Legalább 15 éve kopasztják meg a gyanútlan járókelőket a csalók az aluljárókban. Szerintem nincs olyan budapesti, aki nem ismerné azt a bandát, amelyik minden forgalmas metrómegállónál hol képeslapokat, hol matricákat osztogat és ha valaki naivan elveszi tőlük, akkor közlik, hogy ez nem ingyen van ám, hanem ők egy alapítványnak gyűjtenek pénzt. A zavarodott emberek meg inkább fizetnek, mint kiosztanák ezeket a csalókat. Nem akarok senkit bántani, de a társaságról messziről látszik, hogy biztos nem a kóbor kutyáknak gyűjti a pénzt.
(Ha meg akarod kopasztani az embereket, nehogy gyűjts mondjuk hátrányos helyzetű embereknek vagy a hajléktalanoknak, vagy bárki olyannak, amit az emberek meg tudnak indokolni saját maguknak, miért nem adnak pénzt. Csakis kóbor állatoknak és gyerekeknek gyűjts. A legjobb a beteg gyerekek számára gyűjteni, az hozza a legtöbb bevételt.)
Amit nem értek, hogy mindenki tudja, hogy ezek közönséges csalók és mégsem tesznek semmit a hatóságok.
Pedig a megoldás egyszerű lenne, mint a faék: be kellene tiltani a pénzgyűjtést a közterületeken, de még a munkahelyeken is. Csakis csekket vagy számlaszámot szabadna osztogatni, így lenne nyoma minden befizetésnek.
Sőt, minden alapítványnak, ami pénzgyűjtésre adja a fejét, auditált adatot kellene közzétenni, hogy a bevételének a hány százalékát fordítja a meghirdetett célra és mennyit a működési költségekre.
Ezen túl ahogy már egy hitelügynöknek is közölnie kell, hogy mennyit keres személyesen a hitel ügyintézésén, a pénzgyűjtést végző személynek is kelljen közölnie, hogy ő hány százalékot kap a felajánlott összegből. Tele az összes bevásárlóközpont mindenféle Unicef-nek, meg hasonló szervezeteknek gyűjtő emberrel, jó lenne tudni, mennyi pénzt is kapnak a felajánlott összegből fejenként. Pénzért dolgoznak, vagy tényleg önkéntesek, akik a nemes ügyért adják oda az idejüket?
Azért írtam erről, hátha valami történik ezen a területen és felszámolják ezt a visszaélést.
Egyébként egy hete az Auchanban állított meg egy egyenpólós társaság és nem kevesebbet akartak, mint hogy az Auchan közepén töltsek ki egy díjbeszedési megbízást, ami alapján havonta leemelhetnek egy fix összeget a bankszámlámról. Adjam meg a számlaszámom és minden személyes adatom, írjam alá és adjam át egy teljesen ismeretlen embernek, aki még egy igazolványt sem mutatott (nem mintha az bármit is jelentene), csak volt egy póló rajta, amit én is tudok gyártatni tíz perc alatt. Azt hittem rosszul hallok. De nem, ott volt a nyomtatvány a kezében, teljesen komolyan gondolta. Remélem, te sem írnál alá soha egy ilyen papírt senkinek. Ha támogatandónak tartod az ügyet, akkor menjél haza, keress rá a neten, olvass utána és közvetlenül a valódi alapítványnak utalj pénzt, ne vadidegeneknek add ki az adataidat egy bevásárlóközpontban vagy aluljáróban.
ember már nem egyszer küldött el a picsába amikor pénz helyett élelmiszert akartam adni.
macskának és kutyának való konzerv, tányérral együtt mindig van a kocsimban. Itt ritkább a visszautasítás:)
(a demagóg is lehet igaz...:))
Azt kell mondani hogy csak
bankkártyám van, és szó nélkül továbbmenni. Egyébként ezt a beszedési megbízást a Greenpeace is játssza, főleg fiatalokra mennek.
Engem egyszer Németországban szólított le egy fekete legény, hogy mutat egy törzsi hókuszpókuszt. Pont ráértem, úgyhogy megengedtem, hogy fonjon a kezemre valami madzagból karkötőt. Utána hozzátette, hogy 5 v. 10 euro lesz. Mondtam, hogy akkor inkább nem kérem, addigra ott volt két haverja, és megkérdezték, hogy én nem tisztelem Őket? Inkább biztosítottam őket a a tiszteletemről a kért összeggel, minthogy egy idegen országban rendőrségre járkáljak, és vagy pofán is vágjanak.
Azóta nem állok szóba senkivel az utcán
Tökéletesen igazad van! Az aluljáróban gyűjtögetőkbe már belefutottam, pénzt azt nem kaptak. Azt hittem szórólapot osztanak, azt el szoktam venni,h ennyivel segítsem a munkáját, mentem volna tovább, de szólt h ho-ho-ho. Visszakapta a képeslapját, azóta tudom kiknek nem kell megállni.
Egy olyan alapítványnak szoktam adakozni, amelyiknek elhiszem,h tisztességesen bánik a pénzzel :-). Van, aki hülyének is néz miatta.
Debrecenben a pláza és a fórum előtt is csinálják ugyanezt, ezek szerint ez egy népszerű megélhetési forma.
Ezzel a dijbeszedési megbízással szintet léptek, igazán kreatív! Nincsenek illúzióim, biztos sokan beugranak. Sajnos.
Tipikus még parkolókban a "saját készítésű" mütyür kínálasa jó pénzért a saját beteg gyerekének (na persze!) vagy a buszjegyre kérek 200 forintot. Igaz, ez utóbbit elég egyszerű lelkek csinálják csak.
Volt egy ismerősöm, anyagilag teljesen átlagos családból származó, szőke hajú, ápolt kinézetű gyerek, na ő a vonatjegyre kell a pénz szöveggel lejmolt egy vasutállomáson. Gondolom kellett a pénz a hétvégi bulira. Meg legalább gyakorolta a megnyerő modort, mert később az egyetemen hökös lett...
Régi módszer mindkettő.
A "karkötős" módszerrel kb.6 éve találkozott egy kollégám Olaszországban; a parkolóban odament hozzá egy fekete pasi, és hogy barátságból szeretne neki ajándékot adni. A csuklójára kötötte a bizbaszt. Mondjuk a kollgém is észnél volt, egy magyar 500-ast adott neki. 🙂
A másik, szórólapos módszer is kb. ennyi ideje terjedt el. Az alapja az, hogy a szórólap osztásért kb. 2 fillér/db fizetséget kap a csóka, ezért a legtöbb ember elveszi a felé nyújtott szórólapot, ami aztán a legközelebbi kukában végzi (jó esetben).
Na erre álltak rá; először úgy tudom, a Deákon, intézeti gondozottak számára "gyűjtöttek" így. Ha visszaadták nekik a képeslapot, akkor utánakiabáltak az illetőnek, mindenféle sértéseket.
A Délinél lányok állították meg a járókelőket, hogy "Lenne 2 perced a környezetvédelemre?" "Fontos neked a környetetvédelem?". A Camponában ugyanez.
SOHA ne fizess !
Egyszer a Kiskörúton megálltam egy amnestys srácnak. 1000 Ft-ot akart minimum havonta. A pszichológiai hadviselès jegyèben hozzátette, hogy az csak 2 sör ára. Mondtam, h mifelènk 4. (Ès tènyleg, Debrecenben 10+ ève simán annyi volt)
Az unicefesekről meg mindig az Igazgyöngy jut eszembe, akiket időnkènt támogatok, ès lelkiismeretfurdalás nèlkül megyek tovább.
Akkor ezzel a módszerrel próbált volna múltkor a Deák téren megállítani egy perui indián.
Pár hete egy normálisabb külsejű "jóllakott" perui indián csaj+csávó állított meg, útelállós módszerrel, hogy tudnék-e segíteni. Megálltam, mégis mivel, mire nyújtotta a kezét egy szia kíséretében. Épp csak a "barátom" hiányzott a maximális bizalomhoz:) Nem fogtam kezet, csak "mondjad, hallgatlak". 2 mp csend után tovább jöttem, hogy így nem tudok segíteni.
Nem tudom mire ment volna ki a dolog, talán energiát adott volna át.
A bíróság honlapján:
birosag.hu/ allampolgaroknak/ civil-szervezetek/ civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses
kikereshető a civil szervezet (alapítvány, egyesület),
a betöltött adatlap jobb alsó sarkában van a "Beszámolók" felirat.
Itt kiderül, hogy mennyire hiteles a szervezet. Érdemes a honlapját is megnézni.
Én süketnek tettetem magam, és még szórólapért sem nyúlok.
Jajj a buszjegy sztorit imadom. Amikor olyan csavo jon oda akirol leri hogy szarik a buszjegyre. Pont buszjegy kell neki, nyilvan. Es amikor nem adtam kozolte hogy rasszisra vagyok. Csak mert nem adtam.
Nem tudom, ki hogy van vele, én alapból utálom, ha utcán idegenek leszólítanak, mert az tuti, hogy nem az én érdekemet fogja szolgálni. Pénzt adni utcán egyedül a Krisnásoknak szoktam, ha néha tehetem, inkább utalok valami normális jótékonysági szervezetnek.
Nagy "kedvenceim" a plázákban a korábban Citi bankos hitelkártya tukmálók. Direkt rájuk se néztem, próbáltam gyorsan haladni, hát nem mindig leszólítottak?! Nem tudom, milyen képzésben részesítik őket, de a testbeszédhez nem értenek és tiszteletlenek is. Ennek ellenére gyakran találnak maguknak áldozatokat...
Szerintem is jó lenne, ha betiltanák a pénzgyűjtést, de hol lehetne ezt kezdeményezni? Mondjuk a NAV-nál? Bár őket kéne, hogy érdekelje ez a téma .
Kb.két éve az örs vezér téri Ikeában gyűjtött két srác a WWF Magyarországnak, egy kihalóban lévő tigrisfajnak vagy minek a megmentésére.. Vmi rémlik, hogy cserébe adtak is volna vmit, csecsebecsét vagy állatkerti belépőt..? már nem tudom..
Ugyanez a sztori, ott volt a kezében kitöltendő papír és ő is minimum hathavi csoportos beszedés akart a számlámra tetetni. Jól nyomta a dumát, plusz ott volt velem az ötéves gyerekem, így nem akartam egyből lepattintani, (fontos a jó példa :), de csak annyit tettem, hogy elkértem tőle a papírt, hogy átgondoljuk..Nem tetszett neki..
Otthon megbeszéltük a gyerekkel, hogy mi ez és a konklúzió az volt, hogy sokkal jobban rászoruló csoportok is vanna idehaza, mint egy tigriscsoport, így az erre szánt pénzt inkább az általunk választott helyre utaltuk el.
Plázákban terjedt még el egy szemét módszer.
Bohóc álldogál lufikkal, és ha kiszúrja hogy kisgyerekkel vagy, akkor a kisgyereknek nyújt egyet.
Gyerek persze elfogadja... akkor derül ki, hogy ő igazából adományt gyűjt, és hogy legalább egy ezrest szoktak neki adni.
Nyilván a gyerektől nem veszed vissza a lufit, inkább kifizeted az ezrest.
Én az ilyen lejmolóktól (koldulóktól) számlaszámot szoktam kérni.
SOHA nem adtak.
Hozzám a lidl parkolójaban jött oda egy csávó aki kajára gyűjtött pénzt. Kapott két kiflit...forgatta is a szemét. A buszjegyre gyűjtőknek meg adnék egy buszjegyet stb.
Egyszer a Lurdynál kidobtam a kocsiból egy összehajtott ötöst. Látni kellett volna az ember fejét, milyen boldog volt! Hogy szaladt érte! Aztán azt is látni kellett volna, hogy milyen képet vágott, mikor kihajtotta. (...csak az egyik felét fénymásoltam...)
Kedvencem a szórólapos, pont elém tartja, én pedig haladok tovább. Érdekes, mindig visszakapják a kezüket, mielőtt átgyalogolnék rajta.
Azért vannak laza figurák. Mint az a 60 körüli pasi, aki Újpesten az aluljáróban kér tetszés szerinti összeget, csak úgy, magának. Mondjuk tőlem nem kap, de biztos lehet bevétele, mert minden hétköznap délután nyomja.
A karkötővel engem Milánóban húztak le.
A kéregetők ellen én zenével védekezem, ill. ha valaki közelít én jól látható fejingatással jelzem, hogy nem.
Kicsit off, bár hasonló: egyszer fel/becsengetett hozzánk valami térítő (Hit Gyüli vagy valami hasonló gittegylet). Nem voltam otthon, csak a feleségem. Ő csak úgy tudta lerázni, hogy átvett valami könyvet (nem penzért adta). Mondtam neki, hogy a lehető legnagyobb hülyeséget csinálta, mert így tudják balekot fogtak. Meg is lett az eredménye, utánna pár héttel később fel is kapuzott térítő, hogy elolvasta-e, azóta nem. Mondtam neki, ha még egyszer ilyesmi csenget fel, akkor: a) rávágjuk az ajtót, b) finoman elküldjük, hogy köszi megvan a saját hitünk, c) mi a sátánt imádjuk (lehetőleg hörögve). Én az a) és c)-t támogatom.
Jó cikk. Mondjuk, aki elmúlt 18 éves, és ezeknek még bedől, az egy kicsit meg is érdemli, nem? 🙂
Szerintem nem kell ezeknek felülni. Tovább kell sétálni, nem foglalkozva velük. Ha ez nem lehetséges, az is jó, mert akkor lehet gyakorolni azt a technikát, amit "elakadt lemeznek" hívnak: bármit mond vagy csinál, te csak azt mondod, hogy nem. Nem kell megindokolni. Nem - ennyi. Egy ideig próbálják fokozni a nyomást, de aztán feladják. De a legjobb tovább menni, nem foglalkozva velük.
Én soha nem adok pénzt. Az egyetlen kivétel, ha éppen jó napom van, és a lámpánál 60 feletti idősebb ember a kéregető. Én úgy vagyok vele, hogy ha őszintén elismeri, vagy legalább nem tagadja, hogy piára kell, akkor adok neki 100-200 forintot. Most őszintén, mit csinál, 60 éves alkoholista hajléktalanként újrakezdi az életét?
Mindenki mást levegőnek nézek, és kész.
Egyszer a Petőfi híd budai hídfőjénél még egyetemista koromban teljesen gondolkodás nélkül lendületből elvettem egy ilyen képeslapot (azt hittem szórólap). A fickó azonnal utánam rohant és elkezdte darálnia szöveget amiből 2 szót nem lehet érteni, de azt láttam, hogy a kis dossziéján 1000-3000 ft körüli "adományok" listája szerepelt, meg némi pénz, hogy demonstrálja, milyen jószívű emberek vannak. Azonnal leesett a dolog és szívbaj nélkül visszanyomtam a kezébe a képeslapot. Na amit az utána következő 20 méteren kaptam, azt nem tettem zsebre, minden létező rokonom szidta, velem egyetemben. Mivel többen voltak, nem álltam le balhézni, de onnantól kezdve erősen figyelek az ilyenekre. (Így utólag azért, ha egyedül lett volna, jó lett volna bemosni neki egyet 😀 )
Pár éve voltam Milánóban egy focimeccsen, ahol a Dóm tér tele volt ezekkel a fent említett színes madzagos négerekkel, meg cigányokkal, akiknek van egy sokkal aljasabb lehúzós módszerük: az arra elhaladó kisgyerekek markát teleszórják kukoricával, hogy menjen galambokat etetni. Mire a szülő észbekap, a gyerek már rég szétszórta a kukoricát, a cigány pedig követeli a szintén 5-10 eurót a szülőtől.
Magyarországon a "kedvenc" módszerem, amikor megállít az utcán valaki, hogy őt előző este kirabolták, elvitték a laptopját, minden iratát, minden pénzét, kivéve a telefonját meg a személyijét (!), és adjak neki kölcsön vonatjegyre Zalaegerszegig, és ha megadom a számomat, istenbizony visszaadja. Mindig csak utólag jut eszembe megkérdezni, hogy miért nem hív fel valakit, hogy jöjjön érte. Költői kérdés tudom... Havonta találkozom ilyennekkel...
Most eszembe jutott az egyik volt kollégám. Ha tőle kér egy koldus, ő megkérdezi, hogy mire kell a pénz és csak akkor ad neki, ha az azt mondja, hogy italra kell. Mert legalább őszinte.
Mindig minden ilyen helyzetben elfogadom a tájékoztató anyagot és később döntök. A helyszínen soha nem hozok döntést és ezt őszintén az arcába mondom. Legtöbben ezen felháborodnak ebből is látszik kamu az egész. A legjobban az visel meg mikor kisbabával a karjukon kéregetnek ételre, miközben tolom a babakocsiban a saját 1 éves kislányomat. Ekkor is azt mondom neki: "én is azért dolgozok, hogy legyen a kislányomnak kajája". De azoktól is irtózom, akik a cigifüstöt az arcomba pöfékelve kérnek pénzt. A városomban van egy csóka neki 10 éve az a szövege, hogy most szabadult a börtönből és csak a hazaútra kellene egy kis pénz. Fontos a jótékonykodás, de azt gondolom mindenki úgy adjon, amivel teljesen azonosulni tud. Jómagam önkéntesként szolgálok fel "szegénykonyhán", illetve karácsonykor mindig részt veszünk a gyerkőcökkel közösen a "cipősdoboz" akcióban. Én így próbálok példát mutatni.
Ááá, az túl tiszta megoldás lenne, ilyet csak a Jobbik vezetne be.
Ki is volt az az öreg, aki szolgálati betegszállító autóval vitette be magát villamospályán a ,,munkahelyére''? Mennyit is keresett igazgatóként ennél a ,,nonprofit'' alapítványnál?
Na ugye.
Egyik legemlékezetesebb sztorim, amikor egy nő gyógyszerre kért pénzt. Magas vérnyomás vagy asztma ellen (nem emlékszem már) kellett volna neki sürgősen 1500 Ft. Mondtam neki, hogy kp-m az nincs, de itt a legközelebbi gyógyszertár 100m-re, ott szívesen megveszem neki kártyával. Azt hiszem nem erre a válaszra számított, mert ezután megért kifogást találni, hogy miért nem jó, ha azt én veszem meg, vagy ha elkísérem, akkor milyen ciki neki, hogy én fizetem ki az ő gyógyszerét. Úgyhogy valószínűleg gyorsan jobban lett a kis beszélgetésünktől, mert végül nem kellett neki a gyógyszer.
Bezzeg a kp kellett volna...
Egyébként az ilyen "alapítványnak gyűjtős" emberkéktől milyen adatot lehet/érdemes elkérni amivel zavarba lehetne őket kicsit hozni? Néha szívesen elcsacsognék velük, és nem csak úgy, mint máskor, hogy
- Tudnál segíteni?
- Persze, megpróbálok, de pénzem az nincs. (aztán mennek is...)
1. Szerintem aki szokott rendszeresen adakozni/önkénteskedni, az lelkiismererfurdalás nélkül lerázza ezeket az aluljárósokat.
2. Ami sokszor beválik lerázó szövegnek ha nem sikerül elkerülni a találkozást: "Tegnap beszéltünk, nem emlékszik?" És gyorsan lelépni.
@okoska2 vagy "délelőtt már adtam, nem emléxel?" 🙂
@balu
Tudom, hogy off: milyen meccsen voltál? Mert én is egy meccsen voltam pár éve, amikor lehúztak a karkötővel.
Csalók a világ pénzügyi rendszerében: index.hu/gazdasag/2014/11/10/ordibalt_a_fonok_ha_valamit_leirtunk/
@vgaborka : maximum hangerővel le kell játszani a Raining Blood-ot, tuti elmenekülnek a hittérítők 🙂
A munkahelyi kéregetésről jutott eszembe, errefelé szokott havonta egyszer körbemenni kis dobozzal valaki 200 forintot gyűjtögetve - ezt is tiltsuk be? Az igaz, hogy kényelmetlennek érzem...
Bevásárlásnál múltkor nem egyenpólós, hanem mélyen dekoltált hölgy próbált lakástakarékra rábeszélni - na neki megálltam, amíg magyarázott, nézelődtem (ha ő zaklat, én is :-), csak utána mondtam, hogy most nem aktuális.
Édesanyámat készítettem fel az ilyen esetekre, ő rendkívül fogékony volt ezekre. Szerencsére kisvárosban lakott, ott ritka ez, de ha feljött látogatóba BP-re szóltam, hogy vigyázzon.
A WWF/Greenpeace ifjaknak azt mondom, hogy keressenek jobb melót ha pénzért állnak itt vagy ha meggyőződésből ácsorognak, akkor irány a közgáz/jogi/műszaki: ha igazán változtatni akarnak valamit a jövőben. Itt mosoly és elsomfordálnak...
A "Szia, ne haragudj!"-ra fülig mosolyba vágom magam és a legbájosabb hangomon válaszolok, hogy: "Igazán nem haragszom!" és tovább.
Amin legjobban megdöbbentem pár éve: őszi félév legelején a BME előtt ácsorgó ismeretlen osztogatok a gólyákra utaztak ajándék csomaggal (amit amúgy a HÖK is ad nekik, ezért nem is gyanakodtak). Címet is kértek, na ez gyanús volt (HÖK amúgy is tudná): ajándék naptár hátulján 8-as betű mérettel: "Magyar szcientológia..." Itt dobtam vissza...
Egyik legemlékezetesebb sztorim, amikor egy nő gyógyszerre kért pénzt.
Vény volt nála?
Azokat a tárgyaimat szoktam elosztogatni, amikre már nincs szükségem. Pl. ha egy kirándulás után megmaradt egy szendvicsem, akkor hazafele menet a Moszkva téren a hajléktalanoknak a kezébe nyomtam. Általában elfogadták, ha éhes volt, gondolom meg is ette.
Más. A hivatalos adománygyűjtőknek kell nyugtát adniuk? Az adomány adómentes bevétel? Ha nem és igen a válasz, akkor hogyan számoltatható el egy ilyen szervezet?
Már értem hogy egyszer amikor pesten utaztam tömegközlekedéssel, csomagokkal mindennel, és megpróbáltam egy magas középkorú úrtól megkérdezni hogy merre találom a metrót, miért próbált az első pár szóig levegőnek nézni. Gondolom azt hitte hogy nekem is "buszjegyre" kell. Aztán amikor felfogta hogy csak a metrót keresem, akkor már kedvesen elmagyarázta hogy hol találom.
Itt vidéken is vannak kéregetők, főleg a tesco parkolókban, meg bent a tesco-ban a "csak a véleményedre lennék kíváncsi" parfümárusok. Olyan pofátlan pénzkéregetőkkel még szerencsére nem találkoztunk siófokon mint amikről szó volt. De lehet hogy csak nem a megfelelő (rossz) környéken szoktunk megfordulni.
Bár nem csalók voltak, de amikor a Liszt Ferenc reptér indulási szintjén közvetlenül a biztonsági ellenőrzés *után*, már a beszállókapuk terében kezdték el az épp beérkezőket leszólítani hitelkártya-szerződéssel, akkor volt egy (nálam amúgy elég ritka) "hova jut a világ" érzésem. 🙂
Ami engem felidegesit, hogy ezek a keregetok mindig a gyengekre mozdulnak ra. Vezna nokent, fiatalkent, stb. sokkal hamarabb rad masznak. Szcientologusok, jehovasok detto. Ha depis vagy es szomoruan nezed a foldet, ugranak, mint a keselyuk.
Fulhallgato, napszemuveg hasznalata sokat javit a varosi kozlekedes komfortjan. Sokkal jobb valoban nem hallani es erzekelni ezeket, mint csak tettetni. A legkisebb energiaert vagy figyelemert is kar.
Pedig milyen jó üzlet ez! Még dolgoztam pár éve, az volt a gyakorlat, bejelentkeztek a rendőrkapitányságra az ügyeleten, hogy ők gyűjteni fognak kis városunkban. Ha valaki beszólna, az ügyelet okézza vissza, legálisan vannak itt. Nos, a cégbíróság nyilvántartásához nem férsz hozzá, nem tudod, az alapítvány él -e még. Így a Rendőrség sem tud megnyugtató választ adni, meg nem is feladata. Egy nap, jött két (szakadt) nő, mondják, gyűjtenének. Mutatják a személyiüket, mintegy felajánlva ellenőrzésre, meg az alapító okiratot is. Egy férfi várta őket egy kocsiban a parkolóban, ez látható volt a kamerán. Egy rendőr kiballagott, igazoltatás, a Debreceni Járásbíróság körözte, csalás miatt a sofőrt.
@jurta
Egy ideig gyakran repültem (havi többször) és ezeket én is megtaláltam. A probléma csak az, hogy nem szoktam elolvasni semmit. Nem szerződésre gondolok, hanem reklámtáblára.
Mikor először odajött hozzám a hitelkártyás és megkérdezte, hogy segíthet-e esetleg (fel akarta valahogy venni a beszélgetést), megkérdeztem, merre van a 10-es terminál. Ő megmutatta én pedig megköszöntem és sietve elmentem.
Hónapokig meg voltam róla győződve, hogy ők ott az utasok útbaigazításáért felelnek és mindig azzal kezdődött a becsekkolás után a rutinom, hogy megkérdeztem tőlük, merre van a terminálom.
Egy kollégám világosított fel, hogy ez eléggé furcsa szokás a részemről. 😀
Én nemrég találkoztam egy fiatal, várandós (nagy pocakú) nővel az egyik pályaudvaron. Vonatjegyre gyűjtött, és nem úgy nézett ki, mint aki évek óta szedi a pénzt ott. Némi gondolkodás után felajánlottam neki, hogy az eddig gyűjtött összeget kiegészítve megveszem neki a jegyet kártyával (készpénz alig volt nálam). Elfogadta. Azt hiszem, nem volt csaló, ha nem is vagyok ebben teljesen biztos. Sajnos a rossz tapasztalatok meg a hallomásból ismert negatív történetek miatt talán túlságosan is rosszhiszeműen álltam hozzá, talán majd a következő alkalommal jobban megy. Jobban is kikérdezhettem volna, hogy hogyan került ebbe a helyzetbe, és nincs-e szüksége még valamire, talán egy üveg ásványvíz is jól esett volna neki.
@kritizator Egy összehajtogatott vényt szorongatott, de azt nem tudom mi volt ráírva.
Ha gyalog megyek általában van 10-50 ft minél apróbban a zsebemben, ha valaki nagyon agresszív gyanútlanul kiforgatom a zsebeimet és "bocs csak ennyi van nálam". Amúgy nem szoktam megállni senkinek.
Van még a színes boritékos szuper utazási ajánlatok. A cikk lényege viszont most elsikkadni látszik, mégpedig, hogy milyen egyszerű törvénnyel betiltható lenne ez az egész. Bár akkor meg ezt is ellenőrizni kellene a közterületfelügyelőknek, vagy rendőröknek
Ha valakin látszik hogy kéregető, és megindult feléd, akkor még mielőtt megszólal meg kell kérdezni tőle hogy: "Tudnál adni 200 forintot? Piára kell." Kíváncsi vagyok milyen fejet vágna rá 😀
Egyszer arra lennék kíváncsi, hogy egy ilyen jótékonysági gyűjtőnek átadsz valamennyi zsét, majd közlöd, hogy NAV ellenőrzés és mutassa az átvételi elismervényeket, akkor mit szólna. Gondolom vagy nagy spuri lenne, vagy hirtelen osztódásnak indulna, és mindjárt 10-en lenne 🙂
Egyszer Amsterdamban jott hozzam egy hollandul keregeto, en meg angolul valaszoltam hogy nem ertem mit mond. Erre elkezdett angolul kunyeralni. Leraztam. Azota csak magyarul beszelek mindenkihez aki leszolit az utcan, vagy becsonget valamiert, es letagadom hogy tudnek barmilyen mas nyelven.
Mo-n meg csak hollandul vagyok hajlando beszelni ezekhez. Szerencsere hamar feladjak. ;P
Nem kellene készpénz egyáltalán, és akkor semmi értelme nem lenne koldulni. A tiltás kevés, gondolom koldulni most sem szabad a legtöbb helyen, ha jön a zsernyák, akkor úgyis lelépnek.
Oslóban amúgy nem értettem mit akarnak a koldusok, ott tényleg alig van kp az embereknél.
Én mielőtt jön a duma azt mondom, hogy NINCS! Általában mennek is tovább.
Egyszer Kelenföldön a váróteremben kora reggel jön egy szakadt figura...
Mondom neki NINCS!
Azt mondja mi nincs? 🙂 Aztán segítettem neki, mert csak a csomagjait kellett a lépcsőn felvinni 🙂
@bobe
A vonatjegyet vissza lehet váltani, olyan, mintha kp-t adtál volna neki.