A címke nem minden

A Vanguard az egyik legnagyobb alapkezelő (Az 500 legnagyobb alapkezelő), az alapítója találta ki az index alapokat, illetve magát az ETF-eket is, mint befektetési formát. Ezeknek létrejöttéről és történetéről ebben a cikkben írtam részletesen.

Az ETF nem más, mint egy olcsó befektetési alap, ahol ugyanazt kapod, mint egy hagyományos befektetési alapnál, csak olcsóbban. Cikk: Befektetési alap vagy ETF?

A passzív alapoknak hívjuk azokat az alapokat, amik megveszik a piacot, a tőzsde vagy kötvényindexeket és igyekeznek a legkevesebb mozgással tartani a pénzt, ugyanis minden adásvétel sokba kerül. A passzív alapok filozófiája az, hogy ha a költségeket is figyelembe veszed, hosszú távon úgysem tudsz okosabb lenni a piacnál, mert képtelenség, hogy mindig te látod előre a jövőt és mások nem.

Az aktív alapok kezelői ezzel szemben azt állítják, hogy igenis megéri kifizetni az ő néha igen borsos díjukat, mert még hosszú távon is képesek verni a piacot a magasabb költségek ellenére is. Cikkek: A vakmajom visszatérAktív vagy passzív, a Nagy Fogadás, Akik látják a jövőt, A forgalom 99%-a semmi értéket nem hoz létre

Azt már minden kezdő befektetőnek tudnia kell, hogy az egyik legfontosabb szempont a befektetéseknél a költség. Ha neked ez még nem világos, olvasd el mindenképpen ezt a cikket.

Tehát a fentiekből kiderül, minél inkább passzív valami és minél inkább ETF, annál kisebb a költsége, tehát annál több marad nekünk és ez jó.

Nos, pont ezt az általánosítást veszi górcső alá a Vanguard cikke itt. Természetesen a cikk a Vanguardot fényezi, ennek ellenére tanulságos a mondanivalója: ne a címkét nézd, hanem a címke alatti valódi költségeket, mert sok ETF drágább, mint néhány befektetési alap, sőt aktívan kezelt alapok is lehetnek olcsóbbak, mint sok passzív ETF. Mostanában én is találkoztam néhány indexkövető ETF-fel, ami közel 1%-os költséggel dolgozik. (Például ezzel. Sajnos rajta kívül más nem fektet ebbe a piacba tudtommal, így annyit kér, amennyit csak szeretne.)

Tehát a lényeg röviden: ne borító alapján válassz könyvet. ETF ide, passzív indexkövető stratégia oda, mindig győződj meg a valódi költségekről döntés előtt. Az ETF-ek Fact Sheet-jében vagy a KIID-ben mindig megtalálod a költségeket TER (Total Expense Ratio) vagy Ongoing Charges címen.

Share

62 hozzászólás

  • BG
    @Topfly: Nekem a leírtakból úgy tűnik, hogy lehet úgy módosítani az index számolásának a szabályait, vagy a követés szabályait, hogy továbbra is technikai jellegű maradjon a konstrukció. Az általad említett példánál nekem az tűnik logikusnak, hogy módosítanak a szabályon és csak a lejegyzett részvényeket számolják bele. Vagy a követésnél az index összetétel változás követését lehetne pl. lassítani, hogy az átmeneti csalások kiessenek.

    Ha eljön az az időszak, hogy az indexek sok kamu céget tartalmaznak, akkor szerintem ez az index kezelőinek nem lesz jó, mert használhatatlan lesz arra az index, amire kitalálták. És ha nem lesz jó, akkor gondolnám úgy finomítják a számítást, hogy ismét használható legyen. Szóval az index számítás szabályainak kidolgozásánál feltételezem, hogy ott az intelligencia.

  • janos82
    @Kiszamolo: @AndrasGy:

    Egy Madoffhoz hasonlo szereplo miert ne lenne kepes benyomni nehany ceget egy indexbe, hogy utana abbol a kulonbozo passziv alapok vasaroljnak ( a mar megemelkedett aron),igy kirabolva a passziv alapokba fektetoket? Gondolom ez tiltott piaci befolyasolas lenne…

    :

    Sok az infos kozottunk, es allitolag 350netto az olvasok atlagkeresete. Ebbol mar azert siman kijon jonehany olyan ember, akiknek lehetnek befektetni valo millioik. Raadasul ezek a kerdesek a jol kereso fiataloknak is erdekesek lehetnek( akiknek meg nincs vagyonuk, mert nem volt idejuk felretenni), hiszen okos ember elobb begyujti az informaciot, es csak utana cselekszik.

  • Kalama
    Akkor nézzük kinél van információhiánya: Vegyük Lyxor kibocsátót Lyxor MSCI World szintetikus ETF. A top 10 komponens között ott van pl Apple, stb (lásd link Index Informationen). Erre ad neked a Bank DAX-os swap-okat, tehát fizikailag DAX részvényeket vesznek neked (lásd Fondzusammensetzung). Rizikó: EUR/USD árfolyam, vagy ha a swaprészvényeid csődölnek a német szabályzás értelmében 10% amit viselned kell. Elvileg ezt a bank garantálja, hogy csak 10% bukhatod a pénznek. Amit még érdemes figyelni, hogy a banknak lehetősége van kölcsönadni a fizikai német részvényeidet (pl. short ügyletre) Lyxornál 25%, iShares-nél 50%-át, de van kibocsátó, ahol 100%-t a részvényeidnek. Ha az ellenpartner elbukja ezeket és nincs fedezete, akkor a rizikót Te vállalod! Ez az apróbetűs rész. Ennyit a rizikóról. Megéri? lyxoretf.de/germany/de/retail/etffinder/lyxor-msci-world-ucits-etf-distrib/eur
  • AndrásGY
    : értem, egy kis ország, kis ETF-ébe bekerült egy kis cég trükközéssel… erre te hatalmas ETF lufit és mindent elárasztó buta pénzt vizionálsz. Csak ismételni tudom magamat: se az adatokkal, se a logikával nincs köszönő viszonyban, amit írsz.
  • AndrásGY
    Átláthatóság. Hallottál már róla? Madoff azért húzta sokáig, mert egy zárt befektetési konstrukciót üzemeltetett, amibe nem látott bele senki.
    Madoff arra lehetne példa, hogy be kellene zárni az összes hagyományos befektetési alapot. Mi mégis az ETF-ekről beszélgetünk. Egészen elképesztő, ahogy olyan csalásokat húztok elő, aminek legkisebb köze sincs az ETF témához.
    El sem tudjátok képzelni, mennyi energia és idő felfuttatni cégeket oda, hogy népszerű ETF-ekbe kerüljenek be, ahol aztán szerintetek rájuk zúdul a buta pénz cunami. Ennél sokkal egyszerűbb módjai vannak a csalásnak. És ezt Madoff is jól tudta.
  • AndrásGY
    @Kalama: ott van a nevében a “szintetikus”. Nem sutyiban cserélték le a részvényeket, hanem eleve így tervezték. Te is pontosan idézed a tartalmát, és a kockázatokat. Ezek nem egy CIA iratban szerepelnek, hanem teljesen átlátható módon közli az alap. Mi a probléma?
  • Kalama
    @AndrásGY: rendben akkor 1 nyelvet beszélünk. Az én bajom ezzel az, hogy ezt a vásárlók jó ha 1%-a tudja és csak annyit látnak, hogy ETF, kicsi a kockázat mégis tuti nyerőpénz hosszútávon. Aztán azért mégis van ott kockázat. Kíváncsi vagyok mikor jönnek a BÉT-es swapokra cserélhető Ft alapú SPY/DAX ETF-ek amit a questorutódok forgalmaznak (lehet, hogy már van ilyen nem tudom). A lényeg, hogy az ETF-et reklámozóknak nem árt azt is elmondaniuk a nagyközönségnek, hogy azért olvasd el hogyan működik, amit venni akarsz és a kibocsátók között is érdemes lehet diverzifikálni.
  • Topfly
    @AndrásGY, az hogy valamit meg lehet csinálni kis országban és kicsiben, miért nem lehetne megcsinálni nagy országban és nagyban, ha könnyű és a szabályok nem tiltják? Miért hiányozna ebből a logika?
    Nehéz úgy értelmes vitát folyatni, ha semmilyen észérvet nem hozol fel az álláspontod védelmében 🙁
    A különböző követelések értékpapírosítása évtizedeken keresztül egy normálisan és korrekten működő üzletág volt, ameddig nem jött a Lehman Brothers, amely meghekkelte a rendszert és nagy arányú nem korrekten árazott és értékelt értékpapírt dobott a piacra. Miért ne történhetne meg ugyanez az ETF-ekel?
    Olyan nehéz átlátni az az összefüggést, hogy egy gondolkodó befektetőnek egy picit nehezebb eladni egy kamu story-t, mint olyannak, aki deklaráltan nem gondolkodik?
  • Topfly
    , a problémákat, amelyeket fölvetettél bár valósak, sokkal könnyebb technikai szabályok megváltoztatásával védekezni. Persze ehhez az is kell, hogy a kibocsátó eleve ne egy Buda-Cash vagy Quastor legyen.
    Az a probléma, amelyet én felvetettem viszont egy korrekt kibocsátót is utolérhet és pusztán technikai szabályok alapján nagyon nehéz kikerülni a szándékosan kamu story-kat a piacon, amelyeket egy gondolkodó befektető könnyen azonosíthat.
  • ks
    Marginálisan kapcsolódik, de kíváncsi vagyok, mit gondolsz.
    Szoktad mondani, hogy a piacot nem lehet hosszútávon megverni.
    Mi a véleményed a Medallionról?
  • Topfly
    , hol olvastál olyat, hogy a piacot hosszútávon nem lehet megverni? A piac az egy átlag és nyilván ha vannak átlag alatti teljesítmények, akkor átlag feletti teljesítmények is vannak. Valóban igaz az, hogy tartósan csak nagyon keveseknek sikerül átlag feletti teljesítményt, mert ehhez vagy nagyon nagy szerencse kell vagy nagyon átlag feletti képességek és tudás. Ezen kívül vannak költségek is, amely rontják a teljesítményt a költség nélküli átlaghoz képest.

    A piacon van nem egy szereplő, akinek sikerült akár évtizedekig is verni a piaci átlagot, de az a baj velük, hogy ameddig kiderül, hogy olyanok, már megöregedtek és nehéz sokáig hozzájuk befektetni a pénzt. Nem biztos, hogy most kell Buffet vagy Soros alapjaiban befektetni, az meg ki lesz a következő Buffet vagy Soros, majd évtizedek múlva derül ki.

  • AndrásGY
    @Topfly: nehéz úgy vitát folytatni, hogy se a tényeket, se az észérveket nem veszed figyelembe :). Szerintem túltárgyaltuk ezt a dolgot.

    @Kalama: nemcsak egy nyelvet beszélünk, de maradéktalanul egyet is értünk. Mondjuk pontosan erről szól a bejegyzés, ami alatt kommentelünk, hogy ne ész nélkül vásároljunk ETF-et.