Rendszeresen megkerestek, hogyan lehetne venni külföldi állampapírokat. Sláger a norvég (a norvég korona és a norvég állam stabil, sokan menekültek koronába svájci frank helyett), az ausztrál (kiegyensúlyozott, jó állapotban lévő állam és gazdaság, cikk itt.) és a vad spekulánsoknál az ukrán állampapír a magasabb hozam miatt.
Hogy választ kapjatok a kérdésekre, megkerestem szokás szerint a KBC Equitast, hogy náluk mit mennyiért lehet kapni. Az alábbi választ küldték:
"Állampapír kereskedésért jutalékot nem számolunk fel. Az árfolyamok, így a hozamok is folyamatosan változnak. Most a helyzet nálunk nagyjából az alábbi:
1. Ukrán állampapírt dollárelszámolással tudunk tradelni, hrivnyában nem elérhető
3 éves 8%
10 éves 8,2%
2. Norvég állampapír (helyi devizában)
3 éves 1,1%
5 éves 1,4%
10 éves 2,1%
3. Ausztrál állampapír (helyi devizában)
2 éves 2,2%
5 éves 2,6%
10 éves 3,1%
A pontos árak/hozamok nagyon függnek attól is, hogy az ügyfél mekkora tételt akar venni/eladni. Az állampapír piac ugyebár OTC, sajnos nem olyan transzparens itt a piaci árazás, mint egy tőzsdei részvénynél. "
Az OTC piac a tőzsdén kívüli piacot jelenti (Over The Counter, vagyis pulton át, egymás között közvetlenül kereskedve, nem tőzsdén keresztül).
Mivel a kamatok most soha nem látott mélységben vannak és ha valamerre elmozdulnak, akkor emelkedni fognak, én nem biztos, hogy vennék kicsi plusz hozamért sokkal hosszabb futamidejű állampapírt. Ugyanis amikor emelkedik a kötvények kamata, a meglévő kötvények értéke zuhan. Erről többek között itt is írtam: Befektetési alapokba áramlik a pénz.
Ukrán állampapírba fektetni most elég meredek dolog, bár a prémium is ennek megfelelő. Ami jó jelnek tűnhet, hogy a 10 éves állampapír hozama alig több, mint a három évesé. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a hozamok csökkenését várják a befektetők, vagyis a helyzet normalizálódását. Ennek ellenére szerintem csak a nagyon vagányak vágjanak bele, akik tudják, pontosan mit csinálnak.
A norvég állam hatalmas pénzhegyeken üldögél az olaj miatt, nagyon komoly államháztartási többlettel ennek megfelelően az állampapírja sem hoz sokat. Az infláció koronában 1,9% volt 2013-ban, az állampapír ennél sokkal kevesebbet fizet. (Persze, mint külföldit téged az infláció nem sokat érint, ellenben a korona árfolyama igen.)
Mivel pénzbe kerül a pénzed átváltani koronára (1% körül), majd a visszaváltásnál is hasonló összeget fizetsz, az értékpapír fenntartása is 0,1-0,15% évente, a magyar tranzakciós adót sem úszod meg (0,3% kétszer az oda-vissza utalásnál), érdemes elgondolkodni azon, mennyivel nyersz majd a legvégén a vásárlással. Ennyit szinte a befőttesüveg is hoz. Ha pedig egyszer átváltottad a pénzed norvég koronára, elég szűk a piac, ahol be tudsz fektetni norvég koronában.
Ha bármilyen más állampapírt is szeretnél venni, keresd meg a brókercéged, hogy milyen ajánlatuk van. Érdemes mástól is árat kérni, hátha olcsóbban (magasabb hozam mellett) tudsz vásárolni. Ha a saját céged nem tudja beszerezni a kért állampapírt, a KBC Equitasnál jóformán bármit megkapsz.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:RSS-en
Ahogy a görög példa is mutatja néha a vállalati kötvények kevésbé rizikós alternatíva, mint egy állampapír. Ha magas hozamokat akarunk lehet, hogy okosabb egy instabil országban egy stabil stabil vállalat kötvényeit megvenni, mint ugyanannak az országnak az állampapírjait!
Kiszámoló abban segíthetnél ha lennének ötleteid stabil és exportorientált ukrán, argentin, venezuelai, török és stb. vállalatokról, amelyeknek van dollár vagy euró alapú jó hozamú kötvényei.
Topfly: azért kellene hozzá jó pár vállalat (legalább 5-10), hogy legyen benne diverzifikáció is, hiszen egy-két cégre feltenni mindent... Ráadásul éppen a "frontier" országok jócskán beleszólhatnak egy cég életébe (pl. uram-bátyámozás, különadók).
Vagy pedig ki kell deríteni, hogy van-e "frontier countries corporate bonds hard currency" ETF. Feltörekvő (emerging) kategóriában biztos nagyobb lehet a választék.
Ukrán állampapír látszik, hogy most kockázatos. Vagy rendeződik hamar a helyzet ott, és akik bevásároltak, nagyot szakítanak, vagy nem és akkor bukják. 🙂
Ha jól emlékszem az ukrán bankbetét 14% körül volt amikor még nem volt ekkora balhé ott, ahhoz képest a 8% kifejezetten karcsú, ráadásul 3 évre lekötve, míg a bankbetét 1 éves volt. Valami olyasmi rémlik, hogy nem rég 11% -ra emelték az Ukrán állampapírok hozamát is, 3% jutalék nem semmi és gondolom garancia semmi, vagy annyi mint az Ukrán államé.
@gejza
Az a 14%-os bankbetét hrivnyában volt.
Egyébként polgárháborús ország államkötvényét venni spekuláció, nem befektetés, és spekulációnak még karcsú is az a 8-8,2%, értem én, hogy a 10 évesben benne van a potenciális duplázás, de a pénz elvesztése is.
Amatőr kérdés: egy pénzhegyeken ülő állam (Norvégia), aminek a bevételei jóval meghaladják a kiadásait, egyáltalán miért bocsát ki államkötvényt, miért gyárt magának jövőbeli kamatkiadást (még ha nem is sokat)?
András: Ha jól értem, a norvég állam nem gyárt magának kiadást.
Mivel a norvég korona inflációja (1.9%) magasabb, mint a kötvény hozama (kivéve a 10 éveset, ami 2.1%-ot hoz), ezért valójában a norvég állammal jelenértékben kevesebbet kell majd visszafizetnie, mint amennyit most kap a kötvényért.
A 10 éves állampapír meg gondolom azért ad egy kis plusz hozamot, mert az infláció hosszú távú növekedésére számítanak, ezért valamivel azt is csábítóvá kell tenni.
Persze nem értek hozzá, csak így érzem logikusnak. Majd Kiszámoló kijavít.
Egyetértek Miklóssal, nem erőltetném én sem a fejlett piaci kötvényeket ilyen rally után, főleg nem 10 éves időtávra.
Sokkal jobb megoldásnak tűnik egy eurozónás kötvénypiacba fektető ETF (nagyon széles a skála), itthon is meg lehet venni a brókercégnél. (KBC-nél 0,35%)
Plusz hozam generálására pedig a pénzed x százalékát (ahol x a kockázatvállalásodtól függ) tedd mondjuk fejlődő piaci kötvényalapba. (Több fejlődő piaci jegybank kamatot emelt az utóbbi évben, ezért kedvezőbb a környezet számukra, mintha csak már drágának mondható magyar kötvényt vennél vagy kockázatos ukránt.) Elég diverzifikált például az ESD.
stockcharts.com/freecharts/gallery.html?esd
Persze, tovább lehetne még diverzifikálni pl. fejlődő piaci high yield, vagy osztalékhozamú ETF-ekkel, de ebbe a téma mélysége miatt nem mennék bele. A többséget úgysem érdekli.
E.ON-bol kivalt a Uniper, elvileg akinek volt E.ON reszvenye, 10 darab utan kap 1 Uniper-t. Valakinek van infoja arrol, hogy KBC-nel ezek hogyan/mikor erkeznek meg?