Miben gyűjtsük a megtakarításunkat? Összehasonlítás

Már sokszor volt szó a unit linked biztosítások költségeiről, ami miatt a megtakarítás egyik legdrágább formája a unit link biztosítás. (Ha még nem olvastad, olvasd el például ezt és ezt.)

Hogy számokkal is, mindenki számára érthetően bemutathassam, csináltam egy kalkulátort, ahol egy átlagos unit linked biztosítás hozamait hasonlítom össze egy Malacpersellyel, egy TBSZ számlával kombinált Malacpersellyel, egy TBSZ számlára vett prémium állampapírral.

Egy kicsit bővebben kifejtve: az első esetben a sima Malacperselynél csak havonta elteszünk 20 ezer forintot, erre kapunk kamatot és fizetünk kamatadót. A második esetben évente áttesszük az összegyűlt pénzt minden év végén TBSZ számlára, ugyanolyan kamat mellett, de minden második évtől már kamatadó-mentesen.

A harmadik esetben az Államkincstárnál nyitunk egy TBSZ számlát és a gyűjtőévben havonta befizetünk 20-20 ezer forintot, amiből prémium állampapírt veszünk, majd a következő évben új számlát nyitunk és fizetjük tovább a havi megtakarításainkat. Így mindenkor kamatadó-mentes lesz a megtakarításunk.

Amennyiben ragaszkodunk a befektetési alapokba, vagy értékpapírokba történő befektetéshez, több bank kínál költségmentes, akár havi 10 ezer forinttól elérhető számlát, ahol a unit linked biztosításhoz hasonlóan tudjuk befektetési alapokba gyűjteni a pénzt, csak éppen magas költségek nélkül. Ilyen például a Unicredit Rendszeres Megtakarítási Programja. Ugyanazt tudja, mint egy unit linked biztosítás, csak éppen költségek és kötöttségek nélkül. (Egy TBSZ számlával kombinálva kamatadó-mentesen.)

Egy átlagos unit linked biztosítás az alábbi költségekkel bír:

– Az első két év befizetéséből kezdeti egységeket képeznek, amelyet tíz éven át évi 10%-kal csökkentenek.

– A befizetés 5%-át levonják allokációs díj, vagy vételi-eladási árfolyamkülönbség címén.

– Havi 470 Ft számlavezetési díj, vagy adminisztrációs díj

– A bennlévő pénzünket évente 1,7%-kal csökkentik az alapkezelői költség miatt. (Megjegyzés: a közzétett hozamokat már csökkentik ezzel a díjjal, ez a nettó hozam)

A fenti költségek lefedik a piac 80%-át, a maradék 20%-ban vannak rosszabb és jobb ajánlatok is.

Ezért cserébe legalább még megkötéseket is kapunk, hogy mikor juthatunk a pénzünkhöz és mennyit kell havonta befizetünk.

Nézzük meg, hogyan alakul a pénzünk, ha a termékek ugyanannyi kamatot hoznak? A befizetések havonta történnek, ahogy a kamatozás is, a költségek levonása a szolgáltató által meghatározott ütemben van kalkulálva.

A unit-linked biztosításoknál ha a 10. év előtt kiszállunk a biztosításból, az elmaradt levonást a kezdeti egységekből a biztosító egyszerre érvényesíti (ez az úgynevezett visszavásárlási tábla.) Ezért a táblázatban feltüntetett aktuális egyenleg az első 10 évben a unit linked biztosításoknál csak elméleti, mert a tízedik év előtti felvételkor ennél jóval kevesebbet kapnánk valójában kézhez. Ezért írtam dőlt számokkal az első 10 év teljesítményét.

 

Láthatjuk, hogy a unit linked biztosítás a költségei miatt esélytelen ebben a versenyben. Még 20 év után is 4 millió forinttal van elmaradva a prémium állampapírtól.

Emeljük fel a unit linked hozamát 12%-ra:

Még négy és fél százalékos többlethozamot feltételezve is a magas költségei miatt 10 éves távlatban kikap az összes szereplőtől, a magas hozam ellenére is 17 évet kell várni, hogy első lehessen a listán a unit linked biztosítás.

Na és ha megszavazunk egy 14%-os hozamot minden évre a unit-linked biztosításnak?

 

Egy igen magas és eddig még hosszú távon, tartósan soha nem teljesült 14%-os hozamot feltételezve is a legutolsó maradt 10 éves távon a unit linked biztosítás. 20 éves távlatban már ő lenne a nyerő, ha tudna hozni ennyit.

Nézzük meg, mennyit hoztak az elmúlt években a unit linked biztosítások. Öt éves távlatban az alábbi eredménnyel büszkélkedhetnek az eszközalapok az egyik hazai nagybiztosítónál:

Amint látjuk, volt itt minden, a mínusz 15%-tól a plusz 50%-ig. A plusz ötven százalék kamatos kamattal számolva 8,5%-os hozamot jelent évente. Ez volt a legjobb lehetőségünk. Az átlagos hozam 3,5% körül volt. Ez egy kicsit messze van a szükséges 14%-tól.

Tíz éves távlatban sajnos nem tudtam grafikont beszerkeszteni, mert vagy nem működnek 10 éves időtávra a biztosítók grafikonrajzolói, vagy nem lehet kiválasztani, hogy csak a 10 éve is létező alapokat mutassa.

Ezért manuálisan kell beírnom: a vizsgált biztosító legeslegjobb alapja 105%-ot hozott tíz év alatt, ez megfelel 7,5%-os éves hozamnak. A következő legjobb azonban már csak 67%-ot hozott, ez nem több, mint 5,3% éves hozam. Még egyszer: ebből még lejönnek a költségek. Természetesen voltak olyan alapok is, amelyek mínuszosak voltak még 10 év után is.

Tehát az átlagos hozam mindkét időtávban nem haladta meg a 3,4-4%-ot. Ez akkor is borzasztó kevés lenne, ha nem lennének ilyen költségei a biztosításoknak.

Természetesen elképzelhető lenne jobb 10 év a unit linked biztosítás javára, hiszen öt éve egy válságban élünk. Azonban azt se felejtsük el, hogy rosszabb 10 év is lehetne, tehát nagy rizikót vállalunk, amikor mindenféle egzotikus alapba fektetjük a pénzünk.

Végezetül nézzük meg, mennyi pénzünk lenne, ha nem egy 14%-os hozamot hozó unit linked biztosításba fektetünk, hanem ugyanazt a pénzt az Unicredit Rendszeres Megtakarítási Programjába tesszük és áthelyezzük TBSZ számlára évente, ugyanolyan hozamok mellett. (Időhiány miatt a TBSZ számla költségével nem kalkuláltam, ez évente 2-10 ezer forint, a darabszámtól függően, azonban az alapkezelői költséget az RMP-ből is levontam.)

Remélem, segítettem a döntésben.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

88 hozzászólás

  • KO

    Remek, pont erre az infóra volt szükségem!

    Igaz, pont tegnap fizettem be három havi elmaradásomat egy egyéves Univerzumba, 2 nappal a megszűnés előtt. Eddig töprengtem mi legyen, hagyjam elúszni az eddigi 125-öt, vagy továbbvigyem és folyamatos odafigyeléssel próbáljam kihozni belőle a maximumot, ha már elindítottam.
    De akkor ezek szerint még most is érdemesebb ezt a 160-at bukni (ez pont egy tisztességes tanulópénz), és máshol belekezdeni egy más konstrukcióban?!
    Ezeket a megtakarítási számlákat, ha most elindítom, akkor fent lehet őket tartani 20 évig, nincs felső korlátuk, illetve végig adják a 8%-ot?

    Amúgy kösz a blogot, rendszeresen olvasom, tanulok belőle, mégha a fentiek alapján nem is látszik 8)

  • Kiszamolo

    az Univerzum II nem annyira rossz termék, ki kellene számolni, mivel jársz jobban.

  • KO

    Ez még a “sima” Univerzum, arról is ez a véleményed?

    Leginkább ez a “két nappal ezelőtti adatokból dönts úgy helyesen ma, hogy az két nap múlva fog életbe lépni” megoldás (átváltás, átirányítás), ami miatt nem tetszik ez az egész, de ezt megkötéskor még nem láttam át sajnos, és a “tanácsadó” sem gondolta, hogy ezt érdemes lenne elmagyarázni…

  • pdw

    Azt en is nezegettem manapsag, de a 162 oldalas “feltetelek” pdf-tol (nem) kicsit behanytam 🙂
    Nem normalis hogy hetekig kelljen olvasgatni meg ertelmezni egy termekleirast…

  • titanman

    kösz, ez hasznos, van megtakarított pénzem ami kb 5 év múlva lesz esedékes elkölteni, pont azon rugózok hogy lenne legjobb lekötni. Arra jutottam, hogy valószínűleg a pénz 70%át betolom prémium államkötvénybe TBSZ-el, a maradék 30%ot meg lekötöm sima TBSZ-en mondjuk a gránitnál.

  • KO

    “Szerencsére” annak fele “csak” befektetési politika, meg fogalommagyarázat, meg ilyen-olyan táblázat! 8)

  • Kiszamolo

    meg aztán a lényeget (ez általában a költségeket jelenti) úgysem érted, úgyhogy tök felesleges olvasgatni. Nem véletlenül van az olyan cifrán fogalmazva. 🙂

  • Jano

    Nagyon jó cikk.
    Két kérdés merült fel bennem:

    1. Vajon meddig lesz Prémium államkötvény, mint olyan? SZVSZ, ilyen magas kamattal igazából nem éri meg az államnak hitelt felvennie. Ez csak az unortodox gazdaságpolitika miatt van most (meg hogy fityiszt mutasson a kormány az IMF-nek), de vajon még 10 évig is így lesz? Ismerve a magyar gazdaságpolitika változékonyságát nagyon erős kételyeim vannak.

    2. Kicsit nehéz a felfogásom. A második opció azt jelenti, hogy minden évben (v. 2. évben) nyit az ember egy új TBSZ számlát? Mellesleg egy embernek lehet egy befektetési szolgáltatónál (banknál, hozamplazán, stb.) több TBSZ számlája is? (Oké ez már a 3. kérdés…)

  • Kiszamolo

    Hogy mi lesz, nem tudjuk. A lényeg az arányokon van, hogy mennyivel többet kellene hoznia a unit linkednek, hogy egyáltalán kijöjjön nullára.

    Egy évig gyüjtöd malacban, aztán az év végén jól átpakolod TBSZ-be.

    Csak az a kikötés, hogy egy adott évben nem nyithatsz egy banknál több TBSZ-t, de évente muszáj újat nyitnod, hiszen minden év végén (gyüjtőév) lezárják a TBSZ-eket

  • Vittorio

    “Csak az a kikötés, hogy egy adott évben nem nyithatsz egy banknál több TBSZ-t, de évente muszáj újat nyitnod, hiszen minden év végén (gyüjtőév) lezárják a TBSZ-eket”

    Ha minden évben nyitok egy TBSZ-t, akkor az nem csak az 5. évtől lesz kamatadó mentes?

    Az Unicredit RMP is érdekes megoldás, de akkor ott is az lenne a lényeg, hogy minden évben nyitok egy TBSZ-t és oda pakoltatom át az éves megtakarítást? Na meg az RMP-nél vannak különböző megtakarítási formák, te mivel számoltad ki a fentit?

  • pompidou

    Egy banknál 1 évben lehet 2 db TBSZ számlád !!!

    1 értékpapír
    1 bank betétes !

  • Barna

    TBSZ számlát át lehet vinni bankok között?

  • Zoltan

    UL és UL között óriási a különbség, és egyáltalán nem vagyok róla meggyőződve, hogy az az “általános”, ami a cikkben szerepel. Ahogy a betéteknél is az egyik legjobbat a Malacperselyt választották ki, az UL-ek közül is illett volna a jobbak közül válogatni. A mai korszerű UL-ek jó bónuszokkal jutalmazzák a hűséget, ez nem szerepel a számításban.
    Az egyik kedvencem az a konstrukció, ahol a 4., 8., 10., 12., 16. és 20. években az adott időszak átlagos éves befizetéseinek 40-40%-át írják jóvá bónuszként. A 12. év után már 100%-on visszavásárolható!

    Az viszont tény, hogy rendszeres díjas UL-t 10 névnél rövidebb futamidővel TILOS lenne kötni, mert tényleg nem éri meg. 10-15 év között a konkrét esetet kell megvizsgálni. 15 év fölött – ha megfelelően kezelik – elég nehéz megverni hagyományos banki termékekkel.

    Javaslom a topicgazdának, hogy végezzen egy olyan szimulációt is az UL-re, ahol mindössze 2, azaz kettő alapból lehet választani. AZ egyik egy pénzpiaci alap, a másik egy magyar részvény alap, amely a BUX kosarat tartalmazza. Az UL-hez tartozzon egy automatikus átváltó rendszer, amely a megvásárolt egységeket AUTOMATIKUSAN áthelyezi a két alap között.
    Amennyiben a részvényalap 90 napos csúszóátlagára esik és a napi ár alá megy, akkor részvényalapból pénzpiaci alapba megy, míg ha a 90 napos csúszóátlagár emelkedik és meghaladja a napi árat, akkor pénzpiaciból részvényalapba vált. (Ez nem fikció, egyre több UL-hez tartozik hasonló szolgáltatás!)

  • Anti

    Nem tartozik szorosan a cikkhez, de az állampapírra mi a garancia? Úgy értem, nem lehet olyan, hogy mondjuk 5 év múlva, amikor fizetni kellene azt mondják, hogy nincs helye az “extra profitnak” és utólag levesznek a hozamból? Csak a magánnyugdíjak kapcsán jutott eszembe.

  • Kisbankar

    Ezekkel mind egyetértek, én amiatt töröm a fejem mostanában (és nem csak a havi kis összegű megtakarítások vonatkozásában), hogy szeretett vezérünk belengette a nagy forintingadozást jövőre (és emiatt mindenki húzzon be az árfolyamgátba, de gyorsan, mondta). Na már most ha valamit elhiszek neki, az az, hogy ennek a világmegváltó gazdpolnak meg lesz a következménye… és mondjuk nyáron 320-330-as euro mellől visszatekintve lehet azt mondjuk nem forintban kellett volna tartani a vagyont…

  • NH3CL

    Szia!

    A kérdésem az, hogx havi 10-15k-s Malaccal érdemes elkezdeni TBSZ-ezni? Éves befizetésem 200k alatt marad.

    Előre is köszi!

  • Kiszamolo

    Elég határeset, én nem biztos, hogy játszanék vele.

    http://kiszamolo.hu/kicsire-nem-adunk-3/

  • Zoltán

    Van olyan eszköz, ami az elmúlt 5000 évben már bizonyította, hogy őrzi az értékét, válságálló, krízisálló, likvid és a mai, korszerű megoldások révén már havi kisebb összegű megtakarításokkal is elindítható.

  • Kiszamolo

    Ha az aranyra gondoltál, érdemes megnézni, hogy teljesített mondjuk 1980 és 2002 között:

    http://kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/

  • Zoltán

    Igen arra. Hosszú távon nem várható az arany árának drasztikus esése. De mivel valóban elég volatilis, kis tételben folyamatosan kell vásárolni. Ekkor minden árszinten csípünk belőle egy kicsit és a cost-average effektusnak köszönhetően még jobban is járhatunk, mintha egy folyamatosan erősödő árfolyamnál tennénk meg ezt.

  • Janos

    Es ha mondjuk megfelezodik ( vagy inkabb 10edelodik ) az arany ara mondjuk 2-3 ev alatt… akkor is jol jarok, ha havonta x osszeget beleteszek… utana meg mondjuk lentmarad 5-10 evig, es csak 10-15 ev mulva kezd el visszajonni a mostani szintre… Szerintem akkor mar inkabb forintban tartom a penzem akkor is, amikoe 350 forint 1 euro…

    Ja, es a pelda amit irtam kb megtortent eset es valoszinuleg siman megtortenhet megint.

  • Bence

    A cost-average a részvényeknél is megvan. A részvény nagy előnye az aranyhoz képest, hogy osztalékot fizet (általában), az arany nem fizet osztalékot.

    Ha infláció ellen akarsz védekezni, akkor inkább prémium magyar (forint vagy euró) államkötvény…

    Ha nyugdíjra akarsz hosszú távon félretenni, akkor a részvény ETF-ek terén érdemes nézelődni.

  • Kiszamolo

    Valaki nagy ETF rajongó itt. 🙂

  • Bence

    Az aranyról jut eszembe: http://www.gold-to-go.com/en/

    Arany ATM! Mintha kólát vagy csokit kérnél az automatából, csak itt aranyat kapsz. Durva 🙂

  • Zoltan

    5 érv az arany mellett:
    http://www.aranypiac.hu/ot-jo-erv-az-arany-mellett

    Nálunk fejlettebb országokban a vagyon 5-15%-a van aranyban. Szerintem is 10 % körül van az optimális arány.
    Másrészről: Ha igaz az az állítás, hogy egyre csökken a kitermelhető arany mennyisége, ugyanakkor a kereslet fokozatosan növekszik, akkor mi indokolná a drasztikus áresést.
    Egy esetet tudok elképzelni, ha MINDENKI elfordulna az aranytól. De jelenleg pont az ellenkezője történik, még a jegybankok is egyre nagyobb mennyiségű bef. aranyat halmoznak fel.

  • Zoltan

    A “pucér” részvény valóban fizethet osztalékot, de nem mindegyik, és nem egyformán. Részvénye válogatja!

  • Zoltan

    Mennyi arany van még a földben?

    Realisztikus várakozások szerint, a most ismert készletek jó része még 25 év múlva sem kerül be a kínálati oldal mennyiségeibe (azaz még nem idul el a terület bányászata) így nem lehet arra sem számítani, hogy az arany piacán túlkínálat jelentkezne. Becsléseink szerint, az aranykitermelés úgy 2022-2025 között érheti el a csúcsát, -akkor a jelenlegi éves mennyiségnél (2 800 tonna) közel 40%-kal fognak többet kitermelni,- ezt követően fokozatos visszaesés várható.

  • Bud Fox

    A Quaestor vállalati kötvényeket ajánlod, amelyek TBSZ-en kamatadómentesek, továbbá nincs értékpapírszámlavezetési díjuk?
    Mi a véleményed a Quaestor Csoport kötvényeiről?

  • bolá

    Vagy 15 éve, még zöld fülűen, engem is berángattak egy ING-s unit-linkedes pénzemmegsemmisítőbe. Persze, mai eszemmel tudom, hogy kellett a pénz az Andrássy úti, majd a Dózsa György úti palotára, aztán Rotterdamba is kellett talicskázni belőle, hát az ügyfeleknek nem maradt. A ‘legkedvesebb’ az egyik nekem osztott ügynök volt: amikor mondom neki, hogy az inflációt sem hozták, akkor az volt a válasza: dehogynem, hiszen minden évben az infláció mértékével emelték a fizetési részletet. Még egyszer, ez az ING, amely azt hirdeti: «Our Mission “To set the standard in helping our customers manage their financial future.” ING aims to deliver its financial products and services in the way its customers want them delivered: with exemplary service, convenience and at competitive prices.»
    Tanácsként azt tudom mondani, hogy mindenki vegyen magának egy ‘alap’ befektetési alapot mint referenciát. Pl. Optima – az OTP rendesen, a kezdetektől hozza minden alapja árfolyamát minden értéknapra táblázatban, így bármely két időpontra ki lehet számolni a hozamot, és nincs grafikonos meg egyéb parasztvakítás, meg kínkeserv, hogy az adatokhoz hozzájussunk, stb. És ha a kiválasztott befektetés hozama ez alá a referencia-hozam alá esik, akkor azonnal ki kell belőle szállni.
    Tájékoztatásul kiszámoltam az 1, a 3, az 5 és a 10 éves hozamot havi kamatozással mára
    y(1)=(EXP(LN(5.512984/5.011088)/12)-1)*1200=9.58%
    y(3)=(EXP(LN(5.512984/4.47637)/36)-1)*1200=6.96%
    y(5)=(EXP(LN(5.512984/3.698227)/60)-1)*1200=8.01%
    y(10)=(EXP(LN(5.512984/2.64489)/120)-1)*1200=7.37%

  • Bence

    “És ha a kiválasztott befektetés hozama ez alá a referencia-hozam alá esik, akkor azonnal ki kell belőle szállni.”

    Akkor már késő. Na és mi van, ha kiszálltál belőle, utána mit csinálsz? Beszállsz mondjuk egy másik alapba, 1 hónap múlva az is a referencia hozam alá esik, megint keresel egy újat. Közben eltelik mondjuk 1 év, és a pénzed meg egyre fogy.

    Már bocsánat, de ez hülyeség. Engem egy brókernet ügynök hasonlóval vakított. Van egy ilyen brókernetes stratégia: figyelik a számlaegyenleged, és amikor túl sokat esik az árfolyam, akkor átteszik a pénzed pénzpiaci alapba. Aztán amikor elkezd emelkedni, akkor vissza részvénybe.

    Egy ilyen stratégiának nagyon örülnek a brókerek, jó sokat kaszálnak a tranzakciós díjakon. Másra nem jó ez a módszer. Valóban minél kevesebbet kereskedsz, annál jobb. Persze ez nem érdeke a brókereknek, alapkezelőknek, azért sulykolják, hogy minél többet kell kereskedni.

  • vladiszlav

    Nekem az Union biztosítónál van egy Union -Elán biztosításom, ez is ennek az Unit Linked formának felel meg? Beletoltam az idén vagy 300.000-et, de baromira nem tudom értelmezni, hogyha ki akarnék szállni belőle most, tehát még az első évben, akkor lényegében elbukom az összeset?

  • Zoltan

    A legalapvetőbb törvény: a nyugdíjtőke két tényező – a befektetett pénz és a befektetési időtartam – függvénye, vagyis minél hosszabb ideig foroghat a pénz- és tőkepiacokon a befektetett pénzösszeg, annál nagyobb hozamra számíthatunk, vagy annál kisebb összeggel is elérhetjük a befektetési céljainkat. (A nyugdíjtőke felhalmozási szakaszában jegeljük a pénz likvid volta iránti igényünket. Ne akarjuk ma elkölteni azt, amiből húsz év múlva tervezünk költekezni.)

  • Kiszamolo

    Bocsi, de ez egy nettó marhaság, a brókernetesek szoktak ilyen zöldségeket összehordani a szerencsétlen ügyfeleknek.

    Csak egy példa: 2011 végén az amerikai kötvény 30 éves távlatban is többet hozott, mint az amerikai részvénypiac.

    Vagy a japán tőzsde most a negyedén áll, mint 1990-ben.

  • Kiszamolo

    Ezeket a véleményeket az aranykereskedelemmel foglalkozó cégek szokták terjeszteni, nincs sok valóságalapja.

    A nyolcvanas években könyvek jelentek meg, hogy 2010-re elfogy a kőolaj.

    Most ott tartunk, hogy az ismert készletek nagyobbak, mint valaha voltak.

    Az arannyal is ez van. Amit nem tártak fel 200 dolláros árnál, most kitermelik és kutatnak új források után.

  • Zoltan

    ???

  • Zoltan

    És nyilván a magyar államkötvény is többet hozott, mint a BUX ?!

    Egyébként mi volt a “nettó marhaság”? Hogy ne most költsük el a nyugdíjra szánt pénzünket vagy az, hogy a nyugdíjtőke két tényező függvénye.

    Egyébként ráhibáztál, az idézet Dr. Farkas Andrástól az általad említett cég volt értékesítési igazgatójától, nyugdíjszakértőtől, a nyugdíjas kerekasztal tagjától származik. Hogy a teljes cikkre mutató linket miért törölted, nem értem. 🙁

  • Kiszamolo

    Meg kellene nézni a feltételeket, ha egy átlagos biztosítás, akkor igen, elbuktad, de ami rosszabb hír, hogyha többet fizetsz, azt is elbukod még.

    De ezt látatlanban mondtam, meg kellene nézni a pontos feltételeket.

  • Kiszamolo

    Nettó marhaság az, hogy minél tovább forgatod a tőkepiacon a pénzed. annál magasabb hozamot fogsz elérni.

    Ez csak egy hangzatos szöveg, aminek semmi alapja nincs.

    Az igaz, hogy 5-6 év alatt nem fektetünk részvénybe, de semmi alapja annak, hogy ha 30 évig tartjuk a részvényt, akkor magasabb hozamunk lesz, mint ha egy, vagy 10 évig tartjuk. (Évesítve persze)

  • Bence

    De a cost-average miatt hosszú távon elég nehéz bukni. Pl. aki utóbbi 10 évben minden évben betett $100-t az S&P 500-ba, az pozitív reálhozamot ért el (USA). A jó hír, hogy az átlag befektető szinte mindig kihasználja a cost-average hatást, hiszen sok kis összeget tesz be időnként, nem egy nagy összeget és utána semmit.

  • Kiszamolo

    Idézet az énpénzem oldalról. Sok ügyfél már megszívta, ezt az automatikus oda-vissza váltást:

    “Az egyik kérelmezőt egy közvetítő rábeszélte, hogy 20 éves időtartamra kötött életbiztosítását jelentős veszteséggel visszavásárolja, a befolyó pénzt pedig unit linkedbe tegye. Nem is akármilyenbe. Az üzletkötő a megtakarítót azzal csábította, hogy rosszul semmiképpen sem járhat, mivel a konstrukció mindig az aktuálisan legjobban teljesítő eszközalapokba váltja át a befektetési egységeket. Árfolyamesés esetén pedig szintén automatikus a védelem, hiszen azonnal alacsony kockázatú alapba megy a pénz. Ez nagyon jól hangzik, a gyakorlatban azonban kicsit másképp fest a helyzet.

    Sikerült ugyanis úgy váltogatni az alapok között, hogy az esés csökkentette a befektetés értékét, az emelkedésből azonban (nyilván, hiszen közben átváltották) kimaradt az ügyfél. A panaszos számításai szerint (amit az árfolyamok ismeretében végzett – persze utólag) három hónap alatt 4,5 millió forint veszteséget okozott neki ez az eljárás. A PBT egyelőre azt ajánlotta a biztosítónak, hogy ismertesse: az egyes értékelési napokon milyen adatok alapján döntött az átváltás mellett.”

  • Balogh László

    Úgy látszik még mindig akad valaki, aki az ügynökök jutaléktáblázatos szemüvegén át látja/látatja az UL termékeket.
    Zoltán, azt írod:
    „15 év fölött – ha megfelelően kezelik – elég nehéz megverni hagyományos banki termékekkel.”

    Maradjunk a tényeknél. 1997 óta van forgalomban Magyarországon a Unit Linked, a 2000 évek elejétől vált tömegessé az értékesítésük. Sehol, semmilyen statisztika sem foglakkozik azzal, hogy milyen hozamot hozott az elmúlt években, ezek után azt mondani, hogy a UL csak 10 éven túl érdemes megkötni, sőt 15 év múlva csak az lesz a jó, merő sekélyes üzletkötői lózung. Ha nem tévedek, akkor nem sok 15 évet futott UL-ről vannak/lehetnének konkrét adatok, nem igaz? Ha vannak, kérem osszad meg velünk.
    Ui.: amúgy meg nincs miről beszélni, mert ha permanens kiszámoló.hu olvasó lennél, akkor tudnád, hogy manapság a UL átlagos élettartama 4 év: http://kiszamolo.hu/a-unit-linked-biztositas-halala/#more-94291

  • Zoltan

    Érdekes, hogy te látod, amit írtam, reagálsz is rá, de az oldalon nem jelenik meg, mivel valamiért spam-nak lett minősítve! 🙁

  • Kiszamolo

    tényleg spamek között volt, de én sem láttam.

    Fogalmam sincs, milyen logika alapján sorol spambe, gyakran még a saját hozzászólásaim is ott végzik. Van még mit csiszolni rajta.

  • Catinator

    Olyan nagyon nem látom, hogy az UL termékek remekelnének. Amig volt rá adóvisszatérités addig többé-kevésbé megérte.

    A Brókernet-et meg egy különösen kártékony alakulatnak tartom – legalább annyi tisztesség lehetne bennük hogy nem nevezik magukat pénzügyi tanácsadóknak. Sok embert abba a hitbe ringetnak hogy megoldották a problémáikat és majd évek múlva látszik a kopp.

    Dr. Tóth Andrásnak volt néhány hasznos előadása de amikor “senki nem mondhat 12%-os éves tiszta hozamnál nagyobbat mert azt saját kezüleg nyúzza meg. Csak ő mondhat 20%-ot, és majdha megengedi, akkor a többiek is” – onnantól kezdve komolytalannak éreztem. Azt meg hogy egy ilyen szervezetben van meg a nyugdij kerekasztalban – hát azt sem tartom tisztának.

    A nyugdijkérdéssel fgolalkozni kell (sajnos). A készpénzen és bankbetéten túl is vannak eszközök. De hogy csak az UL a tuti és meg a bankszámla helyett az esetin kéne tartanod a pénzed azt egy “tóditásnak” érzem. Vannak jó UL termékek, bizonyos célokra jók is lehetnek (ha a világgazdaság is úgy gondolja), de messze nem annyira amennyire ezeknek az értékesitésére szakosodott emberek mondják.

    A napokban nyilatkozott a PSZÁF amiben különböző mutatók bevezetését szeretné hogy az UL termékek könyebben értékelhetőek és összehasonlithatóak legyenek. Részletek még nem voltak.

    A régóta halogatott “ügynök” szabályozás hiányzik nagyon – központi tananyag, állami vizsgáztatás, a jutalék kifizetésének 5-6 évre széthúzása (és az ügyfél terheinek ennek megfelelő változtatása).
    Ha még megfejelnék avval hogy az ilyen tipusú termékeket ne lehessen MLM rendszerben értékesiteni – sokat tisztulna a piac, jól járnának az ügyfelek, a biztositók és a korrekt közvetitők.

    A cost-average müködik egyenletes piaci mozgásokat feltételezve, de a hirtelen kilengésekkel nem tud mit kezdeni. Nagyon jópofa volt amikor mutatták a visszamenőlegesen 100 évre kiszámolt átlag 12%-os hozamot, de amikor a 20 éves befektetésed vége pont válságidőszakba esik ez rajtad nem segit. Amerikai ismerős panaszkodott – a nyugdijmegtakaritása a válság alatt a felére porladt, és még van 2 éve hogy valamit hozzon.

    Más kérdés – mersz-e 20 évre tervezni?

  • Zoltan

    A Brokernetet lehet szidni, lehet dicsérni, mindenkinek szíve joga. De az tény, hogy a Bnet sokat tett az UL megoldások elterjedéséért és korszerűsítéséért. Nélküle még ma is csak befektetési csomagok között lehetne válogatni és nem befektetési alapok között.

    Azt viszont nem igazán értem, miért jobb az az ügyfélnek, ha pl. az AXA Universumot a biztosító ügynökével köti meg és nem egy MLM rendszerben működő cég munkatársával? Mit nyer vele?

    Pont az általad említett probléma miatt kell kezelni az UL befektetéseket, és az utolsó pár évben biztonságos alapokba átmenni.

    Ahogy a Ferrari sem való minden jogosítvánnyal rendelkezőnek, úgy az UL sem minden befektetőnek.

  • Kiszamolo

    A Brókernet kilapátolt az emberek zsebéből 10 év alatt cirka 200 milliárd forintot.

    Hetente több olyan emberrel találkozok, akik nem akarják elhinni, hogy pénzügyi tanácsadás jogcímén olyan terméket köttetek velük, aminek csak a kezdeti költsége akár egymillió forint.

    Ezeknek a zöme Brókernetes, vagy valamelyik hasonló cég.

    Én is árultam életbiztosításokat és el is hittem a nagy lózungokat, hogy milyen jót teszünk az emberekkel, meg micsoda remek termékek ezek.

    Aztán elkezdtem számolni és rájöttem, hogy az ügyfél ezen nem tud nyerni.

    Te is számold ki a költségeit azoknak a unit linkeknek, amiket eladsz az ügyfeleknek. Szerintem tanulságos lesz, főleg, ha tudod, hogy ezer sokkal olcsóbb és jobb megoldás van a piacon. Persze azoknak nincs 150%-os jutalékuk. (Pont azért jobbak)

  • Kiszamolo

    Ha csak linket teszel bele, tuti spamnek veszi.

    Egyébként jó hogy megnéztem, a sajátom is ott volt a spamek között.

  • Zoltán

    Nem csak link volt, hanem szöveg is a cikkből. Ennek ellenére ment a spamek közzé.

  • Zoltán

    Tervezem, hogy elvégzem azt a modellezést/számítást uniqas és generalis alapokra, amit kértem tőled.

    Másrészről szerintem elég nyilvánvaló a véleményem az UL-ről:
    nem csodaszer, nem való mindenkinek, de van olyan eset, amikor ez a legmegfelelőbb.

    Nézzünk egy másik példát:
    10 éve vettél egy lakást 15 millió Ft-ért hitelre. (Nem svájci frankos, nem eurós, nem támogatott, hanem sima Ft-os hitelre.)
    Azóta is rendszeresen fizeted a törlesztőrészleteket. Sajnos a válság és az ingatlanpiac hanyatlása miatt a lakás értéke jelenleg valahol 10 millió Ft körül lehet. Ennek ellenére te nem fizetsz kevesebb törlesztőt. Apránként veszed meg a lakásodat, de minden négyzetméterét a 10 évvel ezelőtti áron. Akkor ez most jó üzlet volt?
    Befektetési (eszköz) alapok esetében ha leesik az alap ára, akkor ugyanannyi összegért több egységet kapsz! Ha bízol az alapkezelőben, a gazdaság fejlődésében és nem utolsó sorban magadban, akkor hosszabb távon nem fogsz rosszul járni!
    Ugye a DWS II alapokról nem kell mesélnem? Ezekkel nem igen tudsz bukni!