Mégis megéri a unit linked biztosítás?
Már sokszor foglalkoztam a unit linked biztosításokkal, bemutatva azok magas költségeit és komoly buktatóit. (Ha van kedved, itt el tudsz olvasni párat az erről szóló írásaim közül: unit linked biztosítások)
A véleményem továbbra is az, hogy a unit linked biztosítás csak az ügynöknek és a biztosítónak nagy üzlet, az ügyfél ezer másik, számára sokkal kedvezőbb termék közül választhatna a piacon.
Mostanában több írás is megjelent biztosítási ügynökök tollából, amelyek azt állítják, hogy éppen ellenkezőleg, a unit linked biztosításnál nincs is jobb a világon, főleg ha a bónuszokat és az adójóváírásokat is figyelembe vesszük és hogy mennyire csalóka a TKM értékkel való számolás.
Ezen kívül táblázatokkal támasztják alá, mennyire megéri a unit linked biztosítás egy sima TBSZ-hez képest 25-30 év távlatában. Van, ahol egyenesen dupla annyit hoz, mint egy TBSZ számla.
Többen elküldtétek ezeket az írásokat, hogy akkor most mi az igazság.
Azért, hogy segítsek eligazodni a témában, összeszedtem a leggyakoribb állításokat és válaszolok is azokra.
Első állítás: “Megtévesztő dolog kiragadni pár drága termék költségmutatóját és azt állítani, hogy általában drágák a unit linked biztosítások.”
Soha nem ragadtam ki ilyen példákat. Nézzük meg a legautentikusabb helyen, a Magyar Biztosítók Szövetségének oldalán, milyen költségmutatóval rendelkeznek a biztosítások. Kattintsunk erre a linkre és válasszuk ki a “Biztosítótársaságok TKM Mutatói” táblázatot. Itt szinte az összes unit linked biztosítás költségmutatóját látjuk 5-10-20 év távlatában. A tól-ig értéknél a magasabb érték a magasabb alapkezelői díjjal járó részvényalapokhoz tartozik, az alacsonyabb a semmit nem hozó pénzpiaci alapok és esetleg a kötvényalapok költségeivel számol.
Azt láthatjuk, hogy még a hosszú 20 éves futamidő mellett is részvényalapoknál 5% felett lehet az átlagos költségmutató, úgy hogy ebben már a bónuszok miatti adatferdítés-kozmetikázás is benne van.
Vagyis évente ennyi a garantált bukásunk egy unit linked biztosítással, ennyit visznek el a költségek. Ha egy másik hasonló befektetési alapban csak 1% a költségünk, az évi 4% különbség miatt 20 év után jóval több mint dupla annyi pénzünk lesz hasonló hozamok mellett pusztán csak az alacsonyabb költségek mellett.
Ha kivesszük az Allianz termékeit (ezekről itt írtam: Egy korrekt unit linked biztosítás), akkor még súlyosabb az átlagérték.
Úgyhogy egyáltalán nem szándékos torzítás 5%-os éves átlagköltségről beszélni, főleg, hogy ennél sokkal rosszabb termékekkel van tele a piac. A drága termékek attól drágák, hogy többet fizetnek az ügynöknek jutalékot. Így nyilvánvaló, hogy sokkal inkább azokat árulja mindenki, mint az Allianz Életprogramot, hatodannyi jutalékért. Tehát a piaci átlagköltség sokkal magasabb lehet annál is, mint amit a táblázatban talált értékek kiátlagolása mutat, mert amelyik ügynök csak teheti, a számára előnyösebb, de az ügyfél számára drágább terméket adja el mindenkinek.
Második állítás: A TKM értéket használni a költségek bemutatására súlyos tévedés. A TKM érték egy szabványosított érték, nem használható a pontos költségekre. Ha te nem átlagot fizetsz be, sokkal olcsóbb a biztosítás.
A Teljes Költség Mutató valóban egy átlagügyfelet mutat be, egy 35 éves férfit, éves 250 ezres befizetéssel. Neki annyi a költsége, mint amit a mutató közöl.
De miután az adminisztrációs költségen kívül, ami havi átlag 5-600 forint, a biztosítások összes költsége százalékos elvonás (3-5% vételi jutalék a befizetésekre, évi 1,75-2% alapkezelői díj a bennlévő pénzre, kezdeti költségek az ügynök fizetésére az első x év y%-a, stb.), ezért nem sokat számít, hogy mennyit fizetsz be havonta. Némi eltérés lehet a szabvány TKM-hez képest, de ez elenyésző, mivel a költségeid zöme szintén százalékosan van meghatározva. Ha nem 5,95% a te TKM-ed, hanem “csak” 5,79%, attól még nem lett az évszázad üzlete a unit linked biztosítás.
Harmadik állítás: “A TKM értéke tartalmazza a kockázati (biztosítás) díjrészt is, ezért olyan magas az értéke.”
Ez igaz, de csak a kötelezően megkötendő kockázati biztosítás értékét. Ez egy unit linked biztosításnál egyenlő a nullával, csak azért van benne, hogy azt lehessen hazudni, hogy ez egy biztosítás. Ilyenek vannak benne, ha az első két évben meghalnál és az addig befizetett pénz nem éri el azt, amit 24 hónap alatt befizetnél, akkor azt a biztosító kipótolja. Vagy: ha közlekedési (csak közlekedési!) balesetben meghalnál, fizetnek egymillió forintot.
Ezeknek az értéke és így a költsége is elenyésző, maximum tized százalékban mérhető.
Negyedik állítás: “Figyelembe kell venni a sok bónuszt, ami egyenesen kitermeli az összes költséget.”
Mióta a biztosítók kényszerből bevezették a TKM (Teljes Költség Mutató) közlését, hogy-hogy nem az szinte az összes biztosítás elkezdett bónuszokkal operálni.
Elöljáróban azt érdemes szem előtt tartani, hogy az összes bónusz csak arról szól, hogy tőled elvonnak a normálnál több pénzt, amit aztán nagylelkűen visszaadnak 20 év alatt, ha kitartasz. (Erről már írtam például itt is: Ami a reklámok mögött van)
Ahogy a mondás tartja: kijózanodásnak hívjuk az adóvisszatérítés feletti eufóriát követő állapotot, amikor rájössz, hogy csak a saját pénzedből kaptál vissza egy keveset. Itt is erről van szó.
Nézd meg például az Allianz normál és bónusz Életprogramot: a bónusz biztosítás úgy kezdődik, hogy az első éves díj 50%-ával többet vonnak el, majd ebből adják vissza a pénzt évről-évre növekvő mértékben. Így a 14. évig egyértelműen a normál verzió éri meg jobban.
Egy másik terméknél, aminek a TKM értéke szintén a legjobbak között van, szintén nagyon húzós összeget vonnak el hűségbónuszra.
Az első éves díj 235%-át vonják el hűségbónusznak az első öt év alatt, majd nagylelkűen visszaadják 15 év alatt. Addig is, amíg vigyáznak a pénzünkre, úriemberként 2% kamatot fizetnek rá, de ezzel szintén kilógnak a sorból, mert a legtöbben semmit nem adnak a hűségre elvont pénzre.
Ez a második legnagyobb trükk a dologban.
Ha például visszaadják az első éves díj 25%-át 10 év után, 25%-át 15 év után és 50%-át húsz év után, akkor ha az inflációt sem felejtjük el, akkor az első évben befizetett pénzünk felét sem kapjuk vissza, ha 4,5%-os inflációval korrigáljuk a kifizetett pénzt. De erre már kevesen szoktak rájönni.
Ráadásul a bónuszoknak nagyon komoly követelményei vannak: ha csökkented a díjat, ha szünetelteted, de néhány biztosításnál akkor is, ha nem növeled évente a befizetést az indexálással, már nem is jár a bónusz. Ha idő előtt felmondod (így jár a biztosítások zöme), akkor végképp nem kapsz pénzt.
Csodák nincsenek a pénzügyekben. Amíg a biztosító kifizeti akár az első éves díj 140-150%-át is az üzletszerzésért (ezt nem feltétlen az ügynök kapja, hanem a cége. Sok ügynök, különösen az MLM rendszerben dolgozók, gyakran az ötödét kapják meg ennek a pénzét. Meg nagylelkűen egy utat két évente Peruba.), fenntartási jutalékként 3-5%-ot a befizetésekre, a biztosítónak is vannak költségei az alapkezeléssel és még ő is akar keresni rajta, addig ne reméld, hogy valami hókuszpókusz csoda folytán nem te fogod megfizetni ezeket a költségeket. Ezért az egy nettó butaság, hogy “majd a bónuszok kitermelik a költséget”. Minden költséget tőled fognak mindig levonni, maximum szépen felöltöztetik, hogy ne tűnjön fel a nagysága. Kit érdekel a sok elvonás, amikor olyan sok bónuszt kapok?
Hogy mi az értelme a bónuszoknak?
– Mókusvakítás: tele a net olyan ajánlatokkal, ahol gyönyörűen kiemelik az összes előnyét a unit linked biztosításoknak (anélkül, hogy elárulnák, hogy arról van szó): kamatadómentes (pont, mint a TBSZ számla), 3 év után a befizetés mértéke változtatható (miért máshol nem, már az első hónaptól?), többféle alap közül választhat (miért, máshol nem?) és a bónuszok. Évente ennyi meg annyi bónusz. Adjuk össze, mennyivel több ez, mint mondjuk a babakötvény évi hatezres állami támogatása. Arról az apróságról, hogy mindez mögött milyen brutál költségek vannak az ingyenes start számlával (babakötvénnyel) szemben, meg hogy a bónusz azt jelenti, hogy a saját pénzünkből visszaadnak egy keveset, már mélyen hallgatnak.
Meg aztán: évi 500 ezres befizetés esetén 3% bónuszt hozzátesz a biztosító a befizetéshez. Na persze, hogy aztán ebből az összegből vonja le az 5%-ot. Meg 10 év után a bennlévő pénzt is évi 1%-kal növelik. Ja, hogy aztán ebből vonják le a 2% alapkezelői költséget.
– A TKM szépítése. Ha a futamidő elején elvonok egy nagy összeget, de azt visszaadom a futamidő alatt, akkor a TKM értékben ez nem lesz költség. De mivel az infláció miatt értékben jóval kevesebbet adnak vissza 10-15-20 év alatt, ez tiszta nyereség. Ahogy az is, hogy az idő előtt megszűnt biztosítások bónuszai a biztosítót illetik. Márpedig ha 7 év a unit linked biztosítások átlagos élettartama, akkor bátran lehet ajánlani, hogy milyen sokat adunk vissza 15 meg 20 év után. A sok megszűnt biztosítás beragadt bónuszai mind a biztosító nyeresége.
– Az ügyfelek megtartása. Mivel mindenki szeme előtt a visszafizetések lebegnek, nem merik felmondani a szerződést, még akkor sem, ha bónuszokkal együtt is jobban járna egy másik befizetés választásával.
Fontos tudnod, hogy a TKM már tartalmazza a bónusz miatti “nyereséget” is. Azzal együtt is ilyen magas az értéke.
Ötödik állítás: “A nyugdíjbiztosítás mindennél jobban megéri az állami támogatás miatt.”
Egyrészt ezt már egyszer kiveséztük, hogy mennyire nem így van. A nagy költségeket nem képes az a 20%-os állami adóvisszatérítés kompenzálni. Egy éves 500 ezres befizetésnél a 100 ezer forint állami támogatás szinte már semmit nem jelent mondjuk a 15. évben. Addigra benn van 7,5 millió, a 100 ezres támogatás értéke 1,3%-ot jelent csak. Vagyis ha ennél több a költsége a unit linked biztosításnak az alternatívákkal szemben, akkor még támogatással együtt is rosszabbul járunk a unit linked biztosítással. Márpedig sokkal több a költsége. Erről a cikket itt találod: Nyugdíjbiztosítás: van-e jobb megoldás?
Ezen kívül felvállalni egy ilyen költséges és nagy kötöttségekkel járó kötelezettséget 30 évre csak azért, mert már fél éve van rá állami adóvisszatérítés, nem biztos, hogy bölcs dolog. Csak emlékeztetésül: nemrég szüntették meg a unit linked biztosítások állami támogatását, bármikor megint megtörténhet. S ha még azzal együtt sem éri meg, akkor anélkül garantált súlyos ráfizetés lesz.
Hatodik állítás: “Ha évente kétszer átrendezed a portfóliódat, sokkal jobban megéri a unit linked biztosítás”
Ezt azért hozzák fel mindig az ügynökök, mert a törvény miatt két átrendezés ingyenes évente a biztosításokban.
Miért is rendezném át évente kétszer a portfóliómat? Csak azért, hogy csináljak valamit?
Mikor rendezzem át? Amikor már bezuhant mondjuk a kínai tőzsde és tegyem zsebre a buktát, vagy az ügynökök előre tudják, amit senki a világon, hogy mikor fog bezuhanni valami és előtte még átrakatják velem a pénzem? Ahogy azt is tudják, hogy egy 5% esés csak a szokásos, év közben többször előforduló kis korrekció volt, vagy egy hatalmas esés kezdete.
Mire rendezzem át? Válasszak abból a 10-15 csoffadt alapból valamit, amit lehet kérni a biztosítások mellé? És ha nem akarom se idejétmúlt BRIC alapba tenni a pénzem, se magyar kötvényalapba, akkor mit csináljak?
Miért pont kétszer? Mert annyi ingyenes a biztosításoknál? Miért nem hatszor mondjuk?
Az ügynökök az átrendezést a nem unit linked termékeknél valami brutális költségnek mutatják be. Ezzel szemben például a CIB Banknál a saját alapok közötti váltás (a biztosítónál is csak abból választhatok ugye) vagy teljesen díjmentes, vagy 100 forint, de a legdrágábbnál sincs több, mint 1.000 forint. (Kondiciós lista). De mondjuk az Erste alapjait is megvehetem és eladhatom maximum 500-1.200 forintos összköltség mellett. (Kondiciós lista)
Ha pedig nem elég a saját alap, a legrosszabb esetben a KBC-nél bármilyen ETF-et megvehetünk és eladhatunk 0,3%-os költséggel. De ezt már ne vegyük ide, mert a biztosításnál csak saját alapokat vehetünk. Almát az almával.
Akkor meg miről beszélünk?! Fogalmam sincs, honnan veszik az ügynökök a 5-10%-os átváltási költségeket, amivel számolnak. Leginkább hasraütésszerűen találhatják ki, a legtöbb alapkezelőnél nulla forint közeli költséggel lehet váltogatni a saját alapok között.
Van olyan ügynök, aki becsülettel kiszámolja, ha nem akarjuk évente kétszer váltogatni az alapokat (miért is tennénk?) és ha x% lenne a váltási költség (a valóságban mint láttuk az x=0%), akkor a TBSZ még 35 év után is nyerő nála is, úgy, hogy egy nagyon alacsony költséggel számol a unit linkednél (talán 3%-kal sem évente.)
Hetedik állítás: “Azért jó unit linked biztosítást kötni, mert a szakértelmünkkel mindig segítünk megfelelő döntést hozni és gondozzuk a portfólióját.”
Ez kétszeresen is hamis állítás, bár vannak, akik mindig elmondják. Az egyik, ahogy már említettem, nincs olyan ember a világon, aki tudná előre, mikor kell kiszállni egy befektetésből. A legnagyobb portfóliókezelők sem tudják, de majd a biztosítási ügynököm jól megmondja, mikor mit kell csinálnom.
A másik, hogy két fajta ügynök van: a sikeres és a sikertelen. A sikertelen havonta köt egy, maximum két szerződést, az ilyen maximum egy-másfél év után már nem lesz a cégnél. A sikeres hetente köt kettőt. Neki két év után már lesz 200 szerződése, arra sem lesz ideje, hogy félévente mindenkit végighívjon egy jópofizás miatt. Maximum akkor, ha valamit még el akar adni, vagy telefonszámokat akar kicsikarni a volt ügyfeleiből.
Úgyhogy ne nagyon higgyük el, hogy a befektetésünk majd milyen nagyon lesz gondozva.
Mielőtt kötsz egy ilyen szerződést, gondold végig, mit is nyersz vele?
– A befektetéseid számára nagyon kevés lehetőség közül választhatsz egy biztosításnál. Hasonló befektetési alapot bármelyik bankban kapsz, sokkal nagyobb választékban és olcsóbban.
– A költségek elviszik a hasznodat, de erről már sok szó esett. Miért akarsz amerikai részvényekben fektetni 6%-os éves költség mellett, ha ezt megteheted egy ETF-ben 0,2% mellett is? Az a 5,8% különbség azt jelenti, hogy 20 év alatt háromszor annyi pénzed lesz az olcsóbb költség mellett.
– Biztos kell-e neked a kockázatos befektetés? Amíg nincs pénzed, nem kellene azt a kínai tőzsdén gyűjteni. Inkább válassz egy költségmentes és kiszámítható állampapírt.
(Update: született több mint 300 hozzászólás. Ha elolvasod, próbáld meg kitalálni, ki az ügynök és ki az, aki már egyszer ráfizetett a termékre. 🙂 )
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
a megadott adatok és az ing oldalán lévő leírásokból azt hámoztam ki (az 1-es melléklet alapján), a biztosítási évfordulókor érdemes nálad a visszavásárláson (megszüntetés) gondolkodni, mivel évenként nő a visszavásárlási összeg. Ez 2014-ben mintegy 200.000 Forint körül alakulhat (73/1000), míg jövőre 300.000 felett (112/1000).
Egészen pontosan: “Az adott biztosítási szerződés vonatkozásában tájékoztatójelleggel az életbiztosítási kötvényt kísérő Termékismertető tartalmazza azt, hogy minden biztosítási év első napján –változatlan biztosítási díjat és biztosítási összeget feltételezve – mekkora a biztosítási szerződés visszavásárlási értéke. A biztosítás adott időpontban érvényes visszavásárlási értékéről a Biztosító a Szerződő kérésére további tájékoztatástis ad.”
Van egy többlethozam visszatérítés is minden év júliusában, de ez nekem kínai.
Míg bizonyos UL elemeket nem, 25 évig.
Illetve ha van 2 termék, legtöbb tulajdonságuk hasonló, de az egyikből 25 év után lesz valami (addig semmi változás), a másikból meg 25 alatt folyamatosan, akkor melyiket választod? És még csak nem is az UL-ről beszéltem, mert ott még csak nem is hasonlóan jó a termék a piacon kapható többihez képest.
A gyereket csak azért kérdeztem, mert nagyon sokan azt mondják, hogy nem tudnak és nem akarnak “hosszú távra” tervezni, maximum 2-3 évben gondolkoznak.
Pedig ahogy kiderül, hogy jön a gyerek, végig kell(ene) gondolni a következő 25 évet is, hogy milyen várható kiadásokra kell időben felkészülni. Mit szeretne, mi legyen a gyerekből? Miből és hogyan fogja taníttatni? Ha elindul az önálló élet útján, akarja-e segíteni és hogyan?
Azon sem árt elgondolkozni, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatárig akar-e dolgozni, vagy már hamarabb szeretne egy olyan passzívjövedelmet, ami lehetővé teszi, hogy korábban letegye a lantot és csak a családjának, hobbijának éljen.
És egy olyan stratégiát kell felépítenie, amellyel kezelni tudja a változásokat, bizonytalanságokat, ugyanakkor biztosítja, hogy elérje a kitűzött céljait.
Ennek a stratégiának lehet az egyik eleme egy megfelelően megválasztott UL és nyugdíjbiztosítás. Hangsúlyozom, hogy az egyik és nem az egyetlen! Mellette sok minden másra is szükség van.
Ti ide beteszitek a pénzt, és mi befektetési szakemberek és bankárok gondoskodunk róla, hogy amikor nyugdíjas korba értek és szükségetek lesz erre a nagy nehezen félretett megtakarításra, addigra szart se érjen.
Persze ezt nem gonoszságból tesszük, hanem egyrészt azért, mert ha nem lopjuk el a megtakarításotok egy részét, – például úgy, hogy egyáltalán nincs hozam – akkor mi, miből élnénk jól?
Másrészt, azért szükséges, hogy semmit ne érjen a megtakarításotok, mert csak így lesztek rákényszeríthetők arra, hogy egészen addig dolgozzatok, amíg fel nem buktok véglegesen.”
Ezt egy nem szalonképes helyről vettem, de nagyjából ezt gondolom a 25 éves megtakarításról.
Megismétlem, hátha most sikerül:
És nem az UL lényeg, hanem a STRATÉGIA, amit következetesen végig visz!
Szerintem te se erted a lenyeget…Itt mindenki azt mondja,hogy kell strategia. Ebben egyetertunk.
Mi viszont azt mondjuk, hogy egy _JO_ strategianak nem resze az UL, mert van annyi sokkal jobb termek, hogy nem erdemes belevenni. Alsohangon legalabb evi 1 millio forintnak talalsz jobb helyet es akkor kb csak az allamilag tamogatott formakat neztuk…
UL: azért vannak előnyei is szerintem, legalábbis én azért kötöttem mert:
– bármilyen mást választasz azzal jellemzően foglalkoznod kell va
– mivel biztosítás kevésbé tudja lenyúlni az állam (a betétet, államkötvényt, minden ilyesmit el tudják lopni, mert az a tied. A biztosítás viszont másképp működik, elvileg nincs konkrét pénz a számládon -> nem tudják lenyúlni
– igen 20 évre nehéz gondolkodni, de ebben az országban ami ma tilos holnap kötelező és ami ma kötelező holnap tilos. Az is lehet hogy 20 év múlva a többi megtakarításból annyit fognak ellopni, hogy ebben még mindig több pénzed lesz (az EU helyesen próbálja védeni a betétesek pénzét, de ez nem terjed ki mondjuk egy újabb EHO+ vagy valami kivetésére). Szóval lehet hogy a végén az UL-el még jobban is fogsz járni. Ezt most nem…
Pl a legtöbb hozzászóló egyetért abban, hogy az állam majd nem tud megfelelő nyugdíjat fizetni, de a babakötvény (20 év) már lehet jó konstrukció, az infláció + 3%-os (5 év) befektetés pedig a vágyak netovábbja. Persze ezt ki is kell majd fizetni, vkinek, vmiből.
Bizonyos dolgok állami támogatásában bízunk (NYESZ, TBSZ), másoknál kiemejük, hogy csak “fél éve van rá állami adóvisszatérítés”.
És még olyan is van, aki egy kommentelő válasza/döntése alapján határoz arról, hogy megszüntesse-e a biztosítását, anélkül, hogy maga megbizonyosodna a számokról.
Azt se tudom, hogy mennyibe kerül egy bankfiók hálózatot fenntartani folyószámlákra levetítve, és hogy minek a terhére fizetik, de a banki termékek tényleg olcsóbbnak tűnnek, mint a biztosítósok.
Mindenesetre szerintem sem éri meg unit linked biztosítást kötni, amíg ilyen nagyok a költségei.
profikutfuras.hu/minden-amit-a-furt-kutakrol-tudni-erdemes
Görgessetek a “Mennyi pénzt spórolhatunk saját kúttal?” bekezdéshez.
És most jelentkezzen, akinek éves 1 millió forint a vízszámlája…
Bár az is lehet, hogy én és az ismeretségi köröm túl takarékos, és rajtunk kívül mindenkinek 1M körül van az éves számlája…
Ez esetben bocsánatot kérek a linkelt honlap üzemeltetőjétől.
Ez van a kollektornál is, az áramszámlát nagyvonalúan elfelejtik, pedig az is eszik áramot rendesen, hogy forgassa a vizet.
Most azt irtad le, hogy az UL hozam kb a befottesuveg szintjen van…
Az UL-ek befektetesi alapokban tartjak a penzt… azt ugyanugy lenyulhatja az allam, vagy meg is adoztathatja. Semmivel se biztosabb mint a bankbetet vagy az allampapir ( sot, mivel a magyar allam az allampapir fele akar terelni, ezert szerinted mit fognak legkozelebb megadoztatni? Mar az EHO is olyan, hogy forintos allampapirra nem fizeted… )
Ha ennyire bizonytalannak erzed a helyzetet, akkor azUL tuti bukta…
Ugyanis ha 2-3 evente valtozik, hogy miben kell tartani a penz, akkor hogyan erne meg a 20 eves kotottseg? Mivan ha 5 ev mulva jon egy uj, allamilag tamogatott megtakaritas, ami jobb? Arrol nem is beszelve, hogy mostis van so…
1. Nagyon nem akartok affelé menni, hogy az üzletkötők amíg vállalkozók, addig MUSZÁJ UL-T kötni, mert másból nem tud az elején havi 3-400 000 Ft jutalékot kitermelni. Minden ügynök örömmel ajánlana, olcsó UL-t, ha a havi fikszéből megélne. Ez a biztosítók döntése, és a jogalkotóé, aki hagyja.
Magas szintű képzés, kis létszám, alkalmazotti státusz+jutalék. Ez a minimum, ami után Pénzügyi tanácsadóról beszélhetünk.
2. Aminek nincs jó jutaléka, azt nem ajánlják. Ezért a NYESZ, TBSZ és a pénztárak minimális mértékben terjedtek el.
3. Komoly hozáértéssel lehet jó UL-t kötni. pl: Generali g65s. Minimális rendszeres díjjal, magas esetikkel, évi 6-8% hozamokkal, már nyerésben vagyok.
Az ügyfeleim 5 év után pluszban vannak.
Az azonban biztos, hogy SOKKAL KEVESEBB EMBERNEK VALÓ, MINT AKI MEGKÖTI.
folyt köv
Nem csak a számokat, ktg-eket kell nézni, mi mennyit hoz. Elszórakozol itt napokat a számolásokkal, hogy 25 év alatt 3x annyi pénzem lesz ETF-el, stb. DE! Elfelejtesz egy pszichológiai tényezőt. És nem ügynök vagyok, felőlem dögöljön meg at összes unit-linked, de apa vagyok, akinek a gyerekei azért tudtak tovább tanulni, mert meg volt rá a fedezet, 2 unit-linked. Biztos több összejött volna, ha 18 éven át ETF-ekbe meg befektetési alapokba teszem a pénzt. De a unit-linked erőssége pont a pozitív kényszer. Ezt nem tudod számokkal kiváltani. Előtte is próbáltam már megtakarítást, olyan eszközt, amin keresztül félreteszek, fial a pénzem, de gyarló ember vagyok, nemhogy 18 évig nem tartott, de már a 7. hónapban hopp nem tettem félre valamiért. Aki fegyelmezett, hajrá ETF, de az emberek 90% nem az. Lehet nem lett 20 millió, ami lehetett volna, de lett 12..
– Tartós befektetési számlán van (3 és 5 éves “rövidtávú” tervek)
– Lakás előtakarékossági számla (hitel törlesztés és lakás felújítás lesz belőle)
– Rendszeres befektetés (minimális indulási költség és ezen felül semmi)
Egyébként a fene megette, ha valaki csak azért tud eltenni, mert “muszáj” és ezért hajlandó évi 6-10%-ot önként kidobni az ablakon.
Ez ugyanaz, aki csak úgy tud hűtőt venni, ha hitelt vesz fel, mert azt “muszáj” havonta fizetni, míg előre félretenni nem muszáj. Az ilyen ember is inkább kifizet 25% kamatot a hitelre.
Az egész blog arról szól, hogy ezen jussunk már túl, ne legyünk ovisok a pénzügyekben.
-Igaz ugyan, hogy nyugdíjra szeretném félretenni, de adódhat olyan élethelyzet, hogy szükség lesz a pénzre, tehát ez az enyém legyen és hozzáférhető bármikor. Szándékosan nem választottam a nyugdíj ezt-azt, nem akartam 28 évesen felcímkézni csak a nyugdíjra. Ez szerintem elég egyértelmű volt.
-A havi fizetést szeretném mindigis csinálni, de ha épp nem tudom, az ne legyen gond.
-Bármikor felmondható legyen, ha épp úgy adja az élethelyzet.
Ezek voltak a feltételeim. Erre a 25 éves Groupama Generációt javasolták…
Otthon szétnéztem, kiderült, hogy van rengeteg kockázati biztosításunk, a kieg biztosítást 2 hónap után le akartam mondani. Azt sajnos nem lehet!!!!! Csak évfordulón. Közben kiderült (számomra), hogy a visszavásárlási értéke igen alacsony a UL biztosításoknak, ezért meg akartam azt is szüntetni, mert ha ténylegesen adódik olyan élethelyzet mondjuk 5-10-15 év múlva, hogy szükség lesz a pénzre, akkor kegyetlen sokat bukok rajta. Bementem a Groupamahoz, azt sajnos nem lehet megszüntetni, csak évfordulókor. Bementem évfordulókor, hogy pontot tegyek az egészre, elkéstem, mert írásban kellett volna úgy, hogy évfordulóra beérkezzen…
Egy dolgot látnod kell! Van olyan, hogy valaki profin használ egy elavult terméket, ami költséges ugyan, de neki megfelel.
Ha egy ilyen embernek új modern eszközt ajánlasz, ami olcsóbb, jobb,de változást és tanulást igényel, amire ő nem hajlandó, akkor előfordulhat, hogy kárt okozol.
Túlfejlődte a termék a felhasználót. Nem érti, nem tartozik a komfortzőnájába, fél tőle. Nem tudja jól használni.
Valami ilyesmi bontakozik ki itt. Az UL jó, mert kényszerit a befizetésre, jól megbüntet, ha hozzányukok.
Én azt szoktam kérdezni, az ügyféltől: Megér önnek 500 000 Ft-ot, hogy rendszerességre, fegyelemre neveljem? Ha igen kötünk UL-t
Ha nem, és inkább fegyelmezi magát és tanul, akkor Nyesz, önkéntes pénztár befalap stb.
Ezen mindig nevetnek, pedig igaz…..
Tanulság: A megkötés után még igazából 3-szor voltam bent a Groupamánál, tehát mind a 4 alkalommal nyíltan a képembe hazudtak és kihasználták, hogy az ügyfél nem ért hozzá. Vagy netán ők is rosszul tudják és pusztán jószándékból mondták nekem azt, amit mondtak? Ezt mindenki döntse el ki-ki maga.
Most már mindent elolvasok, a múltkor a számlacsomag váltásnál is jól megizzasztottam a fiókos kisasszonyt. Meg most már értem végre, mit olvasok. Sajnos a pénzügyi képzés hiánya miatt még a jóhiszemű (értsd megtakarítani szeretne) embereket is le lehet gombolni ilyenekkel, mint a Unit-Linked. Sajnos sokan a saját pénztrácájukon tanulják meg, mibe érdemes fektetni.
”
Az UL-ek befektetesi alapokban tartjak a penzt… azt ugyanugy lenyulhatja az allam, vagy meg is adoztathatja.
”
De hogy vesz el a biztosítási összegemből ha az nem befektetés hanem biztosítás? Nincs egy olyam számla az UL mögött, hogy ezen kérem X ft-on van…. Befektetési egységek vannak, ami nem konkrét ft érték. Ezt nem teljesen értem. Én egy biztosítást kötöttem X költséggel, X feltétellel. Ha meg is adóztatja a biztosítót, a biztosító ezt hogyan terheli át rám? Úgy hogy az alap kevesebbet fog érni, ezen keresztül a befektetési egységem is? De nem az alapot magát adóztatja, hanem a tulajt, de én hivatalosan nem vagyok bef. alap tulaj. Befektetési egység tulaj vagyok.
Ha a számlámon közvetlenül van X bef. alap, azt értem hogy csinálják. De közvetett módon?
A TBSZ-re is kivetették az EHO-t, és a bankbetétekre is VISSZAMENŐLEG! A biztosításra ezt hgoy tudják megcsinálni?
Persze a normál tőzsdézésnél más a helyzet, azzal tényleg több a dolgod, az egy egész más befektetői hozzáálást kíván. De a hozzászólók közül senki sem azzal hasonlította össze az UL-t.
Totálisan egyértelmű, hogy te is csak is a rossz oldalát erősíted valaminek, ami egyébként nem jó marketing, felvételi interjún sem nyerő az előző munkahelyet ócsárolni.. Megégetted magad egy unit-linkeddel, vagy értékpapír számlákkal kapcsolatos a munkád? Valaminek kell lennie tényleg ne haragudj 🙂 Nem az nem igaz, amit írsz, hanem ahogy írod, az megtévesztő és egyoldalú. A következő az lesz, hogy engem is leügynöközöl cinikusan. Akkor én pedig vissza nem jövök erre az oldalra többet, és ha ez itt erről szól és rendben van, akkor nem is kár érte. Akkor ez nem eszmecsere itt, hanem kollektív duzzogás.
Másodszor is hallgatlak, ajánld nekem azokat a bizonyos vagy likvid, vagy kevésbé likvid de magasabb hozampotenciálú megoldásokat. Mellesleg nekem eszem ágában nem volt olyan igényt támasztani, hogy likvid legyen, ha egyszer tudom előre, hogy 17 év múlva fog kelleni, amikor 18 lesz! Ezt jelenti a pénzügyi tervezés. Sőt pont hogy azt akartam, hogy isten ments, hogy én vagy bárki hozzányúljon, ez a gyereké! Még akkor is, ha én közben meghalnék, érted ezt? Ezért pl én kiegészítettem egy nem olcsó “díjátvállalási” opcióval is, ami fizeti tovább helyettem, ha nem lennék már. De ezért mondom, ki mileyn helyzetben, milyen célra. Ne általánosíts
Pontosan erről van szó. Ennyi erővel nyitsz a MÁK-nál egy számlát, a netbankodon beállítod, hogy minden hónap 15-én utaljon X ft-ot oda, veszel belőle állampapírt és az a % annyi amennyi. Egyébként akármelyik alapkezelőnél is ugyanezt meg lehet csinálni, sőt ők még fel is hívnak, hogy pénz jött, mit tegyünk vele. A Groupama Generáció állampapír portfoliója 1% alatt hozott idén, ami még a legocskább diszkontkincstárjegynél is alacsonyabb. Arról meg ne is beszéljünk, hogy intézményi befektetőként a biztosító olyan állampapírokat is megvehet, amit én lakosságiként nem. Most ha egy ilyenbe bepakolod a pénzed UL-be, mert fontos a biztonság, még a lejárat napján is nettó kevesebb pénzed van, mint az általam fent felvázolt esetben, inflációról nem is beszélve.
(etfet direkt nem kérdezem, mert az már nem annyira egyszerű. De befektetési alapot minden bankban lehet kapni.)
Sokkal egyszerűbb befektetési alapba tenni a pénzt, mint eseti számlára és még jóval olcsóbb is.
Pont ezekről beszélünk.
Nehany pelda:
1. Megadoztathatja a biztositasok kifizeteset.
2. Eltorolheti az EHO es kamatadomentesseget a biztositasoknal.
3. Megadoztatja a cegeket amikbe a biztositod fektet. ( kozvetve megerzed majd, ne agodj)
4. Torvenyi modositassal kotelezi a biztositot, a portfolio szamara elonyos atalakitasara ( pl minimum 50% magyar reszveny, vagy allampapir, sok lehetoseg van… )
biztos sok mas lehetoseg van meg, de ezeknek valoszinuleg lehet olyan hatasuk, hogy a vegen te fizeted az adot, csak nem latod ( pontosabban annyit latsz, hogy a befalap kevesebbet hozott, mert a cegeknek rosszul ment)
Ha a kormanytol felsz, akkor kulfoldon kell korulnezni… ( de ottis korultekintoen)
Az előző kérdésedből is azt látom, hogy csak számokban gondolkozol, nem pénzügyi tervezésben. Nekem nem CSAK a gyereknek szánt unit-linkedem van, vannak más céljaim is. Az eseti számla költségkérdése eltörpül (és az az 1% nem több, mint másé, ne mond) amellett, hogy azt a pénz a gyerekcél növelésére szánom, pl pont azért is, ha megakadnék a rendszeres díjjal, átkönyvelhessem esetiből.. Mert ott a cél a fontos. Mellesleg jobban hozott az UL portfoliom éppen akkor, mint az értékpapírszámlám, miért minősíted akkor általánosságban az eszközalapokat
Az UL-hez is hozza tudsz nyulni ido elott ha akarsz, csak buksz egy jo nagyot.
Amugy ha tenyleg az lenne a termek celja, hogy rendszeresen megtakarits, akkor miert nem 0% TKM-el adjak? Az ido elott kiszallok, meg nem vegig fizetok miatt igyis boven lenne haszna a biztositonak…
Az a helyzet, az, hogy az emberek képesek a változtatásra ezen a téren, nem utópia, Kiszámoló egyáltalán nem ócsárol embereket, hanem arról beszél, hogy ezen rossz szokásokon változtatni kéne, egyébként rengeteg cikke van, ami arról szól, hogyan ne szórják el a pénzüket az emberek (amik jelentős részével egyébként nem értettem egyet, mert én megint más szemléletet vallok, mint ő, viszont amiről ő beszél, az szélesebb körben terjeszthető, tanítható).
Ami a befektetéseket illeti, BMÁK, PMÁK TBSZ-re kötve nagy valószínűséggel többet fog hozni, mint az UL, mindez azért, mert nincsenek extra költségei, és jóval olcsóbban visszaváltható idő előtt. Ha részvény portfólióba is fektetsz, akkor a volatilitás miatt nem érdemes akármikor kiszedni, és amúgy is érdemes sokáig tartani, tehát azt sem szórja el az ember, cserébe 1% körüli a költség az 5-6 helyett.
De a kezdeti költségeket egyáltalán minek fizetni, ha amúgy ezernyi befektetési alapból válogathatsz UL nélkül is? Egyáltalán minek fizeted? Csak azért, mert különben elszórnád a pénzed? Az sem megy, hogy rendszeres átutalási/átvezetési megbízás egy államkincstár, értékpapír vagy megtakarítási számlára? Megtakarítási számláknál például sokszor feltétel is a kamathoz a minimum összeg növelés.
Lehet, egyoldalú a cikk, de döntő többségében az ügyfelek tájékoztatása is, pl. a bármi történik esetre (tisztelet a kivételnek), és bizony a BNET-es oktatások is szemérmesen hallgattak lényeges dolgokról. Bár a top értékesitő szerint ha mindent elmondanának, senki sem venné!
Amúgy az “igy legalább lesz egy kis kevéske pénze” jó lehet a lelkiismeret megnyugtatására, mert fontos, hogy hittel tudjuk végezni a munkánkat. Ha valaki meginog a hitében hogy jót cselekszik, nem biztos, hogy továbbra is csinálja. És oda a jutalék, de majd jön a következő.
Vannak használható UL-ek, vannak akik tudják használni, de nagy többségében vesziteni fognak vele az ügyfelek. “Nem a termék hibás, hanem az emberek!” 🙂
Ennyibe kerül, hogy valaki eljuttassa hozzájuk a lehetőséget. Aki tudatosan tervez, az felfedezi a piacot tanul, és megtalálja a lehetőségeket.
Neki nem kell ilyen drága mentor.
Gondoskodunk azokról, akik a mi jövedelmünktől függnek,
Ez a kockázati biztosítás
Ja itt nem kapunk semmit, ha nem történik semmi.Akkor kössünk olyat, ahol kapunk.
Ez a hagyománxos vegyes életbiztosítás.
itt a pénzünk egy részét befektetik, s ha szerncsénk van lejáratkor visszakapjuk a berakott összeget egyben. Ajjaj, de kevés a hozam, meg a költségeket sem látom. Nincs más? De igen.
Ez az UL biztosítás.
Itt látom a költségeket a kondíciós listában. Ki tudom számolni, hogy mibe kerül. Itt én fektetek be, a saját hasznomra, vagy káromra.
Ez jó befektetés?
Nem . Olyan cél megvalósítására való, aminek akkor is meg kell valósulnia, ha én meghalok. Ezért a biztosítás kiegészítésére használjuk. Így visszajön a pénz a futamidő végén, ha ügyesen használjuk.
A döntésa fentiekról az ügyfél felelőssége!
Jó lenne, ha a devizahitelekhez hasonló társadalmi szinten meg lehetne vitatni az egész problémakört. Korrektebb termékekhez és értékesitéshez, rendes szabályozáshoz és talán a tanácsadók tisztességes megélhetéséhez segitéshez vezetne. De mindenképpen kevesebb becsapott ügyfélhez.
A tudatosságot is növelné, aki köt, az átgondoltabban tenné jó eséllyel jobb termékekkel, és az alternativákat is meg lehetne ismerni szélesebb körben.
A hálózatépitgetők szivni fognak, de áldozatokat is kell hozni.
Sok, amúgy értelmes emberrel beszéltem, akik hála az ügynöknek abban a hiszemben fizetik be az éves dijat, hogy az automatice évi 12%-ot nő. Tisztán! Bizonyára kollektiv félrehallásról lehet szó. De hát ismerős, családtag mondta. 🙂