Jobb a pénzpiaci alap, mint a bankbetét és egyéb olvasói kérdések

Annyi kérdést kapok tőletek, hogy újra összeszedtem egy párat az elmúlt egy nap (!!!!) terméséből, hátha más is okul belőle. Egy pár kérdést kihagytam, mint például mi a véleményem az államosításról és ehhez hasonlóak. A következő pár kérdés egy csendes hétvégi nap kérdés-termésének egy része. 🙂

“Szia, mindig a CIB Malacperselyt, meg az Erste Aktív betétet ajánlod, miközben a CIB Pénzpiaci alapja többet hoz mindkettőnél (7,4%). Akkor miért ne inkább abba tegyem a pénzem? Még lekötni sem kell a pénzem hozzá”

Ezt a hibát szinte mindenki elköveti, aki betéved egy bankba, pedig nagyon súlyos hiba. A pénzpiaci alapokról már itt írtam, ott is felhívtam erre a tévedésre a figyelmet.

Ugyanis a bankbetétnél azt látod, mennyit fogsz kapni a következő egy évre, a befektetési alapoknál azt, hogy mennyit kaptál az elmúlt évben kamatokat (hozamot)!

Tehát a pénzpiaci alapok egy éves teljesítményét az egy évvel ezelőtti egy éves banki akciós kamatokkal kell összevetned! Az pedig 9% volt tavaly ilyenkor több banknál is. Vagyis ehhez képest gyenge a pénzpiaci alap.

Ezen túl az elmúlt évben nagyot zuhantak az állampapírok hozamai, ezért a meglévő kötvények értéke megnőtt. Ez az egyszeri változás is növelte a tavalyi hozamokat. Nézzük meg a 2011-es teljesítményét az alapnak: igen szerény 4,49%. Ennél még a legrosszabb bankbetét is jobb volt 2011-ben.

De további infóért kéretik elolvasni a belinkelt régebbi írásomat.

 “Szia, átmennék a Magnet Bankba, de nekik nincs dombornyomott kártyájuk, pedig én sokat szoktam vásárolni az interneten. Mi lenne a megoldás, tartsam meg a régi bankomnál a bankkártyámat?”

A válaszom megint azzal kezdődik, hogy már erről is írtam, mégpedig a bankkártyákról szóló bejegyzésemben. Ezt jól elolvasva megérthetitek, hogy 2011 óta nincs különbség a sima és dombornyomott kártyák között az internetes vásárlások során.

Ami lényeges különbség, hogy a dombornyomott kártyák általában, de nem mindig tartalmaznak egy utazási biztosítást is, ami sokkal olcsóbb, mint ha külön kötöd meg a biztosítást. Erről itt írtam bővebben: A legolcsóbb utazási biztosítás. De ha nem utazol külföldre, szerintem felesleges pénzkidobás a dombornyomott kártya.

Az internetes vásárlások titkairól pedig itt írtam: Így vásárolj az interneten. Itt megtudsz sok mindent a virtuális kártyáról, a CVV kódról és a Paypal-ról.

 “Megszűnik az OTP Magánnyugdíj-pénztár és választanom kell egy másikat a még meglévő pár pénztárból. Te melyiket választanád?”

A kormány látszólag eltökélte, hogy kiéhezteti a nyugdíjpénztárakat, olyan alacsony működési költségeket engedélyez nekik, amiből nem lehet fenntartani a pénztár működését. Ezért egyik a másik után dobja be a törölközőt.

Én a még létező legnagyobbat választanám, ha bármelyik túléli ezeket az éveket, akkor az csakis a legnagyobb(ak) lesz(nek) szerintem.

“A fizetésem nagy részét kézbe kapom, feketén. Mennyi az esélye, hogy elővesznek egy vagyonosodási vizsgálaton? Másik kérdésem, hogy a bankoknál elkérik a személyit befizetéskor, így egyből beazonosítanak. Van olyan bank, ahol nem kell személyi ahhoz, hogy más számlájára fizessek be?”

Jelenleg az adóhivatal csak évi kb. 1500 vagyonosodási vizsgálatot folytat le évente, ami a 3,5 millió személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett személyt tekintve elenyésző, akkor is, ha 5 év az adócsalás elévülése (A vagyonosodási vizsgálatról itt írtam.)

Azonban ha minimálbéresek vagyunk, vagy nagy értékű gépjárművet, ingatlant veszünk, könnyen megtalálhatnak bennünket. Az én egyik barátomat elővették, pedig szó szerint semmi vagyona nem volt, és alig a minimálbér felett keresett a valóságban is.

Ezért inkább érdemesebb adózni, például így, nagyobb halaknak pedig így.

Régebben az OTP-nél nem kérték a személyazonosság igazolását a befizetéseknél, ezért kellett az összes biztonsági őrnek ott nyitni számlát, a főnök meg rárakta a fekete fizetést a számláikra. Nem tudom, ezt megváltozott-e az elmúlt másfél évben.

“Rövidtávra (3-4 év), kevés pénzzel – 100.000 Ft induló összeg, amihez havonta 10-20 ezret hozzá tennék – milyen befektetést ajánlanál? Pl: Befektetési jegy, részvény, kötvény stb.”

Alapszabály, hogy 3-4 évre maximum kötvényt veszünk, részvényt semmiképpen sem. Két lehetőségünk van, egy CIB Malacpersely, vagy hasonló megtakarítási számla, vagy egy TBSZ számla az Államkincstárnál és havonta veszünk rá 10-20 ezerért prémium állampapírt.

Azonban lehet, hogy drágább lesz a leves, mint a hús, kérlek olvasd el döntés előtt ezt: Kicsire nem adunk

Ha esetleg megfordult a fejedben unit linked biztosítás is, akkor ezt is olvasd el: Miben gyűjtsük a megtakarításainkat?

Na, röviden ennyi volt a legérdekesebb kérdésekre a válasz ezen a hétvégén.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, február 7-én indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

 

Share

20 hozzászólás

  • pdw

    A mostani alacsony alapkamatos es tranzakcios kornyezetben szerintem maganszemelyek szamara is atertekelodhet a penzpiaci alapok szerepe.

    Egyreszt az AXA pl. mar 3.75%-nal jar, raadasul tranzakcios ados ami kisebb osszegeknel megjobban utlegeli a hozamot. Mas, egyeb megtakaritasi savos kamatozasu szamlak, 500e alatti osszegeknel szinten 3-4% koruli hozamokat adnak csak (bar ez eddig is igy volt).

    Masreszt, rengeteg bank (Unicredit, Erste, Rafazom pl.) kinal ingyenes bef.alap jegyzest az un. rendszeres megtakaritasi programjaikban, amivel csak a visszafizetesert kell fizetni.

    Harmadreszt (a hivatkozott penzpiaci cikkbol) 500Ft egy penzpiaci alapert durva, ezek pl. az Erstenel 100Ft-ert valthatoak vissza (a vetel ugye a fenti modon ingyenes).

    Szoval penzugyi pufferkent sztem teljesen jo dolog a penzpiaci alap (most, ilyen kamatokkal es tranzakcios adoval!).

  • Kisbankar

    Bocs, hogy ide, de az eredeti AXA-s posztot nem találtam. Az Axa kártyákból csak a letiltási díjjakkal lehet kiszállni, pl. a Word kártya 10e Ft… Ha kártyát cserélsz, akkor ingyenes.
    Az üszi-n mondták…

  • Zabalint

    “A mostani alacsony alapkamatos es tranzakcios kornyezetben szerintem maganszemelyek szamara is atertekelodhet a penzpiaci alapok szerepe.”

    A diszkont kincstárjegyek és az MNB kötvények kamatai is estek, amelyeket a pénzpiaci alapok tartanak, meg persze bankbetétet is tartanak, tehát a pénzpiaci alapok kamatai is esni fognak.

    Persze ettől még meg van a szerepe a pénzpiaci alapoknak. Nekem pl. nem a CIB-nél van a számlám, hanem Ersténél, az Aktív betét feltételeinek nem felelek meg, így az egy éves lekötésre kaphatok 4-4,5%-ot, ami bukik ha feltöröm, így tartalék tárolására sokkal célszerűbb számomra a pénzpiaci alap, amitől idén szintén csak 4-5%-ot várok, de bármikor feltörhetem kamatveszteség nélkül. Másik eset, mikor értékpapíros TBSZ-en van pénzem, és mondjuk épp nem látok jó lehetőséget befektetésre, akkor átmenetileg tényleg jó puffer, arról nem is beszélve, hogy akkor nincsen kamatadó, így TBSZ nélküli betéteket simán megverhet, a TBSZ-es betét meg rugalmatlan. Vagy aki a kötvény piacon trendfordulót vár, de azért shortolni nem szeretne, annak a pénze pénzpiaci alapban várhatja a kamatnövekedést (nyilván a rövid lejáratú papírokat tartalmazó pénzpiaci alapok nem esnek ilyenkor jelentősen).

  • Kiszamolo

    ugyanez az ügyfélszolgálat azt is mondta, hogy vissza lehet adni a kártyát.

    De legrosszabb esetben megszünteted a számlát (ezer forint éven belül) és új számlát nyitsz ingyen, de már kártya nélkül

  • Kisbankar

    Hát nem tudom akkor most mi az igazság… De ezt jó lenne megtudni fixre, lehet mást is érdekel.
    Mondjuk azt el tudom képzelni, hogy a beterhelt 10eFt-ot utána megpróbálják behajtani tőled, akár kiadva végrehajtó cégnek… Anno a Fibernet-tel jártam így, nem is tudtam róla, hogy van 1000Ft elmaradásom, felszólítást nem kaptam, a céget közben el is adták, majd 3 év múlva kopogtatott egy behajtócég… Akkor már 3eFt-ért…

  • Kiszamolo

    10 ezer forint a LETILTÁS díja, ha elhagyod. De ezt nem kell kifizetni, ha visszaadod.

  • fma

    “Ezt jól elolvasva megérthetitek, hogy 2011 óta nincs különbség a sima és dombornyomott kártyák között az internetes vásárlások során.”

    Hát nem tudom, de én az unicredit-es maestro-val szinte sehol nem tudtam fizetni – külföldi netes vásárlás esetén.
    Vagy ha nincs a választható kártyatípusok közt, akkor találomra kiválasztok egy másikat és úgy mehet ?

  • Kiszamolo

    ha 2011 márciusa után lett kibocsátva, akkor tudtál vele fizetni szerintem

  • pdw

    Kiveve ha az elfogado honlap nem tamogatja. Van ilyen nehany, de egyre ritkabb. De ha van CVC kod a hatlapjan akkor elvileg mukodnie kell (ha a webhely is elfogadja).

  • KXaXa

    Pár napja voltam bent AXA-nál. Nekem azt mondták, hha nincs szükségem a kártyára, akkor telefonon keresztül lemondani (1-2-2 elvben), és egy ollóval kettévágni a kártyát. Kérdeztem, h ennek van-e esetleg bármilyen díja, és hát h is fogalmazzak, érdekesen néztek rám, és közölték, h nincs (Visa Electron kártyám van még).

  • sucec

    “Mas, egyeb megtakaritasi savos kamatozasu szamlak, 500e alatti osszegeknel szinten 3-4% koruli hozamokat adnak csak (bar ez eddig is igy volt).

    Nem tudom ez a 3-4% hogy jött ki. A CIB malac is 5,5 felett lesz, én pl. még ma is kötöttem le sima bankbetétben 7,5 és 6,5-ön, igaz új forrást, de a malac hosszabb távon is 5 felett lesz.

    Az erste-nel ha minden igaz van számlavez. díj is, azt is számold bele! Bef. alapozni szerintem csak nagyobb összeg felett (értsd: mondjuk 500e felett) érdemes, alatta nem igazán…

  • fma

    Ahogy lentebb is írta az olvtárs :
    “Kiveve ha az elfogado honlap nem tamogatja.”

    Pedig 2011.03. utáni, chip-es, CVC-s.
    Csak épp a Maestro szinte sehol nincs az elfogadottak közt – ahol én nézem.
    Szóval nem oly egyszerű ez sajna.

  • Hahaha

    Egy érdekesség a bankkártyákkal kapcsolatban. Nekem olyan osztrák, nem dombornyomott, Maestro kártyám van, amin még kártyaszám sincs!!! Helyette a számlaszám van rajta, meg a bank azonosító számai (IBAN, BIC, BLZ) és szokás szerint név, valamint lejárati idő (csak évszám: 15). A hátoldalán nincs CVV kód. Közvetlen netes vásárlásra alkalmatlan. Természetesen netbank van hozzá. Ja és a lényeg, hogy 0 euros a számla 🙂

  • pdw

    Amazon, zavvi.com, bookdepository.co.uk pl. elfogadja. De igazabol sosem szoktam nezni, ugyis hitelkartyarol vasarlok mindent az meg ugye nem lehet maestro 🙂

  • jurta

    “Tehát a pénzpiaci alapok egy éves teljesítményét az egy évvel ezelőtti egy éves banki akciós kamatokkal kell összevetned!”

    Szerintem az illető kérdésére egyszerűbb a válasz. Lehetetlen, hogy a bank arra fizessen alacsonyabb kamatot, hogy 1-2-3-6-12 hónapra átadod neki a pénzedet (bankbetét), mint arra, hogy odaadod, de bármelyik pillanatban visszakérheted, hozammal együtt (értékpapírszámla).

  • Kisbankar

    AXA kártya ügyben megérkezett a hivatalos írás, rákérdeztem. Ha most a trx díj miatt adod vissza, nincs díja. Ha később adod vissza, a letiltás díját beterhelik.

    “Abban az esetben, ha 2013. április elsejei hirdetmény változás miatt szeretné a bankkártyát megszüntetni, de a bankszámlát megtartaná, akkor a kártyát díjmentesen lejáratjuk. Ehhez kérjük, hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat…

    …Ettől eltérő okokból, ha élő kártyáját szeretné megszüntetni azt tiltani tudjuk, ennek költségeit hirdetményünk tartalmazza.”

    Ez több ezres tétel, szóval nem értem és nem tartom korrektnek…

  • milyen feri?

    EC-kartyanak hivjak, FYI
    es nemeteknel meg osztrakoknal szinte alapertelmezett mindenhol.

  • szeketto88

    es a svajciaknal is…pl. posta postcard-ja.

  • Zabalint

    Épp most kellett döntenem betét és pénzpiaci összeg között, úgy hogy van egy összegem, ami elsősorban biztonsági tartalék, szóval bármikor előfordulhat, hogy kelleni fog, de valószínűleg nem kell legalább fél évig.

    A bankomnál (Erste) az ismétlődő 1 havi Ft betét 2% éves kamatot ad, míg a pénzpiaci alap az elmúlt hónapban is 3,5% kamatot produkált évesre vetítve. Persze, más bankoknál lehet hogy van jobb betét, de oda át kellene utalni a pénzt, ami költséges. Állampapírnál (diszkont kincstárjegy, kamatozó kincstárjegy) meg ha hamarabb van mégis szükség a pénzre, akár bukhatok is.