdődik, ha valaki csak a bruttó hozamra figyel, és nem számol a költségekkel. Nekik szólt ez a cikk.
Emellett meg lehet diverzifikálni is, és akkor Zsidaytól kezdve a diszkont kincstárjegyen keresztül bármi belefér.
@ugyved
Ha valaki azt mondja, hogy megveri az átlagot, akkor miért nem az átlag feletti eredményre rak sikerdíjat? Akár 10%-ot. Vagy 20-at.
Ja, hogy csak kiválasztott pár alapot a múltból, amik akkor épp megverték az átlagot és azt akarja most neked eladni tuti nyerőként, miközben ő sem bízik a sikerében?
A piac megveréséről ez a két bejegyzés jutott eszembe:
//kiszamolo.hu/ki-akar-atlagos-lenni-avagy-verjuk-meg-a-piacot/
//kiszamolo.hu/inkabb-hagyd-beken-a-befeketeteseidet/
Ezek statisztikai adatok. Persze lehet 1-2 kivételesen jól teljesítő, de akkor lesz ugyanakkora értékű pocsék is. Olyan nincs, hogy mindenki átlagot produkál és néhányan átlag felett. Örülj neki, hogy neked nem számítanak a költségek és jól tűröd a kockázatot. Ez viszont az emberek többségére nem igaz.
@tt
Azért Soros vagy Buffet nem csak pár évig verték meg az átlagot. De itthon Zsiday sem most kezdte, a Citadella előtt az Aegonnál volt alapja, és az is jól szerepelt, amíg ő kezelte.
Egyébként az AHA-k fix + sikerdíjasok, utóbbira pedig többféle szisztéma létezik, pl. van amelyik a benchmark fölöttit veszi alapul, van amelyik a teljes hozamot, illetve a legtöbbnél csak akkor van sikerdíj, ha a korábbi csúcs fölé megy az árfolyam.
@antenna
A kockázat relatív, hogy minél a magasabb, a hazai alapok erősen szabályozottak, korlát van a tőkeáttétre is. A Citadella a váltás előtt (mikor nagyobb kockázati kitettségre tért át) bőven kisebb kockázatú volt, mint a részvény alapok, ami igaz a VM-re és a Platina Píre, vagy a Columbusra is. Persze előfordulhatnak olyan esetek, mint ami a Supránál történt a svájci frankkal.
@zabalint
"Akkor mi lenne ha mondjuk holnaptól 10% költsége lenne, és elvinné az egész hozamodat? Na ugye."
Akkor mi lenne ha mondjuk holnaptól öreganyámnak áramszedője lenne meg kereke, és csilingelne a körúton? Na ugye.
NE KOMOLYTALANKODJUNK...
Ilyent senki sem tett/tesz ergo ez nem érv.
@csaladfo
Te is ott tévedsz ,hogy "bruttó hozamról" beszélsz a befektetési alapoknál, és olyanokról akik arra figyelnek Ilyen egyáltalán nincs. Se közzétett bruttó hozam, se aki csak erre "figyel". Soha senki nem tesz közzé "bruttó hozamot"! Van napi érték ami "nettó", amiből fillérre számolható, a hozam, és az, hogy pont ma mondjuk mennyi pénzem is van, és amit minden befektető néz, és van valamiféle költség ami teljesen máshol van elásva.
Én azt mondtam, hogy halálra nem érdekel a máshol elásott alapkezelői díj, HA amúgy az alap megfelelő hozammal bír. Tehát számszerűsítve és sarkítva, ha NEKEM a példánál maradva 5.x% a hozamelvárásom, akkor halálra nem érdekel(ne) az hogy valójában a "bruttó hozam" akár 10,x % lenne ha nem lenne kezelési díj. A példa extrém de csak azért, hogy felfogd.
Tehát SZERINTEM ez nem döntési szempont, tehát teljesen kár rajta sokadszor rugózni
@tt
Szóval valaki hitelezzen neked irodát, titkárnőt, értékesítőt, villanyszámlát, számlevezető bankot, könyvvizsgálót, stb ezerféle valódi költséget, hogy méltóztass rá bízni a pénzed? Ezért tisztán sikerdíjért nem lehet működtetni egy alapot, hiszen rengeteg tényleges költség van. Egyébiránt nyitott kapukat döngetsz, az alapkezelők egy részének csak új abszolút csúcs esetén jár sikerdíj.
@ugyved
Nyilván sarkítottam, mert alábecsülöd a költséget, mint tényezőt, ami egyébként a mostani alacsony kamatkörnyezetben még jobban számít.
@ugyved
Őszintén szólva a 3-4% fix + 20% sikerdíjas modell helyett egy 1% fix + 35% sikerdíj modell vonzóbb lenne. Különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a klasszikus hazai AHA-k, a Citadella is úgy működik, hogy DKJ-ben vagy más likvid eszközben tartja a vagyonát fedezetként a tőkeáttétes ügyletekhez, ez a jelenlegi kamatok és a 3-4% fix mellett azt jelenti, hogy az egész helyből -2-3%-ról indul...
Ja, és a 3-4% fix nem pusztán a járulékos költségeket jelenti, mert azok egy rövid kötvény alapnál is ugyanazok, ott mégis lejjebb mennek a fix alapkezelési költségekben, mert amúgy senki nem venné.
Mondjuk a pénzpiaci és likviditási alapokat jelenleg nem tudom ki veszi, mert már van amelyik mínuszos, de 0,5%-ot egyik sem éri el. De rövid kötvény alapot sem vennék ilyen kamatkörnyezetben...
Kedves Borbála,
szerintem nem
@ugyved
Hidd el, felfogom, amit írsz. Ne zavarjon össze a nettó hozam, másképp mondom, h te is. 🙂
Töhötöm vesz ETF-et, és örömmel látja pontban egy év után, h 1000 forintjából 1100 lett. Ennyi van a számláján, további költség nincs, tehát barátunk 10% (nettó) hozamot ért el. Azért megnézi a grafikont az ETF teljesítményéről, látja, hogy 10,5%-ot mutat az elmúlt évre. Innen tudja, hogy akkor 0,5% volt az éves költsége.
Jónás vesz aktívan menedzselt alapot, az ő 1000 forintjából is 1100 lett. Az előző analógiájára ő is 10% hozamot ért el. Ő is megnézi a grafikont az alap teljesítményéről, és látja, hogy 13%-ot mutat az elmúlt évre. Innen tudja, h 3% volt az éves költsége (díja).
Ezért fontos tisztában lenni a költségekkel. A grafikont nézni nem elég, mert pénz maradhat az asztalon. Ha Jónás grafikonja 12%-ot mutatott volna, akkor Töhötöm nyert hozzá képest, ugye, 1%-kal.
@csaladfo
Csak hajtod a magadét... Vettél már életedben bef alapot????? A befalapnak NINCS 13%-t mutató grafikonja....csak a 10%-t mutató grafikonja, ezt magyaráztam, de falra borsó. (Kibányászhatod a költségeket mindenféle tájékoztatóból, és abból megbecsülheted a mértékét, de grafikonon LÁTNI SOHA NEM FOGOD) De túllépve ezen, még ha lenne, akkor sem érdekelne, ha NEKEM mondjuk a 10% BŐVEN ELÉG. Sőt azt is lesz..ám, ha 20%-t mutatna a nem létező "bruttó" grafikonja, ha nekem a 10% volt a hozamelvárásom. Most feladtam. Ha még tovább magyarázod a faxságot akkor sem válaszolok.
@zabalint
Te akarod megszabni ki mennyit kérhet a termékéért? Itt mindenkinek elment az esze? Te sem vettél még soha befektetési alapot?
Itt senki sem érti amit olvas? Még egyszer utoljára: HA egy adott befektetési eszköz a kuncsaft által elvárt hozamot megtermeli teljesen mindegy mennyi a költsége. Most ezen akartok tovább vitatkozni???? Ha a citadella most is termel 10% körüli hozamot te azért inkább veszel 2 %-t hozó államkötvényt, mert húú de magas a Citadella költsége, és lenne az a hozam 11% is esetleg ha nem lenne olyan kapzsi a Zsiday??? Kár hogy nincs a fejét a falba verő szmájli!!!
Befejeztem.
@ugyved almát almával kell hasonlítani ezért az állampapír 2% hozzamát egy kötvényalapal igen de egy részvényalapal már nem vetheted össze. Sőt a befektetési politikát is meg kell nézni, azaz a kincstàrjegye nem vetheted össze egy hosszú lejáratú kötvényalapal (vagy ETF-el).
Miután hasonló eszköz allokációra leredukaltad a problémát elég-e nehéz azt mondani hogy 20 éves hozamra a Citadella elveri a megfelelő indexet, azaz bőven van miből a többlet költséget fizetned. Ezért fontos a szigorú költségkontroll.
@ugyved az az érdekes ebben, hogy míg a mindennapi életben a minőségi termékért többet kell fizess általában, egy befektetési alap esetén ez pont fordítva van. Több tanulmány készült ebben a témában, és egyértelmű a bizonyíték számos piacon több évtizedre visszamenőleg.
Ennek az a matematikai oka az hogy az alapok súlyozott átlaghozama költségek előtt pont az index. Minél kisebb a költség annál közelebb kerülsz az indexhez (átlagolva értsd és ne halász utólagos kivételeket).
Mindig volt olyan alapkezelő akinek a kiemelkedő teljesítményével lehetett érvelni. A baj az hogy nem tudod hogy ki lesz az 20 év múlva. A költséget viszont valamint az eszközallokációt ismered. Ezek is változhatnak persze de ez már más téma.
@ugyved
Remek ötlet feladni. 🙂 Nem, sosem vettem befalapot, csak havi 25ezer segélyből élek, és Trabantot is csak képen láttam... egyszer remélem összejön... Te egy alternatív univerzumban élhetsz, vagy sosem mélyedtél bele a befektetési döntéseidbe. Csakis azért, mert ezt a blogot sokan olvassák, ne tanítsunk nekik - szavaiddal élve - faxságot, szóval:
1. A színes powerpoint, amit eléd tol a brókered, azt mutatja,mit ért el a befektetéseivel az adott alap. Hülye lenne belerakni a költségét, arról semmit nem mutat. (Ezt írtam az előbb is, csak nem olvasol figyelmesen, pedig csak a két számot ki kell vonni egymásból...) Ezt tehát neked kell levonnod, miután kibányásztad az apró betűkből. Ugye nem mindegy, hogy ez éppen hány %. Fogadjuk el, h téged nem érdekel a költség, rendben. Komoly befektetőket viszont igen, anélkül se magánszemély, se vállalat nem hoz befektetési döntést.
folyt
folyt.
2. Almát almával. Ha a passzív alap és az aktívan menedzselt alap is 8%-ot mutat (kattanjunk le az állampapírról), akkor nyilván a kisebb költségű a jobb. Remélem, ezt nem kell bizonygatnom tovább.
3. Nyilván, ha a passzív hozott 8%-ot (költségek után), míg az aktív 13%-ot (ismét csak költségek után), akkor valóban minek érdekelne, h mennyi költséget számolt fel az utóbbi. Nem fogja irigyelni/sajnálni senki, sőt, meghívom a brókert egy sörre.
4. Fogadjuk el, h van egy hozamelvárásod (legyen 10%), amely mellett nem érdekel a költség. Lehet így is, csak éppen nem ésszerű. Hisz ki az a befektető, rajtad kívül, aki ha teheti, nem kaszálna be inkább mondjuk 12%-ot, ha ezt elérheti úgy, h 2%-kal kisebb költséggel fektet be. Tehát visszakanyarodtunk oda, h megnézi, h mennyi az adott termék költsége. 🙂
Részemről köszönöm Miklósnak, h ebben a témában (is) mindig hozza a friss híreket.
@ugyved
Te nem érted, amit olvasol. Csaladfo nagyon jól körbeírta, mire gondolt. Nem írta, hogy lenne olyan grafikon, amin ott a 13%. Olvasd már el még egyszer mit írt, mielőtt személyeskedve értetlenkedsz.
Én meg nem akarom megszabni, hogy Zsiday mennyit kérjen az alapkezelésért. De bizony megnézem azt is, sőt nem csak azt, hanem azt is, hogy mikor mivel érte el a hozamot, mekkora a volatilitása az alapnak, és sok minden mást. Az önmagában nem mond semmit, hogy az elmúlt év nettó hozama mennyi volt, az is fontos, mi van mögötte. Ugyanis attól is függ, látok-e esélyt a jó folytatásra.
És ezzel együtt jónak tartom Zsiday alapját. Citadellám most is van, korábban Plotinusom is volt (lakásvásárláskor eladtam). De van államkötvényem és részvény alapom is (jelenlef körülményes lenne, ezért nem ETF). Meg Suprám is, éa ÖNYUP-om is. Nem teszek mindent egy lapra.
@shylock
Na de a Citadellát sem a részvényalapokkal kell összevetni, mert nem részvényalap. A (múltbeli) szórása kisebb is egy részvényalapnál egyébként.
@csaladfo
Én ezt használom befektetési alapok összehasonlítására,
maximax.hu/
és ebben mint mindegyik másban is, mint pl bamosz - n is már a "nettó hozamok"/eszközértékek vannak, így ahogy írtam filérre pont annyi pénz van a számlán mint a napi eszközérték x darab szorzat. Csak a te fejedben létezik tehát a színes powerpoint amiből még lejön a költség, ezért gondolom, hogy nem vettél még bef alapot soha....
A hazai alapoknak lenne hova fejlődni, talán az alacsonyabb kamat és hozamkörnyezet némileg rákényszeríti őket. A hozamnál nézhetnénk azt is, hogy visszafogottabb költségnél 0,5%-kal simán lehetne több átlagban, és akkor még nyereséges maradna a bef szolgáltató is. Ugye 10 milliónként röpke 50 ezer Ft-ról beszélünk, de így 10 év távlatában már 500 ezerről van szó.
Az alapkezelőkkel is nagyon vigyázni kell, mert időnként kikukázzák a rosszul teljesítőket, egy mélypont környékén indítanak új alapot, amibe beleolvasztják az évek óta veszteséget halmozót, vagyis hosszabb távon felfelé torzítanak, attól függően, hogy mennyire pofátlanok.
@csaladfo
Nagyon egyszerű a megoldás:
Könyörgöm csak egy, mindössze egy linket mutass ahol a magyar befektetési alapok BRUTTÓ hozama=eszközértéke még a költséglevonás ELŐTT látható, amiről te fantáziálsz.
HA sikerül, hamut szórók a fejemre, és elnézést kérek, de ha nem, ideje lesz beismerned, hogy te élsz valami fantáziavilágban....
Üdvözlet Mindenkinek! Mit hallotatok arról hogy sok csekk befizétésen kártyával nem ingyenes? google a te barátod "Igy húznak le a postán"
@ugyved
Éreztem, h jönni fog a válasz. 🙂 Legalább tisztázzuk a kérdést, mert visszaolvasva, félre is érthetted az első pontomat. (önkritika!)
Két síkon mozgunk. Aki már rutinos bef alap vásárló, az megnézi mondjuk a bamosz-t. Én ezt vagy az erstemarket-et szoktam használni, maximax-ot nem. Ott úgy van, ahogy mondod. Aki viszont tapasztalatlan, vagy épp befektetésbe fogna és olvassa a blogot, ők ezeket nem ismerik. Helyette jön - mondjuk - az MPK-s tanácsadó és hozza a színes powerpointot. Akárhogyan is szerkesztette,de bebizonyítja vele, hogy az ő általa javasolt befalap (vagy legyen UL, stb) legalább úgy teljesített, mint az ország (=nagyon jól). Költségekről szó nem esik, azt is belerajzolta a hozamba, pluszban. Nálam próbálkozott már ilyen,míg az egyik ismerősömet át is verték. No, nekik fontos ez a téma.
Örülök,h a többi pontban egyértelműbben fogalmaztam, ha nem volt kérdés. 🙂
@ugyved
"ha NEKEM a példánál maradva 5.x% a hozamelvárásom, akkor halálra nem érdekel(ne) az hogy valójában a “bruttó hozam” akár 10,x % lenne ha nem lenne kezelési díj"
ez azt jelentené, hogy bevállalod a 10%-kal járó kockázatot, de csak 5% hozamot vársz el cserébe, ami hosszútávon biztos bukást jelent (a várható érték negatív), te pedig egy balek vagy 🙂
@csaladfo
Sajnos rossz hírem van, ezek szerint az interneten MINDENHOL úgy van ahogy én mondtam, nemcsak bamosz, maximax, stb..
Ha élezni akarnám, akkor még mindig ott tartunk, hogy ezek szerint az amiről te eddig regéltél, vagyis a mesebeli gonosz tanácsadók a színes powerpointokkal 😀 , az csak ismerős, ismerőse stb elmondásában létezik, az interneten pedig nem, hiszen egy árva linket sem produkáltál. Ami nincs a neten az NINCS 😀
Lépjünk tovább. Az alapprobléma az az, hogy te is összemosod az általam is gyűlölt UL-t (sosem volt nekem) a befalapokkal, pedig ordító a különbség. Az UL ben tényleg hiába nézed az alapjaid hozamát, DE nem annyi pénzed van, hanem még levonnak mindenféle horror költséget, tehát simán lehet mondjuk egy 7% os "bruttó" hozamú eszköz nullás.
Na ez nincs a befalapoknál, a napi közzétett eszközértékXdarabszám-eladási jutalék= pont annyi pénzed van.
Folyt:
A csúnya gonosz powerpointos "tanácsadók"=ügynökök persze az UL nél vannak, a befalapoknál NINCSENEK, legalábbis én 20 év alatt mióta veszek befalapokat is, soha nem találkoztam ilyennel.
Nagyon nem kéne összemosni a kettőt.
Félremagyarázások elkerülése végett.
Ügyvéd, az ügynökök már évek óta árulnak kegyetlen drága befalapokat, amik nem olcsóbbak mint a unit linked. (Timberland, partner bank.)
A kibontakozó vita hőfokát látva forró pitébe nyúlok, de nem bírom ki, hogy ne húzzam a fejemre a népharagot. Szerintem az aktív alapoknak van jogosultsága és a felszámított magasabb díj jogos. És igen: ha hozza az elvárásokat pont nem érdekel, hogy mennyit keresett rajtam az alapkezelő. És ha az alap alulteljesít? Igen, akkor fáj az extra 1-2% veszteség, de ez a remény ára. Mert az aktív alap valójában reményt árul. Azt az illúziót, hogy okos termékválasztással, jó időzítéssel stb. lehet 5-10 százalék extra hozamot elérni. Igen: a gyakori pozícióváltogatás, a napi 8 óra szakértő agyalás pénzbe kerül és nincs garancia. Garancia csak arra van, hogy ha egy passzív index alapot veszel normal időszakban megkapod az átlagot, 3-5 évente meg arra ébredsz, hogy mire a krach bekerült a hírekbe a befektetésedből 30 százalék elolvadt egy hét alatt. Az aktív alapnál legalább elvi esély folyt.
Az aktív alapnál legalább elvi esély van arra, hogy ért hozzá és érdekelt a portfóliókezelő. (más területen ugyan de Kiszámoló jó példa arra, hogy a szakértelemnek igenis van hozzáadott értéke.) Persze a múltbéli eredmények nem garanciák a jövőre nézve. De ez az aranyszabály valójában pont a passzív alapokra lett kitalálva. Ha egy konkrét aktív alapkezelő tevékenységét világítod át "békében és háborúban" azért kiviláglik, hogy kinek az eredménye szignifikáns hosszútávon és kinek csak a véletlen műve. Pl. Hogy a Concorde-s fiúk ténylek tudnak valamit... Vagy hogy a Supra a chf fiaskó ellenére is egy átlag felett teljesítő alap.
@Kiszamolo
Köszi az információt ezt tényleg nem tudtam. Engem elkerültek hálistennek 😀
Szerintem van valahol ezeknek egy közös "feketelistája", mert régebben olyan arrogánsan koptattam le őket, hogy évek óta nem próbálkoznak.
Az utolsó ilyen az egy úgy emlékszem Budacash ügynök volt, aki nagy elánnal elkezdte megyarázni az egyedülálló piaci lehetőségeket. Erre én ártatlanul: . Milyen piac? Én csak zöldséget, meg húst szoktam venni itt Lehelen, és semmit sem árulok... Hang megszakad, lehelet megszegik, aztán egy idő után feladta, mikor elhitte, hogy síkhüjjee vagyok :-DDD
Voltak páran körülöttem, és bár csak az én szövegemet hallották fetrengve röhögtek...
Persze nem ment minden ilyen simán. Nagyon régen volt a szép emlékű cseh kötődésű kókler brókercég, akiknek (egy kis nyomozás után 😀 ) egészen konkrét, személyre szóló fizikai bántalmazást kellett beígérnem, és csak akkor hagytak békén.
@ugyved
A nem létező szalmaszálba kapaszkodsz, szerintem engedd el. 🙂 A témát kimerítettük, és meggyőzni sem akarlak, szóval kiszállok.
A hosszas eszmecsere legfontosabb konklúziója az olvasótábornak - ugyved, te most ne figyelj ide 🙂 - az, szerintem, hogy legyünk tisztában a választandó befektetési formá(i)nk költségével. Legyen az aktívan menedzselt befektetési alap, passzív alap, állampapír, UL, turbó certifikát, strukturált kötvény, akármi. Racionálisabb ennek tudatában meghozni a döntést, akármi is legyen az.
Peace, az élet szép! 🙂
@beginner A google által a keresőkifejezésedre megtalált poszt állítása nem felel meg a valóságnak. Ha készpénzátutalási megbízást (közkeletű nevén sárgacsekk) fizetsz be bankkártyával, az vásárlási tranzakciónak számít.
És minden esetben vásárlási tranzakciónak számít, nem érdekes, hogy milyen szolgáltatás díját egyenlíted ki.
Bevallom, én még nem értem a díjak számítását. Vegyük az alapforgalmazo.hu-t. Itt jelenleg minden díj 0. Tehát ha 1M-t odautalok és ebből veszek valamilyen alapot, akkor a teljes 1M-ért kapok az alapból az eszközérték szerinti mennyiséget? És ha egy év múlva visszaváltom, az aktuális eszközérték szerinti forintot kapok?
Az alapkezelő által felszámított költség pedig már az eszközértékben tükröződik? Mondjuk a Platina Alfa Származtatott Befektetési Alap esetén az 1,07% folyó költséget és a a benchmark feletti többlethozam 20%-át nem kell már a nettó eszközértékből levonni, hanem ha azt látom, hogy az eszközérték az egy évvel azelőttinek teszem azt 105,5 %-a, akkor 5,5% a befektetésem éves hozama (amiből persze adózni kell, ha nem TBSZ-en van)?
@mikorka-kalman-okleveles-dugulaselharito-kisiparos
"Tehát ha 1M-t odautalok és ebből veszek valamilyen alapot, akkor a teljes 1M-ért kapok az alapból az eszközérték szerinti mennyiséget?"
igen
"És ha egy év múlva visszaváltom, az aktuális eszközérték szerinti forintot kapok?"
igen (általában a 2 nappal későbbi érték szerint.)
Az alapkezelő által felszámított költség pedig már az eszközértékben tükröződik?
igen. Az eszközérték megállapítása előtt a sikerdíjat is folyamatosan levonják. Ha később veszteség van, a sikerdíj megfelelő részét visszateszik az alapba.
" akkor 5,5% a befektetésem éves hozama"
igen
@mikorka-kalman-okleveles-dugulaselharito-kisiparos
Pontosan, az a logikája, amit leírtál. Az eladáskor van csúszás értéknapban. (Jellemzően T+2.)
Köszönöm!
Egy apró matematikai megfontolást mutatnék (ezzel nem mondom, hogy nincs olyan aktív befektetési alap ami felülteljesítene):
Van a piaci átlag, ami a piac összes szereplőjének döntését tükrözi (ez az index), ha véletlenszerűen választasz befektetést és a költség 0, akkor a befektetésed várható értéke, pont az index értéke. Ha a költséged nem 0, akkor index értéke-költség az eredményed várható értéke.
Ha felteszed, hogy vagy olyan okos, hogy a több száz magyar és több tízezer nemzetközi alap közül ki tudod választani a legjobbakat, ami a költségeket figyelembevéve is túlteljesíti az index értékét, akkor nyertél. Ha nem akkor az a racionális viselkedés, hogy válaszd azt ami a legközelebb van az indexhez és a legkisebb a költsége.
@hemond Az altalad felvazolt logika rendben van. Csak az ervenyesul, amit @panasonic is irt, hogy a remenytveszik meg az emeberek az aktivan kezelt alappal, hogy az jobban teljesit, mint a passziv ETF, mert egy hozzaerto ember (persze nem tudod, hogy mennyire ert hozza) figyeli a valtozasokat es reagal, ha kell. De a masik oldalon ott vannak az olyan befektetok is mint @ugyved , akit nem erdekel a koltseg nagysaga, mert mondjuk jokor lepett be es az elvarasainak megfelelo hozamot termelt ki az alap, amit vett. Persze ha olyanba fektetett volna, ami nem hoz ott tul sokat, akkor o sem vedene annyira a bef. alapokat. @zabalint ha megnezed pl. ugyved kedvenc citadella alapjanak az eves jelenteseit, vannak benne honapokra beragadt devizapiaci kontraktok. Amugy en nem sajnalom Zsiday-tol a zsetont, de nekunk kisbefektetoknek diverzifikalniunk kell, ha jot akarunk magunknak.