Hogyan mondj nemet, ha kölcsön kérnek tőled?

Ha az emberek megszimatolják, hogy van pénzed, céltáblájává válsz azoknak, akik mindenkitől pénzt kérnek kölcsön. Legtöbbször ezek a személyek rokonok, barátok vagy munkatársak.

De hogyan mondj nemet nekik? Ha nem akarsz adni a szükségben lévőnek, ha nem bízol meg a gyerekedben/öcsédben/kollégádban, hogy vissza is adja a pénzt, minden leszel, csak jó ember nem.

Arról már írtam, hogy miért ne adj (szinte) soha kölcsön hozzád közelállóknak. Nagyon egyszerűen fogalmazva: mivel nagy az esélye, hogy nem adják vissza a pénzt, ez nagyon meg fogja mérgezni a kapcsolatotokat. Márpedig nem érdemes egy rokont vagy barátot elveszíteni 50 vagy 100 ezer forint miatt.

Bővebben a témáról az erről szóló cikkben:

Pénzügyek a családon belül

Ha úgy gondolod, hogy te biztos vissza fogod kapni a kölcsönadott pénzt, érdemes elolvasnod az erről szóló felmérést is. Csak az esetek felében fizették vissza teljesen a kölcsönkért pénzt és csak a kölcsönadók 45%-a gondolta úgy, hogy nem okozott feszültséget a kapcsolatukban a pénz kölcsönadása. Valószínű, hogy nagy az átfedés a visszafizetett összeg és a feszültségmentesség között. Bővebben olvasd el az erről szóló cikket is.

A baráti kölcsönökről

Tehát a nagy kérdés, hogyan mondj nemet az ilyen kérésekre.

Az első és legfontosabb a határozottság és az egyértelműség. Ne ódázd el a dolgot, ne mondd, hogy még meggondolod vagy még átszámolod, tudsz-e adni. Ez csak olaj a tűzre. Bátran jelentsd ki, hogy nem fogsz adni, így elejét veszed a további próbálkozásoknak.

Nem kell megindokolnod, sőt ne is menj ebbe bele, mert csak támadási felületet adsz. “Most azért nem tudok adni, mert”. Erre a válasz, de ha ez és ez, akkor csak tudod nélkülözni ezt a pénzt. Esetleg akkor a jövő hónapban tudsz adni? És így tovább. Ez nem egy vita, nem egy közös döntés, nem kell észérvekkel meggyőznőd a másikat, legjobb bele se menni egy ilyen védekezésbe.

Tedd alapelveddé, hogy soha senkinek nem adsz kölcsönt. Ha erre hivatkozol, a pénzt kéregetők előbb-utóbb rájönnek, hogy tényleg komolyan gondolod és leszállnak rólad.

Esetleg mondd azt, hogy milyen érdekes, éppen most akartál valakitől kölcsönkérni és rá gondoltál, hogy tőle kérsz. Ezek után hogy tudna rád haragudni, ha te sem adsz, ahogy ő sem neked.

Javasolj neki alternatívákat. Te nem tudsz adni, de most láttál egy Provident reklámot a tévében, akár pár hétre is adnak kölcsön pénzt. Ajánld fel, hogy megkeresed a neten a telefonszámukat. De a bankban is adnak akár egy órán belül is kölcsönt, ha oda érkezik a fizetése. (Ja, már a bank sem ad neki kölcsönt, amelyik abból él, hogy mindenkire rásózza a hiteleit? Na, az is egy intő jel, hogy te miért ne adj pénzt.)

Ha kell, használd az elakadt lemez taktikáját. Igazat adsz neki, de nem. Igen, ez így van, de akkor sem tudok adni. Valószínűleg igazad van, de nem. És így tovább, mint egy elakadt lemezjátszó, ami mindig csak ismétli, hogy nem.

Ha mégis muszáj, hivatkozhatsz egy másik személyre, aki miatt ha akarnál, sem tudnál adni. Például a férjemmel megfogadtuk, hogy senkinek nem adunk soha kölcsön.

Nagyon fontos, hogy ne legyen lelkiismeret-furdalásod. Először is jogod van nemet mondani és bátran élj is ezzel a jogoddal. Nem vagy érzéketlen, kőszívű, zsugori alak, csak mert nem segítesz olyan emberen, aki magát sodorta bajba. Túl sokat költ, túl nagy lakást vett, vagy túl keveset keres az igényeihez képest, esetleg nem vállal felelősséget a pénzügyi döntéseiért.

Gyakran azzal segítesz a legtöbbet, ha nem adsz. Mert akkor a másiknak nem a tüneteket kell kezelnie (nincsen jelenleg pénze), hanem a kiváltó okokat (rosszul bánik a pénzzel). Nyugodtan meg is mondhatod neki, hogy pénzt nem tudsz adni, de szívesen segítesz neki, hogy rendbe hozza a pénzügyeit. Átnézed vele, miről kellene lemondania, hogyan spórolhat mondjuk a bevásárláson, javasolhatod neki, hogy adja el az autóját, amíg adósságai vannak és a többi.

Mennyire ismered egyáltalán a pénzt kérőt? Közeli rokonod? Valódi barátod? Tudod, mikor van mondjuk a születésnapja? Ő tudja, mikor van a tiéd? Találkoztatok csak úgy az elmúlt fél évben bármikor is? Ha bármelyik kérdésre nem a válasz, ez az ember nem áll közel hozzád, semmi felelősséged nincs vele kapcsolatban, nem is barátod, nem is közeli hozzátartozód.

Gyakori probléma amikor a felnőtt gyerekek pumpolják a szüleiket. Hidd el, akkor teszed a legjobbat, ha nem adsz a harmincéves kisfiadnak pénzt, csak hogy tudjon tankolni a hitelből vett autójába. De ha az unokád óvodai ebédjére kéri is, nyugodtan mondd meg neki, hogy abból a negyvenezerből, amit cigarettára költ, bőven telne ebédpénzre.

Ha a barátod/barátnőd, menyasszonyod/vőlegényed kér pénzt, erősen gondolkodj el, hogy tényleg ő-e az igazi. Főleg, ha ez már nem először fordul elő. Erről cikk itt:

Mielőtt kimondod az igent

Mérgesek lesznek rád? Utálni fognak érte, hogy nem adtál pénzt a szükségükben? Fukar, gonosz disznó leszel, akinek még a bőre alatt is pénz van, mégsem ad a szükségben lévő kollégájának? Igen, igen és igen.

De inkább utáljanak azért, hogy nem adtál, mint azért, hogy vissza akarod kérni a pénzt és nem akarják/tudják visszaadni a pénzed. Ne akard megtudni, milyen gonoszok tudnak lenni az emberek, ha nem tudják vagy nem akarják kifizetni az adósságaikat.

Ha segíteni akarsz, ne adj kölcsönt, adj adományt. Ha valaki tényleg önhibáján kívül megszorult, mert elvesztette a házastársát, súlyos beteg lett, vagy valami hasonló történt vele, legyél arra nyitott, hogy adj neki akár egy nagyobb összeget is, de ne kölcsön, hanem ajándékként. De ha valaki csak a rossz pénzügyi élete miatt került bajba, vagy kerül bajba minden hónapban, neki tényleg az a legnagyobb segítség, ha soha nem adsz neki.

A témához kapcsolódik még az idős szülőkkel való anyagi kapcsolat is, erről az alábbi cikkben írtam bővebben:

Idős szülők eltartása

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

165 hozzászólás

  • Marcsi

    Tesóm egyszer jött hozzám kölcsönért, mert vállalkozni akart. Azt mondta, kéne neki 100m Ft. Hatalmasat nevettem, mert nincs ennyi kp-m. Mondta, adjam el gyorsan az ingatlanokat, a veszteséget majd kipotolja nekem. Nemet mondtam. Akkor hirtelen 50m ft-ra csökkent az összeg… Itt berekesztettem a beszélgetést, mert meltatlannak találtam.

  • Marcsi

    Unoka nővérem elvált, a férjét elhagyta, 3 pici gyerek a volt férjnél maradt. Egyedül próbált mentős fizubol albit fenntartani és nevelni 3 pici gyereket.
    Mikor kilakoltatta a tulaj a sok tartozás miatt, kértem tesomat, dobjuk össze a 800e Ft tartozást (közmű is volt benne és uj, olcsóbb albi kaucioja). 2 napja a hideg autóban laktak a parkolóban. Oviban furdettek a kicsiket és az iskolást is. 2 nap után tudtam meg. Nem kölcsön adtam, hanem ajándékba. Az apuka nem vérszerinti rokonom. Mégis mikor beszéltünk, hogy az autóm javittatasa 200e Ft lesz, 2 hétvégén át jött és szerelte. Alkatrészt én fizettem, kb 70e Ft volt, többit megsporoltam. Akkor felajánlotta, hogy a kerítést lecsiszolja, lefesti, és bármit megcsinál, amíg nem tud törleszteni. Én örültem, mert addig a gyerekek nálunk voltak, ettek, pihentek. Apuka szépen dolgozott , karácsonykor 0 tartozása volt. Ilyen is van.

  • Vera

    Voltam a 30as nyugdijas eloadasan. Ertelmes, logikus dolgokat mondott, amelyek megfontolandok. Ezeken tul nekem ez tunt fel:
    – idosebbnek nez ki a koranal (olyan 45-nek tippeltem volna kulsore)
    – nekem ugy tunt, hogy bar nagyon tudatosan eli az eletet, mintha hianyozna belole az eletorom
    – azaltal, hogy nyilvanosan kiall, hogy o 30as nyugdijas, nem lehet, hogy bevonzza azokat az ismeroseit, akik majd kolcsonkernek tole kisebb-nagyobb osszegeket?
    Mi a velemenyetek?

  • nemtom

    Hát nemtom, nekem picit olyan érzésem van, mintha azt szeretnéd, hogy elismerjük a különbséget közted és a tesód között. Van különbség, a két véglet vagyok az elmondásod alapján. Egyik se szimpi nekem. Nincs véleményem, mert csak a te oldaladat olvastam, látatlanban meg nem mondok véleményt másokról.
    Ajándékba kaptad volna a pénzt, úgy nem kellett, akkor most nem értem, hogy mire fel tartod vissza a pénzt a tesódtól. Ha a pénz gazdája kéri, akkor add oda.

  • Marcsi

    De az én családom ékes példákkal téli: unokatesóm tele volt hitellel, zaci papírokkal. Egyedül nevelte a gyerekeit. Minden hónapban elvittem egy nagy bevásárlásra, minden suli kezdetekor álltam a ruha és tanszerek árát. Mikor láttam, hogy kamatokra megy el a pénze, ezért nem tud megélni, 450e Ft-ot fizettem ki 4 bank felé. Megmondtam, többet nem segítek, hitelt ne vegyen fel, inkább tőlem kérjen. Azóta meg tud élni, büszke vagyok rá.
    Ugyan ennek az unokatesómnak az öccse hasonló cipőben járt, neki is segítettem, hogy legyen fűtés, villany… Kifizettem a tartozásait, mert a sulis gyerekek meleg vízben kell furodjenek, kell lámpa tanulni… Nekem ez a mániám, a gyerekért mindent. Sajnos ő nem tartotta be a szabályokat, újra hitelt vett fel. Mikor nem tudta fizetni, jött pénzért, de nem adtam. Végül eladta a kocsiját és a hitelt kifizette. Engem azóta is utal.

  • Kiszamolo

    Marcsi, az ilyen ember az, akit adományokkal érdemes támogatni.

  • Marcsi

    Miklós: az irasaid óta tudok különbséget tenni kölcsön és adomány között. Köszönöm neked (és a családom is, mert hiszem, hogy ebből tanulnak).
    Jaj, de ez a tesóm dolog… Talán azért fáj, mert igazatok van, oda kell adnom az 5m Ft-ot és nem nézni, hogy mire költi. Belül zokogok, de ma atutalom neki.
    Köszönöm minden hozzaszolonak a megvilágosodast, bár most még fáj.

  • Ákos

    Ha valaki kér, de nem adja meg, az őt minősíti.
    Ha adhatnál, de nem adsz, az Téged.

    Adsz, vagy sem, Te döntöd el, csak ne gyárts hozzá elméleteket. Főleg nem javító-nevelő célzatút, mert nem tudsz megváltoztatni senkit. Ha azt hiszed, hogy igen, akkor még csak nem is érted.

    Mindenkinek be kell járnia a saját útját és ha kellően érett lesz rá, akkor eljön majd a pénzügyi tudatosságának is az ideje.

  • Schmidt

    Máshogy is lehet, ahogy egy reklámba láthattuk:

    Robogó vonaton egy nő megpillantotta a másik utas tárcájába a pénzt, és már szegezte is neki a kérdést:
    -Ne haragudj, nem tudnál kölcsön adni?

    Alagút, egy pillanat sötétség, és többet nem is látta a péntárcás embert. 😀

  • Marcsi

    Ákos: itt a pont: “Adsz, vagy sem, Te döntöd el, csak ne gyárts hozzá elméleteket. Főleg nem javító-nevelő célzatút”
    Visszautaltam a pénzt, de anyukámnak. Majd ő azt csinál vele, amit akar, hiszen az ő pénze, neki már csak nem szólhatok bele.
    Érdekes, megkönnyebbültem az utalás után, egy gonddal kevesebb… ez már nem az én problémám.

  • tizedes

    Anyósom a lakását a tanácsaim ellenère a saját esze után vásárolta.( -300.000ft veszteseg) Ő egyedül élt 60nm-en,mi 4en lettünk 44nm-en. Megyegyeztünk:lakást cserèlünk,de a tulajdonjog marad. Majd egy évvel később megváltozott a felálás: lakáscsere vissza és a felújított lakást 400.000ft plusszal eladta. Bizonyíthatóan 500.000felett volt,amit a kecóra költöttünk,de drága anyós meg sem pendítette a témát,az én véleményem süket fülekre talált. 3évvel később az élet forsulatott vett, az anyósnak volt \ van szüksége segítségre-de leginkább tőlem,mert én meg tudnám oldani a pénzügyi\élethelyezében bekövetkező változást (amolyan hosszútávú kölcsönlakhatás biztosítása élete végéig egy bizonytalan összeg fejében). Most az ő felvetése talál süket fülekre….én pedig megtartom az albérlőt és a család jövőjét tartom a szemem előtt-és fehér ember nem felejt… Règebben naívabb voltam…

  • Anna

    @Marcsi Némán követtem a topicot. Jól tetted, ez volt a jó megoldás. Én is estem ilyen hibába, hogy ragaszkodtam, hogy visszaadom amit ajándékba kaptam. Aztán más kapta aki elherdálta… Meg kell tanulni elfogadni amit kapunk, de akkor az legyen tiszta sor papíron és fejben is. Fejben dől el. És vannak emberek akiket hagyni kell a falnak menni, csak abból tanulnak… vagy abból sem. Nem lehet mindenkit megmenteni. Saját tapasztalat. Van szerencsere ellenpélda is, aki felnőtt a feladatokhoz, az ő eredményeiből jó erőt meríteni. Nagy levegő.

  • Garbo

    @g
    Látom, kielégítő számodra, hogy ismersz szavakat egy másik nyelven.

    A poszthoz kapcsolódva elgondolkodtam azon, amit írt valaki, miszerint téged minősít, ha nem adsz kölcsön, ha adhatnál. Ne keverjük az adományt a kölcsönadással. Ha segíthetnél adománnyal egy másik emberen, de nem teszed, az valóban minősít, méghozzá negatívan.

    De ha nem adsz kölcsön pénzt valakinek, aki történetesen rokon vagy barát, mert nem ítéled azt meg biztonságos pénzügyi tranzakciónak, akkor az bizony nem minősít. Akkor a egy egyszerű, észbéli döntés egy ésszel mérleglendő helyzetben.

    Más kérdés, hogy mivel a kölcsönkérő nem idegen, visszaél a helyzetével, és érzelmi húrokat penget ott, ahol annak semmi helye nincsen.

  • Krisz

    @Marcsi, @Mások

    Valaki ajánlotta itt egy bejegyzés alatt a Mérgező szülők című könyvet. Múlt héten megvettem, tegnapra kiolvastam, mindent forintot megért. A mi családunkban jóval kevesebb a probléma, mint a könyv bármelyik szereplőjénél, de sok dolgot – úgy érzem – megértettem több családtaggal kapcsolatosan.

  • jami

    A szívességkérések is elég érdekes téma. Mikor nem pénzt kérnek, de ami neked is további kérést jelent, ami nem (rögtön) pénz. És jön az érzelmi nyomásgyakorlás. Ha megteszed – természetes, hiszen nem került semmibe; ha nem, akkor miattad van a másik gondban.
    No ezeket tanultam meg rövidre zárni, hogy nem, NEM MIATTAM. Már gondban volt, csak épp nem én oldom meg.
    Ugyanez van a kölcsönök mögött is.

  • Axt

    Marcsi én még mindig nem értem, hogy miért nem adod oda a pénzt. Ha anyukád meghalna, odaadnád, ugye? Mennyiben másít a dolgon az, hogy még él? Szerinted ha mondjuk 5 év múlva adod oda, tesód nem hülyeségre költi? Dehogynem. Add oda most, de írj papírt anyuddal és tesóddal is, hogy további követelésük nincs feléd. Ez fontos viszont, mert ennek hiányában pár év után kezded elölről az egészet.

  • Nagy Pál

    Hogy lehet kikerülni az eladósodást?
    Nem veszek fel hitelt, természetesen 🙂
    Mit, mennyiért lehet-szabad megvenni? Egy autó, mennyi havi, családi bevétel?
    Egy TV, egy éttermi vacsora, a nyaralás mennyi heti bevételt ér meg?

  • nemtom

    Nálunk:
    Autó: Egyhavi bevétel
    TV: Egyheti bevétel volt
    Nyaralás: Idén kicsivel több mint egyhavi bevétel volt, és három hétig tartott. Jövőre ez kevesebb lesz.

    Étterembe ritkán járunk, de ha mégis, akkor kb félnapi bevétel.

  • FoX

    @Marcsi
    Így egy kicsit más a dolog, de én most is azt mondom, hogy előzd meg a további feszkókat, és add oda tesódnak azt a pénzt. Szigorúan hozzátéve, hogy ha elfogy, nincs több. Így is el fogja verni, aztán majd megkeres, de te legalább szóltál. Az ilyen hozzáállást kívülről nagyon nehéz megváltoztatni, ha az illető nem akar változni.

  • Körtefa

    @FoX
    Már írta, hogy visszautalta az anyukájának, majd ő eldönti mit tesz vele.

    “Visszautaltam a pénzt, de anyukámnak. Majd ő azt csinál vele, amit akar, hiszen az ő pénze, neki már csak nem szólhatok bele.
    Érdekes, megkönnyebbültem az utalás után, egy gonddal kevesebb… ez már nem az én problémám.”

  • Péter

    Marcsi esetéről: tényleg igazságtalanság, hogy az egyik keményen dolgozik és spórol, a másik meg elszórja a pénzt, és mindig ő kap, mert “ő van jobban rászorulva”.

    Kezdem egyre inkább átérezni annak a bibliai idézetnek az igazságát, miszerint “akinek van, annak adatik; és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.” Hosszú távon annak a gyereknek kellene adni, aki bebizonyította, hogy nála jó helyen van a pénz.

  • katasztrof

    Szakmabeli, nagyon távoli (kb. egyszer látott) ismerősnek adtam kölcsön, mert munkanélküli lett, megsajnáltam. Azért bántam meg a dolgot azóta, mert időről időre ismét kölcsönkér (még mindig nincs munkája), és azt gondolom, hogy már az első kölcsön is elég nagyvonalú volt.
    Mindegy, megtanultam, ezt így soha többet.

  • Marcsi

    Anna és minden kedves hozzászóló!
    Tényleg rám fért egy kis noszogatas, út mutatas, jobban érzem magam az utalás után. Megkönnyebbültem. Bárcsak megtettem volna meg júliusban és nem ragodtam volna ennyit. Most jobb.
    Persze tesóm is hívott ma, így neki is elmondtam, anyunak visszautaltam az 5m Ft-ot. Ő vissza kérdezett: “miért nem a 10m-ot?”
    Van akit nem lehet megmenteni. Én most ezt elengedtem és tovább lépek. Ahogy eddig is megvolt minden amire vágytam, ezután is meglesz 🙂
    Miklós: köszi a csapatot, felért jó pár pszichológiai tanácsadóval.

  • Penge

    “Tedd alapelveddé, hogy soha senkinek nem adsz kölcsönt.” – Ez egy tényleg jó döntés, de kb. ezóta nincsenek emberi kapcsolataim, a szüleim pedig mindennél jobban gyűlölnek.

    Most lehet mondani, hogy “ilyen kapcsolatokra nincs is szüksége az embernek”, de ha másmilyen nincs, akkor nehéz…

    A másik véglet a nem kéregetők (akik többnyire maguk is tehetősek), ott meg csak távoli haveri viszony van, mert kb. ritkán találkozom velük (FB-ot nem használok) és akkor is nehéz közös témát találni az alpesi síelés, a Maldív-szigetek és a random fesztiválok közepette, mikor nekem kb. melóval meg tanulással telik az életem.

    Egyébként sosem értettem, hogy aki adott hónapban nem tud kijönni x pénzéből, az miért gondolja, hogy majd a következőben ki fog x-tartozás összegből. Én diákhitelt sem mertem felvenni, mert nehogy váratlan események sorozata (elég peches vagyok) tönkretegyen mindent.

  • Penge

    “Fukar, gonosz disznó leszel, akinek még a bőre alatt is pénz van”

    Itthon, ha likvid vagy pár százezerre, akkor burzsuj geci vagy. Az már nem számít, hogy nincs (több)kocsid, (több)ingatlanod, rokonjaidnak ingatlanok (ahova költözhetsz mielőtt csöves lennél), olyan rokonaid, akik szívesen látnak ugyan, de nem vegyvédelmi ruhában kell belépned két tapasztalt rovarirtóval és a hűtőjükben az egyetlen nem romlott dolog az üveg vodka. Ezek mind kibaszott mellékes dolgok. A lényeg, hogy te burzsuj vagy, kölcsön tudnál neki adni. Te, aki nem költesz el havi 30-at cigire, 20-at benzinre, 15-öt telefonra, meg napi 2-3 ezret mekire, igen, te mocskos burzsuj vagy, amiért lerohad rólad a noname ruha is (ő azért vett márkásat, mert égette a zsebét a pénz) és lehet, hogy 10 éven belül aszkéta életmód mellett is csak egy lepukkant pesti lakásra jön össze, de dögöljél meg, amiért nem adsz neki.

  • axt

    @Marcsi Én a helyedben mindenképpen íratnék egy nyilatkozatot, hogy feléd már nem követel senki semmit. Tesó és anyu aláír, aztán viszlát. Ja és szerintem nyomtasd ki és jól tedd el azt a bizonylatot, ami azt igazolja, hogy te ezt átutaltad. Ki tudja, lehet 10 év múlva előszedi a tesód a szekrényből a csontvázat és nekiáll hepciáskodni. Addigra meg nemhogy a bizonylatot nem tudod megkeresni (jó pénzért kinyomtatja esetleg a bankod) online, de lehet, hogy már a bankod se lesz meg, mert felvásárolják. Egy nyomtatás nem sok idődbe telik most, de 10-15 év múlva az a darab papír annál hasznosabb lesz. Én a helyedben körbebástyáznám magam jó előre, mert lesz itt még hiszti, majd meglátod.

    @Péter Ezt én láttam tágabb családomban, és nagyon visszataszító. Az egyik gyerek (35+ éves) szorgos, a másik meg léha. Na szerinted melyiket támogatja anyuci ezerrel? És szerinted gyarapodik a támogatott?

  • Erzsébet

    Nem olvastam végig a kommenteket mert már az a mondat verte a biztosítékot, hogy “bármelyik bank ad”. Az a helyzet, hogy mióta nem vagyok a munkáltatók álma (egyedül álló gyermekes nő) csak olyan munkahelyem volt ahol a bejelentett bér minimálbér de jóval többet kaptam kézhez. A másik lehetőség pedig hogy akkora bér amiből esélytelen megélni, nemhogy tisztességgel nevelni 3 gyereket – de akár egyet is. Na erre vagy egyáltalán nem adnak vagy a lehető legrosszabb feltétellel. És sajnos nem minden élethelyzet adja meg nem csak a vállalkozás, sokszor a tanulás hátterét sem ami kulcs lenne az előrelépéshez.

  • LSV

    @Erzsébet Amit zsebbe kapsz pénzt az nem létezik, így hitelképes maximum arra lehetsz ami le van igazolva. Mi van ha úgy dönt a munkáltatód hogy holnaptól csak azt fizeti ami a szerződésben van (kb lehet választani elfogadod vagy keresel másik munkát ha nem tetszik)? Ezek alapján ha a bank nem akar adni, vagy csak a legrosszabb feltételekkel (nyilván egyik bank sem non profit szervezet vagy alapítvány, mind a profitért létezik), akkor hogyan várható el hogy magánszemély bátran adjon? Adjon, de akkor adományként ne kölcsön, és akkor senkinek sem fáj.
    Itt számomra nem is az a kérdés fogalmazódik meg hogy hogyan lehet felnevelni 1-3 gyermeket ebből a fizetésből, hanem az hogy ha emellé kölcsön kell kérni az miből lesz visszaadva (ha nincs más bevételi forrás)?
    Amennyiben te írtál a történetedről régebben, akkor mindenképp becsülöm amit-ahogy elértél.

  • jami

    Csatlakozom axt-hez, Marcsi mindenképp foglald írásba és irasd alá – anyukáddal, a tesódnak ehhez semmi köze.

    A havi 30e-s támogatást pedig átgondolnám, mert könnyen úgy csavarja majd a tesód, hogy azzal elismersz valamiféle tartozást és ahhoz is köze van. Szerintem inkább vásárolj be anyukádnak stb., de ne pénzt adj ilyen történesek mellett/után ez nem vezet jóra.

    A családi aránytalánsághoz: van olyan, ahol ez nincs? Nem a támogatás maga érdekes (bár van az a méret, ahol már vérázító), hanem a pszichológiai torzulás: nem ám felvállalja szülő/másik tesó, hanem megy a maszatolás: neked úgy is van/könnyebb/ügyes vagy/amúgy is genyó voltál stb. És persze papírozás az soha nincs.

  • MikeS

    Nekem apám adta a legjobb tanácsot 20-as éveim elején. Csak annak adj kölcsön akitől már te is kértél. Persze mi soha nem kértünk senkitől

  • Garbo

    @Nagy Pál
    Nálunk az autó féléves bevétel, ha éppen van, de most éppen nincs, mert olyan helyen élünk, ahol fölösleges lenne. Ezt adtuk el először a költözés után.

    Tv: nem tudom, a tv miért érdemel különleges megkülönböztetést, szerintem a sütőnk többe van a tévénknél 😀 Ám legyen, a tévé három napi bevételbe került, és vagy hét éve lóg a falon. Amíg be nem döglik, nem lesz helyette másik, mert semmi értelme nem lenne. Bár lehet, hogy akkor már nem is veszünk tv-t, csak egy vetítőt.

    Nyaralás: ezen nem spórolunk a kényelem és az élmények rovására. Idén egy havi bevételbe került, és minden fillért megért.

    Étterem: ha megyünk, jó helyre megyünk, oda nem, ahol olyan vagy rosszabb a konyha, mint amit odahaza viszünk. Így kapásból kiesik Mo-on a helyek 95%-a. Azokra viszont költünk, ha úgy alakul, a zsebpénz terhére, így annak összege nem számolandó.

  • Zabalint

    @LSV
    Nálam az is felmerül a fekete fizetések esetén, hogy ha a befektetés, megtakarítás necces, hiszen ha a fekete pénzt befizeti a bankszámlájára, az pénzmosás gyanút vethet fel, ha meg a felét feketén kapja, abból él, másik felét félreteszi, akkor a NAV-nak lehet gyanús, akkor hitel esetében is ott van ugyanaz a probléma, hogyan fogja az illető a hatóságok előtt igazolniynhogy miből törlesztett, már ha bemondásra ia megadná a hitelt a bank.

  • Anna

    @jami Ez a csaladi aranytalansag szerintem mindenhol megvan. Azt tamogatjak akinek nincs, mert az nem keres olyan jol mint te, nincs neki annyi mint neked. Whaaat? Persze az mas tema amikor valaki onhibajan kivul jutott egy helyzetbe. Betegseg, halaleset, rossz partnervalasztas es van terve, jovokepe. Azt segiteni kell, nem vitas akar adomannyal.

    Nekem azert van, mert nem koltom el es foleg nem adom kolcson meggondolatlanul! Es azert kapok annyi bert, mert amig en +6-7-8 evet tanultam es kozben felaldoztam az idomet, es most is updatelem a tudasomat, addig ezen embernek derogalt az iskolapadot koptatni vagy piackepes tudast/szakmat szerezni.

  • antenna

    Marcsi, ez volt a helyes megoldás. És papírozz mindent, amit lehet. Tesód láthatóan alattomos, ne várd meg, míg beperel. Amúgy amikor feltette a 10 millás kérdést, biztos visszakérdeztem volna, hogy ő mennyit utalt volna át.

  • Ildikó70

    @Anna Van ahol a családi aránytalanság pont fordítva van. Nálunk pl. ugyanannyi útiköltséget kap a 2 testvér, az egyik a szomszéd utcából viszi el az anyját 20 km-re a kórházba, a másik 150 km-re lakik. Ráadásul az egyiknek a napja is ki van fizetve, mert ő maszeknál dolgozik és ha nem dolgozik, nincs napidíj, a másik meg a szabira úgyis kap pénzt. A szomszéd utcában lakó – jobban kereső – ha kér kap, a másik nem, mert neki minek, úgyis szegény, azzal nem lenne gazdagabb. A jobban keresőnek ráadásul egy fillér megtakarítása sincs, mert minden megkeresett pénzt elkölt, míg a szegényebb megtakarít.
    A 150 km távolság az anya miatt van, mert a 2. unokája születése előtt kijelentette, hogy vagy abortusz vagy költözés – persze nem ilyen szép szavakkal. Persze költözés volt és innen 150 km távolságból kell intéznem az ügyeit – utált menyként. Emellé jött a több milliós átverés.

  • Ildikó70

    folyt. Amikor kiderült akkor volt hiszti, veszekedés, könyörgés, hogy a testvérnek meg ne mondjuk, hogy tudjuk ő kapott közel 10M-t papír nélkül, nem kölcsön.

  • Körtefa

    @Ildikó70
    ” Persze költözés volt és innen 150 km távolságból kell intéznem az ügyeit – utált menyként.”
    Erre megtanultam a jól bevált pszichológus visszakérdezést: …kell…? Miért is kell intézned az ügyeit?

  • Garbo

    @Ildikó70
    Ezt úgy kell érteni, hogy valaki pénzt vesz el azért, mert elviszi a saját anyját a kórházba?
    Még ha útiköltség is … lehet, hogy nem vagyok eléggé “tudatos”, de ez eddig bennem fel sem merült.

  • Anna

    @Ildikó70 Nem az a gazdag aki többet keres, vagy akinek márkásabb dolga van, nagyobb háza, autója… hitelből. Az a gazgag, aki boldog, egészséges, van hol laknia, van mit ennie és van egy kis megtakarítása, nincs adóssága.

    Valószínűleg édesanyád úgy gondolta, hogy az szamít háztól a kórházba mennyi az út (az állandó) és nem azt nézte ki honnan ingázik érte. A napidíjról meg annyi, hogy én gonoszul azt mondanám ott a taxi, én dolgozom. Ha meg kell a szabim váltsa meg. Fair play. Főleg ha nem jó a viszonyom. Sajnos már ez nem játszik nálunk 🙁

    Ezekkel a családi pénzekkel meg úgy vagyok, hogy ami a szülőé azzal azt csinál amit akar. Nem az enyém, nekem nem jár, ő dönti el mit csinál vele saját belátása szerint, kinek adja. Nem kötelező egyenlően adni, a gyermek csak az öröklésnél egyenlő feltéve ha nincs más a végrendeletben. Other story. Amúgy meg ő az anyám, apám … feltétel nélkül.

  • Anna

    @Ildikó70 Igaza van @Körtefa-nak, semmi sem kötelező. Csak azt kell tenni amit te akarsz. Nem kell senkinek megfelelni. Azt tedd ami nem áldozat, amit szívesen csinálsz. Én mindig megmondom a véleményem nyugodtan, fehéren-feketén, finoman, tárgyilagosan. Nyitott lapok. Kell vagy nem? Oszt mindenki azt csinál amit akar. Felnőtt ember. Van aki más kárán tanul, van aki a sajátján (sem). Nem kell lúzernek lenni, de amin nem változtathatunk azon felesleges kattogni, mint egy beakadt lemez. Tovább kell lépni. Anyám ilyen. Esetleg elmondom tárgyilagosan mi bántja a csőrőm. Vagy meghallgatásra, vagy süket fülekre talál. Nekem nem bántja a lelkem, kimondtam, nem emészt… aztán lehet minden marad a régiben. Ez van. Life is too short to be unhappy. Élvezzük amink van, ne azt nézzük mi van másnak.

  • Ildikó70

    @Körtefa Mert akkor senki nem intézi. Én hívtam fel az orvost, hogy menjen ki hozzá, a szakrendelést időpontért, mert ő nem ért hozzá. Intéztem, hogy ne 2 vezetékes telefonja legyen 1 számmal, mert rászedték és igent mondott egy telefonos szerződésre és hasonlók. Innen küldtünk ácsot – ismerőst, aki kijavította a tetőjét. Egyébként sajnáltam.
    A hétvégi esetet követően ezek megszűnnek. Telefonálgasson és intézkedjen az akinek a pénzét adta és ne az akit “kipaterolt”. Egyébként megérdemelné, hogy a másik fia ne törődjön vele – sikerült a gyerekeit egymás ellen ugrasztania. A fiúk majd kibékülnek – remélem.

  • Anna

    @Körtefa Itt jegyezném meg, nekem nincs bajom a nálunk is létező egyenlőtlen elosztással. Engem megtanított elérni a céljaimat és oktató jellegnek fogtam fel. Nem sajnálom a másikét. Van ilyen, elfogadom, elmondom okulásra és azt tanácsolom mondjad el a másiknak tárgyilagosan ha valami bajod van és lépj tovább ha nem tudsz változtatni rajta. Az egészséged (mentális és fizikai) nem éri meg a bánkódást. Tudni kell elengedni. Meg kell ezt tanulnunk.

  • Anna

    @Garbo Lehet van olyan, akinél ez a kicsi is számít, akkor fogadja el. Amúgy ha a szülő szívből ad, van, hogy el kell fogadni és megköszönni, nem szabad megsérteni. Aztán te is adsz, csak másképpen, más formában. Viszel neki vmit amire szüksége van, vagy amit nem venne meg magának. Nálunk pl. nagyapám megsértődne, ha nem fogadnánk el a háztájit, pedig neki is alig van. Aztán viszünk neki ruhadarbot, kávét, ezt-azt… cserebere, mert adni jó dolog és kapni is… ha szívből adják. 🙂

  • Ildikó70

    @Anna Nem az édesanyám, az anyósom.
    A pénz adásról – ő évtizedekig azt sírta, hogy az apja milyen igazságtalan volt vele és a testvérével, mert ha neki kellett akkor nem adott, ha a testvérének kellett akkor adott neki is. Na ő ezt megfejelte azzal, hogy az egyiknek ad, a másiknak nem.
    A pénzt ráadásul a férjem szerezte a telek eladással – a testvérrel volt közös amitől ő akart megszabadulni, de tenni érte nem. Mi szereztünk rá vevőt, az egyetemista gyerek járt el megmutatni, én hívtam vissza a telefonálókat, neki csak alá kellett írni a szerződést. Azzal a feltétellel vállaltuk, hogy a ráeső részt szétosztja a 2 fia között – ezt az egészet kapta meg a másik fia és egy évig titkolóztak. Az eladás után kijelentette, hogy mégis megtartja a pénzt, ebbe belementünk, hiszen követelőzni nem akartunk. Most kiderült, hogy a másik fia “asztalra csapott” és anyám add ide a pénzt-re megkapta.

  • Ildikó70

    @Garbo Így szólt az egyezség – a fiúk és az anyjuk megegyeztek, hogy amíg meg tudja fizetni a költségeket megfizeti mindkét fia részére, bármit is csinálnak, hiszen idegennek is fizetne és akkor azt kellene beengednie a házába. Legyen ez fűnyírás, nagytakarítás, kórházba, vásárolni vinni vagy bármi ügyintézés.
    @Anna Vasárnap óta kattogok ezen. Amiket a fejemhez vágott azon kicsit nehéz hirtelen túltenni magam. A férjemnek még nehezebb. És nem a pénz, hanem a bánásmód miatt. Az árulás – a testvér és az anyja részéről amit nehéz lesz megemésztenie. Egyébként nagyon sokat tanultam tőle – hogy nem szabad viselkedni!

  • jami

    Amíg nem várnak tőlem bólogatást, engem sem érdekel. Viszont, ha megkérdezik/utalgatnak előttem, hogy ugye, szerintem is így fair/esetleg az is van, hogy mert a férjem/én amúgy is meg tudjuk keresni, amit kell – akkor viszont nem az elvárt válasz megy.

    Mint ahogy mikor arról van szó, kire lehet számítani “öregkorban”, akkor azt mondom – arra, akit egészen eddig, kimondva is, azért támogattatok.
    De olyan is volt, hogy megkérdezték, mit tanácsolok. Elmondtam. Persze nem az lett és én mondtam, hogy erre már nincs tanácsom; vagyis ami van, azt tuti kevésbé fogják megfogadni, mint a jóval fájdalommentesebb korábbit…

  • Barnabás.Jog

    @Zabalint
    Ez a pénzmosás/vagyonosodás/”miből vette” dolog a “mi” szintünkön (tehát ahol a *fizetés* megy zsebbe) messze (nagyon messze) nem akkora probléma, mint ahogy néhányan gondolják. Aprópénzért a NAV senkivel szemben nem fog szarakodni, a becslési eljáráshoz büntetőeljárás kellene – különben nem alkalmazhat becslést -, de ahhoz meg nincs apparátusa.

  • Kiszamolo

    Barnabás, sokan hiányolnak. Mikor látunk tőled valami új cikket?

  • Piroska

    “Így szólt az egyezség – a fiúk és az anyjuk megegyeztek, hogy amíg meg tudja fizetni a költségeket megfizeti mindkét fia részére, bármit is csinálnak, hiszen idegennek is fizetne és akkor azt kellene beengednie a házába. Legyen ez fűnyírás, nagytakarítás, kórházba, vásárolni vinni vagy bármi ügyintézés.”

    Mondjuk már itt baromira el van rontva. Valamit vagy megteszek a szüleimnek ingyen szeretetből vagy nincs időm, lehetőségem megtenni és nem teszem meg. Ez nem egy család hanem idegenek érdek kapcsolata.

  • Ildikó70

    @Piroska Miért lenne az? Mindannyian dolgozunk, mi 150 km-re lakunk, sógor a szomszéd utcában, de neki is 2 egyetemista gyereke volt, akit el kellett tartani, az idősebb már dolgozik, de ő is mellette másodállást vállalt, maszekolt. Ha az anyjának csinál ezt-azt akkor nem tud pénzért dolgozni. Anyós meg az udvarból se jön ki. Haza kell neki vinni mindent, van amikor naponta többször is telefonált, hogy valamit elfelejtett. Be kell hordani Budapestre rendelésre, fodrászhoz, pedikűröshöz, takarítani, füvet nyírni kell nála. Ő ezt idegennek megfizetné, akkor a gyerekeinek is megteheti. Az unokái évente maximum 10000 Ft-ot kaptak és ebben benne volt minden (névnap, születésnap, karácsony, húsvét), ajándékot sose kaptam tőle, de a másik menye és a fiai sem.
    Viszont amióta én ismerem a gyerekei, unokái sok szeretet nem kaptak tőle. Csak siránkozik vagy követelőzik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 8+0=?