Vilmos Kanadából olvassa a blogot, írt egy cikket az érdeklődőknek a kanadai piacról. Ha esetleg valaki befektetésben gondolkodik, érdemes lehet a pénz egy kisebb részét a kanadai piacra is befektetni. Következzen az ő írása.
Magyarország egy lépéssel közelebb került Kanadához, azzal hogy idén szeptemberben ideiglenesen hatályba lépett az EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezmény (CETA). Ismerkedjünk meg hát befektetői szemüvegen át az USA kistestvérével.
Kanada a világ egyik legfejlettebb, nyersanyagokban gazdag állama. És nyersanyag alatt nem csak juharszirupot értünk. Gazdasága a tizedik legnagyobb a világon (a világ GDP részesedésének rangsorolása alapján). Legjelentősebb ipara a fakitermelés és az olaj bányászás, míg az autó- és repülő gyártás is számottevőek. Kanada a föld negyedik olaj és földgáz exportőre. Ezáltal az ”energia szuperhatalom” kategóriába sorolják.
Legnagyobb és legrégebbi tőzsdéje a Toronto Stock Exchange (TSX), amin több mint 2200 értékpapírral kereskedhetünk (részvény, ETF, income trust). A TSX alapítási éve 1861 és a világ kilencedik legnagyobb értékpapír piaca címmel büszkélkedhet (összpiaci értékkel számolva).
Az S&P/TSX Composite Index egy 250 céget és a teljes piaci kapitalizáció 70%-át reprezentáló mutató. Ezen index rávilágít arra, hogy a pénzügyi szektor a tőzsdén kereskedett papírok 34%-át teszi ki, míg az energia ipari vállalatok további 20% súllyal vannak jelen. Az index további részét nyersanyag-, szórakoztató-, telekom-, IT-, gyógyszer és ingatlan szektorbeli cégek teszik ki. A pénzügyi- és energia ipar túlsúlya miatt az olaj világpiaci ára jelentősen befolyásolhatja a torontói tőzsdét.
A torontói tőzsdébe többféleképpen fektethetünk be. Vásárolhatunk diverzifikált, a teljes piacot lefedő, index-követő ETF-eket. Néhány népszerű és alacsony költség-mutatójú képviselőik: a Vanguard FTSE All-Cap Index ETF (VCN) vagy a BlackRock iShares S&P/TSX 60 Index ETF (XIU) terméke.
Ha valakinek egyéni részvényekbe lenne kedve fektetni, akkor az 5 legnagyobb kanadai bank - Bank of Montreal (BMO), Bank of Nova Scotia (BNS), TD (TD), CIBC (CM) és Royal Bank (RY) - különlegesen vonzóak, mivel 150 év töretlen osztalék fizetési múlttal bírnak. Igen! Két világháború, a 30-as évek világválsága és a 2007-09-es pénzügyi válság se vette el az osztalék fizetési kedvüket. Pénzverdeként fizetik a jelenlegi 3-4% osztalékot rendületlenül. Viszont számolnunk kell a 15%-os adólevonással, amit a jogszabályok és országközi egyezmények a magyar befektetőkre kirónak.
A teljesség igénye nélkül, inkább ízelítőnek, álljon itt néhány nemzetközi porondon is ismert kanadai cég:
- Shopify (SHOP) –friss ecommerce üdvöske
- BlackBerry (BB) - szebb napokat látott mobil technológiát fejlesztő cég
- Magna International (MG) – nemzetközi autóbeszállító óriás, amely majdnem Magyarországra is betette a lábát
Persze nincs befektetés kockázatok nélkül. Mint láttuk, Kanada gazdaságát merőben befolyásolja a nyersanyagok világpiaci ára. Továbbá a kanadai dollár korrelációja az olaj világpiaci árával az USA dollárhoz képest több mint véletlen. A tapasztalat azt mutatja, ha az olaj ára leesik, akkor a kanadai dollár gyengül az USA dollárhoz képest. A forinthoz képest pedig megjósolhatatlan az árfolyamváltozás. Nem utolsó sorban az OECD megkongatta a vészharangokat, hogy Vancouver és Toronto ingatlan piaca túlfűtött, aminek hirtelen lehűlése az ország gazdaságára is dermesztően hathat.
Eddig a cikk. Ha kedvet kaptál esetleg a kanadai piachoz, keress rá a kanadai piacról szóló információkra az interneten.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Ez jó írás volt!
Másik 15%-ot be kell csengetni a NAV-nak. Összesen 30%-os a nyereségre az adó. Érdekes kérdés, hogy ha valaki bukik, akkor az vajon levonható-e? Szóval csak ésszel. A magas adó miatt ha a bukás nem vonható le, simán lehet veszteséges a befektetés még akkor is, ha egyébként nyereséges lenne.
Hát nemtom, elég sok infó hiányzik ebből, és azért ez ennél jóval összetettebb. Gondolatébresztőnek kiváló a poszt, de azért óvattal. A nyereségadót azok a cégek amiken keresztül én veszem az értékpapírokat, alapból levonják, és az bizony 30%. EU-n belül annyiban jobb a helyzet, hogy a kettős adóztatást el lehet kerülni és azt az adót fizeted be, amelyik kedvezőbb számodra. Például ha finn részvényed van, akkor visszakapsz 15%-ot a következő bevallásod után.
Lehetne arról is cikk, hogy külföldi befektetésben milyet érdemes választani. Pl. EU-n kívüli ETF-fel érdemes-e foglalkozni egyáltalán az adólevonások miatt, vagy mindig érdemes inkább az EU-s változatát választani ugyanannak? (S&P és társai vannak EU-s csomagolásban is.)
@Dörnyei
Magyarország és Kanada között van kettős adózást kizáró egyezmény: 1995. évi XVI. törvény. Tehát, ha Kanadában automatikusan levonnak 15 százalék adóelőleget, akkor itthon már nem kell befizetni újabb 15-öt.
Az osztalékjövedelem nem állítható szembe az ETF-en/részvényen elszenvedett veszteséggel. Tehát valóban előfordulhat, hogy mivel 10 egység osztalékból csak 8,5 egységet kapsz kézhez, ha az osztalékot fizető részvény/etf árfolyama 10 százalékot csökken összességében veszítesz az ügyleten.
Nem tökmindegy, hogy hova adózom, ha már így is – úgy is lerántanak?
Egyébként pár tíz millával nem ilyen baromságokba fektetnék be...
Az emberi döntéshozatal nélküli, AI ETF kezelés egyik úttörője is kanadai cég:
horizonsetfs.com/home
Re: Panasonic
De igen, be kell fizetned 15%-ot helyben és 15%-ot Magyarországon. Ez a maximálisan szedhető adó mindkét országban és be is szedik mindenhol. Összesen 30%.
A Magyarországi 15%-ot akkor úszod meg, ha nem vagy Magyar állampolgár v. esetleg ha semmi jövedelmed nem volt Magyarországon egy adott adóévben. A második pontnak utána kell nézni. Régen így volt, de az utóbbi években számomra nem volt érdekes ezért nem tudom, hogy még mindig így van-e.
Re: Dörnyei József
Megúszhatod a 'magyarországi 15 %-ot', amennyiben TBSZ számlán van az adott részvényed...
A KBC honlapján közérthetően le van írva, hogy ni a helyzet az adózással.
kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/tozsdei-adozas/osszefoglalo.html
Röviden:
- ahgy Panasonic írta, nincs 15+15. Ha a kettős adóztatást kizáró egyezményben résztvevő államban osztalék után 15 vagy több százalékot adóztunk, akkor Magyarországon csak be kell vallani, de nem kell adót fizetni.
Sőt, ha többet vonnak le, elvileg vissza lehet igényelni a külföldi adóhivataltól, de a KBC szerint bonyolult és nem érdemes vele foglakozni.
- az árfolyamnyereség után az EU-ban nem vonnak adót. Itthon kell bevallani és befizetni. A nyereség és veszteség kiegyenlíthető. (Az osztalék nem.)
Rémlik, hogy az USA-ban az adólevonásnál különbséget tesznek a megbízható külföldi értékpapírszámlavezetők javára, de a részletekre már nem emlékszem.
Szerintem nem jo otlet reszvenyes befektetesi otleteket adni a blogon, sem itt sem mashol. Tudom hogy mindig leirod hogy csak esszel illetve hogy jatekpenzzel tozsdezzunk, de sok ember keptelen felmerni a kockazotot amit vallal es ha tevedsz(rossz a tanacs adsz) ami gyakran elofordul mivel a jovorol van szo ott all majd mint a 30 dollaron vasarolt Teva reszvennyel amin vagy realizalta vagy nem a 60%os veszteseget. 10 millio forintbol marad 4-penzaltas, tranzakcios koltseg es brokerdij. Evi 1 millios megtakaritas eseten 6 ev sporolt penze. Es mindossze 3 honap kellett hozza a papirnak hogy ide jusson. 32 dollarrol 11-re. Pedig mar 32-n is el volt ajulva mindenki hogy milyen olcso.
Szerintem nem kene a tozsdet reklamozni sehogy sem, aki akarja megtalalja. Ugyis csak akkor olcso mikor nincs penze senkinek, akkor viszont nem is szuletik sok vasarlasra buzdito cikk 🙂
Esetleg az egybeírás-különírás szabályait figyelembe lehetne venni amikor ilyen vendégcikk megjelenik? Csak egyetlen egyszer kellett volna átolvasni 🙁
A minőség, tartalom nagyon magas színvonalú, emellé ez a helyesírás annyira elszomorító. Tudom, nyelvtannáci.
Szabó Gábor at 2017-11-13 15:04
A vendégszerző helyesírása nem valami erős, én is a tartalomra igyekeztem koncentrálni. Tegyük hozzá, Kiszámolónál is becsúsznak durvább hibák. De ez bocsánatos bűn, amit a nyers, tegező, állóvizet felkavaró stílusa, pénzügyi kompetenciája bőven kompenzál.
De ha már a bakiknál tartunk, a "nyelvtannáci" kicsit zsákutcába futott: a hozzászólásában helyesen "egyetlenegyszer" (tehát egybeírva), továbbá az első mondatnál az "amikor" elé vessző kívánkozik.
@Gertitorpe
Sokan éppen ellenkezőleg a "befektetési tippeket" reklamálják, szóval te vagy a törpe minoritás! 😀
Eléggé "felnőtt" az ide "járó" közönség, hogy felnőtt módra tudjon dönteni.
( A TEVA kétségtelenül óriási bukta önmagában is, és ha az USD/HUF-t is nézzük akkor még katasztrofálisabb, de mindenki magára vessen aki 3x dolláron belevett. Kiszámoló kb milliószor leírta, hogy mindenki csak a saját kockázatára, és nem befektetési tippnek szánte. Persze most már vicces visszaolvasni hányan mégis beszálltak, jobb esetben csak a szájukkal 😀 )
@ Szabó Gábor
Miért nem az ékezet nélküliekkel küzdesz? A nagy többségük pusztán sznobságból használja (bohóckodik)...
@Gertitorpe, szerinted mit kellene tanácsolni az olvasóknak, ha részvények vételét nem? Tuti közel 0-t vagy majdnem semmit hozó dolgokat, amivel reál értelemben szinte biztos bukik hosszú távon? Pl. Kötvényeket, amin ugyanúgy jó eséllyel bukik vagy semmit sem keres? Alapokat, ahol lehúznak még a költségek is és várhatóan bukik vagy legalább alulteljesít? (Kedvencem az "alapok alapja", hogy mindenkinek jusson egy kis díj) Komplex banki termékeket, ahol a komoly kockázatért cserében még a lehetséges profit nagy részét is lenyúlják tőle? Vagy akár az "ETF-eken" nem lehet oltári nagyot bukni?
Ha valamit lehet tanácsolni, az az, hogy próbáljon minél jobban tájékozódni, ismerje meg az eszközöket amelyek gombnyomásnyi távolságra vannak, és tapasztaljon eleget ahhoz, hogy ne nyomogassa ész nélkül a gombokat...
Ez a cikk amúgy nem ajánlott senkinek semmi specifikusat...
bocs az ekezetek hianya miatt, a kanadai ceges gepen nincsenek...
A vancouver-i lakaspiac netto gyalazat, az adozas pedig irtozatos. Ahol mi lakunk, az egy kb 45 nm2-es lakas egy tarsashazban, felemeleten. Az alattunk levo lakast kb 800.000 CAD-ert adtak el (felszuteren). Ez mostani arfolyamon kb 167 millio forint. Kiadni kb 2000-ert tudjak (es ebben minden benne van, tehat berleti dij es osszes rezsi koltseg, kiveve talan az internet), szoval kb 35 ev utan hozza be az arat, ha befektetesi celbol lett veve (nyilvan az arak valtozhatnak). Hogy mi hajtja? Az, hogy a kinai felso 1% (ami csekely 10 millio ember) probalja kimenekiteni a vagyonat miota a kinai kommunista part elkezdett "korrupciocsokkentes" cimszoval vagyonokat zarolni. Ezert itt 20-22 eves kinaiak kapera vesznek meg 3-4 millio dollarert olyan kacsalabakat hogy nem hiszed el, es nyilvan lamborghinivel jarnak mert miert ne...
... a havi 2000 az atlag kanadainak sok, (panaszkodnak is sokan, hogy az elmult 5 evben konkretan megduplazodtak az ingatlanarak, es minden mas is dragul). Ha 2000-nel kevesebbert akarsz berelni akkor nyugodtan kijjebb koltozhetsz, ahonnan mondjuk 1-1.5 ora a belvaros (a hiedelmekkel ellentetben itt nem annyira pazar a tomegkozlekedes, legalabbis europai szemmel). Viszont kijjebb a csaladi haz berlese is opcio lehet, valamint itt eleg jol van szabalyozva a berlesi piac (pl maximalizalva van, hogy a tulaj hany %-ot emelhet a kovetkezo evben). Ja, es ha vettel lakast de nem adod ki es nem is laksz ott, fizetned kell utana havi parszaz dollart.
Befektetesekrol nem nagyon tudok nyilatkozni, par honapja jatekbol vettem mindenfele coinokat 100 CAD-ert, most 157-nel jarok, de nagyon ugy tunik mintha ez csak egy szerencsejatek lenne mert nem igazan lehet elore jelezni az arfolyamot, probanak jo.
árfolyamnyereségek és veszteségek tudtommal egymással szembeállíthatók éven belül. Ha az évben nyereség van, akkor azzal is szembe állítható az előző év vesztesége. Ha így is nyerő, akkor abból fizetni kell.
Árfolyamnyereségtől külön kezelendő az osztalék adója. Hazai részvényeket TBSZ-en veszem és tartom, néha eladom, a TBSZ-t a végéig tartom, így nem kell adót fizetni utána. Nem így a külföldi részvények osztaléka esetén!
Erstebrókernél elég borsos díjakat számítanak fel külföldi tőzsdén vett részvények után, ami nálam már önmagában elég ahhoz, hogy náluk ne vegyek külföldi részvényeket. De ez még bakfitty az osztalék beszedése után alkalmanként felszámított 15 EUR költség mellett. Ez röhej. Így kerestem külföldi brókert. Náluk nincs TBSZ. Viszont van elviselhető tranzakciós költség. Nincs számlavezetési díj, viszont ingyen szedik be az osztalékot. Némelyiknél még DRIP-re is fel lehet
...iratkozni.
Valami nyomtatványt két vagy három évente online kitöltve nem 30%, hanem csak 15% osztalékadót kell fizetni USA és kanadai részvények után. Úgy látom, hogy angol részvények osztaléka után vagy levonnak 10%-ot vagy nem. A DAX komponensek osztaléka után viszont pontosan vonnak 26.375%-ot, aminek azt hiszem a 15% feletti részét vissza lehet igényelni a német adóhatóságtól, de ezzel még nem próbálkoztam. Ezt meg fogom tanulni, mert az a kb 10% pontnyi visszatérítés elég jó órabérnek ígérkezik.
Ha az ember az osztalékért veszi és tartja a részvényt, akkor érdemes előtte utánajárni az adott ország adójogszabályainak, ugyanis más országokban (nem emlékszem melyik skandináv országban) még a németnél is magasabb az osztalékadó, de legalább vissza sem lehet igényelni. Ha jól emlékszem ezért nem vettem NovoNordisket vagy Volvot, illtve a Statoil-tól is eltántorodtam.
Aki Miklóst basztatja a TEVA miatt, annak betenném az eredeti cikk discalimerét:
"Egyáltalán nem biztos, hogy okos döntés volt, vagy lehet, hogy csak öt év múlva fog annak tűnni.
Nem biztatlak arra, hogy vegyél ilyen részvényt, főleg akkor nem, ha még nem csináltál ilyet, vagy egy újabb 40%-os áresés komoly érvágást jelentene neked. Ha nem bírod nézni, hogy tovább esik még mondjuk 30%-ot, akkor se való (még) neked egy ilyen vásárlás."
Én 15 USD-n vettem TEVA-t, de mivel én a részvénypiacra csak beteszek, ki nem, ezért kb. tökmindegy. Ha csődbe megy, az fájni fog. Minden egyéb esetben LONG, és várom az osztalékot, esetleges árfolyam emelkedést kiszállási célból. De nem fáj, tudok aludni miatta, max. 4-5 év múlva kell ránéznem..
Akinek ez nem megy, az vegyen állampapírt. Komolyan.
@hightroller
Én az USA oldalon tudom ezt megerősíteni, igazából ezért nem költöztem még ki. A nyugati parton az ázsiaik igazából mindent felvásárolnak, amit csak lehet. Eleve borzasztó nagy a "ferdeszeműek" aránya, már csak ha az utcán is sétálsz, nem hiába.
Ehhez képest itt az EU-ban még ha drágán is, de talán nem _annyira_ drágán lehet még ingatlant vásárolni, bár mostanában kezd minden afelé billenni, hogy ha nem vagy második generációs "gazdag", akkor csak nagyon nehezen jutsz be az ingatlanos klubba, és kb. egész életen át bérelni fogsz..
Ami valahol szomorú, de evvan.
Tisztelt Kiszámoló!
Jó lenne egy cikk a befektetői felelősség vállalásról is. Értem ez alatt, hogy kinek mennyire fontos minden áron a profit és ezért nem zavarja, hogy fa kitermelésbe vagy éppen fegyver gyártásba vagy atom energiába fektet e. És jó lenne tudni, hogy Magyarországon milyen lehetősége van annak aki egy tisztább és jobb jövőbe szeretne fektetni.
Köszönöm!
Csaba
Csaba: https://kiszamolo.hu/befektetesek-erkolcsi-es-vallasi-alapon/
"Egyébként pár tíz millával nem ilyen baromságokba fektetnék be…"
Ja, ez tetszik.
Akkor hova, taníts, mester!
Kanada foscsi? Hova érdemes most 2017 végén befektetni?
Én az USÁ-ban szerettem volna értékpapírszámlát (trading account), az adózás 15% ott és a kettős adóztatás miatt 16-15, tehát csak 1% itt, meg 14% EHO (max. évi 450 ezer). Kis összegre tehát megvan a 15+15%, nagyobb összegre csak 16%+450 ezer.
Ez még nem is lett volna gond, de ahogy néztem, jobb befektetés közben nem elhalálozni, mert az örökösödési adó (estate and gift tax) adómentes része nem ott élők (nonresidents) részére 5 millió usd helyett csak 60 ezer usd. Tehát az afeletti rész sajnos 20-40%-al fog adózni. Ez ingatlanra és értékpapírokra is vonatkozik, bár van egy csomó kivétel meg apróbetü, plusz bekavarnak a két ország közötti egyezmények (gift and/or estate tax treaties), ami Mo.-al nincs nekik.
Nem is beszélve arról, hogy lehet az örökösöd nem lesz képes ezt végigcsinálni.
Ha valaki ért ehhez, szívesen vennék minden gyakorlati tanácsot, akár fizetnék is érte.
Kérdésem is lenne: KBC értékpapírszámlára lehet dollárt utalni? Ha már úgyis USA részvényeket venne az ember. Vagy az csak egy forintszámla?
Sajnos nem lehet őket elérni telefonon, komoly cég az is!
sokasebi: igen, lehet, én is vittem át oda így pénzt. Van egy dolláros számlaszám, SWIFT kóddal miegymás. Telefonon sosem próbáltam elérni őket, ezt a részt nem tudom, hogy működik. Váltanak is forintról bármire, +/-1% de ezt nem tudod kiutalni magadnak rögtön váltás után, előbb be kell fektetni és azt visszaváltva tudod kiutalni. Forint alapú bef alapokat lehet néha 0 jutalékért venni amúgy, ez segít a váltás utáni kiutalásnál. (mivel TBSZ-em van még nem utaltam ki onnét, annak nem tudom pontosan milyen jutaléka van amúgy, ha például USD-t akarsz kiutalni)
@Omnisapient
"Ha az évben nyereség van, akkor azzal is szembe állítható az ELŐZŐ ÉV vesztesége. Ha így is nyerő, akkor abból fizetni kell."
Az előző KÉT adóbevallás vesztesége állítható szembe a jelenlegi nyereséggel.
(Pontosabban, ha változtak az adókulcsok, akkor az előző években érvényes kulccsal kell beszorozni a szembeállítható veszteséget és annyival kevesebb adót kell most fizetni. De ezt az online adóív úgyis kiszámolja.)
@Omnisapient
"Erstebrókernél ...az osztalék beszedése után alkalmanként felszámított 15 EUR költség mellett....Így kerestem külföldi brókert."
Vannak magyar értékpapírkezelők, ahol nem kérnek díjat az osztalék beszedéséért.
KBC Equitas, Random Capital , Equilor.
Én ezeket ismerem, biztosan van még több is.
@sokasebi, ez az örökösödési adó USÁ-ban komoly? Van valami linked?
Eho szerintem egyébként nincs tőzsdei nyereség után, nézd meg a fent belinkelt kbc-s linken.
Amúgy megoldás lehet, hogy pl. egy cégnek nyitsz számlát és a cég nyilván nem fog elhalálozni, hanem szépen átszáll az örökösödre... Ráadásul a céges nyereségadó Mo.-i cégnél nem is 15%, hanem csak 9%, ez szinte paradicsomi állapot, csak a TBSZ übereli... Ha hozzávesszük, hogy külföldön az itthoni díjak töredéke is lehet a tranzakciók költsége, nem rossz az... Persze céges számlának van plusz költsége, pl. megemelkedő könyvelési díjak vagy egyéb fix regisztrációs díjak évente. És nem árt érteni az adójogszabályokhoz is gondolom, hogy milyen nyomtatványt kell kitöltened (online persze).
Ha valakinek külföldi céges számlán trédeléssel/befektetéssel, adózási vonzatokkal kapcsolatban van tapasztalata, engem is érdekelne.
@Omnisapient: még kiemelném, hogy most vettem észre a KBC adózás-táblázatában/tájékoztatójában, hogy 2 évig visszamenőleg nem csak a veszteséggel, hanem korábbi nyereséggel is szembeállítható az idei nyereség/veszteség. Tehát ha tavaly a nyereséged után fizettél adót, idén viszont veszteséget realizáltál (a realizálás kulcsszó, lebegő nyereséged lehet, az nem érdekes arra az évre), akkor a tavaly befizetett nyereségadódból idén (vagy jövőre) a veszteséged miatt vissza tudsz igényelni a veszteség mértékéig.
@naa
> idén viszont veszteséget realizáltál...
az is mukodik hogy eladom a papirokat aztan rogton utanna visszavasarolom? Az "veszteseg/nyereseg" realizalasnak szamit? Ha mukodik akkor ilyen "tax harvesting" modszerrel esetleg lehetne adot optimalizalni. Nemet kollegakat kerdeztem mert itt van evi 2x 801 EUR adomentes nyereseg, szoval nem csak az adot tologatna maga elott az ember. Sajnos kollegaknak fogalmuk sem volt hogy mukodhet-e itt. Ha jol tudom USA-ban volt vmi 30 napos szabaly is, 30 napon belul nem lehetett ugyanazt a papirt visszavasarolni kulonben tartasnak minosul. Ha igy is van, sok papirnak van alternativ valtozata pl BMW-nel lehet elsobbsegi reszvenyt venni a sima helyett, vagy Shell RDS-A helyett RDS-B-t. Igy rogton be lehetne szallni olyan papirba aminek az arfolyama folytonos az eladott papirral.
"míg az autó- és repülő gyártás is számottevőek"
csak nekem nem jut eszembe kanadai autó neve?
@kritizátor: Magyar autó neve eszedbe jut? Aztán mégis az ipari termelés 18%-át adja a a járműipar.
Gépjármű-összeszerelő üzemek Kanadában: en.wikipedia.org/wiki/Category:Motor_vehicle_assembly_plants_in_Canada
Köszönöm a visszajelzéseket és az építő jellegű kritikákat. A szösszenetben említett részvényeket és ETF-eket csak illusztrációként említettem. Mindenki mérlegeljen saját maga mielőtt ezeket megvásárolná. Vagy kérjen pénzügyi tanácsadói segítségét 🙂
Lenne viszont egy kérdésem, mert eléggé elgondolkodtató az IceCap Asset Management cég októberi összefoglalója. Más is úgy gondolja, hogy USD erősödésnek nézünk elébe, és a kötvények kockázatosabbak mint gondolnánk?
icecapassetmanagement.com/global-outlook/october-2017-icecap-global-outlook-stay-go/
Kanadai érdekesség még, hogy jövő év közepétől legalizálják a marihuána fogyasztását, ami fekete piac visszaszorulásával számolva éves szinten is több milliárd dolláros piac lehet. Ennek folyamányaként az iparágban érintett vállalatok (orvosi célra már jelenleg is engedélyezett a termesztés) részvényei szárnyalni kezdtek. Az esetleges morális fenntartásoktól függetlenül is erősen spekulatív a terület, nem igazán "kiszámoló-kompatibilis", de Kanadát illetően mindenképpen említést érdemel 🙂
Köszönöm a linket!
Csaba
Én az után érdeklődnék, hogy ha valaki Kanadában/EU-ban él és dolgozik (bármelyik országban, amelyikkel van Magyarországnak kettős adóztatás elkerülését célzó egyezménye), viszont Magyarországon van TBSZ számlája, amin külföldi értékpapírokkal kereskedik, annak származik-e bármiféle előnye a TBSZ-szel kapcsolatosan? Vagy azt úgyis a kanadai / EU országa szerinti jogszabályok szerint kell leadóznia? Lehet-e itt valamit adóoptimalizálni? Egyáltalán honnan tudja Kanada/EU, ha árfolyamnyeresége keletkezik az illetőnek Magyaroszágon, hiszen a TBSZ-en lévő nyereséget 5 év után nem kell leadózni/bevallani Magyarországon. Jelent az IRS minden részvényeladás során minden országnak? Valaki átlátja ezt?
@V, igen ha eladod, azzal realizáltál, és visszaveheted akár azonnal, miért ne gondolhatnád meg magad? Ha ettől csökken a realizált nyereséged idénre, akkor ez van - ha valami épp úgy állt...
De ha igaz, amit a KBC ír (szja törvényben kéne megkeresni), hogy Mo.-on 2 évre visszamenőleg korábban fizetett nyereséggel is szembe lehet állítani a későbbi nyereséget, akkor ez nem is annyira fontos talán... Bár sokaknak nyilván az a pénz a jó, amit nem kell visszaigényelni/később kell befizetni/nem kell befizetni, mert mondjuk egy TBSZ is bejött a képbe, a többit a fantáziádra bízom 🙂
Disclaimer: nem vagyok adótanácsadó (keress egyet és írd meg, mit mondott :), a 30 napos US szabályról amit említesz, nem tudtam, német dolgokban sem vagyok járatos. Aki máshogy tudja, írja meg, hadd okuljunk.
@Kiszamolo,
Nem biztos, hogy a BlackBerry-t le kell írni. Az Apple-ről pontosan ugyanezt lehetett szerintem elmondani, mielőtt kijöttek az első iPhone-nal. A BB mindig is élen járt a vállalti mobil szektorban, főleg ott, ahol kritikus az adatvédelem (jellemzően pénzintézetekben, USA kormány is ezt használja stb.). Mostanság egyébként elkezdték fejleszteni az Androidot ezek alapján. Szerintem ebből még akármi is lehet...
egy cikk a vancouveri ingatlanpiacrol, annyira mennek fel az arak hogy sokan eladjak a lefoglalozott ujepitesut mielott elkeszul - nem keves kulfoldiekre kiszabott illeteket is sporolva ezzel...
msn.com/en-us/news/markets/vancouver-condo-rush-sparks-local-and-foreign-flipping-frenzy/ar-BBF3BWz