Az előző cikkben a pénzügyek alapjait igyekeztem összefoglalni egy-egy rövid pontban.
Most megpróbálom összefoglalni a befektetés alapjait egy-egy mondatban, egy-egy rövid magyarázattal kiegészítve.
Mindenkit csak a pénzed érdekel, nem az érdekeid.
Senkit nem érdekel a te jövőd és a saját érdekeid. Aki "pénzügyi tanácsot" akar adni neked termékértékesítés mellett, az csak a pénzedet akarja megszerezni a maga hasznára, nem pedig gyarapítani akarja azt a te számodra. Érdemes ezt mindig szem előtt tartanod. Aki értékesítő, attól soha ne fogadj el tanácsot, amit mond, az maximum termékismertetés. Ezek az emberek nem érted élnek, hanem belőled. Ami hatalmas különbség.
Ha túl szép, hogy igaz legyen, nem is lesz igaz.
Ha valami alacsony kockázat mellett magas hozammal kecsegtet, az mindig átverés. Vagy szimpla lehúzás, vagy csak nem érted meg a kockázatokat.
Ha nem érted, ne piszkáld.
Ha egy pénzügyi termék működését nem érted annyira, hogy három mondatban képes legyél elmagyarázni egy 12 éves gyereknek, akkor inkább felejtsd el.
Ha nem értesz hozzá, akkor se piszkáld.
Mielőtt még drágakövekbe, festményekbe, erdőbe vagy egy ismerősöd éttermébe fektetnél, tedd fel magadnak a kérdést: mit értek én a drágakövekhez, festményekhez, vagy fel tudom-e mérni szemmel, mennyi és milyen minőségű fa jön ki egy öt hektáros erdőből, milyen kitermelési költség mellett? Hogyan is működik pontosan egy étterem és mitől sikeres az egyik és csődöl be a másik? Ha csak nem értesz nagyon egy hasonló befektetéshez, inkább engedd el, mert csúnyán rá fogsz fázni. Legyen az bármi és bármilyen vonzó lehetőség is. (Drágakövek)
Inkább ne higgy el senkinek semmit, abból még nem volt baj.
Mindig elképeszt az emberek naivitása. "Ezt a céget egy ismerősőm ajánlotta, valahol Ausztriában van a székhelyük, fiatal start-upokba fektetnek/forex piacon kereskednek/opciókkal üzletelnek és évi 20% hozamot adnak. Már többször fizettek kamatot, úgyhogy én hiszek nekik." Senkire ne bízz egy fillért se, akiről nem tudsz mindent! PONTOSAN kik is ők, PONTOSAN mit is csinálnak, PONTOSAN milyen garanciákat adnak. (Cikk)
A nagyobb jobb.
Minél nagyobb cég kezeli a pénzed, annál nyugodtabb lehetsz, hogy a pénzed meglesz néhány év múlva is, nem hordja haza a főnök nejlonszatyorban, mint történt mondjuk a Quaestor esetében. Ha pedig történik is csalás, egy banki hátterű cég ki tudja fizetni a veszteséget (lásd Kulcsár ügy), míg egy kisebb cég belerokkan ugyanabba, mint a Budacash vagy a Hungária. Egy nagy cég is tönkremehet, de egyrészt nehezebben másrészt, ha nem lopták el, akkor meglesznek az értékpapírjaid, így téged ebben az esetben nem érint a csőd. (Cikk)
Ha a legkisebb kétséged is van, maradj távol. Abból sem volt még baj.
Ha a legkisebb kétséged is van egy befektetéssel kapcsolatban, legyen az kockázat, a partner személye, költség, megtérülés, a termék minősége vagy a te hiányos tudásod, inkább mondj nemet. Abból még nem volt bajod, ha kimaradtál valamiből, ellenben sok kapzsi és meggondolatlan ember vesztett már vagyonokat a rossz döntéseivel.
Bármit megvehetsz.
Nincs az a pénzügyi termék, amit ne vehetnél meg magadnak, közvetítők nélkül, legyen az akármilyen egzotikus, mondjuk afrikai részvény. Aki mást mond, hazudik. (Cikk)
Felkészültél a veszteségre?
2007-2008-ban minden ügyfél kockázattűrőnek mondta magát. Pedig csak mohók voltak, nem akartak kimaradni a tőzsde eszeveszett szárnyalásából. Ők égették meg a legjobban magukat a tőzsde összeomlásakor. Te mérd fel reálisan, a jelenlegi tudásoddal milyen kockázatot vagy képes elviselni. Annál többet ne vállalj és ne engedd, hogy a mohóság téged is magával ragadjon. A kockázattól nem kell félni, de csak akkor nem, ha valóban felkészültél rá tudással és lelkiekben is.
Tanulj!
Ha nem szeretnél örökre megragadni a bankbetét-ingatlan-arany befektetési háromszögben, időd kell szánnod a tanulásra. Ha már van 30-40 millió forint megtakarításod, nagyon drága luxus nem érteni alap szinten sem a kezeléséhez. Az alapok egyszerűek, de legalább annyit tanulj meg. Ha még nem nézted meg a Kiszámoló Akadémiát, kezdheted azzal is.
Ki érti ezt?
Sok évet töltöttem azzal, hogy a pénzügyekről tanuljak. Egyetemi diploma, tőzsdei szakvizsga, VAP, EFFAS, stb. Minél többet tanultam, annál jobban rájöttem, hogy sokszor fogalmam sincs, mi miért történt a piacon. A sok iskola egy dologra tanított meg: okos úgysem lehetek és a piacon legtöbbször nem azt történik, aminek a nagykönyv szerint történni kellene. S ezért volt érdemes elvégezni ezt a sok iskolát, hogy erre végre rájöjjek. Ezen sok pénzt takarítottam meg. Te se akarj okosabb lenni, mint a piac. Lehet, hogy neked van igazad és az egész világ téved, de akkor is te fogsz pénzt veszíteni és nem a világ.
Diverzifikálj!
Vagyis ne egy helyen tartsd a pénzed. Se csak ingatlanban, se csak magyar állampapírban, se csak euróban. Ha bármi történik a forinttal vagy a magyar állampapírral és minden pénzed abban volt, nagyon szomorú leszel. Ha csak a pénzed ötöde volt ott, azt könnyen kihevered. (Ha csak néhány millió forintod van, azt természetesen tarthatod mondjuk magyar állampapírban. De ha már néhány százmillió forintról van szó, nagyon figyelj a diverzifikációra.)
Ne vedd meg ugyanazt más néven.
Vannak ügyfelek, aki a pénzük 80%-át magyar állampapírban tartják, a maradékot öt bank öt magyar kötvényalapjában. Amiknek legalább 90%-a szintén magyar állampapír. Az nem diverzifikáció, ha ugyanazt veszed meg, csak más néven.
De a káosz sem a cél.
A másik ügyfél-típus az, akinek annyi alapja van, hogy maga sem tudja már, melyiket miért vette. (S természetesen fogalma sincs, melyik alapban mi van, milyen a költsége és hogyan teljesített.)
Bár a mondás szerint a zseni átlátja a káoszt, felesleges túltolni is a dolgot. A jó portfólió az, amelyik bár rendesen felépített, de azon belül a lehető legegyszerűbb. Jól megválogatott 3-4-5 elemből álló portfólió lehet jobb, mint egy 30-40 alapot tartalmazó.
Ami biztos veszteség, az a költség.
A legnagyobb ellenséged a költség. Egy szerény évi kétszázalékos költség megeszi a hozamod felét, ha az 4% vagy a harmadát, ha az 6%. Két százalék éves költségen többet buksz 20 év alatt, mint a kezdeti tőkéd volt! Ezért nagyon-nagyon figyelj oda, mire mennyi költséget fizetsz. Olvasd el ezt a cikket és használd a kalkulátort is benne.
Legyél reális.
Sok ember azt mondja, ő évi 15% hozammal megelégedne, ha nem túl nagy a kockázat. Ilyen hozam a mesében sincs, még magas kockázat mellett sem. Az amerikai tőzsdén is maximum 10%-ot érsz el átlagosan, nagyon magas kockázat mellett. Olvasd el ezt a cikket is, csak hogy reálisan tudj gondolkodni.
A legrosszabb, ha szerencséd van.
A legrosszabb ami egy kezdő befektetővel történik, ha túl hosszú ideig szerencséje van, vagy pont egy olyan tizenöt emelkedő piacon kezd el befektetni, mint a mostani. Könnyen kialakul benne az a téveszme, hogy ért hozzá és jó szemmel meglátja a piaci folyamatokat. Ennél veszélyesebb nincs. Az autóvezetésben is a legtöbb balesetet az 1-3 éves jogosítvánnyal rendelkezők okozzák. Akik már elhiszik magukról, hogy tudnak vezetni, de még sok veszélyes helyzetet nem éltek át az utakon abból, amit kellett volna, hogy tényleg megtanuljanak vezetni.
A történelmet tanulmányozd, ne az előrejelzéseket.
Olvass sokat a befektetések történelméről, nagyon nagy segítség lesz. Mekkora volt a dollár inflációja 1980-ban és miért? Hogyan kezdődött és mi lett a vége? Hogy teljesített a tőzsde 1968 és 1980 között és mi volt az oka? Hogyan hatott a második világháború kitörése az európai és hogyan az amerikai tőzsdére? Mi történt Japánban a nyolcvanas évek végén és mit okozott, ami a mai napig is tart?
Hogyan változott a dollár kamata 2000 és 2007 között, mit eredményezett a változás és mi lett ezután a kamatlábbal?
Ami ma vagy holnap fog történni, már megtörtént valamikor, maximum kicsit másképp. Ha te tudod, mi történt 10-20-40 éve, azt is jobban látod, mi lesz várhatóan vagy mik lehetnek a történet végén.
Az előrejelzések gyakran fizetett hirdetések
A brókercégek abból élnek, ha te kereskedsz, abból kevés bevételük van, ha te csak ülsz a papírjaidon. Ezért alkalmaznak elemzőket, akiknek az a dolguk, hogy téged eladásra vagy vásárlásra ösztönözzenek. Az elemzések egyébként is csak emberek véleményei, ezért olvasol homlokegyenesen ellenkező elemzéseket ugyanarról. A sztár elemzők is nagyjából fej vagy írás alapon találják el a dolgokat, erről cikk itt.
Mindenki másképp gondolja.
Azért van piac. Ha mindenki azt várná, hogy tovább fog drágulni mondjuk az OTP, senki nem adná el a mostani árán. Ha mindenki azt várná, hogy esni fog az ára, mindenki eladná bármi áron. Azért van piac, mert pont annyi az eladó a piacon, mint a vevő. S a felük biztos téved, mert vagy eladni vagy megvenni volt kár azt a papírt ezen az áron.
A piacon többször van 10%-os esés, mint ahány karácsony a naptárban.
Az elmúlt 100 évben több 10%-os esés volt a piacon, mint ahány karácsony, az emberek mégis mindig rácsodálkoznak, ha esik a piac. Ahogy arról is elfeledkeznek, hogy jellemzően 5-7 évente jön egy tartósabb esés.
Legyél átlagos.
A piacon a legkifizetődőbb, ha átlagos akarsz lenni. A legtöbbet azok veszítik, akik az átlag felett akarnak teljesíteni. Vedd meg a piacot és élvezd az átlagot. Cikkek: Ki akar átlagos lenni? A legjobb befektetők
Végezetül néhány egymondatos bölcsesség a nagy befektetőktől:
- Az ár az, amit fizetsz. Az érték az, amit kapsz.
- Csak olyan értékpapírt vegyél meg, amit tíz éven át is szívesen megtartanál.
- Legyél félős, amikor mindenki mohó és legyél mohó, amikor mindenki más fél.
- Minden részvény mögött egy-egy cég áll. Gyere rá arra, mivel is foglalkoznak.
- Olyan cégeket keress, amit még egy bolond is el tudna vezetni. Mert előbb-utóbb egy ilyen személy fog ülni az igazgatói székbe.
- Ha a befektetés számodra szórakoztató és élvezed, akkor valószínűleg nem is fogsz vele pénzt keresni. Az igazi befektetés rém unalmas.
- A tőzsdei befektetés gazdasági ciklusok és az erre adott emberi túlreagálások története.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Ez a cikk nagyon jó lett. Az első pár pontot én nagyobb betűvel kiemelném, mert az egyszeri befektetők által elkövetett legnagyobb hibák.
Nem csak Magyarországon. Amikor 20 év szünet után visszajön egy celeb bármelyik iparágból és újra munkába áll, annak az az oka, hogy elment az összes pénze. Aminek az oka valamelyik pont a lista elejéről.
Remekül összeszedett írás, le a kalappal.
"Ha a legkisebb kétséged is van, maradj távol. Abból sem volt még baj."
Ezzel az a baj, hogy a legtöbb ember nem ért hozzá, így ezen az alapon csak bankbetétbe vagy állampapírba lehetne fektetni, mert az átlagember nem érti a különböző részvénypiacok (tech indexek, feltörekvők, stb.) kockázatait, de még az ingatlanpiacét sem ("az árak csak felfelé mehetnek").
Ha ezt elfogadom, akkor mindent állampapírba teszek,de ezzel meg szembenáll a másik ajánlás,hogy ne legyen minden állampapírban.
Így tehát a probléma az, hogy a jelen helyzetben, amikor bizonytalanság van, felfújták a piacokat mesterségesen a QE-vel, az átlagembernek elég nehéz eldönteni, hogy mibe fektessen.
Lehetne erről is egy cikk, de nem általánosságban (lazy portfólió), hanem konkrétan. Ezt meg ezt vedd meg,ilyen arányban, ezek a kockázatai. Vagyis egy cikk, ami néhány egyszerű butaportfóliót írna le, konkrét ajánlásokkal.
george, azért van ott az a pont, hogy tanulj. Az oldja fel a problémádat.
Így kezdődik: Ha nem szeretnél örökre megragadni a bankbetét-ingatlan-arany befektetési háromszögben, időd kell szánnod a tanulásra.
Nagyon jó a cikk, de talán érzékelhető egy apró ellentmondás benne.
Egyrészt nagyon helyesen hangsúlyozza a tanulás/önképzés fontosságát a témában, másrészt kiemeli az átlagosság jelentőségét és azt, hogy mennyire sok esetben tévednek a tanult elemzők is. Vedd meg a piacot és élvezd az átlagot! Ehhez azért túlságosan nem kell sokat tanulni.
Lorenzo, ezért írtam le, hogy én mennyit tanultam és jöttem rá a sok tanulás után, hogy a legjobb nem okoskodni. Sajnos gyakran ahhoz kell sokat tanulni, hogy rájöjj, úgysem tudsz semmit.
A diverzifikálás kontra "nem érted, ne piszkáld" (részvénypiac) fel lehet oldani azzal, hogy megveszed az indexet, esetleg egy-két nagy nevet (mivel forintos BUX ETF csak egy darab van 🙁 ) és ülsz rajta.
Gyakorlati kérdés: MÁK (nem gyűjtőéves) TBSZ számlán mit csináltok a kamatokkal, ill. kamatos kamatokkal? Egyre aprózódik bele az aktuális BMÁK-okba (mivelhogy azok 1Ft-os névértékúek), és persze, a lejáratuk is tolódik. Any idea?
re:Kiszamolo - "Sajnos gyakran ahhoz kell sokat tanulni, hogy rájöjj, úgysem tudsz semmit." ehhez nem kell tanulni ezt vagy belátod vagy nem, egyébként a cikk rendben van attól függetlenül, hogy semmi újdonság nincsen benne.
Ami hiánypótló lenne, hogyan lehet egy lusta portfoliot a leghatékonyabban összeállítani manapság egy magyar állampolgárnak, hogyan tudja ezt a gyakorlatban megvalósítani.?? Ilyeneket nem nagyon olvasni sehol...
@ptomi osztalekportfolio
Annyit lehetne hozzatenni hogy ha valaki sajat maga menedzseli a portfoliojat, minel kevesebb atrendezest celszeru megtenni. En ugy latom minden egyes atrendezodes egy uj hibalehetoseg, amin csak veszteni lehet, nem beszelve a koltsegekrol. Pl aki ki-be ugral reszvenyekbe annak hosszu tavon nem sok eselyt latok megverni a piaci atlaghozamot. Persze ez nem jelenti azt hogy 1-2 evente nem lehetne enyhen atsulyozni. Viszont mivel ugyis hosszutavra epit ilyet az ember, idealis esetben az atsulyozas annyit tesz hogy a kisebb sullyal rendelkezo poziciot erdemesebb higitani, amennyiben meg mindig van benne fantazia.
Tudnátok olyan gazdasággal foglalkozó honlapokat ajánlani, ahonnan érdemes tájékozódni?
Köszönjük! Ez egy nagyon hasznos, érthetően megfogalmazott cikk, amelyet minden befektetőnek komolyan meg kellene fogadni a döntései előtt.
A nagyobb jobb pontról jut eszembe a Lehman Brothers esete...
Szerintem a pontosan mit csinálnak stb SOHA nem működik, mégha kp-ban tartod a pénzed. Senki nem tudja pl megmondani PONTOSAN, hogy pl a devizák árfolyama merre megy, és miért. A ki érti ezt pontban a PONTOSAN részt jól agyon is csapod.
Stb
"Ha túl szép, hogy igaz legyen, nem is lesz igaz."
Az átlagembernek ez tökéletes iránymutatás.
De ha valaki rászánja a munkát, hogy utánanézzen dolgoknak, akkor inkább azt mondanám:
Ha túl szép, hogy igaz legyen, az esetek nagy többségében nem is lesz igaz. De elenyészően kis számban igaz lesz.
Velem többször is előfordult, hogy alaposan utánaolvastam ilyen ügyeknek és elfogadható kockázat mellett átlagon felüli nyereség lett a vége. Pl. Erste kölcsöntőke kötvények.
Persze volt olyan is, ami nem jött be: DeutcheBank tőkeemelés. De ott is csak egy kis veszteségem volt. Ezeket meg is írtam a blogon kommentekben.
A lényeg: ha valaki aranyat akar mosni, ne menjen el a sárban csillogó valami mellett, mondván, hogy az túl nagy. Csak jó alaposan gondolja át, mielőtt megveszi a parcellát. 🙂
@w-w miért éppen osztalék portfolió? Miért tartod ezt a leghatékonyabbnak?
Nem sokkal egyszerűbb egy tényleg lustaportfoló? Pl. venni SPY-t, TLT-t és GLD-t mondjuk 60-30-10 arányba? (meg mondhatnék kb 10 másikat kapásból, ami eléggé stabil)
Költségben és időráfordításban biztos ez a jobb, hozamban meg akár jobb is lehet, mert nem kezdesz el okoskodni, hogy ezt most megveszem vagy nem, hanem automatizálod a dolgot.
Olvastam Dávid magyar könyvét, az angolt megvettem, elkezdtem, de még nem fejeztem be.
(Tudom hitvitát fogok generálni a kérdésemmel :))
https://kiszamolo.hu/osztalekfizeto-reszvenyek-es-etf-ek/
"Ami hiánypótló lenne, hogyan lehet egy lusta portfoliot a leghatékonyabban összeállítani manapság egy magyar állampolgárnak, hogyan tudja ezt a gyakorlatban megvalósítani."
Ez valóban hasznos lenne. Konkrét ETF nevekkel, hogy ezekből vegyél és ennyit. Nem csak általánosságban vázolva a dolgokat.
@ptomi Nincs "leghatékonyabb" lusta portfólió. Se neked, se magyar állampolgároknak, se világpolgároknak. Olyan lusta portfóliók vannak, amelyeket gondosan a saját kockázatvállalási szintedhez, rugalmasságodhoz (ETF kontra magyar alapok) igazítottál. A befektetési tevékenységnek van egy nem megspórolható "saját munkás" része. A lusta portfólióban az a vonzó, hogy ez egyszeri, néhány hónapos munka, és utána nagyjából önjáró a dolog. Ehhez viszont minden információ rendelkezésre áll. Csak rajtad múlik.
@w-w az általam ismert osztalékportfóliók nem lusta portfóliók, hanem 100% aktívan kezelt részvényportfóliók. Így szembe mennek a cikkben is szereplő néhány alapelvvel. Biztos vagyok benne, hogy a befektetők 90+ százalékának alkalmatlan eszközök a túl magas kockázat miatt. A mostani alkalmazók számára a következő medve piacon válik ez majd egyértelművé.
@AndrasGy: "A lusta portfólióban az a vonzó, hogy ez egyszeri, néhány hónapos munka, és utána nagyjából önjáró a dolog. Ehhez viszont minden információ rendelkezésre áll."
Tényleg minden információ rendelkezésre áll? A jelenlegi QE által felpumpált piacot lehet normálisnak mondani? A múltbeli piaci tapasztalatok érvényesek lesznek, ha egy olyan piaci anomáliát kell megszüntetni, amire nem volt még példa korábban? Ez a dilemma, hogy ami a múltban működött, az mennyire fog működni a következő 10-20 évben. Ennek a hatalmas pénztömegnek az eltüntetését simán le fogja nyelni a piac, és minden úgy megy tovább, mint annak előtte?
@ptomi: nagyon konnyen, ha ismered a googlet es hajlando vagy idot invesztelni a tanulasba. Mas nem fogja neked megcsinalni rendesen.
@József: ha mondjuk az elkovetkezo 40 evre tervezel, akkor szamit? Vagy ugy gondolod, hogy neked majd megy a market timing? mert akkor csak turelmesen varakozz a nagy pillanatra 🙂
@jozsef Tényleg rendelkezésre áll.
Amiről írsz "wall of worry"-nak nevezik és végigkísérte az összes bikapiacot, csak mindig más volt az aggódás tárgya. Ez része a kockázatnak, és ezért kapod a hozamot.
Továbbra is mindenkinek saját döntése, hogy mekkora kockázatot vállal. Lehet írni egy hatalmas nulla közeli értéket a rubrikába és bankbetétet tartani. A hibát viszont ott követik el sokan, hogy nem számítják ki ennek a döntésnek a kockázatát, amit inflációnak neveznek.
Egyszerű a feladat, fel kell vázolni az összes alternatívát (közte a "nem csinálok semmit"), a várható kimeneteleket, és felelős döntést hozni. Ha neked azt dobja ki egy ilyen kalkuláció, hogy nem veszel részt a "felpumpált" piacokban, ez teljesen elfogadható döntés. Ha valaki tudatlanságból táplálkozó félelem miatt nem csinál semmit, az már kevésbé.
AndrásGY: ezzel az a baj, hogy ha valaki felvázolja a különböző kimeneteleket, és mindenhol kockázatokat lát, akkor mi alapján válasszon közülük, ha racionálisan nem tud? Pénzfeldobással?
diverzifikacio kapcsan szeretnek meg gondolatokat olvasni.
nekem 25 elemböl all a portfoliom, de ebben csak 3 egyedi papir (PMAK, reszveny) van, a többseg bef.alap, ETF, köztük global total return ETF (kötveny+reszveny), MSCI world ETF, portfoliom legnagyobb eleme is 13% reszesedes alatti, 17 elem van 1% felett.
Elvileg az abszolut hozamu alapok barmit lefedhetnek, igy nehez megtudni mennyire diverzifikalt vagyok igy. Jonehany ev ota elegedett vagyok, igen keveset esik igy a portfoliom, de 30-40% esest is birnek panik nelkül vegigelni - hosszu tavra (30+ ev) gondolkozom.
Nem a nagy hozam a celom (2-3% a valos, realisan átélt es nem csak hivatalosan szamitott infla vagy GDP/capita fölött jo nekem).
pl.: szerinted hany elemig ertelmes egy portfolio ? mekkora legnagyobb sullyal ? (persze ertem, hogy egy global ETF (minden földrajzi terület, minden eszköz) önmagaban is ....
@kisst Már csak ismétlem magamat. Vedd fel a döntési pontok közé a "nem csinálok semmit" alternatívát. Ezután nézd meg az elmúlt 20-40 év inflációs pályáit, és nézd meg néhány időszakra (azt te tudod, milyen időtávban gondolkodsz), mennyit buktál volna egy ilyen döntéssel. Ez a kockázatod. Vesd össze a többi alternatívával és dönts.
@sporolos 5% alatti portfólióelemnek általában nincs értelme, ha megnézed a lehetséges hozamkülönbözetek szórását. Ebből max 20 elemű portfólió jön ki, de meglátásom szerint 5-7 elemű portfóliónál több az esetek 90%-ban felesleges. A túlzott diverzifikálás általában extra költséget és időt jelent, de mindig jobb, mint a kevés diverzifikáció. Ez természetesen csak eszköz (alap) szintű diverzifikációra vonatkozik, részvények esetében 20 felett kezdődik egy valamire való portfólió, ha nem vagy Warren Buffet.
1) kilépni a bankbetét / ingatlan / arany befektetésekből. Itt érzek egy mélyütést az ingatlanra. Az arany is necces itt, az nagyon nem az átlagember befektetése. A nagy mellényúlások pont akkor vannak, mikor a user kilép a bankbetét/ingatlanból és vesz kötvényt (Q), befalapot.
2) a bef. alapokra sokan úgy tekintenek, mint csodára. Nem az. Egy-két áttételen keresztül ugyanazt a kockázatot futja a user, mint az alapterméknél. Nyilván a diverzifikáció erős (többnyire :-). Rápillantva a sokat megélt Supra-ra, a diverzifikált portfolió :-):
50% felett (!) USD és EUR long, HUF short
10% felett:
MOL, lengyel állampapírok.
3) a szabályok jók. A kiegészítésem:
x+1.: Ne akarj ebből megélni, ebből meggazdagodni. Warren Buffett szerint a cél, hogy a munkajövedelemből származó megtakarításaink egy kicsivel a piaci átlag felett hozzanak. Növeld a munkajövedelmed, tegyél félre ÉS fektesd be okosan
Second, az átlagember azért vesz aranyat meg ingatlant, mert az kézzel fogható, nem valami rejtelmes tulajdon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amit ráadásul csak elektronikusan tartanak nyilván. Az sem baj, ha ráfizet, a lényeg, hogy úgymond biztonságban van a pénze.
@AndrasGy
Hello AndrasGy! Nagy tisztelője vagyok a munkásságodnak. Magam is lusta portfóliót tartok, évenkénti rebalansszal. A részvény részt teljesen jól kitaláltam, viszont a kötvényből a könyveidben/blogodban amerikai hosszú kötvényeket szoktál ajánlani. Bevallom, én nem mertem ilyet venni, mert emelkedő hozamkörnyezetben tuti bukó, egészen biztos, hogy veszít az értékéből. Ez látszik is, ha megnézed pl. a TLT teljesítményét 2016 (az első FED kamatemelés) óta.
Szóval én végül PEMÁP-ot vettem kötvénynek: ezek csak 3 évesek, szóval a kamatemelés nem vágja földhöz, ráadásul inflációkövetőek. Ennél jobb ötletem nem volt.
Érdekelne, hogy ha te most alakítanál ki lusta portfóliót, mit vennél a kötvény részbe és miért?
A bizonytalan, kockázatkerülő, pénzügyekben járatlan, de 5-10-20 millióval már rendelkező embereknek először Sólyomi Dávid: Osztalékból szabadon c. könyvét ajánlanám. Osztalékokból hosszútávra be tudja biztosítani magát bárki, a maradékból meg játszhat szerencsejátékot forex-szel, tőzsdén napi kereskedéssel, vagy kiszolgáltathatja magát a mindenkori kamatoknak.
Látom már más is írta, bocs az ismétlésért!
@Second Wave: ne felejtsd el, hogyvalószínűleg tőkeáttétellel dolgozik, tehát nem 100% lenne az összes, hanem mondjuk 200% (2017-es beszámoló szerint 293% volt). (Egyébként kb. 2-szeres tőkeáttétel szerintem tapasztaltabb mezei befektetőnek is teljesen OK, minek mondjak le az államkötvény hozamáról 🙂
Forex pozíciónak az 50% egyáltalán nem nagy, ha face value-ra vonatkozik...
A másik, gondolom innen nézted az összetételt: otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_Supra
Blikkre kétségeim vannak, hogy ez az oldal frissített, nézd meg ezt a mondatot:
"A portfolióban 10%-ot meghaladó eszközök: MOL részvény, PEMÁK 2016/Y"
PEMÁK 2016/Y??? Mivan? 2018 van, ez a papír 2 éve lejárt. Ennyire friss a többi adat is ott?
A tavalyi évi beszámoló többet mond szerintem: otpbank.hu/static/otpalapkezelo/download/eves_Supra_2017.pdf
De ez az alap is csak addig lesz jó, amíg a kezelője jól trédel 🙂
Aki itt konkrét (lusta) portfólió példát várna Kiszámolótól, az gondolja végig, mennyire életszerűtlen és értelmetlen a kérdés.
Többen leírták, hogy függ a kockázattűrésedtől, az időtávtól, a piaci várakozásaidtól stb.
De tegyük fel, Kiszámoló idebiggyeszt 1 (-2-3) minta portfóliót. A havi mondjuk 100,000 látogatóból kipróbálja ezt különböző összegekkel csak minden ötödik. Az már 20,000 portfólió. Ha tegyük fel egy adott időtávon nem muzsikál fényesen, netán bukóba kerül, akkor ha csak a 10% kezd el hőbörögni - 90% felfogja, hogy senki sem látnok -, akkor is 2,000 ember ír majd felháborodott hozzászólást és/vagy emailt Kiszámolónak, hogy mennyire nem ért hozzá stb.
A házi feladatot mindannyiunknak el kell végezni. Járni és bringázni sem tanult meg helyettünk senki, az esésekből tanultunk. Ingyen ebéd itt sincs, ahogy egyetlen jó út sem a befektetésekben.
Tipp: aki mindenáron szeretne mntát látni, kérjen Miklóstól tanácsadást. Akkor az adott helyzeted alapján fog iránymutatást adni...
@Kiszamolo
Aztamindenségit, micsoda kvízkérdéseket kell megválaszolni a hozzászólás elküldéséhez.
Tetszik! Előszűrónek sem utolsó. 😛
Családfő +1
Tegnap gondolkoztam, hogy leírok valami hasonlót, de köszi, hogy megelőztél. A másik, ha Miklós leírná ugye, hogy a pl. 20 millióból tegyél ennyi milliót ide, másik milliót oda, akkor meg jönnek a hozzászólások, hogy de az ország felének a büdös életben nem lesz 1 milliója se, mit képzelsz, a kisembernek adj tanácsot, ohgy jöjjön ki a fizetéséből.
Szóval Miklós nagyon bölcsen teszi, ha nem megy bele ebbe.
Bár az is igaz, hogy lustaság fél egészség. 😀
Izgulok, hogy sikerül-e jó választ adnom a kérdésre. :)))
@Tamás4
Az osztalékrészvények tündöklésének korát éljük, mármint befektetési tanács témában. A kedvelt osztalékrészvény cégeknek nincs növekedési potenciálja és ugyanakkor fix jellegű éves eredménye van. Kis kockázattal fix éves bevétel, ezt szeretné mindenki. No de ezt is feltalálták már, kötvénynek hívják, annak piaci értéke pedig a hozamelvárástól függ. Most az évek óta tartó bika piacon az osztalékrészvény is jól muzsikál, egyre csökkenő hozamelvárások mellett. Kérdés, mi lesz, ha a hozamelvárás nő, akkor majd a "guruk" keresnek másik kis kedvenceket?
Volt már dotkom őrület, Shanghai express őrület, BRIC őrület, most osztalékrészvény őrület van. Szóval csak óvatosan és diverzifikáltan ezt is.
Ha mondjuk 20+ éves időtávra az S&P500-ba teszek 60%-ot, és 40%-ot állampapírba, és évente átsúlyozom, az jó stratégia?
Ez a legegyszerűbb kételemű portfólió, amit az átlagember is átlát. Ez a kombináció elég jó ahhoz, hogy nyugodt legyek afelől, hogy 20+ év múlva jó eséllyel reálértékben növekedik a pénzem értéke?
@papp-andras
Ilyen nagy időtávon szerintem jobb a target date portfólió. Első ~15 évben mehet akár 90-100% S&P500, és utána esetleg csökkentheted a súlyát.
Többen propagáljátok az ismer osztalékos szakembert, hogy milyen jó a rendszere, hogy milyen nagyszerű.
Szerintem pont bizonytalanoknak, kockázat kerülőknek és pénzügyekhez nemértőknek kéne elkerülnie.
Bizonytalanok: nehéz meg hozni, a döntést, amikor esett a részvényed mondjuk 20%-ot, hogy tartsd meg. Miklós leírta, hogy mennyire kockázatos, illetve a könyve alapján igencsak utána kell olvasgatni egy-egy cégnek a pénzügyi jelentésének.
Ami meg a hitelességet megkérdőjelezi számomra:
-a tanfolyama 100 eFt, hírlevele 200 USD\év, akkor most miből is szabad, osztalékból vagy a hírleveléből és oktatásból?
-ha jól emlékszem ő is idéz egy cikket a könyvében, ami leírja, hogy a hírlevelek jelentős része nem éri meg a pénzét, mert csak össze vissza találgat. majd indít egy hírlevelet.
-A második könyvében, kb 30* próbálja meg eladni a hírlevelét, a legjobb biznisz (neki): reklámot veszel
@papp-andras szerintem kemény lesz, de nincsen sokkal egyszerűbb.
Itt tudsz játszani a portfoliókkal:
portfoliocharts.com/
Nagyon hasznos írás, köszönjük szépen 🙂
Amivel mindenképpen jobb egy portfólió-ajánlásnál az az, hogy bármekkora összegre alkalmazhatóak 😀
@otto A mostani kamatszinten (3%) én már amerikai államkötvényt vennék egy hosszútávú portfólióba, de nincs semmi baj a Pemákkal, ha túl kockázatosnak itéled. Vagy át lehet térni kis lépésekben. A különbség a következő krízisben fog előjönni, az amcsi államkötvénybe menekülni fognak, a forintos kötvényekből meg kifelé, ami elsősorban a forint árfolyamán hagy majd nyomot.
@tamas4 "A bizonytalan, kockázatkerülő, pénzügyekben járatlan" befektetőknek egyáltalán nem javasolt se osztalékportfólió, se 100% részvényportfólió építése. Pont ellenkezőleg, ez a nagy tudású befektetőknek javasolt. Sólyomi egész tevékenységére rányomja a bélyegét, hogy nem élt még át medve piacot. Ő lehet, hogy túléli a következőt, de követőinek a tizede sem fogja.
Még visszakanyarodnék a felhozott Supra alaphoz - már csak azért is, mert a napokban az OTP főoldalán hirdetésben szembejött, hogy az elmúlt 10 évben (2008-as indulástól) 16%-os átlagos évesített hozamot ért el. (Rossz ómen.)
Ami, mondhatjuk, brutál jó.
DE: ha megnézed, mindezt kb. 3-szoros tőkeáttétellel érte el, és ugyan az átlag elfedi, de a svájci jegybank híres árfolyamelengedésén jó nagyot bucskázott pl.
Ha a 3-szoros tőkeáttétellel visszaosztasz, egyszeres áttétellel 16/3 = 5.3%-os évesített hozam mindjárt nem olyan kiemelkedő, bár elmegy, ha belevesszük a magas költségeket, amivel dolgozhat. Ha inkább 2-szeres volt az átlagos áttét, akkor 8%)
Szóval ha Egyszeri Béla szintén 2-3-szoros tőkeáttétellel fektet be ETF-be, kötvénybe, részvénybe, stb., akkor szintén bírhat nagyobb hozamot csinálni, akár egy "lusta" portfólióval is... A lustaság nem zárja ki a tőkeáttételt szerintem 🙂
@AndrasGy: "A mostani kamatszinten (3%) én már amerikai államkötvényt vennék egy hosszútávú portfólióba"
Hogyan lehet itt Magyarországon amerikai államkötvényt venni? A kötvény ETF, gondolom nem ugyanaz, mert abból ki-be szállnak a népek, különböző lejáratú idejú papírok vannak benne, stb. ezért az valamennyire másképp működik, mint a tiszta állampapír.
Milyen módon lehet itthon úgy amerikai állampapírt venni, ahogy PEMÁK-ot vagy mást, tehát, hogy megveszem az adott jegyzésű papírt, és a konkrét állampapír van a birtokomban?
"Soha ne hidd el amit hallasz és csak a felét hidd el annak amit látsz"
Sopranos
próba...
Firefoxxal vajon miért nem tudok kommentelni????????????????????????
@otto : ha inflakövető papírt veszel, miért nem minél hosszabb futamidejűt, ahol több a kamatprémium?
@papp-andras : egy kis regionális balanszírozás azért szerintem beleférne, sp500 - eurostoxx600 meg valami ázsiai kisebb súllyal pl.
@AndrasGy
Nem bontottam ki, de a PEMÁK, az a Prémium Euro Magyar Államkötvény, tehát árfolyamkockázatom nincs (euróban kapom a fizetésemet és abban is költöm el). Ez euro-infláció +1%-ot hoz, jelenleg 2,2%-ot. Nem egy nagy eresztés, de még mindig jobb, mint a német papír 0,5%-a. Kérdés persze, hogy nem lenne-e jobb dollárban 3%-ot keresni, mint euróban 2,2-t. Bár jó megoldás lehet vegyesen is: a meglévő PEMÁK-ot nem adom el, hanem a következő rebalanszkor, amikor az új pénzt berakom, USA kötvény ETF-et veszek.
@dinnyesbacsi
PEMÁK-ból csak egyféle van, 3 éves. A cél az volt, hogy eurós kötvény legyen és azért szemmel látható hozammal. Ez utóbbi kritériumnak az eurozónás országokéi nem igazán felelnek meg, max a görög, de annyi erővel a feketére is felrakhatnám a pénzem
Elolvastam. Többször is.
Én majdnem mindent rosszul csinálok:
- nem diverzifikálok, bár szerintem olyan kis összegnél amivel én tőzsdézek nincs nagyon értelme
- még mindig rosszul érint MINDEN veszteség, pedig próbálom felkészíteni magam, olvastam tőzsdei pszichológiát... de most is, 1,5 hét alatt ment az AMD 14%-ot, ma pedig csökkent 1,33-at, de tökre megviselt, pedig 30+% pluszban vagyok ebben a poziban
- "a legrosszabb, ha szerencséd van", "legyél átlagos": én swing trader vagyok, (két hete sorra ezekbe vettem bele 5 nap alatt: HD, M, TTWO, AMAT, DE -2 +10 +3 -2 +6% eredménnyel), 18 papírba vettem bele pár órára (volt amit 20 perc után el is adtam) 1 hónap alatt, ebből 14 bejött, 4 nem, +48% eredménnyel. Előző negyedév 17 vétel 14 bejött, 3 nem, +90% eredmény. Fél éve tőzsdézem, és rettegek, hogy ez a kezdők szerencséje, és mikor bukok el mindent. Viszont sokat olvasok, talán segít.
@Tibor
A brókereden keresztül ugyanúgy tudsz venni kötvényeket is (akár vállalatit is, nemcsak államiakat). Persze a kötvény nem tőzsdén kereskedett értékpapír, de a brókered attól még tud venni neked ugyanúgy webbrokeren keresztül, mintha részvényt/ETF-et vennél. Magyarországon nincs értékpapírszámlám, barátaim a KBC-t használják, szerintem ott tudsz kötvényt is venni, de érdemes a saját brókercéged oldalán is szétnézned.
@otto
De, tudsz tőzsdén venni kötvényt.
"Olvass sokat a befektetések történelméről, nagyon nagy segítség lesz." Tud valaki a befektetések történelméről könyveket, vagy esetleg online tartalmat javasolni?
@fabi "Tud valaki a befektetések történelméről könyveket, vagy esetleg online tartalmat javasolni?"
Esetleg ezt? Zsiday Viktor: Mániák és válságok a tőzsde hőskorában