Tovább estek az ingatlanok bérleti díjai az Egyesült Államokban, így már "csak" 1.964 dollár volt az átlagos bérleti díj országos szinten decemberben. A legdrágább az északkeleti része az Államoknak, itt az átlagos bérleti díj meghaladta a 2.400 dollárt. A legolcsóbb rész a középnyugati rész, itt ezer dollárral kevesebb az átlagos bérleti díj.
A következő húsz évben 72,6 ezer milliárd dollár fog a mostani 30-50 évesek tulajdonába jutni öröklés miatt. (A legnagyobb vagyonnal a boomereknek hívott, a második világháború után születettek korosztálya bír.)Ennek komoly piaci hatása lesz, de valószínűleg a társadalmi egyenlőtlenségeket is erősíteni fogja, mert a közép és felsőosztály tagjai várhatóan sokat örökölnek, míg az alsóbb anyagi szinten állók szülei is jórészt vagyontalanok.
A pandémia óta a reálbérek jobban nőttek a rosszabbul keresők körében, mint a jobban fizetettek között, de így is csak átlagosan 1,7%-kal nőttek a reálbérek négy év alatt. Mindezt úgy, hogy kétmillió új munkahellyel több jött létre azóta, mint amire számítottak.
Trump az ígéretei szerint védővámot hozna be az összes importtermékre, függetlenül annak származási helyétől. Ennek mértékét 10%-ra mondta, de privát beszélgetéseken állítólag akár 60%-os védővámot sem tart elképzelhetetlennek a kínai termékekre. (Jelenleg átlagosan 12%-os a kínai termékek vámterhelése.) Már az első elnöksége alatt is vetett ki védővámokat, de csak egyes importtermékekre, nem általában mindenre. A 2018-2019-es kereskedelmi háború is sok kárt okozott a kereskedelemben és az iparban is, pedig az csak részleges volt. A Washington Post cikke erre. (Fizetős)
Örökzöld téma, hogy milyen eszeveszett drágák a gyógyszerek (és úgy általában az egészségügy) az Egyesült Államokban. Most például az inzulin árán akadtak ki:
Az Egyesült Államokban is téma, különösen a republikánusoknál, hogy nem kell annyi diplomás, nagyon jól meg lehet élni a szakmunkásoknak is, inkább küldjük a gyerekeket szakmunkásnak, több munkáskézre és kevesebb értelmiségire van szüksége az országnak. (Ha valahonnan ismerős ez a beszéd, az nem a véletlen műve.) Példaként hozták fel a hegesztőket, akik szénné keresik magukat, akár évi 150 ezer dollárt is keresnek, ami már az informatikus fizetések területe az Egyesült Államokban. Az Atlantic cikkírója utánajárt, tényleg olyan aranyélete van-e egy hegesztőnek és tényleg ilyen sokat keresnek-e. (Röviden: egyáltalán nem.)
Kína az "új három" politika fényében komoly kormányzati támogatásokat ad a napelemekkel, akkumulátorokkal és elektromos autókkal foglalkozó cégeknek. Ezek kivitele közel 62%-kal nőtt tavaly egy év alatt. Napelemek területén gyakorlatilag már monopol helyzetbe került Kína, a teljes termelés 83,8%-át uralja, lítium akkumulátorok területén 52,3% a részesedésük, elektromos autóknál 23,4%. (Az "új három" váltja a "régi hármat", ami a háztartási eszközök, bútorok és ruhagyártás volt.) A program beleillik a 2015-ben indult "Made in China 2025" programba, ahol a kézimunkaigényes területekről a magas technológiákat képviselő területekre akarják átsúlyozni a termelés fő irányát. Bővebben ebben a cikkben.
Azonban már most látszik, hogy túltermelés kezd kialakulni a napelemek és az akkumulátorok piacán is, mindkettő ára hatalmasat esett az elmúlt hónapokban. (S az elektromos autók piacán is öldöklő verseny alakul ki, sajnos egyelőre ebből még nem sokat érzékelünk Európában.)
A fenti ábrán nem látszik, de 2023végére majdnem lefeleződtek az akkumulátorárak.
(A legnagyobb akkumulátorgyártók rangsora: CATL – 233.4 GWh, BYD – 98.3 GWh, LG – 84.8 GWh, Panasonic – 40.3 GWh, SK On – 30.9 GWh, CALB – 29.1 GWh, Samsung SDI – 28.2 GWh, Gotion – 14.9 GWh, Eve – 13.4 GWh, Farasis Energy – 8.86 GWh)
Izraelnek nem csak közvetlenül kerül nagyon sokba a háború. Jelenleg 80 ezer munkásra van szükségük építkezéseken azok a palesztinok helyett, akiket kiutasítottak az országból a háború kezdete óta. Most Indiából és Kínából szeretnék feltölteni ezeket a munkahelyeket. Indiában 9%-os a munkanélküliség és a sok fiatal miatt, akik hamarosan belépnek a munkaerőpiacra, nem is várható gyors javulás.
Egy 2023-as német vizsgálat alapján a kereskedelmi forgalomban található olívaolajok 42%-ával volt valamilyen probléma A leggyakoribb ok a hibás vagy hiányos jelölés, de a problémás esetek 19%-ánál az olaj nem felelt meg az extra szűz olajok elvárásainak, mégis így árulták őket. A 141 mintából hat pedig egész egyszerűen emberi fogyasztásra alkalmatlan volt, csak lámpaolajnak lehetett volna eladni. A vizsgált mintákban előfordult, hogy napraforgó olajjal "ütötték fel" az olívát, a termék akár háromnegyede is napraforgó olaj volt. A felmérés erre található. (De hogy jó hírt is mondjak, egyetlen chiamag mintában sem találtak tiltott mennyiségű vegyszer-maradványt.)
Ingatlanárváltozás Európában 2023 harmadik negyedévében, éves összevetésben. (Ne felejtsd el, hogy euróban vannak az árak, ami gyengült a forinthoz képest tavaly a 2022-es rossz árfolyam után. Forintban 1,5%-os volt az ingatlanáresés országosan) :
Valaha volt egy költségvetési törvény Magyarországon. A törvény szerint a mindenkori kormány benyújtja a parlamentnek, milyen számok mellett kíván működni a következő évben. Ezt a parlament elfogadja, majd az év végén számonkéri a kormánytól.
Nos, nálunk már semmi ilyesmi nincs, már papíron sem létezik valódi költségvetés. Tavaly bő ötvenszer írták át a költségvetést, ami rossz viccnek is durva, előtte évben majdnem kétszer ennyi alkalommal. A tavalyi hiány a tervezett hiány felett majdnem 1.200 milliárd forinttal több lett. Már január harmadik hetében bevallja a pénzügyminiszter, hogy kamu az idei hiány is, biztos nem tudják tartani, valószínűleg nem is akarják. Egy paródiát vagy még inkább egy tragédiát csináltak a költségvetési törvényből.
Hogyan működik ez egy demokráciában? A német kormány szeretne többet költeni, mint a bevétele, de ebben megakadályozza az alkotmány, ami gátat szab a kormány eladósodásának. (Egyébként Magyarországon is van benne ilyen kitétel, de hát azt sem tartjuk be.) De a német kormány ravasz, azt mondja, hogy akkor azokat a pénzeket használja fel, amiket korábban, a pandémia alatt felvettek a hiányra felkészülve, de a végén nem volt rá szükség. Az alkotmánybíróság (ami nem kormánypárti bólogatóemberekkel van feltöltve) azt mondja, hogy azt nem lehet. Ezért a német kormány nem átírja az alkotmányt, hanem betartja és megszorításokba kezd, mindenhol spórol és megszorít. (Ennek hatására kezdtek el tüntetni a gazdák, ami az itthoni propagandamédiában akkorára lett fújva, Sorossal, Brüsszellel, Ukrajnával megfűszerezve, hogy az ember azt hinné, összedőlt a német társadalom. Egyedül az okáról nem beszéltek, miért volt szükség a megszorításokra.)
A bölcs nyilatkozatra, miszerint a kormány úgy szeretné felpörgetni a gazdaságot, hogy olcsóbbá teszi a hiteleket és úgy szeretné olcsóbbá tenni azokat, hogy a piaci BUBOR kamatot kicserélné a diszkontkincstárjegyek kamataira. A piac nagyon díjazta az újabb elgondolást, a forint egész héten gyengült, jelenleg 387,5 forinton áll az euró.
Újabb negatív rekordot döntött a született gyerekek száma 2023-ban Magyarországon, de valószínűleg ez mostantól mindig így lesz, hiszen egyre kevesebb nő szül egyre kevesebb gyereket.
Iványi Gáborék végre megkapták a 2022-es 1%-os felajánlásokat és az állami kiegészítést, így rendezni tudták az elmaradt béreket.
4,2%-ra nőtt a munkanélküliek aránya itthon, utoljára 2021 áprilisában volt ilyen magas, de megjegyzendő, hogy kb. 5% alatt már munkaerőhiányról beszélhetünk, mert nem ott és nem olyan képességű munkavállalók elérhetőek, akikre szüksége lenne a cégeknek.
