Mégis megéri a unit linked biztosítás?
Már sokszor foglalkoztam a unit linked biztosításokkal, bemutatva azok magas költségeit és komoly buktatóit. (Ha van kedved, itt el tudsz olvasni párat az erről szóló írásaim közül: unit linked biztosítások)
A véleményem továbbra is az, hogy a unit linked biztosítás csak az ügynöknek és a biztosítónak nagy üzlet, az ügyfél ezer másik, számára sokkal kedvezőbb termék közül választhatna a piacon.
Mostanában több írás is megjelent biztosítási ügynökök tollából, amelyek azt állítják, hogy éppen ellenkezőleg, a unit linked biztosításnál nincs is jobb a világon, főleg ha a bónuszokat és az adójóváírásokat is figyelembe vesszük és hogy mennyire csalóka a TKM értékkel való számolás.
Ezen kívül táblázatokkal támasztják alá, mennyire megéri a unit linked biztosítás egy sima TBSZ-hez képest 25-30 év távlatában. Van, ahol egyenesen dupla annyit hoz, mint egy TBSZ számla.
Többen elküldtétek ezeket az írásokat, hogy akkor most mi az igazság.
Azért, hogy segítsek eligazodni a témában, összeszedtem a leggyakoribb állításokat és válaszolok is azokra.
Első állítás: “Megtévesztő dolog kiragadni pár drága termék költségmutatóját és azt állítani, hogy általában drágák a unit linked biztosítások.”
Soha nem ragadtam ki ilyen példákat. Nézzük meg a legautentikusabb helyen, a Magyar Biztosítók Szövetségének oldalán, milyen költségmutatóval rendelkeznek a biztosítások. Kattintsunk erre a linkre és válasszuk ki a “Biztosítótársaságok TKM Mutatói” táblázatot. Itt szinte az összes unit linked biztosítás költségmutatóját látjuk 5-10-20 év távlatában. A tól-ig értéknél a magasabb érték a magasabb alapkezelői díjjal járó részvényalapokhoz tartozik, az alacsonyabb a semmit nem hozó pénzpiaci alapok és esetleg a kötvényalapok költségeivel számol.
Azt láthatjuk, hogy még a hosszú 20 éves futamidő mellett is részvényalapoknál 5% felett lehet az átlagos költségmutató, úgy hogy ebben már a bónuszok miatti adatferdítés-kozmetikázás is benne van.
Vagyis évente ennyi a garantált bukásunk egy unit linked biztosítással, ennyit visznek el a költségek. Ha egy másik hasonló befektetési alapban csak 1% a költségünk, az évi 4% különbség miatt 20 év után jóval több mint dupla annyi pénzünk lesz hasonló hozamok mellett pusztán csak az alacsonyabb költségek mellett.
Ha kivesszük az Allianz termékeit (ezekről itt írtam: Egy korrekt unit linked biztosítás), akkor még súlyosabb az átlagérték.
Úgyhogy egyáltalán nem szándékos torzítás 5%-os éves átlagköltségről beszélni, főleg, hogy ennél sokkal rosszabb termékekkel van tele a piac. A drága termékek attól drágák, hogy többet fizetnek az ügynöknek jutalékot. Így nyilvánvaló, hogy sokkal inkább azokat árulja mindenki, mint az Allianz Életprogramot, hatodannyi jutalékért. Tehát a piaci átlagköltség sokkal magasabb lehet annál is, mint amit a táblázatban talált értékek kiátlagolása mutat, mert amelyik ügynök csak teheti, a számára előnyösebb, de az ügyfél számára drágább terméket adja el mindenkinek.
Második állítás: A TKM értéket használni a költségek bemutatására súlyos tévedés. A TKM érték egy szabványosított érték, nem használható a pontos költségekre. Ha te nem átlagot fizetsz be, sokkal olcsóbb a biztosítás.
A Teljes Költség Mutató valóban egy átlagügyfelet mutat be, egy 35 éves férfit, éves 250 ezres befizetéssel. Neki annyi a költsége, mint amit a mutató közöl.
De miután az adminisztrációs költségen kívül, ami havi átlag 5-600 forint, a biztosítások összes költsége százalékos elvonás (3-5% vételi jutalék a befizetésekre, évi 1,75-2% alapkezelői díj a bennlévő pénzre, kezdeti költségek az ügynök fizetésére az első x év y%-a, stb.), ezért nem sokat számít, hogy mennyit fizetsz be havonta. Némi eltérés lehet a szabvány TKM-hez képest, de ez elenyésző, mivel a költségeid zöme szintén százalékosan van meghatározva. Ha nem 5,95% a te TKM-ed, hanem “csak” 5,79%, attól még nem lett az évszázad üzlete a unit linked biztosítás.
Harmadik állítás: “A TKM értéke tartalmazza a kockázati (biztosítás) díjrészt is, ezért olyan magas az értéke.”
Ez igaz, de csak a kötelezően megkötendő kockázati biztosítás értékét. Ez egy unit linked biztosításnál egyenlő a nullával, csak azért van benne, hogy azt lehessen hazudni, hogy ez egy biztosítás. Ilyenek vannak benne, ha az első két évben meghalnál és az addig befizetett pénz nem éri el azt, amit 24 hónap alatt befizetnél, akkor azt a biztosító kipótolja. Vagy: ha közlekedési (csak közlekedési!) balesetben meghalnál, fizetnek egymillió forintot.
Ezeknek az értéke és így a költsége is elenyésző, maximum tized százalékban mérhető.
Negyedik állítás: “Figyelembe kell venni a sok bónuszt, ami egyenesen kitermeli az összes költséget.”
Mióta a biztosítók kényszerből bevezették a TKM (Teljes Költség Mutató) közlését, hogy-hogy nem az szinte az összes biztosítás elkezdett bónuszokkal operálni.
Elöljáróban azt érdemes szem előtt tartani, hogy az összes bónusz csak arról szól, hogy tőled elvonnak a normálnál több pénzt, amit aztán nagylelkűen visszaadnak 20 év alatt, ha kitartasz. (Erről már írtam például itt is: Ami a reklámok mögött van)
Ahogy a mondás tartja: kijózanodásnak hívjuk az adóvisszatérítés feletti eufóriát követő állapotot, amikor rájössz, hogy csak a saját pénzedből kaptál vissza egy keveset. Itt is erről van szó.
Nézd meg például az Allianz normál és bónusz Életprogramot: a bónusz biztosítás úgy kezdődik, hogy az első éves díj 50%-ával többet vonnak el, majd ebből adják vissza a pénzt évről-évre növekvő mértékben. Így a 14. évig egyértelműen a normál verzió éri meg jobban.
Egy másik terméknél, aminek a TKM értéke szintén a legjobbak között van, szintén nagyon húzós összeget vonnak el hűségbónuszra.
Az első éves díj 235%-át vonják el hűségbónusznak az első öt év alatt, majd nagylelkűen visszaadják 15 év alatt. Addig is, amíg vigyáznak a pénzünkre, úriemberként 2% kamatot fizetnek rá, de ezzel szintén kilógnak a sorból, mert a legtöbben semmit nem adnak a hűségre elvont pénzre.
Ez a második legnagyobb trükk a dologban.
Ha például visszaadják az első éves díj 25%-át 10 év után, 25%-át 15 év után és 50%-át húsz év után, akkor ha az inflációt sem felejtjük el, akkor az első évben befizetett pénzünk felét sem kapjuk vissza, ha 4,5%-os inflációval korrigáljuk a kifizetett pénzt. De erre már kevesen szoktak rájönni.
Ráadásul a bónuszoknak nagyon komoly követelményei vannak: ha csökkented a díjat, ha szünetelteted, de néhány biztosításnál akkor is, ha nem növeled évente a befizetést az indexálással, már nem is jár a bónusz. Ha idő előtt felmondod (így jár a biztosítások zöme), akkor végképp nem kapsz pénzt.
Csodák nincsenek a pénzügyekben. Amíg a biztosító kifizeti akár az első éves díj 140-150%-át is az üzletszerzésért (ezt nem feltétlen az ügynök kapja, hanem a cége. Sok ügynök, különösen az MLM rendszerben dolgozók, gyakran az ötödét kapják meg ennek a pénzét. Meg nagylelkűen egy utat két évente Peruba.), fenntartási jutalékként 3-5%-ot a befizetésekre, a biztosítónak is vannak költségei az alapkezeléssel és még ő is akar keresni rajta, addig ne reméld, hogy valami hókuszpókusz csoda folytán nem te fogod megfizetni ezeket a költségeket. Ezért az egy nettó butaság, hogy “majd a bónuszok kitermelik a költséget”. Minden költséget tőled fognak mindig levonni, maximum szépen felöltöztetik, hogy ne tűnjön fel a nagysága. Kit érdekel a sok elvonás, amikor olyan sok bónuszt kapok?
Hogy mi az értelme a bónuszoknak?
– Mókusvakítás: tele a net olyan ajánlatokkal, ahol gyönyörűen kiemelik az összes előnyét a unit linked biztosításoknak (anélkül, hogy elárulnák, hogy arról van szó): kamatadómentes (pont, mint a TBSZ számla), 3 év után a befizetés mértéke változtatható (miért máshol nem, már az első hónaptól?), többféle alap közül választhat (miért, máshol nem?) és a bónuszok. Évente ennyi meg annyi bónusz. Adjuk össze, mennyivel több ez, mint mondjuk a babakötvény évi hatezres állami támogatása. Arról az apróságról, hogy mindez mögött milyen brutál költségek vannak az ingyenes start számlával (babakötvénnyel) szemben, meg hogy a bónusz azt jelenti, hogy a saját pénzünkből visszaadnak egy keveset, már mélyen hallgatnak.
Meg aztán: évi 500 ezres befizetés esetén 3% bónuszt hozzátesz a biztosító a befizetéshez. Na persze, hogy aztán ebből az összegből vonja le az 5%-ot. Meg 10 év után a bennlévő pénzt is évi 1%-kal növelik. Ja, hogy aztán ebből vonják le a 2% alapkezelői költséget.
– A TKM szépítése. Ha a futamidő elején elvonok egy nagy összeget, de azt visszaadom a futamidő alatt, akkor a TKM értékben ez nem lesz költség. De mivel az infláció miatt értékben jóval kevesebbet adnak vissza 10-15-20 év alatt, ez tiszta nyereség. Ahogy az is, hogy az idő előtt megszűnt biztosítások bónuszai a biztosítót illetik. Márpedig ha 7 év a unit linked biztosítások átlagos élettartama, akkor bátran lehet ajánlani, hogy milyen sokat adunk vissza 15 meg 20 év után. A sok megszűnt biztosítás beragadt bónuszai mind a biztosító nyeresége.
– Az ügyfelek megtartása. Mivel mindenki szeme előtt a visszafizetések lebegnek, nem merik felmondani a szerződést, még akkor sem, ha bónuszokkal együtt is jobban járna egy másik befizetés választásával.
Fontos tudnod, hogy a TKM már tartalmazza a bónusz miatti “nyereséget” is. Azzal együtt is ilyen magas az értéke.
Ötödik állítás: “A nyugdíjbiztosítás mindennél jobban megéri az állami támogatás miatt.”
Egyrészt ezt már egyszer kiveséztük, hogy mennyire nem így van. A nagy költségeket nem képes az a 20%-os állami adóvisszatérítés kompenzálni. Egy éves 500 ezres befizetésnél a 100 ezer forint állami támogatás szinte már semmit nem jelent mondjuk a 15. évben. Addigra benn van 7,5 millió, a 100 ezres támogatás értéke 1,3%-ot jelent csak. Vagyis ha ennél több a költsége a unit linked biztosításnak az alternatívákkal szemben, akkor még támogatással együtt is rosszabbul járunk a unit linked biztosítással. Márpedig sokkal több a költsége. Erről a cikket itt találod: Nyugdíjbiztosítás: van-e jobb megoldás?
Ezen kívül felvállalni egy ilyen költséges és nagy kötöttségekkel járó kötelezettséget 30 évre csak azért, mert már fél éve van rá állami adóvisszatérítés, nem biztos, hogy bölcs dolog. Csak emlékeztetésül: nemrég szüntették meg a unit linked biztosítások állami támogatását, bármikor megint megtörténhet. S ha még azzal együtt sem éri meg, akkor anélkül garantált súlyos ráfizetés lesz.
Hatodik állítás: “Ha évente kétszer átrendezed a portfóliódat, sokkal jobban megéri a unit linked biztosítás”
Ezt azért hozzák fel mindig az ügynökök, mert a törvény miatt két átrendezés ingyenes évente a biztosításokban.
Miért is rendezném át évente kétszer a portfóliómat? Csak azért, hogy csináljak valamit?
Mikor rendezzem át? Amikor már bezuhant mondjuk a kínai tőzsde és tegyem zsebre a buktát, vagy az ügynökök előre tudják, amit senki a világon, hogy mikor fog bezuhanni valami és előtte még átrakatják velem a pénzem? Ahogy azt is tudják, hogy egy 5% esés csak a szokásos, év közben többször előforduló kis korrekció volt, vagy egy hatalmas esés kezdete.
Mire rendezzem át? Válasszak abból a 10-15 csoffadt alapból valamit, amit lehet kérni a biztosítások mellé? És ha nem akarom se idejétmúlt BRIC alapba tenni a pénzem, se magyar kötvényalapba, akkor mit csináljak?
Miért pont kétszer? Mert annyi ingyenes a biztosításoknál? Miért nem hatszor mondjuk?
Az ügynökök az átrendezést a nem unit linked termékeknél valami brutális költségnek mutatják be. Ezzel szemben például a CIB Banknál a saját alapok közötti váltás (a biztosítónál is csak abból választhatok ugye) vagy teljesen díjmentes, vagy 100 forint, de a legdrágábbnál sincs több, mint 1.000 forint. (Kondiciós lista). De mondjuk az Erste alapjait is megvehetem és eladhatom maximum 500-1.200 forintos összköltség mellett. (Kondiciós lista)
Ha pedig nem elég a saját alap, a legrosszabb esetben a KBC-nél bármilyen ETF-et megvehetünk és eladhatunk 0,3%-os költséggel. De ezt már ne vegyük ide, mert a biztosításnál csak saját alapokat vehetünk. Almát az almával.
Akkor meg miről beszélünk?! Fogalmam sincs, honnan veszik az ügynökök a 5-10%-os átváltási költségeket, amivel számolnak. Leginkább hasraütésszerűen találhatják ki, a legtöbb alapkezelőnél nulla forint közeli költséggel lehet váltogatni a saját alapok között.
Van olyan ügynök, aki becsülettel kiszámolja, ha nem akarjuk évente kétszer váltogatni az alapokat (miért is tennénk?) és ha x% lenne a váltási költség (a valóságban mint láttuk az x=0%), akkor a TBSZ még 35 év után is nyerő nála is, úgy, hogy egy nagyon alacsony költséggel számol a unit linkednél (talán 3%-kal sem évente.)
Hetedik állítás: “Azért jó unit linked biztosítást kötni, mert a szakértelmünkkel mindig segítünk megfelelő döntést hozni és gondozzuk a portfólióját.”
Ez kétszeresen is hamis állítás, bár vannak, akik mindig elmondják. Az egyik, ahogy már említettem, nincs olyan ember a világon, aki tudná előre, mikor kell kiszállni egy befektetésből. A legnagyobb portfóliókezelők sem tudják, de majd a biztosítási ügynököm jól megmondja, mikor mit kell csinálnom.
A másik, hogy két fajta ügynök van: a sikeres és a sikertelen. A sikertelen havonta köt egy, maximum két szerződést, az ilyen maximum egy-másfél év után már nem lesz a cégnél. A sikeres hetente köt kettőt. Neki két év után már lesz 200 szerződése, arra sem lesz ideje, hogy félévente mindenkit végighívjon egy jópofizás miatt. Maximum akkor, ha valamit még el akar adni, vagy telefonszámokat akar kicsikarni a volt ügyfeleiből.
Úgyhogy ne nagyon higgyük el, hogy a befektetésünk majd milyen nagyon lesz gondozva.
Mielőtt kötsz egy ilyen szerződést, gondold végig, mit is nyersz vele?
– A befektetéseid számára nagyon kevés lehetőség közül választhatsz egy biztosításnál. Hasonló befektetési alapot bármelyik bankban kapsz, sokkal nagyobb választékban és olcsóbban.
– A költségek elviszik a hasznodat, de erről már sok szó esett. Miért akarsz amerikai részvényekben fektetni 6%-os éves költség mellett, ha ezt megteheted egy ETF-ben 0,2% mellett is? Az a 5,8% különbség azt jelenti, hogy 20 év alatt háromszor annyi pénzed lesz az olcsóbb költség mellett.
– Biztos kell-e neked a kockázatos befektetés? Amíg nincs pénzed, nem kellene azt a kínai tőzsdén gyűjteni. Inkább válassz egy költségmentes és kiszámítható állampapírt.
(Update: született több mint 300 hozzászólás. Ha elolvasod, próbáld meg kitalálni, ki az ügynök és ki az, aki már egyszer ráfizetett a termékre. 🙂 )
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Kb. olyasmit mondasz, mint ha azzal védenéd a 300 ezres, ügynök által értékesített porszívót, amihez hasonló tudású egyébként boltban ~50k, hogy így a vásárló legalább kitakarít, mert egyébként magától nem menne el a boltba, hogy vegyen egy porszívót, hogy kitakarítson.
Az, hogy valaki egy ügynöktől vesz bármit is, az nagyon-nagyon messze van a tudatosságtól.
Ami az életbiztosítás-befektetés kombinációt illeti, igen jó dolog lenne, ha így együtt a költsége alacsonyabb lenne, de itt meg arról van szó, hogy együtt még drágább. Ez olyan, mint ha a kábeltv szolgáltató a külön mondjuk 4000-4000-be kerülő internet és kábeltv szolgáltatást akarná eladni neked 10 ezerért. Egyébként a kombinált pénzügyi termékekkel máshol is ez a helyzet, lásd pl. tőkevédett befalapok vagy alapok alapja, együtt gyakran drágább, ezért nem érdemes ilyen kombinációkkal foglalkozni.
1, Valóban ma fizetnél vkinek néhány 100e ftot, h 10 év múlva ugyanannyi pénzt kapj vissza, mint amennyit 10 év alatt befizetnél?
Nem védek senkit. A jelenlegi gyakorlatot írom le. Tényleg így van. Nem tudatos embereket megkeresnek ügynökök, és könek velük UL-t.
Maguktól nem vennének semmit, mert nem foglalkoznak vele.
Ez van. Ha a Nyesz számlára, TBSZ-re Pénztárra fizetnének 50-80 % jutalékot az éves díjból, akkor azt adnák lelkesen.
Viszont, ha a biztosító a profitjának egy részét az üzletkötők fenntartására fordítaná, akkor
MINDEGYIK TERMÉK ANNAK LENNE ELADVA, AKINEK ERRE VAN SZÜKSÉGE.
Mivel mem lenne kötéskényszerben az ützletkötő.
Tehát itt kellene keresgélni. Ugyanis a feltételfüzet és kondícióslista elolvasása után, egyértelmű, hogy az UL drága, mint befektetés.
Felvázoltam egy evolúciós listát, miszerint:
Legdrágább: kockázati biztosítás
Drágább: hagyományos vegyes biztosítás
Drága: UL.
Kizárólag a biztosítás oldaláról, és nem mint befektetés szemlélve.
Abba nem gondolnak ilyenkor bele, hogy ha mondjuk a rossz szokásaik miatt nem tudnak félretenni alapból, akkor valószínűleg pont nem a rossz szokásaikkal fognak felhagyni (lásd Kiszámoló példái a kávéautomatáról és a croissant-ról), hanem a jelenből fogják elvonni mindenféle területről a pénzt, amelyek között viszont fontosak is lehetnek, akár a jövőre vonatkoztatva is. Tehát a tudatosabb életmód helyett inkább választják a látszólag tudatost.
Nem nagyon ismerem a kockázati életbiztosításokat egyelőre, de én amilyen UL-eket láttam, ott jelentéktelen volt a biztosítás része, viszont a befektetés része annyira drága volt, hogy még ha előbbi olcsóbb is volt a tisztán kockázati biztosításhoz képest, akkor is a másik oldala bőven elvitte ezt az előnyt, így egy külön megtakarítás és külön kockázati biztosítás sokkal jobban jött volna ki.
Azért ez nem igaz, mert az igazi pénzszórókat ostorral is kényszerítheted, akkor sem akarnak megtakarítani. Közben Beszamolo-ról is kiderült, hogy az eseti számlán mégis képes külön is megtakarítani, tehát szó sincs arról, hogy elszórná a pénzét. Az ismerőseim közül is sok olyan ember fektet UL-be, akiknél nincs a megtakarítással gond, mert amúgy is fogukhoz verik a garast, viszont tájékozatlanok a pénzügyekben, korábban bankbetétben tartották a pénzüket, csak az üzletkötő meggyőzte őket, hogy mennyivel jobb az UL (pedig nem egyébként). Most akkor náluk is jobb ez így a semminél?
Azt mondom, hogy sokaknak -és nem biztos, hogy ez az a kör, aki ilyen oldalakat egyáltalán olvas- egyelőre fel sem merül a hosszú távú megtakarítás, ill. homokbadugja a fejét, vagy “majd lesz valahogy” elvet vall, és ebből hogyan tudod te azt igazolni, hogy nem egy profi tanácsadó rángatta ki, azáltal, hogy vagy vágyakat keltett fel benne vagy besz*ratta, hogy te nem lesz nyugdíjad vagy mi lesz a gyerekkel, stb, tök mindegy. És ez nem egyszerű munka, ha valaki becsületesen csinálja! És rosszatt tett az illetővel? Na ÉS MAJD ezután, lehet az ember elgondolkodik rajta, hogy milyen eszközökkel is tegye ezt. De azok az értékesítők akik ilyen sündisznóállásban lévő embereket kimozdítanak onna, igen, UL-t értékesítenek többnyire.
Megismétlem. nem foglalko állást. Nem mondom, hogy jobb a semminél. Azt mondom, hogy ezek érnek el sok embert, mert ezeken van annyi jutalék, hogy lelkesen ajánlják őket.
Drága? Az. Van nála jobb? Van. Ebből van mégis a legtöbb? Igen.
Ennyi.
Az etikus megoldás pl. a Fundamentáé.
A szerződéses összeg 1%-a a számlanyitási díj. Ebből fizetik a jutalékot.
Ezt előre fizeti az ügyfél.Utána nincsenek rejtett elvonások és költségek.
A másik haverja meg megmutatja neki az ollót, hogy ezzel ingyen levághatod ám magadnak.
Az UL egy tanácsadóhoz kötött termék mégegyszer, aminek pénzbeli értéke van nem nyithatom meg magamank, mint egy számlát. Miről beszélünk akkor? Hogy kerülne ugyanannyiba, mint egy tanácsadó nélküli termék? Ez így már körte az almával. Az pedig igenis utopisztikus, hogy minden ember saját indíttatásból ösztönzött a megtakarításra, ért is hozzá és még kezeli is.
Nekem pl élethosszig tartó van, azaz nincs lejárata, addig teszek bele, amíg jól esik (és a vállalkozásom keretében cégként kötöttem, ami annyit tesz, hogy az éves díjat elköltségelhetem, mert végleges vagyonvesztésnek minősül. Ez is egy jogi előnye)
Az “ügynököket” meg lehet szidni, hogy milyen jól keresnek (elvileg-egyesek),de mivel kényszervállakozóként dolgoznak, minden költséget maguknak kell állniuk, ezért osszuk el azokat a jutalékokat kettővel, meg vegyük figyelembe hogy hány üres járat van, ezzel csak azt akartam mondani, hogy rá vannak kényszerítve valahol.
Továbbá azt gondolom, hogy ha majd a kiszámolóhoz hasonlóan pénzt kérhetünk és adnak a valódi szakemberektől tanácsadásért (ami a jövő véleményem szerint)és nem “ingyen-kötelezettségmentesen” járkálnak ki boldog boldogtalanhoz, akkor elvárhatjuk, hogy nem takarítók és szerencselovagok tukmálnak drága UL-eket az ügyfekre.
Azok nem tanácsadók, hanem ügynökök, óriási a különbség. Előbbinek fizetsz, hogy a tudása szerint számodra legjobbat javasolja, utóbbinak meg nem fizetsz, hanem az általa javasolt konstrukció után kap jutalékot, ezért azt fogja javasolni, amin a legtöbb jutaléka van, ez meg nyilván, mivel ezt te állod, a legköltségesebb lesz. Az az ügynök, amelyik mégsem ezt teszi, az rosszul fog járni, tehát adott a motiváció.
Megindokolnád, hogy mitől lesz a kockázati biztosítás a “Legdrágább”?
Csak mert szerintem ha egy kockázatot éves szinten x ezer ft fedezni, akkor ezt a kockázati díjat a unit linked biztosításban is ráterhelik a számlára.
A közhiedelem szerint drága, mert nem kap semmit a végén, csak fizet.
“Kidobott pénz” Szokták mondani.
Igazából a készenléti típusú szerződéseket nehéz elfogadtatni.
A kockázati biztosításnál azért fizetünk, mert a biztosító készen áll arra, hogy szolgáltasson. ASmikor esemény van, akkor pedig szolgáltat is, ha nem mentesül…
Tehát ebből a szemszögből nézem.
A többinél már van lejárati összeg. Ezt úgy élik meg az ügyfelek, hogy kaptak pénzt a megtakarításukból.
Természetesen itt is elvonják a kockázati díjat.
Végigolvasva a posztot, te a megvalósítod a kognitív disszonancia redukció tipikus esetét. Sajnállak, de máskor olvass inkább ilyen blogokat, és akkor nem jutsz ilyen helyzetbe.
Feleslegesen vitázol Beszamoloval, mert biztosítási ügynök, fogadnék még arra is, hogy gyerekei sincsenek. Első hozzászólásában azt írja gyerekei azért tudtak tovább tanulni, mert volt 2 UL (szerintem 18 éve még nem is volt Magyarországon UL) és azért UL-be gyűjtött, mert másképp nem tudott félre rakni, mert csak oda kötelező befizetni. Később már eseti befizetéséről beszél (ami nem éppen kötelező és az 1% éves költség amúgy is drága), plusz jelen időben beszél a gyerekeknek szánt UL-ről, persze lehet van 10 különböző UL-ja különböző célokra, de én nem hiszek ebben :). Arról nem is beszélve, hogy aki ennyire ismeri a pénzügyi befektetések világát az elég tudatos ahhoz, hogy kényszer nélkül is tudjon megtakarítani. Igazából arra várnék, hogy Miklós megvádolja, hogy biztosítási ügynök és ígéretéhez híven soha többet ne jöjjön erre az oldalra.
A fundamenta, mint etikus megoldás és csak az 1%-os számlanyitási díj van :). Akkor a 0%-os kamat amit adnak a befizetéseid után az bónusz? Eddig azt hittem az is a lehúzás része, de biztos én vagyok a hülye :). Arról nem is beszélve, hogy az ügynök a lehető leghosszabb futam idejűt akarja kötni, mert ott a legmagasabb a számlanyitási díj. Bár rég nem hasonlítottam össze a lakástakarék számlákat, de tapasztalatból mondom, hogy a megfelelő OTP lakástakarék közelébe se ér a többi.
Mindjárt megsajnálom szegény ügynököket. Szerintem senkit nem kényszerítettek, hogy ügynök legyen. Nem hiszek abban, hogy nagyon el fog szaporodni a kiszámolóhoz hasonló pénzügyi tanácsadás, mivel a jelenlegi biztosítási ügynökök döntő többsége nem áll azon az értelmi szinten, hogy Miklós felkészültségét képesek legyen akár megközelíteni akármennyi időt is öljenek bele. Aki meg gazdasági, pénzügyi téren ennyire felkészült és képes ennyi energiát rááldozni a munkájára az után kapkodnak a munkaerő piacon, vagy egy más fajta vállalkozással többet kereshet. Szóval szüksége lesz nem kevés elhivatottságra , hogy a sok tudatlan fejét megtöltse pénzügyi ismeretekkel. Arról nem is beszélve, hogy manapság arra van igénye az embereknek, hogy a pofájukba hazudjanak, mert a valóság nem tetszene.
Pont azért, amiért 500e-ért vesz porszívót az ügynöktől. Egyszerűen sok a naiv ember és már nagyon profi fogásokat tanítanak az ügynököknek, hogyan kell eladni a terméket. Az emberek nagy része sose hallotta azt a szót, hogy TKM és biztos lehetsz benne, hogy nem az ügynököktől fogja megismerni.
A NYESZ-t és TBSZ-t se nevezném azért költség nélkülinek. Kell hozzá egy rendes bankszámla aminek általában van díja, jelenleg már szinte mindenkivel nyittatnak kötvény számlát a TBSZ-hez (NYESZ ugye alapból az), mert a banki betéti kamatok nullához tartanak. A kötvény számlának díja van, ha befektetési alapokba akarsz fektetni (a biztosítóknál is ezekbe fektetsz) akkor ott már komoly költségek fognak felmerülni az éves díjaknál. Ajánlom tanulmányozásra számodra a bankok hirdetményeit, meg fogsz lepődni.
Biztos van ilyen is. én csak négy éveseket kötök. Inkább két négyévest, mint egy 8 évest.
A betéti kamat 1 % annál a verziónál, ahol a hitel kamata 3,9%
A betét kamata 3% ott, ahol a hitel kamata 6%
Az én történetem röviden:
Euró alapú UL biztosítás, 20E forint havi díjjal. 15 éves TKM: 4,31%-6,44%-ig (talán ez átlagosnak mondható érték ilyen időtávon). Ez alapján a 15 év alatt 998E-1334E forint lesz az a költség amit ilyen-olyan költségek címén elvonnának tőlem. Vagyis nagyságrendileg a befizetéseim (3600E Ft, ha nem számolok értékkövetés, veszteséget, nyereséget) harmada (!).
Voltam én is az Akadémián. Utána kezdtem el számolgatni.
Eddig 660E forintot fizettem be, és a bent lévő “virtuális” pénzem értéke kb 640E forint. Első körben nem is tűnik ez rossznak (hiszen már vontak le eddig is költségeket,de másik oldalról ha hozzátesszük, hogy az utóbbi 3 évben csak felfelé mentek a részvények árfolyamai akkor nem annyira rózsás a kép) … folyt köv.
A visszavásárlási érték a biztosításomnak kb 195E forint, vagyis szűk 3 év alatt buktam 465E forintot. Mégis jobbnak láttam kiszállni belőle (most van felmondás alatt a szerződésem), mint a következő 12 évben még további 6-700E forintot “elégetni” ebben a biztosításban.
Ami főleg kiverte a biztosítékot az a 4. éves elvonás (ebben a szerződésben ekkor a legmagasabb, aztán csökken folyamatosan). Számszerűsítve:
– kezdeti költség (6%-a az első 3 évi befizetésnek) ~ 43E ft
– kezelési költség: 2EUR/hó ~7E ft
– alapkezelési díj: 1 % ~ ~6E ft
– Eladási és vételi ár különbözete (5%): – 12E ft
Vagyis összesen 68E forint a 240E forintos befizetésre. Nagyságrendileg ez a költség lenne igaz az 5. évre is (kezdeti költség amennyivel csökken annyival nő az alapkezelési díj), persze ekkor már picit nagyobb megtakarítás lesz a háttérben …folyt
Ez csak egy adott biztosítás, az én konkrét esetemben. Most már tudom, hogy általánosan így működnek ezek az UL-es termékek. Ez alapján mindenki döntse el magának, hogy ez akkor kinek is jó. 🙂
Az elmúlt időszakban nekem is változott közben a hozzáállásom a pénzügyekhez. Még korábban nem nagyon érdekelt, most már igen – ez amolyan tanulólecke is volt.Nem hibáztatom sem az ügynököt akinél kötöttem a biztosítást, sem magát a terméket. Én írtam alá, én vagyok a felelős érte.
Hogy Miklóst idézzem: “Saját pénzügyeid elkövetője vagy, nem áldozata” vagy “Ha nem érted, ne piszkáld”.
Elnézést, hogy kicsit hosszú lett.
Szerintem a kognitív disszonancia redukció jelenségére épül az összes MLM cég is (meg a szekták többsége is, de ez a blog nem arról szól). Rájövök, hogy bepaliztak, nem baj ideológiát gyártok köré, a végén én magam is elhiszem, hogy szép és jó.
allampapir.hu/allampapirok/kincstari-arfolyamjegyzes/magyar-allamkotvenyek
vagy az allampapir.hu/ oldalon úgy kb középen lesz egy kincstári árfolyamjegyzés fül.
Ott vannak az aktuális árfolyamok. Sajnos fogalmam sincs, hogy lehet-e venni belőlük. Elméletileg miért ne.
De ezen én is gondolkodtam, hol lehet ilyeneket venni. Az állampapírokat elméletileg a MÁK-nál lehet, a többi kötvényt nem tudom hol. A netfolio.hu -n, vagy a Bloomberg Terminal-on mindent lehet (értsd aktuális árat/grafikont) látni, elméletileg brókerházak minden gond nélkül megszerzik, kérdés, hogy mennyi vételi/eladási jutalék van rajta. Ha mondjuk 100000 ft-ot akarsz ide rakni, de 5000 ft a jutalék, akkor kérdéses, hogy megéri-e.
A CFD 1-1 arányban leköveti a mögöttes termék árát, de ez tőkeáttétes cucc. Tehát ha mondjuk veszel egy OTP részvényt 4500 ft-ért, akkor kiperkálod a 4500-at, kaptál egy részvényt és eladod amikor akarod. Ha kisebb az ára buktál rajta, ha nagyobb, nyertél. De bukóban ha nem szállsz ki, megvárhatod míg felmegy. A 4500 ft-os CFD-t megveszed mondjuk 900 ft-ért, a többit a bank adja kölcsön. Innentől kezdve minden nyereség és veszteség a tiéd. Ha 4600-on eladod, 100 ft-ot nyertél 900 ft-on, hú de jó, de ha lefelé megy az ára, akkor a bank szépen elkezdi figyelni a számlád és ha a számlapénzed elérte a 0 ft-ot, akkor kiüti a pozíciót. Ez lehet, hogy nem érthető, most visszaolvasva kissé hülyén van megfogalmazva, de az a lényeg, hogy CFD-nél te azonnal realizálod a veszteséget a szabad számlapénzeden keresztül. A bank csak addig kockáztatja az ő pénzét, ameddig te is tudod.
Azért írtam a kötvény számla és befektetési alapok költségéről, mert az almát az almával hasonlítsuk össze, mivel az UL-nél is befektetési alapokba fektetünk. Persze az emberek nagy részének bőven megfelelőek a betétek és állampapírok épp amelyik jobban hozz.
Ránéztem a fundamenta oldalára 2 fajta lakás takarékot találtam:
Egyik EBKM érték: -0,72% (állami támogatás nélkül), THM: 5,28%
Másik: EBKM érték: 1,49% (állami támogatás nélkül, itt nem találtam THM-t, de ha a hitel kamat 6% akkor a THM 8% körül lehet.
Sajnos ott tartunk, hogy kiírt kamat semmit nem jelent, az EBKM-t és THM-t kell nézni, biztosításoknál pedig a TKM-t (kötvényeknél pedig EHM-t, ha jól tudom), a többi paraszt vakítás. Persze, ha tudsz olyan feltétekkel kötni fundamentát, mint amit leírtál akkor megkövetlek, de azért egy linket kérnék róla.
Az nem volt opció, hogy szünetelted a díjfizetést? Jelenlegi alacsony infláció és kamatok mellett szerintem az is egy ésszerű megoldás lehet. Nekem is van sajnos régről UL és most azt számolgatom, hogy lehet nem mondom fel hanem nem fizettek be többet és kivárom még a maximális tőkét fel tudom venni. Ha szerencsém van hoznak annyit a befektetési alapok, hogy visszakapom a befizetést ami jobb, mintha most megkapnám a befizetés 1/3-t, mert jelenlegi környezetben befektetési alapokkal nem vagyok benne biztos, hogy a lejáratig meg tudom 3x-ozni.
Nem inkább “értékpapírszámla”? Ha “kötvényszámlát” mondasz majd a bankban, elképzelhető, hogy a banki ügyintéző nénike csak tágra nyílt szemekkel fog majd pislogni és nem tudja, milyen gombot nyomjon meg.
Felmerült a szüneteltetése az UL-nek igen. Nos az a legrosszabb. Mivel nincs befizetés, így nem vonják le az “Eladási és vételi ár különbözetet”, de az összes többi költséget igen.
Ezt csak egy évre néztem előre.
Ami pozitív lenne: picit magasabb visszavásárlási arány (kb +15E ft)
Ami viszont negatív: többi díj tovább él,mintegy -56E ft
Vagyis a nem fizetés éves szinten 41E ft bukó, jobb ha most szüntetem meg.
Jogos, azt hiszem az zavart össze, hogy mikor először nyitottam kötvényeket vettem csak rajta sokáig. Bankos néni meg ha nem érti majd elmagyarázom, hogy mit szeretnék pontosan és csak kitalálja mit szeretnék nyitni.
Viszont amíg nem szüntetted meg addig 640e termel neked pénzt, nem 195e. Persze az a 445e plusz valószínűleg nem fog évi 41e-t kitermelni a kérdés csak az, hogy mennyit fog. Azt írtad 660e fizettél be 640e van a számlán amiből vonják a költségeket. Tehát 3 év alatt buktál 20e-t eddig, ha marad ez a tendencia akkor 12 év múlva 560e lesz a számládon. Az a kérdés, hogy a 195e-ből amit most megkaptál több, vagy kevesebb lesz 12 év múlva, mint 560e. Szóval szerintem nem annyira egyszerű ez a történet.
Igen, írtam is, hogy meglepően jól hozott eddig a biztosítás, csak picit kevesebb az értéke mint a befizetéseim (eddig is voltak azért költségek … leírva furcsa nagyon, hogy azt mondom egész jól hozott, ha még így sem vagyok a befizetéseimnél). Az első 3 évben gyorsan nő az elvonás mértéke, és szép lassan csökkent 15 évig (ennyi ideig vonnak kezdeti költségeket).
Az elmúlt 3 évet azért szerintem ne vetítsük ki előre még 12 évre. Ebben az időszakban a részvények és a kötvények is nagyon jól hoztak. A (világszerte) alacsony kamatlábak a kötvényeknek betesznek, a részvényeknél azért meg ennyi idő alatt várható hullámzás.
Whole life, vagyis nincs lejárata. A szokásos alapokból lehet választani (magyar kötvény, magyar részvény, nemzetközi kötvény, nemzetközi részvény, távol keleti ingatlan, távol keleti részvény, nyersanyagok, stb.).A befizetéssel nem lenne gond
Pozitiv kenyszer kell?
Allisd be a netbankban, hogy pl. minden honap 12-en automatikusan utaloja azt a bizonyos osszeget egy, vagy tobb megtakaritasra. Pl. sok banknak vannak netbroker szolgaltatasai, ahol nagyon sok mindenbol valogathatsz.
Pofám leszakad, hogy szívfájdalom nélkül leír olyanokat mézes-mázas köntösbe csomagolva, hogy az ügynök “miért is beszéljen neki a visszavásárlási értékről?” Egy szívlapáttal csapnám agyon az ilyet a kitalált – változó életkorú – gyerekeivel együtt. Az a meggyőzéstechnika is különösen irritál, hogy “az ügyfélnek mindig igaza van”, ennek megfelelően mindig úgy kezdi a mondandóját, hogy “igen, de”, ami persze “nem”-et jelent, és utána már löki is a rizsát, milyen jól neveli megtakarításra az embereket, ha a megtakarítási szándékukért cserébe jól lehúzzák őket. Meg ugye azzal se kell foglalkozni az ügynökök mekkora része szélhámos, hisz szélhámosok máshol is vannak. Olyan apróságokba meg minek menjünk bele, hogy nem ugyan olyan arányban… Ahh, csak felidegesítem magam.
Sajnálom, ha félreértesz. Én nem védem és nem támadom az UL-t
Tényeket és tapasztalatokat írok le. Megismétlem, hogy egyértelmű legyen.
1. A biztosítók kirakták az üzletkötőket vállalkozónak. Az üzletkötőknek kötési kényszere van, hogy fennmaradjanak.
2. Az UL a magas elvonásokkal, és magas jutalékkal lehetővé teszi, hogy jelentős jövedelemre tegyen szert az üzletkötő, ezért akivel lehet megköti.
3. Jó esetben a futamidő végére visszatültik azt a pénzt, amit elvettek az elején.
4. A nyereségesebb, kisebb költségű termékeken minimális a jutalék, ezért nem ajánlják őket.
5. Az ügyfél és az ügynök is képzetlen, nem tájékozódik, ezért virul az UL értékesítés.
6. Ha nincs magas jutalék, a termék nem jut el elég ügyfélhez
Mi a megoldás?
Sztem főállású képzett üzletkötők, akik alapos felmérés után azt adják, amire szükség van, s ezt a luxust megengedhetik maguknak anyagilag is.