@Guest
"Még erősebben tolják a népet a MÁP+ felé. Csak azt nem értem, miért. Attól félnek, hogy megbokrosodik a KSH, és véletlenül valós inflációs adatot fog kihozni valamikor?"

Az ajánlott első kamatláb 4,55%, ami nem sokkal rosszabb mint a MÁP+ 4.96-os átlagkamata

Az alacsonyabb kamatprémium oka, hogy ha emelkedő infláció várható, akkor az inflációhoz kötött kamatozású értékpapírok kelendőbbek. Ezért csökkenteni lehet a kamatfelárat. És ehhez nem kell a KSH-nak "megbokrosodni". Elég, ha a mostani módon számolja majd az inflációt a jövőben is.

A 2026/I hátránya a MÁP+hoz képest, hogy a hasonló 2025/I-t jelenleg az AKK 2% veszteséggel váltja vissza. Míg a MÁP+t 0-0,25% veszteséggel veszi meg lejárat előtt. Ez akkor fontos, ha valaki nem tudja, hogy idő előtt szüksége lesz-e a pénzre.

Válságban nem nőnie kellene az állampapír kamata, mert a nagyobb kockázatra nagyobb kamat jár? Aztán ki tudja lehet mind elfogy?

Az orbán kormány legalább a választásokig nem fog kamatot emelni, mert az előző kormány-devizahitel kombó miatt az olcsónak tűnő lakáshitel az eszenciálisan a politika része, meg az olcsónak tűnő csekkek (rezisharc).
Az elértéktelenedő forintra nem remegett meg a kezük, ezért szinte kizártnak tartom, hogy akár egy 400 forintos lélektani határnál megfordulnának. Esetleg kibekkelik, hogy a 400 csak a választások utánra legyen ennyi, ráadásul ha vesztenek, akkor vagy az ellenzéknél lesz 400 vagy az ellenzéknek kell lakáshiteltörlesztőt emelni.

Van olyan lehetőségük, hogy a forint erősödik, de nem emelnek kamatot? (devizatartalék eladása hosszan nem menne).

@Kiszamolo Ennek fényében érdekes lenne egy cikk, hogy manapság mik a legjobb lehetőségek mondjuk huf-eur váltáshoz. Egy rossz váltással le is lehet írni a hozamot.
Megéri-e az euro állampapír. Hogy járt, aki mondjuk 3 éve azt veszi.

Én minden évben veszek 3-4-5 millió forint értékben PMÁPot (attól függ az összeg, hogy mennyit tudok az adott évben félretenni).
Ezt csinálom 2018 óta, mert egyszerűen nincs más ötletem. A bankban semmit nem ér, a tőzsdét egyszerűen nem látom át.
Úgy számolom kb 10 év múlva, mire 40 leszek lesz olyan 35-40 millióm állampapírban.
Annyira érdekelne hogy nektek erről mi a véleményetek. Nagyon köszi.

@mernok viszont, ha azzal kalkulálunk, hogy ezzel a nettó 15%-os pályakezdő béremeléssel kapásból lejjebb tudják nyomni a pályakezdő béreket, hatalmas haszonra tesznek szert a munkáltatók 🙂

Olyan, mint amikor egy közös bérsávba vagy besorolva egyedülállóként egy olyan kollégával, akinek 3 gyereke van, és az adókedvezménye miatt a bruttója szinte a nettója is egyben.

Part2: Vajon az államnak megéri-e ennyi felsőoktatási intézményt fenntartani, és szüksége van-e ennyi diplomás munkaerőre, avagy ezzel a frappáns húzással eltolják inkább a pályaorientációk zömét a középfokú, kétkezi munkás, ipari szakmák felé? 🙂 Végzel a középiskolában, egy bemeneti vizsgával megszerzed a szakképzettséget is az érettségi mellé, egyből vár a munka világa, és 5-6 évig SZJA mentes vagy, mint a diákmunkások. (attól függően, hány évesen végezted el a középsulit)

NONSZENSZ!

Szerintem a Random capital a legolcsóbb hazai bróker. (van tbsz is) USA részvénynél tranzakciónként (adás- vétel) 10Mnél kb 60 dollar lenne a költség ha jól számoltam.

@krit állampapírt a Webkincstárnál vegyél, ott minden ingyenes.
Befektetési jegyek: a befektetési alapokat ne erőltesd, túl sok költséget számolnak fel. ETF-nek nézz utána. ETF-et legolcsóbban, TBSZ-re a Random Capitalnál tudsz venni. Hátránya, hogy csak 100.000 euróig vannak biztosítva, és nincs banki hátterük. Ha lényegesen több, mint 100.000 eurót akarsz befektetni, akkor inkább KBC, mert ott is van TBSZ, drágább mint a Random, viszont banki hátterük van. Igaz, a KBC-nél csak 20.000 euróig van biztosítás, de stabil banki hátterük van.

@emernok HUF-EUR váltás: ha befektetési célból akarsz váltani, akkor legolcsóbb szerintem a Random Capital, ott 0,3%, min. 5 euró a díj.
Ha Államkincstárnál akarsz venni eurós állampapírt, akkor szerintem a Transferwise a legjobb, kb. 0,5% költséget vonnak le.
Külföldi brókerek (pl. Interactive Brokers) lehet, hogy olcsóbban váltanak devizát, de ott meg érhető el TBSZ, tehát adózni kell a nyereség után, úgy pedig már nem éri meg, hiába olcsóbbak, ha nincs náluk TBSZ.
Ha KBC-nél akarsz befektetni EUR-t, akkor is a Transferwise a legjobb devizaváltásra.

Próbálják az embereket a MÁP+ felé tolni, pláne a csökkenő kamatokkal. Figyelembe véve ezt a cikket nem is nehéz rájönni, hogy miért:
alapblog.hu/tultoljuk/

@Kiszamolo Másik oldalról lehet közvetlen linkelni 2026/L papír leírását: allampapir.hu/dokumentumok/x3_5759275804768807034.pdf

Ők is olvasták Zsiday legújabb írását. A többiből is vehetnének át gondolatokat.

@bence köszi

--------

A kormány 150 milliárdot költ a 25 év alattiak szja mentességére.
280 000 darab 25 év alatti foglalkoztatott van.
Akkor az dolgozónként évi 535 714, havi 44 642.
Az szja 15%, így átlagos bruttóra 297 619 jön ki.
Ami 197 916 helyett 242 559 havi nettó.
Döbbenet, hogy ennyire kevés pénzből (más pénzpazarláshoz viszonyítva) mennyire sokat lehet adni.
Még, ha ez direkt így is lett kitalálva, hogy olcsó rétegnek adják.

Csak 400 milliárdból minden 30 év alatti kaphatna havi 45 nettó adóvisszatérítést.

Tetszik, hogy IT-ban a pályakezdő kolléga 600-as bruttója (teljesen reális érték), annyi lesz, mint a két éves tapsztalatú kolléga 735-ös bruttója, aki pont betöltötte a 25-t.

@clara
A bankban nem ér semmi nem most kezdődött. Soha nem ért semmit, csak amíg kaptál rá látható kamatot, addig nem zavart a pénzed értékvesztése.

Viszont, ha van egy kis sütnivalód, akkor elkezdesz ma tanulni a pénzügyekről. Sajnos a vagyonnal jár némi baj is. Aztán, ha odaérsz, hogy már tudsz valamit a "tőzsdéről", akkor befizetsz Miklósnál 40 ezer forintot, ami a vagyonod 0,5%-ánál is kisebb összeg, és megkéred, hogy tanítson meg mindenre, amit még nem tudsz. A legtöbb embernek nincs szüksége arra, hogy beszámolókat elemezzen napokig, de ha 40M-t akarsz állampapírban tartani, akkor érdemes elgondolkozni, hogy nem lenne-e jobb inkább tanulni egy kicsit a befektetésekről.

@bence
szerinted jobb a KBC és még le is írod, hogy 100k€ helyett csak 20k€ a biztosításuk?

ha nem KP-t parkoltatsz a számlán, hanem pl. részvényt, akkor az a KELER-nél lesz akkor is, ha a bróker becsődöl. nyilvánvalóan ehhez az kell, hogy valóban létező és tulajdonoban levő legyen az a részvény, nem úgy mint a questor esetében. ez MNB-nél személyre szabottan bármikor ellenőrizhető.

Zsiday: "már most komoly globális fellendülés zajlik a kormányzati stimulusok miatt"

HÁHÁHÁHÁHÁHÁ. Nem, várj, HÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁ. Így jár az aki úgy csinál mintha a Stagflation nem létezne. Nincs semmilyen globális fellendülés, pénznyomtatás van. A drágulásnak semmi köze a gazdasági aktivitáshoz mivel minden központi bank nyakló és fedezet nélkül nyomtat. Igen, hatalmas infláció lesz, és persze hogy kevesebbet fizetnek az "inflációkövető" állapapírok, mert így is kellemetlenül nagy kamatot kell majd rá fizetniük egy pár év múlva...

@kezdotudatospista
"milyen kritériumokkal lehet kilépni a PEMÁPból idő előtt?"
Jelenleg 99%-os árfolyamon vásárolja vissza a kincstár, és ez már sok éve változatlan. Ugyanakkor nincs rá garancia, hogy a jövőben is így marad, mivel a kincstár jogosult a visszavételi árfolyamot egyoldalúan meghatározni a futamidő alatt.

A szerződéses kondíciók szerint a kincstár kizárólag arra kötelezett, hogy a kamatokat a vállalt időpontokban megfizesse, valamint hogy a tőkét a lejárat napján egyösszegben visszatérítse.

@bela
"Érdemes lenne kötvényeket is TBSZ-en ETF-eken keresztül venni?"

A kötvény ETF-ek nem a lakossági állampapírok egyenértékű alternatívái.
A lakossági állampapírokon tőkegarancia van, a befektetett tőkét legkésőbb a kötvény lejáratakor a kincstár névértéken visszafizeti. Ezzel szemben a kötvény ETF-eknek piaci árfolyama van, és a körülmények kedvezőtlen változása esetén komoly veszteséget is el lehet rajtuk szenvedni. Csak annak javaslom a kötvény ETF-ek választását, akik legalább alapszinten értik, hogy a piaci hozamok változása hogyan befolyásolja a kötvények árfolyamát.