Már többször volt szó a blogon az aranybefektetésről, aminek én túl nagy híve nem vagyok, mert az árfolyama elképesztően volatilis (nagyon kileng le-fel), sokkal inkább, mint egy részvényindex árfolyama, drága megvenni és eladni, de tárolni is, ráadásul hiába esik az ára immár négy éve, még mindig az elmúlt negyven év átlagárának a duplájáért adják. Ezek mellett se osztalékot, se kamatot nem fizet és ha menni kell, sokkal nehezebb eldugni a zsebünkbe, mint pár ötszáz euróst kellően összehajtogatva és felváltani sem olyan egyszerű, ahogy beváltani sem.
Erről többek között már ebben a cikkben is írtam, illetve ebben a cikkben megnéztük, hogyan hozott az arany az egyéb befektetésekhez képest.
Hogy hiperinfláció ellen miért felesleges aranyat tartani, arról pedig itt írtam már.
Azonban van, aki szeretne a portfóliójában tudni fizikai aranyat is.
Péter, aki ezzel foglalkozik már régóta írt nekik egy cikket, amit ezúton is köszönünk.
Következzen hát az ő írása a témáról:
Az arany a legismertebb nemesfém. Nemessége abból származik, hogy érzéketlen a környezeti hatásokra, nem rozsdásodik, nem feketedik; az ásatások során előkerült ezer éves arany ékszerek is ugyanúgy ragyognak, mint amikor a földbe kerültek. Csak a királyvíz (salétromsav és sósav elegye), cseppfolyós halogének, és alkáli-cianid oldatok oldják kémiai úton, valamit a higany amalgámképzés közben; e két utóbbi reakciót használják az ipari előállítása (illetve kinyerése) során. Mesterségesen előállítható atomreaktorban (talliumból), ám ez nagyságrendekkel többe kerül a bányászott aranynál.
Tiszta állapotában igen lágy fém, ezért ötvözeteit használják. A leggyakoribb ötvöző anyagok a réz és ezüst (sárga arany, amely magasabb réztartalomnál kissé vöröses árnyalatú), ritkábban palládium, platina és nikkel (fehér arany). Ékszereknél az ötvözet aranytartalmát karátban adják meg; 24 karátos a színarany; leggyakrabban 14 karátos (585 ezrelékes), ritkábban a 18 karátos (750 ezrelékes) és 8 karátos (333 ezrelékes) arany ékszerekkel találkozhatunk.
Az aranytömböket nem viseljük nyakba akasztva, és nem kell tartanunk a kopástól, így azok 995-999,9 ezrelék aranytartalmúak, a gyakorlatban színaranynak tekinthetők. Arany érméknél a 900, 917, 986 ezrelékes aranytartalom is előfordul.
Az arany a történetírás kezdete óta kedvelt ékszeralapanyag, fizetőeszköz, és értékőrző; a világon szinte bárhol gyorsan pénzzé tehető, függetlenül az adott ország gazdasági, politikai helyzetétől, vagy kulturális hagyományaitól. Értékessége olyan mélyen beivódott az emberi gondolkodásba, hogy amíg két ember is lesz a Földön, cserealapként fog funkcionálni. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az arany csak egy fém, nem kamatozik, nem fizet osztalékot. Egy jól diverzifikált befektetési portfólióban 5…15% között érdemes aranyat tartani.
Miért vegyünk aranyat ?
Alapvetően két szempontunk lehet.
1.) Biztonság. Történhet bármi (háború, forradalom, gazdasági összeomlás) marad a zsebünkben egy likvid és mobilis tartalék, amivel új életet kezdtetünk, vagy legalább eljuthatunk egy biztonságos helyre. Erre a célra a fizikai (kézzel fogható, széfben tartott) arany a legalkalmasabb.
2.) Árfolyamnyereség. Ez korántsem annyira biztos, mint a kereskedőcégek láttatni szeretnék; az arany ára mehet felfelé (főleg válságok idején, amikor a tőke az aranyba (is) menekül), de előfordulhatnak több évtizedes stagnálások, vagy visszaesések is. (Például 1981 és 2001 közötti időszak.) Fontos, hogy az inflációval korrigált aranyárat vegyük figyelembe. (az 1980-as 850 dolláros ár 2251 „mai” dollárnak felel meg!).
Ha az árfolyamnyereségre számítunk, és nem érint minket az első szempont, akkor megfontolandó a „papír” arany, esetleg a tőkeáttételes arany certifikát vásárlása, amelynél lehetőségünk van az árfolyammozgás többszörösének megvásárlására is – vigyázat, lefelé is!
Milyen aranyat NE vegyünk ?
1. Alapvetően adja magát az ékszer. Befektetésnek mégsem jó ötlet, mivel az újonnan vett ékszer árának csak max. a fele a benne lévő arany értéke; a nagyobb rész a megmunkálás költsége, a bolt haszna, és nem utolsó sorban 27% ÁFA... Ha az ékszert eladjuk, törtaranyként veszik meg, azaz a benne lévő arany értékét fizetik ki. (Vagy még kevesebbet.) Kéz alatt, használt arany ékszer vásárlásától mindenki óva intek, mert az utóbbi időben rengeteg profi módon hamisított ékszer került forgalomba.
2. Numizmatikai értékkel rendelkező érmék; az érték legalább felét a numizmatikai érték (évjárat, állapot (tartásfok), verdejel, stb.) adja. Csak akkor vegyünk ilyet, ha értünk hozzá! Befektetési szempontból fontos lehet, hogy milyen gyorsan, és milyen áron tudjuk eladni őket.
3. Emlékérmék: a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátottakat az aranytartalmuknál jóval drágábban vehetjük meg, eladni viszont csak arany értékben, vagy a névértékükön tudjuk. Akkor számíthatunk az áruk emelkedésére, ha az arany ára nagyon felmegy (mint a 2006- 2012 közötti időszakban), vagy ha az érme valamiért ritkasággá válik; erre a magas példányszám miatt kicsi az esély, az 5-10.000-es példányszámú érmék hamar telítik a magyar piacot („már mindenki vett belőle, akinek kellett”), és évekig-évtizedekig kaphatóak a Pénzverőnél. A fenntiek fokozattan érvényesek a magáncégek (kft-k) által árult, és TV-ben hirdetett érmékre ! Mindig számoljuk ki az érme valós (arany, ezüst) értékét. (A „gazdag aranyozás” az értékhez nem tesz hozzá..)
Milyen aranyat vegyünk ?
A befektetési arany ÁFA mentes, és a mindenkori világpiaci aranyár felett pár százalékkal vehetjük meg (kiszereléstől, kereskedőtől függően 2…10%), és 1-2%-al a világpiaci aranyár alatt adhatjuk el. Az alábbi kategóriákból választhatunk:
1. Arany tömbök: kisebb méretben inkább csak lapkák, vagy lemezkék. 999,9 ezrelék aranytartalmúak, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 250, 500, és 1000 grammos, valamint 1 unciás (1 oz = 31.1 gramm) méretben forgalmazzák őket. A kisebb tömbök tükörveretek, és kártya formájú tokban vannak laminálva, a nagyobbak öntöttek. Minden tömb sorszámmal van ellátva, ezt vásárláskor érdemes a számlára is ráíratni. Itthon leggyakoribbak a svájci Argor-Heraeus, és az osztrák Münze Österreich tömbjei; mindkettő világszerte ismert, megbízható gyártó.
2. Befektetési érmék: szerepük hasonló a tömbökéhez, ellenben érme formájúak, nincs rajtuk sorszám, és esetenként névértékkel rendelkeznek, ami természetesen nem tükrözi az érme valós értékét. Súlyuk egy uncia (31.1 gramm), vagy annak tört része (1/2, ¼, 1/10, 1/20 oz), illetve ötvözet esetén ennyi színaranyat tartalmaznak.
A leggyakoribbak:
A dél-afrikai Krügerrand a legrégebbi befektetési érme. 917 ezrelék arany mellett rezet tartalmaz, ezért enyhén vöröses a színe. A bruttó súlya 33,93 gramm, színarany tartalma pontosan egy uncia. Ugyanilyen aranytartalmú, de réz mellett ezüst ötvözőt is tartalmaz (ezért sárga színű) az amerikai Gold Eagle érme.
A szomszédunkban vert Filharmonikusok (Wiener Philharmoniker) érmék Európa mellett Japánban népszerűek. Színarany veretek, korábban Schilling, 2002 óta Euro névértékkel. Szintén színarany az amerikai Buffalo, a kanadai Mapple Leaf, az ausztrál Gold Nugget és Kangaroo, a brit Britannia, és a kínai Gold Panda. A befektetői érmék mellett több ország pénzverdéi folyamatosan gyártják régi, történelmi aranypénzek utánvereteit, az eredetivel megegyező aranytartalommal.
Az osztrák Münze Österreich folyamatosan veri az 1, és 4 dukátos érméket (986 ezrelék finomság, 3,44, illetve 13,77 gramm aranytartalommal), amelyeknél az utánveretet az 1915 –ös évszám jelenti, a 10 és 20 koronás érméket (900 ezrelék finomság, 3,05 illetve 6,10 gramm aranytartalom, 1912/1915 évszámok), valamint a 4 és 8 florinosokat (magyarul: forint, 900 ezrelék, 2,61 gramm és 5,23 gramm aranytartalom, 1892 évszám). Törökországban esküvői ajándéknak is népszerűek a kurush (altin) utánveretek, amelyeket vernek befektetői („Meskuk”), és díszes („Ziynet") kivitelben, különböző méretekben. A fennti érmékben az a közös, hogy évjárattól, állapottól függetlenül csak az aranytartalom határozza meg az értéküket.
3. Történelmi érmék: olyan, esetenként 100-120 éves forgalmi érmék amelyeket nagy példányszámban vertek, sok megmaradt belőlük, ezért nem rendelkeznek numizmatikai értékkel.
Aranyár felett 5-10%-al vásárolhatjuk meg őket, szerepük ugyanaz, mint az utánvereteknek, de más feeling egy ilyet kézben tartan, mint egy, a napjainkban vert érmét. Európában leginkább a Latin Monetáris Unió (1865-1927) érméi elterjedtek, amely egy XIX. századi kísérlet volt az európai pénzek egységesítésére. Aranyból az 5-10-20-50-100-as címleteket verték, a leggyakoribbak a 20 frankosok (francia, svájci, belga), és 20 lírások (olasz), ezek egységesen 6,45 gramm 900 ezrelékes aranyból készültek, színarany tartalmuk 5,805 gramm. A ritkább címleteknek (10, 50, 100), illetve az arany drahmának (görög), lejnek (román), levának (bolgár), dínárnak (szerbia) magasabb az aranytartalomhoz képesti felára. Ausztria-Magyarország is részben átvette ezt a pénzrendszert, az “itthon” (Körmöcbányán és Bécsben) vert 8 Forintos érméken a 8 Ft mellett szerepel a 20 Fr felírat is. Az osztrák verziót jelenleg is utánverik. A Monarchia 1892-ben vezette be a korona pénzrendszert, amelynek 10 és 20 koronás érméi (3,05 illetve 6,10 gramm aranytartalom) gyakori befektetési érmék itthon; a 100 koronások ritkábbak, ezért magasabb felárúak.
Az USÁ-ban befektetésre kedveltek az arany 20 dollárosok (“double eagle”, 30,09 gramm aranytartalmú 900 ezrelékes ötvözet), és a fele súlyú 10 dollárosok (“eagle”), Nagy-Britanniában a Sovereign (7,98 gramm, 917 ezrelék), Oroszországban a cári 5 és 10 rubeles érmék (4,30, illetve 8,60 gramm 900 ezrelékes arany), illetve –a szovjet időkben is vert- Cservonyec, amely anyagában és összetételében a 10 rubelessel egyezik meg.
A hamisítványok/átverések fő típusai:
A legegyszerűbb: a megrendelt, és kifizetett aranyat soha nem kapjuk meg. Ellenszere: csak fizikai, létező, raktáron lévő aranyat vegyünk, vagy ha feltétlenül előre utalunk, akkor csak régóta működő, megbízható cégnek tegyük.
Az uncia „máshogy számolása”: aranyat hagyományosan troy unciában mérik (oz), ez 31,1 gramm – nem összetévesztendő a közel 3 grammal kevesebb ONZ unciával.
„Négykilences” helyett 14 karátos (585 ezrelék) aranytömb, színarany árban. A számlán csupán „aranytömb” felírat szerepel, no meg a +27% ÁFA..
Idegen anyaggal töltött, vagy aranyozott tömör réz ékszer; sokszor a 14K GP (Gold Plated - aranyozott) beütés árulkodó, de találkozhatunk profi hamisítvánnyal, aminél a fémjel is stimmel.. ezek többször a becsüsöket is megtévesztik.
Aranyozott tömbök; többnyire réz tömb van 24K arannyal bevonva. Mivel a réz fajsúlya (8,96 g/cm³) kevesebb mint fele az aranyénak (19,30 g/cm³), ezért vagy a súly, vagy a külső méret (többnyire: vastagság) nem stimmel.
Volfrám magvas érmék/tömbök: mivel a vékony arany lemezzel bevont volfrám mag sűrűsége megegyezik az aranyéval, az ilyen hamisítványok összes külső mérete, ÉS tömege is stimmel, ezért nagyon nehéz a kiszűrésük. Megoldás: csak új, a verdéből származó tömböt vegyünk, visszavásárolt tömböt ne.
… és hol tároljuk ?
A fizikai arany a készpénzzel megegyező biztonságú, azaz ha ellopják, nem tudjuk letiltatni, ezért fontos, hogy biztos helyen legyen. Kézenfekvő, ám kockázatos dolog otthon tartani, gondoljunk egy betörésre.. viszont kertes családi házzal rendelkezők előnyben vannak… ? A tömbök sorszámát mindenesetre írjuk fel, és tartsuk külön a tömböktől.
Banki széfet már 1000,-Ft/hótól bérelhetünk, ez mindenképp biztonságosabb, mint egy „alap” otthoni széf. (Sok rossz minőségű van forgalomban!)
… és kik tudjanak róla ?
Alapvetően minél kevesebben. Ismerhetjük évtizedek óta a 100%-ban megbízható autószerelőnket, akinek eldicsekszünk az új befektetésünkről, de ha a frissen felvett segédje (aki hallja a beszélgetést) drogproblémákkal küszködik, könnyen kaphatunk nemvárt éjszakai látogatókat.. elég ha csak a házastársunk, vagy örökösünk tudja, hol keresse a kertben elásva a megtakarításunkat.
… és hol vegyek ?
Keress olyan megbízható és jóhírű cégeket a piacon, akikben megbízhatsz.
(A szerző itt néhány cégnevet sorolt fel, de a felesleges viták miatt inkább kivettem a konkrét cégneveket.)
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a befektetési aranynak megvan a maga helye egy jól diverzifikált portfólióban. Az arany mellett befektetésnek sokkal kevésbé jelentős az ezüst, egyrészt a viszonylag nagy súlya miatt, másrészt mert ÁFA köteles. Hasonlóan ÁFÁ-t kell fizetnünk a platina, és palládium tömbök után is.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon. vagy RSS-en
Péter és Kiszámoló utálni fogtok, de írjuk már le helyesen: 1-2%-kal, nem pedig 1-2%-al. Legalább egy ilyen "értelmiségibb" blogon ne terjedjen már tovább ez a baromság.
Én csak bemásoltam, én nem utállak. Péter? Majd meglátjuk. 🙂
Eléggé macerás, rizikós, főleg, hogy itthon milliárdos csalás tárgya volt, mint nemrég kiderült. Ennek a piacnak itthon egy darabig nyekk.
Köszönöm szépen Péter munkáját! Jó írás!
@simontemplar :
A bevizsgálásra ott van egy hatóság féle is, könnyű a nevét is megjegyezni:
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság
Na náluk bármikor bevizsgáltathatod az aranyadat.. max. később letagadják még akkor is, ha van róla írott jegyzőkönyv.
Mai hír a Hatóságról: napi.hu/magyar_vallalatok/aranyhamisitasi_botrany_magyarorszagon_hazudott_a_hatosag.603091.html
Nem gondolkodom aranyban, de nagyon tanulságos volt a cikk, szépen körbejárta a témát!
Ezúton is köszönöm az iró munkáját.
Köszönöm mindenkinek a köszönetet, illetve az első hozzászólónak a "%-kal" korrigálást !
Ha bármi kérdés felmerülne még, igyekszem válaszolni, vagy megkérdezni valakit, aki tudja a választ. 🙂
Üdv; Péter
Ki lehetett volna írni az eladók/kereskedők nevét, nincs abban semmi, hol mennyi százalék a haszon. A hozzá nem értő hova forduljon, hogy igazodjon el? Korábban is nevesítettek itt cégeket, nem? Az arany jó befektetés, nem inflálódik el. Szerintem, legalábbis.
Meg azt hogy számolhatom ki, mennyi az a százalék? Van erre valami képlet?
...és akkor a kapcsolódó, épp mai humor:
dilbert.com/strip/2015-09-17
(Remélem, ez nem kerül törlésre, mint a múltkori ócska-e a kínai telefon témánál, khm.)
A múltkor MINDEN hozzászólás törölve lett, nem csak a tiéd.
@szergej : Megnézed az arany pillanatnyi árát USD/unciában akár itt a jobb oldali táblázatban, akár pl. a kitco.com-on, majd a dollárt átváltod forintra, az unciát pedig grammra. (1 oz = 31,1 gramm).
Az így kapott Ft/gramm árból tudsz arányítani, hogy az X kereskedő Y terméke hány %-kal drágább a pillanatnyi aranyárnál.
Ha nem színaranyat veszel, akkor természetesen csak a benne lévő színarannyal számolj.
Szintén protestálok, tényleg kár volt kivenni a cégeket.
Ha valaki ettől kapott kedvet az aranyhoz és átverik, mert nem jó helyen veszi, máris visszafelé sül el a cikkíró szándéka.
B. Péter! Köszönöm, kiszámolom.
C. -nek igazat kell adni! A net tele van bank- és folyószámla választó programokkal, ez miért kivétel? Semmi jogsértés nem lehet itt.
Valaki írhatna egy programot.
Na?
Sajnos az emberek többsége a pénzügyek terén is érzelmi alapon dönt.
Az arany melletti érzelmi "érvek":
- Sokan emlékeznek még a 20-30 évvel ezelőtti időkre, amikor a forint gyorsan gyengült, így a valuta és az arany volt a menedék, de ezekből akkor nem állt rendelkezésre elég, most viszont igen, így ki lehet élni ezeket az elfolytott vágyakat.
- Nosztalgia az egykori, Isztambulból történő aranycsencselés iránt
- Sokan csak azt látják, hogy az arany régen is értékes volt és ma is az, és nem az értékváltozás érdekli őket.
@herr-riporter : Az érzelmi döntés az ingatlanbefektetésnél is gyakori; ezért kell fehéren-feketén kiszámolni a tényeket.
Szerintem két dolog érdekli az embereket, akik régóta gondolkodnak rajta, de mertek soha venni. ÉS pont ez a két dolog kimaradt.
1) A megbízható cégnevek! Legalább ide a hozzászólásokba másold be légyszi a listát. És azt, hogy mi a alapján. Csak a cikkíró személyes tapasztalata, vagy valamilyen próbavásárláson alapuló vizsgálat alapján?
2) Hogyan lehet ellenőrizni, hogy valóban aranyat kapunk-e? Akár a bevonatos hamisítványok esetében is, van-e valamilyen módszer? Elektromos mérés például?
szerintem ha valaki aranyat akarna venni, akkor inkább vegyen arany árát követő nem tőkeáttétes erste gold long certifikátot. sokkal kisebb a spread és tárolni is olcsóbb/biztonságosabb. ráadásul kb annyit fektetsz bele amennyit akarsz és olyan mennyiségben veszed ki a pénzt belőle ahogy akarod, és teljesen likvid.
h
erstemarket.hu/pages/termekek/1072
Köszi az írást!
@mreg : a cikkben eredetileg benne voltak a a cégekkel kapcsolatos tapasztalatok; ha a blog gazdája beleegyezik, szívesen megírom őket kommentben.
@gaborr : Ahogy írtam: Ha az árfolyamnyereségre számítunk, és nem érint minket az első szempont, ("Miért vegyünk aranyat? -> 1. Biztonság") akkor megfontolandó a „papír” arany, ill. arany certifikát vásárlása.
B. Péter, ide nyugodtan írhatod, mert így csak a te véleményed lesz.
@mreg
robbservations.blogspot.hu/2009/12/tungsten-plugged-gold.html
Itt van néhány fizikai módszer a wolframmal hamisított arany "lebuktatására". Az elektromos ellenállás mérése gyors, objektív, megfelelő műszerezettséggel és méréstechnikai felkészültséggel elvégezhető, és nem szabad másra bízni!
Az alábbi cégek mind régóta működnek Magyarországon, megbízhatóak. Helyben, készpénzért is vásárolhatunk náluk, de ha jelezzük a vételi szándékunkat (honlapon rendeléssel, emailben vagy telefonon), küldenek proforma számlát, majd az utalás beérkezése után (akár már aznap) mehetünk a termékekért.
Correct Gold (correctgold.hu): arany mellett valutával is foglalkoznak, több vidéki városban is van irodájuk. Nagyon kedvezőek szoktak lenni az áraik. A József körúton lévő fiókukban a bejárat mellett balra lévő kis helyiségbe kell bemenni (beülni), itt szolgálnak ki.
Aranypiac (aranypiac.hu): arany mellett platina, és palládium is elérhető. A Határ úti metrómegállótól 10 percre vann az irodájuk, az utcáról belépve az előtérből két ablakon keresztül szolgálnak ki.
Conclude (conclude.hu): a Szabadság téren egy irodaházban, privátbanki diszkrét körülmények körülmények között tudunk vásárolni.
Nem lehetséges, hogy az aranyat most már mesterségesen is elő tudják állítani?
Már úgy értem hogy "gazdaságosan". Tehát nem kerül többe az előállítása mint az értéke. Szerintem ez nem zárható ki, csak ezt nem verik nagy dobra.
"Nem lehetséges, hogy az aranyat most már mesterségesen is elő tudják állítani?
Már úgy értem hogy “gazdaságosan”."
Nem hiszem, hogy valaha is sor kerül rá, hacsak az arany ára nem lesz legalább 2 nagyságrenddel magasabb (reálértéken, nem nominálisan).
De akkor már előbb egy csomó olyan módszer is kifizetődő lesz, ami most még nem; pl. tengervízből kivonni (ez kb. tízmilliárd tonnát jelent) .
Gyémántnál sokkal inkább el tudom képzelni, hogy képesek lesznek nagy, szép kövek mesterséges előállítására.
Köszi jó volt.
Az arany szerintem is érdekes. Amikor hiperinfláció van, akkor addig jó, amíg van visszaváltási ára a fizikai aranynak.
Amikor már összeomlott az adott pénz, lásd Pengő 1945, akkor már kérdéses.
Szerintem azért, mert akkor már a pék mondja meg, hogy mennyi aranyért ad kenyeret. Ezért ilyen esetben egy olyan termelő vállalkozás, amelynek a termékére szükség van jobb üzlet.
Az arany annál gyűlik össze, aki kenyeret tud adni.
Persze fél egy év túlélésre akkor is megnyugtató megoldás.
@zsolt
"Amikor már összeomlott az adott pénz, lásd Pengő 1945, akkor már kérdéses.
Szerintem azért, mert akkor már a pék mondja meg, hogy mennyi aranyért ad kenyeret."
Egy-kész szem az aranyláncodból egy vekni kenyér, vagy egy arany 20 frankos egy zsák liszt. (II. Világháború vége).
Mindenesetre egy veknivel több kenyered, vagy egy zsákkal több liszted lesz, mint arany nélkül lenne, és ez a túlélést jelentheti.
(Ha a pék irreálisan sokat kér a kenyérért, akkor találsz másikat, vagy valakit aki krumplit árul, tehát helyettesítő terméket..)
"Ezért ilyen esetben egy olyan termelő vállalkozás, amelynek a termékére szükség van jobb üzlet."
A termeléshez viszont nyersanyag kell, a péknek pl. liszt, és tüzifa.
Ezeket is sokkal inkább megkapod aranyért, mint bármi másért.
Ld. az Argentin válság idejét is (FerFal írása).
Nem szabad sem túl-, sem alulbecsülni az aranyat.
A cikk-bár szándéka pozitív- szakmai hibákat is tartalmaz.
Melyik tőzsdeindexnél volatilisebb az arany? Miért nem jó hiperinflációs környezetben az arany? Sajnos ez így rettenetesen felszínes és a tapasztalatoknak is ellentmond. A World Gold Council-nek komoly tanulmányai vannak e tárgyban és ingyenesen hozzáférhetőek…
Mivel több, mint fél évtizede fizikai arannyal kereskedünk, ezért megpróbálok néhány szakmai tapasztalatot összefoglalni.
1. Az arany wolframmal való hamisítása. 2 műszerrel is vizsgálható és jól kiszűrhető ez a hamisítási típus. Mivel ezek újabb gépek, amiket épp a wolframos ügyekre válaszul vásároltak meg a komolyabb aranykereskedők, ezért a blogíró még feltehetően nem hallott róluk. Az egyik az un. mágneses mérleg, ami becsomagolt aranylapkák esetén is alkalmazható, a vastagabb tömbökhöz pedig ultrahang elvén működő készüléket használunk, ami bepillant a rúd belsejébe is.
2. A többi hamisítási típust réz stb. még könnyebb kiszűrni, így elmondható, hogy valószínű jóval kevesebb hamis arany van forgalomban, mint bankjegy, de természetesen a szélhámosokat el kell kerülni, mint általános jó tanácsot érdemes megfogadni.
3. a NEHITI (nemesfém hitelesítő) tevékenységét sem értik az újságírók, súlyos csúsztatások/meg nem értések vannak a rézrúd ügy cikkben.
Ebben a cikkben persze vannak jó elemek is. Mindenesetre nem kéne elzárni a lakosságot attól, hogy legyen kemény valutának számító arany befektetése is (pláne 1100 körüli dollár/uncia beszállással), amikor az egy főre eső arany megtakarításban amúgy is a sereghajtók közt vagyunk.
@juhasz-gergely :
"A cikk-bár szándéka pozitív- szakmai hibákat is tartalmaz.
Melyik tőzsdeindexnél volatilisebb az arany? Miért nem jó hiperinflációs környezetben az arany? "
A cikkemben egy szót sem írtam a fenti dolgokról.
Az aranyvizsgáló műszerekről sem tettem említést, mivel a cikk az aranybefektetéssel ismerkedő magánszemélyeknek szól, nem kereskedőknek.
"Mindenesetre nem kéne elzárni a lakosságot attól, hogy legyen kemény valutának számító arany befektetése is"
Egyetértek, de szerinted ki zárja el ettől a lakosságot ?
A pékes hasonlatra reagálnék, II. V.H.-ban átélték Nagyanyámék ezt, szemenként csípték el a nyakláncot. Szerintem is inkább legyen, mint ne, mert ezt bárhol-bármikor a világon keményvalutára-élelmiszerre lehet cserélni.
Ha meg van egy fasz@ Forex "számlád", azt ha helyzet van, nos szerintem "a hajadra kenheted.."
A kisebb kiszerelésű, pl. 2.5gr, 5gr, 10gr lapok valódiságát hogy lehet ellenőrizni?
Ezeket általában becsomagolva adják, a műanyag csomagolás maga a certifikát. Normál esetben ezt nem bontja fel a tulajdonos, csak amikor szüksége van rá. Azonban, ha ekkor derül ki, hogy nem valódi, az lehet már rég késő...
Érdemes kibontani a gyári csomagolásból és egyesével megvizsgáltatni?
@sly
Az 5 grammos tömb vastagsága 0,7mm (23x14mm méret esetén), a 10 grammosé 1mm (31x18mm méret), ezekbe a kis vastagság miatt nem lehet volframmagot tenni, így a hamis tömbnek vagy a súlya nem stimmel, vagy a vastagsága több mint kétszeres; ezt a csomagolás kibontása nélkül is lehet látni.
(Ld. a cikkben a "Aranyozott tömbök" bekezdést.)
Másrészt ha megbízható kereskedőtől veszel gyári új (tehát nem visszavásárolt) tömböt, akkor az szinte biztos, hogy az valódi lesz.
@b-peter
Köszi a választ. Becsomagolt állapotban nem lehet csak az aranylap tömegét megmérni, a műanyag nélkül.
Ha kiveszem a "hiteles" csomagolásból, mennyire kezd gyanússá válni, ha el akarom adni később?
@sly
"Ha kiveszem a “hiteles” csomagolásból, mennyire kezd gyanússá válni, ha el akarom adni később?"
Semennyire.
Eredeti csomagolásban 1-2%-al magasabb áron veszi vissza az a forgalmazó, akitől vetted, mert így el tudja adni újból - legalábbis idáig ez volt a gyakorlat.
A hamisítványok elterjedésével egyre inkább az a trend, hogy nem adják el újból.
@b-peter
Ha jól látom mindenki ~10% felárral ad kisebb tömegű lapokat. Hosszútávon tekintve ez jelentős költséget jelent, nem beszélve a visszavásárlási árról.
Van olyan megoldás, ami havi gyakoriságú kisebb összegű vásárlás esetén alacsonyabb költséggel fizikai aranyhoz vezet? Az aranyszámla nem túl szimpatikus, habár ilyesmi lenne a célja, ott is sok költséggel jár, pl. tömbösítési díj és társai...
@sly
A kisebb tömegű lapoknak valóban magasabb a feláruk. Ha kisebb összegekért szeretnél aranyat venni, akkor nézd meg az érméket, akár az utánvereteket (pl. dukát), akár a régebbi forgalmi pénzeket (főleg a Latin Éremúnió 20-as címletei).
Ezeknél általában kisebb a felár, mint a hasonló tömegű "tömböknél" (lapkáknál).
@sly
Havonta félreraksz, és amikor összejön veszel egy 5 vagy 10 grammos lapot.
Aranyszámlát felejtsd el. Szerintem.
Hallotatok már az alábbi kereskedőről? Van esetleg valakinek tapasztalata velük kapcsolatban?
G o l d v o r s o r g e S O O S (aranyat-vasarolni.hu)
Elvileg egy osztrák társaság, magyar irodájuk is van.
@Grünberg:
Egy kollégám felhívta Őket, pár napig nem volt elérhető az Ember, aztán visszahívta.
Korrektnek tűnt a Fickó a telefonban, MOM parkban van egy bérelt irodájuk, pár euró felárral lehet náluk bármilyen pénzben fizetni, és akkor 10.000 euro-ig nem kérnek se személyit, se lakcím kártyát.
Még nem vásárolt tőlük, most matekol hogy mit kezdjen a KP-vel.
Mondjuk az érdekes, hogy nem kérnek azonosítást. Vagy csak fittyet hánynak a törvényre (ez a jobbik eset) vagy az illegális pénzekre gyúrnak, mint a csalók általában.
Annyi tisztességes kereskedő van a piacon, hogy nem érdemes rizikósakkal kezdeni.
Csak a névre szóló számla a gond ?
Van olyan (korrekt) kereskedőcég, amely természetesen ad számlát (mert kötelező neki), de Te diktálod be az adataidat.. Kis János, Szabó László, stb. érted.
B. Péter, törvényi előírás a vásárló azonosítása személyigazolvánnyal és az adatok rögzítése. Ezért aki csak azt írja be, amit a vevő diktál, az törvényt sért szándékosan.
Kérdés az, hogy a vevő érdekében, vagy olyan csaló, aki a fekete pénzekre utazik, mert tudja, hogy aki fekete pénzeket hozott hozzá, az nem fog a rendőrségre rohangálni, ha átverték.
@Kiszamolo
Szerintem inkább az a "baja" a kollégának, hogy van egy bizonyos KP állománya, alaphelyzet: Tételezzük fel hogy örökölte, nyert a kaparós sorsjegyen, vagy csak úgy van vele mint a legtöbben: kiveszed a bankból a nevetséges kamatok miatt, Bef. alapban nem bízol, Forexben még úgysem mit kezdj a KP-vel?
Elviszed a LEGÁLISAN kuporgatott (mittudomén) 1-2-3 milliód, és gondolva a nyugdíjas éveidre veszel 100 grammos tömböket.
Az első ilyen megvásárlása után, szerinted nem fog kopogni a NAV, hogy csókolom kolléga, honnan van ennyi megtakarítása?
A vagyonosodási vizsgálat igen csúnya dolog, szerintem a kérdező nem szeretne ilyet.
@z-a-hegyrol :
1-2 millio miatt nem fog vizsgalgatni teged a NAV, raadasul ha tudod igazolni, hogy 5 eve megvan a penz, akkor elhiszik, hogy a befottesuvegben tartottad.
Vagy ha 3-400 nettot keresel, akkor siman mondhatod, hogy egy ev alatt felretettel 2-3 milliot, es aszketakent eltel. Ugyhogy kellemes vagy nem, ilyen tetelnel meg nem erdemes miatta izgulni.
Amugy en pont emiatt nulla kamat mellett is bankban tartanam a penz ,nehogy egy vagyonosodasnal megkerdezzek 10 ev mulva, hogy honnan van az a 15 misi, mert a fizumbol 5 ev alatt nem johetett volna ossze...
@janos82
Nem akarok megmondó ember lenni, egy volt kollégámnál tartottak vagyonosodásit, hogy a szomszéd Mari néni tehene nyomta fel, vagy a NAV magától izgult rá nem tudom.
Azt biztos, hogy vért pisált, mire kikecmergett belőle, 5 évre visszamenőleg kértek tőle vásárlási blokkokat, számlákat, hogy Pajtás: mire költötted a fizut?
Van egy határ, ami felett ha KP-ben fizetsz, automatikusan rádcuppannak.
Ha bankban tartod, és ki szeretnéd venni egyben, akkor a bank mennyit nyúl le Rólad? Mondjuk 3 milliónál, ez "nem akkora összeg", annyit bárki összekuporgat.
Nekem továbbra is szipmi a 100 grammos tömb, széfben könnyen tárolható, ha a CC-nél veszed 40.000 forint difivel visszaváltják...
@z-a-hegyrol :
Nem tunik tul valoszinunek, hogy 3 milliot egyben ki kelljen vennem ( ennyit inkabb atutalnek, igy max tranzakcios adot fizetsz, 10e ftot). Ha valahol ennyi kp-t kernek, az mar eleve gyanus, oda nem adnam.
Nem lehet, hogy az ismerosod valalkozo volt? Elegge hihetetlenul hangzik, hogy a NAV megkerdezze tolem, hogy mennyi kenyeret ettem 5 evvel ezelott. Ez inkabb akkor erdekli oket, ha azt latjak, hogy havi 100e ftot keresek mar jopar eve, es egyszercsak veszek egy 50 millios hazat. No, akkor megkerdezik, hogy mibol volt ra:)
Amugy az aranytomb ilyen teren semmit se tud, ugyanugy radmaszhat a NAV. Kp-val meg maximum aprobb teteleket fizetek, de azokat is inkabb kartyaval ha lehet. 10.000 ft felett mar inkabb bankkartya, 1 millio felett meg kizart a kp.
@janos82
Volt vállalkozása, de sok éve megszűnt. Ismétlem fogalmam sincs, hogy miért pont Ő tetszett meg nekik, de a lényegen nem változtat.
Én a KP-ben hiszek, ha nem muszáj, nem tárolom bankban, főleg mióta ismert a negatív kamat fogalma itthon is. Az arany, ahogy a cikk is remekül megfogalmazta, egy fajta plusz biztonság, mindenki aki veszi, az értékállóságára apellál.
@z-a-hegyrol :
nem akarlak gyozkodni, de meg mindig nem ertelek.
Milyen negativ kamat? Magyarorszagon minimum 0.01% kamatot koteles adni a bank a penzedre, ha maganszemely vagy. Az inflacio meg ugyanugy megeszi a kp-dat is. Sot, azt jobban, mert a bankban esetleg kaphatnal 1-2%ot, vagyis ennyivel kevesebbet veszitenel. 1 evig ha benntartod mar jobban is jarsz mintha otthon tartanad.
Raadasul ha egyszerre megjelensz sok kp-val, es veszel valami dragat, az feltunhet a NAVnak, mig ha 20 ev alatt osszegyujtesz 50 milliot a bankban, azt meg tudod mutatni, hogy mikor szedted ossze ( mondjuk havonta 200e fttal gyarapodott a megtakaritasod), de ha kp-ban, akkor nem fog menni.
@janos82
Én sem akarlak győzködni, de ajánlom figyelmedbe a portfólió remek cikkét.:
portfolio.hu/finanszirozas/bankok/megcsapoljak_a_magyar_bankbeteteket_jonnek_a_negativ_kamatok.210330.html
Ennyit arról, hogy itthon nincs negatív kamat.
Béke:
Z
Kimaradt: a cikk végén írja természetesen, hogy ez egyenlőre a lakosságra még nem terjed ki, de gondolkodnak róla. A vállalatokkal simán lenyelették a brekit, így nem kell szvsz sokáig várni a lakossági utánhúzáshoz is..
De tényleg befejeztem, fenti cikk az aranyról szól, nekem van, és még tervezek venni.
Üdv:
Z
@z-a-hegyrol
A cikkben ez áll: "a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk" azaz VÁLLALATI DEVIZABETÉTEK esetében engedélyezett a negativ kamat.
A KP elég kockázatos, egyrészt ellophatják, másrészt feltűnő is, ha azzal mozogsz. Igazából úgy is magadra vonhatod a figyelmet, ha teljesen legális a forrása.
A szomszéd csaj amúgy aranydíler volt, egy hónapja rakta ki a főbérlője, mert nem tudta fizetni a bérleti díjat hónapok óta. Ő állítása szerint azért lakott albérletben, mert inkább aranyba tette minden pénzét. Akkor sem tűnt hitelesnek, így meg pláne nem. Aranyszámlát akart rámsózni, de inkább elhajtottam. Még egy helyes nettó jelenértékszámítást sem tudott összehozni (az jött ki neki, hogy tíz évvel ezelőtti 100Ft ma 30-at ér 😀 )
@tbrptr
Jajam, aztán javítottam magam a köv. hozzászólással. Ahogy írtam is, MÉG vállalati szinten van, de mint látjuk "szinte" bármit meg lehet szavaztatni, semmi perc alatt. 😀
Az aranyszámla szerintem is nettó hülyeség, a fizikai a tuti, egy bebetonozott széfben.
Az otthoni széfről egy gondolat. Akinek van is, akár bebetonozva, érdemes a megtakarításának csak egy kis részét ott tartani. Jónéhány éve egy középkorú falubéli házaspárnál (teljesen legális és korrekt vállalkozók) megtörtént szomorú eset: éjszaka megjelentek a rosszfiúk, és mivel a háziak nem voltak hajlandóak kinyitni a széfet, a férj mellkasán vasalót melegítve vették rá őket erre végül. Arra már nem emlékszem, melyikük árulta el végül a kódot, de ez nem is fontos, mert a módszer érhetően eredményre vezet... És azt sem tudták, kitől kaphattak a rosszarcúak a széfről infót.
Szerintem akkor már inkább egy bérelt széf a bankban (és az otthoniban csak minimális érték), de leginkább diverzifikált protfólió, hogy bármelyik részé bármiért ugrik, nem vész el a vagyon zöme.
@csaladfo :
Szerintem az otthoni szefnek semmi ertelme. Egy normalis otthoni szef arabol eleg hosszasan tudsz banki szefet berelni. Ugyhogy otthoni szefnek olyat valasztanek, ami nem tul draga, es nem tartanek benne komoly erteket. Igy a besurrano tolvajok nem bajlodnanak vele 5-10 percet amig kinyitjak, a tobbi meg nem vinne el jelentos erteket, de ez csak elmeleti , mert igyse latnam sok ertelmet:)
@z-a-hegyrol :
Ha egyszer eljon a negativ kamat, akkor max elgondolkozok az alampapiron, de ez meg nem jott el, es eddig keves bank el a 0%os lekotesre jaro kamattal, marpedig amig nem mennek le erre a szintre, addig nem kell felni akkor se, ha mar a torveny engedi oket. A havi koltesre hasznalt szamlamon meg ritkan van 300e ftnal tobb, ugyhogy ott egy -0.5% meg nem vagna foldhoz bar valoszinuleg bankot valtanek.
@csaladfo @janos82
Igen, kinek a pap, kinek a pap lánya.. 🙂
Én ebben hiszek, és csóri alkalmazott vagyok, szóval...