A gazdasági újságok tele vannak befektetési tippekkel, mit érdemes megvenni és mit érdemes eladni. Első ránézésre nincs is más dolgod, mint követni a guruk tanácsait és menthetetlenül meggazdagodsz.
A Cxo Advisory vette a fáradtságot és 14 éven át követte a gazdasági újságok és portálok szakértőinek a tanácsát. 6582 tanácsot megfogadva megnézték, melyik szakértő milyen találati arányt ért el.
A végeredmény nagyon kiábrándító lett: az átlagos szakértő 47,9%-ban adott jó tanácsot. Ez még a fej vagy írásnál is sokkal rosszabb eredmény lett.
A szakértők 8% tudott 60 és 68% közötti találati arányt felmutatni, ezzel szemben 41% még az ötven százalékot sem érte el.
A legjobb előrejelzőnél megjegyzik, hogy csak bullish piac idején van neki bejegyzése, vagyis ha ő eleve ilyen beállítottságú, akkor csak ez torzíthatja az eredményt. Mivel nem tudjuk, mit jósolt volna eső piacon, nem tudhatjuk, mennyi lenne a valódi átlaga.
A 60% feletti találati aránnyal rendelkezők jellemzően csak 35-50 előrejelzéssel bírnak, meg is jegyzik, hogy túl alacsony az előrejelzések száma a helyes statisztikai átlaghoz. A 100 feletti előrejelzéssel rendelkezők nem súlyozott átlaga 47,2% lett, a 150 előrejelzésnél többel rendelkezők pedig 47,4%-os aránnyal dolgoztak.
A vizsgálat összegzését itt találjátok táblázatban, az erről szóló cikket és a szakértők eredményeit külön-külön pedig itt.
Úgy látszik, a vak majom megint túlteljesíti a szakértők tanácsait. (Erről már itt írtam: A vak majom visszatér)
Egy másik cikkem a témában itt: Ki akar átlagos lenni?
Ha legközelebb elemzéseket olvasol, jusson eszedbe ez a felmérés, mielőtt még vásárolni (vagy éppen eladni) kezdesz a cikkek hatására.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Sajnos nekem az az érzésem, hogy ez nem véletlen van így. A pénzvilágban nincs tárgyilagos tájékoztatás, egyszerűen el akarnak adni egy terméket, és a hasadba is lyukat beszélnek, hogy vedd meg. Sokszor attól tartok, hogy mindenféle befektetés erről szól. Garantálni senki nem tudja, hogy a hozzájuk befizetett pénzed sok év múlva érni fog-e egyáltalán valamit, vagy jobban járnál, ha most elköltenéd, csak azt tudják, hogy most nagyon kell nekik a pénzed, ezért festik eléd a szépséges jövőképet, amit majd a megtakarításaid hoznak.
Egy fogyasztói társadalomban, ami arra alapul, hogy vegyél meg mindent függetlenül attól, hogy szükséged van-e rá, bármiféle biztosítás, takarékszámla, részvény, állampapír, bankbetét vagy egyéb befektetési lehetőség miért működne másképp, mint bármelyik másik árucikk?
@Kiszamolo Nem tudom olvastad-e Michael Lewis könyveit... Ha a Nagy dobásban szereplő muksókra (Burry, Eisman) hallgatott akkor valaki, az igen csak jól járt, és nem a puszta szerencse miatt. Vannak, aki valóban tudják, hogy mit elemeznek és annak milyen kimenetele lehet. Igaz, nagyon kevesen vannak ilyenek, és nagyon őrültnek és/vagy bolondnak nézik őket. Aztán meg...
Valamikor régen olyasmit olvastam egy ilyen tanácsadótól, hogy ha a tippjei 60%-a bejönne, akkor nem abból élne, hogy az ügyfeleknek ad tanácsot, hanem a saját pénzét fektetné be és kész. De azért arról ott sem volt szó, hogy 50% alá menne... az gyakorlatilag azt jelenti, hogy érdemes pont az ellenkezőjét csinálni annak, mint amit javasolnak (megfelelően súlyozva, persze).
Van az a régi mondás, hogy ha egy tanácsadó (bróker, gazdasági újságíró, etc.) értene a pénzhez, nem a más pénzét forgatná...
A befektetés egy veszélyes üzem. Nincsen biztonságos és jól fizető befektetés.
Az olvasók hajlamosak mindig arra emlékezni, aki eltalálta a jövőt és nem arra, aki nem találta el.
Sikeres befektető mindig saját maga dönti el, hogy mibe tesz pénzt. Aki nem így tesz, az nem sikeres befektető és ha nincsen politikus a családban, akkor nem lesz sokáig befektető sem...
Befektetőként ahhoz is hozzá kell szokni, hogy lesznek veszteségek is. Akinek ez nem tetszik, az maradjon a bankbetétnél.
Lehet, hogy ezen a blogon nem illik Kiyosakit idézni, de ő írt valami olyasmit ilyen szituációról, hogy metróval járó emberek adnak tanácsokat Rolls-Royce tulajdonosoknak, és szerintem valahol igaza is van, hiszen gyakorlatilag kibicként adják a tanácsokat, természetesen tisztelet a kivételnek.
Itt is meg lett említve a fenti téma:
Dgt, ezt nem reklámozzuk itt.
Sokkal egyszerűbb!
A tanácsok célja a kereskedési forgalom növelése, mert a tanácsok többségét bdókercégek adják, ahol számlát vezetsz és kereskedsz. Ők meg a jutalékból élnek...
Pely, ebben az elemzésben nincsenek brókercégek ajánlásai, persze attól még igaz, hogy a kereskedő cégek tippjei erről szólnak.
@tamas4
Extrém példa,de a lottónyertesek is okoskodhatnak utólag, hogy senki nem hitt nekik, pedig ők tudták a siker recepjét, hogy kell választani.
Ha sokan csinálják ugyanazt, és a szerencsefaktor benne van, lesznek extrém nyertesek, természetes velejárója a rendszernek. Ez nem feltétlenül a szaktudásukról kell, hogy szóljon.
Innen nezve akar en is irhatnek gazdasagi blogot ( rogton 10-20 dbot is), amik mindig mashogy elemeznenek. Igy biztos, hogy lenne olyan stilus, ami par evig sikeres, es mondhatnam, hogy mennyire sok penzt sikerult csinalnom... Amelyik meg sikertelen azt 2-3 ev utan ki lehet dobni:)
Szerintem van néhány ember aki sokszor tényleg r9vid távra biztosan tudja a jövőt, de ők azok, akik az egész piacot meg tudják mozgatni. Mondjuk ők nem is tetszelegnek szakértőként.
Biztos van néhány szakértő aki a rendelkezésre álló adatok alapján jó közelitéssel meg tudja "jósólni" a piac mozgását, vagy csak nagyon szerencsés, de a nagytöbbség csak másokat követ.
Tisztelet a kivételnek, de a pénzügyi tanácsadók jó része sima értékesitő, azt tanulta, azt csinálta. Jó, ha egyáltalán avval tisztában van, mit árul. "Kedvenc" kollégánk aki még mindig ebben utazik, szinte minden második nap ellenkező tanácsokat mond - mikor épp mit mondanak nekik az "oktatáson". A "szakértők" döntő többsége jutalékból él, és ezért szinte mindent megtesz. Fejünkre nőtt a pénzvilág, evvel kell élni. Tanulni kell és észnél lenni.
Az egész tőzsde/részvényesdi a bróker-gyerekek hatalmas játszótere. Inkább pszichológia van mögötte, szerintem, és nem pénzügyi mindentudás. Az ő jutalékuk azonnal csenget, más pénzével könnyű okoskodni. Ha értenék a játékelméletekhez, talán jobban meg tudnám fogalmazni.
És nekem igenis szimpatikus Miklós óvatossága!! Amint írtam a másik posztnál: bankbetét, meg államkötvény a kincstárnál direktben, és passz. A család tartaléka nem játék.
Akinek meg felesleges milliói vannak, az meg menjen brókerekhez vagy a kaszinóba. A piros-fekete döntés is 50%! 🙂 Máris megvan a játék izgalma, amiben néha bizony az is benne van, hogy bukó a vége...
@Kiszamolo
Az utolsó mondatoddal teljesen egyet tudok érteni. Cogito ergo sum.
Abban látjuk másképp a dolgot,hogy Te a legrosszabb eredményt nézed, én meg a legjobbat. Ez szemléletbeli probléma, ebben nem is lehet, nem is tudjuk és nem is kell meggyőzni a másikat.
Warren Buffet pedig pl. nem vette meg az egész Tesco-t, hanem "csak" jópár %-át a részvényeknek, amin egy rakás pénzt vesztett.
Igen, jól látod. Warren Buffet csak azon nyer, ahol többségi befolyást tud szerezni. Egyébként hozza az átlagot.
Egy 6000-es mintában miért nézném a legrosszabb eredményt? Leírtam az átlagot. Nem azt írtam, hogy a szakértők 22%-os eredménnyel dolgoznak, hanem azt, hogy 47% az átlag.
Egyébként meg a népnek a hátulütőket kell elmondani, nem az előnyöket, azokat már százszor hallották az értékesítőktől.
Ezért ér az a vád, hogy lebeszélem az embereket. Dehogy beszélem le őket mondjuk a tőzsdézésről, csak leírom, milyen az érem másik oldala is, amit elfelejtett megnézni.
Olvastam én már 100%-os találati arányú forex robotról is 🙂
Úgy működött, hogy minden nyitott pozíciót addig próbált tartani, amíg az nyereségbe nem fordult vagy amíg el nem fogyott a számla mögötti fedezet. Na, ezért nem jelenek semmit önmagukban a találati arányok.
Szárnyas, olvass ilyen szakértéseket, amiket elemeztek, akkor érteni fogod.
Ezekben az újságokban és portálokon azt mondják, most kell venni légitársaságokat, meg most jön a bikapiac, ideje kiszállni az ázsiai részvényekből és hasonló.
Szó nincs célárról, kiszállási pontról meg hasonlókról.
Ahol meg technikai elemzés volt, ott is egyszerű a válasz: tényleg bejött vagy nem.
Átlagparaszt, azt ki mondta, hogy a befektetési piac átverés? A cikk az elemzők és elemzések találati arányáról (az okoskodásokról vagy jóslásokról) szól.
Az meg még a találgatások szintjét sem éri el, ennyire okos egy takarítónő is van.
Én személy szerint nem halra vágyom, hanem szeretnék megtanulni horgászni. Azaz ne azt mondja meg a guru, hogy ezt vedd, hanem hogy így keress magadnak és a kockázat viselési hajlandóságodnak megfelelő befektetési formát.
Ez így akkor is nagyon leegyszerűsítő, fekete-fehér-igen-nem szemlélet. Mást ne mondjak, az úgynevezett befektetőtől is többet lehetne elvárni annál, minthogy olvas valami tuti tippet az aktuális csodatevő tőzsdegurutól, mire azonnal betolja oda az összes pénzét, aztán elterül a fötőjben, és várja, hogy dőljenek a milliók. Aztán majd meglepődik, és azt mondja, szar az egész.
Nyilván nem az volt a szándékod, hogy az egész befektetési piacot átverésnek minősítsd, de láthatod, már jönnek is a kommentek, hogy az egész tőzsde csak a brókergyerekek játszótere. Gondolom nemsokára jön majd az is megint, hogy éljen Drábik János!
Átlagparaszt, te is olvass bele ezekbe az újságokba, akkor érteni fogod, miről szól az egész.
Ezek a lapok hétről hétre megmondják a tutit az átlagembernek, aki ezért veszi őket.
Aztán kiderül, jobban járna, ha venne egy S&P indexet és ülne a fenekén.
@okoska :
"Akinek meg felesleges milliói vannak, az meg menjen brókerekhez vagy a kaszinóba. A piros-fekete döntés is 50%!"
Majdnem pontos 🙂 Elfelejtetted a mágikus 0 mezőt. Ettől lesz az egész inkább a bank számára nyereséges 🙂
Belinkelek egy ilyen írást, értsétek miről szól:
kiplinger.com/article/investing/T052-C008-S003-cash-in-on-the-strong-dollar-with-these-six-stocks.html
Na, ilyenekkel vannak tele ezek a lapok, azt nézték, bejött-e a tipp.
@beszamolo Néhány példát mondanál hasznos tananyagra? Ezzel van gondom, mert már rengetegszer belefutottam abba, hogy hasznosnak vélt könyvet elolvastam, aztán semmi újat nem mondott. Tanulni meg végképp nem tudtam belőle.
@Kiszamolo önsegélyező pénztári tanácsának többet köszönhetek, mint akármelyik tőzsdeguru könyvének. THX
@cold-heart Ha nem olvastad a könyvet, akkor nyilván ezt gondolod. Ha már hoztad a lottót példának, akkor ez úgy nézett ki, hogy nekik volt egész konkrét fogalmuk arról, hogy a 90 számból melyik 10-re van (80%-os) esély, hogy kihúzzák és abból a 10-ből mondjuk még tudtak nagy valószínűséggel 7-re tippelni. A kérdés csak az időpont volt, hogy melyik lottóhúzáson jön ez be, de azt tudták, hogy be fog jönni középtávon. Be is jött...
Mert ugye miről szólt a válság: kiszórtak egy rahedli (először jelzálog, később mindenféle fogysztási) hitelt 2 éves fix alacsony kamatra. Aztán amikor a fix-ből változó lett 2 év után, akkor ezeket nem tudták fizetn, becsomagolták ezeket a nem fizető hiteleket kötvényekbe, továbbadták befektetőknek, ebből a lóvéból újabb hiteleket bocsátottak ki azoknak akik nem tudták fizetni az előzőt. folyt köv.
@cold-heart És ez ment így tovább évekig. A kötvényeket, meg CDO-kat (amikbe ezeket a sz.r, nem fizető hiteleket csomagolták) AAA-ra minősítették (tehát kicsi volt a kockázat a bedőlésre) a hitelminősítők a befektetési bankok pedig vitték, mint a cukrot, miközben ezek a "csomagok" inkább voltak Bbb-s vagy még rosszabb minősítésűek voltak. Egy-két elborult elemző elme (akik természetesen nem a befektetési bankoknál ültek...) ezeket nagyon jól átlátták, olyannyira, hogy elkezdték nagy tétben shortolni őket, CDS-eket vásároltak (2%-os, nagyon alacsony biztosítási díjért cserébe (lévén, hogy AAA-snak voltak minősítve), sokszoros haszonnal kecsegetett, ha bedőlnek). Ráadásul egy-egy CDO-ra, vagy kötvényre nagyon sok CDS-t lehetett kötni, és ez bedőlés esetén több száz milliárd dollárt jelentett. Mivel a nem fizető hitelesek aránya folyamatosan nőtt, ezért lehetett látni,hogy mi fog történni.
@cold-heart Ja, és a legszebb, hogy a szent tehén hitelminősítőknek fingjuk nem volt róla, hogy mit minősítenek valójában (vagy lefizették őket...). Nem kell nagyon csodálkozni, hogy egy 80% körül GDP arányos adóssággal minket a béka segge alá sorolnak, miközben egy jóval magasabb adóssággal rendelkező USÁ-t a legjobb minősítéssel látnak el. Mi ebbe a logika?
Gazdasági újságokat és híreket alig olvasok, gondolom nem kell magyaráznom, hogy miért. Viszont emilben gyakran kapok befektetési tippeket, amikkel ugyanazt csinálom, mint a szintén szép számban érkező akciós kütyük, mindenféle csodaszerek, kedvezményes nyaralások, és nyeremények emiljeivel. Olvasás nélkül azonnal törlöm őket. Ilyen egyszerű.
Inkább a felhasználó/fogyasztó felelősségére kellene helyezni a hangsúlyt, nem arra, hogy milyen csúnya emberek, akik ilyen hirdetéseket küldözgetnek neki.
Tőzsdéhez nem szeretnék hozzászólni, mert nem értek hozzá, viszont pókerben és sportfogadásban szerintem jó vagyok. Nem jelent semmit az 50% alatti eredmény, mennyi lett volna a haszon/veszteség? Inkább sportfogadáshoz hasonlítanám a tőzsdét, 1.1 -es meccsekből nem kunszt elérni 10/8 -t (80%), de akkor buktunk 1 egységet. De ha 3x -os oddsból eltalálunk 3 darabot (30%), akkor nyertünk 2 egységet. Amúgy ez a tanácsadás mindig is gyanús volt. Teszem azt jó elemző vagyok, miért mondanék ingyen (fillérekért) jó tippeket. Jó, egy darabig a reklámért, de később? Ha tényleg olyan sokat keresnek általam egymás kezéből veszik ki a kilincset. Viszont ha adok X tippet, tudom sokan ezt fogják csinálni, akkor én sokat kereshetek, mert befolyásolom a piaci reakciót. Szóval vagy saját erővel tőzsdézek, vagy sehogy, én inkább maradok az utóbbinál.
Azt hiszem 50% kéne legyen a sikeres találat, mert ha nem annyi lenne, akkor tényleg meg lehetne mondani a tutit. Hogy ennél kevesebb az átlag, vagyis épp ellentétes a tendencia az általánosan elvárthoz képest, az pedig szerintem annak köszönhető, hogy ezek jól ismert elemzők, akik megmozgatják a piacot és így máris befolyásolják pont ellentétesen az elvárásokkal.
A spekulációs/rövid távú értékpapír kereskedelem szerintem nem termel pénzt, csak átcsoportosít.
Leginkább a kisbefektetők felől a nagybefektetők felé, hiszen nekik van akkora gazdasági erejük, hogy ügyes tranzakciókkal mozgassák az árfolyamokat a várt trenddel ellentétesen, így elszívjanak pénzt a kisbefektetőktől, a "buta pénz" gazdáitól. (pl.: stop-loss határ átléptetése)
A befektetési/hosszú távú viszont termelhet, a gazdasági növekedés miatt.
Méréstechnikából ismert elmélet, miszerint a megfigyelt rendszernek a mérés megváltoztatja a tulajdonságait. Ez az értékpapír kereskedelemben azt jelenti, hogy minél többen ismerik fel a trendeket, és építenek rájuk (lufi kialakulása) annál valószínűbb, hogy változik a trend. (Az első mondataim következményeként is.)
@Kiszamolo
Attól, hogy a legtöbb elemzés csak irányról beszél, még nem mindegy, hogy ezután mekkora mértékben fog abba vagy az ellenkező irányba menni a piac, ettől még egy 20%-os találati aránynak is lehet értelme, ha az a 20% nagyobb elmozdulást jelent, mint a többi 80%. Tehát még az ilyen emelkedni fog a kínai tőzsde típusú jóslások esetén is vizsgálni kell, hogy ha emelkedett utána, mennyit, ha esett, akkor mennyit. Ha nem mond időtávot, akkor azt is valamilyen egységes formában kell kezelni a kulcsszavak alapján. Mert önmagában így ez a statisztika nem mond semmit.
Egyébként én TA-nál látom, hogy az egész kb. az asztrológia és a homeopátia szintjén van...
Csak én érzem úgy hogy jó lenne egy fórum az oldalra?
Sokszor van hogy szívesen vitatnék meg befektetési lehetőségeket, vagy csak ötletelnék hasonló gondolkodásúakkal, de ez egyik cikkhez sem kapcsolódik.
Azért írom ezt ide, mert ez az utolsó bejegyzés. 🙂
Én azt tartom ebben az egészben a furcsának, hogy noname brókerektől várjuk azt, hogy feltalálják a jövőbelátást. Ha azt valaki IGAZÁN feltalálja egyszer, remélem lesz annyi esze, hogy nem csak arra fogja használni, hogy hogyan tud csillió forintot keresni vele, hanem megpróbál valami hasznosat kihozni ebből a tudományából, olyasmit, amiből az egész emberiség profitálhat. Bár az emberi természetet ismerve, valószínűbb a csillió forintos verzió. 🙁
Szóval én nem lepődök meg az alig 50%-os, (vagy bejön-vagy nem) arányon. Azon lepődnék meg, ha jobb lenne ez az arány.
Azét azt lehet tudni, hogy ezeknek az "előrejelzéseknek" nem az az igazi céljuk, hogy minden Average Joe aki tud olvasni szétkeresse magát. Ezek a pénzügyi újságírás "Blikk"-jei: el akarják adni a hirdetési felületet, a fizetős cikkjeiket a szolgáltatásaikat, stb. Jobb esetben csak ki akarja valaki elégíteni a grafomániáját és pont ezt a témát találja meg 😉
Aki tényleg tud valamit, majd bolond lesz ingyen telekürtölni a világot vele.
Mivel az "előrejelzések" konkrét beszállót, célárat, stoppot időtávot! nem adnak meg így értékelhetetlenek. Ez a statisztika sem ér többet mint amit elemez, és erős a gyanúm, hogy a célja sem nagyon más...
Tudomásul kell(ene) venni, hogy ebben a műfajban sincs ingyenebéd: információgyűjtés, tanulás, önismeret stb kell a siker esélyéhez - és akkor még mindig van szerencsefaktor.
Ezért nem érdemes ezt az átlagember pármilliós megtakarításával játszani.
@zabalint
TA elvileg arra szolgálna, hogy statisztikai elemzés és mintakeresés segítségével növelje a jó pozíció megtalálásának az esélyét. Valamennyivel, de közel sem 100%-ra! Önmagában kevés a sikerhez, de segítehet ha tudod használni.
Amugy van olyan technika, hogy random beszálló + előre meghatározott paraméterek alapján történő zárás. (Paraméterek kiválasztása és a helyes érték meghatározása nyilván a kulcs.) Állítólag van aki ezzel tud keresni, én pl képtelen lennék rá a személyiségem miatt.
Más szakmákra levetítve a 47,9 % jobb esetben megfelel egy átlagos orvosnak, a pedagógusét, vízgázfűtésvillanyhidegburkoló mesterét bőven meghaladja, ha pedig az elmúlt 200 év magyar miniszterelnökei ilyen sikerességi aránnyal tudták volna végezni a munkájukat ...
A tanácsokról André Kostolany írta, hogy meg kell hallgatni őket, mindenképpen meg kell köszönni őket, aztán kereskedni a saját stratégiánk alapján, esetlegesen felhasználva a kapott információt.
A tuti nyerők azok a tőzsdén, akik benfentesek, vagy benfentes infó alapján teszik meg a tétjüket. Ide sorolható az is, aki akkora összeggel játszik, hogy ezzel befolyásolni tudja a tőzsdei instrumentumot.
Aztán vannak olyanok, akik évtized alatt, rengeteg időt beleölve megfigyeléseket tesznek és azt próbálják kamatoztatni. Ide tartoznak a profi chartelemzők is.
Na, most tartunk 1-2 %-nál.
A többiek számára inkább csak egy szerencsejáték, ahol összeségében szinte biztos a bukó.
Kerestem, de nem találtam olyan szja-statisztikát, ahol a tőzsdei jövedelmek és bukók (amit az "a" oszlopba kell írni a bevallásban) szerepelnek. Nem túl sokan lehetnek a kisbefektetők körében, akik egyfolytában csak nyernek.
3 kérdés, bár már rejtve elhangzott:
Ha tudnád a tutit, kinek árulnád el?
Ha netán senkinek, hogy oldanád meg, hogy kiderüljön, hogy te tudod a tutit?
Ha mindenki tudná a tutit, ki veszítene, hogy fedezze a többiek nyereségét.
Minél nagyobb átlagot nézel (időben, térben, szereplőszámban, annál inkább 50%ot kell kapjál.
@Gábor: "Ha netán senkinek, hogy oldanád meg, hogy kiderüljön, hogy te tudod a tutit?"
Nem inkább azt kellene kérdezni, hogy oldaná meg, hogy NE derüljön ki?
Másrészt lehetetlen lenne eltitkolni. Mondjuk van egy jó (de távolról sem tuti) szisztémád. Kereskedsz, szépen növekszik a tőkéd a számládon.
Akkor viszont mi van, ha a számlavezetődnek ez "feltűnik" és elkezdi az ő intézményi vagyonkezelésével másolni a kötéseidet? Lehet, hogy éppen a nagyobb tőke miatt eltűnik az az előny, ami miatt működött a te rendszered.
@szarnyas-freivadasz
Igen, elírtam, nyilván úgy értettem. Köszi a kiigazítást.
Minél tutibb a módszered annál rövidebb ideig tudod életben tartani
@gabor
Vagy például: ha lenne egy jó forexrobot ötletem, de nem tudom leprogramozni, akkor hogy lehet meggátolni, hogy 1) a programozó ne futtassa a saját és a barátai számláján vagy 2) ne árulja az interneten 999$-ért 🙂
@szarnyas-freivadasz :
kerj tole egy programot, aminek sok bemeno parametere van, es csak akkor mukodik jol az algoritmusod, ha jol irjak be a parametereket.
pl: ha a take-profitrol tudod, hogy 5%nal kell lennie, akkor megmondhatod, hogy allithato legyen 0-2000% kozott. Ha eleg sok ilyen parametered van, akkor meg ugy tudja ellopni, ha mukodes kozben kuldi el a program a parametereket. Ez ellen vedekezhetsz ugy, ha a tuzfaladon keresztul csak a kereskedovel kommunikalhat:)
Esetleg az is megoldas lehet, ha az algoritmusodat tobb reszre bontod, es ezeket kulon-kulon fejlesztteted le, bar itt mar nehez lehet jol szetbontani, hogy a modulok tudjanak egymassal kommunikalni, ahoz nem art, ha ertesz egy kicsit a szoftverfejleszteshez:)
Az alábbiak is a félresikerült jövendölések kategóriájába esnek vagy inkább a fundamentális elemzéshez tartoznak? Mert elég félelmetesen hangzanak:
gurulohordo.blog.hu/2015/02/26/kamatok_a_nulla_kovetkezmenyei
alapblog.hu/a-buborekba/
Sokan felvetettek, hogy aki tudja a tutit, az miert osztana meg ingyen az ujsagban. Legalabb ket ok lehet erre. Eloljaroban:ne feledkezzunk meg arrol, hogy ezek az ajanlasok a vilag legnagyobb peldanyszamu, legbefolyasosabb gazdasagi lapjaiban jelennek meg. Tehat az elso -johiszemu- ok: tenyleg hiszem, hogy egy adott papir fel fog menni, de tudom, hogy ennek tenyleges bekovetkeztet onbeteljesito joslatkent jelentosen segitene, ha adott pillanatban masok is az altalam preferalt iranyba tennek meg tetjeiket. A masik kevesbe elegans motivacio, ha pozicioban vagyok es vevoket szeretnek generalni, akik a tulhuzott arfolyamon is megveszik a papirjaimat. Szerintem az otven szazalekos talalati arany bizonyithatja akar azt is, hogy egyik kezzel a bizalom erdekeben etetik, a masikkal viszont nyirjak a birkakat.
- Nem ingyen osztják meg, hiszen sokan éppen azért veszik meg az újságokat, mert hinni szeretnék, hogy valaki okosabb náluk és tudja a tutit.
- Jobb újságokban oda is írják, hogy a szerző rendelkezik-e az adott papírral.