Gábor kért meg, hogy menjek el hozzá egy vidéki kisvárosba, mert tanácsra volt szüksége. Örökölt pár millió forintot és úgy érezte, hogy a helyi takarékszövetkezetben kapott 4%-os kamatnál nagyobb megtérülést is ki lehetne hozni a pénzéből.
A feladat nem volt nagy kihívás, megbeszéltük, hogy milyen tervei vannak és mikor, milyen kockázatot hajlandó vállalni és ez alapján elosztottuk a pénzt.
Beszélgetés közben kiderült, hogy 26 éves, az érettségi után elvégzett egy boltvezetői tanfolyamot és jelenleg a kereskedelemben dolgozik, mint eladó, havi 80 ezer forintért. Örül, hogy egyáltalán van munkája, arrafelé sokaknak nincs. Az maga a Kánaán, ha néhány munkahelyén véletlenül be is jelentik és nem zsebbe kapja a pénzt.
Megkérdeztem, hogy milyen tervei vannak a jövőre, de nem volt semmi határozott elképzelése. Ezek után megkérdeztem, hogy szerinte ezen az úton továbbhaladva a pályája csúcsán, mint boltvezető, mennyit fog keresni negyvenévesen. Olyan nettó 130-140 ezer forintra tippeltünk.
Kérdeztem, hogy miért nem akar inkább egy cég kereskedelmi vezetője lenni 40 évesen 6-700 ezer forintos fizetésért, ugyanis a kereskedelmi vezetők ugyanolyan emberek, mint ő, még csak nem is tehetségesebbek, vagy élesebb eszűek, csak éppen kifizették az árát annak, hogy vezető beosztásban dolgozhassanak.
Ehhez a célhoz csak annyit kell tennie, hogy egyrészt kicsit felemeli a fejét az őt körülvevő miliőből és nem a vidéki kisvárosban képzeli el egy kisemberként az életét. Az ember hajlamos azt hinni, hogy neki is azt az életet kell megismételnie, mint az őt körülvevő embereknek, pedig ez egyáltalán nincs így. A legtöbb emberben sokkal több van, mint amennyit ki akar hozni magából.
Másrészről be kell iratkoznia egy egyetemre és tanulnia kell. Mind az esze, mind a lehetősége megvan rá. Ezek után már csak az angolját kell felturbózni, megtanulni németül és egy határozott karriercél mellett elkezdeni élni. Ha tudatosan él és tudja, hogy miért tanul és miért járja végig a szamárlétrát egy cégnél, akkor sokkal többre fogja vinni, mint az emberek 95%-a.
Vagy megmarad ott, ahol van és egész életében panaszkodik, hogy mekkora a szegénység és hogy kizsákmányolják, milyen igazságtalan az élet.
Szóba került az is, hogy kimennek Angliába dolgozni, de szerintem egy értelmes fiatalnak idehaza sokkal több a karrierlehetősége, mint Angliában. Lehet, hogy buszsofőrként, vagy pizzakihordóként sokkal többet keres, mint idehaza egy hasonló, képzettséget nem igénylő munkával, de ha idehaza sem tudta, mit is akar az élettől, odakint sem fogja tudni. Ha pedig tudja, idehaza nagyobb az esélye arra, hogy a legalsó szintnél feljebb emelkedjen, lévén nem egy bevándorló csak.
Ezzel nem a külföldi munkavállalás ellen akarok beszélni, csak az a véleményem, hogy az nem megoldás, ha csak egy kicsit jobb anyagi körülmények között akarunk céltalanul élni.
Az érem másik oldala, hogy sok embernek meg éppen a karrierje miatt kellene elvállalni pár éves külföldi munkát, de lusta hozzá, vagy nem akarja itt hagyni a barátait, vagy fél az ismeretlentől. Több embertől, aki tanácsot kért tőlem és nyugaton is felkapott szakmája van, megkérdeztem, hogy miért nem csinálja ugyanezt a munkát pár száz kilométerrel nyugatabbra háromszor-négyszer ennyiért. Tehát nem a külföldi munka ellen beszélek, hanem csak azt mondom, hogy ha ki is mész külföldre, tudd, hogy mit akarsz kinn elérni és miért mész. Ha csak gazdasági menekült vagy, mert ennél jobb nem jutott az eszedbe, akkor nem a legjobb megoldást választottad szerintem.
Ha azért mész ki, hogy öt év alatt tökéletesen megtanulj angolul és összeszedd a pénzt, ami kell a terveidhez (akár idehaza, akár odakint), akkor szerintem is menjél ki.
Gábor megértette az üzenetet és elhatározta, hogy többet akar elérni az életben, ezért jövőre beiratkozik egy számára szimpatikus egyetemre, ami illik az addigra kigondolt karrierjéhez.
Egy másik ügyfelem, egy 40 éves hölgy azért aggódott, hogy bár most viszonylag jó a fizetése, de bizonytalan az állása. Csak egy érettségivel rendelkezik, ami ennél a cégnél nem volt gond, mert bekerült a szállítmányozásba és kitanulta a szakmát, de papírok nélkül aligha talál majd másik állást, a kukában végzi majd az önéletrajza, ha nincs meg a megfelelő végzettsége.
Neki sem tudtam mást mondani, mint össze kell szorítania a fogát és munka és gyerek mellett tegye le a szükséges végzettséget. Egy OKJ-s tanfolyam 2 év, főiskola 3 év az ő szakmájában. Szerintem jobban megéri a főiskola, mert idehaza nincs megbecsülése az OKJ-s vizsgáknak, hiába csak tölteléktantárgyakkal tanítanak többet a főiskolákon.
Neki arra mutattam rá, hogy sokak szerint egy 40 éves ember már öreg ahhoz, hogy tanuljon, de ha 20 éve is dolgozik, még 25 év hátra van nyugdíjig. Vagyis sokkal több van még előtte az aktív korból, mint amennyit maga mögött hagyott eddig. Tehát egyáltalán nem késő és nem felesleges most elkezdenie tanulni.
Remélem, érthető, mit akartam a fentiekkel mondani. Egész egyszerűen az emberek 95%-ában sokkal több van, mint amit ki akar hozni magából. Ha úgy érzed, hogy eddig nem sikerült az élet, akkor tegyél meg mindent, hogy ez a dolog megváltozzon, mert leginkább egyedül rajtad múlik, mit érsz el ebben az életben. Aki sikeres, az azért sikeres, mert céltudatosan él és megfizeti a siker árát.
Azt, hogy az én életem hogyan változott meg és mit tegyél, ha például nem az a tanulós fajta vagy, hanem asztalos, vagy autószerelő, már leírtam ebben a bejegyzésben. Szerintem olvasd el azt is.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon. vagy RSS
Óvatosan ezekkel a tanácsokkal, mert csak addig működnek, amíg nem kezdi el mindenki megfogadni. 🙂 (Vezető így is, úgy is csak 5%-ból lesz.)
Külföldi munkához hozzátenném: normális országokban, kurrens szakmával az ember nem "csak egy bevándorló", hanem ugyanolyan eséllyel indul, mint a helybeliek, és az számít, mit tesz le az asztalra. Azaz könnyen lehet, hogy 5 év után is az otthoni fizetés- és karrierlehetőségek sokszorosa néz ki neki odakint. Nem beszélve olyan szakmákról, amik Magyarországon nem túl keresettek, de a világ egyik-másik szegletében annál inkább.
1 ilyen orszagrol irhatnal azert:) Mert maximum a nagyonhianyszakmakban van eselyed... de masban nem sok. Angliaban is kevesbe fizetnek meg, mint bevandorlo... foleg az elso idokben.
Amugymeg ezt a tanacsot nyugdotan megfogadhatja mindenki. Nem csak vezetok vannak. Ha valaki specialista, akkor is kereshet az o teruleten 6-700e ftot. Specialistabol pedig nincs hiany:) Valamint sokan vannak, akik 2-300e ftorol almodnak, es az ilyen fizetesiigenyek kornyeken nagyonsok lehetoseg van mar pusztan azzal, hogy picit jobb vagy az atlagnal, vagy olyat tudsz, amit csak kevesen...
Észak- és Nyugat-Európában a helyi adottságokhoz, iparhoz passzoló természettudományos és műszaki területeken nem szokott hátrányban lenni egy bevándorló. (Kivétel talán Franciaország.)
A peldat azt azert kertem, mert Nemetorszagban es Angliaban hatranyban van. Ha jol tudom, akkor jelenleg Hollandiaban is. Lehet, hogy felvesznek, de szinte biztos, hogy kevesebbet fizetnek, nehezebben fogsz elorelepni, es teged epitenek le elsonek.
Tudom, mert enis muszaki teruleten dolgozom, es lattam.
Max annyi, hogy ezen a teruleten eleg jok a fizetesek meg igyis ahoz, hogy vonzo legyen. De hidd el, hogy nem vigasztal a 3000 euro netto, ha tudod, hogy a masik 3500at keres minimum, ugy, hogy te tanitod be ot.
Ezzel a "problémával" ráérnénk akkor foglalkozni ha ott lennénk, de igazából az van, hogy minden hónapban van legalább egy tv riport, hogy mennyire kell sajnálni a sok szegénységben élőt, akik nem értenek semmihez, nem tanultak/nak semmit, nem érdekli őket semmi és így semmit se tudnak dolgozni, de jól fizető állás az kellene. Természetesen szerintük mindenki hibás csak ők nem. Elég megnézni egy kimutatást, hogy kik azok akik nem találnak állást vagy keveset keresnek, de nyugodtan hozzá lehet csapni a mostani statisztikákhoz a közmunkásokat is, akik kb szintén munkanélküliek.
"Óvatosan ezekkel a tanácsokkal, mert csak addig működnek, amíg nem kezdi el mindenki megfogadni."
Tömören: nem értek egyet. Én ezt úgy fogom fel, hogy ha mindenki elkezdene tanulni, továbbképezni magát, többet/jobban dolgozni stb., akkor a végeredmény az lenne, hogy mindenkinek jobb lenne. Persze, nem lenne mindenkiből vezető, de az átlag életszínvonal akkor is meglódulna.
Ma minden korábbinál többen tanulnak a felsőoktatásban, az elmúlt évtizedben az OKJ-s papírok is gomba módra szaporodtak. Mi lett az eredménye?
A globalizált világban igaz: ha csak egy ország kezd így gondolkozni, az egy az egyben hatalmasat lép előre. De ha már más is? Akkor a végén mindenki rengeteg értéket tud majd előállítani, csak arra már nem lesz valós szükséglet, úgyhogy valaki mindenképp elbukja a versenyt.
Ha mindenki megtanul írni-olvasni, széles látókört kap, képes lesz használni a józan eszét, azzal tényleg az egész (globális) társadalom jól járhat. Ha viszont mindenki az inflálódó elvárásoknak akar megfelelni, és egy életen át a diplomákat halmozza, azzal épp azt az idejét és energiáját pazarolja el, amit a társadalom számára is hasznos tevékenységre fordíthatna...
Mivan akkor, ha az, hogy "több van bennem", az nekem nem azt jelenti, hogy több pénzt keresek?
Mi van akkor, ha tudom azt mondani, hogy elég?
Egyrészt a sikeres élet nem egyenlő a sok pénzt keresekkel. Egy háromszor elvált, kőgazdag vállalkozó nem biztos, hogy sikeres ember, pedig pénze sok van.
Másrészt nem csak a pénz miatt érdemes többet kihozni magadból. Ha már más nem motivál, legyél a társadalom hasznára.
én pl informatikus mérnök diplomával úgy éreztem, több van bennem, és elmentem tanárnak 😛 asszem evidens h nem fogok több pénzt keresni...
Kíváncsi vagyok, visszatérsz-e, hogy elolvasd a válaszainkat...
Nekem pl. most van egy közepes diplomás magyar fizetésem, ami bőven elég az igényeimre (disclaimer: egyedülálló vagyok). Egyik határozott célom, hogy X év múlva fele ennyi munkával keressek ugyanennyi pénzt (reálértéken, természetesen). A felszabaduló időt sem nemi szervem televízió előtti vakarásával fogom tölteni, csak hát bizonyos hasznos tevékenységeket a piac nem fizet meg, én viszont mindenképp szeretném végezni őket. 🙂
(Tudom, Magyarországon ez mostanában kb. csak stabilizálódott és szerencsés vállalkozóként képzelhető el, és még akkor is naponta le kellene győznöm magam, hogy ha már működik, akkor ne kapáljam és öntözzem a céget egész nap, hanem fel tudjak állni mellőle.)
Ez a felfogás nagyon is jó!
Nagyon is fontos, hogy legyenek az embernek céljai! Nem álmok, vágyak, hanem célok.
Amiket kitűz magának és tesz is az elérésükért.
Ha mindenkinek lennének elég magas, de reális céljai, amiért tesz is, hogy elérje, még ha nehéz is, sokkal jobb országban élnénk mindannyian.
Ha vezetői, hát vezetői cél legyen.
Nem lesz mindenki vezető. De még sok sem lesz.
Nem véletlen, hogy kevés vezető van, és azok jól meg vannak fizetve.
Hol is tanítják ezt? Hát igen kevés helyen és nem divatos managger képzőkben...
A vezetés nagyrészt az emberek mozgatásában áll.
Hol is tanítanak olyat, hogy hogyan működik az ember? Mit miért csinál az ember. Hogyan kell az embereket, egy csoportot, egy szervezetet működésre bírni hatékonyan.
Ettől függetlenül lehet ez is egy jó cél, de igazából bármilyen cél jó, ami javít az életén.
Ehhez persze tanulni, képződni nagyon is kell.
"Én ezt úgy fogom fel, hogy ha mindenki elkezdene tanulni, továbbképezni magát, többet/jobban dolgozni stb., akkor a végeredmény az lenne, hogy mindenkinek jobb lenne."
Korábban a lakosság 1-2%-a tudott írni-olvasni. Amikor mindenki elvégezte az általános iskolát, az lett a menő, akinek érettségije volt. Amikor már (szinte) mindenkinek érettségije volt, az lett a menő, akinek diplomája lett. Most, amikor (szinte) mindenkinek diplomája van, azt lett a menő, akinek külföldi diplomája van/lesz(?), stb.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindig volt egy átlagos csapat, meg külön egy élcsapat. Aztán az lett az általános elvárás, ami korábban a csúcs volt. Az egyensúly végül mindig helyreállt (az elit kiválasztódott, illetve kiválasztotta saját magát), de ez a játék társadalmilag és egyénileg egyre több időbe, pénzbe és erőfeszítésbe kerül.
Igazad van, csak azt se felejtsd el, hogy nagyságrendekkel jobban is él a lakosság ma, mint akkor, amikor csak 1-2% tudott olvasni.
Jobban élünk, de vajon boldogabbak vagyunk-e?
Tudom, az más kérdés, és más blogra tartozik...
Hat, el kellene dontenunk, hogy Afganisztan, Pakisztan, Szomalia szintjet tartjuk elerendonek, vagy Finnorszaget... Az elobbiekhez tul sokat tanulunk, az utobbihoz meg tul keveset.
Es mennyire jobban elunk mindannyian most, hogy mindenki tud irni, mint 2-300 eve, amikor csak az emberek kis resze tudott irni-olvasni?
Hát szerintem olvasd el, hogyan éltek az emberek 1890-ben, sőt 1960-ban.
Egy szoba-konyhában 7-8-an, annyi bérért, mint ma a munkanélküli segély.
Ma a szegények élnek úgy, mint 1960-ban a középosztály.
Ezt akartam én is mondani, de úgy látszik nem fogalmaztam egyértelműen.
Ettől még társadalmilag hasznos, hogy szinte mindenki tud írni, olvasni. Más kérdés, hogy ezzel semmivel sem lett kevesebb munkanélküli, sőt...
Leginkább a gyorsuló tempóval van baj. Nagypapinak elég volt egy szakma egy életre, nekünk állítólag 5-10-szer is váltani kell. 2-3 generáció múlva majd óránként kell új szakmát tanulni?
Régen nyugodtan mondhatták, hogy jó pap holtig tanul. Egy szakmában el tudott mélyedni az ember a nyudíjaskoráig és képezte magát. De a jövőben hogy lesz? Tegnap pap, ma MLM-ügynök, holnap vízvezetékszerelő? 🙂
zajos tévedés, hogy szinte mindenki tud írni-olvasni. rengeteg a funkcionális analfabéta 🙁
Még kiegészíteném az alábbiakkal:
Hiába lépsz előbbre, akár még úgy is lemaradhatsz. Ha a társadalom kettőt lép előbbre, te meg csak egyet, máris lemaradtál, hiába léptél előbbre. Mire diplomád lesz, lehet hogy már Phd kell az utcasöpréshez is 🙂
Lehet, hogy az oktatás célja nem a tananyag átadása, hanem a józan paraszti ész kiirtása. Nekünk mondta egyszer a középiskolai osztályfőnökünk, hogy látott már olyan diákot, aki hülyébben ment ki a negyedikből, mint ahogy elsőbe bejött 🙂
Nem biztos, hogy ennyire fene nagyon örülni kellene diplomázásnak, mert ez társadalmi és egyéni szinten is pazarlás. Manapság olyan állásokat is feleslegesen diplomásokkal töltenek be, amelyekre 15 éve még érettségi is bőven elég volt.
A legtöbb irodai álláshoz elég lenne 2 osztály általános (írás, olvasás, négy alapművelet) + ECDL + nyelvtudás, még érettségi se szükséges 🙂
Szemléletes példája a mai, teljesen torz viszonyokat kialakító és fenntartó gazdasági rendszernek, a globális imperialista finánckapitalizmusnak. Tényleges termeléssel, mint a nagyon is hasznos és egyáltalán nem lebecsülendő eladói munka – és végtelenségig lehetne sorolni: kőműves, vas-, víz-, villanyszerelő, buszvezető, stb., de ma már ott tartunk, hogy orvos – esély sincs arra, hogy valaha emberhez méltó megélhetést szerezhessen a munkás! (A gyengék kedvéért: munkás az, aki munkája hozadékából él.)
mi szamit tisztesseges megelhetesnek? Mivel ez folyamatosan valtozik, igy igazad van. Ha viszont azt vesszuk tisztes megelhetesnek, ami 30-40 ev volt... akkor ma kb mindenkinek megvan ra a lehetosege.
Egyébként meg bármennyire is nehéz belátni, de nagyon sokan éppen azért végeztek el kamu főiskolákat, egyetemeket, hogy majd vezetők legyenek. Csak hát persze a nagy számok törvénye, nem lehet 10-ből 3 ember vezető...
Tiszta sor, hogy aki nem tudja, hova akar eljutni, az nem jut el oda. Aki világosan megfogalmazza, mit akar, és hogyan akarja elérni, és minden mást alárendel ennek, az nagyobb valószinüséggel éri el amit akar. Ugyancsak nagyobb valószinűséggel fog csúnyán arcra esni, ezt viszont az önmenedzselő tréningek nem hangsúlyozzák.
No meg a verseny egyre intenzívebb, ma már belépőszint a "vezetői" pozícióhoz a diploma, angol+még egy nyelv, külföldi tapasztalat, kapcsolati tőke, saját anyagi bázis. Utána már csak innen kell kitűnni.
"Ugyancsak nagyobb valószinűséggel fog csúnyán arcra esni, ezt viszont az önmenedzselő tréningek nem hangsúlyozzák. "
Lent válaszoltam Jajának (2013-04-09 20:10) az almafás gondolattal, ide még jobban illik.
Még szép, hogy nem minden próbálkozás fog sikerülni, és de igen, van olyan könyv, amelyik ezt is leírja. 🙂 Kár, hogy ezt pont fiatalon nehéz felfogni, amikor még lenne idő kockázatosabb döntések következményét is felvállalni. Kár, hogy pont ebben a korban akar az ember gyorsan látványos eredményeket - ezért gyakran "alacsonyabb kockázatú", rövid távon is "megtérülő" dolgokba kezd, az álmait meg mindig halogatja a soha el nem érkező "alkalmas időre". És ez alól én sem vagyok kivétel. (Azt hiszem, pont ezért kezdenek sokan pont 40 évesen kapkodni és pályát váltani: már látja, hogy hosszú távon kellett volna gondolkodni, de még viszonylag van erő és életidő is a kockázatviselésre.)
Ez már több mint pénzügyi, ez már életviteli tanácsadás! 🙂
Miért, a pénz megkeresése illetve az elköltése, vagy befektetése nem ugyanannak az éremnek a két oldala?
Gábor azért csak gondolja alaposan végig, valóban mire vágyik. Nehogy 42 évesen a stressztől kifacsarva azon gondolkodjon, bárcsak maradt volna kisember. Mint a mesebeli halász, aki ül a tengerparton, lógatja a lábát, gyönyörködik a naplementében. Arra megy egy menedzser és megszólítja...egy ilyen döntéshez önismeret szükségeltetik, ami 26 évesen nem biztos, hogy megvan.
Mennyivel jobb 55 évesen bölcs fejjel rájönni, hogy elpuskázta az egész életét.... 🙂
Lemaradt, hogy a tanulás mindenképp fontos. Kitágítja a világot, több választási lehetőséget, szabadságot ad. De nem mindenki való vezetőnek. Könnyen elkapja az embert a mókuskerék. Fentebb valaki írta, a vezetésben az emberek irányítása, motiválása a legnehezebb. Csak egyetérteni tudok -ugyanakkor a legszebb is egyben. Azt viszont nem lehet iskolában megtanulni.
Lehet valaki beosztott is normális fizetésért, az informatikus ügyfelek átlag 600 ezret keresnek beosztottként, de gyakran sokkal többet is.
Persze az a szakma sem való mindenkinek, de ez egy másik kérdés.
A lényeg, hogy a jelenlegi fizetésének a 4-5×-e akkor is elérhető, ha nem lesz főnök.
Egyetértünk. A célokat kell jól megválasztani, én azt mondom. Lehet az pénz és/vagy karrier is, csak egyénre szabott legyen.
Bruttó vagy nettó az a 600 ezer?
Leginkább nettó (programozókról beszélünk). Azt azonban vegyed figyelembe, amit nagyon sok közgazdász mond, hogy nem érdemes nagyon lefelé versenyezni bérek tekintetében, mert akkor Kína vagy India lenyel, ez utóbbi informatikai nagyhatalom. Itt a minőség és a tudás számít, költségek minimálisak. Elég csak annyit megemlíteni, hogy a WordPress keretrendszer (amin ez a site is fut) az indiai mezítlábas és ott pötyögő "virtuális rabszolga" nélkül fabatkát sem érne.
Ui.: mai adat: a weblapok 18%- a a világon WordPress alapú. Ha nem hiszed, használd Larry Page és Sergey Brin keresőjét.
Persze, mert aki hozzád fordul, annak van keresete, de én a környezetemben több munkanélküli vagy nem a szakmában dolgozó diplomás "informatikust" ismerek, mint jól keresőt. És akkor arról nem is beszéltünk, mi van ha valaki mondjuk 25 évesen meglátja, hogy milyen jól lehet ezen a területen keresni, elvégzi a levelező BSc-t, akkor mennyire pofára esik, mivel esélye nincsen munkát találnia egy olyan szakmában, ahol a többség 12 éves korától kezdve ezzel foglalkozik...
én találkozok rengeteg jól kereső informatikussal és nem kocka volt a jelük már az óvodában is.
Az SAP-pal is rengeteget lehet keresni és sokan felnőttkorban tanulják meg.
Sot, vannak munkahelyek ahol mondjuk egy szamviteli poziciobol juthatsz SAP supportba (persze cegen belul). Nyilvan nem ugyanannyi fizetesert.
Igen, lehet valaki informatikus úgy is, hogy felnőttként előtte nem az volt, de ennek a lehető legrosszabb módja, ha nekiáll elvégezni egy levelező főiskolát, mert még a nappali is túl keveset ad ahhoz, hogy el lehessen vele helyezkedni, ha ezen felül vagy helyette nem "kockul".
Az SAP meg tipikusan az a terület, ahová be kell protezsáltatnia magát az embereknek, mert kintről csak a nagyon alapjait lehet elsajátítani. Van ismerősöm, aki informatikus és SAP-val foglalkozik, de ő előtte is informatikus volt, csak más területen, ezen tapasztalatai miatt vállalta a mostani munkáltatója a betanítását, de ugyanezt saját zsebből nem tudná sok ember felvállalni. Egyébként nálunk az egyetemen volt SAP-s kurzus, de semmit nem ért, az oktató sem vágta a témát.
Nem lep ugyan meg, de azért mindig elképeszt, hogy ilyen arányok mellett szinte mindenki úgy véli, hogy egyéni hiányosság, ha valaki nem kap megélhetést biztosító munkajövedelmet. A tévhitekkel szemben, Mo-n nem ~450000, hanem ~1.5 millió munkanélküli van, ez ~30%, további ~1 millió meg minimálbért kap (mint azt Rogán A. 'szíves' közléséből nemrég megtudhattuk): a lakosság fele nem kap emberhez méltó jövedelmet. Ilyen arány nem egyéni hiányosság, hanem rendszerhiba! Pl. ha az egyetemen 5% 1-es zh-t ír, akkor lehet azt mondani, hogy ezek nem tanultak, ez az ő hibájuk, de amikor a fél évfolyam, azt már nem lehet a hallgatókra fogni.
Itt csak annyi volt a kérdés, hogy valaki tesz valamit a saját boldogulásáért, vagy csak szidja a rendszert, mert szerinte azért sikertelen.
Rendben van, én is így gondolom: mindenkinek kötelessége mindent megtennie a jobb boldogulásért. Viszont jól tudod, hogy a PDP-ben SMART objective-okat kell kitűzni, amiben az A=achievable. Márpedig ilyen adatok mellett a jobb boldogulás objective achievabilityjének esélye 0. Továbbá ha hazamegyek Nagymartonba, ott azt látom, hogy egy bolti eladó is meg tud élni; és ha az osztrák foglalkoztatási ráta lenne nálunk, az +~1.2 millió foglalkoztatottat jelentene – tehát az általános következtetéseket is le kell vonni: nagyon nagy baj van nálunk. Egyben nem szabadna szem elől téveszteni, amit JFK mondott a beiktatásakor: „If a free society cannot help the many who are poor, it cannot save the few who are rich.”; másképp nehogy azt higgyük, hogy ha egyénileg képesek vagyunk is saját sorsunkon javítani, azt tartós lehet, ha a társadalom zöme nyomorog, és még szabadságot is akarunk.
Igazad van, de az továbbra sem írta le senki, hogy miért kellene ebben az országban maradnom. Ahogy pontosan rámutatsz, a pénz (egy bizonyos szint felett) egyáltalán nem boldogít. Hiába keresek jól, ha egy ilyen "elfuserált" társadalomban kell élnem.
Célok és a velük összeegyeztetett tettek nélkül szerintem teljesen mindegy hol élsz - Angliában, Németeknél vagy Magyarhonban.
5 éve élek Angliában és tapasztalom, hogy amikor elfogy a "négyszázezret keresek" mámora az emberek rájönnek, hogy az itt sincs kolbászból a kerítés.
Nem elfelejtendő, ha kifizetsz 220e CSAK az albira akkor már nem is tűnik olyan soknak az a 400e.
Lényeg, mindegy, hogy hol élsz csak legyenek céljaid, álmaid és dolgozz értük.
Lehet, hogy nem sikerül de ha a 60 évesen a tükörbe nézel legalább elmondhatod, hogy megpróbáltad.
Egyetértek, teljes mértékben igazad van. Alapból nem is érdemes átváltogatni, mert kint mások az albérlet és utazási költségek, de ha nem egyedül él az ember, akkor már megint más a szituáció. Meg persze az sem mindegy, hogy az iszonyat drága Londonban laksz vagy vidéken. Vannak olyan dolgok, amin pénzzel se tudsz változtatni, lásd magyar mentalitás...
Tudom, hogy én nem itthon szeretném leélni az életemet és nemcsak anyagi okai vannak.
Ha most lennék 26 éves, biztosan nem akarnék Magyarországon vezető lenni.
nalunk az egyetemen rendszeres volt, hogy 50% irt 1es ZH-t... Viszont a tolunk kikeruloknek siman 200.000 netto kornyekerol indul a kezdofizetes, ami par ev alatt a netto 3-400e kornyekere megy fel ( van akinek 5-600, de nyilvan nem lehet mindenki ugyes ), jah, es ez alkalmazottkent. Akkor ez most rendszerhiba? Szerintem csak az, hogy kelloen kemenyen fogjak az embereket. Erdekes, enis akkor kaptam 1est, amikor lustabb voltam felkeszulni... az elet sajnos ilyen...
Ez viszont tökéletesen igaz!
Itt egy elitnek nevezett kontolálhatatlan társaság ül egy társadalom nyakán, és szívja a vérét. (Pártól függetlenül)
Kiszámoló!
Ezt a hozzászólásomat kérlek, moderáld ki. Nem akartam ebbe az irányba elmenni, csak néha dühöngök a hazai állapotokon.
Bocs.
Miért? Ráférne az országra az elit cseréje és tényleg pártállástól függetlenül.
"Pl. ha az egyetemen 5% 1-es zh-t ír, akkor lehet azt mondani, hogy ezek nem tanultak, ez az ő hibájuk, de amikor a fél évfolyam, azt már nem lehet a hallgatókra fogni."
Nagyon rossz hasonlat, én anno írtam 5-ös ZH-t első évben olyanból, amiből 90% bukott, pedig nem sokat tanultam. És miért? Mert 90% lusta ÉS buta volt.
Kiszámolónak ebben speciel igaza van, fel lehet ezt fogni úgy is, hogy a lakosság nagy része lusta, buta, tájékozatlan, motiválatlan, vagy együtt mindegyik.
Két főiskolai diplomám is van, most végzek egy okj-s tanfolyamot. De a papír nem segít ha autódidakta módon nem képzed magad.
Ja és szeresd azt amit csinálsz, mert ha nem szereted, akkor sosem fogsz tudni egyről a kettőre jutni. Lehet sok pénzt keresel most vagy semmit de a végén úgyis kiégsz.
Ha viszont megtalálod, hogy miben vagy jó, az elején még lehet keveset fogsz vele keresni, de pár éven belül többet majd mint, az átlag, aki csak a pénzért dolgozik az adott iparágban.
Érdekes kérdés ez, én is úgy gondolom, hogy Mo.-n az a baj, hogy aki mondjuk nem tör kifejezetten fel, mert mondjuk nincs tehetsége, vagy igénye, az olyan megalázó bért kaphat, ami a vegetálásra elég. (Eszel, hogy dolgozhass, dolgozol, hogy ehess.)
Alapvető, fontos szakmák vannak mélyen alulfizetve (tanár, ápolónő, etc.) és szerintem erre nem az a válasz, hogy váltsál, mert akkor mi marad a társadalomból? Kőgazdagok és nincstelenek. Persze tudom, erre a kérdésre a válasz túlfeszíti a blog kereteit, talán nincs is rá válasz.
Szerintem a posztban szereplő embernek akkor kell váltania, ha elégedetlen a 80e forintos fizetéssel. Mi van, ha valakinek ennyi elég? (Az összeget behelyettesíthetjük más számmal.) A kényelmes élethez elég szerintem, ha nem kell állandóan az akciós katalógusokat bújni, kielégít a munkád, és mondjuk mellette még szabadidőd is van.
Ezt én se értem, tegyük fel, hogy minden bolti eladó továbbtanul, de akkor kifogja kiszolgálni az embereket? Annyi vezetőre egyrészt nincs is szükség, másrészt derogálni fog neki ismét éhbérért dolgozni, ha egyáltalán felveszik, és nem utasítják el, hogy túlképzett.
Nem kicsit van elfuserálva ez az ország, ahelyett, hogy a termelékenység lenne a cél, inkább az a lényeg, hogy minél többet adózzon mindenki és ezt elosztjuk az eltartottak között. Persze, hogy nem marad pénze az embereknek, ha leadózzák a fél fizetésüket.
Szerintem valahol ott van a lényeg, hogy attól, hogy valaki bolti eladó, és rosszul keres, még élhetne boldogan, de a posztban szereplő Gábor nem elégedett az életével, panaszkodik. Tehát a megoldás vagy megtalálni a számítását bolti eladóként, vagy próbálkoznia feljebb jutni, mert ami most van, az sehogy sem jó. Kiszámoló utóbbit vetette fel, de előbbi is lehetséges út, sőt a bolti eladók 90%-ának ez az út a járható.
nem panaszkodott. Ez szerintem még rosszabb, ha valaki beletőrödik abba, hogy ennyit keresek, de hát mindenki körülöttem ennyit keres, jól van ez így.
Akkor viszont ez a halász és a menedzser esetére emlékeztet. Nem biztos, hogy jobban jár, ha elvégez egy főiskolát, ha neki így is jó.
Amíg nem vagy anyagilag független (no nem milliókra kell gondolni), addig nem is leszel boldog. Én imádom a szakmámat (bolti eladó), de ebből az éhbérből nem lehet megélni, habár az ilyen frusztrációmat sosem a vásárlókon vezetem le, pedig némelyik paraszt megérdemelné. Igazából két opció van: egyetem v. külföld. Ha rászánok még 3 v. 5 évet az egyetemre, akkor elképzelhető, hogy érek is majd valamit a munkaerőpiacon, habár a diploma nem jelent automatikus állást. Ha itthon maradnék, akkor ez lenne az egyetlen kitörési pont, de nem szeretnék itthon maradni, ezért viszont marad a külföld, mint kitörési lehetőség a jelenlegi anyagi helyzetünkből.
Szerintem ez egy korrekt írás és elég sok dolgot meg lehet fogadni belőle.
Csak a saját példámat írom le. Fiatal srác vagyok, az egyetemet ott hagytam két év után, mert nem láttam benne jövőt és anyagi gondjaim akadtak. Elmentem kamionozni amihez a jogosítványok és egyéb papírok cirka 600e Ft-be kerültek. Lassan 1 éve csinálom egy magyar cégnél havi 350e Ft-ért ami otthoni kamionos fizetés felső tartománya. Ennek ellenére 1 év tapasztalatom meglesz akkor irány Svájc vagy Ausztria ahol a havi 700-900e Ft is megkereshető becsületes munkával. Természetesen a németet és az angolt tanulni és beszélni kell. Láss csodát én cirka 3 év tanulással és munkával megkeresek annyit, amennyit egy diplomás fog majd talán közép vagy felső vezetőként megkeresni cirka 15-20 év munkával töltött év után.
Nem bántásból, de ez a blog pl. pont neked szól.
Kamionosként (szerintem!!!) úgy kapsz 350 eFt nettót, hogy a járulékok kb. 150 eFt után vannak fizetve.
A kérdés, vagy-e annyira "józan", hogy e mellett takarékoskodsz a nyugdíjadra, középtávra, stb.
Bár, ha Svájcba mégy, akkor nem szóltam.
De gondolom érted, miről hadoválok.
"Ha pedig tudja, idehaza nagyobb az esélye arra, hogy a legalsó szintnél feljebb emelkedjen, lévén nem egy bevándorló csak."
Ezt meg nem is értem, tapasztalat? Olyan országokban is "csak" bevándorló valaki, ahol alapból mindenki bevándorló? Lásd USA például. Úgy gondolom, hogy a teljesítmény inkább az első, nem az, hogy kinek vagy a kenyeres pajtása v. hogy mennyire szeretsz nyalizni.
Ettől függetlenül én is azt vallom, hogy a siker rajtad áll. Csak azt nekem senki se akarja bemagyarázni, hogy a gonosz nyugaton csak kiszolgáltatott és alacsony beosztású bevándorló lehetsz, mert ez bullshit.
Ettől függetlenül én is azt vallom, hogy a siker rajtad áll. Csak azt nekem senki se akarja bemagyarázni, hogy Magyarorszag elfuseralt es csak ehberert dolgozhatsz, mert ez bullshit.
Bocs, ezt csak most vettem észre. Bizonyára itthon is lehet jól keresni, ezt eddig sem próbáltam cáfolni, persze relatív, hogy kinek mi a jó kereset, de nem is ez a fontos.
Interneten mindenki nagyon okos, ha arról van szó, hogy a másiknak mit kellene csinálnia. Itt egyesek egy tollvonással megoldják a problémát, miért nem tanultál tovább? Ennyi. Elég furcsa társadalmunk lenne, ha nem lennének ápolók, tanárok, bolti eladók, tűzoltók és még sorolhatnám a sok alulfizetett szakmát.
Számomra elfuserált ez az ország, és nem (csak) azért, mert keveset keresek. Ha sokat keresnék, akkor sem változna a véleményem, vagy éppen tudomást sem vennék a környezetemről, mint ahogy te sem. Bedugod a fejed a homokba inkább.
> Ha sokat keresnék, akkor sem változna a véleményem
nem a lofuttyot nem.
> Bedugod a fejed a homokba inkább.
legalabb ugyanannyit elerek vele, mint te a hozzaszolasokban szanalmaskodva, hogy szaraZo'rsza'g. Ha annyi energiat ölnel abba, hogy valtoztass a helyzeteden, mint amennyit a YDYB-ba, barhol lehetnel. De hibaztass inkabb mast, mondjuk az orszagot, az könnyebb. De van meg egy par masik külsö körülmeny is, mazsolazz!
Jó az írás, nem is érdemes vele vitatkozni. Viszont még elegánsabb lehetett volna, ha azt is kiszámolod, hogy a tanulásba, új életvitelbe fektetett pénz és energia valószínűleg milyen arányban térül meg később pénzügyileg. Így össze tudnánk hasonlítani a 4%-os betét alternatívájával. Na?
Egy amerikai motivációs író, Andrew Matthews egyik könyvében (talán a "Legyél boldog most" lehetett) olvastam a példát az almafáról. Minek terem az almafa évente sok száz magot? Mert a legtöbből semmi nem lesz, ki se hajt. Mit csináltak azok az emberek, akik valamiben sikeresek, akiket irigyelünk? Mi lehet a titkuk? Egyszerűen több "fát" ültettek életükben, mint mi. És egy-kettő felnövekedett.
Még szép, hogy egyik-másik fáradozásod, befektetésed nem jön be. Az a kérdés, ilyenkor is folytatod-e.
Ismerősök pl. azért nem akartak feljebb mászni a ranglétrán, mert feljebb már mocskos dolgok folytak - állámi szféra -.
Nekem maga a hozzáállás nem tetszik. Vegyünk át minden angol kifejezést, mert az menőbb. Foglalkoztassuk irodisták hadát, hogy legyen elég főnök. Tréningeljünk, mert az is olyan menő. Igaz, hogy semmi értelmes munkát nem végeznek, csak töltelék az egész. Egy újabb dolog, amit nem sikerült átvenni nyugatról, csak magyarításra futotta..
Aztán ha értelmes ötlettel kell előállni, akkor áramszünet... hülyeség az megy, nem is tudják mit akarnak, sok főnök azt sem tudja mit termelnek a cégénél...
Na nekem az ilyenek miatt lett elegem úgy az egész felső vezetésből.
És kit vesznek fel? Rokont, havert, vagy pártkatonát.
De ott vannak az önkormányzatok is. Ügyfélfogadás jobb esetben egy-két délelőtt meg délután van. És mit csinálnak ezen kívül? Öreg, begyepesedett pártkatonák...
Folyt. köv.
,,Itt csak annyi volt a kérdés, hogy valaki tesz valamit a saját boldogulásáért, vagy csak szidja a rendszert, mert szerinte azért sikertelen.''
Igen, mert a rendszer úgy sz#r ahogy van. Vannak terveim, tanultam. Hiányszakmában keresek minimálbért. Egy-két évig meghúzom magam, majd ha megszerzem a szükséges tapasztalatot, lépek tovább.
Nem lehet mindenki vezető, a többség nem alkalmas rá. De ha töketlen vezetők vannak, ki emelne be maguk közé? Érted mire gondolok, maga a mentalitás, és a megvalósítás - egy kb. ezer munkást foglalkoztató cégnél van egy emberke, aki csakis a flottás telefonokat intézi... hát mi dolga vele? -, valamint a közeg, és ha tanulsz is, majdnem vakszerencse kell hogy jó helyen legyél a jó időben.
Nem vezetők kellenek, hanem tényleges termelést végző munkások, tisztességes fizetéssel.
Az embernek most kell a pénz, később egyre kevésbé, ahogy öregszik.
Ha az asztalos nem asztalos, hanem restaurátor lenne akkor már is 10x annyit keresne, de ahhoz tanulni kell nagyon sokat. Van az a cigány pasi, több interjút is hallottam már vele, minden tiszteletem az övé.
Teljesen egyetértek kiszámolóval. Nekem 6 évvel ezelőtt volt elég sok beosztottam Debrecenben és Nyíregyházán. Akkor fizettünk 6-700 Ft-ot óránként. Stresszmentes, fix órabér, szexmentes stb stb stb munka. Szóval teljesen elfogadható sőt átlagon felüli.
El kell mondjam hogy vadászni kellett a jó embereket, mert sokszor még jelentkező is alig volt, nem hogy JÓ munkaerő.
És hol volt kevesebb jelentkező? Nyíregyházán (nem általánosítás, saját tapasztalat). Volt, hogy Debrecenből kellett vinni ember dolgozni nem kevés extra költséggel.
Hol nagyobb a munkanélküliség? Nyíregyházán. Tyúk vagy a tojás?
Engem megdöbentett, hogy a fiatalember 26 éves, a rendszerváltozáskor született, és ezt a horizontot látja maga elött!
Most minden 20 évest kiküldenék az USA-ba 1 hónapra, nekem ez lenne a tantervem.
Nagyon gyorsan változna meg a fiatalember szemlélete arról, hogy mit kell tennie és hogyan.
"Most minden 20 évest kiküldenék az USA-ba 1 hónapra, nekem ez lenne a tantervem.
Nagyon gyorsan változna meg a fiatalember szemlélete arról, hogy mit kell tennie és hogyan."
Akkor vissza sem jönnének, mert megállapítanák, hogy Magyarországon az "amerikai álom" ha nem vagy csókos, nem igazán megvalósítható, így aztán megvalósítanák máshol.
"Akár azt hiszed hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz." (Henry Ford)
Személyzeti szolgáltató cégnél dolgozom és sajnos azt kell, hogy mondjam: nem véletlenül ilyen magas a munkanélküliség.
Nagyon gyakran betanított munkára alig találunk megfelelő munkaerőt, nem hogy még a nagyobb tudást/tapasztalatot igénylő állásokra. A szakik fele alkoholista, a másik fele külföldön van. Volt úgy, hogy kiküldtem 10 hegesztőt próbázni és 1 sem felelt meg. Kérdeztem, hogy mi volt a baj? A hegesztő mérnök csak fogta a fejét és annyit mondott: volt olyan, aki a hegesztő pisztolyt sem tudta rendesen megfogni... és ez a fiú közepes osztályzattal ment át a szakvizsgán.
Azért ilyenkor megkérdezem, mégis hogyan döntitek el, hogy a szakik fele alkoholista, meg hogy 10-ből 1 nem felel meg, mikor ismerősök alapján azt látom, hogy 1 állásra 1000 ember jelentkezik, amiből 10-et hívnak be.
Elég jól látható jelei vannak az alkoholizmusnak (pl. jellegzetes piros arc, úgy jön be interjúra, hogy részeg/van benne egy deka, stb.). Egy állásra lehet, hogy 1000 ember jelentkezik (amúgy jellemzően pl. 1 hegesztői állásra kb. 20-an, ebből mehet próbázni 10 fő, amiből kb. 4-nek sikerül.) De ha hiszed, ha nem. Nem rég kerestem egy vidéki, 15.000 fős kisvárosba munkaerőt és 10 db önéletrajzot kaptam. A munka feltétele: érettségi és saját autó.
Csak nehogy kiderüljön, hogy a saját autó mellé minimálbérnél alig magasabb bért ajánlottatok.
Egyébként mikor én állást kerestem, volt egy, ahol véletlenül úgy küldtek körválaszt, hogy az összes cím benne volt, bőven 1000 fölött volt a jelentkezők száma, igaz ehhez nem kellett képzettség. Ahová felvettek, oda csak 27-en jelentkeztek, de ez már szakmai munka volt. Apáméknál ha meghirdetnek egy adminisztrátori állást, érettségi követelménnyel, 300 fölött a jelentkezők száma, harmadának diplomája van, pedig egy jónak mondott városban van.
Ami a hegesztőket illeti, láttam hegesztői álláshirdetéseket, de ahol bér is írva van, ott garantált bérminimum, nem csoda ha egy jó hegesztő inkább elhúz az országból.
Hegesztői fizetés multinál, 3 műszakban, br. 800-900.-+pótlék+bónusz+cafeteria, jellemzően nettó: 130.000-180.000.-Ft
A meghirdetett érettségihez kötött munkakör: fél évig nettó 90.000.- utána ott is kapnak bónuszt, így kb. nettó 130.000.-ft/hó + évi br. 330.000.-Ft-os cafeteria keret + utiktg. térítés.
A bérezést pedig nem tudták, így kaphattam volna több 100 önéletrajzot, de sajnos csak 10-et kaptam...
Ez a 15 ezres kisváros nem Kapuvár, Kőszeg, Szentgotthárd vagy Körmend, esetleg más, osztrák határ közeli kisváros, ahol Ausztriába ingázással ennek háromszorosáért el tudnak helyezkedni? Csak mert ha nem, akkor számomra érthetetlen. Még úgy is ha ezen városokban van, mert anno mikor Sopronban hirdettek közalkalmazotti sofőr állást, még válság előtt, 180-an jelentkeztek rá, pedig ott nem kellett saját kocsi.
A hulladék oktatási rendszer eredménye (többek között) ez is.
Én egyetértek a cikkel, a saját korosztályomban (30) látom, hogy nagyon kevés embernek van életcélja, pedig már 6-7 éve végeztek az egyetemen.
"Ha van munka jó, ha nincs, akkor is jó... majd lesz valami."
Szerintem sok embernél épp csak az a motiváció hiányzik, amelyről a cikkben olvashatunk, mert nagyon sokan nem látnak mást, mint ami otthon körülveszi őket. Ki kell próbálni, hogy milyen máshol, stb,stb.
Szerintem ha 26 évesen odahívott téged a kisvárosába, és kifizette a tanácsadást, akkor a legelső lépést megtette (legyőzte önmagát), márpedig mindig az a legnehezebb...
"Ehhez a célhoz csak annyit kell tennie, hogy egyrészt kicsit felemeli a fejét az őt körülvevő miliőből és nem a vidéki kisvárosban képzeli el egy kisemberként az életét."
Kicsit hiányolom Kiszámoló ilyen típusú írásaiból a példaképek szerepét, fontosságát. Rajtam mindegyikük óriásit lendített, ha egy álmomat úgy kell felépíteni, hogy semmi minta nincs előttem, az sokkal nehezebb és lassabb.
"sok embernek meg éppen a karrierje miatt kellene elvállalni pár éves külföldi munkát, de [...] nem akarja itt hagyni a barátait"
Ez az állítás mélyen elgondolkodtatott - vajon ez mennyire baj?
Nagyon sok évet dolgoztam külföldön, elmondom miért biztatok mindenkit, hogy menjen:
1/ ha sikerül megvetned a lábad külföldön (ez sokkal nehezebb, mint elsőre hangzik), egészen másként fogod értékelni magad. Csak egy példát mondok: a MH terror oldalon naponta jelennek meg posztok üvöltöző fönökökről - na ilyen helyzetekben fogsz egészen másként viselkedni, magabiztosabb leszel, sőt el sem jutsz ilyen helyzetekig.
2/ megtanulsz egy egészen más szemléletet: privátmobil munkaidőben kikapcsolva, cigizés munkaidő előtt/után és maximum ebédidőben - nem óránként 20 perc, ahogyan itthon szokás, kávézás ebéd után 5 perc, ebéd max. 20 perc.
3/ ha jól gazdálkodsz a pénzeddel, megteremted az alapjait annak, hogy hazaköltözve vegyél egy lakást, elindíts egy vállalkozást - lásd a 18-49 éves románok 30%-a kölföldön dolgozik, példát vehetnénk róluk,
Pont ezek miatt jön haza sok szerencsét próbáló lógó orral: nem megy a nyugati munkaszemlélet és kiderül, hogy a hatalmasnak vélt fizetés több mint fele elmegy lakhatásra és utazásra.
Aztán 2 év után rájön, hogy 350 ezer forinttal ugyanolyan kisember, mint otthon volt, de mivel még mindig nem tud rendesen angolul, az is marad és ugyanolyan frusztrált lesz, mint itthon.
De még egyszer: szerintem is sok embernek jó a külföldi munka, csak nem úgy, ahogy sokan azt elképzelik, vagy csinálják.
"Aztán 2 év után rájön, hogy 350 ezer forinttal ugyanolyan kisember, mint otthon volt, de mivel még mindig nem tud rendesen angolul, az is marad és ugyanolyan frusztrált lesz, mint itthon."
Ez csak rajta múlik. Nem a kinti rendszer hibája, hogy nem tanult meg magasabb szinten angolul, mint amivel kiment. A frusztráltság meg nemcsak pénz kérdése.
Ezért írtam, hogy akkor menj ki, hogy ha tudod, mit akarsz elérni. Aki itthon sem tudja, egy idegen országban még annyira sem fogja tudni.
Ezt aláírom. De annak sincsen sok értelme, hogy itthon vegetáljon.
"ha jól gazdálkodsz a pénzeddel, megteremted az alapjait annak, hogy hazaköltözve vegyél egy lakást, elindíts egy vállalkozást"
De miért kellene itthon lakást vennem v. vállalkoznom? Vagy azokra gondolsz, akik csak ezek emiatt mennek ki?
"megtanulod értékelni Magyarországot: sehol nem tökéletes az élet, problémák mindenhol vannak, a titok abban rejlik, hogy meg kell tanulnod együttélni velük."
Pont azért itt ilyen szar élni, mert mindenki teljesen közömbös minden olyan dolog iránt, ami nincsen rá közvetlen kihatással. Azt aláírom, hogy mindenhol vannak problémák, de ami ebben az országban megy, az komédia.
Hat, ha kulfoldon akarsz lakast... hajra:D de a nyugati arakat valoszinuleg nehezebben tudod megfizetni... nem veletlen, hogy itt ritkabb a magantulajdon.
Külföldön sem lehetetlen, csak iszonyat sok pénz kell hozzá. 😀 Amúgy én nem akarok lakást, legalábbis hitelből biztos, hogy nem. Akkor inkább ne legyen sajátom.
Az a penz, ami itt eleg egy lakasra, abbol otthon szep, nagy kerteshazat veszel Budapest aglomeraciojaban, ugy, hogy a fele meg meg is marad. Ha csak allampapirba fektetsz, akkor is eleg hosszasan fogsz jol elni belole:) (Itt 100-200 e eurotol indulnak a nemtul nagyok )
Szerintem ennyi penzbol otthon joparevet boldogan elsz meg akkor is, ha veszel elotte egy 20-30 millas hazikot ( ami mar nem tul olcso szerintem )
Bizonyára igazad van, de én nem tartom a boldogság mérőjének, hogy van saját ingatlanom. Csak azért biztos nem mennék ki, hogy itthon vegyek valamit. Különbözünk. 🙂
folyt.
4/ jó a magyar gazdaságnak: a külföldön dolgozók a jövedelmük meghatározó részét az anyaországban költik el vagy fektetik be (brit sajtó tele van ezen kesergő cikkekkel - persze, ők a vesztesei ennek)
5/ megtanulod értékelni Magyarországot: sehol nem tökéletes az élet, problémák mindenhol vannak, a titok abban rejlik, hogy meg kell tanulnod együttélni velük.
6/ a 5/ pontnak köszönhetően elkezded megérteni, hogy a kishazánkat belengő melankólia, amit okozhat a munakhelyi basáskodás, a kilátástalanság, a produktivitás hiánya, a felesleges nyavalygás, csakis rajtad/rajtam/rajtunk múlik - vagyis lehet változatni!
Köszi a felsorolást. Ez is hasznos, de én arra voltam kíváncsi a kérdésemben, hogy baj-e, ha a személyes kapcsolataim tartanak itthon.
(Egyébként amikor Spanyolországban szakmai gyakorlatoztam 3 hónapot, annyit neteztem munkaidőben, amennyit akartam, mert még úgy is simán elkészültem mindennel, amit vártak tőlem. Kb. fél fizetésnyi ösztöndíjat is kaptam a cégtől, tehát nem lehetett nekik mindegy, mivel töltöm az időmet. És csomót cigiztek meg kávéztak a kollegák, amikkel én nem élek.)
Azok a déliek. Na, csődbe is jutott az összes déli állam a munkamoráljukkal.
Folytatás itt, mert elfogyott a karakter.
"6/ a 5/ pontnak köszönhetően elkezded megérteni, hogy a kishazánkat belengő melankólia, amit okozhat a munakhelyi basáskodás, a kilátástalanság, a produktivitás hiánya, a felesleges nyavalygás, csakis rajtad/rajtam/rajtunk múlik – vagyis lehet változatni!"
Az emberek nem alkotnak társadalmat, és várhatsz ítéletnapig (ha a jelenlegi generációt vesszük alapul) hogy megváltozzon az embereknek a hozzáállásuk a dolgokhoz, hogy belül megváltozzanak.
Nagyon jó a cikk! Informatikában vannak jól és nagyon jól megfizetett állások is, ez a specialistákra jellemző. VISZONT területtől függően ennek komoly hátulütői is vannak - hálózati mérnökre szinte mindig és mindenhol szükség van, de az én munkám pl. cégspecifikus telefonközpontok alkalmazásaihoz kötött. Jól megfizetik, de ha megáll a projekt akkor nem biztos hogy egyhamar találnék munkát. Most arra próbálok időt szakitani, hogy az általános dolgokban ismét jó legyek. Ha egyszer bejutok egy projektre akkor a szorgalom és a csapatjátékos hozzáállás eddig mindig bevált.
Vezető - kevés a jó vezető, és kevés ember is alkalmas rá. Én tudom magamról hogy nem vagyok az az alkat - a készségeket elsajátitom, de nem az én világom. Viszont sok kollégát láttam, akiből vezetőt csináltak és mind a projekt, mind a kollegiális kapcsolatok megsinylették. Újra normál kollégaként viszont jó volt.
Nem mindenki való vezetőnek, viszont a vezetői képesség tanulható, ugyanúgy, ahogy a értékesítés. Csak éppen senki nem tanulja meg, azt gondolják, hogy elég ha kineveznek, majd jó vezető leszek.
Egy csodát. Ahogy senki nem lesz igazán jó értékesítő, ha csak ösztönből akarja csinálni. Ahogy attól sem lesz jó vezető, mert jó szakember. Attól se, hogy szorgalmas, mert a vezetőnek nem 10 ember helyett kell dolgoznia, hanem azt a 10-et kell tudnia ösztönöznie. A jó vezető nem igásló, hanem edző. Ő nem futkározik együtt a csapattal, hanem tudja őket motiválni a pálya széléről.
Miután befejeztem a kisvállalkozói marketinges könyvemet, utána asszem erről akarok majd írni. Hogy mikor lesz, ne kérdezzétek, ha idén év végén, az már nagy eredmény lenne.
Külföld: Sajnos pont a képzetlenebbje aki ész nélkül belevág, sokan csalódnak is. Volt szerencsém kint tanulni és kicsit dolgozni is: 1-2 évre ajánlanám sokaknak - nyelvtanulás, szemlélet, kultúra terén rengeteget lehet tanulni, és egyszer talán itt is átemelni a gyakorlatba mindenki javára. Lehet szidni az amerikaiakat milyen buták, de minden tiszteletem az övék amikor minden felkészültség nélkül belevágnak valamibe, és ha vért pisilnek is, de megcsinálják!! Nálunk hiába van meg a tudás, az ész, elvész a pesszimizmusban.
Könyvet! Könyvet! Könyvet! 🙂
Ha éppen ráérsz, ugorj át vigyázni a gyerekekre, én addig el tudok menni írni, így hamar meglesz a könyv. Na? 🙂
Munkanélküliség: most éppen a romákkal akarják fellendíteni a gazdaságot. El tudom képzelni, hogy fognak tolongani a nehéz fizikai, szakképesítést nem igénylő munkákért...
Hány olyan hirdetés van, amit csak muszájból tesznek ki, de meg van rá az ember.
Itt nyugaton azért keresnek annyi embert, mert senkit sem akarnak megfizetni. Ha ugyan az a cég hirdet sokszor, jó fizetésért, akkor valószínűleg náluk van a baj...
Persze hogy kimegy az ember, sokkal többet keres a határ túloldalán. De jobbak is a feltételek.
Az oktatás szar, ezt tudjuk. OKJ-s papírt sok olyan ember kap, akinek nem szabadna. Viszont ellenpélda, menj csak el mérlegképes könyvelőnek, ha megszakadsz, akkor sem fogod megtanulni a tananyagot... és ami vicc, hogy nem is kell... arra valók a hvg különkiadások és társaik, hogy az évenként bekövetkező változásokat összeszedjék, és onnan ki tudd keresni
A gyakorlati részt hiányolom az okj képzésből, nagyon fontos lenne, és nemcsak azért, hogy a delikvens ne a munkahelyén találkozzon először ollóval v. hegesztőpisztollyal, hanem az önéletrajzba is lehetne mit írni. Persze ez feltételezi azt, hogy a diákot kihelyezik egy szalonba v. műhelybe, stb.
De a megfelelő (értsd: pénzedért átrugdosó) magániskolánál könnyedén bárki elvégzi a mérlegképes könyvelőt is, bármennyire hülye is.
Ha nem figyelnek a vizsgabiztosok, akkor igen. Egyébként néha még akkor sem, ha van puskájuk. De sok helyen még akkor is átrugdossák őket, ha nem érdekük.
De ha már mérlegképes, egyszer volt valami hiba a bérpapíron, bevitték a könyvelőhöz, az meg azt sem tudta megmondani, miért nem a megfelelő összeg szerepel...
Ennyit a magyarok pénzügyi hozzáértéséről... ismét...
Naná, kicsit olyan, mint az állami iskoláknál, csak az általad említett esetben a delikvens fizeti a pénzt, nem az államábácsi, de végső soron ugyanaz a szituáció.
A cégnél, ahol dolgozom, felvetettem, hogy szívesen elvégeznék szakmailag releváns képzést. A főnököm rábólintott, költségkeretbe is bekerültem. Amikor jött a jelentkezés, a kinézett képzőintézmény honlapján megakadtam két képzésnél. (Bsc diplomám van már). Az egyik két éves képzés, erős matekkal, ami sajnos nem épp készségtárgyam, a másik gyakorlatilag ugyanaz, csak OKJ, kevesebb sallanggal. Bevittem a két papírt a főnökömnek, hogy mit gondol róla. Jó diplomataként egyenlő arányban mondott pro és kontra érveket mindkettőhöz, de közölte, helyettem dönteni nem fog, bár van preferenciája, de nem mondja meg.
Egy hétig izzadtam, végül bementem hozzá ismét, az OKJ-s képzés kitöltött jelentkezési lapjával, hogy írja alá.
Akkor mondta el, hogy ő is erre gondolt. A beszélgetésből leszűrte, hogy az erős matek miatt maximum egy zsák kudarcélménnyel lennék gazdagabb, de (folyt. köv)
A beszélgetésből leszűrte, hogy az erős matek miatt maximum egy zsák kudarcélménnyel lennék gazdagabb, de a cég számára értékesebb tudást nem adna. Ezért az oktatott tárgyakat átnézve az OKJ-re szavazott, csak nem akart befolyásolni (nehogy megfelelési kényszer vezéreljen és ne érezzem saját döntésnek).
Tehát van, ahol elismerik az OKJ-t is, legalábbis a főnököm erre szavazott a szillabuszok elolvasása után.