A múltkori írtam egy cikket egy MLM vagy piramisjátékról, ami (állítólag) napelemekbe fekteti a befektetők pénzét.
A hozzászólásokban kialakult a beszélgetés, hogy igenis jó üzlet napelembe fektetni. Nettó 170 milliós befektetéssel évi 20 millió bevételre lehet szert tenni a megtermelt áram eladásából, az éves költség (fűnyírás, őrzés) évi 2 millió forint, így kevesebb, mint tíz év alatt megtérül a beruházás.
Azóta már többen megkerestek, hogy ők is beszállnának ilyen lehetőségbe. Ezért gondoltam, érdemes megnézni, mennyi az annyi valójában és milyen kockázatokat rejt a dolog.
A cikkben pénzügyi elveket szeretnék mutatni és nem eldönteni, hogy jó befektetés-e a napelembe való beruházás.
Mindjárt érdemes a megtérülést megvizsgálni. Két dolgot szoktak alapból elfelejteni a befektetők. Az egyik a tőkeköltség, a másik az amortizáció.
Ebben a cikkben már írtam erről a témáról, olvasd el, elég hasonló a felvetés ehhez.
A tőkéd ugyanis nem ingyen van. Ha napelembe fekteted, nem tudod másba fektetni, így annak kamataitól vagy hozamaitól elesel. Ha hoz a pénzed prémium állampapírban évente infláció plusz 3,25%-ot, mondjuk átlagosan 5,25%-ot kockázatmentesen, akkor ezzel a kezdő veszteséggel kell szembeállítanod a nyereségedet.
Aztán ott van a kockázati felár. Ha évi 5,25%-ot nyerek kockázatmentesen, mekkora plusz hozamot kellene hoznia a befektetésemnek, hogy megérje kockáztatni? Összevetve az 5,25% kockázatmentes hozammal beraknád a tőzsdére a pénzed, ha évi 6-7% hozamot várhatnál el a múltbeli adatok alapján? (De ez lehet mínusz 20%-is meg plusz 20% is, ettől kockázatos.)
Azt mondanád, hogy várható átlagos 0,75-1,75%-ért bolond lennél ekkora kockázatot vállalni.
Márpedig befektetni az 500 legnagyobb amerikai cégbe (S&P 500 tőzsdeindex) sokkal kevésbé kockázatos, mint beszállni egy ilyen vállalkozásba, hiszen arra kicsi az esély, hogy mind az ötszáz legnagyobb amerikai cég csődbe jut, míg egy ilyen icipici, egy lábon álló vállalkozásnál ennek sokkal nagyobb az esélye.
Ezért mindig súlyozd a kockázattal az elérhető hozamot. Mennyit várhatok el a befektetéstől, máshol mekkora kockázat mellett érnék el ennyit? Hiába a nagyobb hozam, ha a kockázat négyzetes vagy még nagyobb mértékben nő.
A másik hiba: azért fektetek most valamibe 10-20 évre, mert éppen most alacsonyak a banki kamatok. Az emberek ezért vesznek most lakásokat szinte ész nélkül és ezért tartják jó üzletnek azokat a lehetőségeket, amik 1%-nál többet hoznak évente.
Ha 10-15-20 éves befektetést választasz, akkor abból induljál ki, mennyi volt a kamat vagy a hozam az elmúlt 10-15-20 évben átlagosan és ne abból, mennyi most az elérhető hozam. Tudod, almát az almával. 3 éve még kaptál 7,5% kamatot a pénzedre a bankban. Lehet, hogy 3 év múlva megint fogsz kapni. (Sőt, vizsgálni kell az infláció múltbeli és várható alakulását is.)
A már említett S&P 500 amerikai tőzsdeindex 10 év alatt hozott évi 7,45% százalékot, 20 év alatt hozott évi 8,03%-ot úgy, hogy több nagyon rossz időszak is benne volt ebben az intervallumban, mindjárt egy gazdasági világválság is. Mindezt dollárban, egy dollár 154 forint volt 20 éve, most 279 forint.
A következő hiba az amortizáció. Ha értékpapírba fektetsz, 10-15-20 év múlva a teljes tőkédet visszakapod. Ha napelembe (vagy bármi hasonlóba), akkor 10-15-25 év után a tőkédet elveszíted, amikor kukázni kell a termelőeszközt. Ezért a futamidő alatt nemcsak a hozamot, de még a tőkédet is ki kell termelnie a beruházásnak. Tehát lényegesen többet kell hoznia, mint a kockázatos hozam.
Nagyon pongyolán számolva: ha 20 év alatt amortizálódik le a termelőeszközöd, akkor a kockázatos hozamon túl még átlag évi 5% hozamot is kell hoznia a befektetésnek, hogy a tőkéd is megtérüljön.
Ezt nagyon sokan el szokták felejteni.
Tehát elnagyolva a számolást: kapok kockázatmentesen 5,25%-ot. A rendszer élettartamát 20 évre teszem, tehát évente a tőkém 5%-a is semmivé lesz. Mivel egy ilyen vállalkozás sokkal kockázatosabb mint a tőzsde, 5% plusz hozamot várok el a kockázatmentes hozamon túl (ez a kockázati felár).
5,25% kockázatmentes hozam + évi 5% amortizáció (tőkeveszteség) +5% kockázati felár=évi 15,25%-ot kell hoznia a befektetésnek, hogy ezt válasszam. (Nem számoltunk időértékkel és maradványértékkel, de a lényeget lehet érteni.)
Akkor nézzük a kockázatokat:
- Partnerkockázat: nagyon meg kell bíznod abban, aki vezeti a céget és te pedig a pénzedet adod hozzá. Akár egyszerűen el is lophatja, csalhat a költségekkel (mindent kiadást duplán számláztat és felét visszakapja zsebbe), vagy csak egyszerűen pancser és ezért viszi csődbe a céget.
Te semmit nem látsz, csak jó esetben a könyvelést, ami meg csak arra való, hogy az jöjjön ki végeredménynek, amit akarunk.
Ha azt mondom, hogy magánszemélyek birtokában lévő bankba vagy brókercégbe ne tegyél pénzt, mert túl nagy a kockázat a visszaélésére (Quaestor, Hungária, BudaCash, Széchenyi Bank és még sokan mások), akkor itt ez még inkább igaz.
- Költségek: gyakori hiba a kiadások alábecslése. Egy ilyen befektetésnél vannak számítható kiadások (pl. inverter cseréje rendszeresen, kábelek elöregedése miatti kiadások, szokásos műszaki problémák) és készülni kell a váratlan kiadásokra is, amikre esetleg álmodban sem gondoltál volna. Ha minden költséget figyelembe veszel, az több évet hozzáadhat a megtérülésedhez.
- Áram árának az esése. Írtam arról négy éve, hogy az energiaárak nem fognak az égig nőni, nem fog örökre 100 dollár felett maradni egy hordó olaj és milyen sokan pórul jártak, akik az USÁ-ban hitelből vettek napelemet. Azt gondolták, 5 év alatt megtérül, csak közben a gáz ára leesett a töredékére (abból is áramot termelnek), így 50 év lett az új megtérülésük.
Akkor is senki nem tudta elfogadni, hogy ez lehetséges, aztán nézd meg, mi lett a világból négy év alatt.
Nagyon nagy hiba arra számítani, hogy az áram átvételi ára annyi marad, mint most, sőt inflációval nőni fog.
Az áramtermelés ugyanolyan, mint a kőolaj-kitermelés: nagyon drága az infrastruktúra kialakítása, de ha az megvan, utána már szinte ingyen van a végtermék.
Ha túltermelés lesz a piacon, akkor a már üzemelő rendszerek tulajdonosai egymás alá mehetnek az árral. Mert jobb eladni 3 eurócentért az áramot, mint semmit nem kapni érte. A szél fúj, a nap süt, a rendszer termeli az áramot akkor is, ha el tudom adni, akkor is, ha nem.
Ahogy az olajpiac összezuhant a túltermelés miatt, az árampiac is bármikor összezuhanhat. Ráadásul az olaj kitermelését könnyebb szabályozni, mint az áramtermelést.
Már most is sokszor negatív az áram ára, vagyis a felhasználónak fizetnek, ha felhasználja a felesleget.
Ezért vedd számításba azt is, hogy nem biztos, hogy annyi bevételed lesz 5-8-15 év múlva, mint azt most tervezed. Ahogy az olaj ára is leesett a harmadára másfél év alatt és úgy néz ki, tartósan ott is marad, ez az árammal is megtörténhet.
- A jogszabályok változása. Most az energiaszolgáltatók kénytelenek átvenni a megtermelt áramot, mert az államok szeretnék, ha terjedne a megújuló energia. Azonban már most is sok gond van abból, ha kisüt a nap Németországban és mellette még szeles is az idő. Még a cseh és szlovák rendszerek is megsínylik, ha Észak-Németországban beindulnak a szélturbinák.
Könnyen lehet, hogy öt év múlva már nem lesz kötelező átvenni az áramot, ha nem bírja a hálózat. Ez is egy valós kockázat.
- Milyen napelemek lesznek felszerelve? Drága német, vagy kici, occó kínai egy olyan gyárból. ami két éve még nem létezett és jó eséllyel öt év múlva nem is fog? Melyikkel lett számolva a megtérülés? Azt tudjuk, hogy a régi típusú napelemek 25 évig bírták. De ez vajon igaz a teljesen más technológiával készült újakra is? Lesz kinél reklamálni, ha 10 év után meredeken zuhan a termelés mennyisége?
Még lehetne sorolni, mi minden történhet, amit érdemes átgondolni befektetés előtt.
Nagyon fontos! A cikk nem arról szól, hogy ne fektess napelemekbe, mert nem éri meg. A kockázatokról sem azért beszélek, mert azok valami ijesztő dolgok, amiktől rettegni kellene.
Ha kockázatmentes hozam feletti hozamot szeretnél, mindenképpen kockáztatnod kell. Vagy a tőzsdén, vagy egy vállalkozásban vagy napelemekben.
A pénzügy arra való, hogy ezeket a kockázatokat összevessük és vizsgáljuk, hogy megéri-e az adott kockázat mellett az adott hozam, vagy máshol jobban járnánk, ha oda fektetjük a pénzünket.
Lehet, hogy a napelem lesz az évszázad üzlete, de ezt senki nem tudhatja előre. Ezért annyit tudunk tenni, hogy felmérjük a várható kimeneteket és ezek alapján próbálunk dönteni, hogy ebbe fektessük a pénzt, vagy másba. Megvizsgáljuk, hogy tényleg annyi-e a pénzügyi megtérülés, amennyit mondanak, ha azt úgy számolom, ahogy valójában számolni kell, figyelembe véve a tőkeköltséget, az amortizációt és a kockázatokat.
Amire azért felhívnám a figyelmed, az a diverzifikáció, vagyis a több lábon állás szükségessége.
Csak akkor fektess ilyen vagy bármilyen üzletbe, ha csőd esetén sem rengetné meg a pénzügyi életedet.
Ha a befektetett 10 vagy 50 millió elúszna és neked még mindig maradna legalább ötször annyi, akkor nyugodtan kockáztass. Ha ez a 10 vagy 50 millió az összes pénzed, akkor inkább ne játssz vele orosz rulettet.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon. vagy RSS
"A már említett S&P 500 amerikai tőzsdeindex 10 év alatt hozott évi 7,45% százalékot, 20 év alatt hozott évi 8,03%-ot úgy, hogy több nagyon rossz időszak is benne volt ebben az intervallumban, mindjárt egy gazdasági világválság is."
Ez meglehetősen jól hangzik, gyakorlatilag kockázatmentes hozamként, hiszen erősen diverzifikált. Lehetne erről egy cikk legközelebb? Ha nagy vonalakban leírnád, hogyan lehet ebbe fektetni magánemberként, az is nagyszerű lenne. 🙂 Elég kezdő vagyok, ami a befektetéseket illeti, de érdekel a téma.
Szóval a legfontosabb pontjai a dolognak:
- A befektetés menete, költségei
- A befektetés ellenőrzése
- A hozamot terhelő költségek
Köszi!
Csatlakozom a fenti kéréshez.
Kedves Kiszámoló,
Több hibát vélek felfedni a cikkben.
1: (ez csak magánvélemény) azért mert az S&P500 az elmúlt 20 évben hasznot termelt, nem jelenti azt, hogy a következő 20 évben is így lesz
2: a napelem beruházással kapcsolatos dolgaidban alapvetően igazad van, de egy ilyen befektetésben általában a befektető főleg nem a saját tőkéjét használja, hanem 0%-os hitelt vesz fel vagy vissza nem térítendő pályázatot (is) tesz mellé
3: az áram ára nem tudom hogy fog változni, de nem is érdekel mivel egy erőműnek hosszútávú fix szerződése van az áramszolgáltatóval, tehát ha most 25Ft-ra vagy leszerződve 10 évre, akkor ha 2Ft lesz az áram, akkor is 25Ft-ot fogsz érte kapni
4: egy ilyen projektet az ember magának csinál és nem adja külsős kezébe (max a kivitelezést) PL a cégvezetést és egyéb dolgokat, mindamellett egy viszonylag jól működő nagyobb cégben ez a típusú befektetés...folyt köv
Gábor, azért az S&P 500-nak kicsit nagyobb múltja van és csak nehezen találsz olyan 20 évet, amikor nem hozott volna legalább évi 4-5%-ot.
Két hete még arról panaszkodtál, hogy nem hogy 0%-os hitelt nem kaptok, hanem semmilyet. Mi történt két hét alatt? Hirtelen tele lettetek 0%-os hitellel? De akkor miért kell a befektető?
Aki a saját pénzét akarja beletenni, annak az a saját pénze.
Nem valószínű, hogy olyan könnyű 10 éves áramszerződéseket kötni, az áramszolgáltató sem feltétlen szeretne ilyen távú elkötelezettséget, mert ha esik az áram ára, ő kerül csődbe, ha mindenki más harmadannyiért tudja adni az áramot, mint ő.
Ha beszállsz 10 millióval egy ilyen bizniszbe, biztos, hogy nem te fogod vezetni a céget, maximum hallasz híreket, mit csinálnak a cégbe azok, akikben kénytelen vagy maradék nélkül megbízni. Értem én, hogy te keresed a befektetőket és te akarsz lenni a cégvezetés.
...teljesen megállja a helyét
5: én is le szeretnék mindenkit beszélni róla, több lehetőség marad nekünk 🙂
u.i: aki akar látni egy ilyet élőben és kérdései vannak szívesen körbevezetjük az egyik helyszínen 🙂
Köszi
Gábor
@erdeklodo "Ez meglehetősen jól hangzik, gyakorlatilag kockázatmentes hozamként..."
Tulzasokba azert ne essunk, hogy kockazatmentes 🙂 2001-ben meg 2008-ban volt benne lefelezodes eleg szepen.
Igaz, hogy 2009 ota viszont jol hoz, foleg HUF-ban szamolva, de ha megnezitek ezt a weboldalt (HUF-ra allitva), akkor kiderul, hogy 2002-tol kb. tiz even at HUF-ban csak egy helyben topogott: morningstar.de/de/etf/snapshot/snapshot.aspx?id=0P00002D7X&tab=13
Eleve rosszul kezdődik a befektetés(?): odaadom valakinek a pénzem, aki nem tudom milyen biztosítékot, fedezetet tud rá nyújtani.
S&P500: kifoghat akár egy 10 éves mínusz hozamú időszakot+kezelési költség+brókerkockázat. Most éppen ATH. Alapkamat: ki tudja meddig mennyi lesz. Állampapír:eladási-vételi árkülönbözet.Csóri lakóóóssság kínlódik, hogy hová tegye a keményen megspórolt pénzét ilyen környezetben.
Őket kényszerítik rá, hogy gondolkozzanak, jósoljanak, kockáztassanak 10-20 évekre, 1-2% profit reményében. A másik oldalon meg már az elején képződik bevétel és haszon.
@gabor "3: az áram ára nem tudom hogy fog változni, de nem is érdekel mivel egy erőműnek hosszútávú fix szerződése van az áramszolgáltatóval, tehát ha most 25Ft-ra vagy leszerződve 10 évre, akkor ha 2Ft lesz az áram, akkor is 25Ft-ot fogsz érte kapni"
-hát persze:-) Miért bízol ebben annyira?
"5: én is le szeretnék mindenkit beszélni róla, több lehetőség marad nekünk 🙂
u.i: aki akar látni egy ilyet élőben és kérdései vannak szívesen körbevezetjük az egyik helyszínen :)"
Nem vélsz ebben ellentétet felfedezni?
@gabor Ezeknek a hosszú távú szerződéseknek (tartós jogviszony) a módosítását lehet kérni a bíróságon, és ha ekkora a különbözet, a bíróság módosítani is fogja. Ez nem egy életképes feltételezés - ráadásul az átvevő sem hülye, hogy ilyen aláírjon.
Nagyon jó a cikk!
Két észrevételem lenne:
A S&P500-ba való jelenlegi befektetést is nehezítheti a jelenlegi USD/ HUF árfolyam lehetséges változása. Mi van, ha hirtelen ismét 220Ft lesz egy dollár? Akkor már a cikkben számolt százalékok Forintra számolva hirtelen kisebbek lesznek.
Továbbá a cikkben leírt S&P500 hozamok esetében szerintem az infláció figyelembevétele kimaradt.
Egyébként én is csatlakoznék @erdeklodo hozzászólásában felvetett kéréshez. Jó lenne arról olvasni egy cikket.
snasin, a hozamok dollárban vannak számolva.
Az inflációval sehol máshol sem számoltunk.
Azért van pénzünk dollárban, euróban és forintban is, hogy minél kisebb legyen az árfolyam-kockázatunk.
Kiszamolo: van több működő erőművünk, ami nem 0%-os hitelből épült. A hitellel kapcsolatban igen történt változás, bár biztosat 2-3 hét múlva tudok mondani.
A masik hogy nem mindegy hogy saját tokebol 180 vagy 30 MFt-ot kell beletenni, mas a matek.
Kedves Kedves: van alairt hosszú tavu szerzodesünk, persze ha mar abban sem lehet bizni, akkor miben?
Krisz: sztem nincs, en latok benne fantáziát es van is ra mukodo peldank. Az hogy mas nem lat benne az csak annyiból jo hogy talán több lehetoseg marad nekunk.
OSszefogalalva szerintem megeri, de ha valaki megmutatja miert nem en elhiszem, de ott az elmélet van itt meg a gyakorlat. (attól persze lehet hogynem érte meg :))
Gábor, senki nem mondta, hogy nem érte meg. A fentiek mellett ki kell számolni és lehet, hogy busásan megéri.
A cikk nem arról szól, hogy megéri-e a napelemes beruházás. Sőt, nem is igazából a napelemekről szól, hanem arról, hogyan kell pénzügyileg mérlegelni.
Mindenkit erősen lebeszélek arról, hogy olyan cégbe szálljon be csendestársként, amihez nem ért és amit nem tud személyesen kontrollálni. Vagy eleve azért veszik be, hogy lehúzzák vagy csak pancserok és ő még nézheti tétlenül, ahogy úszik el a pénze. Ha meg a cég mégis jól megy, akkor meg gondoskodni fognak róla, hogy ne jusson túl sok neki, hiszen ő "csak" a pénzt adta.
Kiszamolo: múltkor is céloztam arra hogy mi lenne ha megneznenk egy konkret esetet megerte vagy megeri e es ha kijon hogy igen, akkor akit itt érdekel "összedobja" a rávalót 🙂
Biztos vagyok benne, hogy egy projektre osszejonne a pénz 🙂
@gabor
> OSszefogalalva szerintem megeri, de ha valaki megmutatja miert nem en elhiszem, de ott az elmélet van itt meg a gyakorlat. (attól persze lehet hogynem érte meg :))
ezt igazabol csak 10-20 ev mulva lehet kiertekelni, hogy "mi lett volna ha...". Szerintem a lenyeg a cikk legvegen van, lenyeg a diverzifikacio. Aki hajlando valalni a kockazatokat az nyugodtan tegye penze _egy_reszet_ napelembe. Akar ezen a modon akar mashogy...
@barnabas-jog : "Ezeknek a hosszú távú szerződéseknek (tartós jogviszony) a módosítását lehet kérni a bíróságon, és ha ekkora a különbözet, a bíróság módosítani is fogja."
???
És ezt miért nem teszi meg egy 20 éves devizahitelnél, ahol felére vagy duplájára változik az árfolyam? Vagy az ellenkezőjénél: egy fix összegű, 10 éves hitelnél?
Mi az elvi különbség? Mi köze a bíróságnak ahhoz, hogy a felek mit írnak alá?
Egy cashflow alapu gazdasagossagi szamitas eseten ezek a beruhazasok nem igazan erik meg. Csak hogy par dolgot emlitsek: Az amortizacio 7 evig csokkenti az adoalapot, utana meg semmi, lehet szepen a "nyereseg" utan adozni. Szemelyi jellegu kiadasok is tulsagosan alulbecsultek, mert gondolom a kiseromure vigyazo Pista majd bicajjal jar ki ha valami gond van - pl. kapcsolni kellene a trafoallomast, de a jelenteseket is a MAVIR fele jopofasagbol fogja valaki elkesziteni ingyen. Menetrendet is kellene adni, vezetni a ceg dolgait, stb. A masik a jogszabalyi kornyezet. Hiaba van MEKH engedely meg szerzodes a helyi szolgaltatoval 20 evre. En 2006-ban kezdtem a kiseromu engedelyezest, teljesen mas volt a jogszabalyi hatter, a tervezes es uzemeltetes fazisaban. A jogszabalyokba olyan koltsegelemekete kezdtek el beepiteni, amivel az elejen senki sem szamolt es az eves bevetelt 10%kal csokkkentette
Az is igaz viszont, hogy aki mindig fel es nem fektet be, annak nem lesz semmije. En viszont meg mindig azt latom, hogy a kivitelezok jol jarnak aztan a beruhazok meg futhatnak a penzuk utan. Ha nem ert az ember az ilyen tipusu beruhazasokhoz, nem szabad, hogy hagyja magat 2 szam lattan elvarazsolni.
A minap neztem, hogy mennyire sok 0,5 MW-os napelemparkra adtak ki engedelyt, kinek van ennyi penze befektetni? Akkro mar inkabb vegyen mindenki a vegen 200 misibe kerulo beruhazasan 10 lakast pesten, meg az is likvidebb, mint ebbe az egybe beletenni a sok penzt... De persze belolem csak az irigyseg beszel.
@gabor Kérdés kit, hogyan érint egy hosszútávú szerződés nem teljesítése. Ha befektetőt keresek, akkor hiszek benne. Ha befektetek, nem hiszek benne.
Szóba hoztad a matekot. Levezetnéd a saját számaidat is?
En max akkor fektetnek napelembe, ha a 6ev ala csokken a megterulese a jelenlegi arakkal, vagy ha olyan hitelt kapok ra, aminek fedezi a torlesztojet es max 10 eves a hitel. Kulonben tulsagossan hosszu, es bizonytalan, hogy utoleri-e az alternativat.
"A minap neztem, hogy mennyire sok 0,5 MW-os napelemparkra adtak ki engedelyt, kinek van ennyi penze befektetni?"
Valoszinuleg az EU-nak 🙂
@stanlee "En viszont meg mindig azt latom, hogy a kivitelezok jol jarnak aztan a beruhazok meg futhatnak a penzuk utan."="A másik oldalon meg már az elején képződik bevétel és haszon."
Bármelyik napelem rendszer kivitelezőt érdekli a pl családi ház elhelyezkedése, árnyékoltsága, benyúló árnyékok, téli-nyári napállás szerinti alkalmassága, röviden a rendszer hatékonysága, megtérülése? Az már a te gondod. Felszorozza a havi fogyasztást és vedd meg az egységcsomagot, fizess, aztán szia:-)
@homo-oeconomicus-superior "Valoszinuleg az EU-nak" Nem hiszem, mivel mindegyik kiseromu majdnem a maximalisan adhato kotelezo atveteli idotartamra kapta meg az engedelyet. Tapasztalat alapjan, ill. a MEKH sajat metodologiaja szerint is amennyi % beruhazasi tamogatast kap az eromu annyival csokken az atvetel idotartama.
Amugy meg nem eri meg igazan az EUs penz, mert ha 10 evig jon is a magasabb bevetel, utana visszakerul szabadpiacra a kiseromu es ott meg kb. 1/3-a az ara az aramnak, mint ami a jogszabalyban van. Igazi piaca Mo-n meg nincs a megujulo aramnak. Habar 10 ev mulva lehet, hogy lesz, de ugyanezt remeltek sokan 10 evvel ezelott is, es akkor is meg most is szegeny volt a szelesebb tarsadalom es ilyen uri huncutsagokra nem koltottek sokan.
Kedves Kedves: amit a Kiszamolo irt gyakorlatilag az tőlem vette, a 170Mfthoz most lehet 150MFt 0%-os hitelt felvenni (konretat par hét múlva tudok...a konkret az az hogy van hitel nincs hitel)
1-2 éve ez 50%os támogatásból ment. Hogy melyik a jobb azt most nem tudom megmondani.
Ettől több szam nincs, tudom mennyiért nyirjak a füvet, mennyibe kerül a passzív aktív orzes, mennyi a foldberles, az erőmű távolról kapcsolható es managelheto ez évi két millió Ft-ba fáj. Nyáron havi 2-3MFt a bevétel eromuvenkent.
Mi lennénk \ vagyunk a befektetok es a beruhazok is egyben. Jónak latom a konstrukciót egyenlore.
Igen ha gebasz van bukik a hitel meg a cég is ez igaz, de ez mindenhol mindenben igy van.
Annyit jegyeznék meg halkan, hogy a napelemgyártás gyerekcipőben jár és technológiai ugrások várhatóak ezen a területen, olcsóbban és jobbat fognak gyártani már 5 év múlva is nemhogy 10-20, ezért áramtermelésbe pénzt fektetni kicsit nekem meredek, mert az eszköz nagyon hamar elavulhat. Nem tudok vitatkozni az előttem szólókkal akik azt mondják megérte nekik ebbe fektetni, nem értek hozzá... Én csupán arra szavazok hogy már 5-10 év múlva a töredéke lesz az áram ára a mainak.
Ha pl. azt mondom hogy 20 év múlva elkészül az első napelemfarm az űrben ahol ugyebár nincs gond a felhőzettel és az éjszakákkal (a hatásfok megugrik), sőt megoldják hogy mikrohullámon visszaküldik az energiát a Földre (az elvet közérthetően lásd itt: en.wikipedia.org/wiki/Space-based_solar_power), akkor számomra az derül ki hogy ember nincs aki megmondaná mennyi lesz az áram a(z akár közeli) jövőben.
@Kiszamolo bár kicsit offtopic, de mit gondolsz beszállni a német bankpapírokba? mindegyik óriásit esett idei évben mégis az eu egyik legerősebb gazdaságáról van szó.
Commerzbank -44%
Deutsche Bank -50%
mekkora durranás lenne ha egy profi szélhámos egy a kiszámolóhoz hasonló blogon keresztül (v innen) húzna le embereket milliókkal valamilyen tuti termékkel vagy befektetési formával 🙂
@hacktiv:
En is ugy latom, hogy az aram aranak novekedese nem biztositott. Lehet, hogy lesz meg nemi emelkedes, de atlagban nem hiszem, hogy sokat menne felfele, mert sok olyan technologia van, ami ezt megakadalyozhatja . A megujulok csak az egyik, de ha megoldodik a nagy energia kis helyen minimalis veszteseggel, akkor vegkep beall majd egy egyensuly, mert siman ki lehet majd egyenliteni a termelesi csucsokat/volgyeket a fogyasztas oldalival ha megfelelo meretu a tarolonk.
A mikrohullamu tovabbitas kicsit komoly vesztesegnek tunik, raadasul jo draga a napelemek feljuttatasa az urbe, szerintem elobb lesz jo aksink, minthogy ez kivitelezheto legyen.
@gabor
Évi két millió a költsége a működésnek? MUHAHAHHAHAAHAHAHAHA
Mit tolsz? Kérek belőle!!! 😀
@gaborr bar nem engem kerdeztel de ha hosszu tavon tervezel - rovid tavon ugyis spekulacio - akkor sok jot nem latok a mostani discount arakon sem a hagyomanyos bankszektorban. fintech cegek illetve direktbankok viszik el az ugyfeleket. ujabb generacio nem feltetlenul akar napi szinten bankfiokba jarni, igy ezek fenntartasanak koltsegeit sem lesznek hajlandoak megfizetni. En ezen okok miatt kihagyom
ügyvéd: posztod elég szánalmas és virít rola, hogy lovesed sincs az egészről, szoval tulajdonképpen valaszra sem méltó, de amennyiben az éves működési költséget bizonyithatoan olcsóbban el birod vállalni, akkor 8db-nak az uzemeltetesevel bízunk meg, illetve ha olcsónak találod akkor ennyiért elvallaljuk akarmi helyett.
Szivesen számolnék már egy megtérülést a Tesla új, Power Cube-al. (Akku pakk, ami a ház falán van, nappal tölti a napelem, és amikor sötét van fogyasztasz belőle.) Csak még nem kapható, előjegyezni lehet.
Én megújuló energiába a gyerekeim egészsége miatt fektetek.
Nyugdij elott egy visszataplalo rendszer kialakitasa a telken amivel nullazom a fogyasztasom. Ergo a havi koltsegemet lefaragom. Vagy kikoltozom minden telen valami deli szigetre ahol ket banannal elvagyok 😉 Ennek tobb ertelmet latom mint befektetni valamibe valahol amibol vagy utalnak vagy nem... Il ferro.hu
@gabor Nem jó ennyire vakon bízni a kötelező átvételi árakban! Javaslom neked olvass utána hány országban változtattak meg utólag az áram átvételének a feltételeit! Abban ne bízzál nagyon erősen Kelet-Európában, hogy jogbiztonság van! Van ahol extra adót vezettek be és úgy csökkentették az átvételi árakat, máshol egyéb szabályozásokon változtattak és stb. Mostanában éppen Bulgáriában tüntetnek kis befektetők aki napenergia rendszerekbe fektettek és a szabályozás változása miatt most tönkremennek!
@Kiszamolo Egy kicsit gyenge az érvelésed az S&P500-al kapcsolatban, de ez nem csak a te hibád, hanem gyakorlatilag a világ szinte össze pénzügyes könyve megismétli ezt a hibát.
Az összes befektetési alap tájékoztatójában bele van írva, hogy a múltbéli hozamok nem garantálják a jövőbeli hozamokat és mégis ennyire könnyen dobálóznak a pénzügyi szakemberek, hogy az S&P500 szinte garantált, hogy nagyon jó hozamot fog hozni hosszútávon. Honnan ez a nagy magabiztosság, mi garantálja ezt a hozamot?
A válasz erre a kérdésre a kockázati felárban található. Ez a felár, amely a befektetőket kompenzálja a vállalt kockázatért. Ha aktuálisan nagyon nagy ez a kockázati felár, akkor sokan befektetnek az adott iparágban és kapacitás felesleg lesz, ami lenyomja a kockázati felárat, ha viszont alacsonyabb vagy nulla lesz a gyengébb szereplők csődbe mennek vagy beszüntetik a tevékenységüket.
@Kiszamolo folytatás. Magyarán a döntéshozók racionalitása az ami garantálja, hogy hosszútávon átlagban egy megfelelő megtérülés lesz a piacon.
Érdemes józan paraszti ésszel elgondolkodni, hogy az 500 legnagyobb amerikai cég, amely nagyrész fedi az 500 legnagyobb céget a világon valóban nem fog tudni termelni hozamot és nyereséget? Ha meg ők nem képesek, más cégek fognak a helyükbe lépni az S&P500-as indexbe. Enni, inni, ruházkodni viszont bármilyen gazdasági körülmények között kell. Valakinek nyilván elő kell állítani és ha nem szocialista rendszer van ez a valaki elvárja, hogy megkapja a kockázati felárat a tevékenységéért.
@gabor Tehát egy x MW-os kiserőmű megvalósítása kb 170MFt, melyből elvileg 150MFt 0%-os hitel? A nyári havi 2-3MFt-ból számolva durván 18MFt az éves termelés, mínusz a fix költségek 2MFt (amit írtál), az 16MFt. Ez tíz évre számolva 160MFt, mínusz az előre kalkulálható (pl inverter) és előre nem kalkulálható költségek?Mi történik, ha változnak a számok, ha nem veszi át annyiért a szolgáltató, bármilyen okból rongálódik, stb.? Mi a következménye, ha a cég nem tudja fizetni a hitelét? Ki vállal érte felelősséget?
@attila nincs tapasztalatom, de keress rá: blewin-akku
snasim: dollar arfolyamanak valtozasa ill maganak az SP500 indexenek a valtozasa nyilvanvaloan varhato, es nyilvan fog is. de ez csak akkor okoz kockazatot ha tegnap nyertel 100 milliot es nem tudod hova tedd, most meg olvastad az mennyit hozott tehat belerakod.
a valosagban meg ez ugy mukodik h elmesz dolgozni, jol keresel es szep lassan elkezdesz megtakaritani, mikor osszejott egy megfelelo osszeg a malacperselyedben pl havi "5millio" forint akkor szepen veszel belole sp500at, mivel ezt megteszed minden honapban, negyedevben a 20 ev alatt egy szepen vegigveszegetted az idoszakot, mikor valsag volt olcson kaptal sokat, mikor draga volt keveset, igy az atlagos ar alatt vetted meg az indexet, mivel az olcsoert kapott mennyiseg sulyozodik. plusz 20 ev alatt kapsz egy csomo sok osztalekot is, amit szinten beraksz stb. mar csak az lesz a kerdes mikor vedd ki..
folyt.: mivel ilyen szepen gyujtogettel a 20 ev alatt nem valoszinu h pont a teljes osszegre szukseged lesz h egyben ki kelljen venni egy esetleges kisebb arfolyamnal, de az viszont valoszinu h lenyegesen kevesebb lesz a vesztesegeg mintha talalomra belevettel volna a lottonyeremenybol. raadasul mivel te okos vagy ezert diverzifikaltal is, nem bombazod bele az osszes penzed sp500ba hanem veszel belole mondjuk allamkotvenyt ami hiaba esett a tozsde szepen megtartotta az arat, vagy volt lakasod amibol szepen jon a rent, vagy eladod az aranyat, valsagban nem lefele szokott menni az ara, tehat lehet h epp ideje lesz realizalni azt a befektetest, ill ahogy kiszamolo is irta nem egy valutaba vagyunk szerelmesek, van eleg sok minden amibol valasztani tudsz, csak korul kell nezni, es raszanni az idot. ill megnezni kitol kersz segitseget ha epp kell
Mit nem ért itt ez a sok fanyalgó? 3-szor ennyi lesz az áram ára, megmondta a Rothschild, így Paks is meg fogja érni, a magyar adófizetők akkorát nyernek, hogy többet nem is kell majd adózniuk. Ja és még a 2024-es olimpiát nem is számoltam, az olimpia nyerőjéből megvesszük Erdélyt. Túlbonyolítjátok gyerekek itt a gazdaságossági számításokat!
@gabor Messziről látszik, hogy a te pecsenyédről van szó, neked kellene a pénz, és megpróbálsz meggyőzni embereket, hogy szálljanak be.
Ez alapvetően nem baj, de az ellenkezőjét éred el - nekem tuti akármekkora hozamot ígérhetsz, a kommentjeid után tuti nem fogok beszállni az üzletedbe.
@gabor
Az lehet, hogy 8 park üzemeltetésénél kijön a kétmilliós éves költség parkonként, de ha csak egy parkom lenne, ez valószínűleg több lenne.
Mindegy. Számoljunk két millióval. Tehát befektetek 180 milliót. Van belőle éves 18 millió bevételem. Ebből lejön a két misi költség, az tizenhat. Ha harminc éves működéssel számolunk ( mert elavul a rendszer, tönkremennek, elöregednek stb.) akkor 6 millió az éves amortizáció. Marad tehát 10 millióm évente úgy, hogy a saját rászánt időmet még nem fizettem ki (ha az is benne van az üzemeltetési költségben, akkor tényleg kevés a 2 millió). Ez a 10 millió áll szemben egy jól felépített, diverzifikált befektetési portfólió 8-9 milliós hozamával (4,5-5% hozamelvárással). És akkor azzal számoltunk, hogy neked 30 évig megadják a mai felvásárlási árat és nem változtatnak az átvételi szabályokon.
Ez így befektetőként szerinted tényleg megéri??
@gabor @kedves-kedves ez nekem sem tűnik az évszázad üzletének...
kb. 10 év alatt visszajön a befektetett pénz.
+ kell még néhány év, hogy a 170M Ft elmaradt hozamai is megtermelje a rendszer.
+ 1-2 év az inverter csere költségeit visszahozni.
+ néhány év elmehet nem várt kiadásra, pl. rongálás, valami durva jégeső (ha van biztosítás, akkor arra)
Tehát, ha 20 év múlva is átveszik mai áron az áramot, akkor 15-20 év múlva elkezd majd hasznot hozni az élettartam végééig.
Akárhogy is nézem, a megtérülés kb. ott van, mint egy háztartási rendszernél.
Amivel olcsóbb a nagyobb méretnek köszönhetően, kb. annyit elvisznek az otthon nem jelentkező költségek (pl. itthon nem kell őriztetni, füvet nyíratni).
Én zöld lelkű vagyok, tehát örülök, ha paks2 helyett ilyenek épülnek, de a nyugdíjpénzem nem tenném bele a fenti számok alapján 🙁
" Vagy kikoltozom minden telen valami deli szigetre ahol ket banannal elvagyok" - ez jó, nemrég volt egy cikk egy magyar nyugdíjasról, aki vmi görög tengerparton csövezik, sátorban lakik, a magyar átlagnyugdíja épp elég a költségeire, hiszen rezsi gyakorlatilag nincs, leginkább élelmiszerre költ meg néhány havonta rep.jegyre és hazajön látogatóba
@gabor
Ha annyira magadnak akarod a lehetőséget, mi a fenének kerestek befektetőket?
Én megtaláltam a magam üzletét, és nem vagyok olyan hülye, hogy mással megosszam...
A napelem csak azokon a helyeken éri meg befektetni, ahová túl drága lenne kihúzni a vezetékes áramot, pl. egy tanyán a senki földjének a közepén.
Máshol nincs létjogosultsága pénzügyileg.
Max környezettudatossági szempontból érheti meg kiváltani a fosszilis erőműveket, de az építés ott is erősen ráfizetős. De azt is csak akkor, hogyha megoldják a nagy mennyiségű áram tárolását valahogy (pl. pumpált vízerőművel, vagy PEM-cellákkal).
Kiszamolo, irtad: "Azért van pénzünk dollárban, euróban és forintban is"
mit ajanlasz, milyen aranyban legyenek ? korabban 10+ evig € övezetben eltem, jelenleg Mo.-on, de nem kizart, hogy gyermek esetleg en is mashol eljen.
jelenleg kb. 62% van HUF-ban, 32% €-ban, a maradek keve kb. egyforman CHF-ben, USD-ben, uj befektethetö összeg (=fizu) HUF-ban keletkezik.
milyen arany lenne a cel ?
ha HUF-ban van bevetel, erdemes lenne mostansag is - akar havonta is - konvertalni ?
köszi.
@tamas : "mekkora durranás lenne ha egy profi szélhámos egy a kiszámolóhoz hasonló blogon keresztül (v innen) húzna le embereket milliókkal valamilyen tuti termékkel vagy befektetési formával"
Reméljük az olvasók akkor veszik majd a fáradságot, és kikeresik a néhány hónappal ezelőtti cikkeket az akkori lehúzásokról, és az alapján rafinált kérdéseket tesznek fel maguknak, ami után megfontolt döntést hoznak.
Pl. ilyen kérdéseket:
- Miért éri meg az ajánlkozónak ezen az úton tőkéhez jutnia, ha piaci alapon (vagy akár támogatott formában) is kaphatna vállalkozói hitelt? (Hiszen a befektetőtársakkal később csak a baj van, folyton akadékoskodnak az éves közgyűléseken, osztalékot kell nekik fizetni, etc.)
- Milyen formában lesz rálátásom a cég működésére, pénzügyeire?
- Értek-e annyira ehhez az iparághoz, hogy el tudjam dönteni, mikor kell kiszállni? Milyen módon tudok majd kiszállni?
- Stb.
Ha mar az akus aramtarolas:
Azon szoktam gondolkozni, hogy veszek majd egy jo nagy akut, es a vezerelt arammal feltoltom, majd amikor nincs vezerelt aram, akkor arrol megy a haz. Igy csak olcso aramrol menne a haz... Mondjuk meg nem neztem utana az akumulatorok aranak, tarolokapacitasanak es koltsegenek, de eletkepesnek tartom. Foleg ha nem lesz tul draga a Tesla aksija, ami pont ezt a celt szolgalna.
János, majdnem egymillió a teslás aksi áfa és vám nélkül és úgy 5 évente mehet a kukába.
Aligha éri meg.
5,25% állampapírban???????? 3.25%+infláció???ilyen hol van?