Rendszeresen kérdezitek, hogy én mit ajánlok nyugdíjcélú megtakarításra.
Az, hogy nyugdíjad nem lesz, már mindenki belátta, aki egy kicsit is tud számolni. 2050-ben, ha semmi nem változik, az átlagnyugdíj 40 ezer forint lesz mai értéken. Vagyis a nyugdíj visszatér oda, amiből keletkezett: újra csak éhenhalás elleni szociális segély lesz. Szó sem lesz a nettó bér 80%-át elérő állami támogatásról. (Cikk: A nyugdíjrendszer története.)
A kérdés csak az, hogyan és mennyit tegyünk félre a nyugdíjas éveinkre. A mennyit kérdésre a választ könnyedén ki tudod számolni (kalkulátor).
A hogyan kérdésre szeretnék most választ adni ebben a cikkben. Pontosabban a hogyan ne kérdésre.
Ha nyugdíjra tennél félre, három államilag támogatott lehetőség közül választhatsz: NYESZ számla, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjcélú unit linked biztosítás.
A nyugdíjcélú unit linked biztosításról már megbeszéltük, hogy a magas költségei miatt még az állami támogatás mellett sem éri meg fizetni, mert nem tudja kompenzálni a támogatás a költségeket. (Nyugdíjbiztosítás: van jobb megoldás?)
A NYESZ számlánál (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) neked kell megmondani, hogy milyen értékpapírokba, vagy befektetési alapokba akarod helyezni a pénzed. A számlából nem vehetsz fel pénzt, csak nyugdíjba vonuláskor, ha előtte hozzányúlnál, nagyon csúnyán megadóztatnák a felvett összeget.
(Jelenleg van egy lehetőség, hogy a NYESZ számládat átalakítsd TBSZ számlává lejárat előtt és úgy menekülj meg, de ez egy olyan nonszensz, hogy senki nem érti, ezt miért lehet megtenni egy nyugdíjcélú megtakarítással. Úgyhogy hosszú jövőt én nem jósolok ennek a kiugrási lehetőségnek.)
Ezért a kötöttségért cserébe az adott naptári évben teljesített befizetéseidből 20%-ot visszaad az állam a személyi jövedelemadódból, de maximum évi 100 ezret.
Az önkéntes nyugdíjpénztárnál nem te fekteted be a pénzt, hanem a pénztár alapkezelője, te csak annyit mondhatsz meg, hogy milyen csomagot választasz (konzervatív, dinamikus, stb.)
Itt az elérhető maximális adóvisszatérítés szintén 20%, de akár 150 ezer forint is lehet. (A többi önkéntes pénztár, azaz az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár is ugyanebből a 150 ezres keretösszegből kap visszatérítést.)
Kinek ajánlott ez a két lehetőség? Azoknak, akik belátható időn belül nyugdíjasok lesznek. (A minimális futamidő tíz év, vagyis ennél rövidebb időre egyik lehetőséget sem kötheted.)
Ha tíz év múlva nyugdíjas leszel, az talán még belátható idő, várhatóan nem fog semmi drasztikusan megváltozni. Ilyen időtávban az állami támogatás mértéke is még érzékelhető nagyságú. (Az évi 100 ezer forint adóvisszatérítés addig nagy szó, amíg nincs benn pénzed a számlán. Ha már van a számládon 10 millió, az évi 100 ezer forint csak 1% plusz hozamot jelent.)
(Az csúnya dolog, ha a még dolgozó szüleidre kötöd a NYESZ-t vagy az önkéntest, majd ők veszik fel 10 év múlva és ajándékozzák neked az összeget adómentesen. Főleg, mert nekik maguknak kellene spórolniuk és nem a te számodra, az ő nevükben.)
Kinek nem ajánlott és miért?
A válaszhoz több mindent érdemes mérlegelni:
- Ha még 30-40 éved van hátra a nyugdíjig, az nagyon hosszú idő. Mi történt itt az elmúlt száz évben? Volt két világháború, egy forradalom, a diktatúrák jöttek-mentek, volt államosítás, fizetünk koronával, pengővel majd végül forinttal. Akkor ezt most oszd el kettővel vagy hárommal, ennyi minden történhet még a következő 30 évben idehaza. (Reméljük nem fog, de megtörténhet.)
- A nyugdíjcélú megtakarítások feltételei folyamatosan változnak és sajnos szinte mindig a hátrányukra. Nőtt a minimális futamidő, csökkent az állami támogatás mértéke, stb. Te pedig teljesen védtelen vagy a változtatás ellen, mert beszorulsz egy termékbe, amiből nem akkor szállsz ki, amikor akarsz, hanem amikor az állam azt megengedi.
Felemelik a nyugdíjkorhatárt 70 vagy akár 75 évre? Ha a NYESZ-ből nem veheted ki a pénzed, csak nyugdíjasként, máris nem férsz hozzá a saját megtakarításaidhoz, hiába akarnál (vagy kényszerülnél) elmenni nyugdíjba 65 évesen. De az önkéntes pénztárnál is csak egy tollvonás az eddigi 20+10 évet módosítani öregségi nyugdíjkorhatárra.
- Bármikor bevezethetik az adózást a nyugdíjakra és a nyugdíjcélú megtakarításokra. (A legtöbb országban adóköteles a nyugdíj is, pont úgy, mint a fizetés.) Ebben az esetben gyorsan elillan a mostani adójóváírás előnye.
- Látni kell, hogy a demográfiai válság az országot számtalan módon fogja érinteni. Ez ki fog hatni az államháztartás állapotára, az államadósság nagyságára és várhatóan a forint árfolyamára is.
Ha túl nagy a gond az államháztartás körül, bármikor előírhatják, hogy minden nyugdíjcélú megtakarítást kötelező forintban tartani és/vagy magyar államkötvényekben. Ha tetszik, ha nem. Ha magas az infláció, ha kevés kamatot fizet a magyar államkötvény, ha bóvli besorolású, akkor is.
- A múlt pénteki esemény is el kell hogy gondolkoztasson, amikor a kormány újabb 200 milliárdot egyszerűen elemel az egyének magántulajdonú nyugdíjmegtakarításaiból, egyszerűen csak azért, mert kell a pénz és kész. Még csak a fáradságot sem veszik, hogy valami hihető mesét kitaláljanak, miért kell megint megvédeni a maradék kétszáz milliárdot is.
- S még egyszer: hosszú távon az az évi 100-150 ezer forint nagy tőke mellett már nem olyan nagy plusz hozamot jelent, hogy mindezért az összes kockázatot felvállald 20-30-40 évre.
Nyugdíjra megtakarítani szükséges, de a mikéntje már egy érdekes kérdés.
Mit tegyél, ha szeretnél kapni állami adójóváírást, de nem akarod a rengeteg kötöttséget és a hosszútávú kiszolgáltatottságot felvállalni?
A válasz egyszerű: ne önkéntes nyugdíjpénztárt, hanem egészségpénztárt, vagy önsegélyező pénztárt válassz, ott is megkapod a 150 ezer állami támogatást.
Nagyon sokan nem tudják, hogy egyrészt itt is kamatozik a pénzük, méghozzá nem is rosszul, mostanában is még 3-6% hozamot hoznak ezek a pénztárak évente. (Az Izys pénztár hozamai például itt)
Másrészt, ha lekötöd a pénzt 2 évre, további 10% adójóváírást is kapsz. Összeadva a hozammal és az állami támogatással, mindjárt 15-17%-os éves hozamról beszélünk. (Bővebben: 17%-os hozam kockázatmentesen)
Miután ezt a hozamot felmarkoltad, még mindig dönthetsz: újra és újra lekötöd a pénzt két-két évre újabb 10%-10% adójóváírásért, vagy inkább elköltöd és újra befizetsz újabb 20% jóváírásért és újabb 10%-ért a lekötésért.
Mivel az összes egyenesági rokonodat megadhatod kedvezményezettnek, akár 7-8 ember is költheti az egyenlegedet, ami így hamar elfogy egy év alatt. Persze aztán behajtod rajtuk a gyógyszerek árát, amit a te pénzedből vettek, így újra a kezedben a pénz és eldöntheted, mit csinálsz vele: újra visszarakod újabb 20%-ért cserébe, vagy inkább befekteted magad.
Sőt, a gyógyszereken és orvosi kezeléseken túl is rengeteg olyanra is el lehet költeni ezt a pénzt, amiről az emberek nem is tudnak (pelenkára, babaételre, táppénz-kiegészítésre, a gyerek beiskolázására, a gyerek kollégiumi költségeire, stb. Például saját magad vagy a hozzátartozód táppénz-kiegészítésére rengeteget fel tudsz venni egyszerre, főleg, ha sokat keresel.)
Ha pedig mégis megmarad? Az önsegélyező pénztárt nyugdíjba vonulásodkor át tudod alakítani önkéntes nyugdíjpénztárrá és egyösszegben felveszed a pénzt. Addig is a kétévente kapott 10% adóvisszatérítéssel és a kamatokkal simán veri az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamait.
Kötöttség (szinte) semmi, legalábbis egy nyugdíjpénztár 20+10 éves kötöttségéhez képest, az állami támogatás pedig még nagyobb is a plusz 10%-os visszatérítés miatt.
Ha évtizedek alatt kezd rosszra fordulni az ország, a forint, vagy a magyar államkötvények sorsa, bármikor kivonhatod a pénzed és befektetheted külföldön.
Érdemes átgondolni, hogy nem jársz-e így jobban, már ha mindenképpen kell az a 20%-os adóvisszatérítés.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Szerintem ezek a termekek ( onsegelyezo + egeszsegpenztar ) inkabb a vesztartalekot helyettesithetik egy piciket, mivel betegseg es munkanelkuliseg eseten jol jonnek, viszont ezekben nem erdemes 10 milliokat tartani ( szerintem osszesen 2.6 milliot erdemes, sokkal tobbet nem ), igy a bentlevo penzbol csak par honapig lehet jol megelni.
Olyat lehet ezeknel csinalni, hogy havonta kotogetem le a bentlevo penzt? Ez azert tunik praktikusnak, mert akkor 2 ev mulva havonta lesz egy jovairas a szamlamon, es igy barmikor is tortenjen a gond, tudom, hogy egy havi fix osszeghez hozzaferek ha szukseges.
Na tehát, úgy látszik, nem egyértelmű: berakod, "elköltöd", a kezedben a pénz. Vagy visszarakod újabb 20%-ért, vagy magad befekteted máshol.
Az adójóváírás már a tiéd (az egyetlen vonzó dolog az összes lehetőségben) de a szabadságod is megmaradt.
Ez abban az esetben igaz, ha teljesen szabadon választhatok. Nálunk viszont pl. a cég HR politikája az, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba fizeti a bruttó fizetésem 4%-át, és önkéntes egészségpénztárba a 1,5%-át. Mondhatom, hogy nem kérem, de akkor sem kapom meg más formában azt a pénzt. annyit tehetek, hogy én ebbe nem teszek plusz pénzt, de azért így sem kevés megy bele. Mit lehet ilyenkor csinálni ezzel? Amennyire látom semmit.
Koszi az irast. De sajnos az a baj hogy a cimben feltett kerdesre a egeszsegpenztar szerintem nagyon gyenge valasz.
<250e/eves osszegig meg okes, de mikor mar millio felett beszelnenk nemhiszem hogy ki tudnam venni csakis gyogyszerre/egeszsegugyi szolgaltatasra akar ha tobb csaladtaggal is szamolok.
Tenyleg nincs mas eletkepes alternativa nyugdijcelra (30+ ev) a 3 SZJA jovairo lehetosegen tul?
Jó cikk - igazából kiváló.
Arra mindenképpen kell figyelni, hogy nem szabad a jelenlegi helyzetben hosszútávú állami nyugdíjkonstrukcióba egy fillért sem betolni. Nem 10-40 év alatt, hanem már a jelenlegi ciklusban elveheti a rezsim.
Az egészségpénztárba rakott pénzt azonban el lehet költeni és sajnos jó eséllyel el is kell. Ha van gyerek, akkor még inkább. Ha lenyúlja a rezsim, akkor 1 év megtakarítása veszett el, ami azért még nem a világvége.
Nem teljesen értem a logikát:
Magánnyugdíjat elvették? Ok. Ebből arra következtetsz, hogy az önkéntest is simán elvehetik? Ok. De akkor az önsegélyező pénztárat már pont miért nem? Nem értem; miért, hol a határ?
Másrészt nem derült ki a cikkből, milyen instrumentumokba rakhatom ott a pénzt (tudom, mit csinálok); de gondolom lusta-portfólióba nem lehet.
TBSZ, vagy ilyesmi kimaradt.
Írtad korábban, hogy 'még nem kell' külföldre vinni a pénzt. Mikor jön el az a pillanat? Ha már 'kell', akkor már úgyis késő. Ez is csak úgy lóg a levegőben.
Jenő, egy picit gondolkodj. 20-30 év kontra egy-két év. Te semmi különbséget nem érzel?
Egy normális országban jól hangzana, de amíg nem lesz teljes garnitúracsere a politikai életben, 3 hónap a max, amire idehaza befektetek-lekötök.
@Kiszamolo :
Ha iden beteszem, jovore meg kiveszem az egeszet, akkor abbol nem lesz nyugdijjam, az igy szerzett 15-20%nak valahol meg helyet is kell szereznem. Raadasul idealis esetben jovo ev vegere megtobb penzem lesz, es igy mar nem biztos, hogy ki tudom majd hasznalni a felso korlatot.
Ez a cikk inkabb arrol szol, hogy hogyan szerezzunk kis penzre rovid ido alatt 15%os hozamot.
János, utána oda rakod be, ahová csak akarod, nem kell eladni magad 30 évre egy kis adóvisszatérítésért.
Erről szól a cikk.
És mi a helyzet azzal, akinek 3-4 gyereke van és alig/nem fizet SZJA-t. Én ugyan még csak az elsőt várom (pár héten belül), de ennyit tervezünk. Ez tovább szűkíti a lehetőségeket. Marad az államkötvény TBSZ-re?
Osseus a szüleid dolgoznak-e még?
"Mi történt itt az elmúlt száz évben? ... egy forradalom"
Legalább kettő. Vagy az őszirózsás vagy pedig az '56-os kimaradt a leltárból.
"volt államosítás"
Sokan a privatizációt is ugyanilyen istencsapásaként élték meg 🙂
Nekem van mindkettő, nyesz is, önkéntes is (magán már nincs, hehe). 35 éves vagyok. Beláttam már én is, hogy nem volt jó döntés. Kérdés, hogy kiszálljak-e. Az a baj, hogy mindkettőből már csak jelentős veszteségek árán tudnék kilépni (önkéntes 8 éve van, nyesz azóta, amióta nincs magán). Jelenleg nem lépem még meg, mert az említett veszélyek csupán elméletiek még (einstand, adóztatás, korhatár legyen százhúsz év, stb). Engem is az állami támogatás vezetett meg (ami harminc százalék volt még anno, most már csak húsz. Talán jövőre tíz lesz...). Nincs sajnos arányban a pozitívum a lehetséges negatívumok mellett. Amúgy olyasmire én is számítok, all being equal, hogy közlik harminc év múlva, hogy nekem nem jár semmi, mert van saját megtakarításom, látják. Asszem újratervezés, továbbmegyek, én ezekkel a megtakarításokkal sem számolok akkor mától 🙂
Ket eszrevetel:
1. Az egeszsegpenztar adokedvezmenye nem tiszta penz, mert a befizetett osszeg 5-8 szazaleka a mukodtetesre levonasra kerul.
2. A nyesz szamlabol ki lehet szallni nyigdijbavonulas elott, mert atalakithato tbsz szamlava. Ez esetben az utolso ket ev adokedvezmenyet kell 20 szazalekkal novelten visszafizetni.
Panasonic, miért az önkéntes nyugdíjpénztárnál nem? Egyébként mindenről szó van a belinkelt írásban.
2, Igen, most még él a dolog és senki nincs, aki értené, hogy ezt miért találták ki. Én csak azon csodálkozom, hogy még nem vonták vissza ezt a lehetőséget, mert semmi normális magyarázat nincs a létezésére.
Szüleim nyugdíjasok, meg egy családi BT-t vezetnek. Feleségem szülei még javában dolgoznak, de ott sok gyerek van, nem biztos hogy pont nekünk kéne kihasználni az ő adóvisszatérítésüket.
@Kiszamolo : "Jenő, egy picit gondolkodj. 20-30 év kontra egy-két év. Te semmi különbséget nem érzel?"
Itt konkrétan a bejegyzésem melyik részére reagálsz? Nem tudtam kisakkozni. 🙁
saját portfólió összerakása? tőzsde, deviza, kötvények...stb?
az nem megoldás mondjuk egy TBSZ számlán?
Engem nem érdekel az se ha 60%-os kedvezményt adnak.....Ebben az országban nincs jövő, egyre több a nyugdíjat követelő és egyre kevesebb az adótermelő....
Keresni kell egy olyan országot ahol a kilátások jobbak és a nép nagyrésze nem populista kormányokat juttat hatalomra...
A nyugdíjrendszer egy gerenációs lopás....
Kiszámoló, köszi ez elgondolkodtató. Akinek kis affinitása is van, hogy a pénzügyeivel foglalkozzon, annak nem nagy teher ezt menedzselni. Szét is nézek ezen a fronton. Még egy kérdés. Ez havi megtakarítást jelent, vagy egy összegben kell lekötni az elején?
Kövezzetek meg, ez hülye kérdés lesz. Itt lekötöm a pénzt és kapok egy igazolást a pénztártól az adóbevallás írása idején, hogy itt van X ft-om és ennek kapcsán X*0,2 ft összeget (de maximum 150000 ft) visszakapok az SZJA-ból a NAV-tól? Utánanézek azért én is, csak én ilyet pont a hosszú futamidők miatt nem mertem igénybe venni. 2 év azért tervezhető időtáv.
Bocs, hát ez gyorsan ment. 🙂
http://onsegelyezo-penztar.izys.hu/rolunk/bovebben-az-adokedvezmenyrol
A lényeg. "Az adókedvezményt a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) utalja át a pénztártag IZYS számlájára, az adóbevallás beküldését követő 30 napon belül. Az adókedvezményből kezelési költséget nem vonunk le, azt 100%-ban az egyéni számlán írjuk jóvá."
Ha ez tényleg így megy és a pénzt bármikor felmarkolhatom (futamidő végén persze), akkor ez a világ legjobb unitlinked-je 2 éves futamidővel, 15%-os biztos hozammal, amennyiben nem éri el valakinek a havi befizetése a 62500 ft-ot. (Mert úgy lehet kimaxolni a 20%-os adókedvezményt.)
Ha topic a hogy szuntessuk meg az onkentes nyugdijpenztarat, arra a legjobb megoldas jelenleg a 10 ev utan a kulfoldi munkaviszony:)
A 10 ev hamar elment, most meg kulfold.
Kulfoldi EÜ biztositasi jogviszonnyal EHO-t nem kell Mo.-on fizetni. Ez igaz barmilyen befektetesre. Hozam 10 ev utan adomentes, toke utan meg csak adot kell fizetni, EHO-t nem. (Igaz nem annyit mintha lenne EHO is, hanem par szazalekkal tobbet)
De igy eleg jol ki lehetett szallni az egeszbol, foleg, hogy a tokeresz tobb mint a felet a cegem tolta bele "adomentesen".
Véleményem szerint meg legjobb ha diverzifikálsz, főleg, ha a maximumát ki akarod használni az állami kedvezményeknek, mindegyiknek van előnye/hátránya.
Az, hogy egy nyugdíj célú megtakarítást nem lehet nyugdíj előtt felhasználni, szerintem inkább előny mint hátrány. Így megfelelő tervezésre ösztönzi az embert.
A nyugdíjig amúgy is nagyon sok pénzt kell összegyűjteni (több 10millió forintról beszélünk). Simán lehet ÖNYP, NYESZ, fizikai arany, vállalaltokban tulajdonrész, ingatlan, telek, erdő, stb befektetése az embernek, ha biztosra akar menni. Csak az egyikre hajtani, elég rizikós.
Ha korábban akarsz nyugdíjba vonulni, mint a nyugidíkorhatár, akkor meg azokat az eszközöket amelyek relatíve likvidek (arany, ingatlan,tul.rész, stb.) használhatod megélhetésed finanszírozására.
Egyedül a nyugdíjbiztosítással nem értek egyet.
Kiszámoló, te mondtad, hogy minden változik.
Ha megszüntetik azt, hogy az önsegélyezőt átalakíthatod ÖNYP-be (ugye ez is csak egy tollvonás), akkor már bukik a történet.
Ha megszüntetik, hogy az újra lekötésre jár az adójóváírás (másik tollvonás), ismét bukik a történet.
Viszont arra jó, hogy kisebb megtakarítással 2 év lekötéssel szép hozamot érjünk el egyelőre.
Megjegyzem, nem volt még 5 olyan év, amikor ugyanazok a szabályok maradtak volna fenn a hosszútávú megtakarításokra. Még emlékszem a befektetési adóhitel nevű dologra, majd annak megszüntetésére is, mikor közölték, hogy ha tetszik ha nem, meghatározott dátumig vissza kell fizetni és kész (az más kérdés, hogy komoly engedményt tettek, ha még korábban visszafizeted). Na azóta az SZJA visszatérítésekkel csínján kell bánni.
@barna
Én jelenleg pontosan ezt csinálom. Semmibe nem merek belekezdeni pont a hosszú futamidő miatt. Eddig ez az, ami legjobban passzolna az elképzeléseimhez, bár személy szerint nekem kissé gyanús, hogy 2 év után felmarkolom a pénzt az adókedvezménnyel együtt és tovább állok.
Ja és fenti hozzászólásomban nem Kiszámoló esetleges tájékozatlanságára utaltam, hogy gyanús hanem, hogy ezt is meg fogják szüntetni. Bár ha ez a szektor nem 200 milliárdos még, akkor itt a farvízen elevickélhetünk még pár évig talán.
@hungaroborg : nem markolhatod fel a pénzt, csak vehetsz belőle a meghatározott termékeket. Szép is lenne, ha felvehetnéd. 🙂
Petike
De hülye vagyok. Tényleg. Most elolvastam még egyszer figyelmesebben. Rezeg a léc, de így sem rossz.
Az egészségpénztár jó dolog, nem vitatom, magam is évek óta fizetem. De! Azért fel is adja a leckét. Ha maxolni akarod az adókedvezményt, azaz 2014-re befizetett összeged után szeretnéd a felső limites 150.000 adókedvezményt megkapni, akkor ugye 750.000 Ft-ot kell 2014 folyamán befizetni. Ez egyben azt is jelenti, hogy amikor az adókedvezményt a NAV kiutalja az EP számlára 2015-ben, amikor SZJA bevallást csinálsz, akkor addigra 750.000 + 150.000 Ft lesz már bent a számládon, amit csak korlátozott termékkörre fordítva tudsz kiszedni. Tehát éves szinten 900.000 Ft egészségügyi kiadást kell tudni prezentálni, ami azért nem egy egyszerű feladat. Főleg úgy, hogy a patikában sem mindent vehetsz rá, mert a Dr. Theiss szirup már nem EP termék, míg az Algoflex az. De ha még a 900.000 össze is jön az még csak egy ember. Ha házaspár szeretne maxolni, akkor pedig már 2x900.000, azaz 1.800.000.
1.800.000 Ft-nyi számlát vagy EP költést meg elég nehéz lepapírozni, mondhatni földi halandónak szinte lehetetlen. Tehát jó dolog az EP, én ezzel egyetértek, de kivenni onnan pénzt nem egyszerű. Persze össze lehet fogni, de nem egy sétagalopp.
A penzt 2 ev utan ugy markolhatod fel, hogy a meghatarozott celokra elkoltheted.
Vagyis ha nincs a csaladban se idos/beteg/gyerek (szigoruan egyenesag) es nem is lesztek munkanelkuliek, nem szuletik gyerek, akkor nem nagyon lehet oket felmarkolni ha jol tudom.
Az mas kerdes, hogy a legtobb ember azert megtalalhatja a modjat a penz kiszedesenek.
Inkabb vesztartalekkent tekintek ra, amit szukseg eseten fel lehet hasznani.
@simon-templar :
Az elejen nem kell kivenni.
En arra gondoltam, hogy beteszek par ev alatt 3 milliot, minden evben lekotok 1.5 milliot a vegen, es utana mar csak kiveszek onnan, betenni nem kell. Ha jol emlekszem igy kb 10%os eves hozamod lesz, es minden evben elkolthetsz 100-200e ftot.
Ha valamikor betegseg vagy gyerek miatt megno a koltseg, akkor csak kiveszed...
Ha kiveszed, 10% EHO és 16% SZJA. Most kérdeztem meg telefonon. Nem volt rossz, tényleg az volt a bajom, hogy 750000 ft-ot 20 év alatt összesen nem költöttem eddig gyógyszerre.
Viszont. A telefonos kisasszony készséges volt és elmondta, hogy ami a honlapon van szolgáltatás, azt elfogadják még ha nem elfogadó hely is ahol vásároltál. Annyi, hogy amiért fizettél mellényzsebből, kérsz róla számlát, azt elküldöd a pénztárnak és ők elutalják neked az összeget a keretedből. Így már kissé barátibb és reálisabb, mire mehet el nagyobb összeg.
@simon-templar Eves szinten eleg 750 ezret prezentalni, a + 150 ezer az ONYP kell menjen h ki tudd hasznalni a 180 ezer forint SZJA visszateritest. Legalabbis en ugy tudom h a maximum SZJA visszaterites jovore 280 ezer forint. EP + ONYP egyutt 900 ezer, plusz 500 ezer NYESZ = 1.4 millio, ennek a 20%-a 280 ezer.
@Kiszamolo Engem az érdekelne a legjobban, hogy te személy szerint hogyan tervezel/teszel félre a nyugdíjra, milyen termékekben tartod a pénzed, van-e külföldi bankszámlád, szóval szerintem nyugodtan mehetne több személyes példa a cikekkbe 🙂 Tudom hogy mindenkinél más az ideális portfolio, de hasznos lenne a konkrét példa.
Már több helyen feltettem a kérdést, itt hátha kapok rá választ.
Ha a munkáltatóm befizet az ÖNYP-be 300 000 Ft-ot, de én ki akarom használni az adóvisszatérítést, és befizetnék 500 000 Ft-ot, erre járna 100 000 Ft visszatérítés. Kollégáim szerint azonban csak 200 000 Ft-ra kaphatok adóvisszatérítést, így csak annyit érdemes befizetnem, mivel a munkáltatóm 300 000 Ft-os befizetése is beleszámít az 500 000 Ft-os limitbe. Valóban így van?
(lehet, hogy a határok idén már máshol vannak, de a lényeg ugyanaz)
@szarnyas-freivadasz
Kis kiegészítés: nem is szólva a fülkeforradalomról. Így akár már három.
Én is ismétlem egy kérdésem, külföldi bankszámlákról írtál elég sokat, de mi a helyzet az értékpapírokkal? Van egy olyan érzésem, ha megkezdődik a lenyúlás, a sorban elöbbre lesznek a "gonosz spekulánsok", mint az egyszerű bankbetétesek.
Tudtommal az önkéntes nyugdíjpénztárnál nem kötelező a 10 év elérése, a nyugdíjkorhatár elérésekor is fel lehet venni, ha az 10 évnél hamarabb következik be.
Mage, rosszul tudod, ez az egyik szigorítás a legutolsó változás óta.
@devians A munkáltatói befizetés és az egyéni befizetés tök független dolog. 150ezer a maximális visszatérítés az egyéni befizetés után, amelyet 750ezer befizetésével érhetsz el. Többet is be lehet fizetni, csak nincs (túl sok) értelme, mert arra már nem jár visszatérítés.
@Kiszamolo Csak azt nem értem az önsegélyező pénztárnál, hogy fel lehet venni a pénzt belőle? Vagy csak elkölteni lehet bizonyos dolgokra? Ha ez utóbbi, akkor ez miért lenne takarékoskodás a nyugdíjra?
Deviáns.
A munkáltatói befizetés után nem kapsz adóvisszatérítést. A saját befizetés után évi 20% jár, de max. 150eFt, így max 750eFt-ot érdemes saját magad által befizetned. Remélem tudtam segíteni
@devians
Amit Te fizetsz, azután jár a 20 %. A példádnál maradva, 300-at csenget a munkáltatód, 500-at Te, akkor az 500 után kapsz 20 % adókedvezményt, azaz 100e Ft-ot, amit a NAV az EP számládra utal majd. Egyébként idéntől 750-et tudsz befizetni, mert a max. kedvezmény 150e lett.
500-at beteszel, majd lekötöd két évre akkor is 15-et kapsz.
Helyesen 500e befizetés - működési, egyéb költség utáni lekötésre is kapsz közel 150 ezret.
Ha befizetsz 500 000 Ft-ot az adott évben és le is kötöd 2 évre, akkor 20+10= 30 % adóvisszatérítés jár érte, amit az adó bevallása után utalnak a számlára. Én tavaly ezt már végigvittem bár akkor még kisebb összeggel, ráadásul a visszautalt adót is lekötöttem rögtön a számlán tavasszal, így az után is jár majd a 10 % a következő adóbevallásnál. Én a Prémium Eg. Pénztárnál vagyok, ott csak 4% a levonás az egyéni befizetés után, de a hozam maga is meghaladja ezt a levonást az adóvisszatérítésen kívül is. Szerintem nyugdíjcélból is érdemes néhány milliót gyűjteni egészségpénztári számlán, hiszen a nyugdíjas időszak fő témája a betegségek, elég sok pénz el fog menni rá, pláne ha az egészségügy ilyen állapotban marad, és a magán ellátásra kell majd költeni.
Nem értem, hogy az egészszégpénztár összegét miért akarjátok mindenképpen kiszedni? Miért nem lehet az egészszégpénztár önmagában megtakarítási cél?
Szerencsére vitaminon, fejfájáscsillapítón kívül nem kell mást vennem 40 évesen, de egy családban még így is nagyobb összeg lehet egy téli felkészülés (pl. vitamin, orrspray, köhögés és lázcsillapító).
EP-re lehet venni egy halom dolgot legálisan is meg szürkén is.
Pl. épp most vettem ágymatracot. A jó minőségű matrac nem filléres, hanem akár 100eFt-os tétel is lehet. Plusz paplan, matracvédő, párna, stb.
Elektromos fogkefe is ingyé' van, ha EP-re veszi az ember.
Ha talál az ember megfelelő sportboltot, akkor még sportcipőt, sporteszközt is lehet rá venni (ez a szürke része a dolognak, és nem a cipő színére gondolok.)
(folyt)
Előfordulhatnak olyan orvosi vizsgálatok vagy kisebb műtétek, amit az ember jobbnak gondol az állami egészségügy keretein kívül intézni, ezek is fizethetők EP-ről.
Jópár eszköz, akár egy egyszerű lázmérő. És az idő előrehaladtával majd biztos kell rendszeres gyógyszer is vagy egy vérnyomásmérő, egyéb apróságok.
Szerintem jó, ha az a számla nem üres. Ne megtakarításként gondoljunk rá, hanem céltartalékként.
Ha az ember béren kívüli juttatásként kapja, akkor talán felelőtlenebbül költi, de ha saját maga fizeti, akkor is olcsóbban vásárol, hiszen a számla összegének egy részét az állam fizeti.
Az én szememben az egészségpénztár ugyanannyira ki van téve a politika szeszélyeinej, mint az önkéntes magánnyugdíj pénztár. Emlékszem még, amikor pár éve szó nélkül szűkítették azoknak a körét, amire levásárolható volt.
Senki sem említette még önkéntes nyugdíjpénztárnál 10 év után a 3 évenkénti adómentes hozam felvételét és persze opcionális azonnali visszautalását. Ez is dobhat a hozamon egy kicsit.
Az egész téma számomra nagyon izgalmas, két részre bontanám:
- Bármilyen pénz elhelyezése: elég kockázatos, jogilag nem, gyakorlatilag azonban "elvehetik", megszüntetik, beolvasztják valahova. Kevés pénzt (<2-3m Ft) könnyű eltenni, nagyobb összeget már nehezebb. A polcon nem tarthatod, ingatlanba célszerű tenni.
- A pénz forrása egy másik dolog: ha valaki egy kevésbé jól működő gazdaságban fontos, hogy jó módon vedd ki, akkor az alkalmazotti lét és az ezzel járó szigorú elvek nem működnek. Önfoglalkoztatónak kell lenni vagy a fix főállás mellett még valamit vállalni, amiből a megtakarítás keletkezik.
Sokan úgy vélik, hogy a szociális háló mindig is működött, a jövőben is fog. Ez így van, nem hétfőről keddre fog megszűnni. De nézzétek csak meg, mennyit mentünk lefelé az elmúlt x évben. Szinte észrevehetetlenül. Nem volt benne egy fix nap, amikor sz@ar lett...
Kedves Kiszámoló!
"Az, hogy nyugdíjad nem lesz, már mindenki belátta, aki egy kicsit is tud számolni. 2050-ben, ha semmi nem változik, az átlagnyugdíj 40 ezer forint lesz mai értéken."
Mi alapján írod le oly magabiztosan?
Nyugdíj előtti fizetésedből több pénzt fizetsz be a közösbe, mint a várható járulékod?
Valaki tudna linkelni egy tanulmányt ami taglalja a fenti állapothoz tartozó korfa összetételét?
Azt senki nem veszi figyelembe, hogy a jelenlegi nyugdíjasok jóval több járandóságra jogosultak, mint a jelenlegi majd 2 millió minimálbérre bejelentett. Már ez a tény is számottevően mérsékli a jövőbeni nyugdíjra fordítandó összeget.
Már sokat írtam róla, korfával, rá tudsz keresni. De megtalálod a KSH oldalán is ugyanezt.
Miért az átlagba a minimálbéres nem számít bele?
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén az járt maximálisan a legjobban, akinek a saját tulajdonú cége fizette be számára a mindenkor adómentesen befizethető összeget.
Mikor már szja- és eho vonzata lett, akkor pedig magánszemélyként befizetett pont annyit, ami az adóvisszatérítéshez szükséges volt. Így most kb. 13millió van a számláján, ha 10 év után nem élt a háromévente adómentesen felvehető hozam kivételével.