A pénz egy remek eszköz az anyagi szükségeink betöltésére, sőt az egyetlen erre megfelelő eszköz. A pénz hozzásegít, hogy anyagilag sikeresen és kényelmesen éld az életed, ezért fontos, hogy mindig legyen belőle elég.
Azonban nagyon sokan a pénzt nem egy eszközként kezelik, hanem célként és olyan dolgokat akarnak pénzzel megoldani, amire az alkalmatlan. Pedig a pénz nem az életünk célja, nem a boldogságunk és elégedettségünk forrása, nem a pénz ad értelmet a mindennapjainknak és nem a pénz segít át bennünket a lelki problémákon vagy megpróbáltatásokon.
Amikor az ember többet vár el a pénztől, mint kizárólag a fizikai szükségeinek a betöltését, gyakran tévútra kerül az élete a pénzzel kapcsolatban.
Milyen jelei lehetnek ennek?
1, Mindig vásárolsz, ha szomorú/feldobott/magányos vagy.
Vannak, akik azonnal vásárlásba menekülnek, ha magányosnak érzik magukat, vagy veszekedtek a partnerükkel, depressziósak vagy éppen sikerült egy jó üzletet megkötni. Egy idő után kialakulhat egy olyan állapot, amit angolul shopaholic-nak hívnak az alkoholizmus és a vásárlás szóból megalkotva. Ilyenkor a vásárlás már szenvedélybetegséggé válik, sokan a vásárlásba menekülnek a problémáik elöl, ahelyett hogy a valódi megoldást keresnék meg a gondjaikra.
2, Az ember annyit ér, amennyi pénze van.
Mások, akik önértékelési problémával küzdenek, a pénzt bizonyítási kényszerből hajszolják. A pénzt és a vagyont tekintik sikernek, azt remélik, hogy a vagyonuk miatt az emberek többre fogják értékelni őket, mint másokat. Egészen pontosan azt remélik, hogy a vagyonuk miatt az emberek őket is fogják értékelni. (Legtöbbször önelvetés és kisebbrendűségi érzés van az ilyen nagyzolás mögött.)
Van egy jó hírem: semmi köze a vagyonodnak ahhoz, hogy mennyit érsz, mint ember. Lehetsz szerető apa, értékes anya, a társadalom hasznos tagja szegényen is és egy haszontalan eleme ugyanennek a társadalomnak gazdagon is. Az önértékelési gondjaidat sem a pénz fogja megoldani, ellenben egy jó pszichológus sokat tud segíteni, hogy elfogadd magad és értékes emberként tekints magadra. Mert az is vagy.
3, Ha sok pénzem lesz, boldog ember leszek.
Amíg az embernek nincs meg valamije, ráfoghatja, hogy azért nem boldog az élete, mert az a valami még hiányzik. Ha gazdag leszek, akkor majd elégedett leszek és boldog, vallják sokan.
Aztán amikor eléred azt a szintet anyagilag, amit kitűztél célként, rádöbbensz, hogy még mindig ugyanolyan boldogtalan vagy, mint voltál előtte. Mert olyat vártál el a pénztől, amit nem tud megadni: boldogságot és az életednek értelmet. S ezt se az első százmillió, se a második százmillió, de még a harmadik milliárd sem tudja megadni neked. Ahogy az úszómedence, a nagy autó és a hatalmas ház sem.
4, Félsz, hogy kimaradsz
Volt egy dal régen: "Ha elmúlik a fiatalságom, mi marad nekem?". Nagyon jól kifejezi ez az egy sor sok ember hozzáállását az élethez. Élj a mának, hiszen csak egy életed van, minden percét ki kell élvezni, vallják sokan.
Ezért kell minden pénzt elkölteni élmények vásárlására az életed minden pillanatában. Távol-keleti nyaralások, partik, kirándulások, nagy étkezések drága éttermekben és egyáltalán minden élmény és impulzus begyűjtése mindennap, amit csak pénzen meg lehet venni.
Az ilyen ember minden pénzét élményekre költi, mert retteg attól, hogy valamiből kimarad, ha kihagy bármit is az életéből. A pénzért itt is tulajdonképpen értelmet akar venni az élete számára, de rá kell jönnöd, hogy az pénzen vett élmények sem adnak értelmet az életednek.
5, A pénz beszennyez
A másik véglet, amikor az ember felismeri, hogy a pénz nem tudja megoldani az élete problémáit, ezért a pénzt kezdi el hibáztatni a problémákért.
Ezért aszketizmusba menekül, elutasít mindent, ami az anyagi javakkal összefüggésben van. A pénz beszennyez, rossz emberré, önzővé tesz, ez elől csak úgy lehet megmenekülni, ha teljesen megtagadjuk az anyagi javakat.
Ez ugyanakkora hiba, mint a pénzre, mint életcélra tekinteni. Ahogy a pénz birtoklása nem tesz boldoggá, a pénz elutasításától sem leszel egy másodpercig sem jobb ember. Maximum egy fanatikus, becsavarodott és besavanyodott aszkéta leszel, semmi több.
Mert a pénz továbbra is csak egy eszköz a fizikai szükségeid betöltésére. Se nem több, se nem kevesebb. Ha akként tekintesz rá és arra használod, amire való, teljesebbé és könnyebbé teszi az életed. De amint már mást vársz el tőle, súlyos tévútra terelheted az egész életed.
Update: A további felesleges hozzászólások elkerülése végett a cikk nem arról szól, hogy a pénz rossz dolog, vagy hogy nem lenne könnyebb elég pénzzel élni, mint nélküle, vagy ne lenne jobb gazdagnak lenni, mint szegénynek, hogy baj lenne az élményekkel vagy egy szép autóval. Ha te is ezt akartad leírni, olvasd el a cikket újra, miről szól. Ha ezen kívül van véleményed, azt oszd meg velünk is. Ja és teljesen mást jelent az, hogy a pénz nem tesz boldoggá és az, hogy nem boldogít. Nem véletlenül írtam az előbbit.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Úgy szoktam rá tekinteni az életben, mint kenőanyagra egy gépben.
Ha túl kevés van, csikorog, remeg, hosszú távon károsodik a berendezés. Nem lehet megúszni
Ha van elég, nem szükséges folyton nézegetni, tapogatni, az olaj/zsír van a gépért és nem fordítva, a gépbeli értelmén kívül csak egy élvezhetetlen trutyi. 🙂 Ellenben figyelni kell, hogy legyen belőle készlet, és kenjük, amikor kell.
Ha a szükséges mennyiség kétszeresével kenjük meg a tengelyt, semmivel sem fut jobban, ellenben még össze is koszolhatjuk magunkat, a gépet és a környezetet. De persze az edényekben későbbre elrakva van értelme a többletnek.
Miért gondolod, hogy a pénzen vett élmény nem ad értelmet az életednek? Az igazi és unikális élmények olyan dolgok, amely egész életedre megmaradnak. Minél több ilyen élményt tudsz összegyűjteni az életed során, annál értelmesebb lesz az életed! Az orosz író, Pavlenko szerint: "Az élet nem azokat a napokat jelenti, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékszünk!" Az unikális élmények gyűjtése, mint egy egzotikus út, pont az ilyen élmények gyűjtését jelenti. Ha egyszer számvetést csinálsz az életedről, ezek az élmények tuti, hogy ott lesznek.
Topfly, az élmény jó dolog. Ahogy a szép autó és a szép ház is jó dolog. Csak nem ez a lényege az életnek, csak tarkítja és gazdagabbá teszi azt. Ez a hatalmas különbség.
“...3, Ha sok pénzem lesz, boldog ember leszek...”
Azért Miklós, te is inkább lennél boldogtalan gazdagon, mint szegényen...
Nagy Vonalakban, már akkor boldog voltam, amikor szegény voltam.
Miklós, ehhez a cikkhez nem lehet mit hozzátenni, így tökéletes, köszönöm! Remélem, sokan fogják olvasni és értelmezni.
A pénz nem boldogít, nagy igazság.
Nagyon jó írás!
Ossiantól a pénz dala jutott eszembe.
A refrén:
Az én nevem az átkozott pénz
A nagyvilág ura vagyok
Körülöttem forog a Föld
Emberekkel játszadozom
"3, Ha sok pénzem lesz, boldog ember leszek." Meg a fordítottja is elfért volna itt. "A pénz nem számít, nem attól leszel boldog. Válassz olyan hivatást, amiből épp csak megélhetsz, de legalább örömet okoz." Aztán amikor jönnek a gyerekek, kéne +1 szoba, néha azért közös élményekre is kéne költeni, csak nincs miből, szépen megmérgezi a hétköznapokat a pénz örökös hiánya. Lehet majd minimális önerővel 20 évre hitelt felvenni a panellakásra.
Igen, a pénz nem boldogít, de a hiánya megkeserít. Nyilván a gyereknek sem kell megvenni mindent, amire rákíván, de az sem jó, ha soha semmilyen vágyát nem tudod teljesíteni. És akkor a megtakarítás hiányából adódó stresszről még nem is beszéltünk.
Nagyon jó cikk, köszönöm.
Tényleg nehéz elkerülni a szélsőségeket.
Igazat adok neked, nagy bölcsesség kell ahhoz, hogy az ember a pénzzel tudjon bánni.
Fogom is ajánlani az ismerőseimnek az online oktatásodat a pénzügyekről.
Üdvözlettel, egy közgazdász, aki hiszi hogy, az alapvető pénzügyi ismeretek fontos szerepet játszanak abban, hogy jó döntéseket hozzunk az élet minden területén.
A pénz nem boldogít, csak segít boldognak lenni.
Miklós azt próbálja mondani, hogy attól, hogy van pénzed elutazni a Maldív-szigetekre, még nem leszel boldog. Ott is lehetsz szomorú, csalódott, magányos, sőt boldogtalan. Nem az élményt vitatja el, mert élményekre szükség van, hanem hogy ez okozná a boldogságot.
És ha te megtalálod a személyes boldogságod forrását, akkor is fájhat egy pénzügyi veszteség, természetesen.
Szeretem az ilyen osszegzeseket, de kicsit aggodok, hogy milyen sok ember szamara lehetett ez uj info.
Mellekesen ezt a "penz nem boldogit" dolgot kicsit at kene gondolni. Hogyafenebe ne boldogitana?! Nyilvan barki elorangathat a kalapbol boldogtalan, oreg, maganyos milliardosokat es vegstadiumu rakos gyartulajdonosokat, de en emlekszem, milyen volt palyakezdokent elni honaprol-honapra.
Es meg kell mondjam, hogy sokkal jobb erzes most, sok megtakaritassal a szamlaimon elni egy normalis eletet, egy normalis csaladdal magam korul.
A penz nem egy rossz vagy gonosz dolog, hanem az altalad elvegzett munka/stb ellentetelezese (jobb esetben) azaz - mondhatni - a te eletenergiad. Ezt utalni, meg ugy hivatkozni ra, mint ami nem boldogit, meglehetosen fura viselkedes.
Boldogit, biztonsagot es nyugalmat, jobb egeszseget, eletkorulmenyeket es tobb lehetoseget kikapcsolodni.Csak esszel kell ugye
@Topfly, az élményeknél szerintem akkor van hiba, ha csak azt tartjuk valamire való élménynek, amiért jó mélyen a zsebünkbe nyúltunk. Teljesen szubjektív, hogy kinek mi az, amire öröm visszaemlékezni. Nekem pl. a balatoni nyarak adták a legtöbb ilyet, csupa olyan dolog, mint pl. a tábortűz a barátokkal, vagy nagyon low budget biciklitúrák, pedig jópár helyen megfordultam. Van olyan ismerősőm, aki minden nyáron húzza a száját, mert csak a Balaton fért bele, a horvát tengerpart nem, pedig kisgyereke van, tök ugyanazt csinálná mind a két a helyen. Mégsem tud örülni, mert a külföld valamiért jobban hangzik. Szóval az ilyen élményhajszolás szerintem első sorban arról szól, hogy a drága dolgoktól várjuk a nagy durranást, pedig a személyes hozzáállásnak milliószor több köze van ahhoz, hogy mit élünk meg igazán nagy élményként.
Ha van pénz, vehetsz egy biztonságos autót, amiben nem halsz meg már a legkisebb ütközésnél.
Ha van pénz, meg tudod fizetni a legjobb egészségügyi szolgáltatást.
Tudsz tanulni neves egyetemen.
Körbe tudod járni a világot. Nem mindenkinek opció a hátizsákos, stoppolós túra, fiatal lányként nem merném bevállalni.
Nem azt mondom, hogy csak a gazdagok boldogak, de egy bizonyos szinten a pénz igenis boldogít. Sokkal örömtelibb es gondtalanabb, bistonságosabb életett lehet álatala elérni. Én úgy nöttem fel, hogy soha nem volt pénz semmire, állandó feszültség volt a pénz miatt.
A pénz nem boldogít, de nélküle nem lehetsz boldog.
@Kiszamolo, szép dolog a tagadás és még el is hinném, ha elmondanád szerinted mi az élet lényege, ha nem az élmények gyűjtése (nem minden élmény pénz kérdése)? Azzal egyetértek, hogy önmagában a pénz nem boldogít, de a szabadidő, élmények és akár tárgyak is, amelyek vásárolhatunk a pénzzel igenis boldogíthatnak, ha az ember okosan használja a pénzét és reális elvárásai vannak a pénzért vásárolható dolgok boldogító hatását illetően. Boldogak lehetnek persze a lelki és anyagi szegények is, de ennek a blognak az olvasótábora, aligha akar így boldog lenni 🙂
Engem a pénz nem izgat.
Nyugtat.
A "penz nem cel" igaz, viszont az anyagi fuggetlenseg (amihez nagyon sok penz kell) siman lehet megfontolt eletcel. 30as nyugdijas, Money Mustache osszegyujtottek az eves koltesuk kb. harmincszorosat, es eletuk vegeig meg van teremtve az anyagi biztonsaguk munka nelkul.
Ezer otletem van, mit csinalnek, ha nem kellene mindennap dolgoznom (ezek egy resze olyan hobbi, amivel penzt is keresnek), nem otthon doglesre vagyom, hanem a magam ura lenni, ahol a munka opcionalis, ahol szabadon valthatok adott esetben orszagot, tevekenyseget vagy indithatok teszem azt taviranyitasu dron-epito youtube-csatornat, a (kezdeti?) vesztesegesseget figyelmen kivul hagyva.
Ez olyan foku szabadsag lenne, amitol az eletem jelentosen boldogabba valna. A cel elerheto, de meg korulbelul tiz ev munka es kemeny sporolas hianyzik. Addig a vagyonom igenis onmagaban a siker merceje.
Totál csórón is nagyon boldog voltam, a fiatalság sok mindenen átsegít 😉 Ha belegondolok, mik voltak eddig a csúcspontok, akkor a nagyobb eseményektől (szülés után a gyerek és a férjem mellettem), a tök pitiig (ülünk mind az öten egy kupacban és olvasunk a jó meleg, sütiszagú házban) volt sok minden.
Az egyik gyerekem kezd abban a korban lenni, amikor még/már keveri a dolgokat. Érdekes ez, kicsi gyerek kevésbé veszi észre a különbségeket; a tinik nagyon; a felnőtt meg egy idő után nem foglalkozik vele csak annyit, amennyit kell.
"A pénz nem boldogít, csak ha van"
"Kik mondják, hogy a pénz nem boldogít? - Hát a szegények."
A pénz lehetőségeket ad. Több pénzzel több lehetőséged van.
Pl. ha lenne sok milliárdom, akkor csinálnék naperőművet autópályák főlé.
Ettől jobban érezném magam és a föld is kicsit zöldebb lenne.
De nincsen, ezért nem csinálok.
Ami az én szintemen megy az az, hogy bármi ami elromlik, le tudom azonnal cserélni. Beleértve az autómat de nem beleértve a házamat. Ez nem tűnik nagy dolognak, pedig az. Kérdezz meg olyat, aki nem tudja ezt megtenni és elromlik 100%-ban mondjuk a gázkazán télen v. ellopják/rommá törik az autóját.
A cikkben felsorolt dolgok hibák. Nem tartozom egyik csoportba sem és szvsz. a többség szintén nem. De van több ismerősöm is, aki beleillik egy-egy pontba.
@jurta
Úgy szoktam rá tekinteni az életben, mint kenőanyagra egy gépben. - Nagyon igazad van!
A pénz egy eszköz, felesleges többet belemagyarázni. Persze sok kényelmi dolgot meg lehet belőle venni, az tény, de kevesebb pénzzel is lehet valakinek pozitív ingerekben, élményekben gazdag élete! Főleg, ha nem másokat majmol, ill. idegeneknek akar megfelelni.
@Kiszamolo
Voltál szegény is? 🙂 Erről soha nem írtál. Vagy ha igen, belinkeled?
Amúgy egyetértek, de azért tegyük hozzá, hogy a pénz hiány boldogtalanná tehet. Gyerekekkel már igenis számít, hogy ne kelljen minden nap az árakat nézni a Lidl-ben, vagy nyaraláson, vagy egyáltalán el tudj menni nyaralni is, ki tudj fizetni egy angol tanárt a gyereknek (korrepetálás) stb. Ezek azért visszahatnak. De a pénz hajszolása nem old meg semmit, ez is tény.
https://kiszamolo.hu/ha-nem-keresel-eleget/
Nagyon fontos ez a bejegyzés, még ha szükségképpen a nagy általánosságok szintjén is marad.
A vagyon gyarapodásával egyidejűleg két – lelki értelemben negatív – jelenséget figyeltem meg.
Az egyik, hogy sokkal kevésbé tudok örülni anyagi dolgoknak, ide értve a konkrét tárgyakat, de az utazásokat, pénzen szerezhető élményeket is. Kifejezetten hiányzik az érzés, amikor az ember valamilyen erőfeszítés, spórolás eredményeként jut valamihez, és a kisebb dolgok megszerzését is jutalomként éli meg.
A másik, hogy óhatatlan, hogy a nagyobb vagyont az ember aktívabban, nagyobb kockázatokat (is) vállalva, vadabbul dolgoztassa, adott esetben olyasmibe vágjon, ahol a kinyerhető értéket nem tudja felmérni. Ez egy alapvető feszültséggel jár. Kisebb vagyonnal az ember csak legyint, hogy nagy kár nem érhet, legfeljebb többet kell majd dolgozni.
A pénz nem boldogít, de a kamatos kamat igen!
Ezen felsorolás fokozása (az utolsót kivéve) amikor mindezt hitelből teszi az ember (túlköltekezés, hitelspirál, látszatjólét, látszatbarátok...). Tudjátok mi a legjobb a világon? Együtt bandázni a családdal (egy jó társasjáték, vagy bármilyen sport, játék) és együtt egy piknik vagy bográcsolás vagy csak egy jó kis sültzsíros kenyér lilahagymával.
A boldogság nem arányos a pénz mennyiségével, fejben dől el. Nem, nem árt ha van, sőt, ha nem kell izgulni a számlák és váratlan kiadások miatt az a jó egészségileg és mentálisan. Ám nem a dolgok és pénz birtoklása tesz boldoggá. Az élmény és hogy azt értékeljük ami van. Célok és vágyak reális talajon kellenek, az visz előre, de mindig értékeljük ami van.
Az ember akkor mondja, hogy a pénz nem minden, ha van belőle elég.
Altcoin, nem, hanem akkor jön rá. Amíg nincs pénze, azt gondolja, hogy az a minden, ha lesz pénze, akkor boldog és elégedett lesz.
Iskolás koromban áhitattal figyeltem, hogy milyen jó azoknak a társaimnak, akik gazdagok (orvos, ügyvéd, vállalkozó szülők) - mindenük megvan, márkás ruhák, távoli külföldi drága nyaralások, puccparádé. És kívülről szemlélve olyan kiegyensúlyozott, boldog családoknak tűntek ezek. Aztán mik derültek ki az idők során - itt egy kis depresszió, ott egy öngyilkosság, amott egy totál kattant, zavarodott gyerek, volt akit lecsuktak, stb. Fura volt ráeszmélni, hogy hiába a fene nagy gazdagság (és a színjáték), belülről rohad az egész.
A pénz nem boldogít, csak ha sok van! 🙂
Én egyszerű vagyok mint a faék, és félek, nem tudnám eltölteni értelmesen az életemet, ha rámszakadna a 30asnyugdíjas léthez szükséges pénzmennyiség. Jó az munkába járni. Különben otthon döglenék. Nem mintha ez lenne az életcélom, csak megkeresem a pénzt a hobbimra, amire még időm is marad.
Szerintem alapvetően semmi nem tesz boldoggá hosszú távon, mert a boldogság az nem egy állapot, hanem egy változás.
Történik valami, megszalad valamilyen hormon az agyban, az ember boldog lesz a megnövekedett hormon szinttől. Majd az agy megszokja ezt a szintet (vagy visszaáll alapállapotra) és visszatérünk a - hívjuk közömbös állapotba-.
És tökmindegy hogy pénzről, nőről, családról, bandázásról van-e szó, amikor hozzájutsz boldog leszel, de ha tartósan megkapod akkor már nem.
A pénz annyiban különleges termék, hogy hozzá tud segíteni a többi (vagy több) "boldogság változáshoz".
Minden más igazából csak mese habbal, ez olyan mint amikor az embernek gyereke születik. (Általában ha várt baba) boldog lesz. De később már nem lesz boldog attól hogy gyereke van (hisz gyereke szinte mindenkinek van ergó senki nem lehetne boldogtalan és mégis), mert folyamatosan hozzájut.
a kulcs sok helyen elhangzott: család (akinek erre van igénye)
Soha nem hittem volna hogy valaha azt mondom a pénz nem boldogít, de mióta elvesztettem a családomat erre rá kellett jöjjek...Ideig óráig enyhít egy drága meglepetés vagy ilyesmi, de amúgy szart sem ér ha nem lehetsz azok mellett akik fontosak neked. Minden más bullshit.
Ténlyeg soha nem hittem volna, az oviban is a pénz volt a jelem...
🙂
Két dolog:
1. Vannak élmények, amikhez szinte semmi pénzért hozzájuthatsz. Például elmehetsz a Mátrába síelni (80 perc Pestről autóval), vagy elkezdheted az Országos Kéktúrát (garantáltan az ország legszebb tájain haladsz majd végig). És ehhez tényleg csak pár tízezer forint kell.
2. Ismertem egy családot, akiknek tíz éve volt egy menő italkereskedésük és egy ruhaboltjuk. A szülők azóta elváltak, a gyerekek pedig messze külföldön élnek (és ott sem találják meg a számításukat). Tele voltak gyerekkorukban pénzzel? Igen. Boldogok voltak? Akkor talán igen. És boldogok most? Hát nem.
Nézzük meg mi is a Boldogság és döntsétek el a pénzel való összefüggését .
a) a múltra vonatkozó pozitív érzelmek: elégedettség, derű, kielégítettség, büszkeség;
b) a jelenre vonatkozó pozitív érzelmek további két csoportra oszthatók:
- élvezet (érzékszervi-, testi élmények, örömök, mint finom ízek, illatok, kellemes, jó közérzet, szexuális érzések, szép látvány és ügyes mozgás, valamint magasabb rendű, főként tanult, összetettebb eseményekből keletkező örömök, mint a bizsergés, ellazultság, elragadtatottság, extázis, jókedv, izgalom, kényelem, lelkesültség, móka, öröm, szórakozás, vidámság, üdvözültség), ezek minden esetben rövid, pillanatnyi érzetek,
- kiteljesedés, ezek nem érzelmek, hanem olyan cselekedetek, amelyeket szívesen, elkötelezetten teszünk (pl. jó beszélgetés, olvasás, sport, tánc, társasjáték) és egyes esetekben létrehozzák a tudatunkat módosító, érzékelésünket is megváltoztató, esetenként tompító állapotot, illtőleg a "flow" (áramlás, bevonódás, feloldódás, elköteleződés) élményét;
c) a jövőre vonatkozó pozitív érzelmek: bizalom, hit, magabiztosság, optimizmus, önbizalom, remény.
@fjskfsdjkskXXL
Én inkább azt mondanám, vannak olcsóbb és drágább élmények, csak nem mindig a drágáb a jobb, és eltérő az ár-érték arányuk. Az pl. hogy elmenj a Mátrába síelni hétvégén, nem a síbérlettől lesz drága (ha lesiklásra gondoltál, és nem sítúrára, sífutásra), nem iw a felszereléstől, hanem elsősorban attól, hogy autót tartasz fenn (lehet busszal is, csak neccebb). A Kék Túrázás valóban olcsó, de az sincs ingyen, ha nem egyben csinálod, annak is van utazási költsége. Én is azt mondom, hogy ezek pl. olcsó, jó ár-értékaranyú élmények, de ettől még ezekhez is pénz kell, egy minimálbéresnek ez is luxus lenne. Szóval bizony kell a pénz, csak nem az az egyetlen tényező.
A világ legjobb elfoglaltsága teljesen ingyen van (mármint vannak lúzerek, akik csak pénzért jutnak hozzá, de a többség megoldja ingyen). Ráadásul bárhol lehet csinálni: koliszoba, bulihelyWC-je, erdő, autó, fesztiválsátor, tengerpart (mondjuk ezzel vigyázni kell, főleg külföldön, egyszer majdnem ránkhívták a zsarukat a frusztrált eekölcscsőszök). Az, hogy egy nyaralás milyen élmény, sokkal inkább múlik azon, milyen emberekkel töltöd, minthogy mennyit költesz rá. A Balatonon lazulás a haverokkal meg a csajokkal simán boldogabbá tesz engem, mint az öreg milliárdosokat a mislencsillagos éttermezés meg a többi sznobkodás.
Boldogság? Az élet értelme? Hát 42.......... 😀
"Az önértékelési gondjaidat sem a pénz fogja megoldani, ellenben egy jó pszichológus sokat tud segíteni, hogy elfogadd magad és értékes emberként tekints magadra."
Na és mi kell ahhoz, hogy egy jó pszichológus foglalkozzon veled?
Az esetleg felmerült valakiben, hogy nem mindenkit ugyanaz tesz boldoggá? Hátha esetleg létezik olyan ember, akit mégiscsak pénzen megvásárolható dolgok. Végülis nem lehetünk annyira nagyképűek, hogy azt gondoljuk mindenki lelkét ismerjük.
De még akinek gondja is van a nőszerzéssel, az is sokkal többre megy sporttal, mint pénzzel. Egy kondibérlet havi párezer forint és a kisportolt test mindenkinek vonzó, nem csak az aranyásóknak. A sport ráadásul sikerélményt és önbizalmat is ad.
Van egy haverom, teljesen átlagos budapesti jövedelemmel, ő pl focizik. Lakást bérel meg egy régi tragaccsal jár, szóval tényleg semmi extra. De állítom, hogy simán jobb női voltak/vannak, mint bármelyik szottyadt milliárdosnak. Nem is tűnik boldogtalannak.
Otto, a szottyadt milliárdosnak esélyesen fiatalon egészen jó női voltak, öregen meg, már tisztán a pénzért meg van, ami van.
Átlag Józsinak meg, ha ez lesz fontos 70 évesen is, nem lesznek fiatal féljó női az albiba.
Mondjuk én nem akartam soha nőt szerezni 🙂 Idővel már társra vágytam. Aki, jó esetben, majd velem együtt lesz szottyadt. Szoktam is mondani a férjemnek, hogy okosan intézte a természet, ahogy öregszünk, úgy romlik a szemünk 😀 25 éve vagyunk együtt, ami nagyon hosszú idő egyben, benne élve nem tűnt annak.
ekranoplan: "A másik, hogy óhatatlan, hogy a nagyobb vagyont az ember aktívabban, nagyobb kockázatokat (is) vállalva, vadabbul dolgoztassa"
Én meg fordított utat jártam be. Jelentősen több pénzem van, mint a 10-15 évvel ezelőtti önmagamnak, de nekem inkább visszaesett a kockázatvállalási hajlandóságom. x% kockázat most is x%, csakhogy nominálisan az már sokkal többet jelent. Bár lehet, hogy nem is az összeg, hanem a tapasztalat és a kor teszi 🙂
"Legtöbbször önelvetés és kisebbrendűségi érzés van az ilyen nagyzolás mögött."
Szerinted itt is az van, ha valaki a kiskorú gyerekének a nevére nyitott svájci bankszámlával dicsekszik?
"Azt remélem, hogy a hódmezővásárhelyi lányos anyukák legalább ebből a közérdekű tájékoztatásból érzékelték, hogy húsz év múlva jó parti lehet Lázár János Boldizsárból, hogyha a kamat és a forint-euró árfolyam jól alakul a következő években."
youtube.com/watch?v=QS91Dqud1wQ
A pénz nem boldogít, de az ember szivesebben sír egy S Merciben az esőben, mint egy biciklin.
Engem eddigi életem során akkor tett boldoggá a pénz, amikor valamennyi erőfeszítést kellett hozzá tennem, és olyan tevékenységgel, amit élveztem. A pénz mennyisége nem számított, mert fiatalon a (mai szemmel) kevés pénz is ugyanazt az elégedettséget okozta, mint a mostani több. A személyes életutamból arra következtetek, hogy nem leszek sosem szuper gazdag, de totál szegény sem (remélhetőleg). Gyerekkoromban mindig volt elég pénzünk, nem voltunk gazdagok, de szegények sem. Ezért nem alakult ki bennem különösebb vágy a nagyon sok pénz iránt. Ez talán hátrány is, mert nem vagyok annyira motivált, elvagyok. A tárgyak egyre kevésbé érdekelnek, egy nagyon drága tárgy, pl. autó inkább zavarna is, mert félteném. Most azt hiszem az a célom, hogy a gyerekeimnek a lehető legjobb oktatást tudjam majd biztosítani, hogy ki tudják bontakoztatni magukat.
Nekem a legtöbbet egy könyv segített abban, hogy felfogjam mit is jelent a pénz. Ez nem más mint a bizalom. Ez ad neki értéket és ezt kellene mindenkinek megértenie, h maga a pénz nem más mint egy papír v műanyagdarab esetleg pár bit max byte, ha sok a nulla a bankszámládon.
Ha sok van, ha kevés, attól még nem lesz az ember értékesebb, persze ettől még egy szükséges rossz.
A könyv Niall Ferguson: A pénz felemelkedése - a világ pénzügyi történelme.
A cikk jól összefoglalja a lényeget és jó, hogy vannak olyanok a mai világban akik próbálják helyes irányba terelni az embereket, mert az értékrendünk nagyon fel van borulva.
Amúgy az az alap felfogásom, hogy örülök annak van két fülem és nem vagyok szatyor! 😀 (értsd: az esetek 99%-ban vannak nálad rosszabb helyzetben lévő emberek)
@Szak1
"vagy indithatok teszem azt taviranyitasu dron-epito youtube-csatornat"
Hehe, kevesebb pénz van ám abban, mint ami látszik. 🙂 A Youtube lófüttyöt se fizet (cca 2 dolcsi ezer megtekintésre, ha amerikaiak lesik, nekünk ennek a töredéke) és a szponzorok nagyon rá akarnak venni, hogy tépd ki a gerinced és taposd meg, mivel ők inkább influencert akarnak, mint normális tartalomgyártót.
Nem beszélve arról, hogy egy hat perces videót egy órán át forgatok, majd megint egy órán át vágok. Tíz percnél meg már a felénél elkapcsolnak, mert hosszú. Kevesebben meg kész művészet átadni a mondanivalót.
Normális munka mellett egyszerűen nincs elég idő minőségi tartalmat gyártani, ebből megélni meg csak Joshua Bardwell vagy Mr. Steele magasságokban lehet. Persze Patreon nélkül ők sem jutnának egyről kettőre, és mindkettőjük azért a maga bizniszét is tolja. (Saját webshop és bajszos akku, satöbbi.)
@Otto
majd ha az intimitást is sikerül megismernie a labdakergetőnek, akkor talán magának keres/választ és nem a külvilágnak, illetve azáltal jó nőnek tartott "szereplőre" lesz szüksége:)
@dmry
ahh, nem érted. A csávó átlag fizuval albérletbe, közel tragaccsal (minek fokozni, nincs elég baja már) IS tudott jócsajozni.
Naná, a nők mindenre elszántak 🙂
Tudom fokozni: a pasim koliba, focicsapat, kocsi és fizetés nélkül is talált jó nőt 😀 Sőt, azóta sem focizik, a kocsi is az én nevem van (na jó, a lakás és a ház fele az övé) és még mindig jó csaja van :DD
a pénz valóban csupán eszköz az egyén, közösség,társadalom számára.
ugyanakkor, olyan szinten materializálódott a világ, hogy érzelmet, élményt, tapasztalatot, és bármit is:S…sajátos számítás alapján ki-, és megfizetve, ám instant akar birtokolni, magáévá tenni, vagy éppen kiváltani bárki is. ez viszont pont a lényeggel megy szemben, ami hosszútávon (minden szándék, vagyon, eszme ellenére) megkerülhetetlen.
ekkor már a pénz (illetve,annak forrása) használja eszközként az egyént, közösséget, társadalmat...
mély víz ez a javából.
Nekem a penz elsosorban biztonsagot ad, nelkulozesben telt gyerekkorom es vegig egyetemista eveim...
Erdekes modon a penzt akkor elveztem a legjobban amikor negyedevente felevente kaptam beremelest, a sporolas mellett nem tudott elinflalodni a penzem az igenyeimhez kepest, miota beallt a fizum olyan megszokotta valt
Valaki irta, hogy nem tolt el mar nagy orommel valami targynak a megszerzese, ez nalam is fenall, emlekszem hany tesztet kommentet elolvastam regen, hogy mindig a legjobbat vegyem egy ertekhataron belul, esetleg kulfoldrol vegyen meg etc. az ilyen jellegu elmeny total kimarad, bemegyek bolta, megvesz, hazahozom semmi elmeny
A penzzel kapcsolatos legnagyobb aggalyom, a fiamnak hogyan adom at a szemleletemet, takarekossag, befektetes, fegyelmezettseg koltesben, boldog leszek ha sikerul jo iranyt mutatni