A közös kasszán lévő párok több mint 40%-a számolt be arról, hogy pénzügyi értelemben becsapta a párját és ezek 75%-a szerint ez negatívan ki is hatott a kapcsolatukra. Az indokok között 36% válaszolta azt, hogy szerinte neki joga van privát pénzügyi dolgokhoz még egy kapcsolatban is, 26% szerint a párjuk úgyis nemet mondott volna és 18% rejtegeti a hitel és egyéb anyagi problémáit a társa elől.
Amint a számokból láthatjuk, a pénzügyi őszintétlenség igen gyakori a kapcsolatokban élőknél és az esetek háromnegyedében gondot is okoz, amikor kiderül az eltitkolt dolog.
Ezek az eltitkolt dolgok éppúgy lehetnek vásárlások, vagy ennek következtében mondjuk egy elrejtett hitelkártya-tartozás, mint az ellenkezője, amikor valaki kevesebb fizetést hazudik, vagy nem mondja el a kapott bónuszt, csak azért, mert a másik a világ minden pénzét elszórná, ha tudna róla.
Először ezek ártalmatlan dolgoknak tűnnek, nem mondtam el egy húszezres költést, na bumm, kaptam bónuszt, de nem mondtam meg otthon, jó lesz majd vész esetén (esetleg titokban elkölteni) és a többi. Azonban ebből lesznek az eltitkolt hitelkártyák milliós tartozásokkal és az eltitkolt bankszámlák milliós megtakarításokkal. Amikor ezek kiderülnek és elkezdenek hullani a további csontvázak a szekrényből, komoly próba alá vonják a kapcsolatot és nagyon megrendül a bizalom a felek között. Ha még ebben is hazudott, mik lehetnek azok, amikről szintén nem tudok? Márpedig a másik előbb-utóbb talál egy blokkot, amit nem mondtál el neki, vagy megtalálja a bankod levelét, felszólítását vagy e-mailjét, amiből kiderül, hogy van egy titkolt számlád/hitelkártyád.
A számláitokat nem muszáj megosztani egymással, de a pénzügyi információitokat azért illene, mert anélkül elég nehezen tud jól működni egy kapcsolat.
Egy eltitkolt bankszámláról való információ legalább akkora érzelmi törés lehet egy házasságban, mint egy szeretőtől származó SMS vagy e-mail.
Legtöbbször a pénzügyi titkolózás oka, hogy könnyebbnek tűnik hazudni vagy eltitkolni dolgokat, mint közös nevezőre jutni a másik féllel. Mert ő annyira másmilyen, költekező/zsugori/túlságosan takarékos/nem érti, hogy nekem ez a hobbim/szükségem van új ruhákra/soha nem lesz házunk, ha így költekezik.
Ilyenkor a felek a könnyebb ellenállás felé sodrodnak, de általában az a vége, hogy elragadja őket ez a sodrás és gyakran már nem tudnak mást tenni, csak kontrollálatlanul menni az árral.
Gyakori, hogy a felek különböző nyelvet beszélnek a pénzügyekben. Bár esetleg ugyanazt mondják, teljesen mást értenek alatta, ez okoz rengeteg pénzügyi vitát és veszekedést. Mást értenek a jövőre való spóroláson, azon, milyen vásárlást engedhet meg magának a család vagy mi a szükséges vásárlás és mi nem.
Ezért amikor pénzügyi dolgokról beszéltek, érdemes tisztázni pontosan, ki mit is ért egy-egy kifejezés alatt? Korábban akarok nyugdíjba menni, de pontosan mikor és milyen életszínvonal mellett? Mi számít pazarlásnak? Mekkora az a meggondolatlan vásárlás, ami még elég kis összegű ahhoz, hogy ne legyen veszekedés tárgya? Hol húzódik a határ az élelmiszereknél, ami egyikük szerint sem felesleges pazarlás még?
Azonban a gyakoribb eset, hogy nem is kommunikálnak a párok egymással az anyagi dolgokról (sem). Nem beszélik meg egymással az elképzeléseiket, elvárásaikat, problémáikat, nem egyeztetik a nézőpontjaikat. Sőt, továbbmegyek, gyakran nincsenek is tisztában a másik hozzáállásával az anyagi kérdésekhez, a másik igényeivel, ilyen irányú neveltetésével. (Igaz, gyakran a sajátjukkal sem.)
Egy friss adat szerint a párok mindössze 9%-a ül össze rendszeresen, hogy az anyagi helyzetüket, terveiket, költéseiket átbeszéljék, 70%-uk csak futólag, rendszertelenül, egyéb témák közben beszél anyagi dolgokról, 9%-uk pedig csak írásban (SMS, e-mail, stb.) kommunikál a másikkal anyagi kérdésekben.
Ezek után nem akkora csoda, hogy állandóan feszültség van otthon az anyagi dolgok miatt (is).
Bár eltitkolni könnyebb dolgokat, mint összhangba jönni a társaddal, ez utóbbi már középtávon is sokkal kifizetődőbb.
Ideje lenne elkezdeni újra beszélnetek egymással. Próbáld meg megérteni, mi mozgatja, mik a céljaik, pontosítsátok le, mit is ért ez alatt, mint fentebb is említettem.
Milyen pénzügyi neveltetést hozott magával, ami miatt másként gondolkodtok?
Néhány példa:
Ebben a cikkben írtam néhány módot, hogyan tudnátok közös nevezőre jutni. Mert ne felejtsd el, az igazság mindig valahol félúton van. Ne akard a másikat megváltoztatni, amikor még magadat sem vagy képes.
Ha vannak eltitkolt dolgok a pénzügyi életetekben, érdemes egy amnesztiát hirdetni. Mindketten kipakoljátok mindeneteket, ami van, legyen az hitelkártya vagy eltitkolt bankszámla és bocsássatok meg egymásnak. (Ne csak szóban, hanem tényleg. Ez azt jelenti, hogy soha többet nem tehetsz említést arról még egy veszekedés alkalmával sem, mit csinált a párod az amnesztia napja előtt, legyen az akármekkora disznóság.)
A problémákat a gyökerénél kell kezelni és az nem biztos, hogy megy egy nap alatt. Ha a párod a szerencsejáték-függőségét titkolta vagy a vásárlási mániáját, az akár hosszú út is lehet, mire attól meg tud szabadulni. De biztosítsd arról, hogy te mellette állsz és ha vissza is csúszik, rád mindig számíthat. Ha a probléma nagysága meghaladja a képességeiteket, akkor el kell menni pszichológushoz, vagy párkapcsolati terápiára.
Beszéljétek meg azt is, hogyan fogjátok másként csinálni a dolgokat, mint eddig.
Minden hónap első vasárnapján legalább fél órát szántok arra, hogy átbeszéljétek az aktuális anyagi kérdéseket és célokat. Határokat szabtok, mennyit lehet költeni a másik megkérdezése nélkül. Havi büdzsét csináltok és tervet, hogyan másszatok ki az adósságból. Legyen mindenki elszámoltatható a pénzügyi kérdésekben.
A pénzügyi hűtlenség szinte mindig valami más párkapcsolati problémát is jelez. Lehet, hogy a kapcsolatotokat más területen is rendbe kell hozni, de ettől sem kell félni. Attól, hogy évek óta nem beszélünk a nappali közepén tanyázó elefántról, az még nem fog eltűnni onnan magától.
Legyetek őszinték egymáshoz a pénzügyekben is, s ha eddig másként csináltátok, érdemes mostantól változtatni rajta.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Jó, hogy írtál róla. Ez egy tünet. Tünete annak, hogy fundamentális problémák vannak a párkapcsolatban.
Vagy hazudoznak, mert a másik reakciójától félnek/szebb-jobb arcukat akarják mutatni, vagy pedig nem közös az útjuk, mert a céljaik sem közösek.
Releváns kutatások szerint egy elkötelezett, és mindkét fél számára kielégítő, építő párkapcsolatot évtizedekan át az tart össze, ha a felek 3 dologban alapvetően megegyeznek. Ezek pedig:
-mit gondolnak a gyereknevelésről
-hogyan viszonyulnak a vallásokhoz
-ugyanazt gondolják-e a pénzről, annak kezeléséről
Már sokszor leírtam, de nem lehet elégszer, hátha átmegy valahová, és több boldog embert, kevesebb válási árvát eredményez.
@garbo , a szexet és a mi számít megcsalásnak / nyitott házasság kérdését kihagytad a fontos területek közül.
Kedves Kiszámoló!
Lehet hogy volt már róla cikk akkor kérlek tekints el ettől a kérdéstől de vissza keresésem során nem találtam rá cikket.
Te / a családod melyik csoportba tartozik? Közös kassza vagy nem? Illetve a családi szerekzete milyen? Gyerekek száma, családi ház, hely ahol éltek?
Ha túl indiszkrét kérlek hagyd figyelmen kívül.
Köszönöm!
Edesoft, soha még csak fel sem merült, hogy nem közös kasszán lennénk. Házban élünk, két gyerek.
Érdekes. Nálunk pont a fordítottját akarjuk egy kicsit bevezetni. Én minden centről tudok a pénzügyeinket illetően és ez egy idő után tud kevésbé jótékonyan hatott a kapcsolatunkra. Ha szorosra fűzzük a viszonyt akár a pénzügyek területén is, akkor a közelség biztonságot ad, viszont pont az átláthatóság megöli az izgalmat. Nyilván ez pont egy másik eset, mint amiről a kiszámoló ír és nem is a nagy volumenű dolgokra kell gondolni.
Egy egyszerű példa: nálunk szinte alig van kp. használat szinte minden kártyával megy. Így aztán a feleségemnek elég nehéz dolga van, ha vásárolni akar egy új fehérneműt, inkább az én kedvemért 🙂 Ha látom a netbankon, hogy melyik boltban vásárolt épp, már nem fog akkor ütni 1 héttel később a hálószobában a meglepetés.
Így én szorgalmaztam, hogy legyen egy saját kasszája is, ami egyáltalán nem tartozik rám.
Mi a helyzet a megelőlegezett CSOK-al (illetve egyéb családbarát "támogatási termékekkel") és a jövőben várható problémákkal ezek folyományaként? Amennyiben valamilyen okból kifolyólag nem jön össze a három gyerek vagy kínosan akarják a felek ezek teljesítését az lehet, hogy több kapcsolatot fog bedönteni, mint az eltitkolt pénzügyi dolgok. Más kategória, mint a fenn tárgyalt pénzügyi hűtlenség, de úgy gondolom ezen dolgokról is rendszeresen beszélgetni kell az érintett feleknek. Mérlegelni, hogy éppen hol tartanak a vállalt dolgokban és esetleg időben kiutat keresni, ha nem úgy alakulnak a dolgok ahogyan azt a múltban tervezték.
@imre
Évtizedek távlatában annak nincs jelentősége. Azt is vizsgálták.
Hűha!
Kényes témát dobtál föl. Nem is ismerek olyan házaspárt, akiknek közös a számlájuk.
Ehhez óriási bizalom kell. A legritkább esetben fordul elő, hogy egyforma a bérjegyzékük.
Innentől kezdve pedig az diktál, akinek nagyobb összeg érkezik a számlájára.
Ha mégis közösködtök és valamelyikőtök „félrelép”, bocsássatok meg egymásnak!
Ez tetszik!
Egyébként ez a felvetés a bizalomról, értékrendről szól szerintem.
De inkább a bizalomról.
Teológus-bankár…
Visszafelé még megérteném...
Garbo!
Tökéletesen igaz, amit írtál.
Imre!
A nyitott házasság fából vaskarika. Vagy lecövekelsz, vagy mész kikötőről kikötőre.
16 évesen nagy buli. Utána már nem annyira.
Közös költések közös kártya - pláne mert most én gyesen -. Mióta házasok vagyunk, a közös kiadásokra összedobjuk (rezsi, kaja, stb), nagyobb vagyontárgyakat megbeszéljük, rögzítjük az arányt, a korábbi megtakarításaink külön vannak, de vannak közösek is, pl gyerekre, stb.
Tudjuk együtt mennyi pénzünk van, külön. Fizuk, bónuszok, szép kártya, befektetések. 1-2 havonta pénzügyes délutánt tartunk.
Nagyobb bevételeket, kiadásokat - festetlen rokihely - 50.000k, árokba hajtottam, autómentő, 50.000k, ismerősök barátok ajándékkeretét - megbeszéljük, vannak közös és egyéni megtakarítások. Mindketten elég korrektek, racionálisak vagyunk és bízunk egymásban, úgy könnyű.
Van havi "hülyeség" keret, amitről se kérdezni se szólni sem kell, bármire mehet
@garbo
A vallásban nem vagyok biztos, vagy legalábbis azt gondolom, hogy ott az alapvetően megegyeznek sokkal tágabb, mint a másik kettőnél.
Sajnos a pénzügyi kultúra felnőtt/kiforrott embereknél már nem változik (mondjuk 30 fölött). Ha ebben alapvető különbség van a két fél között, azzal kétlem, hogy lehet valamit kezdeni. Erre párválasztáskor kéne odafigyelni ha hosszútávú partnert keres az ember...
Ha meg az alapelvek hasonlóak, akkor meg fölösleges gyakran vagy részletesen kibeszélni ezeket, pláne engedélyt kérni a költésekhez. Barátnőmmel külön kasszán vagyunk, de mindketten félretesszük a fizunk felét, és megvan a kitűzött cél hogy 5 év múlva mit kéne elérni anyagilag. De ettől eltekintve fogalmam sincs mit mennyiért vesz magának, meg mennyi pénze van épp a számláján.
folyt. köv
folyt.
És fordítva se számolok be semmiről, ha megtetszik valami akkor megveszem és kész. El direktben nem titkolom, nyilván a legtöbb költést egy összeg felett amúgy is elmesélem mert felmerül a "mi történt veled ma" kérdésnél, de nem mindig. Persze ez csak azért működik, mert bízunk egymásban hogy hülyeségekre nem szórjuk a pénzt. Közösen vettünk lakást, és anyagi téren még soha semmilyen súrlódás nem volt. Ha lesz gyerek akkor néhány dolog változik gondolom, de mindig lesz mindkettőnknek saját büdzséje amibe a másiknak nincs beleszólása.
Két gyermekünk és külön számlánk van. Mivel én rendszerint jelentősen többet keresek, mint a feleségem, ezért adok egy havi fix összeget neki, ha úgy tetszik kosztpénzt.
Ha extra kiadás merül fel, szól a feleségem és adok. Én fizetem a nagyobb kiadásokat, mint pl. nyaralás, mosógép vásárlás stb.
Isten ments, hogy sms-ekből lássam a feleségem mennyit költ a férfiak számára felfogatatlan dolgokra (kozmetikus, kozmetikumok, fodrász stb.) Nem vagyok III/III.
Azt is szánalmasnak tartom, amikor egy férfi a felességétől kér pénzt (már nála a kassza), hogy elmenjen a barátaival sörözni.
Talán akkor más a helyzet, ha egy család hónapró hónapra él, de ebben szerencsére nincs tapasztalatom.
Nagyon jó téma, köszi Miklós, hogy erről is írtál.
Ezzel az amnesztiával azonban nem értek egyet. Miért változna meg a felek viselkedése az amnesztia után? Pont a viselkedés az, ami eljuttatta a feleket a külön kezeléshez.
Én egy példa vagyok a "külön" oldalról és az vezetett ide, hogy miután bőven többet járulok hozzá a családi költségekhez, utána sorozatban mindig megkapom, hogy én "SEMMIT" sem fizetek, amikor véletlen kérni merem, hogy a nyaraláshoz ő is tegyen hozzá. Nem azt, hogy keveset, hanem "SEMMIT". Ugyanakkor én pontosan írom a költségeimet, a másik fél nem. Így - egy idő után - jobbnak láttam nem felfedni az anyagi helyzetemet (és továbbra is én járulok hozzá többel - tényszerűen), de így nálam marad a kontroll és elég ha én tudom a valós helyzetet és ezzel együtt kevesebb vitatémára is adok lehetőséget.
Igen, ez valóban csak tünet, sajnos.
Mi közös kasszán vagyunk elég régen (25+ év), jó ideje egy közös bankszámla 2 kártyával; nyitottam mellé takarékszámlát, volt tbsz stb. - mindre meghatalmazás a férjemnek is. A számlákat, hiteleket, megtakarításokat én intézem. Soha nem nézzük, ki mennyit és mire költ.
Esetünkben én úgy vagyok pénzügyileg hűtlen, hogy ugyan mindig beszélek arról, mit tervezek/elmondom mivel mi a helyzet - a férjem lazán elfelejti; ill. a tervek úgy festenek, hogy ezt-azt olvastam/gondolkom rajta, mit gondolsz (nem sokat). Pl. úgy lett házunk, hogy a nagyobb bevételek idején megtakarítottam, hiteleknek utána jártam és a férjem jött aláírni a szerződéseket. Ez sem a közös tervezés és nagyon fárasztó tud lenni.
Kedves Kiszamoló!
Jó a felvetett téma. Saját kb. 10 éves tapasztalatom alapjan úgy látom hogy nem csak két út van: közös kassza vagy külön kassza. Nálunk egy hibrid megoldásként fenntartunk egy közös kasszát (közös bankszámlát), amire mindenki azonos összeget utal havonta. Ebből megy a család főbb kiadásainak a kifizetése: rezsi, élelmiszer, nyaralás, tankolás, gyerekekkel kapcsolatos kiadások, stb. A fizetés fennmaradó részével mindenki saját maga gazdálkodik. Így szerintem nagyobb hangsúly van az egyéni felelősségen: ha valaki nem takarékoskodik akkor az a saját számlán egyből látható. Ráadásul sok csaladi veszekedés megelőzhető, hiszen a saját megtakarításból vett újabb táska/cipő, vagy a másik oldalon egy új drága telefon nem veszélyezteti a családi költségvetést. Persze ez a modell is csak akkor tud működni ha nincs hűtlenség, vagyis a felek nem csapják be egymást.
Érdekes írás ez, mert szerintem eleve egy jó kapcsolatban mindkét fél hasonlóan vélekedik az anyagiakról. Az már rég nem jó és normális kapcsolat, ha az egyik harácsol, a másik meg ész nélkül költ, és az ebből keletkező viták uralják az egész kapcsolatot. Minek van akkor együtt két ennyire különböző ember? Nálunk úgy megy a dolog, hogy nem számolunk be mindenféle aprócseprő költésünkről egymásnak. Ha az egyik ruhát vett, hát tegye. Ha a másik vett egy drágább italt vagy kütyüt, hát tegye. Ilyen szempontból megbízunk egymásban, mert tudjuk, hogy egyikőnk sem fog ész nélkül költeni. Néha azon versenyzünk, hogy ki a nagyobb zsidó kettőnk közül 🙂 Már sokszor megbeszéltük, hogy valószínűleg nem is lennénk már rég együtt, ha nem lenne ilyen egyetértés a pénzügyi vonalon. Az például alapvető közös pont, hogy a lakáshitel az első. Ezek miatt én nem tudom átérezni ezt az írást.
Igazából szerintem egy családban nem lehet teljesen külön számlán élni. Ha pedig már közös pénzügyek vannak, akkor benne van a pakliban a pénzügyi hűtlenkedés lehetősége. Amit folyamatosan lehet kontrollálni, de szerintem senki sem szívesen nyomoz a párja után.
OFF
AKK honlapján megjelentek az új PMÁP-ok.
Ez egy nagyon izgalmas téma. Nekem feleségem még nincs, csak barátnőm van, akivel nem élünk még együtt és épp most volt egy kisebb vitánk a pénzügyekkel kapcsolatban. Én sokkal tudatosabb és egy kicsit takarékosabb vagyok, mint ő. Szerencsére ezt már időben felismertük egymásban és időben el is kezdtünk beszélni róla. Szerintem nem lesz vele gond, csak ez a fontos - hogy beszéljünk róla.
A feleségem szokta mondani, hogy egyszer eladja az összes horgászcuccomat, annyiért amennyiért mondtam hogy vettem őket 🙂
Csigabiga: azért a készpénz nem szűnt meg. ha meglepetést akarok vásárolni a páromnak, akkor azt készpénzzel teszem, nem olyan megoldhatatlan dolog ez közös számla esetén sem 🙂
Mi egyszerre vagyunk kozos es kulon kasszan. A kozos kolteseket csak akkor beszeljuk meg elore, ha az komolyabb kiadas, a kisebb kozos teteleket folyamatosan vasaroljuk (mikor ki), ho vegen zarast csinalunk es megosztjuk a fizeteseink aranyaban, beleertve rezsit, kajat, gyerekkel kapcsolatos kiadasokat. Kozben atbeszeljuk, hogy nagyjabol egyezik-e a tervekkel a kiadas. Minden privat kiadas maganugy, sosem volt ebbol problema, foleg mert egyikonk sem szorja a penzt.
@garbo Azért jó lenne tudni, mi volt a módszertana a vizsgálatnak. Mert ha csak x éve együtt lévő párokat vizsgáltak, akkor ahol nem működött a szex, ők be sem kerültek, mert korábban szetmentek. Vagy hogy történt?
Nekem egy elég fura dolog szolt kozbe kikernem a velemenyeteket. Szoval kb 5 eve meg normalis 9-6 ig melom volt atlag fizuval, parommal hasonlo celok/anyagi korulmenyek. Akkor 1 eves gyerekkel jott egy lehetoseg valtottam. Azota nagyon jol megy sokkal de sokkal tobbet keresek, parom viszont stagnal/szenved karrierjeben. Azota van meg egy poronty, nyilvan az sem segiti ebben. Viszont celjaink teljesen megvaltoztak, kicsit ugy erzem kitarult anyagilag a vilag, millio dolgot tanulnek fejlodnek tovabb, o meg nezi a 100ft os diszkontot meg a glamur napokat,ill nem tori magat h tanuljon/valtozzon. Felek h idovel ramegyunk erre, pedig mai napig szeretem ot is meg a gyerekeket. Koszi es bocs ha nem ide tartozna a komment.
Aranyos, bár ez is sokadszorra van. A legtöbb kapcsolatban messze nem ez a fő probléma - csak persze azokról sem beszélnek a felek, mert mit szólna a nagymama, aki végre lát valami szépet. Nagyon sokan a szexuális problémáikat sem beszélik meg. Aztán csodálkoznak nagyokat...
Lassan 15 éve vagyunk együtt a férjemmel. 11 éve minden hónapban összegezzük a pénzünket (bankszámlák, megtakarítások) és kb. 8 éve vezetünk havi költségvetést is. A két excel táblát kb. 15 perc frissíteni, de nagyon értékes tanulságokat lehet belőle levonni. És természetesen minden közös benne.
A külön kassza szerintem addig realitás, amíg nincsenek gyerekek - ha az otthon maradó fél csak GYED/GYES-t kap, akkor a másiknak kell besegítenie, az meg már közös kassza az én értelmezésemben. Illetve ha több gyerek esetén (általában a) nő karrierjéből kimaradt néhány év, vagy olyan munkát vállal, ami mellé befér a gyerekek logisztikája, de anyagilag kevesebbet hoz (mert mondjuk részmunkaidő), akkor itt már nem igazságos a külön kassza, mert bünteti a gyerekekkel töltött időt.
A hivatkozott források nincsenek belinkelve. Egyáltalán melyik országról van szó?
@zombie
A leírt néhány sor alapján nem lennék a párod helyében. Az ő karrierje megakadt a gyerekek miatt, gondolom, ő hozza-viszi őket intézménybe vagy éppen otthon van velük - neked pedig jól megy. És neked megy jól, nem kettőtöknek, ha jól értem.
Milyen otthon a munkamegosztás? Ki mennyi időt fordít a gyereknevelésre? Mennyit segít neked a hátország a karriered építésében? Ő tudna karriert építeni, ha akarna? (=túlórázni, tanulni, több napos céges tréningre menni)
@tibor52 Nekünk nagyon sokáig közös volt a számlánk. aztán egy bankváltáskor a hölgy rábeszélt külön számlára, mert mi van, ha történik valami.Mivel ingyenes volt a számla nem érdekelt. Most meg már talán nem is lehet közös számlát nyitni.
Nálunk én keresem a kevesebbet, de én kezelem a pénzügyeket - én diktálok, ha a te szóhasználatoddal akarok élni. De minden előre megbeszélve. Igaz, néha kicsit sokallja a férjem a havi félreteendő összeget 🙂 . Aztán mikor hirtelen kell valamit venni már annyira nem gond.
Közös kasszán vagyunk, amióta összejöttünk. Pedig az elején én kb 5x annyit kerestem, ami mostanra kiegyenlítődött, de soha nem volt probléma. Sokáig egy számlánk volt, de most már két számla, amit mindketten látunk, de excel továbbra is csak egy, amiben vezetek mindent (költségvetés, tervek, vagyon, likviditási helyzet, megtakarítások, befektetések), időnként megmutatva, átbeszélve. Egy kis dugipénze azért mindkettőnknek van, hogy az ajándék esetén azért legyen meglepetés. 🙂
@liv
Milyen otthon a munkamegosztás?
O van itthon a kisebbikkel ez teny, haztartas nagyreszben ove. Viszont felajanlottam takaritono dadus stb. Dadus lesz valamennyit takno nem kellett.
Ki mennyi időt fordít a gyereknevelésre?
Sokat dolgozom itthonrol sajat magam fonoke vagyok, vszeg ffiak 90% anal tobbet vagyok a gyerekekkel.
Mennyit segít neked a hátország a karriered építésében?
Azzal segit hogy o van itthon gyerekkel
Ő tudna karriert építeni, ha akarna?
Ha akarna tudnank rola beszelni, valamit ki tudnank talalni ugyis. De nem tudja mit akar, visszamenni melozni nem szeretne de ha nem lesz mas visszamegy nem birna haztartasbelikent elni.
@zombie
Ha anyagi problémát sejtesz, akkor üljetek le és beszéljétek meg. Mi az ő igénye, mi a tied. Nincs más kiút.
Gyerekes családként mi fizunapon kifizetjük a számlákat/ elutaljuk a megtakarítást, a maradékot meg kb. elfelezzük. Az hogy én mondjuk 1M-t keresek, az asszony meg 150 ezer GYED-et kap irreleváns, mert az egész maradékából felezünk.
Ha viszont az a gondod, hogy "elmész" szellemileg a párod mellett, mert beleposhadt a bulvár olvasgatásába, és mentálisan semmi stimuláció nem ér (nincs / egyoldalú a beszélgetés mélyebb témákról, nem érti mit mondasz stb) akkor az egész más.
Sajnos a kommentedből ez nem derült ki, de ez utóbbi keményebb dió. Van hogy az ember túlnő a környezetén.
Én pl. mindig irigyeltem azon kapcsolatokat, ahol a csaj fullra képben van és partnerként "szemmagasságban" tud lenni.
@tibor52: Igen, a közös számlához teljes bizalom kell. De a közös életet se nagyon tudnám elképzelni ekkora bizalom nélkül.
Nálunk ez úgy történt, hogy ebbe nőttünk bele.
26 évesen, amikor összeházasodtunk, szinte semmink nem volt.
Most van 4 gyerekünk, egy házunk, meg még ez-az...
Az én fizetésem és a feleségemé között van kb. egy nagyságrend eltérés.
Közös kassza nélkül nehezebb lenne az együttműködés, nehezebb követni, hogy akkor melyik számlán mennyi pénzünk van még, mennyit költöttünk a hónapban stb. stb.
Már miért diktálna az, akinek nagyobb összeg érkezik?
Mindketten megtesszük, amit bírunk, munkahelyen, vagy otthon, az mellékes, mindkettőben el lehet fáradni.
A pénz ettől független, azt megbeszéljük, mire költjük, a nagyobb része úgyis elmegy a megélhetésre, olyat, ami nem fontos, nem nagyon veszünk, a többiben meg ritkán van döntéshelyzet, nem kell naponta egyeztetni.
@zombie : szerintem ez elsősorban nem pénzügyi kérdés. Hanem a közös időtöltés, az egymás tevékenységeiben való részvétel. Ha vannak közös döntéseitek, közös projektjeitek, közös céljaitok, akkor jövőtök is van. Ezeket tudatosan kell keresni, nem jönnek maguktól. Lemondással is jár, de ha elég sokféle célt ki tudsz tűzni, lesz miből választani, és nem fogod megbánni.
@zombie Szerintem engedd el a dolgot. A karrier nem minden. Ha párodnak jó, hogy stagnál, akkor hadd stagnáljon. A gyerekek nevelése egyébként is sokkal fontosabb, mint bármilyen karrier valami multinál, ahol hülyeségekkel kell foglalkozni naphosszat.
Tibor52, van ilyen. Közös számla, keresettől és családi háttértől függetlenül. Bizalom, kommunikáció, közös célok, közös gyerekek. Semmi bonyolítás és bűvészkedés az osztozkodással. Működik! ...persze csak a megfelelő partnerrel.
@tibor52
Közös a számlánk, mert nekem nincs bevételem, nem tudnám teljesíteni az ingyenességi feltételeket.
De őszintén: a bankszámlán lévő pár százezer forint olyan pici része a portfóliónknak, hogy kerekítési különbözet.
Nálunk a PMÁK-ok elosztása volt érdekesebb. A nejem a valós pénzénél többet kapott. Legyen mihez nyúlnia, ha meghalok, másrészt - mivel dolgozik - egyre nő a vagyona, mialatt az enyém csökken, ezt kicsit megelőlegeztük.
Megcsalásnak érezném, ha megtudnám, hogy titkolja előttem a költéseit. De egyébként miért tenné, ha nem szólok bele, hogy mire költsön? Az azt mutatná, hogy valami nincs rendben.
Az első nejemmel a kocsi volt a nézeteltérés, de megoldottuk.
A mostani még nálam is takarékosabb, szoktam mondani, hogy éheznénk, ha ő vásárolna be.. Szóval passzolunk teljesen. De nem éhezünk.
Ne legyünk álszentek: szex nélkül barátság egy kapcsolat és nem párkapcsolat.
Az előző kapcsolatomból - ahol közös kasszánk volt és onnént tűnt el minden a bizalommal és minden erkölcsel együtt - csak a gyermekem és saját életem tudtam kimenteni, egy kis csatolt adóssággal együtt. (Utólag tudom, hogy az anyagi gondok jól olvasható tünetei voltak az erkölcsi gondoknak, csaknem olvastam jól)
Új kapcsolatunkba a párom ingatlannal, kiegyensúlyozott életvitele szállt be.
Külön vagyunk kassza ügyileg - továbbra is.
Amikor első közös családi autónkat vásároltunk: az volt a kérése, hogy közösen vásároljuk a közös életünkbe. Ő kölcsön adott pénzt ehez, és bízott benne, hogy meg tudom/fogom adni.
Ez akkor furcsa volt (mert édesanyáménknál is közös volt minden egész életükben) de úgy látom, ez a mi utunk, és müködik. Már nem tudunk váltani.
Ha elvárunk: vihetem amit hoztam, vagy közös Öregség, közös kiadásokkal, viszont külön örökösökkel.
Én kimondottan ellenzem is a teljesen közös kasszát ha mindkét fél dolgozik.
Vannak közös kiadások, lakás, autó, gyerekek. Ezt be lehet pakolni egy közös kasszába ahonnan ketten gazdálkodhattok, de minden mást szerintem külön kasszán kell tartani.
A pénz olyan mint az idő, nem mindig vagy együtt a pároddal sem. Vannak közös kötelezettségek, de külön is töltesz időd a szüleiddel, barátaiddal, üzlettársaiddal.
Egyikünk vállalkozó, másikuk bérből gazdálkodó, ezért a nagyobb kiadásokat jövedelem arányában osztjuk szét, ha kell: 0-100 % arányában.
Ez számunkra igazságos és méltányos.
De nincs függetlenség, hiszen van közösen használt külön tulajdonú ingatlan - közös kiadásokkal, amiben konszenzus kell,
mint írtam: különböző-leendő örökösök.
Ezért bár külön kasszán vagyunk, de a folyamatos egyeztetés és megegyezés elkerülhetetlen - pénzügyekben is.
Közös háztartásban akárhogy nézzünk - előbb utóbb, így vagy úgy, de közös kassza rész is lesz - ha közös a cél.
Viszont talán egyszerűbb
- egy válás, vagy ügyintézés (pl. örökösödési).
- Vagy ha egyikük vállalkozó - főként, ha a férfi az, akkor könnyebb egy csőd esetén a családot anyagilag biztonságba helyezni: de ez már újra a pénzügyi bizalomról szólna, aminek nem erős hírnöke a “külön kassza” 🙂
- és egyszerűbb az élet abból a szempontból, hogy
Hogy nem kell minden döntéshez nagyfokú konszenzus, van saját “kockázati” zónák is (anyagilag is).
De ez már nem egy örökkön-örökké “jóban rosszban” együtt.
Itt, ha nem sikerül valami, bizony bejön: én megmondtam előre, hogy nem jó, és tessék, rosszul döntötték, egyedül.
Nem hibásak vagyunk, hanem hibás vagy 🙂
Ez már egy “öreges” együttélés.
🙂
Nálunk nincs gond az anyagiakkal. Feleségem minimálbért kap, én a többszörösét. Mindig van itthon készpénz, és mindkettőnknek hitelkártya a hitelkeretemhez. Azt vesz amit akar, soha nem nézem át a költéseit, viszont ő meg soha nem él ezzel vissza, arról is szól előre, ha 2000Ft-ért vesz egy esőkabátot a gyerekeknek. A saját bankszámlájához hozzáférek, én kezelem, tartok rajta folyamatosan pár százezret lekötve, meg pár tízezret likviden, ha utalnia kellene valahova. A fizetését átrakom a saját számlámra, onnan fizetek mindent amit kell. Minden hónap utolsó napján összesítem a vagyonunkat, és mondom neki, hogy előző hónaphoz képest hány ezerrel lett több/kevesebb. Titkolt pénzeink nincsenek. "Korlátlan" összeg áll a rendelkezésére folyamatosan, de nem szórja a pénzt, sem én. Neki jó, hogy nem kell anyagiakkal foglalkoznia, mégis képben van, én meg szívesen foglalkozom vele. Win-win.
Láttam már ilyet sajnos. Több millió elsikkasztva a családi kasszából, a másik fél úgy jött rá, hogy kiküldtek egy kártyát, ami csak bizonyos pénzforgalom esetén jár az ügyfeleknek. Válás lett belőle.
A parkapcsolatunk fejlodesevel a penzugyi kozossegunk is fejlodott. Kezdtuk ugy, hogy hol egyikunk hol masikunk fizetett, majd mindenben kozos kasszan voltunk de kulon szamlan.
Hazassagkotes utan pedig kozos szamlava alakitottunk a bankszamlakat, minden egyebbel a fekete boritekban dokumentalva. Most tervezunk vegrendeletet irni.
Felesegem feleves gyermekunkkel van otthon, egy csaladot epitunk, kozos celokkal. Megbeszeltuk, hogy nem megy vissza dolgozni egyreszt a fizetesenek nagyreszet elvinne a bolcsodei koltseg, masreszt jobbnak gondoljuk, ha o neveli oket mintsem egy idegen.
Szerencsere egyforman gondolkozunk a penzrol, igy nincs problema ki mit kolt a kozos szamlarol, nagy kiadast megbeszeljuk es mindketten elfogadjuk a masik erveit.
Mi mustachianok vagyunk. Nálunk de jure "külön" kassza van, de facto "közös". Tudjuk, a másiknak épp mennyije van.
Szerencsés eset, már volt megtakarításunk mindkettőnknek, mikor megismerkedtünk, ezért történelmileg is külön számlák vannak, megszoktuk, jó így.
Két hasonló értékű ingatlan (talán 20%-kal ér többet az egyik), egyik egyikünké, másik másikunké. Az enyémre az én megtakarításomból, az övére az övéből költünk, ha kell.
Mindkettőnknek saját számla, rajta 100-300 ezer, ez napi dolgokra, amire éppen kell. Nem költjük el sose, ha kell, egymásnak átutalunk. Megbeszélünk minden 10 ezer feletti költést előre, nem szokott ebből vita lenni, ha észszerű, megvesszük, lényegtelen, melyik számláról fizetjük.
Pénzügyi megtakarítások nekem kb 50%-kal több van, de ez is történelmi okokból. Nem zavarja, mivel tudja, hogy ez a többlet a közös életünk előtti időszak miatt van.
Erdekes, kenyes,fontos tema.
Korabban nem volt kerdes, kozos kassza, teljes transzparencia.tenyleg, mindig.
Oregedtem, bolcsultem, tapasztalatam (lehet nem tul jokat), kozben gaermekem szuletett hazassagban, elvaltam, fontos az ongondoskodoas, tudatos penzugyi let, de a jelenlegi parommal egyszeruen nem megy az en oldalamrol nincs (mar) kozos kasszara nyitottsag.
Amire jutottam: kozos eletvitel kialakitasa es az egzisztencia felepitese kozos erovel tortent valakivel, siman ment nekem a kozoskodes. Most,hogy fel van epitve valami, nehezen dobom ezt be a kozosbe. Kozben ugye a gyermekem lesz aki majd mindent visz egyszer, erre is figyelek.
Semmi kiugro vagyon, picit talan atlag folotti megtakaritas, lakas, lakashitel, nyugdikkasszak, ltp, egyeb befektetesek, alkalmazotti let.
Tudom, ennek van ezer szempontja,jovedelmi, egzisztencialis kulonbsegek stb, de most ez van bennem.
Masnal hasonlo?
Lehet, hogy én nem vagyok elég érett pénzügyileg, de nekem a külön kassza olyan, mintha húznék egy vonalat a ház közepén (vagy ott, ahol a kereseti arányok vannak), és azt mondom, hogy az ott a tiéd. El nem tudom képzelni, hogy méricskéljem, hogy ki mennyit tesz bele, vesz ki. Ha bejön a pénz a számlára, az már a kettőnké, nincs olyan, hogy te pénzed, én pénzem. Közösen döntünk szinte mindenről (persze vannak kivételek, elhajlások), de mindketten megbízunk a másikban annyira, hogy ne kérjünk számon minden fillér költést, és mivel a célunk egy (becsülettel felnevelni a gyermekeinket), ezért saját magunkkal is kiszúrunk, ha a másikat átvernénk.
Saját tapasztalat alapján, ha a feleség költekező, a férj pedig kénytelen vinni a család pénzügyeit, akkor a legjobb megoldás, ha a feleség külön bankszámlát kap, amire egy megállapodott fix összeget kap minden hónapban. Ebbe érdemes beleszámolni a "konyhapénzt", mert jellemzően a feleség vásárolja a kaját.
Ha a feleség hozzáférést kap a "fő" bankszámlához, akkor egyre többet költ onnan. Ismerek ilyan feleséget, aki havi 1,5M-t költ el így. Az enyém "csak" kb. 500K-t költött el extra felesleges szarokra.
A költekező feleség előbb-utóbb szétveri a házasságot. Ha "csak" egy havi, vállaható fix összeg, akkor azt elviseli a férj. Pl. az én mostani jövedelmi szintemmel ez havi 200K extra. Régen belefért 500K is, de az régen volt. Az elverhető összeget érdemes évente újratárgyalni. Nekem a válásom előtt 1 évvel jelentősen lecsökkent a jövedelmem. A pénzszórás mértéke nem...
Mi is úgy vagyunk valahogy, mint Laslow.Én kezelek mindent a pénzügyekkel kapcsolatosan (feleségem kérte így - 10 év házasság, 3 gyerek),én utalgatok el mindent, az ő számlájáról a GYED-t az enyémre, én intéz(t)em a hitellel kapcsolatos dolgokat stb. Sok mindent megbeszélünk, de alapvetően nem szeret belefolyni a pénzügyekbe, nem olyan típus. De elmondja, mit szeretne és mikor (pl felújítás a házon), megbeszéljük, hogy az mennyire reális, néha rákérdez, hogy állunk, de nagyon nem firtatja. Szerencsére jól keresek, így kis túlzással "mindent" megengedhetünk előbb-utóbb magunknak. De ha nem mondjátok meg neki :-), akkor elárulom nektek, hogy néha én is titkolok előle anyagi dolgokat. A napokban pl. előtörlesztettem a lakáshitelbe úgy, hogy nem is tud róla.A jegygyűrűjét sajnos elvesztette valahol (vszeg takarítás közben lecsúszott a kezéről vagy ilyesmi) és most kap újat, de erről sem tud.