Azt nem értem, hogy ezek alapján mire verik az írek a mellüket hogy 2 éven belül "leküzdötték" a válságot (feltőkésítették a bankokat hogy azok ne menjenek tönkre, állami pénzből vagy ezek alapján hitelből). Az ingatlanárak ismét az egekbe szöktek, az albérleti árak szintén. Nagy a jólét, dübörög a gazdaság.
Szóval hogy mehet minden "jól", ha mégis ilyen eladósodottsági adataik vannak?

Érdekes listák. Meglepetés Hollandia és Dánia, akik a GDP arányos államadósságban biztosan 89% alatt vannak, de a teljes adósságnál már 300+% mutatkozik, és előbbinél ilyen brutál emelkedés volt 2007 óta. Ezekben az országokban (is) a magánszemélyek és cégek hitelt hitelre halmoznak?
PS: gondolom, minket a devizakölcsönök "segítettek" a 18. helyhez, bár a 26. sem túl fényes

Az a baj ezzel a mutatóval, hogy a lakosság, a vállalatok és az állam háromszögben az adósság oda-vissza vagy körbe is lehet.

Eléggé laikus kérdés, de: azt meg tudná nekem mondani valaki, ha egyszer véletlenül valaki kiszámolná, hogy ki kinek tartozik, és ki kit finanszíroz, akkor a végeredmény (gondolom) a mérleg két oldalát tekintve nem 0 lenne, hanem mennyi? Mennyi a nem létező pénz, ami csak szám? ...én egy becsléssel is beérném.

A magánszemélyek eladósodásának fő oka a mesterségesen, félelmekkel táplált ingatlanlufi, melyet okosan elhitetnek az emberekkel.

Azt hitetik el, sikeresen, hogy vegyél saját ingatlant most drágán hitelre, mert később még drágább lesz. És ezért a magánszemély kimaxolja a lakáshitelét, amire irdatlan sokáig és irdatlan sok kamatot fizet. Az egész működtetéséhez csupán egy optimálisan alacsony kamatkörnyezet kell, és onnan már önjáró.

A magas ingatlanárak épp a fejlett országokat sújtják. A jelenlegi alacsony magyar kamatkörnyezetben ugyanez történik.

Másik oldalról ezen a fejlett országokban vannak olyan vállalatok és vállalat tulajdonosok, akik kiszivattyúzzák a vállalati profitot máshonnan, ezáltal biztostva a fejlett országoknak állandó bevételeket.

Ha jól látom, a teljes "Nyugat" Európai blokk (értsd: az egykori vasfüggönyhöz képest nyugat) nyakig ül a szószban. Kivéve Svájc és Németország (meg az adóparadicsom miniállamok, de azok eleve más ligába tartoznak). Vagy csak arról van szó, hogy ők pont kiszorultak a 20-as listákból, azaz náluk is van baj, csak kicsit kevesebb?

Kérdés az, hogy mit csináltak ők eddig annyira másképp? Németországban/Svájcban talán nincs jóléti állam? Vagy van, csak más mértékben?

Én csak azt nem értem, hogy ki adta ezt kölcsön?

A norvég és svéd viszonyokra van rálátásom. Ott északon mindenki mindere hitelt vesz fel. Alapvető, hogy valaki kikerül az iskolából, elkezd dolgozni és egyből vesz egy új kocsit meg egy házat. Pár éven belül hajót, hétvégi házat stb.
A munkanélküliség (legalábbis a helyiek között) minimális, ha elveszted a munkádat, egy hónapon belül úgyis lesz másik. Senki nem aggódik amiatt, hogy a hiteleit ne tudná visszafizetni. Svéd munkatársam egy héttel azután, hogy megkaptuk mindannyian a felmondásunkat (megszűnt a cég) vett hitelből egy új Volvót.
Viszont, ami nagyon tetszik, mint állami/banki szabályozás:
Mindenki csak a kétévi bruttó fizetéséig adósodhat el. Tehát a legtöbb hitelt "emberi" időn belül vissza kell/lehet fizetni. Nekem legalábbis mindig furcsa volt az ausztrál rendszer, ahol ismerősöm idén hatvan éves és már csak 64 év van vissza a lakáshiteléből ):

amit a lakaskolcsonodre fizetsz). Igy az egesz futamido alatt (altalaban 30 ev) nem csokken az adossag, ezaltal ki lehet maxolni az adovisszateritest. Ebben az esetben a futamido vege fele az adossag mellett van egy hasonloan nagy merteku megtakaritas is.
Persze voltak ennek elfajzott valtozatai is.
Megtakaritasi szamla helyett (reszben vagy egeszben) befektetesi szamla. Aztan jol befektettek a penzedet BRIC-ben.
Csak kamatot fizetsz a lakaskolcsonre, es semmit sem teszel felre. Igy meg olcsobb a lakhatas. A futamido vegen vagy eladod a keglit, vagy ujrahitelezed. Plusz ezek kombinacioja. (a lakaskolcson felere csak kamatot fizetsz, masik felere meg is takaritasz stb)

Mivel az ingatlan ertekenek 120%-ara is adtak ugy kolcsont, hogy csak kamatot kellett fizetni, az egy fore juto maganadossagban Hollandia vilagelso lett.

(folyt kov…)

@csa A nemeteknel az ingatlanhitel nem annyira terjedt el, mint nalunk. Regebben nem volt annyira jellemzo a sajat ingatlan, mint most. Itt is elkezdett felnoni egy generacio, akinek a fulebe beleultetik a bankok, hogy alacsony a hitel kamata (tenyleg az) es hogy a havi berleti dijbol lehet egy 25-30 eves hitelt fizetni, a vegere meg a tied a keco. Habar sok ingatlan uresen all videken, az a problema, hogy a nagyvarosok kornyeke, ahol tobb a munkalehetoseg, ott meg hiany van a lakasokbol. A fiatal hazasoknak sokszor havi koltseg szinten igy jobban megeri egy sajatba, hitelbol bekoltozni, mint alberletbe menni. Igy vesznek sokan akar 1 millio euroert is egy 100 m2-es lakast. Szerintem ez nem egeszseges es hamarosan lesz valami baj, nem 1-2, de 5-10 even belul a nemet ingatlanpiacon is es akkor a fenti cikkben szereplo adatsorokban a nemetek is benne lesznek, a sok rossz lakossagi hitellel

"Ha egy ország kormánya tartósan többet költ, mint amennyi bevétele van, azt az államadósság növekedésén lehet lemérni."
Ez régóta vesszőparipám. Lehet, hogy én tulságosan földhözragadt vagyok, de ez sosem fért a fejembe. Miként lehet ezt megtenni? Mitől fognak majd egyenesbe jönni?
Azt gondolom, hogy ennek is úgy kellene működnie, mint egy családi költségvetésnek, csak nagyban. Ha egyik évben kicsit többet költöttünk, akkor következő évben kicsit jobban spórolunk. Ha felújítjuk a fürdőszobát, akkor abban az évben rövidebb nyaralásra megyünk, stb.

@btm :

de az allam nem csak a furdoszbat ujjithatja fel... Ha csaladi hasonlattal elsz, akkor iden te mesz el hitelbol tanulni, amitol 30%al jobban fizeto allast talalsz, igy 3 ev mulva mar pluszban leszteka hitelhez kepest. Jovore a hazastarsad, majd szigetelitek a lakast, utana futeskorszerusites, majd valalkoztok hitelbol. Vagyis minden hitelnel latszodhat, hogy par ev mulva megterul.

Az mas kerdes, hogy az allamok tobbnyire tenylegesen furdoszobafelujitasra ( vagyis jolleti kiadasokra) veszik fel, nem pedig gazdasagelenkitesre, infrastrukturafejlesztesre vagy barmimre, ami par ev ( vagy evtized) alatt megterulhet...

@btm egy állam nem megy nyugdíjba 60 évesen és nem hal meg 80 évesen, hogy előtte egyenesbe kellene jönnie.

A hitelfelvétel célja az infrastruktúra kiépítése. A fedezete a jövőbeni adóbevétel. Amióta világ a világ, úgy mennek előre az országok, hogy a jelenben fejlesztenek, amitől a jövőben jobb élet kerekedik. Akik élvezik a jobb életet, azok fizetnek is érte azoknak, akik azt a múltban finanszírozták. Az államadósság pusztán ennek a könyvelése. Ahol az állam kényszermunka útján építteti ki az infrastruktúrát, ott persze nincs államadósság.

@gabor Persze, hogy van vége. Sok állam csődbe megy és leírják az adósságot. Legutóbb ilyen az EU-ban Görögország volt, ahol az adósság egy részét leírták. Ez persze nem olyan egyszerű, mert egy azonnali és nagyarányú életszínvonal csökkenéssel jár.

@csavargo
Az ausztrál példádon megakadt a szemem. Érdekes lenne tudni, hogy miért ilyen megengedő ott a szabályozás. Igazán család barát, hogy kb. az unoka is fizeti még majd a nagyapó által vett házat. A gazdaságosság oldaláról: a 60+ év kamatait, az amortizációt és a felújításra (egyáltalán a szint fentartására) ezalatt költendő pénzt tekintve nem tűnik racionális döntésnek egy ilyen hitelfelvétel. Ugyan nem ismerem az ausztrál viszonyokat, de meglepődnék, ha az albérlettel nem járt volna jobban az ismerősöd, vagy bárki hasonló cipőben.

@zabalint Azt azért tegyük hozzá, hogy megszorítani nem akkor illik, amikor már minden fáj. Jó, hogy tiltakozik mindenki, értelmes ember ezt tenné.
Megszorítani akkor kell, amikor jól megy, és van miből. Tény, hogy nem lesz 826-ik stadionunk a legutolsó kis porfészekben is, de amikor jön a következő válság, akkor legalább nem halunk éhen. Sőt, megkockáztatom, megszorítani sem kell... ellenkezőleg, pont válságban kéne szórni a pénzt, hogy tompítsuk annak hatását. Bár lenne akkor pénz...

Tisztelt Kiszámoló!

Köszönöm a cikkeidet, remélem leszel még egyszer gazdasági miniszter Magyarországon. A cikkeid által 1 év alatt többet tanul meg az ember a pénzügyekről, ha kicsit még utánaolvas, mint a Közgázon (tapasztalatból mondom). További jó egészséget kívánok a munkádhoz! Kár, hogy szerintem csak egy szűk réteg olvassa az írásaidat, a témakört bevezetném a középiskolás tananyagba. Emellett összeállhatnátok Ivanov Tibor értékapalpú befektetővel összehozni egy saját pénzügyi terméket. 1 év alatt sláger lenne.

Üdvözlettel:
Vándor

A kérdés részletes elemzése terjedelmi okokból itt lehetetlen. A nemzeti vagyon és a GDP között nincs egyenes összefüggés, és egyébként is a teljes nemzeti vagyon pontos felmérése és pénzben való kifejezése lehetetlen, arra csak becslések vannak. Leegyszerűsítve a GDP annyiban befolyásolja a nemzeti vagyont, hogy a GDP beruházási része növeli a nemzeti vagyon értékét is.
Egy ország valódi eladósodottságát az mutatná, ha az adósságával szembeállítanánk a lakosság, a gazdasági szereplők és az állam pénzügyi és tőkevagyonát is. Egy példán keresztül (bár minden példa sántít): ha nekem évi 1 millió Ft a bevételem, és 2 millió az adósságom, akkor 200%-os az eladósodottságom. De ha emellett nekem tartoznak 500 ezerrel, és betétben, államkötvényben, céges tulajdonban van még 3 millióm, akkor igazából pluszban vagyok, és akkor ebben még nincs benne az ingatlan és ingó tulajdon ("nemzeti vagyon")