A mostani felfordulásban a gazdaság teljesítménye, illetve annak változása kulcsfontosságú adat. Ennek mérésére szolgáló legelterjedtebb mérőszám a GDP vagy Gross Domestic Product, vagyis bruttó hazai termék.
A gazdaság akkor nő, ha több terméket és szolgáltatást állított elő, illetve fogyasztott el mint tavaly ilyenkor, esetleg mérhetjük a változást az elmúlt negyedévhez képest is. (Természetesen a kapott adatokat inflációval korrigálni kell.)
A magyar GDP, hasonlóan a többi országéhoz, visszaesést mutat az első negyedévben. Mivel az első negyedévet a járvány alig érintette, mindenki a második negyedéves adatokra vár.
Arra gondoltam, ha már ennyire fontossá vált ez az adat a mostani helyzetben, nézzük meg, mi van mögötte és mi befolyásolja a változását. A turizmus összecsuklása mennyiben fog felelni a magyar GDP változásában? Az aszályos év miatti mezőgazdasági visszaesés mennyiben módosítja az éves GDP-t? Ha leáll az építőipar vagy éppen rákapcsol mondjuk Paks miatt, az mennyire fogja változtatni a számokat? Egyáltalán, egy paksi méretű beruházás hogyan változtatja a GDP értékét?
A GDP-t többféleképpen is ki lehet számolni, az egyik leggyakoribb módja a fogyasztási oldalon való számítás, összeadjuk a lakosság fogyasztását, a cégek és a lakosság befektetéseit (a háztartások új lakás vásárlása is befektetés illetve a cégek raktárkészletének változását is ide sorolják), a kormány fogyasztását (az nem fogyasztás, hogy a kormány pénzt von el az aktívan dolgozóktól és odaadja a nyugdíjasoknak, az csak transzfer egyik zsebből a másikba a kormány "segítségével"), illetve az export és import különbségét.
Képlettel: Y = C+I+G+(X–M), ahol a betűk az angol megfelelők: Consumption, Investment, Goverment.
Ezen kívül lehet még termelési oldalról is számolni. A fogyasztás vagy a termelés alapján is ugyanazt az értéket kell kapni, hiszen amit megtermeltünk, azt vagy elfogyasztottuk, vagy elraktároztuk vagy kivittük külföldre.
(Persze messze nem olyan egyszerű egy ország GDP-jét pontosan kiszámolni, mint az papíron tűnik, függetlenül attól, hogy melyik módszert akarjuk használni. Nem véletlenül korrigálják gyakran utólag a kapott értékeket.)
A GDP-ben benne van a német autógyárak itthoni gyáraiban megtermelt árumennyiség is és az ukrajnai vendégmunkás jövedelme is. Azonban ezek a megtermelt javak jelentős része el fogja hagyni egyszer az országot. A külföldön élő magyar vendégmunkások hazautalásai viszont a magyar gazdaságot fogják gyarapítani. Ha a kettő értéket összeadjuk (külföldiek itthon megszerzett és hazautalt jövedelmét illetve a magyarok külföldön megszerzett, de hazautalt jövedelmét) és ezt hozzáadjuk a GDP-hez, akkor kapjuk meg a GNI-t vagy a bruttó nemzeti jövedelmet. 2018-ban a GNI 4,92%-kal volt kisebb, mint a GDP. Azaz a GDP szűk 5%-ának megfelelő összeggel többet vittek ki a külföldi tulajdonosok és munkavállalók az országból, mint amennyi pénzt a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak.
Egy ország GDP-jét érdemes elosztani a lakosok számával, hogy megkapjuk az egy főre eső GDP-t.
Az USA GDP-je adja a világ teljes GDP-jének a 23,6%-át, a második Kína 15,5%-kal. Azonban az amerikai 21,44 billió dolláros GDP-n 328 millió ember osztozik, míg a kínai 14,14 billió dolláron 1,39 milliárd. Így az egy főre eső GDP 9.770 dollár Kínában és 62.794 dollár az Egyesült Államokban.
(Csak zárójelben: érdemes vetni egy pillantást a fenti grafikonra. A 20 legnagyobb állam adja a világ össz-GDP-jének 78,2%-át, a többi 173 osztozik a maradék 21,2%-on.)
Azonban más a dollár vásárlóértéke is Ugandában, Kínában, Oroszországban vagy az Egyesült Államokban. Ezért szoktak PPP (purchasing-power-parity) vagyis vásárlóerővel módosított GDP-t is számolni. Így Kína már le is hagyja az Egyesült Államokat mintegy 10%-kal, igaz még mindig négyszer annyi ember között kell elosztani az így kapott összeget.
Mivel a GDP sok olyan összetevőből is áll (például beruházások), amik a háztartások fogyasztását és életszínvonalát nem érinti, ezért szokták vizsgálni külön a háztartások fogyasztását is, ami egy nagyon jó mérőszáma a háztartások valódi életszínvonalának. Itt az európai háztartási fogyasztás értéke vásárlóerő-paritáson:
Miből áll össze a magyar GDP?
A magyar GDP több mint negyedét a bruttó állóeszköz-felhalmozás tette ki, egész pontosan 25,5% volt 2018-ban. Ennek 80%-a volt a beruházások összege, ennek felét az 50 főnél többet alkalmazó vállalkozások adták. De a kormány sem tétlenkedik, a 2016-os visszaesés után az uniós pénzek segítségével nagyot nőtt a kormányzati beruházás volumene is, csak 2018-ban 31%-kal nőtt ez az összeg.
A feldolgozó ipar adta a beruházások 26%-át, a szállítás, raktározás a 16,8%-át (ennek zöme az uniós autópálya és vasút építések), ehhez hasonló volumen az ingatlanépítések, majd a közigazgatási beruházások jönnek 6,6%-kal.
Ha a beruházások értéke nagyot nő, ennek durván negyede megjelenik a GDP növekedésben is. S fordítva, ezek elmaradása hasonló módon befolyásolja a GDP-t. Szintén hasonlóan befolyásolja a GDP-t a készletek változása. Ha egyik negyedévben raktárba termelnek a cégek, nő a GDP abban a negyedévben annak ellenére, hogy nem adták azt el. Utána viszont mivel a cégek a raktárból árulják a termékeiket, a GDP csökken, mert új termelés nem történt.
A mezőgazdaság nagyon ki van téve az időjárásnak, így a mezőgazdaság -0,8 és +0,7 százalékpont között szokott hozzájárulni a GDP változásához. 2018-ban 0,2 százalékponttal növelte a GDP értékét a jó termés, viszont előtte évben pedig -0,3 százalékponttal rontott az éves növekedésen a rossz termés. A mezőgazdaság 3,4-3,8%-ban járul hozzá a GDP-hez.
A szolgáltató szektor növekedése adja évek óta a GDP növekedésének a legnagyobb részét. A kereskedelem, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás felel a GDP 11,3%-áért. Ezen belül a turizmus adja a GDP 6,8%-át, kérdés, idén ez az ág hogyan fog teljesíteni. Reményre ad okot, hogy bár a külföldiek nem jönnek, de a magyarok sem mennek külföldre, ez részben pótolhatja a kieső külföldi költéseket.
Az elmúlt három évben az építőipar is szárnyalni kezdett, igaz volt honnan felkapaszkodnia. Az építőipar súlya a GDP-ben 5,5%. Sajnos az ipar növekedése az utóbbi években néhány negyedévtől eltekintve visszaszorult, pedig ez felel a GDP 20,4%-áért.
Szállítás, raktározás adja a GDP 5,1%-át, a közigazgatás, oktatás, egészségügy felel a GDP 14%-áért, az információ és kommunikáció szolgáltatás a GDP 4,1%-át adja, míg a pénzügyi szolgáltatás és biztosítások adják a GDP 2,8%-át.
Röviden ennyit kell tudni a (magyar) GDP-ről. Izgatottan várjuk a második negyedéves adatokat, hogy csúnya lesz-e, az nem kérdés, csak az, hogy mennyire, illetve hogy az év végéig mennyit tudunk ledolgozni a visszaesésből. S a világgazdaság szempontjából sokkal fontosabb európai és amerikai számokat is néhány héten belül megismerhetjük.
Szerintem egy picit összemosásra került a GDP harom oldali számítás. Termelés, Felhasználás és jövedelem oldalról lehet kiszámolni. Zömében a felhasználás kerül említésre a cikkben, de az ágazatok a termelés szerint kerülnek bele. A jövedelem oldal is érdekes lehet. Ott jön képbe a kormányzati transzfer.
snasim, tudom. Annyira nem akartam cifrázni, hányféleképp lehet kiszámolni.
Ez is megérne egy cikket, lassan mindenki lehagyja a környéken Magyarországot.
index.hu/gazdasag/2020/06/18/fizetes_romania_vasarloero_mar_annyi_er_mint_a_magyar/
Egy kis adalék:
A Harvard’s Growth Lab szerint Magyarország rendelkezik a világ 10. legösszetettebb/legsokrétűbb gazdaságával.
visualcapitalist.com/countries-ranked-by-their-economic-complexity/
Azt írják, minél változatosabb az export, és minél szofisztikáltabbak és egyedibbek az exportált termékek, annál előrébb kerül az adott ország a rangsorban.
Szerintem a GDP nem a legjobb mérőszáma a gazdaság teljesítménynek, inkább csak a legnépszerűbb.
TG, a legnagyobb hibája, hogy a növekedés forrásáról semmit nem mond, ami a legtöbbször a további hitelfelvétel.
Csak az nem derült ki a cikkből hogy tavaly, vagy az első negyedévben mennyi volt a magyar GDP.
Kár.
ugyan nem téma, de érdekelne egy írásod a FED támasztó+kötvényvásárló= részvényszerző/mentő megoldásairól (junk, egyedi). EKB, mnb végtelenített hitel- lehet ezt annak nevezni - kihelyezése.
vajh, miért nem adunk a föld minden lakosának egymillió dollárt, egyúttal tiltjuk be az inflációt, hiszen fedezete annak sem lenne, sőt!?
morbid helyzet, hogy a kínai pénzzel is vastagon hitelezett „rencer”, hogyan igyekszik, hamisan ugyan, de függetleníteni magát…
kicsiben (milliárd"szorosában") az ömw-mol, illetve a mögöttük álló érdekek „harcának” vagyunk elszenvedői.
+az automatizált kereskedés, szintén egy érdekes, ám végtelenül manipulatív megoldásáról is szeretném tudni a mértékadó véleményed.
írod valahol, hogy miért nyírod ki a hsz-eket?
magamat vizsgálva megértem, de érdekelne az általánosság is. sok a write only, kötözködő, politikai...?
működik már a sima bankkártyás támogatói számlád?
Bandi, vetsz egy pillantást a "3. ábrá"-ra és leolvasod a grafikonról a hiányolt adatot....
De az aktuális értéknél (amit egy kereséssel egyébként is megtalálsz 3 másodperc alatt) fontosabb, miből tevődik össze az az adat. Erről szól a cikk.
@Kiszamolo "a legnagyobb hibája, hogy a növekedés forrásáról semmit nem mond, ami a legtöbbször a további hitelfelvétel."
A másik legnagyobb hibája (de talán még nagyobb, mint az, amit említettél), hogy nem veszi figyelembe, hogy mire fordítódik. Ha a bűnözés növekedése miatt meg kell növelni a biztonsági költségeket, akkor ugyanúgy nő a GDP, mintha például erdőültetésre fordítottuk volna a pénzt.
Azért cenzúrázza agyon a hsz-eket mert csak a saját politikai nézetei mehetnek át, ezért vannak csak állandóan indexes linkek!
Jobboldali vélemyényt nem enged át, mint a fake news média többsége!
Nem, az idióta politikai véleményeket törlöm, amik egy egybites molylepke szintjét képviselik, mindegy, melyik oldalról.
Az, hogy te már itt fake news-ozol, egyértelművé teszi, hogy mivel és honnan táplálkozol egyoldalúan. Még a libsizés hiányzott a mondatból a teljes agyhalálhoz.
Ne haragudj, ha valaki szennyet keres, könnyen talál magának, itt nem adunk neki helyet. Egyik típusú szennynek sem.
Arról meg nem én tehetek, hogy az olvasóim nem a kormánymédia híreit fogyasztják és terjesztik, ezért nem is azokat linkelik.
Az meg nettó hülyeség, hogy más vélemény nem jelenik meg, de ezen már vitatkozni is kár.
De igen, abban igazad van, hogy azonnal megy a kukába minden olyan igénytelen hozzászólás, amiben fake news, ballibsi, mini diktátor, fityesz és hasonlók vannak.
Ezek a szavak használata mutatja az író értelmi képességét és szűklátókörűségét.
Igen, ezekből tényleg nem kérünk.
Nincs a 3. ábrán a konkrét összeg, hiába is nézem bármeddig. Közben máshol megtaláltam, bár a legfrissebb adatot nem volt olyan könnyű.
"Az előző év teljes GDP összege 46 785 milliárd Forint volt. Idén a legutóbbi negyedévet nézve összesen 10 810 milliárd Forintnál járunk"
Arrol lenne jo adatot latni, hogy a vilag keszpenz allomanyanak hany szazaleka van a felso 5% tulajdonaban. ( ez az a penz amibol nem lesz semmi, senkinek nem hianyzik, passziv penz) Illetve, hogy ez a keszpenz allomany miben van: deviza, bankbetet, allampapir, reszveny es a tobbi, minden gyorsan atvalthato befektetest is vegyunk kp-nak. Ugy gondolom ez a penzmennyiseg vonodik ki aktivan a gazdasagbol, ezt a mennyiseget lehet pluszba penznyomtatassal betolni a jelenlegi penzugyi rendszerbe minimalis negativ hatas mellett. Mivel a toke ezekhez az emberekhez ujra csak vandorol a nyomtatas hatasara, ugyanilyen eszkozoket fognak vasarolni, a lakkossag a negativ kamatok hatasara meg real eszkozoket fognak, azaz a hatas > real eszkoz aremelkedes a jovoben, a szegenyebb retegeket meg kifosztja a negativ kamat es a lathatatlan inflacio. Jol latom? A jovo valutaja az ertek, nem a bizalom.
@karl
"Ez is megérne egy cikket, lassan mindenki lehagyja a környéken Magyarországot."
Mondjuk ennek a hírnek a tálalása a mainstream médiában ma tökéletesen bemutatta, hogy miképp működik a propaganda. Ugyanis arról a vásárlóerő-paritásos grafikonról az is leolvasható, hogy az elmúlt 5 évben megelőztük a szlovákokat és közelítünk a csehekhez. De hát ez nem illeszkedne az agymosásba, ezért a "független" média nem erre fókuszál 🙂
Mindig meglep a mezőgazdaság 3,5%-os aránya. Ehhez képest szent tehénként tiszteljük, agyba-főbe támogatjuk, saját minisztériuma van.
Az oktatásnak nincs.
És lassan az egészségügynek se lesz...
A gimnáziumi tanulók oktatási teljesítményét is mérték, standardizált teszttel.
factsmaps.com/pisa-2018-worldwide-ranking-average-score-of-mathematics-science-reading/
Ha ezt korrigáljuk az egy főre jutó GDP-vel, láthatjuk, hogy igazi "feltörekvők" vannak, és mivel a GPD növekedés egyik legstabilabb mérőszáma az oktatás színvonala a fejlettségi állapotra vetítve, így:
- Lengyelország és a high-tech Észtország tekinthető a leginkább ígéretes európai piacnak (alacsony jövedelmek, színvonalas oktatás), valamint Ukrajna (Ezért vennék lengyel részvényt!).
- A legkevésbé ígéretesnek Szaud-Arába és Katar, mint olajállam
(Mint minden statisztika, ez is torzít, Kína például csak 4 "elit" városban mérte az oktatás teljesítményét, de az igazi torzítás az, hogy nem mutatja, a lakosság hány százaléka jut el egyáltalán a gimnáziumig).
Pampalini, nem te vagy az egyetlen, aki ezen tűnödik.
Az Unió teljes költségvetésének 55%-a megy a mezőgazdaság támogatására, miközben 4-5%-ot tesz hozzá a teljes termeléshez. Munkát is alig több embernek ad ennél az aránynál.
Sokan kérdezik, miért kell ennyi pénzt ölni egy ilyen kicsi piacba.
A második világháború után tíz évvel találták ki, hogy fontos, hogy mindig legyen elég élelmiszer Európában és ez minden támogatást megér.
Azóta elröppent néhány évtized és sokan gondolják úgy, hogy már nem ér ennyit az élelmiszer-termelés, ráadásul a mezőgazdaság súlya is jelentéktelen lett, ahogy munkát is nagyon kevés embernek ad. Csak éppen a támogatottsága megmaradt.
Valaki egyszer azt mondta, hogy a GDP szempontjából nem jó, ha az ajtón megyünk ki. Ki kell ugrani az ablakon és akkor kell majd mentő, kötszer, fertötlenítő és ablakos. Ez már nőveli a GDP-t. 🙂
Vagy egy földrengés, mint Japánban. Újra kellett építeni a fél országot, na, ki is lőtt a GDP a következő két évben.
Ok, az ipari termelés meg visszaesett 2011-ben, de valamit valamiért. 🙂
Azért azt jegyezzük meg a dezinformálás elkerülése végett, hogy a háborúk/katasztrófa-helyreállítás RÖVIDTÁVON növeli a GDP-t, ahogy a hitelek is, de hosszú távon jön a visszacsapás.
A GDP trendfigyelésre, néhány durva összehasonlításra jó, mint ahogy már előttem is írták többen.
Van benne sok torzítás. Pozitívként jelenik meg benne pl. a kárkifizetések egy lakástűz, természeti katasztrófa vagy autóbaleset után, de a drága egészségügyi kezelés is. Holott ez inkább mínusz. Az USÁ-ban kis túlzással egy horzsolásnál is CT-be teszik az embert.
98-ban a suliban az egyik közgazdasági előadáson pont az USA-t hozták. Akkor a GDP még növekvő pályán volt, de ezek a korrigált mutatók már csökkenőn. Akkor az volt a konklúzió, hogy válság következik.
Kedves Miklos, engem elsösorban a magyar GDP és a magyar GNP közti különbség érdekelne, le tudod vezetni, hogy az hány %? Köszönöm.
NN, benne van a cikkben. 🙂
@Kiszamolo, Pampalini
Ha Európa nem lenne képes megtermelni a saját magának szükséges élelmiszert, akkor eszméletlen kiszolgáltatott helyzetbe kerülne. Mindenféle kereskedelmi tárgyaláson mondjuk az USA-val vagy Kínával sokkal rosszabb helyzetből indulna. Arról nem is beszélve, hogy mi van ha mondjuk egy globális vírus miatt megszakad a kereskedelem és az áruszállítás...
Az én szememben a mezőgazdaság támogatása olyan mint az balesetbiztosítás. Nem azért fizeted mert anyagi hasznot hoz, hanem hogy túléld ha beüt valami nagy gebasz.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy a jelenlegi biztosítás nem túl drága-e, de attól még biztosítás kell.
Világos, h. a mezőgazdaság fontosságát nem a GDP-hez hozzáadott értékben kell mérni. Mivel, ez az ágazat elégíti ki a legfőbb emberi szükségletünket, ezért egyértelmű, hogy szükség van hazai tulajdonú mezőgazdasági üzemekre. Azonban az üzemek mérete ugyan csökkenti a termelés költségeit, de öregíti és csökkenti a traktorállományt, érdektelenné teszi az embereket a mezőgazdaság iránt és növeli a birtokkoncentrációt, ezzel pedig növeli az ország kitettségét és sérülékenységét egy válsághelyzet beálltakor. Délvidékhez viszonyítva, a magyarországi földek gyengék, de világviszonylatban Magyarország kiváló mezőgazdasági adottságokkkal rendelkezik. Ennek ellenére nincs még traktor összeszerelő üzeme sem, nemhogy saját traktorgyártása. A birtokok és a hozamok további növelésével, ebben a JIT rendszerben, pedig csak tovább szaporítjuk a 3.-ik világ népességét és értelmetlen kockázatot vállalunk.
@balta
"ez az a penz amibol nem lesz semmi, senkinek nem hianyzik, passziv penz"
Biztos vagy te ebben, hogy semmi nem lesz belőle? Sztem pl államok finanszírozása (államkötvény), tehát közszolgáltatások és különböző cégek (részvények) lesznek belőle , amik szolgáltatnak, fejlesztenek, termelnek. Szóval pontosan mit is szeretnél? Zárjuk be a Samsungot, tegyük készpénzzé belőle amit lehet és osszuk szét a nép között vagy kapcsoljuk le a közvilágítást, esetleg államosítsuk a magánvagyonokat, mint tettük a manyuppal és osszuk ki egyszeri alkalommal a nép között (fordítsuk az állam egyszeri kiadásaira)? A tőkejövedelmek kemény adóztatásával abszolút egyetértek, de azért a kommunizmust én nem kérem újra.
Q, érdekes ez az oldal, de nekem fura, hogy Magyarország a 10. míg Kína a 19. Kína mindent IS exportál, nehezen hiszem, hogy a magyar modell komplexebb....
@balta
Pont ezen gondolkodtam en is. A penznyomda altal generalt inflacio pont a Maslow-piramis aljan erzodik legjobban, az ember alapvetö szüksegleteinel, hogy ne ehezzunk es legyen fedel a fejünk felett. Elelmiszer es ingatlan arak, lakber. Sunyi egy inflacio, mert ha mindenki penzt nyomtat, egymashoz viszonyitva a különbözö devizak nem vesztenek az ertekükböl, az arfolyamukban nem jelenik meg szamottevöen. A penzpiacok szarnyalnak, az ertekvesztes a realgazdasagban erhetö tetten. A logika azt diktalja, hogy ez tömegek lassu elszegenyedesehez vezet.
Most hogy beleptünk (legalabbis az USA biztosan) a vegtelen penz korszakaba es csara-bura nyomtatnak a jegybankok (money printer go brr), ez a GDP-re milyen hatassal van/lesz hosszabb tavon? Erös a gyanu hogy ez az a korlatlan penznyomtatas csak azert (is) van, hogy a gazdasagi mutatokat kozmetikazzak, addig amig a realgazdasag magara talal... mert azt mar Stevie Wonder is vilagosan latja hogy a tözsdek es a realgazdasagok teljesen elszakadtak egymastol.
Tovabba a masik eszrevetel: ha a piacok MOST elöre arazzak be a felpattanast es a pozitiv jövökepet, akkor ezzel tulajdonkeppen nem a jövöbeni növekedest nyirjak ki es hajszoljak bele a gazdasagot akar evekig tarto stagnacioba? Persze, ha közben kidurran/leereszt az eszközarbuborek akkor nem lett volna jobb az elejen szabadjara engedni a recessziot?
OFF
Sehol nem találom, hogy a PEMÁP számolás hogyan történik?
Most van vasárnap kamatfizetés és igen furcsa számok jelennek meg az appban.
árfolyam, kamat, visszavásárlás
Ha valaki tudja, tegye be légyszi.
ON
A mezőgazdaság, illetve az élelmiszerek ára erősen le van nyomva a béka segge alá, hogy ne kelljen az iparban magas béreket fizetni, illetve a kisgazdaságok helyett az iparba terelődjön a munkaerő, és lehessen nagyüzemi módszerekkel tömegtermelni a mezőgazdaságban.
Meg kell nézni, a múltban egy napi bér mennyi élelmiszerre volt elég. 200 éve Angliában egy munkás napi bére 2 darab 1 fontos veknire (kenyér) volt elég. Most a napi béredből hány kiló kenyeret tudsz venni?
Falun nem éri meg az 1000 négyzetméteres kertekben zöldséget termelni, mert a járulékos költségek (szántás, permetezés) elvisznek annyit, hogy olcsóbb megvenni. Na ezért van a mezőgazdaság agyontámogatva. (szerintem)
Ha 'valódi' áron lennének a mezőgazdasági termékek, jóval nagyobb súllyal esnének a GDP-be, viszont több lenne az éhes ember.
"Ezen kívül lehet még termelési oldalról is számolni, vagy a fogyasztás vagy a termelés alapján is ugyanazt az értéket kell kapni"
Azt értem, hogy a termelést is számszerűsíteni lehet - mennyiségre. De pénzbeli értékre hogyan? Az az áru csak akkor tudjuk, mennyit ér, ha már eladták, nem? (Méghozzá érzésem szerint egy fogyasztónak, nem a nagykereskedelemben.)
Ugyanaz a müzliszelet más értékű minden településen és minden üzletláncnál, ugyanaz a megvarrt télikabát többet ér novemberben, mint februárban.
@giorgo: meg mennyivel jobb a gazdaságnak, ha áll az autó a körúton a dugóban, mert pörgeti a GDP-t (égeti az üzemanyagot, amortizálja az autóját, az aszfaltot), miközben, aki gyalog megy, az meg nem 🙂
Én éves szinten -6-7%-os GDP visszaesést várok és 6,5-7,5% körüli államháztartási hiányt (ebben benne lesz az önkormányzatok, főleg Budapest hatalmas hiánya is, regngeteg kieső adó, a BKV 15 milliárdos extra vesztesége, stb). Természetesen a visszaeső GDP is növeli a GDP arányos hiányt.
Szerintem teljesen mindegy, hogy mi jön ki GDP adatnak Q2-ben. A Q3 az érdekes, az meg még odébb van. Nem gondolom, hogy kb bárkit is érdekel a Q2, hogy egyik-másik ország jobb/rosszabb eredményt produkált.
Szerintem sokkal izgalmasabb, hogy lesz-e kamatvágás. mi lesz az inflációval (most már tud dolgozni a KSH). Eddig mumus volt az alapkamat, viszont már nincs ott Nagy Márton, és szerintem változások jönnek. 23-án meglátjuk.
A GDP csupán egy elég egyszerű mérőszám, a hibái ellenére van jogosultsága, a helyén kell kezelni. Önmagában, a rendszer ismerete nélkül nem feltétlenül mutat rá fontos tényezőkre. Így előfordulhat, hogy többféle következtetésre jutunk általa, mint például a mezőgazdasági támogatások, vagy az oktatás kapcsán 🙂
A mezőgazdasági támogatások egy ideje egyre inkább a vidék és a fenntarthatóság, a táj a helyi értékek felé orientálódnak (igen, kihívásokkal küzd a rendszer...). A kapcsolódó ipari és szolgáltató ágazatok miatt a mezőgazdaság súlya áttételesen jelentkezik.
Az olajállamok már évtizedek óta külső erőforrásból szereznek szellemi tőkét, nem igazán vannak rászorulva a saját oktatási rendszerükre. Mégis elketyegnek valahogy... Az agyelszívás nemzetközi jelenség, torzítja a GDP/oktatási színvonal mutatót. Talán helyesebb lenne életminőség/oktatási színvonal mutatót használni.
"bár a külföldiek nem jönnek, de a magyarok sem mennek külföldre"
Valoszinubb, hogy a magyarok sem mennek tomegesen belfoldre. Mi sokat hezitaltunk, hogy elmenjunk-e egy hetre kedvenc videki idegenforgalmi helyunkre. De aztan ugy dontottunk, hogy a svedasztalos megoldas a fertozesek meleg agya. Meg ha a szemelyzet oda is teszi magat, es abszolut higienikus mindenben, meg mindig eleg 1 taho vendeg, aki rakohog a kajara. (Sajnos volt szerencsem ilyen vadbarmot latni).
@zylver
A minap olvastam egy nagyon érdekes írást a témában, mégpedig, hogy az eszközárak inflációja fog kialakulni és nem túlárazott a piac. Azért nehéz ebben okoskodni, mert szerintem a nyomtató még nem ment ilyen fordulaton mint manapság, tehát támpont nélkül vagyunk mit okoz ez most, hogy a FED szinte mindent vesz. A lényeg, hogy el kell felejteni a 10-15-ös "jó" P/E árazásokat, hanem szépen hozzá kell szokni a 30-40-hez, mert ilyen az eszközár infláció. A másik eset, hogy ez csak egy magyarázat arra, hogy "most minden más lesz", pedig nem, és ez a lufi nagyot fog szólni. Választási évben nem tartom kizártnak hogy Powell csapágyasra küldi azt a nyomtatót, csak elég lesz -e ez, és mit okoz....
"illetve az élelmiszerek ára erősen le van nyomva a béka segge alá"
Voltal mostanaban bevasarolni? Lattad mennyi a paprika? Szerinted olcsobb lett a hus vagy a hal? Szerintem marhara nem. (A marha se)
@Panda: Azert azt vedd figyelembe, hogy a 20-as P/E rata mogott egy gyakorlati elvaras van. Megpedig az, hogy ha veszel egy reszvenyt, ami nem tobb es nem kevesebb, mint egy darab papir, akkor az aktiv eveiddel osszemerheto hosszusagu idotartam alatt (20 ev alatt) osztalekok formajaban jelenerteken szamitva "visszakapod" azt a penzt, amit letettel erte az asztalra. Ez az, amit az ember tradicionalisan elvar egy befektetestol, hogy elveti a magot, aztan a termes a szarba szokken.
Ha 200 P/E rata lesz a normalis ipari atlag, az azt jelenti, hogy gyakorlatilag osztalekok formajaba a befektetett penzed toredeket sem fogod soha visszakapni. Persze attol meg cserelgetheted a papirjaidat mas gyujtokkel, es kozben a papirok ara is emelkedhet, csak ez mar nem tozsde, hanem egy matricagyujto klubb. Es igen, ez a gazdasag gyalazatos allapotara utal.
@nacionalista :
A mezogazdasag tamogatasat azert is vissza kene venni, mert emiatt eri meg pazarolni, illetve emiatt nem eri meg a videki nagy telekkel, illetve a haztaji. Ezeknek a megteruleset mind rontjak a tamogatasok. Valoszinuleg ha kicsit visszabb vennenk oket, illetve lenne vedovam azoknak az orszagoknak a termekeire, akik agyontamogatjak, akkor az europai termeloket nem tudnak a tobbiek kiszoritani, es kozben kb onellatoak tudnank maradni, mert a magasabb ar nagyobb onellatast hozna magaval, mert nem mindegy, hogy a kertedben 700ftos paradicsom terem, vagy 3000 ftos augusztusban.
...
"klassz", hogy a többségnek bejön, hogy valamilyen kaszthoz tartozzon, csak mára jelentéktelen és érdemtelen szerepet kéne betöltenie ennek az ösztönvezérelte hozzáállásnak:(
sajnos, iszonyú, mégis kényszerű összefüggésben élünk/kell? élnünk, amibe most hamis előítélettől fűtve beletrombitáltál…
ha, ha figyelmesen olvasod a szerzőt, mint bloggert akkor pont megérzed, hogy NEM dől be a politika hisztijének sem pro, sem kontra.
szrntm 🙂
sszamög, nőjön már fel ez feudalizmusban edződött társadalom!
Belavoltam: támogatások nélkül sokkal drágább lenne az élelmiszer. Mint ahogy a BKV-bérlet, a színházjegy és a gyógyszer is.
@devians
valóban aránytalan, pláne innen a balkántól kipcsak felé nézve, de legyünk méltányosak, mert mezőgazdaság nélkül végletekig kiszolgáltatottak lennénk/vagyunk.
viszont azt is lehetne érdemében művelni:
youtube.com/watch?v=i61OHaVRhiw
csupán szándék és rugalmasság kérdése az előrelépés, csak a mi vénjeink ragaszkodnak a feudalizmushoz…
Belavoltam
Pedig de. Tudod mennyiért vásárolják fel a termelőtől? A kínai gyöngybab 400 Ft, szállítással mindennel együtt. Ugye ezt senki nem hiszi el, hogy ténylegesen minőségi ennyiért az a valami? De van etióp is, az még ennyibe sem kerül. Vettem lóbabot, kínai és lengyel volt egy csomagban. Szerintem ez már a legalja hozzáállás az egész élelmiszer iparban. Úgy hogy lassan nem éri meg termelni. A marha hús meg nem magyar. Hiszen már alig foglalkozik vele valaki. Mindent kiszerveznek Afrikába, Dél-Amerikába, Kínába. Mert ott lehet orrba-szájba vegyszerezni mindent is. De az embereknek ez kell, olcsó silány étel. Utána meg lehet menni orvoshoz, mert minden baj eléri.
@Janos82
Lehet, hogy igazad van, nem értek hozzá. Az biztos, hogy önellátónak kell lennünk magyar és EU-s szinten is élelmiszerből, és ha ez csak támogatással érhető el, akkor támogatni kell.
De nem tudom, hogyan érdemes támogatni.
Aki szerint felesleges a mezőgazdaság támogatása, az éljen import zöldségen és gyümölcsön. Megkapja a hiperekben.
Ízetlen paradicsom, kőkemény éretlen barack, vegyszeres, hitvány dolgok.
@Ronin
Ez elég messzire vezet, de röviden: kevesen vannak úgy, hogy meg tudják és meg is akarják fizetni a minőséget. Ezért a termelő inkább elviszi a minőséget nyugatra (itt is, mint sok más területen ...).
A nem éri meg semmit termelre meg:
Sajnos a magyar "hagyományok" miatt nincs meg az a birtok szerkezet, tőke és akarat ami segítené a modernizációt, európai szinten még mindig brutális élőmunka ráfordítással termelünk.
Konkrét példa: családi gazdaság 50+ éve jelentős területen paprikát termelt, 2 éve viszont bezárták az egészet, mert nem tudták megfizetni a munkásokat. 50 éve semmit nem fejlesztettek, ugyanúgy az MTZ-vel kiviszik a napszámosokat a határba, kézzel kapálnak, ültetnek, takarítanak be, pazarló öntöző rendszerrel a víz 80%-át a semmibe locsolják. Ugyanez osztrákoknál, németeknél, franciáknál sokkal gépesítve, tízszer hatékonyabban működik, nekik megéri.
Tsubi
Ezt értem és látom nap, mint nap. Mivel olyan vidéken lakom. De vannak olyan növények, amiknek nem jó a folyamatosan ilyen-olyan vegyszerrel fújuk a gaz miatt. Mert magát a növényt is károsítja. Viszont az érdekes, hogy a legfontosabb alap dolgot nem akarja megfizetni a nép. De 500 ezerért vesz 2 évente új lapos tv-t, mert az fontos. De az élelmiszer nehogy már drágább legyen. Valakik meg nem hektárokon gazdálkodnak, hanem kisebb kertekben. Ott nem fogsz tudni géppel szántani, aratni. Ott élő munka kell. Akik több 100 hektáron gazdálkodnak a támogatásért. Azok kukoricán, búzán és árpán kívül mást nem ismernek. És ezt úgy teszik, hogy minden táblában évről-évre ugyan azt vetik. Holott ezt nem szabad, mert évről-évre gyengébb lesz a termés. Szóval nem a kisebb termelőkkel van a baj. Hanem a nagyokkal. Ezért is topogunk helyben. Én idén próba ként kezdtem bele 2 kiskertbe.
Folyt.
Remélem megtérül a befektetésem és jövőre is ezzel tudok foglalkozni. A következő években szeretném bővíteni a területet. Nem 100 hektárokkal, mert az lehetetlen. De jó lenne legalább pár hektáron gazdálkodni. Viszont a kertben könnyebben tudom a locsoló rendszert kiépíteni, mint a földeken. Ott egy délután alatt ellopják. Idén suliba is megyek, ha úgy alakul. Mezőgazdasági irányba.
A másik probléma, hogy itt nem fognak össze a gazdák, hanem egymásnak előszeretettel raknak alá. Dögöljön meg a szomszéd tehene is alapon. Meg monokultúrában gondolkoznak csak, amit írtam már fentebb is. Fejlődni nem akarnak csak a támogatást felmarkolni. Hallottam itt a környékünkön gazdát sírni, hogy nem tud megélni 200 hektár földből. De azért vannak 100 milliós gépei. 😀 Aki ennyi földdel nem tud átlag feletti színvonalon élni, az adja el és ne foglalkozzon vele.
Endre bá: a hiperekben árult hitvány import is ugyanúgy támogatva van az unió által, mint a magyar, nem emiatt hitvány az az import, hanem mert nyugatabbra hatékonyabban termelnek, és az alacsonyabb önköltségi árnak köszönhetően megéri elhozni keletre. Persze ide a gyatrább minőséget hozzák, ide az is jó.
Nacionalista:
Szerintem az onellatast azzal lehetne erositeni, ha megerne a kiskertben termelni. Viszont jelenleg nem eri meg, mert tul olcso minden. Aki mashogy gondolja, az vezesse le nyugodtan, hogy hany ora munkaval, befektetessel mennyi kajat sporol meg.
endreba: Ezert kell a magasabb vam is, hogy ne legyen az import aru annyival olcsobb.
A mg. fontos az élelem előállítása miatt - környezetvédelmi szempontból is jobb, ha helyben állítják elő, rendben tartja a vidéket (az ugar látványa nem túl szép) + turisztikai szempontok, munkát ad vidéken - engem nem zavar a támogatás addig amíg nem korrupcióra megy. A zöldség-gyümölcs stb. termelés legalább kézzelfogható, nem úgy mint a GBP nagy részét kiadó "szolgáltatások", melyek nagy része egyéb szolgáltatásokhoz állít elő inputot, melyek aztán egy újabb szolgáltatásként jutnak el a "fogyasztóhoz" 🙂
Más kérdés, hogy nem hatékonyan silány minőséget termelni tényleg nincs sok értelme, annál még az is jobb lenne, ha megpróbálnánk visszaerdősíteni a nem szükséges, gyenge minőségű területeket pl., jót tenne a Föld tüdejének...
Ha kapnék egy darab földet valahonnan, lehet, hogy nem adnám el (kertészkedni én csak a ház körül), hanem erdőt ültetnék rá - bár gondolom azt is kell kezelni
@belavoltam:
Ha az első mondat megvolt, értelmezd az utolsót is légyszi:
"Ha ‘valódi’ áron lennének a mezőgazdasági termékek, jóval nagyobb súllyal esnének a GDP-be, viszont több lenne az éhes ember. "
Ugyanazt jelenti, mint amit te írtál, csak a másik oldalról nézve.