Alig pár hete a ciprusi bankválság tartotta izgalomban a világot. Idehaza is már hírességek nyilatkoztak, hogy az maga a kommunizmus, amikor szegény betétesek pénzét elveszik, meg hogyan lett földönfutóvá egy ismerőse, aki Cipruson tartotta a pénzét.

Mivel több tanulsággal szolgál a ciprusi bankválság, érdemesnek tartottam átnézni, mi is történt ott a valóságban.

Azonban szeretném elöljáróban leszögezni, hogy semmi rendkívüli nem történt, a lehető legegyszerűbb bankcsőd tanúi lehettünk, amit végül az ország a legortodoxabb módon oldott meg, a bevált jó bank-rossz bank létrehozásával.

A 100 ezer euró alatti betéteket 100%-osan kifizették, felette viszont a csődbe jutott Laiki bank betétesei elvesztették a pénzüket, ahhoz (illetve valószínűleg annak csak egy részéhez) csak a bank felszámolása után fognak hozzájutni.

Pontosan úgy, ahogy az történt Magyarországon az elmúlt években a két takarékszövetkezet esetén, vagy ahogy az bárhol máshol a világon történni szokott. Idehaza sem kiáltott senki kommunizmust, amikor az emberek búcsút mondhattak a 30 millió feletti betéteiknek.

(A népszerű összeesküvés-elméletek szerint mégis rablás történt itt, mert nem a részvényesek és a kötvényesek vesztik el a pénzüket, hanem a szegény betétesek. Nos, a részvényesek már rég mindenüket elvesztették, 0,04 eurón áll a bank részvénye.)

Befektetéseknél az a legelemibb alapelv, hogy megfogadjuk a bölcs angol közmondást, hogy soha nem tartjuk az összes tojásunkat egy kosárban, mert ha a kosár tönkremegy, akkor elveszítjük az összes tojást. Ugyanígy soha nem tartjuk az összes pénzünket egyetlen  bankban sem, hiába ott a legmagasabb a kamat, vagy az van legközelebb az otthonunkhoz, vagy ott kaptunk kiemelt privátbanki státuszt.

Aki egy bankban tartja az összes megtakarítását, az ne csodálkozzon, hogy így járt. Még viszonylag kisebb megtakarítás (5-6 millió forint) esetén is azt szoktam tanácsolni az ügyfeleknek, hogy legalább két bankban tartsák a pénzt, 30 milliónál egy részét nem árt nem forintban tartani, esetleg már nem is Magyarországon, még komolyabb vagyonnál már nem csak pénzben érdemes tartani, hanem egyéb eszközökben is.

Különösen azért, mert bár az OBA (Országos Betétvédelmi Alap) bankonként mintegy 30 millió forintig garantálja a betéteket, de jelenleg mintegy 60 milliárdos háttérrel kellene jót állnia közel 13 ezer milliárd forintnyi biztosított betétállományért. (Részletesen erről itt írtam) Vagyis egyáltalán nem túlzás a körültekintő óvatosság.

Ennyi bevezető után nézzük, mi is történt Cipruson.

Ciprus egy alig egymilliós kis ország, amely 1960-ig brit gyarmat volt, majd az önállósodása után a görög és a török nemzetiségi ellentét 1974-ben a török hadsereg inváziójával csúcsosodott ki. Északon kikiáltották a török köztársaságot. A jellemzően agrárország sikeresen alakította át a gazdaságát egy könnyűiparra, turizmusra és pénzügyi szolgáltatásokra épülő gazdasággá.

2004-ben Magyarországgal együtt lett az Unió tagja, 2008-ban bevezette az eurót. Ugyanebben az évben egy baloldali kormány került hatalomra, amelynek szociális kiadásai erősen megviselték a költségvetést. A költségvetési deficit például 2011-ben 7,4%-ra nőtt és a szociális kiadások lefaragása után is 4,2% lett 2012-ben.

2011 júliusában egy évek óta ott tárolt iráni hadianyagokat tartalmazó konténer felrobbant Ciprus legfontosabb kikötőjében, romba döntve a áramellátást és ezzel az ország gazdaságát is. Ehhez járult hozzá a görög állam csődje, a görög recesszió komolyan érintette a görög exportra termelő ciprusi cégeket. (Az export 21,7%-a Görögországba irányul.)

A görög állam magánkézben lévő adóssága felének a leírása, amit a Unió talált ki a görögök megmentésére, hatalmas érvágás volt a ciprusi bankoknak, csak ezen 4,5 milliárd eurót buktak. (Ennyit arról az ostobaságról, hogy nem kellene visszafizetni a magyar államadósságot sem, az úgyis csak virtuális tartozás, nem konkrét emberek konkrét pénze. Erről itt írtam.)

Ezen túl rengeteg pénzt helyeztek ki a görög gazdaság hitelezésére, amin szintén hatalmas veszteségük keletkezett.

Mindezek miatt Ciprus már 2012 júniusában segítségért fordult az Unióhoz, hogy megmenthesse a bankjait a csődtől.

Ciprus egyik problémája, hogy a nagyra hízott bankszektorának megmentése csődbe juttathatja az egész országot. Ugyanazt az utat futották be, mint Izland 2008-ban, ott is a nagyra nőtt bankszektor okozta a gondot. A ciprusi bankszektor mérete a GDP nyolcszorosának felel meg, míg az izlandi bankszektor "csak" az izlandi GDP ötszöröse volt.

Mivel Izland nem bírta megmenteni a bankjait, egy unortodox megoldást választott: a saját állampolgárait kárpótolta, a külföldiek kezében lévő 5 milliárd eurónyi betétállományért azonban nem állt helyt. (Izland is egy háromszázezres kis országocska.) Az izlandi bankcsődről és annak következményeiről itt írtam: Az izlandi csoda

Ciprus is hasonló helyzetbe került a bankjai miatt, egy hatalmas különbséggel: az eurózóna tagja.

Ezért az Unió és az IMF felajánlotta a segítségét, de csak egy feltétellel: a 15,8 milliárd eurós segélycsomagból 5,8 milliárdot Ciprus teremt elő, méghozzá a betétesek pénzéből.

Mivel 68,4 milliárd eurónyi betét volt a ciprusi bankokban, adta magát a következtetés, hogy közel 10%-os adót kell kivetni a betétekre, a 100 ezer euró alatti betétekre kevesebbet, felette többet.

Vagyis nem csak a csődben érintett Laiki Bank ügyfeleire, hanem minden banki betétre, még az Unió által garantált 100 ezer euró alatti betétekre is.

Ez volt az, ami joggal kiverte a biztosítékot az embereknél, hogy felrúgják a bankbetétekre szóló uniós garanciát, miközben eddig a 100 ezer euró alatti betétek sérthetetlenek voltak.

Maga az adó mértéke (6,8% 100 ezer euró alatt) nem volt olyan elképesztően nagy, megfelel két év kamatának. A magyar bankrendszert sújtó adókat figyelembe véve mondhatnánk azt is, hogy a 13 ezer milliárd forint biztosított betétállományra a kormány 3,46%-os éves adót vet ki (300 milliárdot vár a tranzakciós adóból és 150 milliárd a banki különadó), vagyis kevesebb, mint két év alatt ugyanannyi pénzt von ki a bankokból, átvitten a betétesek pénzéből, mint amennyit a ciprusi kormány akart elvonni a kisebb betétesektől. Ő is hívhatta volna tranzakciós adónak a sarcot.

Az Unió két okból nem akarta teljes mértékben megmenteni a ciprusi bankokat.

Az első ok, hogy ha teljesen finanszírozzák a bankmentést, akkor a ciprusi államadósság nőtt volna túl hatalmasra. (Vessük össze az éves 17,5 milliárd eurós ciprusi GDP-t a szükséges 15,8 milliárd dolláros mentőcsomaggal. Ciprus szerencséje, hogy nem az összes nagybankját kell megmenteni, mint Izlandnak kellett volna.)

A második ok, hogy Ciprus offshore ország lévén rengeteg külföldi pénzt vonzott magához, a betétek 20%-a orosz volt, 30%-a pedig görög és angol. (Mintegy 59 ezer angol él a szigeten, főleg nyugdíjasok.) A német adófizetők nem szerették volna a Ciprusra menekített orosz offshore vagyonok megmentését finanszírozni.

Miután a tervezett adó hatalmas felháborodást váltott ki az érintettek körében és a ciprusi parlament sem szavazta azt meg, a kormány visszakozott és maradt a leghétköznapibb megoldásnál: hagyta csődbe jutni a Laiki bankot, az  megmaradt eszközeit átvitte a Bank of Cyprusba.

Ennek következtében a bank nagybetétesei várhatóan elvesztik a betéteik 100 ezer euró feletti részének körülbelül a 60%-át, illetve cserébe jelenleg nem túl értékes bankrészvényeket kapnak.

Ciprus helyzete továbbra sem rózsás. A kialakult helyzet miatt a külföldi betétesek elkezdték kimenekíteni a (megmaradt) pénzüket az országból, csak Andorrába csak a múlt hónapban 5 milliárd eurót utaltak át (Erről itt írtam: Andorra az új menedék). A betétek kivonása az ország bankjaiból előrevetíti a további bankcsődök lehetőségét, ezért további feltőkésítésre lesz szükség.

A gazdaság évek óta recesszióban van, az események után akár 5-10%-os visszaesést sem tartanak kizártnak a tavalyi 2,3% után.

Ezzel az eseménnyel az ország sokak szemében elvesztette a megbízhatóságát, az eddigi offshore cégek jelentős része is átteheti a székhelyét másik államba, amit komolyan meg fog érezni az ország gazdasága.

Amint láthatjuk, a ciprusi bankok válsága nem sokban tér el az izlandi bankválságtól, soha nem jó ómen, ha egy ország bankszektorának mérete többszörösen meghaladja az ország GDP-jének a méretét.

Mivel hasonló csőd bármikor kitörhet máshol is (most éppen Szlovéniában rezeg a léc), ezért érdemes a megtakarításainkat jól diverzifikálni és több bank, vagy akár több ország között is megosztani.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.