Péter keresett meg a lakáshitelükkel, illetve azzal a kérdéssel, hogy belépjenek-e az árfolyamgátba.
2008 februárjában vettek fel CHF alapú lakáshitelt, akkor 21 millió forintot, azaz 131.250 svájci frankot, 25 évre.
A bank a kamatokat hol emelve, hol csökkentve, jelenleg 8,15% kamatot kér a hitelért.
Péter eddig ki volt zárva az árfolyamgátból, mert a hitel összege felvételkor meghaladta a 20 millió forintot, de a novemberi változás miatt most már ő is beléphet.
Mindenkitől azt hallotta, hogy megéri belépni, de ő már senkinek nem hisz. Attól tart, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg utáni kamat miatt a végén rá fog fizetni. Ezért kért segítséget, hogy belépjen-e, jól jár-e az árfolyamgáttal.
Először megnézzük, megéri-e belépni Péternek az árfolyamgátba, majd utána rögtön azt is, hogy van-e jobb megoldás ennél?
Elöljáróban mi az árfolyamgát lényege? A hiteltörlesztésnél minden havi törlesztőrészlet tartalmaz kamatot és tőketörlesztést is, az annuitás miatt havonta változó mértékben. Az árfolyamgátnál mind a kamatrészt, mind a tőketörlesztést egy mesterséges 180 Ft-os svájci frank árfolyamon számolják. A különbözetet (jelenleg mintegy 60 Ft frankonként) a kamatrésznél az állam és a bank lenyeli, a tőkerésznél viszont egy gyűjtőszámlára kerül, amit neked kell majd kifizetni később. Ez a pénz kamatozik, vagyis kamatot is fogsz rá fizetni Péter ettől tart, hogy a végén ez fog neki többe kerülni, mint amennyit nyer a másik felén.
(Ha neked nem világos teljesen, hogyan működnek a hitelek, mi az az annuitásos, meg egyenletes törlesztésű hitel, ebben a cikkben jól leírtam, amit tudnod kell.)
Péter havi törlesztője 1.026 svájci frank, azaz a napi árfolyam függvényében durván 250 ezer forint.
Ebből jelenleg 825,30 frank a kamattartozásra és 200,7 frank a tőketartozásra megy. (Így hat év után a fennálló tőketartozása 121.315 frank)
Az árfolyamgát futamideje 60 hónap, tehát öt év múlva az akkori 1.026 frankos havi törlesztőből 699,20 frank még mindig kamattartozás lesz és 326,80 frank megy a tőketartozásba. (A fennálló tőketartozás a 11. év végén 102.622 frank lesz.)
Némi kerekítéssel átlagosan havonta 762 frank kamatot és 264 frank tőketartozást fizet havonta Péter.
A jelenlegi árfolyamból kiindulva öt éven át havonta 45.720 Ft-ot nyer az árfolyamgáton és 15.840 Ft kerül a gyűjtőszámlára, amit majd kamattal terhelten kell visszafizetnie a banknak.
Tehát a teljes nyeresége 2,7 millió forint, a tőkeszámláján pedig 950 ezer forint fog összegyűlni (plusz kb. 99.775 Ft kamat az ötödik év végéig), amit a fennmaradó 14 évben folyamatosan törleszt.
Ha erre a 1,05 millió forintra a bank 10% kamatot vet ki, akkor 11.636 Ft havi törlesztő mellett összesen 1.954.869 Ft-ot fog Péter visszafizetni.
Ha a kamat 16% lenne, akkor a teljes visszafizetendő összeg a havi 15.695 Ft-os törlesztő mellett 2,63 millió lenne.
Vagyis a gyűjtőszámlára fizetendő 16%-os kamat alatt megéri belépni az árfolyamgátba Péteréknek. Sokat nem nyernek vele, de ne felejtsük el a pénz időértékét és a biztonságot sem, amit ha csak átmenetileg is, de az árfolyamgát biztosít.
De vajon van-e jobb megoldás Péteréknek, mint az árfolyamgát?
A forint alapkamatának csökkentése miatt a forinthitelek kamatai jóval a svájci frankos kamatok alá kerültek.
Ezért fontos, hogy évente-két évente átnézesd a hiteledet. (Ez nem azt jelenti, hogy érdemes is kiváltatni kétévente, de átnézetni mindenképpen fontos. Erről itt írtam bővebben: Meglévő hitelek átnézése)
Bármilyen meglepő, jó ügyfélnek jelenleg 5% alatt (!!!!!) is adnak forinthitelt kiváltásnál.
Azonban itt maximum egy évre tudod fixálni a kamatokat, azonban várható a forint alapkamatának emelkedése a mostani történelmi mélypontról. Ebben az esetben viszont akár csúnyán is megnőhet a havi törlesztőd a forint kamatának erősödése miatt.
Ez ellen úgy tudsz védekezni, hogy 3-5 évre fix kamatot kérsz a hiteledhez. Ekkor magasabb lesz a kamat, de megéri a biztonságot. (Erről itt írtam bővebben: Ideje fixálni a hiteled kamatát.)
Mivel Péterék jól fizető és jól kereső ügyfelek, ezért érdemes lenne nekik kiváltani a hitelüket egy 3 vagy 5 éves fix kamat mellett.
Ekkor egyrészt örökre megszabadulnak az árfolyamkockázattól (igaz, az esetleges forinterősödés sem segítene már nekik, de erre túl sok jel nem utal mostanában.)
Másrészt a havi törlesztőjük is jóval alacsonyabb lesz.
Három éves kamatperiódusnál a kamatuk évi 5,59-5,84% között lenne. Ötéves periódusnál 5,59-6,67%.
Ha ma kiváltanák a még fennálló 121.315 svájci frank hitelüket, akkor 19 éves futamidő mellett 5,84%-os kamatnál 212.551 Ft lenne a havi törlesztő, összesen még 48.461.621 forintot kellene fizetni.
Ha maradna a svájci frank a jelenlegi hitelkamatok és árfolyam mellett, akkor a havi törlesztőrészlet 247.266 Ft lenne, összesen 56,376.648 Ft-ot kellene még kifizetni, ha maradnak a jelenlegi hitelükben. (Ebből jönne le az árfolyamgát pár százezres teljes nyeresége, lásd feljebb.)
Sőt, mivel eddig is tudták fizetni a 247 ezres havi törlesztőt, ha a hitelkiváltás után is megmaradna ez a törlesztőrészlet az új forintos hitelnél, akkor 14 év 9 hónap alatt ki lehetne fizetni a hitelt. Ekkor újabb 4,8 milliót megspórolnánk a kamatokon a rövidebb futamidő miatt.
Vagyis egy egyszerű hitelkiváltással 12,7 milliót megspórolnánk a jelenlegi törlesztőrészletekhez képest. (Ebből még vonjuk le a hitelkiváltás mintegy 300 ezres költségét.)
Ehhez a nyereséghez képest elenyésző az árfolyamgát néhány százezer forintja.
Na ezért érdemes időről-időre ránézetni a hitelünkre, nem csak fizetni 25 éven át gépiesen.
Ha szeretnéd te is átnézetni a hiteledet, továbbra is bátran ajánlom a volt kollégám oldalát (olcsohitelek.com), az olvasóktól eddig csupa pozitív visszajelzést hallottam róla.
(Megjegyzés: a fenti trükk csak akkor működik, ha rendesen fizeted a hiteledet és az ingatlan értéke és a fizetésed is lehetővé teszik a váltást. Ettől függetlenül lehet, hogy ha másik bankhoz nem is tudsz átmenni, de találsz jobb ajánlatot a bankodon belül is.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
mely bankok adnak 3-5 évre fix kamatú lakáshitelt?
@sandor én 2012-ben vettem fel szabfel hitelt (volt lakáshitel párja is) 10éves kamatperiodussal az Unicreditnél.
A gépjármű hitelezésről senki nem beszél pedig legalább egy nagyságrenddel több embert érint a frank hiteles autók kálváriája, mint a fizetni nem tudó/akaró jelzálogos ingatlanosoké. Autóhitel kiváltásra van valami megoldás? (140Ft volt a frank 2008 májusban, most 240, az autó eutotax árát jobb ha nem is nézzük meg...) Nem vagyok szakember, ezért kérdezem, hogy jól gondolom-e hogy a forintra váltás egyrészt az árfolyam különbséget betonozná be, másrészt az alacsony alapkamat miatt, a későbbi jegybanki kamatemelés miatt további veszteségeket realizálhatnánk, ugye? Van-e valami megoldás rá hogy ne tegyük ki magunkat további veszteségeknek?
Azért ez a 8.15% nagyon durva. Én 6.09%-ot fizetek jelenleg a frank hitelemre.
Nekem már volt a kezemben majdnem 12%-os svájci frankos hitel is. Igaz, ott a adós már került elmaradásba, de akkor is durva. De szabadfelhasználásút tudok 14%-osat is.
A 8.15% elég durván hangzik devizakamatnak. És ilyen alacsony alapkamat mellett a 10-15% is, amit a gyűjtőhitel kamatra számoltál a 60 hónap után
A hatvan hónapra 4%-os kamatot számoltam évente, figyelembe véve azt is, ahogy havonta gyarapszik az összeg. Mert én még ilyet is tudok. 🙂
Arról már nem is beszélve, hogy el lehet adni az "58 milliós" házat és kisebbe költözni. Persze a jelenlegi lakásárak mellett nem nyerő ez sem, lehet arra fogadni, hogy lesz még jobb is.
Egyébként brutális, hogy 25-30 évre felvett hiteleknél milyen összegeket kell visszafizetni, főleg, hogy az infláció is minimális már.
Ha a 250 ezer visszafizetése nem gond, csak jobban akar járni, akkor viszont nem lehet egy árfolyamgát+előtörlesztés kombinációt? vagy a kettő kizárja egymást?
Nekem 15 éves hitelem van, de szinte minden megtakarításom előtörlesztésbe teszem, futamidő csökkentést kérve.
Én valamit nem értek. Havi 1000 frankot fizet, az 6 év alatt 72000 CHF törlesztés, de ez alatt az idő alatt alig 10000 Chf-fel csökkent a tartozás? A befizetés alig 14 %-a ment a tőkére 6 év alatt. Ez valami halasztott konstrukció?
Ha bárlistára kerültem az ex férjem miatt, akkor van egyáltalán esélyem bankon belül kiváltani a CHF hitelemet forintra? Vagy érdemesebb választanom az árfolyam gát lehetőségét LTP-vel kombinálva? Vagyis, amit nem kellene befizetnem, azt betenném LTP-re és 4 év múlva bevonnám a tőketartozásba, vagy kifizetném a gyűjtőszámlán összegyűlt összeget. Még van 10 évem a hitelből és havi kb. 33 ezret fizetek.
De igen, utánaszámoltam egy annuitás táblázattal, és kb kijöttek a számok. (Nekem kb 18% jött ki sima annuitással.)
Nekem 20 éves futamidő volt, 5% kamattal és 1% kezelési költséggel, 4 év alatt fizettem 11000 CHF-ot, ebből 4300 volt a tőketörlesztés, ez 39%.
Hihetetlen a különbség. Mármint hihetetlenül eltolja a hosszú futamidő és a magas kamat a kamat és tőketörlesztés arányát az annuitásban.
@parmenion Ezt hívják annuitásos hitelnek. 🙂
Ilyen a hitelek 98%-a. Olvasd el a cikkeket a témában (Miért nem csökken a hitelem az egyik címe)
@borondine-kabai-anna Bankon belül lehet, hogy kiváltják, hiszen nekik nem plusz kockázat, eddig is a banknál volt a hiteled.
Hogy megéri-e, azt viszont ki kell majd számolni.
az is jó megoldás, ha belép az árfolyamgátba, aztán a megnyert különbözetet mondjuk lakástakarékba fizeti, amit 4 év után befizet a törlesztőjébe, nem?
Nem nyer rajta olyan sokat, mint gondolnád, mert cserébe lesz egy tőkeszámlája, amire több kamatot fog fizetni még 15 évig.
Azt modnja el nekem valaki, hogy miert van az, hogy az USAban siman adnak 3-30 evre fix kamatozasu/torleszto reszletu jelzaloghitelt, 24-72 honapra auto hitelt. A szerzodes alairasa elott a kezedbe nyomnak egy papirt ami rajta van a majdani fizetendo osszeg minden honapban es egy osszesito, hogy a futamido alatt pontosan mennyit fogsz visszafizetni.
nekem 7% THM eur-ósom van. Árfolyamgátas vagyok.
Én meg sem próbáltam kiváltatni mert a hitelem kb annyi ha nem több egy picivel, mint a lakás értéke így kizártnak tartom hogy szóba állnak velem. Így számoimra talán az árfolyamgát a legjobb ami elérhető
Jó kereset és némi fundamenta segítségével egy kis előtörlesztést és futamidő csökkentést tervezek még idén, majd újabb előtörlesztés..stb így 2040 helyett kb 2020-22 re ki tudom fizetni.
A létező összes egyenesági rokonra fizetünk fundát, egy szerződéssel ez nem menne...
Amúgy igen így van ez a szépsége a hiteleknek, 20eEUR befizetése mellett kb 4500-al csökkent a tőke tartozás, Ft-ban természetesen nőtt.
🙂
Ismerősömnek 9% volt a szabad felhasználású CHF-alapú hitel kamata, most nagy kegyesen engedtek belőle fél százalékot.
Egy pár apró dolgot érdemes lenne hozzátenni ehhez még:
1. Megváltozott a hielminősítési rendszer. Azaz jóval nagyobb jelzálogfedezet kell -az ingatlanok áresése miatt akár még 2 pótfedezetet is be kell vonni-, mint előtte, jóval magasabb igazolt jövedelmet kell biztosítani -bár ez ebben az esetben megvan, nem biztos, hogy másoknál is-.
2. Okés az 5 évre bevállalt alacsonyabb kamatláb -bár csak a kiemelt hitelminősítésű ügyfelekre igaz, aminek a jelenlegi adósok túlnyomó többsége nem felel meg-, viszont ne felejtsük el, hogy az utóbbi 10 évben volt 12% feletti jegybanki alapkamat is. Azaz 5 év után megint itt van a jelentős veszélye egy jelentős kamatnövekedésnek a forinthiteleknél.
3. A hitelt átváló realizálja a teljes árfolyamveszteséget. Emellett az új hitelnél megint elsőzör a kamatot fizeti elsősorban, minimálisan a tőketörlesztést.
4. Mindenképpen érdemes megvárni, hogy az állam milyen módon próbálja csökkenteni a bankok és az állam hitelesek ellen elkövetett bűneit.
5. A svájci jegybanki alapkamat valószínűleg még sokáig alacsonyabb lesz, mint a magyar. Valószínűleg ahhoz lesznek kötve a devizaalapú hitelek kamatlábai. Azaz a pilanatnyi helyzet csak átmeneti, nagy valószínűséggel.
6. A svájci frankot jelenleg erősen túlértékeltnek tartják. Ennek ellenére gazdasáűgpolitikai célból erősen valószínűsíthető a forint rontása, legalábbis időlegesen.
7. Mostanában sorra jelennek meg az ilyen bizttatások hitelkiváltásra. A banki lobbinak érdeke, hogy lenyelesse a hitelfelvevőkkel a teljes árfolyamveszteséget, pótfedezetek bevonásával megerősítse pozícióját. Én ezt senkinek nem ajánlom. Egyetlen kivétel, ha a bank jelentős tőketartosás-elengedést ajánl fel, esetleg kedvezőbb árfolyamon engedélyezi a kiváltást.
Nekem ez az egész csak egy újabb banki trükknek tűnik. Ugyanis a devizaalapú szerződést -amely problémás sokak szerint- kiváltja egy olyan forinthitellel az ügyfél:
- amely már teljesen jogszerű lesz,
- amelyben vállalja a teljes árfolyamveszteséget,
- pótingatlanok hitelfedezetként való bevonása is a bankok pozícióját segítik.
Azaz, a volt devizaalapú hiteles évekig fizette a semmiért a kamatot, tőketartozása (ráadásul a jelenlegi rossz árfolyamon realizálva) pedig újra ketyeg. Ennél jobb üzlet a bankoknak nem kell!
parmenion: Hát igen az annuitás már csak ilyen. Az ilyen hitel törlesztőjének alsó határértéke az teljes tőkére fizetendő első havi kamat összege, különben emelkedne a tőke és sose fizetnéd vissza. Amikor futamidőt növelsz, akkor csak a kamatteher feletti tőketörlesztés mértékét csökkentheted, de ez egyúttal azt is jelenti hogy több kamatot kell majd végül fizetned. Ráadásul az összefüggés nem lineáris tehát minden egyes plusz év futamidővel egyre kevesebb és kevesebb törlesztőrészlet csökkenés érhető el. Sok ember ezt nem látja át, ezért tudják a bankok rájuk sózni az extrém hosszú futamidejű hiteleket. Sokan igencsak meglepődnének, ha bankok azt is elmondanák hogy 25 év futamidőnél a 100.000 törlesztőből a tőketörlesztés az első hónapban csak mondjuk 4000Ft.
Ma voltam bent három banknál is (Erste, OTP, K&H). Egyikben sem adnak 7,00% alatti kamatozású kiváltóhitelt (7,55% az alja). A korábban felvett CHF alapú hitelek pedig jellemzően 6-7% között mozognak manapság. Így szerintem még nem éri meg forintosítani a devizahitelünket. Kíváncsi lennék, hogy Kiszámoló hol látta ezeket a kamatlábakat?
Én lízingelek lakást és CHF-ben törlesztek. Sajnos engem kihagytak az árfolyamgátból 🙁
@egyhiteles
"A banki lobbinak érdeke, hogy lenyelesse a hitelfelvevőkkel a teljes árfolyamveszteséget"
a bankoknak az árfolyamváltozás tökmindegy, mert azon nem keresnek (legfeljebb vételi-eladási árfolyam trükközéssel, de ahhoz is irreveláns a változás)
sőt, igazából frankgyengülésnek örülnének, hátha akkor javulna némileg a hitelportfóliójuk
egyébként meg lehet emlegetni az állam meg a bankok bűneit, de a kialakult helyzethez a hiteles is kellett, ráadásul a felelősség nem is 1/3-1/3-1/3 arányban oszlik, hanem a nagyobb része azé, aki felvette
tudomásul kéne már venni, hogy aki évtizedekre eladósítja magát, annak még 2-3 év kamatfizetés után is évtizedek vannak vissza, hiába kezdenek el akkor óbégatni, hogy alig csökkent a tőkerész de hú meg ha
akkor is törleszteniük kell majd, amikor a felvett pénznek régen se híre se hamva
a hitel a jövőbeli jövedelem elköltése, az meg ezzel jár
A devizahitel ügylet nyomai 2006-ba vezetnek.
Elérkezettnek látom az időt, mivel egyre többen értik és megértik magát az ügyletet, de felfoghatatlan számunkra, hogy miért nem történik meg az átütő siker? Azoknak egy vázlattal levezetem a történteket. Azt a merényletsorozatot, melyet elkövettek ellenünk és a mai napig fenntartanak.
Államhatalom megnevezést használok, hiszen jogfolytonossága miatt az a mérvadó.
2006 akkori államhatalom felismeri, mert felismertetik vele nem tartható Magyarország állapota, helyzete. (nem részletezem, már tudjuk mi történt) Ezért felszólítják, hogy azonnal és haladéktalanul kezdjen kidolgozni egy „programot.”
Eltelik majd két év, de nincs átütő siker, ezért „rátalálnak” egy korábbi IMF tanulmányra, mely taglalja, hogyan lehet iszonyatos mennyiségű nyereségre szert tenni a Nemzeti Bankot felhasználva, de a tanulmány azt is kihangsúlyozza ezt csak erős...
Kedves Barbi,
Már mondtam, hogy a hozzászólás nem arról szól, hogy cikket akarsz oda írni.
Lécci fogalmazd meg úgy a mondanivalódat, hogy beleférjen egy hozzászólásba.
Köszi.
NEEE, Miklós mit tettél, pedig már majdnem megismertük az igazságot! 😀
"Árfolyamgát: van jobb megoldás?" - Igen, költözzenek Svájcba.
Neeee..
Azzal ugyanis, ha valaki belép az árfolyamgátba, elismeri, hogy a devizahitel szerződése törvényes.
márpedig a jelenlegi jogi fejlemények alapján a devizahitel szerződések zöme bizony - bármit is írt a blogger a korábbi cikkeiben - nem felel meg a törvényei előírásoknak, és még a decemberi kúria határozat mentén is SEMMIS. Sőt, még forinthitel is lehet semmis amennyiben bizonyos feltételek nem teljesültek.
Szóval árfolyamgát helyett ügyvéddel átnézetni a szerződést, és ha gáz van, perelni.
Előtte viszont ezt érdemes elolvasni hozzá:
hitelsikerek.blog.hu/2014/01/21/szajbarago_145
(nem én írom a hivatkozott blogot).
Milyen jó volt az a pénz, amikor lyukas zsebre saját lakást kellett venni, amikor vissza kellene fizetni, akkor inkább pereljünk mindenféle mondvacsinált indokkal, mint formai követelményeknek nem felel meg a szerződés, mert hogy bár tudtam az árfolyamrésről, de nincs benne a szerződésben külön, csak a THM-ben írták bele, hő.
Gratulálok, igazán gerinces viselkedés.
"Kölcsönkér a gonosz, de meg nem fizeti"
Amúgy érdekelne a szerző véleménye a kérdésben - akár egy külön bejegyzés formájában is. Főleg ezek miatt:
mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/hitelszerzodesek-ezrei-lehetnek-ervenytelenek-1206846
fn.hir24.hu/penzugy/2014/01/23/devizahitel-ami-mogott-tenyleg-nem-volt-deviza/
hitelsikerek.hu/cib-lizing-kuka/
Az egy dolog, hogy j ó volt a pénz, de ettől még egy hitelszerződést a törvényi előírások szerint kell megkötni.
Márpedig ha egy szerződésnek tartalmaznia kell olyan, a törlesztésekre vonatkozó elemeket, mint pl. a kamatkiszámítás pontos módja, de ezt nem tartalmazza, akkor jogosan háborodik fel az adós.
Egy csomó szerződésnél még a kölcsön összege sincs benne, és - ha átfutottad a mellékelt hivatkozásokat - olyan hitel is volt, ami
Tetszik, nem tetszik, a pénzintézetekre - teljesen jogosan - szigorúbb szabályozási feltételek vonatkoznak, mint más gazdasági szereplőkre, a jelek szerint ők magasról tojtak erre.
folyt.köv.
Egyfelől elkövették azt a hibát, hogy boldog-boldogtalannak pumpolták a hiteleiket - nem törődve pl. a kellően magas önrész előírásával, hitelképesség komolyabb vizsgálatával. Mindezzel nem csupán egy rossz saját portfóliót alakítottak ki, de rendszerszintű problémát generáltak.
Másfelől mindezt - balfék módon - a jelek szerint a törvényi előírásoknak nagyon nem megfelelő módon (ráadásul tisztességtelenül is - lásd bedőlt hitelek veszteségének ráterhelése a fizető adósokra, ill. adósok számára kedvező fejlemények figyelembe nem vétele).
Ha a banki menedzserek kevésbé mohók, és nem a rövidtávú profit az érdekes, akkor is sokat kereshettek volna, és nem lenen ma ekkora probléma.
Az ügyfeleknek vélhetően semmisség után is fizetnie kell - az eredetileg felvett forintösszeg után - már amennyiben eddigi törlesztéseikkel nem fizették már vissza a pénzt.
Még egy lesz.
Azt én továbbra sem értem, ha a bíróság kimondja hogy a devizahitel szerződésem semmis akkor nem kell többé fizetnem a banknak az ingatlan meg az enyém marad? Mert ha nem akkor nem sok értelme van semmissé nyilváníttatni.
Idézet az egyik fentebb hivatkozott blogbejegyzésből:
"1. az okra nem lehet kihatással sem a bank, sem az adós (azaz függetlennek kell lennie)
2. meg kell, hogy legyen határozva az, hogy ezen paraméter változása érték vagy százalékban hogy módosítja a szerződés valamely paraméterét (pl az elmúlt tárgyévi infláció változásának megfelelően módosul a kamat)
3. Szimmetrikusnak kell lennie, azaz, ha az adott paraméter az adósnak kedvezően változik, akkor abba az irányba is kötelező egyoldalúan módosítani a szerződést.
4. Az adósnak hozzá kell tudnia férnie az adatokhoz, amelyekből a szerződésének változását ki tudja számolni.
5. A változásnak ténylegesen kihatással kell lennie a szerződésre."
Egy bank csak a fentiek együttes teljesülése esetén jogosult egyoldalú szerződésmódosításra a hatályos hazai és EU jogszabályok alapján. Szerintem te is érzed, hogy ezek nemigen teljesültek.
Senki nem vitatja a bankok felelősségét, de olyan szívesen hallanék már egyszer a hitelfelvevők felelősségéről is.
Mert olyan nincs, ők szegények mind csak áldozatok.
A két fél közül ugye a bankok voltak azok, akik a jelek szerint túlterjeszkedtek a jogszabályi kereteken.
Tény, hogy az adósok is felelőtlenek voltak, ugyanakkor a kínált konstrukció bonyolultsága jóval túlmutatott azon, amit egy átlagos műveltségű, nem buta, de pénzügyekben nem jártas ember egyértelműen át tudott látni (lásd még a bíróságoknak sem volt egyszerű megrágni a dolgot).
Ugyanakkor tanulmányaidból neked is tudnod kell, hogy a bankrendszer felelőssége lenne, hogy a lyukas zsebű hitelfelvevőket már az elején szűrje ki. Ezt nem tették sem itthon, sem az amcsiknál, össze is hoztak egy globális válságot. Köszi bankok.
Megjegyzés:
Nekem nincs, és nem is volt sem forintos, sem devizás hitelem, tudtommal a közeli rokonaimnak/ismerőseimnek sem.
Zsoca!
Vélhetően kb. az lesz, hogy ha kimondják a semmisséget (ha nem hoznak más törvényt, vagy amíg a Pitee közérdekű keresetének nem lesz eredménye akkor ezt csak egyedi per végén), akkor a feleknek el kell számolnia.
Ennek vélhető módja:
- veszik az adós által átvett forintösszeget, levonják belőle azt, amit eddig törlesztett. Ha még tartozik, azt ki kell fizetni - de nem muszáj egyben, mert a fogyvéd. Törvény szerint az adós nem járhat rosszabbul a szerződés semmisségével + a jelzálogjog is lekerül pl. az ingatlanról, amit így akár el is lehet adni, és ebből lehet fedezni a tartozást.
Fontos, hogy jelzáloghitelnél vélhetően még kamatot sem kell fizetnie az adósnak, mivel a bank a jelzálogjogot fel tudta használni különféle pénzügyi műveleteinél. Egy semmis szerződés olyan, mintha létre sem jött volna, így elképzelhető, hogy nem jelzálog jellegűnél sincs kamat, de ez még a jövő.