A jelenlegi piaci helyzetben sokan kongatják a vészharangot, hogy mi lesz a nyugdíjasok megélhetésével. (Már olyan országokban, ahol nem a mindenkori kormányzó pártok politikai kegyeltjei, hanem a saját megtakarításaikból kell megélniük.)
Eleve a legtöbb nyugdíjas túl kevés megtakarítással vág neki a nyugdíjas éveinek és még alul is becsüli mind a várható kiadásokat, mind a várható élettartamát.
Ehhez hozzájött az elmúlt 12 évben a nulla százalékos kötvénykamatok okozta veszteség, most pedig a tőzsdei összeomlás. Mivel egy átlagos amerikai nyugdíjasnak nyugdíjba vonulásakor a megtakarításainak fele van részvényben, a mostani zuhanás jelentős veszteséget okoz a felhasználható vagyon mértékében.
Joggal reménykedhetünk, hogy valamikor majd a tőzsde magához tér, de ez valószínűleg évek lesznek, de addig is fel kell élni a tőkét is, hiszen a kiadásaid attól még nem változnak, hogy a tőkéd értéke csökken, aminek azt ki kellene termelnie. Különösen a nulla százalékos kamatok és a jó eséllyel elmaradó osztalékfizetések mellett. Márpedig az a tőkét, amit feléltünk, már biztos nem fog felértékelődni később.
Annyit tehetsz, hogy a kötvényeidet éled fel először, reménykedve a részvényárak emelkedésében. Ennek viszont az a veszélye, ha azok hosszabb távon tovább esnek, mint például 1929-ben, akkor még nagyobb bajba kerülsz, mert folyamatosan egyre nagyobb lesz a részvények aránya a portfoliódban.
(Nem csak a valódi nyugdíjasok, de a FIRE mozgalom (korai önnyugdíjazás) hívei is komoly bajban vannak, elapadt a bevétel, akár részvényekbe, akár ingatlanba fektettek és a tervezett tőke sem ér annyit, mint azzal számoltak. De ott is kisebb a baj, maximum visszamennek dolgozni. Cikk: A korai nyugdíjazás árnyoldalai.)
Az amerikai tőzsde 1968 és 1980 között
Az amerikai tőzsde 2000 és 2013 között
Írtam régebben egy cikket, hogy mennyire nem volt mindegy, hogy melyik években gyűjtötted a pénzt a nyugdíjra és melyik években élted fel a megtakarításaidat. Aki 1968-ban ment el nyugdíjba, annak egy feltételezett havi kiadás mellett 14 év múlva már csak a pénzének a 32%-a volt meg, ráadásul nagyon magas infláció mellett.
Az a szerencsés, aki 1980-ban tette ugyanezt ugyanannyi tőkével és havi költéssel, annak 14 év múlva egyenesen két és félszer annyi pénze volt, mint amikor nyugdíjba ment, de még 30 év múlva is több pénze volt, mint amivel elkezdte a nyugdíjas éveket. Az 1968-as sorstársának addigra már minden pénze elfogyott.
Mivel olyan piaci helyzet, mint a mostani akkor is előállhat, amikor majd te akarsz nyugdíjba vonulni, érdemes tanulni az eseményekből. Fontos, hogy legalább egy 30%-kal nagyobb megtakarítást célozz meg és a kiadásaidban is legyen tér a csökkentésre, ha rosszra fordulnának a dolgok.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.
lazán kapcsolódik. Lesz valamikor olyan cikk, hogy mostanában milyen árom mennek a nyugdíjasotthonok (magán és állami) vagy erdélyi nőknek fizetett ápolási díjak?
nyugdíjasotthonok engem is érdekelnének!
de úgy tudom nem az árral van baj, hanem azzal, hogy nem lehet bejutni, mert túl kevés van... 🙁
Az US-ben, a 2008-as válság után minimum 4-5 évvel kellett eltolni a nyugdíjba vonulást. Vagy nem ment nyugdíba és a nyugdíjmegtakarításait a lakása/háza/autója hitelébe forgatta be. Még 2014-ben is nagyon sok nyugdíjas korú munkavállalót láttam hostesskedni a helyi costco/target/trader joes/stb üzletekben.
Én ezért mondom mindig, hogy mezei dolgozó vagy EV, aki nem milliókat keres havonta, nem tud magának klasszikus értelemben nyugdíjat gyűjteni. Egyszerűen nincs ráhatásunk arra, hogy évtizedek múlva mi fog történni a gazdaságban, mennyit fog érni, amit ma félreteszünk. Én KATA-s vállalkozóként teszek félre rendesen, de nem is álmodozom arról, hogy majd egyszer teljesen abbahagyom a munkám, és utána évtizedekig csak költöm az összegyűlt pénzt, inkább afféle vésztartaléknak szánom, ha annyira megbetegednék, hogy már nyelvórát sem tudok adni. Akkor meg már csak nem húzom évtizedekig!
A nyugdíj a meg nem született csecsemők kipréselt testéből készül a felosztó kirovó rendszerben.
Szerintem 5-10 évre való pénzt át kell tenni részvényekből kötvényekbe amikor viszonylag jól megy a gazdaság, ez lehet a teljes nyugdíjmegtakarítás 1/3-ada is akár. Persze ezt is diverzifikálva, egyik felét pl. MÁP+ másikat PMÁP-ba. Ezen felül még érdemes megtakarításnál a várható havi nyugdíjat 20%-kal fölébecsülni.
Szerintem itt tényleg csak világháború vagy teljes gazdasági összeomlás, katasztrófa veszélyezteti a megélhetést, de akkor már rég nem az anyagi nehézségek lesz a fő probléma.
Egy jól diverzifikált portfólió megléte sokat segít, pl. egy permanens vagy arany pillangó portfólió ahogy látom, nem produkált nagyon drasztikus visszaeséseket, és ezek időben se húzódtak el durván.
Nem az az ökölszabaly hogy a befektetö korahoz (es persze a kockazattürökepessegehez) kell viszonyitani a reszveny-kötveny aranyat a portfolioban? Es most nem arrol a marhasagrol beszelek, hogy vond ki 100bol az eletkorodat es annyit tegyel bele szazalekosan a reszvenyekbe, a többit meg kötvenybe... hanem hogy idösebb korban mar nem a növekedesnek es a tökehalmozasnak kell lennie a celnak, hanem a passziv jövedelem es/vagy a töke ertekenek a megtartasa. Persze ez az ilyen agyament negativ kamatos környezetben eleg hihetetlennek hangzik... de idösebb korban a kötvenyek aranyanak kene tulsulyban lennie... vagy tevedek?
Erdélyi nőknek fizetett ápolási díjak: 300k HUF nettó full-fekete. Ha kárpátaljai az ápolónő, az is pont ugyanennyi. Szállás-kvartély inclusive.
Ott van a: 100 - a korod = annyi százalék részvény legyen a portfolioban (minél idősebb vagy, annál kevesebb a részvény benne) ez szerintem ügyes találmány. Ha ETF-n keresztül valósítja meg az ember akkor kellően megvalósul a diverzifikáció. Persze ez nem ad választ erre a mostani szituációra, ami szerintem nem szokványos.
De nem erre való az a bizonyos bűvös 4%-os éves kivonási ráta? Állítólag mindenféle időszakra és időtávra tesztelve van, és működik (legalábbis az amerikai tőzsdén).
investopedia.com/terms/f/four-percent-rule.asp
Nyugdíjasotthon: önálló szoba, kb. 8 millió beugró + havi 250 ezer. A halál izéjén van, vagy annál kissé távolabb.
Barátommal elkezdtük számolni, hogy nyitni kéne egyet: ha tisztességesen akarod, akkor 0 telekárral, üdülőfalu jelleggel, hitel+amortizációt számolva, kb. 500 ezer/hó -ra jön ki egy garzon jellegű szoba, 1 ellátottal (beugró nem kell).
Emiatt általában ketten laknak együtt egy szobában (+WC/fürdő, ez lehet 4-6 emberre közös), meg mindenképpen vágják a költségeket, akár az ellátás terhére is. Szerintem.
@blend-ahmed Nincs minden időszakra tesztelve, mert soha nem voltak ilyen tartósan alacsonyak a kamatok. Ez a ráta aktuálisan 2-3% körül van. Amúgy meg függ attól, milyen portfóliót tart a reménybeli nyugdíjas.
@toxicwaltz
Konkret szamok (egyenlo aranyban veve tavaly majusban):
IDTL +24,8% usa hosszu
4GLD +22,43% arany
IBTS +6,86 usa rovid
XD9U - 6,26% msci usa rv
DX2X - 16,55% eu 600 rv
Eredmeny: +13,21%
Az eddigi melyponton jart -1% koruli minuszban.
@biztosforrasbol
Karpatalja nekunk 240k swartz
Tavaly év vége felé halottam erdély és káprátalja is napi 7000-8000ft + kosztkvártély
A mostani esés elvitte az utolsó 2 év profitját. Aki 25-30 éves távon fektet be, annál az utolsó 2 év nem kéne, hogy nagyon számítson. Úgyhogy szerintem korai nagy bajt kiabálni.
Anyukámnak keresgéltünk idősotthoni apartmanos elhelyezést, most egy éve várólistán van. Itt, Bp-hez közeli városban nagyon kulturált helyen a 20 nm-es apartman kb. 6,5 milliós belépővel és kb. havi 120 ezres költséggel fog járni. (Azért csak kb. mert az ár attól függ, mekkora lakás és hol fog felszabadulni, a havi költségek pedig évről évre emelkednek.) Budapesten is találtunk szintén elég kulturáltat, 22 nm-es apartman, itt 6,7 millió volt a beugró és 108 ezer a havi költség. Nyilván a csak saját szobás vagy a vidéki olcsóbb, de az a tapasztalatom, hogy vidéken sokkal kevesebb az apartmanos, inkább csak szobák vannak, a folyosón közös fürdővel. Találtunk Budapesthez közeli szintén apartmanost, ahol nem kellett beugrót fizetni, de napi 7-10 ezer a díja, ellátási igénytől függően.
Ha megkérdezném idős szüleimet, akkor az lenne a válaszuk, hogy azért dolgoztak 40-50évet és fizették a járulékokat, hogy legyen biztosítva a nyugdíjuk. Az ö idejükben szó sem volt plusz nyugdíj megtakarításról.
De ha az én generációmat nézem, (60as évek vége), mikor került ez szóba? Úgy 1993-94 környékén, de alapjában mi is úgy nevelkedtünk, mint a szüleink, hogy azért fizetjük a járulékokat, hogy abból lesz normális nyugdíj és kb csak a 2000es évek elején kellet szembesülni azzal, hogy mindez átverés.
Az ezredfordulón a keresetünk, kb 90ezer nettó volt, a jenben pedig épp hogy 200felett. Ahogy már utaltam rá, ebből kell biztosítani a lakhatást, megélhetést, vésztartalékot képezni, nyugdíjra gyűjteni..stb. (igen ezeket a kis keresetű munkákat is el kel végezni).
De arra is kíváncsi leszek, hogy ki fog alkalmazni 65 - 70éves embereket?
Zsákutca ez az egész rendszer.
@gabor
Ha a 2000-es évek elején sikerült már szembesülni azzal, hogy az egész rendszer egy átverés, akkor miért asszisztáltál hozzá? És mielőtt letámadsz, nem arra kérdezek, hogy kire szavaztál és kire nem (hót mindegy, mivel nem volt még olyan demokratikus kormányunk, aki nyugdíj kérdéshez értelmesen hozzányúlt volna - tök mindegy a szín, az oldal, a személy), hanem hogy miért nem szavaztál a lábaddal. Elég régóta szabad az út az országból való elköltözés előtt, de 90 óta idehaza se nyom már pisztolyt senki a fejedhez, hogy márpedig neked igenis ázsiai éhbérért kell alkalmazottnak lenned egy életen át, hogy aztán nyomorult öregkorod legyen.
Olyan szempontból azért van igazság a rendszerben, hogy azok fogják a legjobban megszívni, akik végig asszisztálták a hosszú szétrohadását. Emellett alig csináltak gyereket, de azért elvárnák az öregkori jólétet. Hát rossz híreim vannak...
Miklós, szerintem is érdemes lenne beszélni a nyugdíjasotthonokról, illetve egyáltalán az idősgondozás kérdéséről. Ha ránézek az európai és magyarországi korfára akkor ez egy olyan probléma, ami nem kopogtatni fog az ajtón, hanem két lábbal berúgni azt. Ez súlyos mentális és anyagi megterhelést ró nem csak a nyugdíjasokra, hanem a családtagjaikra (sőt, főleg azokra) - persze ha egyáltalán vannak nekik ilyenek. Rég nem ott tartunk már, hogy többgenerációs háztartásokban éljünk, az idős rokonainkkal együtt, és hozzáteszem, még akkor is komoly gondot jelentene az idősek ellátása és gondozása... Bevallom, ha félek valamitől és képtelennek érzem magam felkészülni rá, akkor ez az a témakör..
Bálint, hát beszéljetek. 🙂
Szerencsére én nem értek hozzá, mert egyáltalán nem érint és remélem soha nem is fog.
@millenial-vallalkozo
Jogos a felvetésed, de 2000 környékén, később az unioba lépve reméltük, hogy javulni fog az életszinvonal. Hát nem igy lett.
Utolag én is azt mondom, hogy azok az ismerőseim tették jól, akik külföldre mentek. Én azon kevés munkás közzé tartozom, aki folyamatosan megtakarítani a 200-ból is, de lássuk be, a többség nem ezt teszi, nem igy stabilizálódott, vagy csak simán nem képes vissza fogni a költségeit.
szintén kárpátalja 200k/hó+apanázs
közvetlenül még nem érint a dolog, de eléggé parázok hogy mi lesz, ha később a szülőkkel esetleg kezdeni kell majd vmit.
Ha valaki nem tudja, hogy mit jelentenek, akkor nem kötelező idegen szavakat használni.
"Szállás-kvartély inclusive."
kvartély: szállás
Szállás-szállást kap a gondozó?
Nem beszélve a zavaró 'inclusive' kitételről ami egy és-sel helyettesíthető. Pl. 300k HUF nettó és szállás.
"szintén kárpátalja 200k/hó+apanázs"
apanázs: rendszeres pénzbeli juttatás, pl. tartásdíj, zsebpénz
A fizetés mellé még zsebpénzt is kell adni?
És így tovább ...
Valamit tisztázzunk! 1998 óta működik az önkéntes nyugdíj rendszer. Azaz volt már 22 év arra, hogy megtanuljuk, ezek a pénztárak mire jók? Aki csak egy havi áramszámlája összegét rakta félre havonta, az 47 év alatt 20-22 millát tud bespájzolni. Ez havi 10 ezer forint megtakarítást feltételez egy pénzügyi portál számítási modellje alapján. Hogy majd mit fog érni annak idején ez az összeg? Nem tudni. Ami nehézséget okoz idehaza: a rendszeres pénzátutalás a pénztárakba. Ezt az országot tanították meg a rendszerességre, a fizetés beosztására. A pénzügyi kultúránk a bányász béka ülepe alatt keresendő.
kicsit OFF
Mit gondoltok, érdemes-e önkéntes nyugdíjpénztári számlát nyitnom abban az esetben, ha a munkáltató annyit tesz hozzá, amennyit én befizetek? A 150ezres adóvisszatérítés nem érint, mert azt el tudom használni egészségpénztárban. Nekem elég idegen ez, hogy ne az én fennhatóságom alatt legyen a pénzem, viszont persze csábító a duplázás. Azt is hozzá kell tenni, hogy nőként tervben van, hogy 1-2 év múlva lesz pár év gyerekező kihagyásom, és hogy azután mi lesz, az teljesen bizonytalan. A nyugdíjpénztárban meg folyamatosan vonják le a havi párszáz forintokat költségnek, ha jól számolom. Nem biztos, hogy ezért a mostani kevés évért, akár csak duplázva is megéri, hogy legalább 10 igen korlátozott a ráhatásom a pénzemre.
@nyugdijkerdeses van felso korlat is amit a munkaltato megszabott? Szerintem nagyban fugg ettol a felso korlattol (hogy hogyan viszonyul a havi parszaz forint koltseghez) illetve a sajat korulmenyeidtol (tudsz-e ekkora havi osszeget nelkulozni es meddig). Ha jol emlekszem tiz ev utan kiveheto a hozam illetve 20 ev utan a töke
lazán kapcsolódik. Lesz valamikor olyan cikk, hogy mostanában milyen árom mennek a nyugdíjasotthonok (magán és állami) vagy erdélyi nőknek fizetett ápolási díjak?
nyugdíjasotthonok engem is érdekelnének!
de úgy tudom nem az árral van baj, hanem azzal, hogy nem lehet bejutni, mert túl kevés van... 🙁
Szerintem 5-10 évre való pénzt át kell tenni részvényekből kötvényekbe amikor viszonylag jól megy a gazdaság, ez lehet a teljes nyugdíjmegtakarítás 1/3-ada is akár. Persze ezt is diverzifikálva, egyik felét pl. MÁP+ másikat PMÁP-ba. Ezen felül még érdemes megtakarításnál a várható havi nyugdíjat 20%-kal fölébecsülni.
Szerintem itt tényleg csak világháború vagy teljes gazdasági összeomlás, katasztrófa veszélyezteti a megélhetést, de akkor már rég nem az anyagi nehézségek lesz a fő probléma.
De nem erre való az a bizonyos bűvös 4%-os éves kivonási ráta? Állítólag mindenféle időszakra és időtávra tesztelve van, és működik (legalábbis az amerikai tőzsdén).
investopedia.com/terms/f/four-percent-rule.asp
Az US-ben, a 2008-as válság után minimum 4-5 évvel kellett eltolni a nyugdíjba vonulást. Vagy nem ment nyugdíba és a nyugdíjmegtakarításait a lakása/háza/autója hitelébe forgatta be. Még 2014-ben is nagyon sok nyugdíjas korú munkavállalót láttam hostesskedni a helyi costco/target/trader joes/stb üzletekben.
Nyugdíjasotthon: önálló szoba, kb. 8 millió beugró + havi 250 ezer. A halál izéjén van, vagy annál kissé távolabb.
Barátommal elkezdtük számolni, hogy nyitni kéne egyet: ha tisztességesen akarod, akkor 0 telekárral, üdülőfalu jelleggel, hitel+amortizációt számolva, kb. 500 ezer/hó -ra jön ki egy garzon jellegű szoba, 1 ellátottal (beugró nem kell).
Emiatt általában ketten laknak együtt egy szobában (+WC/fürdő, ez lehet 4-6 emberre közös), meg mindenképpen vágják a költségeket, akár az ellátás terhére is. Szerintem.
Ott van a: 100 - a korod = annyi százalék részvény legyen a portfolioban (minél idősebb vagy, annál kevesebb a részvény benne) ez szerintem ügyes találmány. Ha ETF-n keresztül valósítja meg az ember akkor kellően megvalósul a diverzifikáció. Persze ez nem ad választ erre a mostani szituációra, ami szerintem nem szokványos.
@toxicwaltz
Konkret szamok (egyenlo aranyban veve tavaly majusban):
IDTL +24,8% usa hosszu
4GLD +22,43% arany
IBTS +6,86 usa rovid
XD9U - 6,26% msci usa rv
DX2X - 16,55% eu 600 rv
Eredmeny: +13,21%
Az eddigi melyponton jart -1% koruli minuszban.
Erdélyi nőknek fizetett ápolási díjak: 300k HUF nettó full-fekete. Ha kárpátaljai az ápolónő, az is pont ugyanennyi. Szállás-kvartély inclusive.
@blend-ahmed Nincs minden időszakra tesztelve, mert soha nem voltak ilyen tartósan alacsonyak a kamatok. Ez a ráta aktuálisan 2-3% körül van. Amúgy meg függ attól, milyen portfóliót tart a reménybeli nyugdíjas.
Én ezért mondom mindig, hogy mezei dolgozó vagy EV, aki nem milliókat keres havonta, nem tud magának klasszikus értelemben nyugdíjat gyűjteni. Egyszerűen nincs ráhatásunk arra, hogy évtizedek múlva mi fog történni a gazdaságban, mennyit fog érni, amit ma félreteszünk. Én KATA-s vállalkozóként teszek félre rendesen, de nem is álmodozom arról, hogy majd egyszer teljesen abbahagyom a munkám, és utána évtizedekig csak költöm az összegyűlt pénzt, inkább afféle vésztartaléknak szánom, ha annyira megbetegednék, hogy már nyelvórát sem tudok adni. Akkor meg már csak nem húzom évtizedekig!
@biztosforrasbol
Karpatalja nekunk 240k swartz
Egy jól diverzifikált portfólió megléte sokat segít, pl. egy permanens vagy arany pillangó portfólió ahogy látom, nem produkált nagyon drasztikus visszaeséseket, és ezek időben se húzódtak el durván.
A nyugdíj a meg nem született csecsemők kipréselt testéből készül a felosztó kirovó rendszerben.