Úgy tűnik, nagy igény van arra, hogy egymás életéből merítsetek inspirációt. Nyúl kérésére ez a cikk alatt a hozzászólásokban azt oszthatod meg, hogyan lettél pénzügyileg sikeresebb, elsősorban a bevételi oldalról.
Ezeket a történeteket egyébként én is nagyon szeretem, mert gyakran úgy érzem, hiába mondom az embereknek, hogy ne féljenek kilépni, azt a szerény kétszázezer forintot, amiért most napi 8-10 órát dolgozik alkalmazottként bármivel meg tudja keresni. Egy fantázia nélküli, tizenkettő-egy-tucat webáruház is tud ennyi pénzt hozni néhány hónap után, de még egy blog is, ha odaszánással írod.
Egy kis idő után pedig az eddigi fizetésed többszörösét meg tudod keresni sokkal kényelmesebb munkával. Akár vállalkozóként, akár jobban képzett alkalmazottként, vezetőként vagy munka melletti másodállással.
Gyakran látom a tanácsadások során, hogy milyen kételkedéssel fogadják ezt a tényt sokan, vagy elhiszik, de nem merik meglépni, mert mi van, ha neki véletlenül nem sikerül.
Ilyenkor megkérdezem, hogy miért, mi van akkor, ha nem sikerül? Van fél évre vagy akár egy-két évre elegendő tartaléka, rosszul fizetett állásba pedig bármikor el tud újra helyezkedni. Kész webáruházat lehet bérelni havi 10 ezer forintért, Kínából az első adag árut behozatod 2-300 ezer forintból, katás vállalkozóként pedig a járulék és az adó sem sok.
Vagy ha gyógypedagógus, mérnök vagy bármi egyéb, munka mellett is elkezdhet saját kuncsaftokat szerezni, aztán látja, hogy meg tud-e élni a saját ügyfeleiből. Ráér akkor váltani, amikor már látja, hogy tényleg megy a dolog.
A cégek szenvednek attól, hogy nincs épkézláb szakember vagy vezető, aki hajlandó tanulni és irányítani is. Alkalmazottként is lehetsz sikeres, ha hajlandó vagy többet letenni az asztalra, mint az átlag. És annál többet letenni nem nagy művészet. Tudod, a legtöbb ember csak annyit dolgozik, hogy ne rúgják ki és csak annyit keres, hogy ne mondjon fel.
Ha te ennél csak egy hajszállal vagy különb és hajlandó vagy érteni is a szakmádhoz a minimálisnál többet és hajlandó vagy a munkaadód érdekében többet dolgozni a minimálisnál, semmi nem ment meg a megbecsüléstől.
Na de most nem én akarok erről beszélni, írjátok ti le, hogyan lettél anyagilag is sikeres(ebb). Mi motivált, mi gátolt, milyen félelmeid és nehézségeid voltak, mire jöttél rá és hová jutottál.
Vállalkozás irányába mentél, másodállást vállaltál vagy munkavállalóként becsültek meg jobban?
Ha pedig te még a váltás előtt állsz, rájöhetsz, hogy tényleg nem olyan nagy kihívás az átlagnál többet keresni.
Inspirációnak egy cikk a témában, ami néhány hónapja jelent meg. A cikkben további linkeket találsz másik cikkekre, azokat is érdemes elolvasnod.
Nagyon érdekes a téma, kíváncsi is vagyok a többiekre. Ami engem illet: adminisztratív munkakörökben hogy tudok többet letenni az asztalra? Jelenleg office manager vagyok, a cégnél, ahol dolgozom, én felelek a számlázásért, a dokumentumok archiválásáért, a nyomtatók karbantartásának intézéséért ugyanúgy, mint azért, hogy a főnököm ne felejtse el, hogy le fog járni az útlevele, találkozókat szervezzek neki, vagy hogy a lánya elintézhesse az egyetemi jelentkezését. Szóval eléggé túlmutat a kávéfőzős mancika szerepkörön. Az a nehézség ebben, hogy ezt nem tanítják sehol, tehát mindenki azt hiszi, hogy jól tudná csinálni. Ha meg jó vagy benne, az sincs különösebben elismerve. Nem csak anyagilag, bár nem rossz ami most van, de természetesen jobbra mindig jó lenne törekedni. Tudom, hogy ez nem mérnöki tudomány meg szoftverfejlesztés, de na 😀
Kéne pár részletes beszámoló, hogy egy-egy ilyen váltás után milyen dolgokat kell csinálni.
Könnyű leírni, hogy 10ezer forintért lehet webshopot bérelni, de valójában elég sok dolgot meg kell tanulni, hogy aztán az sikeres legyen.
Iskolákban sajnos kimaradnak a vállalkozási ismeretek.
- mit kezdjen el árulni (hogyan kell ezt kideríteni)
- webshop megtanulása
- hogyan néz ki ez a megrendelem kínából, aztán eladom
- hogyan kell kezelni ha reklamál a vevő (vevő jogai, vevő ügyfél kezelés, visszaárú kezelés kína felé stb)
- marketing / ügyfélkör építés
- milyen törvények vonatkoznak a kereskedelemre
- vannak-e adott árunál speciális előírások / kellenek-e engedélyek / magyar használati utasítás stb
- hogyan kell árat meghatározni (belföld, eu, 3. ország)
- hogyan kell számlázni
- új adatvédelmi előírások betartása
- ÁSZF iratás, adatvédelmi doksi iratások
Jó belevágni, csak készülni rá.
Talán egyesek abban látják az önmegvalósítás akadályát, hogy nem tudják, hogy hogy kell pl. céget alapítani, (munkaviszony mellett) vállalkozóként adózni, milyen költségekkel jár egy vállalkozás elindítása, mikortól várható eredmény, mennyi munkát jelent mindez kezdetekben, stb.
Hogy adózik pl. egy blogger?
Jó lenne, ha valaki ezeket részletesen leírná, sokat segítene.
Vannak munkakörök (pl. könyvelő, közös képviselő), amit 5-10 év alkalmazotti munkaviszony után inkább érdemes vállalkozóként csinálni.
IT rendszer bevezetéssel foglalkoztam és foglalkozom több mint 20 éve. A képlet egyszerű, mindig elvállaltam, ha új dolgot kellett csinálni. Ha projektet kellett vezetni, akkor azt, ha másik szakterületet, akkor azt, ha másik iparági specialitást, akkor azt.
Ez egyébként azért is jó, mert nem gyepesedik be az ember, mindig van új, még ha kb ugyanazt is csinálja.
Az elején (90-es évek) jó nevű multinál és big fournál is dolgoztam, napi 10-12 órát. 3-szor váltottam munkahelyet, az első váltásnál 2x, a másodiknál újabb 2x kerestem többet, a 3. már szintentartás volt,
Most (22 év munka után) reálértékben a felét keresem, mint a csúcson, de semmiképp nem dolgozom 8 óránál többet naponta, 30 napot szabin vagyok évente és szabadságon és hétvégén se veszem fel a telefont.
Én bár még csak 25 éves vagyok, az utóbbi 3 évben megnégyszereztem a jövedelmemet. Ami segített, az az egyetem mellett dolgozás (folyton különböző munkakörben, hogy mire kikerülök, egy cég szinte minden részlegét ismerjem), valamint nem féltem elmenni úgy állásinterjúra, hogy az adott területről még nem volt semmilyen tudásom. Amint pedig elhelyezkedtem egy területen (pl pénzügy vagy sales), a területről elkezdtem olvasni, tanulni.
Első munkahelyem, második pozícióm. Nagyon nem bírtam a főnökömet, elkezdtem más helyet keresni, de sehol nem kellettem. A főnököm főnöke valahogy meghallotta hogy keresek, kaptam 40% emelést (két év után még mindig az első biorobot pozim fizuját kaptam). Ugyanúgy kerestem tovább, csak most már a magasabb fizuhoz képesti igénnyel. Néhány hónap alatt találtam, mert most már 1) elhitték hogy jó vagyok, 2) megérte a fejvadász cégeknek tényleg dolgozni velem, nem csak továbbküldeni az önéletrajzomat. Tanulság: fontos tisztában lenni a piaci értékeddel, nem csak azért hogy jó fizut kapj, hanem azért is hogy kapj melót
Sziasztok!
Nekem könyveléssel sikerült. Igaz jó pár év eltelt mire önállóvá váltam. Azóta az alkalmazotti bérem többszörösét keresem, be is teltem (egyedül vagyok), emiatt átlag havonta 1 leendő ügyfelet is el kell utasítsak. (Kelet Mo.)
Üdv,
A.
Rendszergazdaként dolgozom, alapvetően nem egetrengető fizetésért, de nagyon jó körülmények között (nagyon rugalmas, nem dolgozom heti 40 órát sem, ha otthon gond van a gyerekkel, haza tudok menni stb.), a főnököm mindig maszekolásra bíztatott, és bele is fér a munkaidőmbe. Mivel mindig utánamentem a munkának és a pénznek (akkor még "maszekoltam" feketén), lassan 3 éve indítottam egy KATÁS vállalkozást, annyi szerencsével, hogy egy tuti ügyfélre alapozva, amit a korábbi maszekolásaim alapoztak meg. Azóta üzemeltetek informatikai rendszereket pár helyen, alapvetően havi átalánydíjért. Ezzel duplázom a fizetésem, és még így sem dolgozom szerintem 40 óra felett (szerencsére a rendelkezésre állást fizetik ki). Nem rohanok új meló után, de ha jön, örülök neki. - kockáztatás nélkül simán sikerült. Folyt köv.
Jó az írás. Én úgy gondolom, hogy az alkalmazotti lét az álbiztonság érzetet ad, és minél tovább van benne az ember, annál jobban elkényelmesedik. Beszippantja az álbiztonság.
Én külsősként mindig tudom, hogy mikor lesz vége a munkámnak (szerződésemnek). Gyakorlatilag napra pontosan tudom a véget és ez által sokkal tervezhetőbb az egész lét.
Egy alkalmazott ezzel szemben nem tudja meddig van munkája. Mert hiába nevezik a szerződést határozatlan idejűnek, mindenki tudja, hogy semmi nem tart örökké... Szerintem minél tovább van benne az ember, annál jobban eluralkodik rajta az álbiztonság.
Véleményem szerint, alkalmazottként anyagilag fejlődni is sokkal nehezebb, jobban keretek közé van szorítva az ember. Nehezebb egy adott cégnél fizetés emelést kiharcolni. Azt lehet olvasni, hogy új helyre kell menni, ha az ember nagyobb fizetést szeretne.
Akkor meg mar leszek inkább szerződéses...
folyt: Nagyjából azt számoltam nemrég, hogy jó eséllyel elmehetnék egy multihoz, ahonnan egy helyről keresném meg ugyanezt a pénzt több idő alatt, ezért nem éri meg váltani. Hosszabb távú célom akár elhagyni a főállásom, de sok ok miatt lehet, hogy nem lépem meg (bírom még mellette, illetve rengeteg kapcsolat innen jön). Azt látom, hogy bár sok helyen szitokszó az informatikus, meg arra költeni, azért sok cég hajlandó fizetni érte (illetve bizonyos cégméretnél nem éri meg saját informatikust fizetni). Akiknek dolgozom, ott meg teljes rendszerüzemeltetést végzek rugalmasan, referenciával (ez itt a reklám helye 🙂 ). Ha bárki vállalkozni akar, jó tanács: ne a legolcsóbb legyél, mert abban nincs bolt, fillérb. ügyfél csak fillérb. ügyfelet hoz. Mindig lesz olcsóbb, de ha ajánlanak, és minőségi munkát végzel, meghozza a gyümölcsét.
"A cégek szenvednek attól, hogy nincs épkézláb szakember vagy vezető, aki hajlandó tanulni és irányítani is. Alkalmazottként is lehetsz sikeres, ha hajlandó vagy többet letenni az asztalra, mint az átlag."
Ez nagy kereskedelmi multiknál úgy működik, hogy kis/közép vezető beosztásba szinte csak belülről választanak, de csak a legritkább esetben érvényes az, hogy a megfelelő hozzáállás és a teljesítmény eredményezi a feljebb jutást. A legtöbb esetben eleve teljesen alkalmatlan emberek ülnek (nem dolgoznak) ezekben a pozíciókban. Amit fel tudnak mutatni az az, hogy már rég óta ezt teszik. Az odajutás vagy szerencse (nem volt más jelölt egy átszervezés során), vagy egy cégen belüli feljebbvaló haver rokon vagy tettestárs segítségével jött létre. Ha alulról véletlenül valaki alkalmasabb átjut a hr-es agyhalottakon, az alkalmatlan vezetőn már biztosan nem, mert nem akar maga alá vetélytársat.
Jelenleg magyar cégnél dolgozom, ahol az átlag munkavállalótól kb 3-4szer minőségibb munkát végeztem, de nem értékelik. Ezért aztán most úgy csinálom ahogy Tonk Emil: kevés pénzért csökkentett minőséget és intenzitást nyújtok. Jelenleg a felsőfokú tanulmányaimra koncentrálok, ez a munkahely arra jó, hogy legyen egy kis bevételem, és ne csak a megtakarításaimból éljek. Persze rendszeresen szétnézek van e jobb lehetőség, de amit ki tudnék hozni egy munkahelyváltással, az kb 20%-os béremelés lenne, ami gyakorlatilag semmi. nekem legalább 3szor nagyobb jövedelem a cél, amihez az új végzettséget és tudást kell szereznem és egy multicégnél kell dolgoznom. A vállalkozásokkal legyünk reálisak: akármilyen webáruházzal nem biztos, hogy lehet jól keresni, sőt még a Shoprenter bérleti díját sem mindig lehet kidolgozni. Ügyfélkör kiépítéséhez pedig ...
Nemrégiben mindenki garázst akart venni, aztán bérbeadni, most meg mindenki kínai árus webáruházat próbál majd indítani 🙂
Maurice, ha nem is rossz, ami van, meg nem is vagy rakétamérnök, akkor keress valamit az ellenkező irányban. Mint ahogy a cikkben is szerepel, nyiss egy webshopot, például.
Ilyen környezetben a feljebb jutás cégen belül egyáltalán nem a rendelkezésre álló skillektől és a teljesítménytől függ. Sokkal inkább eredményre vezet ha pl egy viszonylag csinos jó csaj, jól tud térdelni, lovagolni stb, vagy ha valaki hajlandó beállni a sorba, és a felettese helyett meglopni a céget felsőbb (nem hivatalos) utasításra, amivel onnantól már a zsebében van. Értékesítőknél pl ha folyamatosan jó számokat hoz valaki, azt hülye lenne kivenni a felettese, ha ez mégis szóba kerülne így vagy úgy, el fogja érni, hogy cégen/csapaton belül maradjon a helyén, és szépen termeljen tovább. A legsimább eset az, hogy valaki a 2 szinttel felette lévő ebben kompetens felettesének a szimpátiáját/bizalmát kiváltja valamivel, papíron alkalmas a pozícióra, így feljebb emelik egyel. De ha ugyanez az ember bukik vagy távozik a cégtől, akkor megszűnik a hátszél, más fogja odarakni az emberét.
... kellenek a vállalkozói képességek és a siker-elvek alkalmazása (pl kellemes személyiség, Lelkesedés, alkotó képzelet, mester elme) amik az emberek kb 75%-ából hiányoznak és elég nehéz a fejlesztésük. Természetesen célszerű ezen elvek elsajátítása, és fejlesztése, mivel ezek tényleg a siker receptjei, de irreális elvárásokat, és elérhetetlen célokat nincs értelme kitűzni. Olyan célokat kell meghatározni, amikért dolgozni kell, meg kell izzadni, de elérhetők és reálisak.
Pl azt nem érzem reálisnak, hogy a semmiből egy jól menő vállalkozást felépítsen egy átlagember. Egy ilyen teljesítményre az emberek maximum 10-15%-a lehet alkalmas. Arra viszont a legtöbb ember képes lenne, hogy mondjuk elvégezzen egy magasabb szintű képzést, és ezzel a fizetését nem 10-20%-kal hanem akár 50-100%-kal tudja növelni. vagy például arra, hogy tv nézés helyett inkább a pénzügyeit tervezze.
"Egy fantázia nélküli, tizenkettő-egy-tucat webáruház is tud ennyi pénzt hozni néhány hónap után, de még egy blog is, ha odaszánással írod."
Ez ilyen egyszerű lenne? Úgy tudom, a fő probléma az, hogy rátaláljanak arra, amit írsz. Webáruházaknál pl. nagy SEO harc folyik, hogy melyik szerepeljen a keresők első oldalain. Hasonlóképpen a blogoknál is.
Hogy tud ezen a terepen labdába rúgni egy amatőr? A Kiszámoló blog nem jó példa, mert a pénzügyi, megtakarítási témák mindenkit érdekelnek, de ha valaki a műbútorasztalosságról ír blogot, mert ahhoz ért, abból néhány hónap után sem fog sokat keresni, mert kevesebb embert érdekel a téma.
Rosszul gondolom? Mi a módja annak, hogy az óriási versenyben, ami az olvasókért folyik, egy nem profi SEO szakember is labdába tudjon rúgni úgy, hogy érdemi bevétele is legyen belőle?
12 éve diplomáztam mérnökként, de egy percet sem dolgoztam a szorosan vett szakmámban. Műszaki sales-ben helyezkedtem el. Az első munkahelyemen 3 évig voltam, nagyon stresszes volt, a fizetésem 1/3-a volt fix, a többi jutalék. Volt amikor 300 nettót kerestem, máskor 100-at. Amikor gyomorpanaszaim lettek a stressztől, váltottam másik ipari sales pozícióba, ez nyugisabb volt. Itt 2,5 évig voltam, kb annyit kerestem, mint az előző helyen, de sokkal kisebb kilengésekkel, de rájöttem, hogy a sales-szel járó stresszt nem bírom, és új hivatást választottam. Szakirányú képzések után klinikai gyógyszerfejlesztéssel kezdtem foglalkozni. Először asszisztensként, most 6 év után középvezető vagyok. Közben nemzetközi posztgrad diplomát szereztem, sokszorosára nőtt a bérem, de ehhez ki kellett lépnem a komfortzónámból, tanulnom kellett, és bele kellett ugranom a teljes ismeretlenbe. Szerintem megérte.
mandate, az ötlet nem rossz, csak pocsék kereskedő/saleses vagyok 🙂
Tavaly megtanultam 1-2 grafikai programot használni, mert mindig is érdekelt, aztán most azon vagyok (gyerek mellett, amíg itthon vagyok), hogy gyakoroljak, referenciákat csináljak, de ez is baromi nehéz azért. Barátok között elhintettem, de egyelőre nem árasztanak el feladatokkal - pedig most még tényleg az indulásra koncentrálok, nem a gyors meggazdagodásra. A munkahelyemen egyébként nem nagyon villogtam ezzel a tudásommal, mert attól tartok, hogy a sok egyéb feladatom mellé majd már ez is kötelező lesz, puszira.
sziasztok,
Miklós, bocs a konkurens link miatt, de a minner.hu-n vannak vallakozási ötletek. Ott lehet szemezgetni ötletekért.
"hajlandó vagy érteni is a szakmádhoz a minimálisnál többet és hajlandó vagy a munkaadód érdekében többet dolgozni a minimálisnál, semmi nem ment meg a megbecsüléstől." - Vagy nagyot változott a világ vagy megváltoztak a munkaadók. Oké volt szcientológus főnököm meg kastély tulajdonos, aki mégis zsebbe fizetett, de nem ezt tapasztaltam.
@rissa
"Hogy adózik pl. egy blogger?"
röviden: úgy mint bárki más, bevallja a bevételét, aztán fizet.
de mintahogy bárkimásból is ezerféle van, úgy bloggerből is, ígyaztán nehéz általánosságokban beszélni.
Toljátok az inspirációt! 🙂 Itt az én sztorim.
Egyetem alatt már dolgoztam egy szakmámba vágó cégnél, végzés után felvettek: 110k/hó
Ismertem a szakmám "nagy öregjeit", követtem őket az interneten, próbáltam azzzal foglalkozni, azt tanulni, amit ők. Elvégeztem néhány tanfolyamot, akkor nekem nem volt olcsó, 10+ órákat tanultam naponta, hónapokon át. Egy év múlva felvettek multihoz: 400k/hó
Multinál borzasztó tanulságos volt látni, hogyan működnek ezek a nagy cégek. Elegem lett, felmondtam. Először úgy gondoltam, töltök egy "szombat félévet", de az élet megelőzött. A főnököm megijedt, hogy ki fogja elvégezni az én munkakörömet, kérdezte, lenne-e kedvem visszamenni alvállalkozóként. Volt. Ez három és fél éve történt, azóta KATA-s vállalkozó vagyok és már nem csak az egykori munkahelyemnek dolgozom.
[folyt...]
[...folyt]
Tavaly vastagon átléptem a KATA 12M keretét, idén már most a határ közelébe kerültem a tavalyról áthozott teljesítések miatt. És nem csak a pénz miatt volt életem legjobb döntése felállni a multitól, új kihívásokat kaptam, új tapasztalatok értek, olyanok, amik azelőtt elképzelhetetlenek voltak.
Ügyfélszerzés: linkedin-re kiírtam, hogy mihez értek, hetente jöttek az állásajánlatok. Mindenkinek megírtam, hogy alkalmazotti állás nem érdekel, de számlaképes vagyok. 20-ból 19-nek ez nem volt megfelelő. A többi ügyfelem lett. Van közöttük Nyugat-Európai is.
Informatikai biztonsággal foglalkozom. Budapesten élek, nyáron leszek 34 éves. Úgy érzem, még nem értem el a teljesítőképességem határát.
Bocs, csak részben kapcsolódik a témához, de kíváncsi lennék egy felmérésre, hogy Te aki ezt olvasod tavalyi évben hány webshopból vásároltál és milyen értékben, ahol előtte még nem. És szeretek online rendelni és árgép is nagy haverom, de ha kb. 5% alatti az árkülönbség inkább a megbízhatónak tartott nagy boltot választom.
@lecso10
Önmagadnak mondasz ellent, ha nem alkalmasság alapján kerülnek az emberek vezetői pozícióba, akkor a főnöknek nem anála alkalmasabb beosztottól kellene félnie, hanem a nála nagyobb protekcióval rendelkezőtől.
Multi cégnél dolgozom. Fejlesztő vagyok.
A mostani belső, minden munkavállaló által használt rendszer létrehozása a nevemhez kötődik. Kb. 10 ezer munkavállaló használja. A főnököm csak egyszer emelt fizetést a "mindenki kap"-on kívül. Kb. 50 ezer Ft-ot, amikor megtudta, hogy nézelődök máshol is állás után. Ez kb. 2%-os béremelésnek felelt meg. Ekkor kellett volna lépnem inkább tovább. Mert a többi munkatársam annak ellenére többet keresett, hogy a munka java az én vállamon feküdt akkor.
Kb. 6 évvel ezelőtt, amikor megbíztak egy munkával, amin szó szoros értelmében éjjel-nappal kellett csinálni. 4 órákat aludtam. 1,5 hónap alatt megőszültem. Tehát "többet adtam bele". Az lett az eredménye, hogy közben egy külső beszállítónk nem jól végezte el a munkáját és emiatt megállt a szerver. Ezt bezzeg egyből felhozták, hogy nem jól végeztem a munkám, mert megállt a szerver.
Folyt.
Gyerekként nem kaptam meg mindent, de sosem éreztem, hogy valami hiányozna. Nem volt se több, se kevesebb ruhánk, mint amire szükségünk lett volna, sosem dobtunk ki ételt, de elmentünk nyaralni.
Ma már tudom, hogy átlag alatt keresnek a szüleim, mégis hiánytalan életet biztosítottak.
Szerintem az ilyen és hasonló értékeket kell megőrizni, akkor is ha sokat keres az ember.
A hozott életkép miatt mi nem érezzük magunkat rosszul, ha a szomszéd 5-ször drágább autóval jár. De szűrjük, miből éri meg a drágább és mi az amiből az olcsóbb is megteszi.
Alkalmazottként dolgozunk a szakmánkban. A jó bér multicéges munkával jött össze. Pontosan azt csinálom, amit az egyetem alatt már elhatároztam. Ehhez kiemelkedően jónak és szorgalmasnak kellett lennem, tudnom kell angolul és németül. Nem vagyok lusta új dolgokat tanulni.
Nekem mindig is volt klasszikus állásom, és soha nem féltem kilépni, ha valami nem tetszett. Mondjuk én szerintem genetikailag sofőrnek készültem. 😀 Imádok vezetni, és nem tudom megunni. Az első munkahelyem a MOL finomítója volt, de pár év után elmentem sofőrnek. 6 évig nemzetköziztem furgonnal, aztán fokozatosan a személyszálllítás felé fordultam. Most egy luxusszállodánál vagyok sofőr, és imádom a munkámat. Szerencsére bőven átlag fölött tudok keresni, bár a nagyobb része jatt.
Szóval amíg lehet, itt maradok, még ha nincs is előrelépési lehetőség. Emellett különböző befektetésekbe teszem a pénzem, amik hoznak mellékes bevételt. Szerencsére ez egyre több, és jól gyarapodik a félretett pénz. Az is a tervem, hogy olyan vagyont gyűjtsek össze, aminek a hozamából már meg tudnék élni. De ezt a munkát még nem tervezem abbahagyni jó pár évig.
A hagyományos vállalkozás nem az én pályám. 🙂
kb. 10 évesen kezdtem programozni (c64).
nem volt kérdés, hogy olyan szaközépiskolába megyek ahol kimondottan programozó szak van, utána egyetem - prog. terv. mat.
egyetem utolsó évében már multinál dolgoztam, rendes napi 8 órás állásban. (2000-ben)
volt pár év külföld, gyakori munkahelyváltások, ezekből fizetésileg 1 kivétellel (ott más volt a fő szempont) mindig jobban jöttem ki.
2010-ben léptem ki a klasszikus alkalmazotti státuszból, onnantól alvállalkozóként dolgozom be, jellemzően egy időben csak egy helyre, ez is nagy ugrás volt anyagilag.
ahhoz, hogy ennyire megfizessenek elengedhetetlen a napi szintű tanulás, önképzés, nem csak szakmailag, hanem szükség szerint üzletileg, nyelvileg is.
20 éve biztos voltam benne, hogy 40 évesen már nem ezt fogom csinálni, mert a fiatal titánok mellett majd csak pislogok és mást kell keresnem, de szerencsére még nagyon nem ez a helyzet 🙂
Egyetem mellett már dolgoztam gyakornokként. Az akkori cég átvett teljesen munkaidőbe, így kafeteriaval együtt már több, mint 2-szer annyit kerestem, mint előtte. Rá 1 évre kb. 20%-os fizuemelést értem el. Amikor már úgy éreztem, hogy nem becsülnek meg (elkezdtek kiküldeni cégekhez interjúzni kihelyezési céllal), akkor felmondtam. Az utolsó 2 hetet a felmondási időből home office- al töltöttem, ezelatt interjúkra készültem. Vettem a fáradtságot arra, hogy több helyre is elmenjek interjúzni, végül sikerült megtalálni azt a céget ami nekem megfelelt. Kb. 1.7- szeres béremelést értem el ezzel. Szoftverfejlesztő mérnöki végzettség, angol nyelvtudás szóban/ írásban.
Olyan a munkám, h soha nem voltam bejelentve, eleinte diákszöv-n keresztül dolgoztam egyetem mellett, majd annyira féltem a vállalkozói léttől, hogy mások számlázgattak helyettem évekig (megbízásos munkákat végzek). Aztán vettem a bátorságot, egyéni vállalkozó lettem (ha másoknak megy 8 általánossal, nekem miért ne mehetne felsőfokú végzettséggel). Elolvastam erről mindent, leültem átbeszélni egy nagyon jófej könyvelővel, és megléptem. Rövidesen rájöttem, hogy már ennyi idő után is többet tudok már a vállalkozósdiról, mint akik már tizenévekóta vállalkozók. Tanulság: kishitű voltam és önbizalomhiányos (bár ez még nem minden téren múlt el). De most már vissza merek pofázni a NAVnak, ha kell, meg ilyenek. Nekem abszolút megéri a vállalkozói lét. Ami fura, hogy váltani szeretnék, mert most nagyon helyhez (Bp.) kötött a munkám, de ahhoz meg túl jó a kereset. Folyt.
nekem egyelőre csak alkalmazottként vannak tapasztalataim, és íme a legfontosabb tanulságok, amiket megtanultam (posztom az alkalmazottaknak szól): már az egyetem alatt dolgoztam gyakornokként vidéken (lényegében ugyanazt a munkát csináltam, mint a feletteseim egy idő után), így az egyetemről kilépve már simán behúztam egy két éves munkatapasztalatot, nem is volt gond a váltással és a fővárosba költözéssel. elég gyér fizetéssel kezdtem (220 nettó), de innentől kezdve kb. kétévente munkahelyet váltottam, cégen kívül, mert így lehetett leginkább a bevételt növelni. azt vettem észre, hogy cégen belüli váltáskor nagy csodák nincsenek, 5-10 %-on felül nem lehet rajta nyerni (tisztelet a kivételnek), viszont cégváltással már könnyen 25-35 % is összejöhet. sajnos (nem sajnos) a multik fizetnek a legjobban a területemen, így hamar ott kötöttem ki.
(folyt.) én folyamatosan figyelem a piacot, ami azt jelenti, hogy fent vagyok az update-elt CV-mel a legfontosabb platformokon
(linkedin, profession.hu) és simán elmegyek interjúzni akkor is, ha éppen nem keresek munkát.
így képben maradok a bérekkel, hogy mennyit érek a piacon és megmarad a gyakorlatom az interjúzásban.
legutolsó váltásomat pl. egy fejvadásznak köszönhetem, aki megkeresett és elmondta,
hogy a mennyi pénzt lehet keresni a nyitott pozícióban, és lényegében rávett, hogy pályázzam meg
(sokat nem kellett győzködni, így lett 450 nettóból 600 a nettóm tavaly, amire még pár extra juttatást is sikerült kiharcolni)
szóval nyitott szemmel kell járni!
Konkrét számokat nem írhatok, de az én sztorim vázlatosan:
Az egyetem elvégzése után (15 éve) kezdtem alkalmazottként dolgozni vidéken IT üzemeltetés területen. Szakmán belül helyben váltani nem igazán tudok, Bp-en bőven lenne lehetőség, de nem szeretnék oda költözni. A fizetésem vidéki viszonylatban mindig is jónak számított, Bp-en nyilván több lehetne.
Az első években 3 műszakban dolgoztam, így munka mellett nappalin el tudtam végezni egy 2 éves heti viszonylag kevés óraszámos egyetemi kiegészítő szakfordító képzést, akkor még leginkább azért, hogy javítsam az angol tudásom.
Ezután másodállásban elkezdtem szakfordítással is foglalkozni. Ez eleinte nem fizetett jól, hiszen lassan haladtam a munkával, de később, ahogy egyre rutinosabb lettem úgy nőtt a bevétel (elsősorban Ft/idő alapon számolva, Ft/szó alapon minimális volt az emelkedés).
Folyt.
Olyat szeretnék, ami bárhonnét végezhető, és már költöznék is el vidékre (Balcsira). Ezért tanulok sokat mostanában. Aztán reméljük, bejön előbb-utóbb.
(folyt) mivel nálunk a céges bónusz elég alacsony, én úgy szoktam egy kis extrára szert tenni,
hogy embereket referálok a céghez, ahol dolgozom. a legtöbb multinál van ilyenre lehetőség, és nem is fizet rosszul, persze
csak ha felveszik a jelöltemet és ha a próbaidőt is túléli (pozíciótól függően nettó 100-300 között / referált). 🙂
ami még fontos szerintem, az az önképzés, nem szabad megengedni, hogy "hiányosság" legyen a CV-ben,
legyen az a nem megfelelő végzettség, vagy nyelvtudás hiánya. én most C1-es angolomat is csiszolgatom éppen tanfolyamon,
illetve májusban felvételizek újabb egyetemre, ártani nem árthat.
egy két jó vállalkozás ötlet ide is jöhet, bár nincs gondom az alkalmazotti léttel, egy kis extrára szívesen szert tennék a szabadidőmben.
A másikra csak annyit mondott a főnököm: Jé ősz a hajad, remélem nem amiatt a meló miatt. Illetve egyszer nyilvánosan megköszönte a befektetett munkámat.
Azóta lentebb vettem a tempót.
Jött egy másik emberke, jobb beszélőkével. Azóta lassabban haladunk. Amit előtte 1 hónap alatt lefejlesztettem 8 órában. Azt most az egész osztály 1 éves munkával fejleszti le. Őt már megbecsülték azóta anyagilag is.
A hely amúgy jó. Van távmunka, munkaidő így már laza. Jól keresek.
Amit tanultam: Nem elég jól végezni a dolgodat, önreklám is kell. Ezt meg kell tanulnom, csak nem tudom hogyan. Nem vagyok nagy dumás.
Van azóta egy weboldalam, ami időnként már többet hoz mint a főállásom.
Lépni jó lenne (14 éve vagyok itt). Ehhez angol tudásomat tervezem feltornászni. +Család mellett nehéz lépni: olyan ~8 milliós végkielégítés vár rám ha a munkáltató mond fel. Máshol +150 nettóval keresnék többet.
7-8 éven keresztül nagyon sokat dolgoztam, napi 12 óra minimum, sokszor hétvégén is.
Nem egyszer nyaralásra is jött a laptop, ott persze nem 12 óráztam, de néhány órát sokszor kellett ott is dolgoznom.
Ennek nyilván meg volt a hátránya, de fiatalon még bírja az ember, úgy terveztem, hogy a másodállásom lesz a főállás, ami sokkal szabadabb időbeosztást tesz majd lehetővé.
Több elégedett, visszatérő/állandó ügyfelem lett, így 3-4 év után elértem a kapacitásom korlátait. Próbálkoztam azzal, hogy külsősöket vonok be, de nem nagyon sikerült megbízható segítséget találnom, valamint olyan árat még nem tudtam elérni az ügyfeleknél, hogy nekem és a másik fordítónak is megérje, minimális árrésért pedig nem éri meg nekem tartani a hátam egy másik ember késéséért, hibáiért, így erről letettem.
Úgy terveztem max. addig pörgök 120%-on, amíg gyerekem születik, így is tettem.
16 éve dolgozom. Suli mellett/után az első 3-4 évben folyamatosa aktív álláskereső voltam meló mellett. Egy egyetemi haverommal közösen jártunk állásinterjúkra. Ami őt érdekelte jobban, oda én mentem először, ami engem, oda ő, amiatt, hogy a másodiknak már legyen tapasztalata (mit kérdeznek, mennyit lehet kérni, stb.) és így nagyobb esélye a bejutásra. Kb fél-egy évente munkahelyet váltottunk, általában 20-40%-ért többért. Volt olyan is, hogy egymás munkahelyére mentünk, csak más pénzért. Pár év alatt elértem a plafont olyan szempontból, hogy az adott területen akkor legnagyobb magyar multinál, relative jó pénzért dolgoztam. Tehát vagy (közép)vezetői irányba tudtam volna mozdulni, de ez valamiért nehéznek tűnt (mert itt a felfelé nyal lefelé tapos irány tűnt befutónak és ilyet nem akartam), vagy vállalkozói irány jöhetett szóba. Végül először csak távmunkázni kezdtem... folyt
Ami változott a tervekhez képest: mivel nem láttam növekedési lehetőséget a fordítással foglalkozó vállalkozásban, nem a főállásom hagytam ott, hanem a fordítással töltött időt csökkentettem, ezzel persze a bevétel is jelentősen visszaesett, 2 év alatt kb. 15-20%-ra csökkent a saját cég éves bevétele.
Jelenleg az alkalmazottak többé-kevésbé nyugodt életét élem és nem zavar, hogy a saját vállalkozásban jelentősen visszaesett a munka, most a szabadidő nekem többet ér. Annyit fordítok, hogy ne essek ki teljesen, régi, kisebb ügyfeleket nem mondom le, újabbakat egyelőre nem keresek, az elmúlt években elmaradozó ügyfelek helyett sem kerestem újakat, így csökkent le fokozatosan a terhelés.
A 7-8 éves durván sok munkának azért meg lett az eredménye, van némi megtakarításunk és egy hitelmentes (vidéki) családi házban élünk.
Közben egri és hamarosan miskolci airbnb-be kezdtünk a feleségemmel.
...ekkor egyébként a fizetésem is esett, de a távmunka miatt úgy tűnt megéri, majd a távmunka mellett először EVÁ-s, később KATÁ-s vállalkozóként folytattam. Most kb annyit keresek, mintha középvezető lennék egy multinál, de talán kevesebb a stressz, nincs főnököm, stb. Annak is lenne előnye, meg ennek is van, de nem bántam meg, hogy ilyen irányba mozdultam.
A fősulin buliztam, aztán elhúztam a dolgokat. El kellett már menni dolgozni. Elmentem egy vagyonvédelmi céghez, ahol 360 órát dolgoztam 410 Ft-os órabérért. Az Indexen olvastam a freelancerkedésről, elkezdtem angol fordításokat vállalni indiaiaknak. Máig emlékszem, hogy 24 órás szolgálatban hagyományos szótárral fordítottam a dolgokat. Kerestem vele egy éjjel 1000 Ft-ot. A minőség kb. nulla volt, de megérdemli, aki képes kiadni egy indiainak a megbízást.
Aztán kaptam pozitív visszajelzéseket a munkára, s emiatt lett egy állandó megbízóm. Kezdetben WordPress oldalát fordítottam magyarra, s lassan kitanultam a WordPress-t. Mivel angolul beszéltünk, egyre jobb lett az angolom. Fél év után reggel 10-kor felálltam az őrhelyemen, átöltöztem, s kimentem az ajtón. Az alvállakozóhoz telefonáltam, hogy fél óra múlva ott leszek, addigra legyen meg a kilépőpapírom. folyt. köv.
Én informatikus vagyok egy nagyvállalatnál. Gyakorlatilag 2010 óta meg 5x-öztem a fizetésemet, ez a 4. munkahelyem. 450-500k között keresek havonta. Hogyan csináltam? Sehogy. Amikor kivágtak az első munkahelyemről, akkor találtam egy jobbat, ott felmondtam egy mégjobb helyért, majd ott is felmondtam a jelenlegi hely miatt, ami szintén jobb. 3 éve vagyok itt, azóta dupla annyit keresek, mint amikor felvettek. Mindössze azért, mert más lett a munkaköröm (feljebb kerültem), emelkedett a fizum. Pedig én tényleg csak tettem a dolgomat.
Két IT-s vállalkozó ismerősöm is van. Közülük az egyik kb. annyit keres mint én, a másik kb. millió felett. Egyiknek sincs soha egy perc ideje sem, mindig mennek... sokkal többet dolgoznak mint én, cserébe nincs életük. Megéri? Én ezért nem akarok informatikai vállalkozást indítani. Egy életem van, családom van, rájuk kell szánnom az időt.
folyt.
Féltek, hogy felnyomom őket, így fél perc alatt meglettek a papírok. Egyszer próbáljátok ezt ki, felállni, s kisétálni az ajtón. Isteni érzés.
Nyomtam az állandó megbízónak, ahol időközben kisfőnök lettem otthonról, s már csapatot irányítok. Az angolom perfekt lett, s közben elvégeztem az egyetemet is. Most a legújabb projektem, hogy IT cikkeket írok angolul. Már 5 éves WordPress tudásom van, tudok programozás cikkeket írni, stb. Simán megkeresek vele 10-20ezer forintot óránként, s nagyon élvezem.
A célom, hogy még profibb IT író legyek, s havi 1, de inkább 2-3 milliót is megkeressek vele. Ahogy most látom, ehhez kell még idő, de jó esély van rá. Kevés a szakértő IT-s író, aki van, az méregdrága. Nem vagyok anyanyelvi angol, de az IT szerencsére kevésbé igényli ezt. A legjobb, hogy a gyerekemet látom felnőni, s közben még jól is keresek.
folyt.
Megéri havi 1-1,5 milliót keresni azért, hogy ne lásd soha a családodat? Hogy heti 80 órát dolgozz? Hogy ne tudj elmenni úgy nyaralni, hogy nincs nálad a notid, és ne a leveleidet figyeld este a szálláson, meg napközben a telefonodon? Hát köszönöm nem kérek belőle. Inkább vagyok középszerű, de boldog, idővel rendelkező ember, mint egy végletekig kihasznált (saját magának csinálja), 45 évesen szívrohamban elpusztuló, túlhajszolt valaki (persze nem garancia, hogy nem üt el engem is holnap a villamos :D).
Mondhatni ezekre az emberekre, hogy "a maguk urai", ez valahol igaz is, de mit érnek vele? Magának dolgozik, heti 80 órát. Közben nincs ideje élvezni az életet, megsütheti a nagy önállóságát...
En is gyakran olvasom a blogot, ha megengeditek par gyakorlatiasabb dolgot is leirnek. Mindenki azt kerdezi mit es hogyan vallalkozzom, par tipp:
Ismerosom Youtube videok alapjan megtanult felnit polirozni, felujitani, majd kulfoldon vasarol hasznaltakat es egyszeruen jofogason arulja, nagy sikerrel.
Klimakarbantarto: relativ olcso felszerelessel, mar ingyenes tanfolyamon is megtanulhato. Ha nem ingyenes a tanfolyam, vedd tanulopenznek.
Lakasszerviz: szinte senki nem talal otthon aprobb munkara embert. Szinten bele lehet tanulni, ha mas nem elmesz 1-2honapra valamelyik agyonterhelt oreg szaki melle ingyen melozni, sokat megtanulhatsz.
Youtube: termekteszt videok. Szinte mindenki keres adott termekre a youtubeon es a videok eleg jol szerepelnek a talalati listan. Nyilvan rossz szemmel neznek rad ha megrendelsz egy termeket webshopom majd visszakuldos 14 napon belul de igy eleg olcson lehet teszteket kesziteni es kvazi passziv bevetelt teremtesz magadnak akar szabadidodben.
Facebook: hozz letre egy termek/szolgaltatas specifikus oldalt. Keszits videokat, linkelj cikkeket, irj sajat tartalmat es hirdesd az oldalt. Elobb-utobb lesz szakmai hirdetod.
A lehetosegek szama nagy, csak at kell billenteni az agyad 🙂 nyirhatsz fuvet, tarthatsz rendben kertet, lehetsz a lomtalanitas guruja vagy az ablaktisztitas mestere de vallalhatsz profi garazs takaritast is. Csak el kell kezdeni.
Legyel KATA vallalkozo foallas mellett havi 25.000 HUFert. Ha nem megy szuneteltetheted. Hogyan hirdess? Facebookon teruletileg szurheted pl h csak egy adott varosban adott kozonsegnek ffi/no es eletkor hirdetsz. Ez napi par dollartol elerheto.
Merj belevagni!
Szoftver mérnök vagyok, és alkalmazottként a cikkben leírt filózófiát alkalmazom: "próbálj jobb lenni az átlagnál". Való igaz, hogy a legtöbben csak a minimumra hajtanak. Gondolkoztam freelanceren is, de az nem éri meg nekem (anyagilag)
Az én receptem az, hogy mindig igyekszem kitűnni. Ehhez viszont sokszor ki kell lépni a komfort zónából: pl. költözni, munkahelyet váltani, bevállalni új pozíciót, új (emberi) nyelvet megtanulni, folyamatos szakmai továbbképzéssel toppon maradni.
BME-re jártam, itt is próbáltam több lenni: voltam tanszéki demonstrátor, részt vettem diákkonferenciákon és K+F projektekben. Szoros kötődés ellenére otthagytam az egyetemet, mert az akadémiai pálya nem éri meg nekem (anyagilag). Azóta ez a döntésem beigazolódott.
8 éve dolgozom az iparban, a mostani a 3. munkahelyem. Juniorként kezdtem, 4 éve lettem senior és most neveztek ki csoportvezető fejlesztőnek.
Én nem futottam be nagy karriert, tanári diploma után egyből szültem, egymás után két gyereket, utána dolgozgattam itt-ott, de mindenhol nevetséges fizetésért. Hogy őszinte legyek, vagyok annyira kényelmes (lusta?), hogy ebben a félig htb/eltartott langyos pocsolyában dagonyázzak; megfelel nekem egyelőre, amíg kicsik a gyerekek. Szerencsére a férjem elég jó szakmát választott, így megtehetem. Na, a lényeg viszont: én spekulálok 😀
Olvasom ezt a blogot, a véleményeket, oldalakat, számolgatok, és úgy tologatom a bevételeket-kiadásokat, mint abban a tilitoli játékban a kockákat. Nem csinálom szerintem olyan rosszul, mert (bár a férjem kereste meg a pénzeket, de az én útmutatásomat követtük), vettünk 2014 januárjában egy felújítandó házat 13,5 milliós hitellel 18 évre, és most van egy felújított házunk, 4,4 milliós hitellel 9 évre. Zéró más hitel, és relatíve kényelmes életvitel.
A keresztény vallás tiltja a meggazdagodást, nem? Ebből pont az következne, hogy örök életre rosszul fizetett állásban kell maradni- már ha az illetőt érdekli a földi lét utáni állapot.
"Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni”
Maki verem a valódi kereszténység azt tanítja, hogy a meggazdagodás Isten áldása és ezért volt Ábrahámnak 300 szolgája és azért lett Jézus a kereszten szegénnyé, hogy mi az ő szegénysége által meggazdagodjunk. Ha szeretnéd megtudni, mit mond a Biblia, a legegyszerűbb, ha elolvasod. Töltsd le a telefonodra ingyen.