Az Apple értéke a részvényei árazása szerint átlépte a bűvös egybillió dolláros, vagyis ezermilliárd dolláros értéket. (Vizuális típusoknak: a cég értéke 276.625.971.000.000 forint meg egy kis apró.) Mögötte messze lemaradva az Amazon (872 milliárd dollárra értékelt), a Google Alphabetje (844 milliárd dollár), Microsoft (816 milliárd) és a Facebook (504 milliárd dollár)
Mennyi is a billió és tényleg csak egy játék neve a billiárd?
De vajon tényleg az Apple az első a világtörténelemben, amelyet a befektetők ilyen magasan értékelnek? Nem, ha nem feledkezünk el az inflációról sem. A Money magazin összeszedte az öt céget, amelyek beelőzték az Apple-t ebben a versenyben.
1, Dutch East India Co., vagyis Holland Kelet-Indiai Társaság
A cég távolkeleti kereskedelemmel foglalkozott, drága keleti fűszereket és egyéb luxuscikkeket hozott be egész Európába, a monopóliuma okán az értéke a csúcspontján 78 millió gulden volt, ami megfelel 8,2 billió mai dollárnak.
2, Dél-tengeri Társaság: ez volt az előbbi cég angliai megfelelője, az egyik legnagyobb angliai tőzsdei lufi megszemélyesítője Anglia történelmében. Hívták a középkori Enron-nak is, ugyanis a vezetői ugyanolyan szenvedélyesen hamisították az üzleti jelentéseket és a profitról szóló híreket, mint a modernkori társa. Fénykorában a részvényei összértéke elérte a 4 billió dollárt.
3, Petrol China: kétezres évek elején a 2002-es olajár 20 dollárról 140 dollárra nőtt 2008-ra és mindenki a kínai tőzsdén akart befektetni, ennek a két dolognak eredőjeként a befektetők 1,7 billió mai dollárra értékelték a Petrol China-t, ami hamarosan elveszítette az értékének a felét.
4, Saudi Aramco: az állami olajcéget az ország gazdasági nehézségei miatt nemrég a tőzsdére vitték, az ott kialakult ár miatt a jelenlegi értékelése 1,5 billió dollár.
5, Standard Oil: 1919-ben a monopólium ellenes törvények miatt kellett a Standard Oil-t felszabdalni több cégre, ebből született meg például az Exxon, mint az egyik utódcég. A felszabdalás előtt a cég értéke mai dollárban elérte az egybillió dollárt is.
6, A Microsoft a "régi idők" nagy alakja, 1990 és 1999 között megszázszorozta az értéket, míg ugyanezen időben az Apple csak 133%-os növekedést tudott felmutatni. Ma már nem tud úgy nőni a cég, mint az új titánok, de a kilencvenes évek végén a cég értéke mai dollárban 930 milliárd dollár volt, ami alig kevesebb, mint az Apple mai értéke.
Hát, végülis a hollandok kereskedtek, igen. Valamivel, ami nem az övék volt... a kevésbé széplelkűek gyarmatosításnak nevezték ☺ A fűszermonopóliumot próbálták, elvileg nem sikerült. És csak picivel hagytak kisebb katyvaszt, mint az angol megfelelőik. De ízlésük volt. ☺
"Saudi Aramco: az állami olajcéget az ország gazdasági nehézségei miatt nemrég a tőzsdére vitték..."
Biztos, hogy a cég tényleg már a tőzsdén van?
"A szaúdi herceg által 2 billió (2,000 milliárd) dollárra becsült cég debütálására viszont egyelőre tovább kell várni, mivel ismételten kitolták a listázás időpontját, most épp 2019-re."
concordeblog.hu/2018/07/30/a-kettrillio-dollaros-fogadas/
Blend, lehet, nem olvastam utána, a cikkben tény volt hogy ez a piaci értéke.
Jók lesznek azok a milliók milliárdnak is a második mondatban.
Aki még emlékszik, mondjuk 10 éve a mobil-t sokan "Nokia"-nak hívták és Apple sehol sem volt. Rengeteg mozifilmben Nokia reklám volt.
Pár év, és mennyit változik a világ. 🙂
Cég értéke a részvényei árazása szerint = beárazzuk a jövőt? Ha nem jön össze, akkor meg válságról beszélünk, nem az elvárásaink vezettek félre 😀
A Saudi Aramcot még nem vitték tőzsdére. Az eredeti terv az idei év volt, de ez 2019-re csúszik át. A 1500 milliárdot egy szakmai blog lőtte be, a szaúdi koronaherceg szerint ér 2 ezret, de ő "pozícióból" beszél
A kamara szerint az Erste 1 éves nyeresége ezer milliárd, az Apple sehol sincs:
kamaraonline.hu/cikk/ezermilliard-eurot-kozelito-nyereseg-az-erste-csoportnal
Számomra érthetetlen a market cap, de lehet valamit félreértek. A tőzsdén kereskednek a cég összes részvényeinek töredékével. Ebből kialakul egy részvényár, ami az aktuális kínálat és kereslet egyensúlyi pontja. Mégis, ezt az árat szorozzák a részvények számával, és azt mondják, annyit ér a cég. Pedig ha piacra dobnák az apple összes részvényét, akkor a részvényár sokkal alacsonyabb lenne, mert a jóval nagyobb részvénykínálathoz sokkal alacsonyabb egyensúlyi ár kell tartozzon.
Egyébként több száz éves viszonylatban mennyire helyes az inflációval korrigálni? Nem jobb lenne az akkori GDP-hez viszonyított arányt vetíteni a mostani GDP-re? Vagy GDP-re nincsenek történeti adatok, csak inflációra?
Viszont azokkal a részvényekkel nem véletlenül nem kereskednek. Épp ezért ér annyit egy részvény és pontosan ezért ér annyit a cég is.
Amint kénytelenek kereskedni vele, vagy jobban megéri kereskedni velük, máris kevesebbet fog érni a részvény is meg a cég is.
Ráadásul fingunk sincs mennyibe kerülnének azok a részvények ha kereskednének velük és így arról sem hogy mennyit érne akkor a cég.
/OFF Napi szörnyülködésre:
iflgroup.hu/mit-tegyek-ha-nem-tudom-fizetni-a-lakashitelemet/
@maxi “Pedig ha piacra dobnák az apple összes részvényét, akkor a részvényár sokkal alacsonyabb lenne, mert a jóval nagyobb részvénykínálathoz sokkal alacsonyabb egyensúlyi ár kell tartozzon.”
az hogy a tobbi reszvennyel epp nem lepnek piacra a tulajdonosai az azt jelenti hogy ezen az aron nem akarnak eladni. Tehat azok a reszvenyek is minimum pont ennyit ernek az adott pillanatban. A vevoknek muszaj a felkinalt mennyisegbol vasarolniuk, ami nem elado ennyiert azt nem tudjak megvenni
@maki-verem
😀 jajj... ez az IFL-es csávó sosem volt százas, ráadásul okosnak sem mondható.
Végre látom már, hogy volt értelme megvenni a MacBook-ot 899.000-ért...
@szabolcs : akkor meg az volt a "nemzetkozi jog", hogy amit el tudsz venni erovel az a tied 🙂
mondjuk most is ugyanez, de most mar csak az ENSZ BT allando tagjaira korlatozva.
@V de pont a lényeget nem veszed figyelembe, hogy a prompt ár csak akkor "abszolút" érték, ha a kereskedett mennyiséghez képest - pl. ma 41,6 millió részvény - csekély mennyiségekkel kereskedsz, mondjuk pár ezer vagy tízezer db-al, így nem befolyásolod a kereslet/kínálatot. Ilyen esetekben természetesen a prompt ár az ár. Bármely csekély mennyiségű pakk ezen a prompt áron forogna. Viszont azt az átmenetet nem értem, hogyan lehetséges azt mondani, hogyha az apple mind a 4,9 milliárd részvényéből bármelyik egynek ez a prompt ár az aktuális árfolyama, akkor összegzésükkel megkapható a market cap. Ez bullshit, hiszen nem veszi figyelembe hogy ha mind a 4,9 milliárd részvény megjelenne a tőzsdei kereskedelemben, akkor az árfolyam összeomlana, egyszerűen nem ez az Apple cégértéke. Csak (relatíve) kis, csekély mennyiségű részvénycsomagokra valid ez az ár.